Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Kezdjuk ujra
Létrehozva: 2010. január 19. 16:10
Nekem nagyok hianyzik a topikunk, hianyoznak a topiktarsak, a baratsagok es beszelgetesek. De ahova a kedvenc topikom (Izrael) jutott, abban nincs kedvem reszt venni.
Kerlek benneteket hogy kezdjuk ujra, teremtsuk meg a regi meghitt, bensoseges hangulatot. Beszelgessunk politikarol, oromeinkrol, banatainkrol, gyermekekrol, unokakrol es mindenrol, ami foglalkoztat bennunket. Nem fontos hogy mindenben egyetertsunk (nem vagyunk egyformak) de a sertegeteseket, meg es beszolasokat lehetoleg mellozzuk. Mindenkit idevarok, aki nem bomlaszto szandekkal akar kozenk jonni. Remelem sikerul ujra egymasra talalnunk.
Jöttem. Egy kis késéssel ugyan, de ismét itt vagyok és jelét is adom ennek.
Jó reggelt!
Mint már említettem, megérkeztek Alsórákosi-Marika fotói és máris elkezdem a megosztásukat.
Bevezetőként annyit, hogy Marika - de érdekes anagramma! - legutóbb Marokkóban járt, október 10 és 21 között. Itteni élményeiről készített képeket láthatunk a következő hozzászólásokban.
A Wikipédia segítségével felfrissítem az általános tudnivalókat erről az országról:
"Marokkó (hivatalos nevén Marokkói Királyság) arab állam Északnyugat-Afrikában. Az Atlanti-óceán partján fekszik, és a Gibraltári-szorostól kezdődően, a Földközi-tengerrel is határos. Szárazföldi szomszédjai, északon Spanyolország (Ceuta, Melilla), keleten Algéria, délen Nyugat-Szahara. Az ország neve a középkori "Morroch" latin névből ered, amely pedig Marrákesváros nevéből származik." >>>>
Szervusztok!
Jó híreim vannak: egy-két napig lazább a programom, és ami a legfontosabb, Marika is küldött fotókat világjárásainak legutóbbi színhelyeiről. A kíváncsiság nem hagyott nyugodni, és biztosíthatok mindenkit, hogy igazán érdekes utazásban lesz részünk nekünk is, az ő jóvoltából. Most éppen 20 percem van, és ennyi nem lesz elég az utazás elindítására, de későbben, lefekvés előtt elkezdem, aztán lássuk mennyire futja az energiáimból.
Nekem is vannak úgynevezett "hátrálékaim", azokat majd a hétvégére hagyom.
Gyönyörű esténk van majdnem tájfun-jellegű viharok és nagy esők után, és szemben velem éppen most kelt fel a majdnem-telehold. Kattintottam, de ha még sikerült is a kép, akkor sem adhatja vissza kis hányadát sem a valódi látványnak. Nagyon szép.
Majd jövök.
Kedveseim, akik vagytok, de nem kapcsolódtok beszélgetésbe, ki-ki a maga mérlegelése okán, szóval, kedveseim, jó reggelt ezen a szép október végi napon!
Tegnap Jeruzsálemben voltam, és minden ellenkező híresztelés ellenére, a főváros ugyanúgy működik, mint eddig. És ugyanolyan szép, esős időben is.
Nagyon eredményes nap volt, egy érdekes kutatás résztvevője voltam a Yad Vásémben, talán egyszer majd mesélek róla, most még nem tehetem.
Fényképeztem is, de elég keveset. Talán majd felteszek néhány képet az esti órákban?
Szeretettel gondolok mindenkire, a szigetünk aktív és passzív lakóira egyaránt. A távollévőket pedig visszavárom.
Ma még senki sem köszönt nekem, mert reggel óta nyüstölöm a gépet, na jó, a lányom és telefonon néhányan, ezért most magamnak kívánok további szép napot.
Meg azoknak is, akik erre járnak.
Jó reggelt!
Mosollyal keltem megint, mert Maszatka aludni hagyott és mert kaptam-kaptunk egy órát ajándékba. Adják és majd visszaveszik - de márciusig megmarad az ajándék illúziója! Az okoskán automatikusan megváltozott az óra állása, mindenütt viszont nekem kell visszavinnem a mutatókat. Kezdem is - a számítógéppel.
Marika, ugye nem fog ki rajtad a technika? És - jaj de jó! - egy hét múlva már Tanaria is közöttünk lesz. Lejár lassan ez a nemszeretem hónap.
Kaptam egy képet valakitől, azaz engedéllyel elloptam. T. B. kezdőbetűs budapesti barátnőm fotózta és Nektek is megmutatom, mert nagyon szép. Illik a mai lelkes hangulatomhoz. Nem az elmúlást látom benne ugyanis, hanem az örök, meg-megújuló természetet. Szeressétek!
No és további kellemes vasárnapot kívánok, amely kivételesen 25 órából áll. Tessék kihasználni!
Felébredtem! Mintegy 5 órával ezelőtt, és azóta dolgozom. A jövő héten két-három utazás vár rám, Jeruzsálembe is el kellene már jutnom, késelések ide vagy oda. Nem szoktam félni, és hadd maradjak fatalista. Vagy bejön, vagy nem. Már két hónapja készülök erre az útra, tovább nem halaszthatom.
A technika azt mondja Marika, hogy nem jött át semmi. Pedig nagyon várom.
Én is szép napot, kellemes hétvégét kívánok.
Ébresztőőőőőőőőőőőő
Egyet engedett elküldeni, aztán snitt. Majd ma folytatom ha a "technika" is úgy akarja
.
Legyen minden idelátogatónak napsugaras, örömteli szép napja.
Marika, képzeld, most vettem észre az üzenetedet, el is olvastam, választ is írtam volna, csak éppen nem engedi, pedig Chrome böngészőm van. Amint látod, ismét fejlesztettek. Majd csak megoldódik ez is.
Alig várom, hogy mesélj. Amikor kipihened magad, mert ismét emberpróbáló utazásod volt.
Köszönöm szépen, Fenci! Máris sok örömet lelek benne. Egyetértek azzal, hogy ártatlan és simogatni való, csak ne lenne ennyire hiperaktív, az én élemedett koromban nehéz tartani vele az iramot. Kriszti aránylag keveset van vele, csak a nagy és vad játékok idején. Nagyon kedves, tündéri kis jószág, angyalka, de ördögbőrben. És ha igaz, amit Julika hallott a sziámi cicákról, később sem lesz sokkal nyugodtabb.
Tegnap nem volt időm, de most felteszek még néhány képet - érthető, hogy most ő a legfőbb témám?
1. - 2. Most éppen nyomtatunk. Csak meg kellene figyelnünk, hogy is működik az a printer?
3. Ezt is meg kell vizsgálnom, mielőtt…
4. … nyugovóra térek!
Isten hozott közénk is!
Látod, így lettem én valaki, és van itt még több valaki is, például az a valaki, aki tegnap ünnepelte a születésnapját (Isten éltesse, mert én bizony gondoltam rá, mégsem lehet mindenki hűtlen). Az FB-re pedig többé nem lépek, mert kéri a jelszavamat és a bánat tudja. Pont jókor, mert már nagyon utáltam az ottani ömlengéseket. Jobb is, ha csak itt ömlengünk, mert itt lennünk igencsak a hűség kategóriája.
Nagyon örülök, hogy hazajöttél, és türelemmel megvárom, amíg… magadhoz térsz!
(Ez itt egy egész csokor virág, ugye, rájöttél?)
Éppen nyolcat ütött az órám amikor kinyitottam az ajtót, de csak annyi erőm volt amennyit olvashattál!
A legfontosabbat kiraktam a bőröndből, tus és ágy. Hajnali öttől talpon voltam, 6-ra jött a taxis aki elvitt kb. 15 km-re a repülőtérre.
Tegnap sem váltottam meg a világot (még a képeket sem töltöttem fel) egyszerűen nem volt erőm.
Gyönyörű kis jószág, leld benne örömöd. Olyan kis ártatlan megsimogatnivaló.
Biztosan sok örömöm lesz benne és mi szépen hozzáidomulunk, hiszen nem először tesszük. Máris sok boldog percet szerzett - és még csak ma este lesz három hete, hogy megtaláltam, hazahoztam. És igenis, hiszek a sorsszerűségben, az Élet nagy rendezői tehetségében. Mindig a megfelelő időben jött valami, ami szebbé tette az életemet, ezernyi példát sorolhatnék, hogy mitől is lettem elégedett ember.
Készítettem róla egy kis sorozatot - aki nem cicabarát, az is megnézheti.
Ha igaz, hogy október elsején négy hetes volt, akkor most már 7x7, azaz közel ötven napos.
1. Ritka nyugodt pillanatainak egyike.
2. Mi az ott a kezedben?
3. Fogtam egy egeret, és szorosan tartom!
4. Megint valami másra figyel, tele van ez a világ csodákkal.
Mindenesetre remélem sok örömöd lesz a kis szőrmókban (is)...
Mindenkinek
18:06-kor leszállt Marika járata, üdvözlöm a hazaérkezőt, és természetesen virággal fogadom.
Isten hozott!
Jó reggelt!
Ma végre hazakerül a mi világutazónk, akit tárt karokkal várok! Estére érkezik Budapestre, de útját követem kontinensről-kontinensre és országról-országra.
Még néhány nap és Tanaria is elérhető lesz számunkra, már nagyon-nagyon hiányzik.
Mindkettőjük visszatérése biztosan sok új élményt hoz a topik aktív és kevésbé aktív tagjainak is.
Nagyon egysróf volt az előbbi belépésem, vagy nevezzük telepátiának, és bizony örülök, hogy itt jártál, Julika!
Köszönöm, hogy szépnek találod, a kis maszat nevében is, aki az állatorvos szerint bizony sziámi. Zsemleszínű a lelkem, farkincája, tappancsai és fülecskéje vége sötétszürke, szeme kék és fárasztóan hiperaktív! Dolgozni se nagyon hagy, rátelepszik az egérre és ha mozgatni akarom, ujjaimat harapdálja, nem is a legfinomabban. Jólesik panaszkodni, miközben fülig ér a szám, mert bizony "örömhozó és bánatrontó" a kis szépség! Már teljesen átrendezte a szobámat.
Dolgoznom kellene, ha hagyná, de a róla készült felvételeket most nincs időm letölteni, majd sort kerítek erre valamelyik nap.
Köszi a képet! Igazán gyönyörű kis jószág, különleges színű a bundája. Valamelyik őse sziámi lehetett? Zsemleszínű, vagy inkább szürke?
Nincs is szebb dolog egy kiscicánál... legfeljebb egy másik kiscica.
Végül a kora esti, napnyugta utáni marcipánfelhők. Alattuk az Anna-fák. Mindig szép látvány és mindig más.
***
Most már sietnem kellene.
Legyen jó hetünk, szép napunk!
1. Színek, fények, napsugár, hangulatok.
2. Hervadó bougainvilleák.
3. Tájkép - virággal.
1. Ha csütörtök, akkor általában Timrát és a páratlan kilátás.
2. Ez még mindig Fenci tavirózsája, csak közelebbről.
3. A mesterséges tóhoz vezető cseppet sem mesterséges lépcsők.
4. Fejem felett és körülöttem, mindenhol virág.
Ilyenkor ősszel, amikor már kissé lehűl a levegő - persze csak módjával -, szépséges felhőjárás van az égen, de az a baj, hogy elég keveset vagyok kint.
1. Néha azért mégis.
2. - 3. - 4. Amikor pedig dolgozom, néha meg-megjelenik és a csúnya villanydrótra telepszik valamilyen madár - többnyire nem is tudom milyen, de ez olyan rikácsolva érkezett, hogy fel kellett figyelnem rá. És a hosszú csőrére. Sajnos a találkozás ellenfényben történt.
Jó reggelt!
No, a tegnapi ígéretből sem lett semmi, mert reggeltől estig nyüstöltem a gépet, aztán pedig kard helyett ágyba dőltem - az mégis kényelmesebb. Meg nincs is, "őseimnek véres kardja" múzeumba került.
Miután kitúrta Picurt a szobámból, kiscica-Muszkó fogta magát és beleült az asszisztensi állásba, jaj látni kellett volna, ahogyan az egeret szorongatta, vagy kíváncsian figyelte a nyomtatót - már el is felejtettem, hogy milyen kedves egy ilyen kis mindent-látni-akarok szőrmók. Picur és Miki azért megkapják a maguk szeretetadagját, hiszen jár nekik!
Még nem töltöttem le a róla készült fotókat, majd arra is sor kerül.
Nemsokára indulok, nénikéhez, vásárolni, előtte viszont - lásd a következőt.
Szívesen és örömmel, hiszen minden tavirózsa Téged juttat az eszembe, Fenci!
***
Tegnap és mai is rengeteget dolgoztam, mindjárt folytatom, és közben a már hathetes kiscica akrobatikus mutatványain mulatok - hangosan. Hihetetlen energiával teszi a dolgát!
Soha jobb szórakozást.
***
Következő szünetben kirándulok a blogodra.
Ja és tegnap óta nyitva hagytam egy másik hozzászólást, amelyhez valamikor képeket is csatolok. Ha lesz időm.
Oh köszönöm, gyönyörű a tavirózsám. Majdnem egy hete egyfolytában esik az eső, így erdőjárás helyett, moziban voltunk. És mivel ma korán keltem, írtam is róla.
Egy hét után, ha jól látom, ma tiszteletét teszi a pesti napsugár, úgyhogy jó kedvvel indulok is tovább ...
Jó reggelt!
Jaj de jó, már a hónap derekán vagyunk, innen már csak a viszontlátás felé közeledünk. Marikára ma reggel újabb 91 km utazás, új város, új látványok várnak. Tanaria pedig mélyen hallgat, milyen jó lenne, ha találna számunkra is néhány percet, igaz, nem is ígérte…
1. Hozok Julikának egy aránylag frissebb képet a már hathetes cicánkról,
2. Fencinek egy újabb tavirózsát,
3. minden idelátogatónak őszi levélhullást,
4. továbbá egy kései rózsát.
Szép napot, lesznek még képek, úgy este felé.
Már a buszban errefelé olvastam a hozzászólásodat, többszörösen is megörvendeztettél, Julika! Először cicaügyben. Már gondoltam arra, hogy ez a kis cica valószínű túl fog engem élni, de azt is tudom, hogy nem marad magára, mert a lányom cicaügyben is bármikor átvenné a stafétabotot. Ugyanez van nálad is, lányod, unokahúgaid vannak, de végül a cicák is élhetnek 120-ig, nem? Akárcsak mi, nemde? Szóval, ha le tudod győzni a macskaszőr-allergiát, csapj bele, annyira jó, ha mellettünk szuszognak, dorombolnak, meg aztán hogy is mondta Szabó Magda? "Örömhozó, bánatrontó"? Nekünk is szükségünk van rájuk, nem csak fordítva… Ráadásul, ha róluk kell gondoskodnunk, kevesebb időnk marad önmagunk ilyen-olyan figyelgetésére.
***
A mostani eseményekről, csak azt tudom mondani, hogy a médiát és a közvéleményt sajnos nagyon rosszul kezeljük, és mindig megelőznek bennünket a Mahmud Abbász-féle hazugságok, amit aztán hiába próbálunk az igazság medrébe terelni. Adva van egy 13 éves "ártatlannak" kikiáltott kelet-jeruzsálemi késelő, akit zsidók elleni gyűlöletre neveltek óvodás korától, és akit most izraeli kórházban kezelnek, mert persze, hogy él! A világ pedig már úgy tudja, hogy itt gyermekeket végeznek ki, mert ezt állítja egy palesztin vezető, Arafat utódja, és persze, hogy neki hisznek. Az európai mentalitás pedig nem fogja fel azt az egyszerű tényt, hogy a hitetlennek szemébe hazudni nem bűn, hanem dicsőség! A fentihez hasonló példák százával vannak, és ők mindig előttünk járnak legalább egy fél lépéssel. Hidd el, 28 év után már tudom, hogy miről beszélek, és abba is hagyom, mert másokhoz hasonlóan könnyen az általánosítás bűnébe eshetek.
***
A nasi-körte tényleg nagyon finom, bár én azóta se ettem, azaz éppen három éve. Sokféle neve van: japán körte (Pyrus pyrifolia) ázsiai körte, kínai körte, koreai körte, homokkörte, almakörte, sőt körtealma! Nagyon örülök, hogy: "az íze olyan elevenen hozott elém, mintha itt állnál mellettem!" Ilyen szépet rég nem mondtak nekem, köszönöm, Julika!
Tudod, Ibikém, nem vagyok irígy ember, de most irígykedem a kiscicáért - mennyire imádom őket és minden nap hiányzik az én öreg cicám, és az egész "macskaság" -
Köszönöm a híreidet, mert tudom hogy tárgyilagos vagy, és innen nézve nem tudja az ember mi is a valóság! Most is kinn van egy olyan Generációk találkozása csoport, amivel én voltam a jómultkor...
Gyakran jutnak eszembe nekem is az eltávozottak - nekem a drága Evuska (és így Kati is) jut leggyakrabban az eszembe, hiszen sűrűn elmegyek az egykori lakása előtt. Milyen jó is volt felszaladni hozzá egy-egy fél- vagy csak negyedórára, egy kávéra, eldumálgatni a konyhában...
A közelünkben van egy héten egyszer egy termelői kis piac. Tudod, mivel találkoztam ott legutóbb? Egy olyan alma-körtével, amit Te hoztál nekem ott a kórházban! Itt nasi-körtének nevezték, de nem tudom mi lehet a latin neve. Persze mindegy is, de az íze olyan elevenen hozott elém, mintha itt állnál mellettem!
Említettem, hogy az elmúlt hetekben filmfesztivál volt városomban, a 31. Haifai Nemzetközi Filmfesztivál. Keveset fotóztam, csupán a helyszínt (1), a vörös szőnyeget (2), amelyet nem is elénk terítettek (egyelőre, ha a tehetséges rendező barátomra gondolok!), és a mi "vidéki" csillagainkat, amelyeket hollywoodi mintára nyomattak a járólapokra, a haifai Cinematec előtt. Kettő a nagyobbak között: Chaim Topol (3) és Menachem Golan (4).
És most indulok. Ha erre jártok, és akkor is, ha nem, legyen jó napotok!
A tegnap kiválasztott néhány képet még felteszem indulás előtt.
Csupán oleander, ólomvirág és bougainvillea - a jó hangulat kedvéért. Remélem, hogy nem keltek vele irigységet, ha elmondom, hogy 22 fok van, ami 28-ra emelkedik a nap folyamán és 78 százalék páratartalom, amit azért nem kellene irigyelni.
Még mindig virágos minden. Milyen szépen, csendben élhetnénk itt egymás mellett, ha nem lenne állandó az uszítás, az agymosás, a fiatal nemzedék gyűlöletre való nevelése. Nem csoda, hogy a merénylők javarészt tizenévesek, gyerekek! Ez itt a Közel-Kelet egyetlen demokráciája, és amikor a müezzin megszólal, naponta többször, és a völgy visszahangozza a szélrózsa minden irányába, bizony nem kívánom a pokolba, pedig iszonyúan agresszív hangzavar számomra. Inkább tolerálom, hiszen erről is szól a demokrácia, ha nagyon le akarjuk egyszerűsíteni…
Maradjunk hát inkább a virágoknál.
Meséljem, ne meséljem?
Végül miért ne?
Biztosan tudjátok a hírekből, hogy egy ideje nálunk újabb terrorhullám indult. A napokban egymást érték a főleg késelős és gázolásos merényletek, többnyire Jeruzsálemben - azt hiszem ez is oka, hogy ilyen mérhetetlenül fáradt vagyok.
Úgy terveztük, hogy szerdán, azaz tegnap Jeruzsálembe utazunk, hárman: Zs. barátnőm, Ági és én - nekem dolgom lett volna a Jád Vásémben, de lemondtam, nem a magam, inkább a lányaim védelmében, mert nagyon aggódtak volna.
Zs. kitartott elhatározása mellett és mégis elutazott. Egyedül, mert makacs a lelkem. Ezért is szeretem. Abban maradtunk, hogy nem zaklatom telefonon, majd amikor már hazafelé utazik, jelentkezni fog. Hét óra körül merénylet történt a jeruzsálemi központi buszállomáson, egy arab fiatal hasba szúrt egy 70 körüli nőt. Kriszti szólt, hogy hívjam már a barátnőmet, mert akár ő is lehetett volna az áldozat: a hely, az időpont és a kora ugyancsak stimmelt.
Nem hívtam, mert megígértem, hogy nem zaklatom, egyik rokonát hívtam inkább. Percek múlva jött az SMS, hogy minden rendben. Nagy szikla gördült le a lelkemről, este aztán a már hazaérkezett Zs.-vel hosszasan értekeztünk a csodáról, mert tényleg csoda, amit mi napról-napra tapasztalunk. Köz- és magánéletben egyaránt.
Írtam már erről, de megismétlem Ben Gurion mondását, amely szerint: "Aki (Izraelben) nem hisz a csodákban, az nem realista."
Én aztán igazán realista vagyok!
Jó reggelt!
Ma is követem Marikát, aki ismét tovább megy, újabb 99 km utat tesz meg addig a városig, amely egyik kedvenc filmem címét adta, sőt, benne van a tízes toplistámban, és újabb sőt, hogy a női főszereplő nevét a nagyobbik lányom kapta, a Krisztina név mellett. Jó kis rejtvény, igaz? Jó lenne most valóban ott lenni vele, nem csak virtuálisan.
Szóval, itt vagyok magamban, és ha nem utálnám annyira azt a könnyeket hullató hangulatjelet, most akár ide is tehetném.
Nemsokára útra kelek és teljesen lakatlanná teszem a szigetünket, de csak estig.
Azt hiszem, hogy ma nagyon formában vagyok, éppen most kattintottam véletlenül a "Tetszik"-re, pedig csak a "Válasz erre" gombra akartam. Pedig én nem is vagyok Manócska… Újabb elnézést, és örülök, hogy közben a moderátorok kijavították az előbbi hibát. Amúgy az utolsó bekezdés első része is fölösleges, no de kicsire nem adunk!
A pókhálóról most az jut eszembe, hogy Kar-pa-mer egyik kedvenc témája volt, emlékeztek? Telik az idő, és annyira hiányoznak az eltávozottak! Néhány napja, október 5-én volt hat éve, hogy Rumcájsz-Gábor, holnap 5 éve, hogy a mi kis tűzrőlpattant Nimród-Katink elment, mához egy hétre, 21-én lesz három éve, hogy Topikanyánk, Kriszmam-Eszter is követte. Szomorú hónap ez az október. Sokszor érzem hiányukat, mert nagyon szerettem őket.
***
Jöjjenek a további képek - emlékükre.
Jól megszerkesztettem az előző hozzászólásomat. Elnézést kívánok.
Közben elővettem néhány régebbi fotómat, igaz, már a hónap eleje is múltnak számít. Szeptember vége még
inkább.
1. Például egy pókhálót a közeli rozmaringbokron,
2. - 3. vagy a nem-tudom-nevét sövény szemet-lelket gyönyörködtető virágait.
Szervusz, te árva topik!
Hajnalban keltem, befejeztem egy munkát, máris foghatok neki a következőnek, csak éppen olyan fáradt vagyok, hogy ha megbökne valaki az ujjával, biztosan hátra esnék. Ezért ma lazítok, de holnaptól ismét a lovak közé csapok. Ráadásul ezek a munkák nem jelentenek anyagi fellendülést, inkább szakmai-erkölcsi elégtételt és ezt pénzzel nem lehetne helyettesíteni.
Tegnap ismét szemészeti kezelésen voltam a nénikémmel, ez sem volt egy sétagalopp.
***
Eddig írtam, körülbelül két órája, aztán nyitva hagytam a gépet és kivonultam a nappaliba, ahol Muszkó-mentesen egy hatalmasat aludtam. Erre volt szükségem, most pedig újult erőkkel veselkedem neki a nap hátralévő részének.
***
Közben gyakran gondolok az utazóinkra. Tanaria főleg Londonban és Essexben tartózkodik, de Alsórákosi-Marika szinte naponta váltogatja a szállodáit. Tegnap 176 km-t utazott az illető ország második városába, ma újabb 252-t a harmadikba. És még nem tart a felénél sem! Örömmel gondolok arra, hogy majd minket is sok szépség részeseivé tesz, alig várom! Tanaria élménybeszámolóit nemkülönben.
neki a további óráknak. (Azért Muszkó-mentesen, mert a kis cicám igazi elkényeztetett csecsemőként viselkedik, főleg éjjel, de nappal is figyelmet igényel).
III. rész:
1. Még mindig a párába burkolózó kék Duna.
2. Most már a Pilisen vagyunk és a Pilis gyönyörű. Bár itt az ősz, október, még minden zöldben pompázik.
3. Azért vessünk még egy pillantást a Dunára.
4. És a lila nyelvű kutyára.
***
Köszönjük Fenci! Bár csupán virtuális volt a séta, mégis felüdített. Mehetek dolgozni!
Ja, és az a kutya biztosan áfonyát evett, nekünk is lila volt a nyelvünk - alkalomadtán…
II. rész:
Mielőtt elfelejteném, a sorozat címe: Prédikálószék
Szerencsére az elmúlt hétvége napfényes volt. Így gyönyörű időben indultunk Dömösről, meghódítani a Prédikálószéket.
1. Vadálló kövek.
2. Mi emberfejnek látjuk, ahogyan lenéz a kék Dunára.
3. Mi is lenézünk, és igen: lent, amikor mellette haladtunk, és innen fentről is kék a Duna.
4. És a Prédikálószékről a kilátás, a rálátás mennyei.
1. Nem tartozik a Fenciék által megtett túrához, de nagyon szép kép. Őszköszöntőnek nevezném.
***
Most pedig kirándulunk, Fencivel, saját képaláírásait is hozom.
I. rész:
2. Energiát ad az erdő, feltölt, oxigén, levegő, szertetem a fákat és kihívás, hogy meg tudom csinálni.
3. A természet csodálatos.
4. Tudom én, hogy az az egyszerű, ha tévéztek vagy a bevásárlást nevezitek családi programnak. De te tudod, hogy ezzel mennyit veszítesz?
Ma is jó reggelt!
Éppen nézegettem Alsórákosi programját, ma újabb városba indul, a másodikba a hat közül. Tanaria se jelenkezik, már 13 napja - nagyon várom már ennek a hónapnak a végét. Addigra tele leszünk élményekkel - insallah! Ez nem héberül volt, de használni szoktam. "Isten segítségével", vagy "Úgy legyen" értelemben. Majd az is kiderül, hogy most tulajdonképpen stílusos voltam!
***
Mi elég kemény napokat élünk, az uszítás gyümölcsöt hozott - nagyon keserűt. Nem mennék most bele, Ti is olvastok híreket, igaz, az sem mindegy, hogy milyen forrásból. Maradjunk annyiban, hogy majd - ha valaki igényli -, lesz egy rövid összefoglaló.
Lelopkodtam Fenci gyönyörű képeit és ide is felteszem. Tulajdonképpen megnézhetnétek eredetiben is, de hadd színesítsük kicsit a topikot. Mostanában nemigen fényképeztem, azonkívül Fenci fotói igazán jók és érdekesek!
Neked is jó hetet, Fenci, és minden idelátogatónak!
Nagyon sok a munkám, de amint tehetem, idehozom az említett képeket, amelyek teljesen elvarázsoltak. Merjem remélni, hogy egyszer oda is eljutok? Vagy nem?
Valamelyik nap szokásos mély beszélgetéseink egyikében, Zs. barátnőm említett egy jelenséget, amely az "inger" szóhoz kapcsolódik, és leszögeztük, hogy mi igazán sokat teszünk azért, hogy nem ingerszegény az életünk. Ne is legyen, soha, mert az maga a vég… Velem egykorú, sőt sokkal idősebb barátaim egyikét se lehetne kapcsolatba hozni ezzel a jelenséggel. Hála Istennek! Mert bizony tőlünk függ!
Jaj, alig várom, hogy világutazóink is mesélhessenek! Eljön az ideje annak is, akár a szalmakalapnak, ahogyan jó anyám emlegette…
Jó hetet és főleg szép napot, és ne tegyétek az időjárástól függővé, jó?
Mindenjóban benne vagyok :) Jöhetnek a képek, az őszi táj, az erdő, a kék Duna, csodás :)
Szép új hetet mindenkinek
Ha jól emlékszem, a cicás fotók többnyire Julikát érdeklik.
Ez a pirinyó, már öthetesnek mondható, tíz napja talált kiscica - Muszkó - egyre aranyosabb, semmi más nem kell, állandó műsort szolgáltat. Azt hiszem, ebben a korban a legédesebbek. Nagyon jól tudja, hogy neki mindent szabad, a képernyő mögötti tollakat is át szokta rendezni, és a sok rohangálás, játék után megfelelő helyen alussza ki fáradalmait. A nagyok - Miki és Picur - kiszorultak a szobámból egy időre, de sok-sok simogatással, becézéssel próbálom kezelni jogos féltékenységüket.
Kis ízelítő Következik Muszkó életéből.
***
Kezdődik a nap, indul a hetünk. Kellemes vasárnapot Nektek!
Jó reggelt, szép vasárnapot!
Tegnap végig követtem a topiktársunkat, Alsórákosi-Marikát. Némi átszállással este megérkezett, és nagyon remélem, hogy első éjszakája jól telt. Izgalmas napok következnek. Nem akarom elrontani a meglepetést, de asztalom fölé kifüggesztettem az útitervét, nagyon érdekes élmények várnak rá! Majd a megfelelő időben mindenre fény derül.
***
Fenci blogján egy másik, lényegesen rövidebb kirándulás csodaszép képeit láttam. Olyan jó lenne, ha a topikon is láthatóvá válnának! Mit szólsz?
***
Julika, köszönöm a feltett képet, megőrzöm. Ha majd időd engedi, a Te telefonnal készített fotód is érdekelne, gondolom, nem csak engem. A többit majd lassan, még mindig nem hajt a tatár. Ha úgy gondolod, küldd át e-mailben, nagyon gyorsan tudok butítani. Képeket persze. -:)))))
Megepróbáltam a képeket, de még butítani is kell, ajjajj....
Jaj, de sok mindennel tartozom! Regnap nekifogtam, de a technika ördöge vagy mi nem engedte fdeltölteni a képeimet. Ezért egy FB-ról lopottal pótolom (de tényleg ilyen volt!)
Ha rájövök a módjára, természetesen felteszem majd a sajátomat is, de telefonnal fotóztam...
Visszatérek még két kép erejéig, mert véletlenül kimaradtak.
A befogadó központ udvara és a tengerpart közötti élősövény mögött ment le a nap, a vastag felhőpárna alatt. Nagyon szép látvány volt!
***
Másfél óra múlva felszáll a gépünk! Tévedés ne essék: nekünk, kibiceknek, csak virtuálisan.
1. - 2. A középső szárny hetedik, illetve utolsó előtti emeletén laktunk, és a földszinti ulpánban (ulpán = stúdió) tanultuk a hébert - alapfokon, amit később még két tanfolyam követett, de már Haifán. Nehéz volt, mégis szép emlékeim vannak azokból a hónapokból. Milyen jó volt nosztalgiázni!
3. A szemem onnan is hazahúzott, hiszen most, már 25 éve, pontosan szemben lakunk!
Szeptember 24-én, Tanaria, anyukája és Anett születésnapján (meg persze Merci születés- és névnapján), Kirját Jámban jártunk, az emigrációs központban, ahol barátaink egy ünnepséget szerveztek. Nem a jelenlevőket fényképeztem, hanem a hihetetlen alakú felhőket.
A sorozat az alábbi képlet által adja az általam látott félkört - a lemenő nap koronájaként tökéletes látvány volt .
A-B-B-C.
Drága Kislányom, Fenci, megint sikerült meglepned! Úgy érzem, valamiből ismét kimaradtam, de ez valószínű csak az én hibám, mert mostanában a blogodat se olvasgattam. Mondom, hogy az én hibám, és ne haragudj érte. Pótolom.
Jó tudni, hogy néha itt jársz, és gyere minél gyakrabban, tartsuk együtt a frontot, de csak ha az időd is engedi, jó?
Képzeld, tegnap előkészítettem néhány nem is olyan régi fotót, és örömömben most fel is teszem, mert biztosan lesz közöttük egy-kettő, aminek Te is örülnél!
1. Ilyenkor, a mi őszi hónapjainkban megjelennek az égen a szebbnél szebb felhőalakzatok, mindenféle nevet adtam már nekik: seprűfelhők, fátyolfelhők, égi madártollak, dunyhafelhők és hasonlók. És ilyenkor mindig mosolyogva ismételem meg az egyik kedvenc Lao-Ce idézetemet: "Kinek kő nyomja a talpát, nem járhatja útját a csillagokba nézve." Vagy a felhőkbe… Persze, nyáron is vannak, de mostanra megjelentek a szép őszi felhők. >>>>
2. És ugyancsak ősszel: gazdag termésüket fitogtatják a datolyapálmák. >>>>
3. Kiryát-Jámban, az első izraeli otthonunk ablakaiból: hullámlovasok ernyői tarkítják a tenger végtelen kékjét.