Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Kezdjuk ujra
Létrehozva: 2010. január 19. 16:10
Nekem nagyok hianyzik a topikunk, hianyoznak a topiktarsak, a baratsagok es beszelgetesek. De ahova a kedvenc topikom (Izrael) jutott, abban nincs kedvem reszt venni.
Kerlek benneteket hogy kezdjuk ujra, teremtsuk meg a regi meghitt, bensoseges hangulatot. Beszelgessunk politikarol, oromeinkrol, banatainkrol, gyermekekrol, unokakrol es mindenrol, ami foglalkoztat bennunket. Nem fontos hogy mindenben egyetertsunk (nem vagyunk egyformak) de a sertegeteseket, meg es beszolasokat lehetoleg mellozzuk. Mindenkit idevarok, aki nem bomlaszto szandekkal akar kozenk jonni. Remelem sikerul ujra egymasra talalnunk.
Marika, a többi hozzászólásodnak és a kiegészítéseknek is örültem, nagyon szeretem, amikor ennyire aktív vagy! Az argan olaj valódiságán már én is elgondolkoztam, ezért talán mégsem veszek, a bőröm fiatalságának már úgyis vége!
Viszont nem tetszett a "fenyegetésed", mégis mi az: "hosszú távon nem várható", hogy képeid lesznek??? Hiszen mindent fényképezhetsz, ami csak az utadba kerül, nem kell ahhoz feltétlenül külföldre utazni. Annyi kiállítás, fesztivál, ilyen-olyan látnivaló akad Budapesten és egész Magyarországon, mi mindenre vevők vagyunk! Tessék csak kattintani! Én pedig - ahogy mondod - szívesen közreműködök!
Megyek is, mert hajnalban kell kelnem. Jó éjszakát!
Olyan jó érzés, hogy már közülünk ketten is ott voltatok a temetésen. Amúgy a "kényszerből ottlévők" nyilván pofavizitnek szánták, hogy majd senki se róhassa fel a hiányukat. Ezért is mentek el hamarább, amolyan "jöttünk, láttak, mentünk alapon."
Elnézést, hogy beleszólok, de két román tévéállomás adásait is követtem, és nagyjából képben vagyok, még a különböző konspirációs elméleteket illetően is. Szomorú ez a tragédia és nem kellett volna megtörténnie, de forradalom biztos nem lesz belőle.
A romániai kórházak mostani helyzetét nem ismerem, csak annyit mondhatok, hogy több mint száz (120-130?) súlyos égési sérült megfelelő és életmentő ellátására kevés országban képesek egyszerre, egy időben, és itt nem annyira az esetek súlyosságáról van szó, mint inkább a sebesültek magas számáról. Valószínű mindannyian megkapták a sürgősségi ellátást, de ennyi bőrtranszplantációra és hosszú rehabilitációra kevés kórház rendezkedett be - bárhol a világon. Ez persze csupán az én laikus magyarázatom. Megpróbáltam felmérni a lehetőségeket.
Amúgy tényleg szép, segítő gesztusnak látszik, bármelyik ország is ajánlotta fel.
Szervusz, Marika!
Nagyon szégyenletes mozizás volt ez számomra, mert a Ghost közben elaludtam - azokban a napokban állandóan fáradt voltam. Jó, most is fáradt vagyok, nem újdonság.
Nagyon köszönöm, hogy a Ciss által feltett zenére emlékeztettél, mert még mindig nem hallgattam meg. Gond van a hangszóróimmal, és a héten - ha marad időm -, újakat kellene vennem. Nem felejtem el, hogy mielőbb meghallgassam, lehet, hogy majd a Kriszti gépén.
A betűtípus pedig kit zavar? Lényeg, hogy írtál!
Nagyon szépen köszönöm, Julika!
Tudtam róla, sőt már csütörtökön a jegyeket is megvettük - hárman megyünk: Zsuzsa barátnőm, a munkatársam és én. Sajnos nagyon kicsi a Kámeri színház egyik stúdióterme, ahol az előadás lesz, csupán 110 férőhelyes, és a követség kultúrattaséja csütörtökön azt mondta, hogy már alig vannak jegyek. Nekünk még sikerült helyet biztosítanunk. Fiatal barátaink is ott lesznek, mert Sándort felkérték, hogy segítsen a technikai kivitelezésben. Nagy örömmel várjuk az előadást.
Jövő hétfőn, november 16-án, vagy december 7-én biztosan ti is megnézitek a Spinozában. Kíváncsi vagyok a véleményetekre. Herzl híres idézetét szerintem hibásan fordították, de kicsire nem adunk. Nagyon örülök ennek a kezdeményezésnek, neked pedig még egyszer köszönöm!
Ja és hadd menjek egy kicsit bulvárba: most látom, hogy s főszereplő Szinetár Dóra férje új férje. Nahát!
***
Sajnos benne vagyok a munkában, kora reggel megint Tel-Avivba akarok utazni, így a Neked szánt válaszom is késik még egy-két napot - ugye nem baj? Majd pillants még ide, mert újabb képeket teszek fel a Töpörtyűről, aki most éppen a routeren üldögél és a kezemet figyeli. Nagyon édes!
Mivel pénteken a sír közelébe sem kerültünk és tegnap ragyogó napsütés 20-22°C meleg volt, úgy döntöttünk visszamegyünk. Ugye mondanom sem kell, hogy mennyien mentek virággal a kezükben
!
Gratulálok, hogy ilyen rendes gyerekeket neveltetek és hosszú sikeres életutat kívánok.
(Egyszer az Antal Imre anyukájával beszélgettem, dicsértem, hogy milyen remek embert neveltek, erre azt válaszolta, hogy "nem neveltük, hanem szerettük".)
KKöszönöm szépen a közreműködésed, hosszú távon nem várható, hogy képeim lesznek
.
Az argan fát kecskékkel a buszból fényképeztem.
ÁÁllítólag az argan dióból sajtolt olaj fiatalítja a bőrt. Egy kis üveggel én is vettem, de hogy valójában mit tartalmaz nem tudom. Szerintem egész Marokkóban nem terem annyi argán dió amennyi olajat ott eladnak. Arról nem is szólva, hogy ugyanez a kiszerelés 40-120MAD közötti áron kapható, kit hogy lehet becsapni. Fez-ben 40-ért vettem, ugyan ezt az útitárs 100-ért Marrakeshben
, pedig figyelmeztettem, hogy ne vegye meg.
Azért "rombolások helye" mert az Alavita-ház nagy uralkodója Moulay Ismail szultán (1672-1727) itt kezdte a bontással, pusztítással járó építkezéseket.
Igen, méghozzá nagyon jó helyen tudtunk megállni. Néhány lépésre tőlünk "megtisztították" a terepet és megérkeztek akik hivatali kötelesség miatt, "kényszerből ott kellett lenni" egyének. Hosszas fotózás következett, majd az utánuk érkezők szépen sorakoztak a közelükben, talán észre sem vették ki áll előttük, mellettük. Nem várták meg a szertartás végét, "leléptek".
Nem vagyok "képben" a Ti belügyeitekben, csupán a TV-ből, rádióból értesülök a lemondásokról, letartóztatásokról, tüntetésekről. Remélem nem forradalom lesz a vége!
Rettenetes az a tragédia ami ennyi fiatal életet követelt. Semmi nem adhatja vissza az életüket. Egyet nem értek, ha ennyire nem volt lehetőség a helyi kórházakban megfelelő kezelésekre miért most szállítják őket külföldre?
IIbike: Megnéztem és szombat este a Ghost-ot is. Mindkettő megható és megunhatatlan.
Most nem engedett CIS-nek írni, szerettem volna megköszönni a megnyugtató szép zenét és eredményes tanulást kívánni.
Lehet az én gépemmel van a baj, de lehetetlen visszaváltani a betűtipust
! Elnézést kívánok
.
Igyekszem pótolni a lemaradásaimat és az "elszálltakat" újra írni.
Mindenek előtt üdvözöllek kedves Tanaria
!
Gyönyörűek az unokáid és kívánom, hogy minél gyakrabban legyen lehetőséged ölelni Őket és úgy cseperedjenek fel, hogy ismernek. Köszönöm, hogy megmutattad és feltűnő az angliai tisztaság (nekem, Marokkó után).
(Ha ez is az űrbe landol, feladom!)
Ibikém az infó lényege (Nem tudom bemásolni a szöveget, fogalmam sincs miért)
Dec. 16-án a Tel Avivban lévő Cameri színház bemutatja a pesti Spinoza színház Herzl c. darabját. Nem láttam, nem tudom hogy milyen, de gondolom, érdekelhet Téged vagy barátaidat. Megkértek a terjesztésére.
A magyar külügyminisztérium támogatja az előadástm jegyvásárlás:
cameri.co.il/perfs/1426
tel. 00972 3 6060960
Jó szórakozást kívánok annak, aki elmegy!
Ölellek Benneteket
Már kaptam levelet egyik társunktól, hogy ő is jelen volt Göncz Árpád temetésén, jó érzés tudni, hogy valaki közülünk ott volt abban a hihetetlenül együtt érző, őszintén gyászoló tömegben.
Nem derült ki, hogy Marikának végül sikerült-e jelen lennie, de a mellékelt fotók bizonysága szerint tegnap biztosan lerótta a kegyeletét. Meghatottak a tőle kapott képek. >>>>
Többek között azért, mert valami rejtett szimbólumot látok abban, ahogyan a sírra helyezett virágok egymást támogatják, egymás közelségének köszönhetően mintegy őrt állnak, és természetesen az egyszerű magyar emberek tiszteletét fejezik ki - több száz, talán több ezer virágszál van a friss síron -, egyenként helyezte oda őket több száz, vagy több ezer ember. Megható és biztató is - egyszerre.
Érdekes egybeesés, egészen más témában. Pénteken, november 6-án meghalt Izrael ötödik államelnöke (1978-1983 között), Jichák Navon, akit tegnap temettek el, volt államfőnek járó ceremóniával. Végső nyugvóhelye a Herzl-hegyen van, az ország jeles személyiségei között, ott ahol a nyáron jártunk Visszatérő-Zsuzsával és unokájával. (Sajnálom nagyon, hogy Zsuzsa kivált közülünk, nélküle szegényebb a mi kis szigetünk.)
Visszatérve az 1921-ben született volt államelnökünkre, a korán kívül sok hasonlóságot fedezek fel közte és Göncz Árpád között: humán érdeklődésű értelmiségi volt, könyveket és színdarabokat írt, a népéért élt és nagyon szerették. Mind elmennek a nagyok, és valahogy itt sincs igazi utánpótlás, semmiképpen sem olyan formátumú, mint nagy elődeink. Szomorú.
Jó reggelt!
Kezdjétek Ti is jól a hetet, legalább úgy, ahogyan én kezdtem az én hetemet, tegnap. Még fénykép sem készült, pedig Bat Yamban, ahol a fél napot töltöttem, láttam egy jó köztéri szobrot, amit majd alkalomadtán nektek is megmutatok, feltéve, ha máskor is arra járok. Gondolom, hogy még lesz rá alkalom.
Furcsa, hogy esős időben, ha ernyőt is cipelek magammal, az eső menekül előlem! Tehát bátran mondhatom, hogy esőijesztő ember vagyok, esetleg mondhatni, hogy madárijesztő külsővel. Tegnapelőtt esős nap volt, óriási mennyiségű csapadékkal, Haifát elkerülte. Tegnap Bat Yamban csúnya esőfelhőket kergetett el a szél, de eső nem esett, csak Haifán, amint azt a vonatból kiszállva tapasztalhattam.
Ez a legnagyobb bánatom, hogy csak jövő nyáron ölelhetem, érinthetem meg újra a pici unokáimat. Addigra megint nem fogják tudni, ki vagyok.
Karácsonyig még van, de te ügyes vagy.
Köszönöm. Tudjátok, hogy olvaslak benneteket, ha nem is írok, tetszikelek, azt telefonról is lehet. Gratulálok a nyagy utazóknak, láttam a gyönyörű kisunokákat. Azért furcsa fintora a sorsnak, hogy lassan minden család skypeon és telefonon tart kapcsolatot, személyesen meg alig találkozik, migrálunk ám mi is :)
Én is gratulálok. Ezért az érzésért érdemes volt kitartani. Kívánom, hogy maradj boldog!
Miután mindent elrendeztem, nem vettem számításba a hét első napjának dugóit, így sikerült elszalasztanom a tervezett vonatot. Sebaj, jôtt a következő 20 perc múlva, így legalább kipihenhetem a sürü reggel fáradalmait. (Elnézést, a mobilon nincs hosszú ö, ü.)
Most pedig szundizok egyet Tel-Avivig.
Szívből kívánom, hogy mindig ilyen büszke, elégedett és boldog maradj! Annak is örülök, hogy szépen, bensőségesen ünnepeltetek.
Szep estet! Ma mar jartam itt, mint tetszik mano, es most amikor visszanezek latom a jokivansagokat. Koszonom a Mark neveben. 17 lett a kisfiam, buszke vagyok, hogy ilyen gyerekem van, mint o, nagymama, baratno volt az unnepi ebeden, ... a testvere telefonrol jelentkezett, ahogy a masik nagymama is, reggel koran meccs, ezert mar alszik. Voltunk setalni, mert bar szemerkel az eso, meleg van, beszelgettunk arrol, hogy valamit biztos jol csinaltunk, ha a gyerek velunk unnepel, nincs pia, kocsma stb. az eleteben. De van sport, tanulas, tervek, celok. En ma is boldog vagyok!
Nincs kedvem dolgozni és köszönöm, hogy eszembe juttattad a nem tegnapi, hanem csütörtöki szomorúságot.
Újabb levelek kerültek elő és miután kronológiai sorrendbe raktam talán 45-50 levelet és képeslapot, 25 év története (1963-1988) tárult elénk és egy fantasztikus gyermekkori, majd közel 80 éven átívelő barátság.
Egyikük Y. anyukája, aki 1910-ben született és 1988-ig élt. Érsekújváron született, a mai Szlovákiában. Másikuk ugyanabban az évben, néhány nappal későbben jött a világra, és ugyanabban a házban éltek, majd egy osztályba jártak, együtt cseperedtek fel. Y. édesanyja zongoratanárnő lett (még most is megvan a hangszere, Y. zenél rajta), Csura pedig pedagógiát és pszichológiát tanult, majd 1931-ben családostól és férjestől idejöttek, és egy Jordán-völgyi kibucban telepedtek le. Itt születtek gyermekei, a Héber egyetemen fejezte be tanulmányait, gyermekpszichológiát tanított óvónőképzőben, majd főiskolákon. Közben gyermekirodalmat írt héberül Miriam Roth néven, meséi, történetei mai napig kedveltek a kicsik körében. 2005-ben, 95 éves korában halt meg. Még a mi könyvtárunkban is van 2-3 könyve!
Csura leveleit olvastam és vettük fel, hogy majd lefordítjuk, annál is inkább, mert nem csupán családi, hanem irodalomtörténeti értékük is van. A levelek tele vannak optimizmussal, jókedvvel, még azok is, amelyeket betegen írt, mert ő is sokat betegeskedett. Egyik bokatörése után háromszor kellett kicserélni a gipszet és ezeknek az "ágytársainak" különböző vicces neveket adott. Néztem a fotóit a héber Wikipédián, mindegyiken mókásan mosolyog a kamerába.
Ahogyan a leveleket olvastuk, szomorúak lettünk, mert számunkra ezek arról is beszéltek, hogy minden vidámság és optimizmus ellenére a barátságokat is megszakítja a halál, és annyira kár! És hogy velünk is valami hasonló történik majd.
Most, hogy ezeket írom, ismét szomorú lettem, de nem baj, elmúlik!
Köszönöm!
Jobban vagy-e egy kicsit?
Én is végig éltem a temetést. Nagyon természetes és emberi volt.
Áruld már le, miért érkeztél szomorúan haza tegnap? Azt mondtad, majd később...
A Ghostot mi is tervbe vettük.
Igen díszítő elemként használják a rozmaringot. Loptam magot róluk, majd tél végén elvetem, tavasszal cserépbe ültetem és izgalommal fogom várni az eredményt. Majd, ha lesz angol rozmaringom, küdök képet róla.
Ja, és a harmadik képen további rozmaring-bokrok (?) láthatók. Ha valóban azok, akkor nem csupán hasznos, de határozottan dekoratív is!
Sok képem van még - sajátok -, de mára, gondolom elég ennyi. Holnap déli irányba utazom, ám valamikor azokra is sor kerül. Szép sorjában.
Mit szóltok, lehet-e ma este közös mozizás?
Ghost a címe, 1991-ben két Oscar-díjat kapott és egy egész sor más díjat is. Nem mellékesen, zenéjét Maurice Jarre szerezte.
Magyar idő szerint 21:00 órakor kezdődik. Megnézem, pedig nagyon korán kell kelnem. Addig viszont dolgozom.
További szép estét!
1. Még egy kép a Secret Garden-ből, a Titkos kertből. Valóban tele van rejtelmekkel, már csak Miss Marple és Poirot hiányzik a képből.
Gyönyörű fotó!
2. Ezen a képen fedeztem fel valamit, lehet, hogy igazam van, ám az is lehet, hogy tévedek: a kép jobb oldalán nem egy rozmaring bokrot látunk? Nagyon hasonlít az ittenire, azokkal az apró (kék?) virágokkal. Kérem sürgősen tisztázni!
3. Igazán hangulatos utcarészlet, a képen lévőkkel együtt!
Végre, egyszer én is betartom az ígéretemet:
Tanaria lánya fényképezte Maldonban, 2015 októberében.
Utcák, házak, hangulatok.
Annyira angol!
Mindjárt sor kerül Tanaria további képeire, előtte azonban:
Drága Fenci, boldog születésnapot kívánok Márknak, sok örömet, sikereket az élet minden területén és azt, hogy ilyen tisztalelkű maradjon mindig, mint amilyen csak 17 évesen lehet az ember.
Isten éltessen Téged, kedves Márk és családod minden tagját!
Az izraeli nyár utolsó rózsáival köszöntelek.
Végül: Ugye valahogy így kezdődött?
>>>>
Ez nagyon jó!
Szép napot!
Nagyon érdekes, szép helyek. Csodálom Alsórákosit, mert meg meri valósítani álmait.
Bírom, hogy a macskák mindenütt szerepelnek.
Ennyi volt a mostani "adag", és majd délután jöhetnek a Tanaria által küldött, sikeresen lebutított képek is. Van köztük néhány elképesztően szép, sőt még egy érdekes felfedezés is történt, remélem, hogy valóban az. Tehát: majd.
Alsórákosi-Marika fényképes útirajza Marokkóról XI.
Már csak két kép maradt hátra, bár nekem még jöhetne több is, szívesen nézném a további képeket és olvasnám a melléjük írt magyarázó szöveget.
1. Marocco, FEZ: Repülőtér, örök búcsú Afrikától, soha többet!!!
2. Marocco: Marrakesh-Essaouira közötti út mellett, ARGAN diófa kecskékkel.
(Megjegyzés: Ez az utolsó kép külön köszönetet érdemel, hiszen rendkívül érdekes fáról, jelenségről beszél. Utána is néztem, mert - ilyen a tájékozatlan ember! - még soha sem hallottam róla és a fákon legelésző kecskékről sem. Erre illik a közhely: holtig tanul a jó pap - stb.)
3. Harmadikként a Wikipédiáról "kölcsönzött" másik, közelebbi fotó a kecskékről.
Alsórákosi-Marika fényképes útirajza Marokkóról X.
1. Marocco, Fez: Bab Chorfa.
2. Marocco, MEKNES: Egyik királyi város.Cserépedény piac.
3. Marocco, Meknes: Hedime tér, 200 x 115m, "rombolások helye".
4. Marocco, Meknes: Bab al Mansour, 1732-ből, Mulay Islam szultán idejében épült.
(Kérdés a harmadik kép szövegéhez: nem értettem valamit, miért "rombolások helye"?)
Alsórákosi-Marika fényképes útirajza Marokkóról IX.
1. Marocco, Rabat: Utcakő
2. Marocco, FEZ vasútállomása.
3. Marocco, Rabat: Cicus egy üzlet előtt.
4. Marocco, Fez: Királyi város Világörökség a Medina. Bab Bou Jeloud, 1913. (Bab = kapu)
(Emlékeztető: Medina = óvárosi negyed, de még sok más jelentéssel is bír. Lásd: 25852)
***
És köszönöm a cicust!
Most pedig jöhet a folytatás!
Alsórákosi-Marika fényképes útirajza Marokkóról VIII.
1. Marocco, Rabat: Kasbah városrész kék-fehér negyedének egyik utcácskája az Atlanti óceán partján.
2. Marocco, Rabat: Hasszán torony, épült 1195, 44 m. A város alapítójának megvalósulatlan álma látható. A tervezett mecset 1755 évi földrengés után
megmaradt, kékes-szürkés-rózsaszín márvány oszlop maradványaival, 25,000 m2 területen.
3. Marocco, Rabat: V. Mohamed király (+ 1961)mauzóleuma (mint Napoleoné), a koporsója lesüllyesztve.
4. Marocco, Rabat: V. Mohamed király sírkamrájának fekete-fehér-arany mennyezete.
Köszönöm, Tanaria, a szerintem nagyon szép és az őszt érzékletesen tükröző erdei fotókat. Szinte hallom, ahogyan lépteim alatt titkokat suttog az avar, a színes levélszőnyeg.
Ha visszatérhetünk régi jó szokásunkra, akkor talán a másodikat díjaznám, azokkal a sudár árnyékokkal. De mindegyik rég elfelejtett hangulatokat idéz… Talán május-júniusban kettesben-hármasban is sétálhatunk arra? Még csak a tervezgetés szintjén mondom… Mert álmodozni jó.
Jó reggelt!
Nem jöttem vissza, mert rossz kedvem volt - úgy látszik ismét be kell terveznem valamilyen terápiát, mert a gyakori időváltozások miatt néha tűrhetetlen fájdalmaim vannak. Ma reggel is úgy keltem, hogy nem tudtam a lábamra állni. Panaszáradat vége.
Muszkóval sem könnyű az élet, csak sokkal szebb.
Jut azért szeretet a két nagyobbnak is, mert most talán fokozottabban igénylik. 
***
A tegnapi - hagyományos, ezért sokkal emberibb - temetés úgyszintén igénybe vett. Végignéztem, -hallgattam, -álltam, ültem, sírtam, részt vettem. Még arra is gondoltam, hogy lám, tegnapelőtt, amikor Timráton a nyár utolsó rózsáit fényképeztem, mintha előkészítettem volna magam arra, hogy magam is egy szál képzeletbeli rózsát tartsak a kezemben…
Marika, sikerült ott lenned? Kutattalak-kerestelek abban a hihetetlen embertengerben.
Isten nyugtassa Göncz Árpádot, ezután emlékeimben ő képviseli a szebbik Magyarországot, amely talán majd ismét életre kel…
Azt hittem visszajössz.
Csak nem még mindig Muszkóval viaskodsz?!
Alsórákosi, ha ennyit halasztod, elfut a mondandó. Ez lett?
Aludjunk jól!
Látod, Marika, ezt nevezzük mi egysrófnak!
Jó reggelt!
Marika, ne add fel ilyen könnyen!
Tegnap különleges nap volt - újabb kincsekre bukkantunk, de mindent a maga idejében. Csak annyit egyelőre, hogy a nap minden pozitív üzenete dacára nagyon szomorúan érkeztem haza. Próbálom feldolgozni,
és ebben nagy segítségemre voltak a Marikától és Tanariától érkezett újabb képek, amelyeket már letöltöttem, butítottam és nemsokára ide is felteszem. Mindkettőtöknek nagyon köszönöm.
Odakint is szürke, szomorú az idő és az ördögfióka ráült az egérre, nem e-resz-ti!
Majd valamikor az én képeimre is sort kerítek, hosszú a hétvége!
Az egyik virágszálat Tanarianak, a másik Ibikének küldtem.
ezt pedig azért, hogy elküldtem a képeket. Majd megismétlem az "elszálltat"!
Én még ilyet nem tapasztaltam! Hová tűnt a beírásom???????
Használati utasítás: kétszer kell a képekre kattintani, hogy élvezhetőbbek legyenek.
Erdei séta. Sajnos a színeket nem adja vissza, pedig abban rejlett a szépség.
Szép napot!
Azért mert, nem ő az egyedüli, nem fogom elfogadni, hogy egy ilyen ember vezesse az országot és legyen sok fiatal példaképe.
Visszaélt a hatalmával a saját zsebére, plagizált is, az államvizsga dolgozata 80 százalékát másolta, és az nem most volt. Tehát alapból nem tisztességes ember. El is kapták, úgyhogy rendezze az ügyeit a törvényszéken és saját magával is. Az, hogy mindezek ellenére hónapok óta nem akart lemondani még ellenszenvesebbé tette.
Jó reggelt!
Csak rövid beköszönés és helyzetjelentés: oszlik a homokköd, sáros eső nyomait sem látom, javul az idő és útra kelek. Először a nénikémhez, aztán Timrátra, este haza. Összesített feladatok - így bepótolom az elmúlt két napos lazsálást. Éppen ideje volt.
Várom a további képeket innen és onnan, azaz Alsórákositól és Tanariától is. Remélem lesznek a hét végére, mindenki örömére.
Tanaria, a Picassa-ban is lehet butítani, nézz egy kicsit körül a felső sávon, minden adva van. Ha nem megy, kérd meg Katit, hogy kicsinyítetten küldje, tényleg nem nagy ügy. (Még én is megtanultam, pedig egyre bénább vagyok számítógép szempontjából, még a mindenkinek elérhető FB is kínai számomra…)
No akár indulhatok is. Vigyázzátok a tüzet.
Ugyan már, miért lenne az ország szégyene? Vagy a Tiéd? Hiszen nem ő az egyedüli, akinek disznóságait ilyen-olyan meggondolásokból tűrik, tolerálják! Sokszor azért, mert aki felválthatná, még olyanabb! Nekem már Iohannis sem tetszik, neki is mintha fejébe szállt volna a dicsőség - persze ez teljesen szubjektív, inkább megérzés.
Viszont végignéztem ma este egy kibővített stúdióbeszélgetést és tetszett, mert valóban vita volt, lebőgések és kioktatások nélkül, ami egyáltalán nem jellemző másutt, és most nem Izraelre gondolok. Valamint az is tetszik, hogy a jobb kormányzást inkább technokratákkal képzelik el, mint politikusokkal, és talán ez lehetne a megoldás. Mindenképpen nem a szlogenek szintjén folyt a beszélgetés, és civilizáltan, meggondoltan zajlott - a TVR Internaţional csatornán. Ismered ezt az adót?
Megyek aludni, jó éjszakát!