Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Gyűjtsük álmainkat!
Létrehozva: 2006. február 21. 21:43
Gyűjteni nagyon jó! És bármit lehet! Szabad hirtelen, meggondolatlanul határozni, és azonnal, mintegy varázsütésre gyűjtővé válni! Varázspálca sem kell hozzá. De ha úgy gondolod, mégis kell, azonnal csapj fel varázspálcagyűjtőnek!
Tegnap még nem voltál gyűjtő, ma gyűjtő vagy! Gyűjtsünk együtt! Én mindenféle kacatot gyűjtök. Babákat. Bohócokat. Kőtojást. Kőgolyót. Amarillisz t. Csigát. Kavicsot.
De legesleginkább álmaimat gyűjtöm. És emlékeimet. Mindent megőrzök, amihez szeretet fűz. Ezért aztán gyűjtök mosolyokat, tekinteteket, sőt gyűjtök hangsúlyokat is. És érintéseket, kézfogásokat.
Gyere velem! Legyél gyűjtő te is! Gyűjtsünk együtt! Mondd el, gyűjteményednek mi a legújabb darabja. Mi a legrégebbi. Talán egy mese. Talán egy versidézet. Egy gondolat, ami nem hagy békén. Egy színes kavics az udvarodról. Egy tojás, melynek rendellenes a formája, ezért megőrizni érdemes. Hangkazetta vagy fénykép. Gyűjtsünk együtt, fejtegessük együtt az élet titkait. Oszd meg velünk gyűjteményed legféltettebb darabját, így még inkább tiéd lesz, örömünk megsokszorozza örömödet. Ha örömöt gyűjtesz, mondd el azt. Ha embereket gyűjtesz, mondd el őket. Ha barátokat, róluk beszélj! Hozd el ide gyűjteményedet!
talán nem is tudod,hogy gyűjtő vagy! Fedezd fel a gyűjtőt magadban! Gyere, gyűjtsél velem! Remélem: velünk!
Zsuzsa, idén elég sok sokk ért zöldséges kertem kapcsán. A borsót nem tudtam megvédeni, bármennyire igyekeztem, ez már a harmadik nyár, és azt hiszem, feladom. Nagyon fájó szívvel. Olyan jó és szép lett volna!
A paradicsomokhoz valamit behurcoltam a vásárolt palántákkal, tragikus látvány, hogy a levelek mind leszáradnak, némely bogyón is fekete foltocskákat látok, mintha kormosak lennének. Amúgy nem panaszkodhatok, ma is két vödör érettet szedtem le, holnap nekilátok megégetni, mert ma egy tepsi piskóta megégetése volt soron. Az előbb rohantam lekapcsolni, amit már fél órával korábban kellett volna, de megfeledkeztem róla most is írás közben.
A mulcsom rosszul muzsikál, valami tarackszerű tünemény borította el, alig győzöm irtani.
A bogarak köszönik, jól vannak. Most a zöld büdöspoloskák dolgoznak az utódokért, aligha találok meg minden párt, tehát elképzelhető a közeli invázió. Már lefüleltem néhány petehegyet, de hát sok lehet megbújva.
Na, miről is panaszkodhatnék még?!
A paprikák alig teremnek, három szem van a legdúsabb tövön. Tegnap trágyaleveztem, Zsófikám kicsikét húzta orrát, de hát tényleg nem ibolyaillat.
Ami viszont tökéletes: a folytontermő málna. A kedves ismerősömtől kaptam, akinek kertjét minden sétánkkor megcsodáljuk Zsuzsival. Jó ötlet volt, hogy a zöldséges végébe ültettem, ahol változatlanul történik az öntözés, mert hatalmas, édes gyümölcsöket ont, miközben némely vesszője éppen hogy bimbózik, virágzik. A volt tyúkudvart szándékozom betelepíteni sarjaival, a borsó helyére. Érdemes.
Gondot okoz, hogy ezen a kis területen vetésforgóról szó sem lehet, legfeljebb az egy sor uborkát helyezgethetem újabb és újabb helyre! Azt gondolom, hogy nagyon erősen megtrágyáztatom ősszel a területet, ez talán segít. Most már nem kell Balázstól várnom az ásást, trágyázást, hívom a szorgalmas fiatalembert.
Ezek a hírei nagyszerű kertészeti tevékenységemnek. Nálad mi újság?
Na, még egy kérdés: a somból miképpen lehet lekvárt vagy szörpöt készíteni? Mert kimagozni ugye képtelenség a puha szemeket. Mit kell tenni vele? Nagyon érik.
Az összes között a nagyon tehetséges Alföldy viszi nálam a pálmát, amit ő művel önmegvalósítás címen, és szabadosságát, vagy inkább gátlástalanságát ráerőlteti közönségére, ez disznóság. Akinek aztán nem tetszik, az prűd és ostoba.
Na, ennyit a színházrajongásomról. A színműveket kedvelem, húszas éveim elejére már elolvastam minden drámát, amihez hozzájutottam. S ami igaz, az igaz, Várady Hédivel az Elveszett paradicsom, Sopronban, nagyon tetszett. Elolvastam hát Sarkadi minden fellelhető művét. Tetszettek, aztán a közelmúltban megvásároltam egy szép, vastag kötetbe gyűjtött összes műveit, és bizony, korszerűtlennek láttam őket. Most megnéztem a Wikipédián, és látom, hogy kihagyták élettörténetéből, hogy a Népszabadság munkatársa volt halála előtt. Hm.
Na, jólesett eltűnődnni ezen az ügyön, ilyenkor azzal vigasztalom magamat, hogy senkinek sem muszáj elolvasnia soraimat. Amely meglehetősen rosszindulatú, elfogult.
"személyesen aggathatta a mikroportokat a sztárok nadrág korcára". Ez mit jelent? Zitukád még gyermek, jó ez így, élete szép emléke lesz, amikor kis időt eltöltött a színház holdudvarában.
Íme egy dícsérő kritika az előadásról
http://www.delmagyar.hu/szeged_hirek/sztarparadeval_sikert_ aratott_az_atirt_har
y_janos_a_szabadterin/2392620/
Ha érdekel valakit....
Zitukám odafért egy csoportképre, Napóleon mögé...sajnos ide nem tudom hozni.
Roppnat büszke volt, hogy személyesen aggathatta a mikroportokat a sztárok nadrág korcára.
Klárám, azt hiszem, pontatlanul fogalmaztam. Én (mi) sem neveltünk poroszos tiltásokkal, sőt, sok választási lehetőséget adtunk, a veszélyek kockázata nélkül. Ha bánatuk volt, vígasztaltuk őket.
Akikre hivatkoztam, épp a szabad mozgás lehetőségétől fosztják meg a már 6-8 hónapos babákat, amikor elfogadták, hogy a baba "nem szereti a kiságyat, járókát". Ehelyett baba hordozóban, kenguruban, kézben töltik az ébrenlét minden percét, s mai napig a zárt babakocsiban , tologatva alszanak el, s maradnak is reggelig. Máris túlsúlyosak, gyenge izomzatúak.pl. nem szoktak- (szeretnek,tudnak ?) hason feküdni.
Az enyémek 1 éves korukra önállóan jártak, mert az 1m x 1m-es járókában, később a szőnyegre tett feszes pokrócon forogtak, kúsztak-másztak, kapaszkodtak.Maguk tágították "határaikat".
Nagyon szeretek emlékezni, ehhez előveszem a fénykép albumokat, néha a videókat is.
A még mindig nem látható képek helyett!
Látom már működik a kép felrakás, én is próbálkozom, hátha sikerül. Tegnap lekaptam őket, miközben labdáztak a vízben.
Most megint indulunk a tengerhez, habár egy kicsit beborult az ég.
Legyen ez a reggeletek is kituno, piheno, meg a reggeli kaveval sem kell kiverni az almot a szemetekbol, erezzetek magatokat jol, nyujtozkodjatok jo nagyot es probaljatok munka nelkul maradni legalabb ma.
Csak fiatalosan.
Rogton fiatalnak fogod magad erezni.
Most megprobalom az ajanlatodat es koszonom, hogy szoltal.
Megerte, mert mindketten jol jartunk. De az nem mindig volt. Akkor az ilyen napokon nem csinaltam nagy dolgokat, vagy szinte semmit, csak veluk foglalkoztam. Aztan masnap mar nem igenyeltek a hurcolast.
Amikor mar nagyobbacskak voltak, akkor meg kifejezetten olyan napokat csinaltam nekik, hogy azt csinaltak, amit akartak. Hu de szerettek. Erdekes modon ennek ellenere hamar megertettek, hogy olyan is van, amikor nincs idom csak veluk foglalkozni, mast is kell csinalnom.
Na most elojottek az emlekek a pici korukrol.
Kezdeti időben korlátozzuk, vagy ösztönözzük fejlődésüket? s hogyan?
Milyen módon avatkozunk az önállóságukat? hogyan "foglalkozukn velük".
A pszichés fejlődésről nekem nincs tudásom-csak az ösztönös szeretet vezérelt. A testi fejlődésről viszont gondolkoztam a napokban.
Vajon a kisbabáknak használ-e az a modernnek nevezett gondozás, hogy folyamatosan anyuka kezében, vagy testére kötve töltik az ébrenlét minden idejét?
Környezetemben 2 esetben is azt látom, hogy a sírástól való kímélet jegyében folyamatosan ringatják, babusgatják, ölelgetik , s talán emiatt az önálló mozgás, izom erősödés késik esetükben, s dundi-lusta, passzív babák, korukhoz képest mozgásukban elmaradottak.
Persze, ha nagyon elkeseredett, megvígasztaltuk, de hagytuk önállóan mozogni-forogni- kapaszkodni a kiságyban, minden kiegészítő speciális hintaszék, komp nélkül. Ügyesen erősödtek, álltak fel, indultak el, "tanítás " nélkül.
A nagy terv megvalósítása még hátra van: az uborkák és a paprikák trágyalével való megöntözése, valamint jó néhány karó készítése bambuszból paradicsomok és paprikák mellé. Ahol még hiányzik. Most szusszanok egyet, mert rám bízta a szomszéd a kutyákat, és eléggé kimerítettek. Bizony, hat gyereket felügyelni, szórakoztatni eléggé elcsigázó dolog. De élmény is volt. Mint te az előadás okán, én a kis gazfickók megfigyelése után gondolkoztam el.
Talán már mondtam, hogy nagyon különleges könyvet olvasok, arról, hogy az állatoknak van-e érzelmi életük. Persze, aki volt már kutyával szoros viszonyban, annak kétségtelen, hogy van. Aztán olvastam e könyvben állatkísérletekről is, és ilyenkor azt kívánom, hogy igen is, legyen túlvilág, és ott az legyen a kísérletezők sorsa, mint szerencsétlen alanyaiké. Több olyan megfigyelésről számol be a könyv, ami teljesen felesleges, és nem más, mint tudományosnak hazudott szadizmus. Mert mondd meg, miért kell tudnunk, hogy ha csimpánzok közé betesznek egy keresztre feszített (sic!) csimpánzt, hogyan viselkednek társaik? Miért is harapdálják, marcangolják a szerencsétlent? Na, aki ezt elkövette, azzal történjen ugyanez a túlvilágon. Meg is történik, ha tényleg van igazság.
E fájdalmas kitérő után arról szólnék, hogy mint máig meg nem fejtett kérdésként vetette fel a könyv: mi célt szolgál a játék az állatok életében, különösen a kölykökében? Többféle választ adtak már rá, és most hozzáfűzöm sajátomat.
A kisgyermek számtalan olyan tulajdonsággal rendelkezik, amit aztán a civilizáció szépen lekoptat róla az évek során. A gyermek tudattalanja hároméves koráig nyitva van, és ez azt is jelenti, hogy közvetlen kapcsolatban van a kollektív tudattalannal. (Jung) Érzékeny, olyan, mint a természeti népek, akik életük végéig fogékonyak (voltak) a miszticizmusra, akik értették, amit ma mi már nem, mert tudásunkkal elnyomjuk ösztöneinket. A gyermek ösztöni lény, elevenen él benne az őskép. És azt látom, hogy a kiskutyák éppen ilyenek. Eljátsszák mindazt, amit majd nevelésük során feledni fognak. Kis vadállatok, tépik, nyüvik egymást, de az oltalmazók is, mert amint túlságosan fájdalmasan sikolt valamelyikük, amikor másikuk megragadta fülét éles fogaival, azonnal hárman segítségére sietnek. Igazi őslények ők, akik majd engedelmes, gazdájukkal értelmesen kommunikáló társsá válnak, Akkorra elhalkul a "vadon szava".
Látod, megelőlegeztem a vasárnapot, ugyanis ma én SÖMMIT nem csináltam!
Virágaimat frissítettem fel, s pihengettem, éjjel ugyanis volt már vagy 2 óra, mire hazaértem.
Érlelgettem magamban a véleményem Háry János (2014!)- ról.
Úgy Gondolom, Garay János és Kodály Zoltán forog a sírjában.
Meg kell állapítanom, a mai színház nem nekem szól, a fiatalok nagyon jól szórakoztak- de mindenképp ilyen úton kell megismerkedjenek a műfajjal, klasszikusainkkal?
Ugyanakkor el kell fogadjam, enélkül az újra értelmezés nélkül nem fizetnék ki az emberek a horribilis jegyárakat...
Ördögi kör ez, esetleg Gérard Depardieu gázsija nyomta meg az árakat?
(Eléggé sztárolta magát, de a közönség is ünnepelte-szerintem itt érdemtelenül.)
Summázva: nem bántam meg, hogy megnéztem, okot adott gondolatokra. Rengeteg jelképet vélek a díszletek, jelmezek, koreográfia színészi megvalósításban. Még a hangszerelés, zenei kiemelések is eltérnek emlékeimtől.
Mások ügyében mindig csodálatosan pozitív vagy, magadat is ismerd el!
Aktív,tevékeny és eredményes vagy!
Egyébként ma vasárnap van, pihenőnap!
Mára nagy terveim vannak, ideje nekilátnom, igaz, kicsikét már tevékenykedtem reggel. Majd estére elmondom, mire jutottam. Elég gyatra szokott lenni a teljesítés.
Az én hitetlenségem alapja, gondolkodtam már ezen, talán félelem a csalódástól! Hogy megvezetnek! Ez aztán a fából vaskarika! És az igazsághoz hozzátartozik, hogy éppen egy így gondolkodónak, nekem, volt két gyönyörű spirituális élményem.
Az egyik módosult tudatállapotban - terápiás célú volt ez -, kijött anyám egy sorompó melletti kis átjárón két meredek, napsütötte sziklafal között, mosolygott, és én annyit tudtam kinyögni, "jól vagy?" Mondta, hogy igen, és láttam is, hogy remekül érzi magát.
A másik eset akkor történt, amikor nagyon szeretett nővérem haldoklott. Váratlanul láttam, hogy a fényes és derűs sziklafal mellett, kis gyalogúton, amely mellett szakadékot sejtettem, jött anyám Tünde elé, mosolyogva, örvendezve. "Hát megjöttél, kislányom?" kérdezte meleg, szeretetteljes hangon, és nővérem boldog mosollyal nyújtotta felé kezét.
Azt mondhatom, hogy nyugodt szívvel gondolok arra, hogy akárminek is nevezem magamat, deistának-e vagy ateistának, egész életemben nagyjából a tízparancsolat szellemében éltem, ami a tisztességes élet alaptétele. Aztán majd lesz, ami lesz, mint mindenben, ebben is fatalista vagyok, hogy minden úgy történik, ahogy történnie kell. És általában jó dolgok történnek velünk. A kevés kivétel arra jó, hogy még jobban észrevegyük, élvezzük a jót!
Kívánom, hogy megússzad a napfürdőzést!
Remek képet találtam, Fürdőruha hosszú bloomer nadrággal 1870 körül, férfiemberen!
Talán majd megjavul a szerver, ezért megelőlegezem a képet.
Először is kívánok Kellemes Hétvégét Mindenkinek.
Kérdezed,hogy én -hogy vagyok ezekkel a dolgokkal..
Én megmondom őszintén,hogy hiszek ezekben a dolgokban, mert talán így védekezek az ellen,hogy akiket el veszitünk szeretteinket nem örökös, mert majd egyszer ismét eggyütt leszünk..és a fájdalom is talán nem akkora az elvésztésük miatt.
Nagyon szeretek ezekkel a dolgokkal foglalkozni és olvasni róluk..
Köszönöm, amit nekem is le írtál.
szizsuzsóka.
én is érdekes dolgot olvastam magamról...
El sem akarom hinni.
A fiam egyszer volt egy olyan embernél aki vissza vitte őt előző életeibe, és azt mondta akkor nekem,hogy Anya ne félj mert majd utána is találkozzunk eggyütt leszünk, csak már beosztásba..
Úgy látom, ma nem fogunk fázni. Egy kicsit félek a mai naptól, megyünk a tengerhez. Mondtam Áginak, én szívesebben itthon maradnék, de azt mondta csak megbánnám, mikor hazamegyek, hogy nem éltem a lehetőséggel. Majd jól bekenem magam, meg keresek valami árnyékot, habár ott nem nagyon van.
nagyon hianyoisan mukodik ma a forum.
Ha atmegy, egy nagyon kellemes reggeli kavezast kivanok nektek, holnap ugyanitt.
Én nehéz életünk e fordulóján azt kértem, hogy halványodjon el bennünk minden kudarc, félrértés emléke, maradjon meg a szépé, jóé.
Mert az természetes , hogy ennyi év alatt vannak, hullámhegyek , hullámvölgyek. Most reméélem csak csendes ringatózás marad a hátrlévő évekre.
A természetes halál tényét elfogadom a reincarnatioban igazából nem hiszek , sem a testnek feltámadásában . Talán abban , hogy lelkem elvegyül majd abban a hatalmas szellemi erőben , amit istennek hívunk. No és abban, hogy tisztességes élet fő haszna a személy számára a szép halál, amikor nem szembesül élete csalárdásgaival úgy, hogy nem tud válrtoztatni.
Kellemes éjszakát kívánok!
Magdikám, Ági hogyan készíti?
Te hogy vagy ezzel az üggyel?
Előző élet... élet a halál után... Számtalan igyekezet látott már napvilágot, megfejteni a rejtélyt. Egyik ezek közül, ami logikusnak tűnik, hogy egy (nagy) lélek van, ennek részecskéje költözik belénk, aztán visszamegy és viszi életünk emlékeit. Aztán a következő részecskének része lehet a mi emlékeinket tartalmazó részecske egy darabja, aztán, aki megkapja ezt a részt, az a mi emlékeink egy részét is megkapja. Mint ahogy mi is másvalaki emlékeit véljük magunkénak, előző életünkből származónak. Ezért töredékesek az emlékek, senki sem beszél teljes élet emlékéről.
Ki tudja... Az a nagy közös lélek végül is minden hitvilágban megjelenik ilyen vagy amolyan köntösben.
Na, miközben igyekeztem világosan fogalmazni, nagyon élveztem a friss paradicsomillatot, amely konyhámból áradt, ugyanis kecsapot főzök. Míg végül méltóztattam kimenni, s látom, hogy nincs új a Nap alatt, minden mindig ugyanúgy történik, és természetesen ismét elégettem főztömet. Szénfekete a fehér kerámiabélés, hogy a paradicsom ilyen ízű, azt még nem tudom. Átszedtem másik edénybe.
Én abszolút hitetlen vagyok - illetve annyit tudok elfogadni, hogy létezik valami, amit fel nem foghatunk -, és most mégis azt mondom, hogy Isten paradicsomszósszal ver. Első paradicsombefőzésem lett volna...
Remélem, tényleg úgy van, ahogy írtam!
Kedves Klára engemet is megkapott ez a dolog, én ezt találtam, sokat lehet itt olvasn erről, aztán ki tudja,hogy ennek mennyi igazság alapja van..
https://www.google.hu/search?q=ki+volt%C3%A1l+el%C5%91z%C5%91+%C3%A9letedben&ie=utf-8&oe=utf-8&aq=t&rls=org.mozilla:hu:official&client=firefox-a&channel=sb&gfe_rd=cr&ei=XsfbU7_QLMXb8gfB9YCgDw
Hát, igen ha működne , de nem..
de ha beirod a Googléba, hogy ki voltál előző életedbe kidob egy jó oldalt..
Jó olvasást.
Pedig edes kis nyuszik pusziztak egymast, es ujjacskak oleltek egymast. Ez vot, lett voooona.
nektek sok szeretettel Zsuzsokam:
http://www.youtube.com/watch?v=Nt7rWqfqH48
http://www.youtube.com/watch?v=iCulfOIjn3A ez pedig egy edes rajzfilm, amit meg soha nem lattam
Zsuzsokam, azt az oromet es boldogsagot, ami az 50 ev alatt ert benneteket, szeretnem en egyszette atnyujtani nektek.
Jeeee, mar lehet kepeket feltenni.
Kosztolányiné írta, hogy Karinthy feleségére, a pszichiáter Arankára számtalanszor mondták, hogy égetni való! Mert gyönyörű nő volt, és az aljasságig kíméletlen, önző, teljesen hiányzott belőle az empátia, a részvét, a megértése a másik fájdalmának. És beteljesedett a kívánság, és a baráti kör mondogatta, hogy ezt azért mégsem akartuk.
Történt ugyanis, hogy a zsidóüldözés idején hazajött Amerikából Ferenc fiáért, én Auswitzben végezte. Ezt igazán nem kívánták neki.
Szerencsés madár. Ha kissé odébb esik, ahol csak a macska van itthon egész nap, akkor vége.
A betegeimmel nem tudok szorosabb kontaktust tartani, mert az a rivalizálás gyaúját vetné fel, amit elkerülök.
idő: január 22-31. és június 19-28. és szeptember 8-22.
GYÓGYÍTÓ
Előző életedben:
Te voltál az a gyógyító, akiről többen azt állították, hogy boszorkány.
Teliholdkor gyógyfüveket szedtél az erdőben, ismerted a betegségek eredetét, éskikezelted őket.
Sándor szokta mondani, hogy pár száz évvel ezelőtt máglyán égettek volna el .
Nem vettünk új ruhát! A fehér blúz, amit megdícsérél, 16 éve, akkor volt Zsol esküvője, arra vettem . Megkímélt állapotban van
Köszönöm a jókívánságokat . Még pár nyugodt , csendes évet szeretnék. Nem munka nélkül, csak kissé kevesbbe munkával.
A tegnapi pihenésből medencével kapcsolatos munkák,gyümölcsszedés lett !
Nem kerestem , csak megláttam a munkát
Épp a fészen láttam, hogy lezajlott a szép, meghitt esemény, az aranylakodalom!
Nagyon jó látni azt a harmóniát, ami közöttetek van, s a kedves meghatott családot!
Csatlakozom a Titeket köszöntőkhöz és kívánom, hogy nagyon jó egészségben sok-sok évfordulót ünnepelhessetek együtt, egyre bővülő családi körben!
Büszke vagyok arra, hogy topikunk, azaz baráti körünk tagja vagy.
Látod, a falu nem felejt el, hálával, szeretettel emlékeznek rád egykori betegeid. Ma is előfordul, hogy becsengetnek hozzád tanácsért, segítségért?
Lehet, hogy fészbukon van már kép a nagy eseményről! Rohanok megnézni.
Hogy modernül fejezzem ki magamat: gyúrjatok a gyémántlakodalomra!
Szervusztok
Tegnap egy nagy izgalommal várt napon estünk túl. ! Tegnap volt az „ aranylakodalmunk „. Ebédelni elmentünk egy étterembe, majd itthon ettünk tortát és pezsgővel
koccintottunk. Kis pihenés után 5 órakor ismét összegyűlt a család,
korai vacsorát ettünk. Hidegtálat rendeltünk , nagyon finom és gusztusos
volt. . Mindenki csak keveset tudott enni. A többit és a torták nagyját
becsomagoltam a gyerekeknek. Este 7 órakor volt a mise, szlovák mise,
nagyon szépen énekelnek. Nem ismételtünk esküt , csak megáldott a pap és gratulált. Utána sokan köszöntöttek virággal. Majd teszek fel képet . Meglepő volt, mert nem hirdettük , kevesen tudták.
Most kipihenjük az izgalmakat .
http://www.youtube.com/watch?v=DDOL7iY8kfo
Viszont minden nap jobb lesz. Soha nem lesz ami volt. De lehet, hogy ezt csak most erzem igy. Jovore, meg rohanni fogok, el is felejtem ezt a szornyedelmet.
Akarmit csinalok, nem tudom annyit pihentetni, mint kellene. A baj az sosem jon jokor. Hogy en mennyit nyavogok nektek!
De, tegnap foztem eloszor uj es 3?4-ig kesz konyhamba. Felavattam parolt kaposztaval es krumplipurevel, csirket meg vettem egybesulve. Egresszosz pedig olyan finom lett, amilyen meg sosem. A jo erett szemek csodat tettek.
Klaram, itt Toronto es kornyeken 3 noi vezeto van a varosokban. Mindenen meglatszik. Vannak elegedetlenkedok miattuk, de allitom, hogy mindent megtesznek, ami toluk telik. Ez az ami meglatszik a kornyeken is.
Az engedely, ne is beszeljunk rola.
Kapitanysagomrol annyit, hogy egyszer athuznak majd a hajo alatt engem is.
Nagyon sok szaladgalni valo van, ma kerestem csempet, mert vesztemre ami a masik haznal megmaradt, azt felraktam a kocsira, sajnaltam ott hagyni a masik haznal. Na ebbol adodoan, ahol vettem ott mar pontosan olyan nem volt, csak hasonlo, mas szinekkel. Igy bebarangoltam az egesz varost, raadasul a forgalomba es omlo esobe jottem haza, ez volt a szerencsem az egeszbe, hogy nem vegig omlott az eso.
Meg mirol irjak? Ja a kislanyok kerti szemlen voltak es leszedtek a kedvukre valot. Cukorbabam a malnat szedte, azzal kezdte. Borsoszemem a zoldsegeket szedte. Nem gondoltam, hogy ilyen orom nezni oket, mikozben szedik ossze a javakat.
Kis libak nagyok lettek, kis bekak szazszamra ugralnak. Egyik edesebben pocsekabb, mint a masik.
Probalok majd otthoni kepeket felrakni. Jelenleg nem mukodik itt ez a funkcio ugy vettem eszre.
Letelt az ido, tudni akarom.