Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Szegények karácsonya 2012
Létrehozva: 2012. november 25. 17:04
Sziasztok!
Szeretném megkérdezni a szegényeket, hogyan fogják ünnepelni a karácsonyt, lelkükben mit élnek át. Magamból indulok ki, tehát nem felmérésről van szó.
Nagyon szépen kérem, aki nem tud, és nem akar segíteni, illetve elítélő gondolatai vannak a szegényekkel kapcsolatosan, azok ne írjanak.
Előre szólok, nem tudok azonnal válaszolni, tanyán lakunk, minden a mobilnet térerőtől függ. Azt viszont ígérhetem, ha be tudok lépni, mindenkinek válaszolok.
Mi 41 e Ft-ból élünk ketten a férjemmel. Annyi könnyebbségünk van, hogy a tanyán, ahol lakunk, a tanyagazda megengedte, hogy legyen veteményes kertünk. Így le tudtm fagyasztani borsót, tököt, stb. Zöldséget eszünk zöldséggel, de ennyi pénzből legfeljebb napi 1 étkezésre jut Igy tulajdonképpen egészségesen étkezünk.(?!) A férjem 28, én 34 kg-t fogytunk másfél év alatt. Ő átesett egy jobboldali szívinfaktusan, 3 agyi infarktuson, létszámleépítés miatt munkanélküli. Ilyen egészségi állapottal sehova sem veszik fel.Semmilyen segélyre nem jogosult, mert az én "eredeti" rokkantnyugdíjam 81 ezer Ft, melyből végrehajtó vonatja le a közüzemi hátralékot /50 %/, melyet ennyi pénzből nem tudtunk fizetni. Engem 6 év alatt 7x műtöttek érelzáródás miatt. A lányom fizeti az internetet, hogy emberekkel tudjak kapcsolatot tartani, ne érezzem elzárva annyira magam a világtól.
Hogy mi lesz karácsonykor? Imádkozunk, esszük a tojáslevest és a rántásos gombócot.
Kíváncsi vagyok, más nehéz körülmények között élők, hogyan oldják meg a szeretet ünnepi étkezést, ajándékozást, milyen segítséget, tudnak adni párjuknak a depresszióban, nehézségekben.
Az egész egy hatalmas lózung amiket ír.
Igen, nem kellett fizetni akkoriban a könyvekért, de már arra sem emlékszik.
Mint ahogy csak a sírás rívás, a rántásos gombóc és a penésztelen egyhetes kenyér.
Olcastam a hozzászólásod ( az elsőt) is, és nagyon korrektül leírtad egy család mindennapi gondjait.
Úgy gondolom én is, hogy abból kell kihozni a legjobbat ami van.
Nagyon szép Karácsonyt kívánok neked és a családodnak.
Gondolom, hogy a topikindítónak szántad a hozzászólást,mert engem ember nem hallott is panaszkodni.
És soha nem is fog.
Igaz, hogy tankönyveket írtam, de a beiskolázásra gondoltam. A kinőtt ruháim cseréjére, esetleg némi zsebpénzre. Ez utóbbira már nem futotta...a mostohámnak le kellett számolnom a "fizetésemmel", és ő mondta meg, mit vehetek meg, vagy mit nem.
Az egyetemről: Ne haragudj, de attól, hogy "ingyenes" volt az egyetem, még sok pénz kellett hozzá. Ennivaló, némi zsebpénz, haza- és visszautazásra pénz, az "ajánlott" könyvek megvétele, stb.
Nem biztos, hogy beleestem volna a 0 kategóriába, mert a mostohám "maszek" volt. Ez az akkori világban elítélendő dolog volt.
Most már kérem, ne próbáljatok már mindenben akadékoskodni, a topic lényegétől eltérni.
Úgy tűnik, most adtam megint egy lehetőséget a boncolgatásra...., pedig nem ez volt a célom. Csak azt akartam megfogalmazni, hogy anno még belénk nevelték a munka igényét.
Kedves Néném Bubóca!
Olvasom a topicot folyamatosan,és a véleményem,hogy zárbe ,kész vége,menjen mindenki isten hírével.
Nem ismernek,nem tudják elképzelni az életedet,csak ez miért van,az miért van úgy ahogy van.
Ha valakivel szeretnéd a kapcsolatot tartani,van levél,működik a posta.
Drága Pocmar!
Írhatom így, hiszen elég régóta "ismerjük" egymást.
Igen, igazad van! Rengeteg az elkeseredett, megkeseredett ember Mo-n. De nem csak itt. Külföldről is hozzászólnak a topichoz.
Azért nem töröltetem, mert végülis tükröt állít mindannyiunk elé, el lehet gondolkodni a pro- és kontra hsz-ekről. Kaptam sok jó tanácsot, aminek nagyrészét meg is fogadtam. A gúnyolódóknak pedig azt kívánom, soha ne kerüljenek hasonló helyzetbe. Tudod: soha ne mond, hogy soha.....
6. 7. 8. osztály szünetében 1 hónapig dolgoztam egy hűtőgépgyártó üzemben, benzinben mostam az alkatrészeket, hogy megkeressem a tankönyvekre valót.)
Bubóca, a tankönyvekért azóta kell fizetni, amióta szép új világ van, régen, az átkosban ingyenes tankönyvek voltak.
Szerettem volna egyetemre menni matek-népművelő szakra. Mikor ezt meghallotta a mostohám, édesanyámat nagykéssel kergette meg, mégis mit gondol, mert az ő fia a 8 osztályt többszörös bukdácsolással tudta elvégezni, nem gondolja tán, hogy ő majd fizeti a taníttatásomat. Így nem is tudtam egyetemre menni, 18 évesen, érettségi utáni 5. napon férjhez mentem, hogy ne kelljen otthon laknom.
Az egyetemi oktatás is ingyenes volt. A kollégiumi férőhelyért kellett fizetni, attól függően, ki milyen kategóriába esett.
Ha jól kerestek a szülei, akkor kellett, ha nulla kategóriás volt, mint pl. te lettél volna (miután férjehez mentél), neked teljesen ingyenes lett volna.
De ha a szüleid nem voltak jólkeresők, akkor is belekerültél volna ebbe a kategóriába.
Ennyi megkeseredett ember egy helyen! Ez lenne ma Magyarország?
Mindenkinek kellemes ünnepvárást- készülődést kivánok ádvent utolsó hetében. Üdv Mária
NA látod bubóca! Ezt elhiszem, hogy ilyen volt a gyermekkorod. NAgyon sokaktól ( még a családi körömben is hallom az idősebbektől), hogy ők már 7-8 évesen dolgoztak, hogy legyen mit enniük. S le a kalappal, hogy így bírod a munkát. Nem megbántani akartalak.
Nem beléd rúgni ahogy itt sokan írják.
Reméljük békés, boldog karácsonyotok lesz!!
NA akkor tisztázzuk. HA nem lennének gyerekeim akkor dolgoznék ugyanúgy mint mielőtt szültem. Tehát biztos nem halnánk éhen. A lakáshitelnek semmi köze hozzájuk, mert az a mi dolgunk. Tehát ha egyszer úgy döntenék, hogy még szülök ( ami nem fog előfordulni) akkor sem az utánuk kapott pénzből fizetnénk. Ugyanúgy arra költeném, hogy legyen mit enniük és legyen ruhájuk, meg amire szükségük van.
Nekem semmi bajom bubócával, csak néha olyanokat ír ami számomra fura.
Elfogadom, hogy vannak olyanok mint ők és nem rúgnék bele akkor sem ha mellettem élne. S tudom, elhiszem hogy mindenkinek a saját baja a legnagyobb.
Tudod, a muszáj nagyon nagy úr! Nem üvegbúrában nevelkedtem, nagyon sokat dolgoztam már gyerekkoromban is. ( 6. 7. 8. osztály szünetében 1 hónapig dolgoztam egy hűtőgépgyártó üzemben, benzinben mostam az alkatrészeket, hogy megkeressem a tankönyvekre valót.) 7 éves voltam, amikor édesapám meghalt, anyukám 8 éves koromban, újból férjhez ment, csak azért, hátha könnyebb lenne az életünk. Ez a házasság egy rémálom volt. A mostohaapám lovaskocsival fuvaros volt (1960-as évek végén, '70-es évek elején). Nekem éjjel 2 órakor csörgött az óra, hogy megetessem a lovat, 4 órakor, hogy felkeljek, 5 órakor már a kukoricaföldön voltunk kapálni. 7 órakor hazamentünk, megmosdottam, és mentem az általános iskolába (szerencsére nagyon közel volt). Mégis kitűnő tanuló voltam végig. Amikor tovább akartam tanulni, vegyész szerettem volna lenni (kémiából versenyeket nyertem), a mostohaapám nem engedte, azt mondta, vagy kereskedelmibe megyek, vagy kapálni. Választhatok. Választottam. Elmentem a keribe, mert az 87 km-re volt tőlünk, nem kellett otthon lennem. Ott is jó tanuló voltam, de már akkor más érdekelt. Szerettem volna egyetemre menni matek-népművelő szakra. Mikor ezt meghallotta a mostohám, édesanyámat nagykéssel kergette meg, mégis mit gondol, mert az ő fia a 8 osztályt többszörös bukdácsolással tudta elvégezni, nem gondolja tán, hogy ő majd fizeti a taníttatásomat. Így nem is tudtam egyetemre menni, 18 évesen, érettségi utáni 5. napon férjhez mentem, hogy ne kelljen otthon laknom.
Még sok mindent sorolhatnék....
De megtanultam, ne várjam a sült galambot, akármilyen nehézséggel, fájdalommal is, de csináljam a munkát. Most az a munkám, hogy megtermeljem a zöldséget.
Egyébként nekem is van sokizületi gyulladásom, nagyfokú gerincferdülésem, és még sok minden más. Sokszor mászni alig birok, nem hogy menni.
Csak azt akarta érzékeltetni, hogy kb. milyen érzés amikor belekötnek az életebe. Empátia nélkül. Fáj ugye? Rosszul esik?
Kb. ezt érezheti bubóca is amikor azt írod hogy:
Szánalmas amiket ír,nem is igazán beteg( mert te 29 évesen többet kibírsz panasz nélkül), a fogyókúrája miatt cikized, és leírod, hogy az ILYENEKEt aztán nem kell sajnálni.
Őneki is ugyanúgy tőrdöfés minden mondat, mint ahogy neked is az, hogy minek vállalál a szegénységre még egy gyereket???
nincs szüksége rá, hogy te is belerúgjál. Érted?
Csak az írásodból indultam ki, nem többől. Azt írtad, hogy a gyerekek után kapott pénzből veszitek az ételt. Gondoltam, ha ők nem lennének, akkor ételre sem telne. Azért is tanácsoltam, hogy legyen még több, mert akkor hátha a lakáshitelt az értük kapott pénzből is mint pluszból előbb kifizetitek.
Attól, hogy te fiatal vagy, attól, hogy nem bírod felfogni, hogy valaki hogy tud valamit megcsinálni, nem az a módja, hogy kijelented anélkül, hogy ismernéd, hogy ez nem igaz, hanem járj utána a dolgoknak. Attól, hogy amikor neked fáj és mozdulni sem tudsz, miért várod el a Föld többi lakójától, akiknek szintén fáj, hogy ők se mozduljanak, ők is azt éljék meg a fájdalomból, amit te?
"De ugyan had írja már meg bárki a véleményét ha akarja."
Ugyanez vonatkozik a topikindítóra is. Legyen már joga neki is leírni a gondolatait, érzéseit úgy, ahogy szeretné, még akkor is ha egyesek úgy ítélik meg, hogy csak panaszkodik. Akit zavar az miért kínozza magát a szenvedéssel? Te is tényleg attól érzed jól magad, hogy azt feszegeted, hogy internettel és kocsival rendelkezik? Most az a baj, hogy nem a tető és étel nélküli szegénységben él? Hidd el, hogy mindenkinek a maga baja a legnagyobb, még ha más csak egy kis problémának gondolja is. Nem azzal kell jönni, és szinte azon versengeni, hogy "Gizi néni" a szomszédból szegényebb.
"igaza van azoknak, akik bántó dolgokat írnak"
Na ez az ami igazán nem tetszik, hogy azért ragad valaki tollat, hogy bántó dolgokat írjon, egy ismeretlenről.
Mi késztet valakit arra, hogy ha valakit szapulnak, akkor vágyat érezzen arra, hogy beáljon a sorba?
Itt lehet a legjobban kiadni a mérget ami bennünk van? Belerúgunk egy ismeretlenbe, attól talán kisebb lesz a saját nyomorun?
Diorella!!!!
Nem nem halnánk éhen akkor sem, ha nem lennének gyerekeim! S képzeld nem is azért szültem őket, hogy az állam tartson el minket! S nem, nem fogok több gyereket szülni, mert nekünk velük teljes az életünk. De ugyan had írja már meg bárki a véleményét ha akarja.
Tudod mint más sokan írták mások is, ha olyan beteg bubóca ahogy írja akkor nem bírom felfogni, hogy bír ennyi mindent megcsinálni a tanyán. NAgyon-nagy akarat ereje van ezek szerint és ezért le a kalappal előtte. De hogy én a fájdalomtól mozdulni sem bítam az tuti. Pedig fiatal vagyok.
JA és mond már meg, hogy mi köze van a lakástörlesztésnek ahhoz hogy én hány gyereket szültem? Ezt valahogy nem értem. MAgyarázd már el légyszíves! Nem akarok ennyire tudatlan lenni.
"Napok óta figyelgetem a topicot...Már nem bírom cérnával..."
Micsoda szerencse, hogy még nem zárták be a topikot, mert így legalább nem szenvedsz tovább és kijöhetett belőled, mint gyomorát elrontotta emberből a hányás.
Ahhoz képest, hogy panaszkodni nem szoktál, itt elég szépen leírtad a körülményeiteket, mint írtad: "Én ennél mindjárt cifrábbat írok neked magamról..." s már azt hittem az írásod végére, hogy még a Ki a szegényebb és szerencsétlenebb? versenyt is megrendezed és egyúttal benevezel. Szóval ha nálad ilyen az amikor nem panaszkodsz, akkor el sem tudom képzelni, hogy milyen, amikor meg igen. És hidd el, hogy a te életedet is meg lehetne kritizálni, a döntéseidet, amiket olyan jónak hiszel. Lehetne mondani, hogy minek szülted meg pl. a mára már 10 hónapos gyereket, mert ezek szerint előtte sem volt fényes a helyzetetek. Vagy ahogy írod az értük kapott pénzből veszed meg a kaját, lehet, hogy nélkülük ezek szerint már elvitt volna az éhhalál? Nosza, akkor gyorsan szülj még 3-at, s kevesebb évig törlesztitek a házat...
Nem nemérzem magam annak. DE ha senki nem írhat semmi rosszat bubócáról ő se írjon ilyet senkiről!!!Ennyi!!!
De igenis érdekeltek a receptek, be is gyűjtöttem őket.
Lehet, hogy nem válaszoltam a receptes hsz-ekre, de mint már írtam is, nagyon lassú a netem. A topic pedig "pörgött".
Igen rahan írta. Azért írta bubóca első hozzászólásához, mert mINDENKINEK szólt.
Én is írtam bubócáról. sőt én is megírtam, hogy nem voltak mindig a tökéletesek a döntései az életben...
Mégsem vettem magamra hogy egy fekély lennék. ezt itt csak te vetted magadra? miért? Mert talán annak érzed magad...??
ez egy kis pszichológia. mindenkinek az jön le egy írásból amivel azonosulni tud. te ezzel a fekélyes dologgal nagyon magadra vettél valamit. Ha elég erős lenne az önbecsülésed fel sem tűnt volna, nem foglalkoznál vele.
én őszintén szólva elsiklottam felette, mert nem érezem magam fekélynek az emberiség testén, akárkiről is akármi a véleményem...:)))
Amarynda megválaszolta helyettem a kérdésedre a választ. Minden igaz, amit leírt.
Szerintem is jó döntés volt, elsősorban azért, mert felrázott bennünket a depresszió határáról, újra volt életcélunk (megtermelni magunknak a zöldséget), mozogtunk a jó levegőn, volt miért felkelni reggel az ágyból.
Ezt a panelban nem tudtuk megtenni.
A tanyagazda kijelentette, ha nem vállaljuk itt kinn a telet, akor mennünk kell, tavaszra sem jöhetünk vissza, másvalakit keres, mert a tyúkokat el kell látni, és télen úgyanúgy kirámolhatják idegenek a tanyát, mint nyáron, ha nincs itt senki.
A fürdőszoba kiépítéséhez adott segítséget ezért. A bekerülési ktg kb. 1/3-át ő fizette. 160x180-as nagyságú, semmi extra, csak a legfontosabb dolgok vannak benne.