Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
"Néha, ritka pillanatokban eggyé, egy egésszé válsz. Figyeld az óceánt, annak vad hullámzását... és egyszerre elfelejted a skizofréniádat, hogy több darabban vagy - és ellazulsz. Vagy menj el a hegyek közé, és nézd a csúcsokat borító szűz havat, és hirtelen hűvös nyugalom leng körül; itt nem kell álarcot viselned, mert itt nincs senki, aki elől el kellene bújnod. Egyszerre önmagadba zuhansz.
Bármikor, bármilyen helyzetben ha egésszé válsz, megjelenik benned és körülötted a béke, a boldogság és az áldás. Beteljesülsz.
Nem kell várnod ezekre a pillanatokra - ezek a pillanatok életed természetes alkotóelemei lehetnek. Ezek a rendkívüli pillanatok teljesen kitölthetik hétköznapjaid pillanatait - ez az, amire a zen törekszik. Egy teljesen hétköznapi életben rendkívüli életet élhetsz: miközben fát vágsz, tüzifát aprítasz, vizet hozol a kútról, tökéletes összhangban vagy önmagaddal. Felmosni, ebédet főzni, ruhát mosni mind-mind lehet tökéletes belső békében, mert a hangsúly azon van, hogy vajon teljes lényeddel, élvezettel és örömmel csinálod-e azt, amit épp csinálsz."(OSHO)
"Neked azért van szükséged útmutatásra, mert nem tudod, hogy ott rejtezik benned saját belső vezetőd. Találd meg ezt a belső vezetőt; ezt nevezem én szemtanúnak, ez a te dharmád, a benned élő buddha. Ébreszd fel ezt a buddhát, és egész életed áldást és boldogságot fog sugározni. Örömtől és az isteni minőségtől fog ragyogni egész életed - most elképzelni sem tudod azt a ragyogást. Ez olyan, mint a fény. Sötét van a szobádban, de hozz csak be egy kis fényt! Egy kicsi gyertya is elég, és a sötétség egy szempillantás alatt eltűnik. És ha már van gyertyád, akkor megtalálod az ajtót is. Már nem kell azon töprengened, hogy vajon merre lehet az ajtó. Csak a vakok töprengenek azon, hogy merre van az ajtó. Ha van szemed, és van egy kis fény is a helyiségben, akkor nem gondolkodsz. Vagy mielőtt kimennél, te töprengsz azon, hogy hol találod az ajtót? Nem, egyszerűen csak felállsz és kimész. Egyetlen gondolatot sem vesztegetsz az ajtóra. Nem kezdesz tapogatózni utána, nem mész fejjel a falnak. Egyszerűen csak látod, hogy ott van, és gondolkodás nélkül kimész rajta."(OSHO)
Egyek vagyunk,a tengerben kis cseppekként különállók,de mégis egységesek. Együvé tartozók.
Ez megvilágosodás, nem elkülönülés.
"Bemehet egyedül is, de visszatér együttérzésből.
A legmagasabb megvalósításban a mindenen túliság és alsóbbrendűség sincs kettősségre szakítva. Kisebb megvilágosodáskor a nirvána még elkülönül a samsarától, legvégső szinten már ezek sem kettősek, így Buddha mindig itt van. Végül ez a dualizmus is megszűnik."
Szerintem is...
Nos én ehhez nem tennék hozzá semmit, hiszen én nem tudom, hogy milyen megvilágosodottnak lenni.
Ezt csak idéztem egyik könyvből, ahol előtte le volt írva a történet Buddháról, aki azért nem ment be a mennybe vezető kapun, mert ő úgy gondolta, hogy meg kell várni a a többieket, akik lemaradtak.
Javaslom neked, hogy foglakozz magaddal, és akkor nem lesz semmi bajod másokkal.
Én nem vagyok a te játékszered, és a topik pedig nem arról szól, hogy neked éppen milyen véleményed van valakiről.
Vagy van a témához hozzáfűznivalód vagy nincs. De amióta ide irogatsz, azóta megállás nélkül támadod azokat, akik addig betettek ide idézeteket.
És még te vagy felháborodva!
Ebben a topikban ez az utolsó hsz-ás, amit hozzád intézek, és akármit válaszolsz rá, azzal abszolút tökröt tartasz magadnak, mint ahogy az eddigi hsz-aid is téged tükröznek, ahogy itt megkérdőjelezel magasrendűségedben másokat.
És képzeld, az idézgetést nem a kedvedért kezdtem el, és nem is kedvedért fogom abbahagyni.
Ha valami bajod van, mondd ki es hagyd az epes megjegyzeseidet, ugy sem ersz el vele semmit.
"Az itelkezestol meg kell szabadulnod. Betegseg, amely soha egyetlen perc beket sem fog engedni neked."
Gorombanak tunsz, tamadsz, es meg te idezgetsz Osho-t?!
A felső része igaz, az alsó ezzel nem szinkronizál és nem is igaz. Buddha, Buddhák, megvilágosodottak és bóddhiszattvák itt vannak sokféle módon. Megszületve is és áldásukkal is stb.
Bemehet egyedül is, de visszatér együttérzésből.
A legmagasabb megvalósításban a mindenen túliság és alsóbbrendűség sincs kettősségre szakítva. Kisebb megvilágosodáskor a nirvána még elkülönül a samsarától, legvégső szinten már ezek sem kettősek, így Buddha mindig itt van. Végül ez a dualizmus is megszűnik.
Igen...ellazulás,a félelmek-aggodalmak elengedése.
De az elme működik.
Számomra a meditációnak mélyebb és nem elmebeli jelentősége van.
"Ez az egyik legmélyrehatóbb meglátás a tantrával kapcsolatban. A tantra azt mondja, tulajdonképpen senki sem képes a megvilágosodásra egyedül. Mi egymás elemei, egymás részei vagyunk. Együtt alkotjuk a mindenséget. Válhat az ember egy csúccsá, átváltozhat egy hatalmas hullámmá - de továbbra is elválaszthatalan a körülötte lévő tengertől és hullámoktól. Nincs egyedül, továbbra is egy az óceánnal és az összes többi hullámmal. Hogyan válthatna egy hullám egyedül megvilágosodottá?"
Osho gondolatai egy történetből kiindulva, mely arról szól, hogy Buddha a menyország kapujában várja, hogy a többiek utolérjék őt, hiszen egyedül nem mehet be, az értelmetlen lenne.
A kérdés valóban jogos? Vajon miért bántanál olyan embereket, akiknek hasonló az érdeklődési körük?
Ha félreértettem valamit, akkor az valószínű félre is érthető.
Én szeretek úgy beszélni, hogy az rólam szóljon, hiszen valójában minden rólam szól.
En ugy gondolom, hogy ha napkozben tudatosan vegzed a dolgodat az is egyfajta meditacio. Ez persze nem hasonlithato egy teljesen ellazult allapothoz.
Ismered Csikszentmihalyi Miklos: Flow c. konyvet?
Osho szerint az élet minden pillantában úgy kell éni, mintha az egy meditáció lenne.
A meditáció semmi egyéb, mint a teljes figyelem, másképpen a tudatosság.
Tudatos vagyok arra amit csinálok. Ez persze nem én vagyok, ezt még csak olvastam.
Elolvastam a beugro mailemet, es nem ertem, hogy szamodra ebben mi a lekezelo. Ha felreertetted a mondatomat a "hiszi "es a "tudja" osszehasonlitasrol, azt sajnalom, ezzel senkit nem akartam sem megbantani, foleg meg nem lekezelni. Nem az en stilusom.
Miert bantanek embereket, akiknek hasonlo az erdekeltsege???
Szia.
Igen,tudom hogyan érti Osho a meditációt.
De az életben csak az tud napközben meditálva élni aki nem dolgozik,és csak magának a lelkének él,elvonultan.
Az esti meditációim kiüresedett elmével történnek...és sok-sok felfedeznivalót látok-élek meg
Osho ezt úgy gondolja, hogy az életed legyen egy meditáció.
De való mi való, sokat lendít az élet nyüzséjéből kikeveredni.
Jól gondolod. Talán nem jó adag, de egy kicsi mindenképpen.
Tudod én magamtól nem kezdenék ilyen stílusban, de ha már van mire így reagálni, azt bizony nem hagyom ki.
Tudod én az vagyok, aki nem kedveli, ha lekezelik.
Nem számít hány éve olvastad. Az sem számít, hogy milyen meditációs technikát alkalmazol. Amit jeleztél azt nem ismerem, de ez nem érdekes, hiszen ha kell, rámtalál.
Lehet, hogy rosszul gondolom, de a valaszaidban egy jo adag ironiat velek felfedezni. Kinek mi...
Mondhatni... Majdnem 10 eve olvastam eloszor tole konyvet, a meditacioi pedig elkepszto hatasokat valtanak ki, abbol is, aki csinalja es a kornyezetebol is. Ismered az Orange Book-ot? Ez egy meditacios (nem egyhelyben ulos, mantrakat ismetelgetos) gyujtemeny Osho-tol, nagyon erdekes. Ajanlani tudom mindenkinek!
"Ha a cselekedeted a szívügyed, akkor az kreatív lesz. A kis dolgok naggyá válnak a szeretet és öröm érintésétől."
(OSHO)
A mindennapjaimhoz hozzátartozik a meditáció.
Úgy vélem a lelket ugyanúgy kell ápolni,mint a testünket.
Jóérzés mikor az ember nem gondol semmire csak önmagában van...és mennyi benne a felfedeznivaló
Akkor hajrá az önmegtaláláshoz.
Ja igen, ez most a te tapasztalatod?