Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
MICSINÁJJAAAAK???
Kedves, Szeretetreméltó, Nyugodt, Barátságos és Nyitott Fórumtársak!
Egy hét szalmaság vár rám. Ami önmagában nagyon jó dolog, de elszoktam már a gyerekmentes programoktól, és most itt állok, nyakamon a nagy szabadság, és egyelőre nem tudom, mit kezdjek vele.
MINDENFÉLE tippet, javaslatot, ötletet, programot szívesen várok, direkt nem írok semmit, hogy mi érdekelne, hogy ne befolyásoljak senkit.
Tehát mit csináljon egy tisztes, de átmenetileg facér anyuka egy hétig Budapesten? TE hová mennél, ha mehetnél???
KÖSZI!!!
Szia!
Én ilyenkor keresek egy jó wellness fürdőt és egész nap ott áztatom, masszíroztatom magam. Viszek egy jó könyvet, habos kávét szürcsölök mellé és hagyom, hogy ne gondoljak semmi komolyra. Itt szoktam böngészni a kedvem szerinti wellness vagy termál fürdők után: furdogyujto.hu Élvezd ki aszabadidőt!
Hjaj, ne mondj még (meggondolatlanul sem olyat, hogy irigyeled!) . Egyszerűen jól esik egy pár nap az idegrendszernek, s a fizikai létednek, hogy megújulj, hogy kipihend a mindennapi gondjainkat, hogy ne főzzél, ha nincs hozzá kedved.
Csak leírom, mert igaz, egyszer úgy alakult az életem, hogy én is egy hétig egyedül maradtam. Bekavartam egy nagy tál körözöttet, nagyon szeretem! S, egész héten azt ettem, meg ecetes-hagymás krumplisalátát, s vettem hozzá virslit, amit megsütöttem.
De az első napokat valóban azzal töltöttem, hogy felújítottam a nagytakarítással a lakást (1. nap), kiganéztam a gyerekemnél (2. nap), kitataroztattam magamat -fodrász, kozmetikus- (3.nap), találkoztam a régi barátnőimmel, s beültünk a Fészekbe, s ott ebédeltünk . S, a csodálatos, hangulatos kerthelyiségben, a hatalmas fák alatt még későn délután is ott beszélgettünk . Nagyon jó volt a visszaemlékezés, az együtt nevetés . A gondjaink átbeszélése. Nagyon ajánlom! - A (4. napon) otthon lébecoltam, minden feladat nélkül. Nyár volt, jó volt hideget enni, inni, s a tévében azt nézni, amit ÉN akartam, vagy szundikálni.
De az 5. napon már nagyon hiányzott a család . Elmentem egy idős nagynénémhez Pest közelében, Dunaharasztiba meglátogatni. Nagyon örült nekem, de este már fizikai fájdalmat éreztem a családom után. Viszonylag korán lefeküdtem, de éjszaka felébredtem, s olvastam. S, azon törtem a fejemet, hogy mivel várjam őket?
A 6. napon bevásároltam, s főztem , sütöttem édeset/sósat (olyat, ami főként a másnap a legjobb!) - a 7. nap már korán reggel felkeltem, átfutottam a lakáson a porronggyal, a fürdőszobát is áttöröltem, minden ragyogott, lezuhanyoztam, hajamat megmostam és becsavartam. Megterítettem, s ragyogó mosollyal kimentem eléjük a vasútállomásra a Délibe.
S, úgy öleltem át Őket , hogy beleropogott a csontunk, olyan mérhetetlen szeretettel.
*
S, nagyon boldog voltam, hogy VAN családom, akik időnként felébresztik bennem az oroszlánt, mert kiakasztanak a rendetlenségükkel, a szétdobált holmijaikkal. De milyen jó, hogy vannak! S legyenek meg mindörökké! Erőben, egészségben! Sokan szenvednek attól, hogy egyedül élnek, s akkor ott, titkon, elmondtam magamban egy imát , hogy Ők vannak! S, milyen jó!
Irigyellek!
Nem olvastam vissza, miket javasoltak a többiek, úgyhogy bocs az ismétlődésért (ha van).
Én ilyenkor
1. első nap kitakarítok, és élvezem, hogy úgy marad napokig
2. olyan enni-innivalót vásárolok, amit csak én szeretek, aztán egyáltalán nem megyek üzletek közelébe se, és nem főzök (ez a legjobb az egészben)
3. találkozom azokkal a barátnőimmel, akikkel csak ritkán, és éjszakába nyúlóan megváltjuk a világot
4. késő északáig zenét hallgatok, jó hangosan, és táncolok is
5. hajnalban fekszem le, és addig alszom, amíg jólesik
6. elmegyek moziba valami csajos filmre (egyedül!)
7. teljes körű nagygenerált tartok (hajpakolás, testradír, pedikűr, manikűr, gyantázás - ez egyébként csak külön-külön megvalósítható projektek, mert utálom, ha vár valaki, hogy kikerüljek a fürdőből)
8. ha rá tudom venni magam, selejtezek a gyerekeimnél, mert amit nem lát, az nem fáj
Érezd jól magad, és ne akard hasznosan tölteni ezt a kis időt:)
Most úgy alakult, hogy a párom dolgozik én pedig szabin vagyok, nem utazunk el, így itthon "nyaralgatok". Vettem egy fitness-bérletet, voltam az Alexandrá-ban (most jó akcióik vannak), vettem 3 könyvet. Jókat csavargok, turizok, tornázok, olimpiát nézek, s absolut nem unatkozom. Lenne itthon mit csinálni (nagy taki, vasalás, néhány cuccot megvarrni ....) de nem visz rá a lélek, majd nyaralás után :-))
S most majd végigolvasom a topicot, hátha valakinek lesz még valami jó ötlete:-)
:))
Na, alakul a pogram?
a lóaz enyőke az ablakon... :))Nagyon jó, köszi! Én biztosan nem megyek el, mert nem érdekel, de annak, aki erre fogékony, biztosan nagyon jó program!!! Neked is nagyon jó szórakozást!
Szeretem P.P. könyveit.
És sajnos régi (saját) megfigyelésem, hogy a felnőttek nagyon nagy része csak MEGnőtt, nem pedig fel. :(
Nagy testekben ovis szellemek. Meg is látszik a világon.
Köszi a tippet, holnap megyek könyvtárba, megkeresem!
Szépségszalon? Már be sem engednének... Reménytelen eset. :)))
A múzeum biztos befigyel, adni köll a kulturára, be köll ragasztani a jegyet a brigádnaplóba!
Étterem, cuki kilőve anyagi+kalóriaügyi gondok miatt.
A Libegő sanszos, köszi a tippet. :)
Szentendre: miért megy oda mindenki? Nincs is ott semmi, csak utcák meg házak... vagy valamit nem tudok már megint??? :))
Milyen-milyen? Fáradt. :)))) Készülünk a szeptemberre, rá kell pihenni, mert a nagy honvédő háború kutyaf..üle lesz ehhez az évhez képest.
Köszi, kipróbáltam, és tényleg baromi jó móka volt!
Nem csak én nem unatkoztam, de az egész lakótelep sem, és egy idő után a tűzoltók sem idegeskedtek tovább.
1. Egyedül vagyok, így nem olyan jó a sóhajtozás.
2. Régi motoros vagyok, és simán kibírok egy hetet kölökmentesen, lévén
2/1: általában rögtön hárman vannak, az meg már köztudottan tömeg.
2/2: jó helyen vannak, a legjobb emberrel
2/3: egy hét múlva itthon lesznek
Tehát anyai kötelességem véééééégtelenül kiélvezni a szünetet, hogy aztán annál jobban kiélvezzem a viszontlátás örömét.
Menj el az Iparművészeti Múzeumba, erre a kiállításra.
(Én is készülök rá ! )
Én benne lennék.
Off: azé' örvend az én lelkem, hogy mégis látlak tetégedet! On
Ja, ezeket a programokat gyerekekkel is toltuk.
Én ma délután kinn voltam a hétéves nagylányommal az udvaron, és mivel szépen ellocsolgatott meg eljátszott, én tudtam olvasni. Amit olvastam könyvet, azt neked is ajánlom: Popper Péter: Lélekrágcsálók. Nagyon intelligensen lát(ott) dolgokat. De mivel én nem voltam gyerekmentes, hát ki is használtam a kínálkozó alkalmat, és feltettem neki egy kérdést, amit akkor olvastam. Ezt a sztorit meg azért írom le, hogy már most is adjak neked egy kis időtöltést, meg mert tök jó érzés volt. :)
Szóval a hazugságról szóló fejezetben írja Popper, hogy az ilyesfajta erkölcsi érzék évek alatt fejlődik ki, de a statisztikák szerint meglepően sok ember ragad le a kisiskolás szinten, vagy még korábbi szakaszban: felnőttként is. :( A konkrét sztori: Azt írta, megkérdezték kisiskolásoktól, hogy hazudott-e az alábbi sztoriban a kisfiú: elkésett az iskolából, és azt mondta a tanítónőnek, hogy azért, mert csőtörés volt otthon, pedig valójában nem, csak elaludt. Aztán teltek az órák, és aznap tényleg csőtörés lett otthon, úszott a lakásuk. Akkor most hazudott a gyerek? Popper szerint a kisiskolások jelentős része még a következményeket nézi, és mivel valóban bekövetkezett a hazugság, onnantól már nem is hazugság, vagyis a válasz: NEM. Ugyane kísérlet a felnőtt lakosság 30%-ánál is (csak nem ezzel a sztorival) ugyanezt az eredményt mutatta. Én ezen nagyon megdöbbentem, főleg a felnőtt részen. Kíváncsiságból viszont gyorsan elmeséltem a sztorit a hétéves lányomnak is. Azt válaszolta, hogy igenis hazudott, hiszen akkor még, amikor ezt mondta, nem tudhatta, hogy csőtörés lesz, meg ha tudta volna is, akkor is azért késett el, mert elaludt, tehát hazudott. Olyan jól esett, hogy ezt mondta, pedig a statisztika fényében azon sem akadtam volna ki, hogy azt mondja, ez így nem hazugság. Akkor viszont elgondolkodtam, hogy nem is moralizáltam vele soha, mégis valahogy ezek szerint sikerült már most elindítanom benne egy helyes lelki fejlődést. :) A dolog hátulütője: valszeg ő is becsületes lúzer lesz, mint az anyja.
Nekem nagyon érdekesek most ezek a témák, hiszek benne, hogy mindig akkor talál meg egy könyv, amikor épp nagyon nyitott vagyok a rezdüléseire. :) Szóval te is találj valami ilyet! :) ösztönből... :)
Először is, valami szépségszalonban, formába hoznám a kinézetem.
Azután:
múzeumok (én a Nemzeti Galériával nem tudok betelni),
néznék valami jó színházi előadást,
valami jók kis étterem (Krízia ),
valami jó kis cukrászda (a Lukács sajnos bezárt, de a Kempinskiben szenzációs az Eszterházy torta)
kimennék Szentendrére,
"libegnék"+ János-hegy + Vár.
Hát, valami ilyesmi...
Nekem is van egy szabad hetem, de nincs kedvem menni sehová. Örülök egy kis gyerekmentes nyuginak.
("Milyenanyaazilyen!" jelleggel.:-))))
Hmmmmm, a modern idők átka.
Nagymamáink életében egyszerűbb volt, .......hmmmmm, azok a régi szép idők......
Hááát az úúúúgy vóóóóóót, ha unatkoztak, akkor kidugták a seggüket az ablakon, amikor pedig azt is megúúúúnták, hát akkkóóóóó behúúúúúzták.....
Szeretek borral főzni, néha teszek az ételbe is.
Nem tudom, Pesten mit szoktak.
DE leírom, mi mit csináltunk, amikor 1 hétig voltunk gyerektelenek:
1 teljas hétig sóhajtoztunk.... annyira hiányzott.
Szerintem ezt ne csináld, mert nekünk se jött be.