Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Kezdjuk ujra
Létrehozva: 2010. január 19. 16:10
Nekem nagyok hianyzik a topikunk, hianyoznak a topiktarsak, a baratsagok es beszelgetesek. De ahova a kedvenc topikom (Izrael) jutott, abban nincs kedvem reszt venni.
Kerlek benneteket hogy kezdjuk ujra, teremtsuk meg a regi meghitt, bensoseges hangulatot. Beszelgessunk politikarol, oromeinkrol, banatainkrol, gyermekekrol, unokakrol es mindenrol, ami foglalkoztat bennunket. Nem fontos hogy mindenben egyetertsunk (nem vagyunk egyformak) de a sertegeteseket, meg es beszolasokat lehetoleg mellozzuk. Mindenkit idevarok, aki nem bomlaszto szandekkal akar kozenk jonni. Remelem sikerul ujra egymasra talalnunk.
Szervusztok, szia Marika!
Képzeljétek el, vasárnap, a lányom születésnapján hoztam neki egy nagy csokor bíborvörös rózsát, bár jól tudtam, hogy ebben a melegben egy-két nap múlva lekonyulnak, elhervadnak. Két nagy vázába osztottam el a 19 szálat, és csodák csodája, nem hervadnak, ellenkezőleg, szépen kinyíltak, napról napra szebbek! Olyan jó látvány, annál is inkább, mert a lányom a szeretet erejével magyarázza a jelenséget. Lehet, hogy igaza van? Persze fotóztam is, de most nincs időm letölteni a képeket.
***
Valaki szólt, hogy egyik helyen kicsi i-vel írtam az Istent. Most korrigálom és köszönöm a figyelmeztetést.
További szép estét kívánok.
Hűs délutánt kívánok!
Mossa az ablakom az ESŐ!!!!
Tegnap óta nem láttam "égi áldást". Nagyon örülök és szeretném ha sokáig tartana.
Később még jövök, most hirtelen más program esett be az ajtón
!
Szép napot!
Örömmel látom, hogy megérkeztél, Alsórákosi!
Ugye nem sírsz, csak verejtékezel, mert éppen nem fázol.
Biztosan feltöltődtél csupa jó élménnyel. Mesélj!
Jó reggelt!
Azt hiszem, hogy most egy ideig teljes a létszám. De jó!
Jelentkezzetek Ti is, bármilyen aprósággal, hiszen sok-sok apró öröm éri az embert, a néhány igazán nagy között.
Például ma az, hogy megyek a nénikémhez, onnan csontsűrűség vizsgálatra és aztán folytatni szeretnék egy tegnap megkezdett nagyobb és érdekes, egyedi munkát. Van még két kisebb, ugyancsak erre a hétvégére.
Ide is jövögetek, remélem Ti szintén. Várok mindenkit, lankadatlan szeretettel!
Szia, Marika, isten hozott!
Ugye azért sírsz, mert nagyon-nagyon jó volt? Ne búsulj, újraéled az élményeidet, ha majd nekünk mesélsz.
Menj aludni, pihenj és aztán hajrá! Olyan jó, hogy újra köztünk vagy!
Leszállt a gép, remélhetően a mi Marikánk is megérkezett! Isten hozta közénk - már nagyon hiányzott!
Hogy mi mennyit repülünk!
Legközelebb engedélyt kérek Mokkától, aztán majd meglátjuk.
Ennél ő sokkal szebb! 
Negyedóra múlva leszáll a stuttgarti gép.
Valószínű, hogy nem is tud jobb minőséget produkálni. Mondtam illetve írtam, hogy közelről elfogadható.
Elovastam, a nagyját megértettem, de kellett szótárt is használnom.
Mokkát legközelebb mutasd meg!
Úristen! Azt látom, hogy Budapesten 38 fok van, és milyen érdekes, itt csak 31 C, de a 69 százalékos páratartalomnak köszönhetően, a hőérzet pontosan 38 fok! Puszta szolidaritásból!
Lám-lám.
Tanaria, azt a telefont be is lehet állítani, ne keress mentségeket! Meg aztán vannak egészen jól sikerült képeid. Most aztán hogy is van ez?
Ja és az utolsó képek egyikét az angol szöveggel tudd meg, hogy a Te kedvedért fotóztam, meg persze Fencinek, és azok kedvéért is, akik angolul értenek.
Ja és Mokkának van cicabarátnője, Juninak hívják. Angolosan, nem magyarosan.
Nem könnyű a nővéremnek eljönni, messze is van, a férje sem marad szívesen egyedül. Már nem fiatal.
Így is évente kétszer eljön, amikor én Csíkba és Angliába megyek. Nekem még ez a két alkalom is kevésnek tűnik, hogy találkozzak az unokáimmal, gyermekeimmel. Ha tudnék még egyszer-kétszer elmennék Laciékhoz.
Az angolt még tanulgatom, szeptemberig tehetem, úgyhogy ismételgetem, tesztelem magam.
Fényképezni nem szeretek, mert valami nincs jól beállítva a telefonomon, és nagyon gyenge képek lesznek. Maximum közelről készítek felvételeket. Majd Pannáról és a piciről biztos fogok!
Nahát! Nem érzi rajtad a cica illatot, mármint Mokka kutyus?
Kár, hogy nem fotóztad le. (igen menü)
Tanaria, én természetesen örülök az örömödnek, de olyan jó lenne, ha ide is eljöhetnél! Nem tudnád megbeszélni a nővéreddel? No és hogy állsz az angollal? És a fényképezéssel? Mert egy hónap alatt sok-sok képet kell majd készítened, ez kötelező feladat lesz!
Ebben az évben nekem sem jön össze egy utazás, pedig már két és fél éve, hogy nem láttam a fiamat. Most ők építkeznek, és talán utána eljöhetnének? Próbálunk tervezgetni, de elfoglalt emberek esetében még ez is nehézkes…
További szép napot, Topik!
Miért kár, Fenci? Egyszer errefelé is jöhetnétek, és igyekezzetek, amíg még mozogni tudok! Nagyon megszeretnétek ezt az országot, biztosan tudom, és ne ülj fel a rémhíreknek. Azt hiszem, hogy mi békésebben élünk, mint mások, sok más helyén a világnak. Kérdezd meg Alsórákosi-Marikát, vagy Visszatérő-Zsuzsát!
Nagyszerű nap volt és igazán örülhettem a két kislányomnak. Volt menü is, egyszerű, mert ebben a melegben enni is nehéz, hát még elkészíteni, ám Gabi megint remekelt: saját készítésű pizzával és desszertként ekler-profiterollal, mind a két nevét írom, csak a pontosság kedvéért. Bármelyik cukrász megnyalhatta volna utána az ujjait. Az én ujjaimat nem cukrász, hanem a legaranyosabb kiskutya, Mokka nyalta le. Nagy a szerelem közöttünk.
Ja, és nem fényképeztem le a kulináris produktumokat - elfelejtettem!
Tanulság: aki nem siet, lemarad az élményekről!
Tanulság: aki siet elkésik.
Biztosan szépen telt utána a napotok. Finom menű volt?
Mindenkinek szép napot!
Szellős, árnyékos helyeket a szabadban. Nagyon megkínoz ez a délutáni hőség. Anyukámat is.
Október elsején én is repülök. . .
, és nem is leszek itthon egész hónapban. Idejében megvettem a repülőjegyeket, azt gondoltam jól járok. Azóta 20 euróval ment le az áruk.
Várom az augusztust, mert egy pici unokával gazdagodik a család! A vége fele pedig, Kati lányomék is haza látogatnak egyet.
Visszatérő, szörnyű, hogy a baj pillanatok alatt történik, és évek kellenek, hogy valamelyest helyrejöjjön.
Tegnap igazán kalandos napunk volt!
Kora reggel arra ébredtem, hogy Kriszti már dolgozik és amikor beléptem a szobájába, intett, hogy zavarom. Így elvégeztem minden reggeli rutinfeladatot, szendvicseket készítettem és a tervezett időben útra készen álltam, de a lányom még mindig dolgozott és kiszólt, hogy induljak, ő valamelyik későbbi vonattal utánam jön. Várták a munkát, be kellett fejeznie.
Már javában utaztam, amikor Kriszti közölte, hogy ő is elindult, mintegy negyven perccel az én vonatom után. Ekkor megállt a vonatom, éppen egy kis állomáson, ahol nem kellett volna. Vártunk-vártunk, de bemondták, hogy elromlott a mozdony, le kell szállnunk, rövidesen jön egy következő, amivel folytathatjuk az utunkat.
Jött is, de mi már 34 perces késésben voltunk. Felszálltunk egy már zsúfolt vonatra, lehettünk néhány százan. Valaki kedvesen átadta a helyét, így minden rendben is lett volna. Reméltem, hogy ez már a Kriszti szerelvénye, de nem, a kettő közötti járat volt. Éppen 6 percet vártam rá a tel-avivi állomáson, majd együtt folytattuk az utat. És mit ád az Isten? Éppen negyven percet késtünk, miután a szokásos 18-as és 289-es busszal a célhoz értünk. Ennyi erővel akár otthon is várhattam volna!
Persze, cseppet sem bosszankodtam, mert úgy szép az élet, ha zajlik!
Szervusztok, szép napot!
Egyszer már írtam Neked, hogy mire gyanakszom. Tudom, hogy nem segít az állapotodon, de akkor is, te vagy a szenvedő fél! Jó, hogy türelmes vagy. (..........) Bővebben írtam és kitöröltem, nehogy félreértsél. Csak tudom, hogy mennyire leszűkült a mozgási tered, akkor is ha "csak" a karodról van szó.
Elnézést kérek ezekért a gondolatokért, a törődés szólt belőlem.
***
Ma este repülünk! Ej, ha tehetném, kimennék a Ferihegyre, és virággal várnám a barátnőnket! Így csak a levegőben fogom követni és alig várom, hogy elmesélje kalandjait.
Jó reggelt!
Tegnap jártam"doktor bácsinál" (Pannival egyidős, mint tegnap kiderült). Irt újabb gyógyszert, szeptember 1-én kell ismét menni kontrollra, addig sok gyógytorna és nagy türelem (erre nincs még tabletta)
A főnöke elmagyarázta, hogy kb. egy év múlva kerülhet sor egy korrekciós műtétre, amitől kicsit szebb lesz a csuklóm, de jobb nem és átmenetileg még a müködésben is visszaeshet. Megállapodtunk, hogy bőven van idő gondolkodni rajta, addig türelem és kitartás, meg fásli és cipelés fél kilónál több tilos. (ha megnyúlik a súlytól, akkor amit addig a gyógytorna helyrehoz, az mind semmivé lesz.)
No, akkor gyakorolom a türelmességet, van rá egy évem!
Gyönyörű három óra lehetett! Nagyon jó nézni ezeket a képeket, csodálom az igényesség teljességét az építkézésben és a kertek kialakításában. Csodaszép!
Szép napot!
Ebben én semmi sznobságot nem látok. Szerintem ez egy nemes cél az unokád számára, és tisztellek érte. Mondjuk, sokat számít a módszer, ahogy ezt megpróbálod tenni, valósítani. Biztos nem könnyű.
Nagyon tetszik! Kár, hogy csak képekről látom
!
Élveztem a kirándulást, és már az este láttam, mert a telefonom az ágy mellett van a szemüvegemmel és amikor kiszólít egy bizonyos dolog mindkettőt magammal viszem ... és ugye a családunk egyik piciny, de annál kedvesebb pontja 9 óra visszára van tőlünk :)
.....
Szervusztok!
Nekem távolról sem tűnsz se okoskodónak, sznobnak még kevésbé. Tökéletesen egyetértek abban, hogy sokkal többet kellene tenni a fiatal nemzedékért, bár ha van egy-két okoskodó nagyszülő, szélesebb látókörű szülő, máris könnyebben tesznek szert nem csupán tudásra, hanem megfelelő értékrendre is. Ha mindezt el nem rontja az iskolájuk, ami már a szerencse függvénye.
No, nem is okoskodom tovább. Nekünk mintha könnyebb lett volna az utunk...
Kvízpart! Nahát! Újabb klubtagság, vagy egysróf? Több mint tíz éve ez a felüdülésem munka közben, és itt győzödöm meg időnként, hogy nem is vagyok olyan hülye! Éppen ez a jó benne, hogy nem tudsz puskázni, ugyanakkor memóriagyakorlatként is beválik.
Már megint hibáztam, elküldtem anélkül, hogy átolvastam volna, így csak az derül ki belőle, hogy segítőkész nagymama helyett egy "okoskodó, sznob" vénasszony profilja látszik. Nem ez volt a cél.
Gyerekek!
Itt csak nő a meleg, ez a legfontosabb hír, hogy megtanuljuk elviselhetővé tenni. Az a rémes, hogy szinte vak lesz az ember lánya még sötét szemüvegben is a tűző naptól.
Tegnap, a gyógytornáról kijövet a rendelő folyosóján összefutottam a szemorvosommal, aki csak azt kérdezte, hogy ugye zárt szemüveg nélkül nem mész az utcára? szerinte az elesésemben is biztos szerepe volt a szemben sütő napnak.
Nemigen olvasok újat, csak újra olvasok, főként régi görög drámákat és a gimnázium első osztályának mai történelem anyagát. Az irodalom tesztem átmentem hibapont nélkül. (Van egy Kvizpart nevű játék a neten, ott meg lehet találni a tesztet, mivel időre kell teljesíteni, így puskázni nem lehet.) A cél az, hogy megpróbáljam legifjabb, drámaszakos, szinésznek készülő unokámmal megértetni, hogy a történelem ismerete milyen fontos egy jövőbeli, szépreményű színésznek. Nem csak egy évszámokkal túlzsúfolt nemszeretem tantárgy. Próbálok komplex szemléletet kialakítani benne, a tantárgyak merev szétválasztása helyett. A feladat nehéz, mert a rossz szemléletű és értékelési rendszerű iskola hibáit kell korrigálni, de úgy, hogy végre lásson a "szinfalak" mögé. (meg szerinte én egy maximalista vagyok)
Az egész kirándulás közel három órát tartott, észre se vettük, és vége lett.
Két virágfotóval búcsúzom: egyik a Ben Gurion sugárút egyik belső terecskéje, fehér bougainvilleával, a másik pedig a házunk közelében nyíló leander.
Jó éjszakát! Remélem Fenci is rábukkan reggel a teljesített ígéretre!
1. A legalsó szint melletti épületben dolgoztam 1993-1997 között, aztán a báhá'í közösség vásárolta meg a házat, mi pedig néhány száz méterrel távolabbra költöztünk. A tetőn lévő madarakat próbáltam fényképezni, nem sok sikerrel.
2. Még egy oldalfotó a sas és a pálma kedvéért.
3. A kilenc alsó szint - a bejárat kapujától.
4. Okosítás a látogatóknak. Még én is megértettem a lényeget.
Neked is jó éjszakát, de én még befejezem ezt a sorozatot.
1. Még egy "oldalkép" - sokkal izgalmasabb, mint csak úgy, szemből!
2. A sasok motívuma ismét előbukkant.
3. - 4. A fáradtság feloldódik a szép gardéniabokrok és a kerítés menti szerelemvirágok látványában.
1. A szökőkút, közelebbről.
2. Kétoldalt lépcsősorok, közepén ötletes vízlépcsők. Újabb idézet a www.bahai.hu oldalról.
"A lépcsősor mentén lefolyó víz csobogása elnyomja a város zaját, és egyben sok őshonos madarat és állatot vonz."
(Itt jut eszembe, hogy az említett oldalon gyönyörű képek vannak, közöttük az egyik a májusban virágzó tűzvirágfát ábrázolja, a kép alatt pedig őszi (!) színeket említ. Ez legyen a legnagyobb hiba, különben jó az az oldal, rengeteg adatot tartalmaz.)
3. Ismét a szökőkút - más szögből.
4. Közben lerogytam egy padra, és lám milyen érdekes oldalnézetből fényképezni!
Méltányos ünneplése a születésnaposnak!
Jó éjszakát!
Csütörtökre esett volna a csíki nyár? Tanaria, azt hiszem nem ugyanarról az évről beszélünk!
Az elszállt hozzászólást ma két sorban elmeséltem (25211), a több részre osztott születésnapról meséltem, kissé bővebben, de a lényeget már úgyis elmondtam.
***
További képek:
1. Miután kiléptünk a középső szint kapuján (felülről és alulról is tizedik - de ezt már említettem), még egy rövid pillantás a négysávú útról is látható függőkertre.
2. Nagyon hosszú lépcső halad párhuzamosan az alsó kilenc szinttel, ezeken mentünk le először a többnyire arabok lakta Ábbász utcáig, majd onnan tovább a kertek alsó bejáratához, amely a Ben Gurion sugárút végén van, innen már csak egy ugrás a kikötő.
3. Az Ábbász utca egyik új társasháza a lépcsők között.
4. A legalsó szint szép szökőkútja - még a látványa is hűsített a nagy melegben.
***
Tanaria, de szerettem volna látni azt a félelmetes zivatart! Gyönyörű lehet onnan fentről.
Köszöntök mindenkit!
A délelőtt épp írni akartam amikor hívott Tibi skype-on, ebéd után meg megint beszéltem, ezúttal a kicsi menyem a pici unokámmal keresett.
De tényleg érdekel ami elszállt és szeretném látni a képeket tovább.
Nem is keddre mert, csütörtökre esett a nyár Csíkban.
Az Illés napi zivatar nem maradt el. Hirtelen elsötétült az ég, villámlott, mennydörgött, nagy erővel fújni kezdett a szél és már zuhogott is az eső. Az erdő nagyon izgalmas ilyenkor felülről nézve. Tudjátok, az az érzés amikor félsz is, de élvezed is. Emeli az adrenalint.
Amúgy természetesen, befelé vert az eső, be a konyhába a szobába. Sajnos a levegő nem frissült fel.
Na, most meg Kati hív.
Mindig közbejön valami, halasszuk későbbre, jó?
37 fokot jelez a telefonom, ennyit mutat a hőmérőnk, és várom a képeket ...
Nálunk most is "csak" 31 fok van, 58 %-os páratartalommal, amitől - állítólag 33 fokot érzünk. Szerintem ez azért enyhe túlzás, mert nagyon soknak érzem, túl soknak!
Az a 37 fok azért egy kicsit sok. Bírod?
Eddig nem hallottad? Pedig gyakran használtuk!
Mindig örülök, ha látlak, Fenci! Olvasgatlak is szorgalmasan, főleg éjszakánként, a takaró alatt, akár gyermekkoromban a regényeket. Ez a hasonlat azt is jelenti, hogy érdekes a blogod, szeretem. A képeid is jók.
És tudod mit? A hátramaradt Perzsa-kertes képeket most teszem fel, kimondottam számodra, de persze mások is láthatják.
Átadom a jókívánságokat, köszönöm-köszöni! Éppen most jött egy Jeruzsálemből, postán! Úgy leszűkült a postai tevékenység nálunk (is), hogy már-már ritkaságnak számít egy fehér borítékba rejtett üzenet…
Ez amúgy hosszú születésnap: július 8-án kezdődött egy igazi, romantikus hétvégével, tegnap volt a kettőnk ünnepe, ajándékkal, virággal, folytatódik holnap a közös családi ünnepléssel a húgánál, majd csütörtökön záróműsor a tengerparton - lehet kifogunk egy közös, vérpezsdítő zumbát is.
Még két nap és Alsórákosi-Marika is hazajön, már nagyon várjuk!
Nagyon boldog születésnapot Krisztinek, legelőször!
Ma 37 fok van, de szombaton Rákosborzasztóra újra jég zúdult! Hát most elkezdett fújni a szél, ezt a keddre esett a nyárt Csíkszeredában még használni fogom!
Szép napot Topik!
Mégse rekonstruálom a tegnap elszállt hozzászólást, túl nagy itt az érdeklődés.
Ja, csak annyit, hogy a legutóbbi klubtagság kapcsán, én is 27 voltam a kisebbik születésekor. Csak azért mondom, hogy még jobban egybe srófolódjanak a dolgok!
Milyen nálatok az idő? Illés nap van ma, amikor nagy viharok szoktak lenni. 1976-ban, pontosan 39 évvel ezelőtt, akkora vihar (tornádó?) volt Csíkszeredában, hogy a parkban kicsavart néhány kanadai nyárfát, pedig azok igazán stabil gyökerekkel mélyen és erősen kapaszkodtak az anyaföldbe, és lesodorta, vagy inkább összecsavarta, majd földre repítette a főtéri magas épületek tetejét. Az egyik bádogból volt - no, olyan futurista alkotást még nem látott a világ!
Éppen szabadságon voltam, akkor jöttünk vissza a tengerpartról, a fiúk anyósomnál, én pedig a két, négy és hatéves kis babámmal sétálni mentem, de szerencsénkre visszatérített a rekkenő hőség (akkoriban a csíkszeredai nyár a mondás szerint éppen egy keddi napra esett!). Otthon bezárkóztunk, és csukott ablakok mögül néztük az erkélyekről szárnyra kelt virágcserepeket. Igazi világvégi látvány volt, és lám, meg is maradt az emlékezetemben!
Jó estét és jó éjszakát is egyúttal!
Elszállt egy hosszú hozzászólásom, majd holnap visszatérek rá. Valami gond volt a szolgáltatóval és egy ideig nem volt internetkapcsolat, pontosan akkor, amikor az űrbe küldtem az üzenetet.
Most csak röviden: Kriszti nevében is köszönöm a jókívánságokat.
Tehát holnap!
Hogy csatlakozzam ehhez a klubhoz, Ági és köztem is 25 év a korkülönbség, Pannival 27.
boldog szülinapot Kriszti lányodnak
Mindenkinek szép napot!
Szép ünnepelést kívánok nektek.
Kriszti, Isten éltessen sokáig! Légy boldog! (loptam neked egy üde csokor virágot)
Szervusztok, jó reggelt, szép és hűvösebb vasárnapot!
Nálunk ma ünnep van, és ennek kapcsán érdekes, úgynevezett "véletlen" hasonlóság jutott az eszembe: Tanaria és az anyukája közötti korkülönbség napra, pontosan 25 év. Köztem és a nagyobbik lányom között, aki harmadik gyermekként jött erre a világra, három és fél hét híján ugyancsak 25 év! Milyen fiatal voltam 45 évvel ezelőtt!
Meg szeretném köszönni kedves biztatásotokat és elmondani, hogy ezen a héten egyre jobban javult Anyukám állapota. Már újra egyedül tudom hagyni amíg bevásárolok, intézkedem stb.
Szép napot!
Ez nagyon szép, mesebeli, hogy is lehet ezt így karbantartani!?
Nagyon köszönöm, a kérést természetesen tiszteletben tartom!