Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Szegények karácsonya 2012
Sziasztok!
Szeretném megkérdezni a szegényeket, hogyan fogják ünnepelni a karácsonyt, lelkükben mit élnek át. Magamból indulok ki, tehát nem felmérésről van szó.
Nagyon szépen kérem, aki nem tud, és nem akar segíteni, illetve elítélő gondolatai vannak a szegényekkel kapcsolatosan, azok ne írjanak.
Előre szólok, nem tudok azonnal válaszolni, tanyán lakunk, minden a mobilnet térerőtől függ. Azt viszont ígérhetem, ha be tudok lépni, mindenkinek válaszolok.
Mi 41 e Ft-ból élünk ketten a férjemmel. Annyi könnyebbségünk van, hogy a tanyán, ahol lakunk, a tanyagazda megengedte, hogy legyen veteményes kertünk. Így le tudtm fagyasztani borsót, tököt, stb. Zöldséget eszünk zöldséggel, de ennyi pénzből legfeljebb napi 1 étkezésre jut Igy tulajdonképpen egészségesen étkezünk.(?!) A férjem 28, én 34 kg-t fogytunk másfél év alatt. Ő átesett egy jobboldali szívinfaktusan, 3 agyi infarktuson, létszámleépítés miatt munkanélküli. Ilyen egészségi állapottal sehova sem veszik fel.Semmilyen segélyre nem jogosult, mert az én "eredeti" rokkantnyugdíjam 81 ezer Ft, melyből végrehajtó vonatja le a közüzemi hátralékot /50 %/, melyet ennyi pénzből nem tudtunk fizetni. Engem 6 év alatt 7x műtöttek érelzáródás miatt. A lányom fizeti az internetet, hogy emberekkel tudjak kapcsolatot tartani, ne érezzem elzárva annyira magam a világtól.
Hogy mi lesz karácsonykor? Imádkozunk, esszük a tojáslevest és a rántásos gombócot.
Kíváncsi vagyok, más nehéz körülmények között élők, hogyan oldják meg a szeretet ünnepi étkezést, ajándékozást, milyen segítséget, tudnak adni párjuknak a depresszióban, nehézségekben.
Valamiben azért mégis különbözünk a nagyidéktól: az a házikó a sajátjuk volt kerttel, csirkékkel, gyümölcsfákkal stb együtt.
Mi itt tulajdonképpen egy "senkik" vagyunk. Csak a Lakók. Mindenkinek így mutat be a T.gazda.
Megnéztem én is a fotókat és beigazolódott minden sejtésem. Nevezetesen az, hogy Bubóca és férje kb. olyan körülmények között élnek (és karácsonyoznak), mint ahogyan az én nagyszüleim éltek évtizedeken át. Még a konyhai kredenc meg az étkezőasztal is kb. ugyanolyan, mint amilyen a Nagyi konyhájában volt.
Sokáig az ő házuk konyhájában sem volt fűtés, melegvizes csap sem, csak a szobák voltak fűtve (olajkályhával), azok is takarékosan.
Mégsem panaszkodtak soha, hogy ők "szegények", sőt, nagyon is büszkék voltak a házikójukra, a fekete-fehér tévéjükre, a kertjükre, a veteményesükre, a tyúkjaikra, a gyümölcsfáikra.
Szerényen éltek, de nagyon szépek voltak gyermekkorom karácsonyai, húsvétjai náluk. Dacára annak, hogy a miénk messze nem volt amerikai filmekbe illő mintacsalád! Továbbra is az a véleményem, hogy Bubócáék esetében nem a megélhetési nehézségek jelentik a fő problémát.
Nem kötelező a semmit olvasni. :))
Én meg azt nem értem, hogy egyesek miért esik jól beszólogatni. Mi lesz jobb a lelkében?
Mirt éreznek kényszert, hogy valamit odaszúrjanak, bökjenek, belekössenek, lehúzzanak?
Sztem ugyanannyi energiába sőt inkább kevesebbe kerül egy jó szó, mint a kötekedés.
Keresget a tökszár
Nagyon nem a te lányod képéről volt szó.
Tényleg nem érted. Na mindegy. Neked jó így és ez a lényeg.
Tudod, nagyon sok ocsmány dolgot lehet/lehetett látni, olvasni, hallani még csak a közvetlen környezetünkben is, hogy az embernek óhatatlanul eszébe jut ez is. Nem árt az, ha az ember gondol a legrosszabbra is, akkor nem esik úgy "pofára", ha mégis beüt a balhé. Nem lehetünk elég óvatosak szerintem. Ha már 30 évvel ezelőtt is képes volt valaki egy húszasért fényes nappal megtámadni egy idős embert, akkor a mai helyzetben mi várható? Ja és persze ferde hajlamú emberek is voltak régebben is, csak nem beszéltek annyit róla. Viszont attól, hogy valamiről nem beszélünk, még létezik.
Igen, szépek, aranyosak, de mi ugye nem ismerjük őket, max. ennyit tudunk róluk. Nyilván az ismerősöknek sokkal többet mond egy kép, ők legalább értékelik.
Mindegy, nekem elejétől nagyon fura az egész - nem jutott eszembe olyasmi, hogy nem igaz...viszont az, hogy ilyen létezhet egy emberi kapcsolatban, az nálam nagyon kivágja a biztosítékot.
Amennyit meg lehetett tudni a topikból, talán tényleg nem a lányuk miatt tartanak ott, ahol. Bár amennyit áldoztak a taníttatására, egyértelmű, hogy az is közrejátszott (vannak gyerekeink, nem kell mondani, mennyibe kerül az oktatás - a jó, a kedvelt meg még többe). Aztán jöttek az egyéb gondok is.
Valahol elkezdődött a folyamat, s mivel akkor úgy gondolták, hogy majd kilábalnak belőle, talán nem foglalkoztak már időben a problémával. Ami persze csak "fokozódott", amíg aztán már nyakig ér.
Már a legelején beszélni kellett volna nyíltan az egész családnak a gondokról, nem saját magukra vállalni mindent. Amíg kisebb a gond, segíteni is könnyebb.
De ha nekik jó így, hát azon meg az ő lelkük
Látod, Te is beleakaszkodsz újra és újra valamibe. Láttál Te a családomról, lányomról valahol fényképet? Legfeljebb, ha nagyon keresgélsz, az unokáimról találhatsz.
Nem kipellengéreztem, hanem tényeket közöltem. Ha ezt nem teszem meg, méginkább rágódtok azon a csonton, hogy a gyerekem miért nem segít. Itt a vége, fuss el véle!
Nagyon mélyen elbujdokolnék a gyereke helyében. Nem lehet olyan iskola, elfoglaltság, semmi, ami miatt elnézném, hogy az anyám meg az apám 4 fokban nagykabátban, kesztyűben, sapkában adománykaját kénytelen enni.
100%-ban egyetértek ezzel. Borzasztó.
Nem azt írta, hogy tessék a lányom miatt tartok ott ahol tartok, hanem egyszerűen tényt közölt. Megmutatta milyen volt a Karácsonya, mert már annyian lehazugozták itt a topikon, hát lefényképezte.
Én sem értettem miért sapkában eszik a halászlevet, de az aláírás egyértelművé tette.
Tudod ha meg eltakarná, letagadná a gyermeke viselkedését, akkor meg azért támadnák. Annyiféle ember van itt, mindenkinek MÁS szúrja a szemét.
Látod engem örömmel töltött el a kép a 3 gyerekről, más meg pedofilozik. Lelke rajta.
Azért ilyen bubóca, mert ő így éli az életét. Nem bánt senkit, akkor elvárható lenne, hogy őt se bánsa senki, se szóval se cselekedettel...
A gyerekek képe csak egy dolog volt, amiről írtam, az pedig nem nekem jutott először eszembe. Nem mellesleg soha nem tettem még fel képet sem magamról, sem a gyerekeimről, sem ismerősökről képet a netre sehová. Nem vagyok rossz - szerintem -, csak nyitott szemmel járok.
De ez egy dolog. Felőlem nyugodtan kitehet bárki bármilyen képet magáról vagy bárkiről.
Ami inkább "érdekes", az a másik kép volt. Meg amit írtam hozzá. Tudom, lerágott csont, de akor is.
Nagyon mélyen elbujdokolnék a gyereke helyében. Nem lehet olyan iskola, elfoglaltság, semmi, ami miatt elnézném, hogy az anyám meg az apám 4 fokban nagykabátban, kesztyűben, sapkában adománykaját kénytelen enni.
De mint előbb is írtam, lerágott csont. Ezzel együtt nem értem és nem is akarom megérteni, hogy lehet valaki a szülővel szemben ilyen.
Tudom, ezer mentséget hoz fel a szülő. Viszont azt is tudom, hogy egy anyának nagy köténye van, sok mindent eltakar. Miért nem akarja eltakarni valaki a gyermeke viselkedét?
Ezerszer bánthatna, nem törődhetne a gyerekem velem, akkor sem állítanám pellengérre ország-világ elé.
Tudom, ez én vagyok. És ezért nem értem.
Értettem én, talán még agyalágyult nem vagyok.
Nekem is az a véleményem, hogy a rengeteg Facebook-os és IWIW-es fénykép közül is válogathat kedvére. Talán nem az NLC neki az első keresőhelye.
Egymilliárd ember kirakja a facebookra a gyerekei fotóját, névvel ,címmel minden cullanggal, és most téged az botránkoztat meg, hogy ide teljesen anonim módon felrkja valaki.
Rossz az, aki rosszra gondol. Nekem egy pillanatra sem jutottak eszembe a pedofilok arról a képről. Neked miért?
Szerintem érti ő, csak talán nem látja ennyire borúsan a dolgokat. Egyébként annyi gyerek kép van a netten, hogy a pedofil válogathat kedvére. Viszont egy perverz állat is válogathat a felnőttek képeiből is.
Én inkább azt mondom, hogy arra kell vigyázni, ne tudják hol lakik és mikor merre járhat a gyerek vagy felnőt. Hogy éppen képre vonaglik-e a perverz az engem sem nagyon érdekel -csak a gyerekeim közelébe ne menjenek. Arra kell megtanítani a gyerekeket, hogy senkinek ne adjanak ki személyes információt- de teljesen kivédeni sajnos nem lehet. Lehet pont a szomszédunkban lakik egy perverz! Nincs ráírva senkire!
Nem érted...semmit nem értesz .
Ma szerencsém van, nem kell főzni, maradékot eszünk.
De kirámoltam a szekrény aljában lévő még ki nem csomagolt (közel 2 éve) zsákokat, függönyt keresek a fürdőszobára. Mivel nincs ott sincs fűtés, így a szobából melegítjük azt is. Nem lehet rá rendes ajtót tenni, mert félünk, hogy a párától be fog penészedni a fal. Így viszont kap egy kis meleget....
Az az igazság, hogy olyan kicsi a szoba, hogy nincs hova kirakni a holmikat rendesen, mindig azt keressük, amire éppen szükségünk van. A lagfontosabbakat vettük csak elő. Így is többször "botladozunk" a Papával egymásba....
A napsütés mindig vidámabbá tesz az biztos!
Én fiatalabb vagyok mint te, de a frontok engem is megvioselnek. A fejem fája melegfronttól, ilyenkor csak fejfájáscsillapítóval tudok "működni"
Tudod! A remény hal meg utoljára......
De tényleg jó lenne több testi és lelki erő és egészség......
Most is úgy fáj a gerincem, alig birok menni.
Ezek az állandó frontok nagyon megviselnek.
De most szépen süt a nap felénk... Erőt gyűjtök belőle.
Kedves bubóca, nagyon örülök, hogy boldog volt a Karácsonyod!
Remélem az új év már könnyebb lesz mint a régi! Minden jót neked, egészséget, és sok erőt!!
De hallottam már a pedofilokról, de feltételezem, nem az NLC-n fogják keresni az áldozatukat.
A szülők pedig jól nevelik, nem dőlnek majd be a gyerkőcök az esetleges megkeresésre.
A képeinket azért tettem fel, mert megígértem, másrészt pedig nekünk minden nehézségek ellenére szép volt a karácsonyunk. Volt rajtunk meleg kabát, sapka, étel az asztalon, szép karácsonyfánk, nagyon sokaknak még ez sem jutott.
Kedves Perdita!
A jókívánság soha nem késő!!
A lányomnál nagyon finom volt az ebéd, boldogok voltunk az unokákkal, szinte szétszaggattak bennünket, menjünk velük, nézzük meg mit kaptak karácsonyra. Mndkettő muzikális alkat, a nagyobbik már mutatta is, milyen jól tud dobolni, a kisebbik a gitárért van megőrűlve.... mindketten megkapták a hangszerhez való tanuló DVD-t...
Sokat beszélgettünk a lányomékkal, közben készítettünk kókuszgolyókat... Életem talán egyik legszebb napja volt!
Lányom megígérte, ha leállamvizsgázik, sűrűbben meg fognak látogatni. Most még nagyon kell tanulnia, január 10.-én lesz egy nagyvizsgája, majd a többi... de ez az utolsó éve a Fősulin.