Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Szegények karácsonya 2012
Létrehozva: 2012. november 25. 17:04
Sziasztok!
Szeretném megkérdezni a szegényeket, hogyan fogják ünnepelni a karácsonyt, lelkükben mit élnek át. Magamból indulok ki, tehát nem felmérésről van szó.
Nagyon szépen kérem, aki nem tud, és nem akar segíteni, illetve elítélő gondolatai vannak a szegényekkel kapcsolatosan, azok ne írjanak.
Előre szólok, nem tudok azonnal válaszolni, tanyán lakunk, minden a mobilnet térerőtől függ. Azt viszont ígérhetem, ha be tudok lépni, mindenkinek válaszolok.
Mi 41 e Ft-ból élünk ketten a férjemmel. Annyi könnyebbségünk van, hogy a tanyán, ahol lakunk, a tanyagazda megengedte, hogy legyen veteményes kertünk. Így le tudtm fagyasztani borsót, tököt, stb. Zöldséget eszünk zöldséggel, de ennyi pénzből legfeljebb napi 1 étkezésre jut Igy tulajdonképpen egészségesen étkezünk.(?!) A férjem 28, én 34 kg-t fogytunk másfél év alatt. Ő átesett egy jobboldali szívinfaktusan, 3 agyi infarktuson, létszámleépítés miatt munkanélküli. Ilyen egészségi állapottal sehova sem veszik fel.Semmilyen segélyre nem jogosult, mert az én "eredeti" rokkantnyugdíjam 81 ezer Ft, melyből végrehajtó vonatja le a közüzemi hátralékot /50 %/, melyet ennyi pénzből nem tudtunk fizetni. Engem 6 év alatt 7x műtöttek érelzáródás miatt. A lányom fizeti az internetet, hogy emberekkel tudjak kapcsolatot tartani, ne érezzem elzárva annyira magam a világtól.
Hogy mi lesz karácsonykor? Imádkozunk, esszük a tojáslevest és a rántásos gombócot.
Kíváncsi vagyok, más nehéz körülmények között élők, hogyan oldják meg a szeretet ünnepi étkezést, ajándékozást, milyen segítséget, tudnak adni párjuknak a depresszióban, nehézségekben.
Ez szép tőled.
Van egy topik, ami az ilyen felajánlásoknak, kéréseknek indult:
http://www.nlcafe.hu/forum/?fid=441&csatid=586&topicid=302921
Buboca, figyeled, hogy barmit irsz a multadrol, jelenedrol, jon valami ******', es belekot? fikanickek, vagy olyanok, akik osztanak az eszt, holott ok is raszorulnanak a nagy korlatoltsagukban?
tudod, ezen az alapon mindenkit szet lehetne szedni, de okosan csinaljak (hehe, erre van eszuk, semmi tobbre), a sajat eletukrol csak a fenyt irjak irjak le, -ha ugyan leirjak -es ha egyaltalan igaz-, nehogy valaki belejuk kosson, de ok kotozkodnek hatarok nelkul, melyen turkalnak az eletedben, mintha egyetlen igazsag letezne, az ovek...
ez meg az aljanak is alja, nem is ertem hogy miert adsz nekik elvezeti lehetoseget... tenyleg nem ertem...
Sziasztok!
Én egy kislánynak szeretnék felajánlani egy ajándékcsomagot karácsonyra!
Szépen be van csomagolva. Többségében használt dolgok, de van benne olyan is, ami teljesen új. Természetesen agyonhasznált dolog nincs benne, csak olyan, aminek egy 8-14 éves lány örülhet!
Tartalom: hajbavalók, karkötők, írószer, tollak, plüss játék stb.
Kérem privátban jelentkezzen, aki nem tud gyermekének ajándékot venni, vagy ismer olyat, akinek oda tudná adni.
Első sorban olyannak adnám, aki érte tud jönni (Budapesten vagy Győrben tudom átadni).
Várom a privát leveleket!
Üdv!
Drága Szomi Hugicám!
Igazad van! Most már nagyon elegem van a pocskondiázásból. Megkérem a moderátorokat, töröljék a topicot.
Te személyesen ismersz, eljöttél a tanyára megismerni a körülményeimet, tudod hogyan élünk.
Elhiszem, hogy most már kivágta nálad a "biztosítékot" egy-egy "kedves" hsz.
Aki akar, megtalálhat az NLC-n.
Azt látom, hogy ebbe a topikba te előbb érkeztél mint én, mégis nem láttam azt a hozzászólásod amiben te választ adsz azokra a kérdésekre, amit nekem szegeztél.
Látom a másik oldalon meg te lettél az ügyeletes.
Szerintem meg ebben a topikban a szemétkedés felülmúlja a t. indító panaszkodását és az állítólagos manipulációt.
Most épp te vagy az ügyeletes?
Gondolom költői a kérdésed.
Nem mindegy azonban, hogy valaki nyit egy topikot, hogy gondja van, és tanácsat vagy/és segítséget kér.
Még így is tudjuk, milyen sorsra jutnak általában ezek a topikok. Ebben a topikban a panaszkodást felülmúlja a manipuláció.
A szegények nem mind depressziósak, kedveském.
Ahogy itt a tnyitó hsz -t olvasom,lehet hogy ő az, de ne legyen már kötelező!!!!!!
Mint ahogy nálunk is van.
Ha sok, megya mélyhűtöbe.
Onnan veszek elő annyit, amennyit kb elfogyasztunk.
Nem véletlen, hogy a "lényeget" senki nem ragadta meg.
Az emberek nem siránkozni szoktak/szeretnek, hanem megoldani a problémáikat.
Nem az egyhetes kenyérrel van bajom.
A maradékból bundáskenyeret készítek.
Ha látom, hogy nem fog elfogyni, de nem fogjuk megenni, szeletelve lefagyasztom, hogy ne romoljon el.
Mivel én sütöm többnyire, nem szoktam negyedkilósat sütni, nyáron viszont hamar szárad, zacskóban hamar penészedik.
Lenvászon ruhába csomagolom és bezacskózva a hűtőben tárolom.
"Miért, mi a lényege?"
Talán ez lehetett volna a lényege:
"Kíváncsi vagyok, más nehéz körülmények között élők, hogyan oldják meg a szeretet ünnepi étkezést, ajándékozást, milyen segítséget, tudnak adni párjuknak a depresszióban, nehézségekben."
Nem nekem írtad, de felveszem a fonalat.
Akár így történik, akár úgy, nem jössz ide szívszaggatva, hogy jaj milyen az egyhetes kenyerem.
Sokaknak ezzel van a bajuk.
Kicsit olyan szektás nyomulása van a csajnak.
Mi is utolsó morzsáig megesszük, de én itthon sütöm a kenyeret (sütőben).
Boltit bundáskenyérnek veszek, de ha megmarad pár szelet, az elég hamar penészes lesz (pár napon belül, tehát egy hétig tuti nem bírja ki).
Igaz, hogy nem egy hétig tart a fél kg kenyér amit veszek, de több napig többen esszük.
Kevés kenyeret fogyasztunk.
És az utolsó morzsáig elfogyasztjuk.
Azért nem csak ez a két lehetőség volt akkor sem (sőt, akkor pláne nem), vagy otthon lakni a rossz mostohával, vagy férjhez menni. Lehetett dolgozni és akár munkásszálláson is lakni, mert akkor még voltak.
Én is 18 éves koromtól dolgozom, kis albérletben laktam, sok helyen, sokakkal, fáztam sokat. Éhezni talán nem, bár nem volt túl minőségi kaja:-))
És estin tanultam, diplomáztam. Pedig engem eltartottak volna a szüleim, nem is velük laktam, kollégiumban, csak nem akartam azt tanulni, és nem akartam a szüleimtől függni anyagilag.
Igaz, hogy tankönyveket írtam, de a beiskolázásra gondoltam. A kinőtt ruháim cseréjére, esetleg némi zsebpénzre. Ez utóbbira már nem futotta...a mostohámnak le kellett számolnom a "fizetésemmel", és ő mondta meg, mit vehetek meg, vagy mit nem.
És ezt édesanyád szó nélkül tűrte? Anélkül, hogy a pártodraállt volna, legalább olykor-olykor?
Elhiszem, hogy az anno otthon sütött kenyerek kibírták egy hétig, de a mai kenyerek? Nekem még nem sikerült olyannal találkoznom, amelyik pár napnál tovább bírta volna.