Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Kezdjuk ujra
Létrehozva: 2010. január 19. 16:10
Nekem nagyok hianyzik a topikunk, hianyoznak a topiktarsak, a baratsagok es beszelgetesek. De ahova a kedvenc topikom (Izrael) jutott, abban nincs kedvem reszt venni.
Kerlek benneteket hogy kezdjuk ujra, teremtsuk meg a regi meghitt, bensoseges hangulatot. Beszelgessunk politikarol, oromeinkrol, banatainkrol, gyermekekrol, unokakrol es mindenrol, ami foglalkoztat bennunket. Nem fontos hogy mindenben egyetertsunk (nem vagyunk egyformak) de a sertegeteseket, meg es beszolasokat lehetoleg mellozzuk. Mindenkit idevarok, aki nem bomlaszto szandekkal akar kozenk jonni. Remelem sikerul ujra egymasra talalnunk.
Adalék a dióhéj köré.
A jeruzsálemi Herzl-hegyen (más nevén az Emlékezés hegye), két fontos létesítmény található: a Jád Vásém múzeumegyüttes, amelyről már többször esett itt szó, illetve a Hősök temetője, ahol az elesett katonák, illetve a 67 éves Izrael nagyjai leltek végső nyugvóhelyet.
Mintegy hónappal ezelőtt, itt a topikon körvonalazódott az a terv, hogy Zsuzsával együtt zarándokolunk erre a helyre.
Most megvalósítottuk.
A következő felvételeket a temető honlapjáról hozom ide, egyfajta bevezetőként.
1. A temető bejárata.
2. Ezen a hatalmas téren, Theodor Herzl síremléke előtt, kezdődik minden évben a Függetlenségi Nap.
3. Az előző hozzászólás negyedik képén is feltűnik ez a gigantikus méretű kilencágú (chanukai) gyertyatartó.
4. A temető területén látogatható a Herzl-múzeum és mellette ebben az intézményben tartanak előadásokat, szemináriumokat, konferenciákat, kisebb és nagyobb kutató csoportok számára, a modern zsidó állam megalakulásának történelmi körülményeiről, a cionizmus kialakulásáról, Izrael történelméről.
Dióhéj I.
1. Párás haifai napfelkelte - szerdán.
2. - 3. Jeruzsálem legújabb jelképe: a Húrok Hídja - sokadszor. Még néhány perc és találkozom a kedves útitársakkal.
4. Első célpontunk: a Herzl-hegyi Hősök temetője.
Miközben a tegnapelőtti képeket kicsinyítem, felfedeztem az Alsórákosi-Marika által kedden javasolt tévéinterjú írott változatát és azt gondolom, hogy hiányt pótolok, ha ide is felteszem.
***
A megrendült pillanatok után tovább folytatom a képek feldolgozását és nemsokára elkezdem fényképes-dióhéj-beszámolómat, amit - nagyon remélem -, Visszatérő-Zsuzsa ki fog egészíteni a jövőhét folyamán.
Szervusztok, jó reggelt!
Tegnap este elkeseredtem. Leírtam ugyanis, hogy meleg van és fáradt vagyok, meg hogy a csütörtök azon napok egyike volt, amikor nem is érdemes felkelni.
Arról is írtam, Tanaria, hogy tedd félre a lelkiismeret-furdalásokat, és filozofálgattam egyet az emberi kapcsolatokon, meg azon, hogy barátaid azért barátok, hogy az ilyesmit is megértsék.
Na, valami hasonló volt, és elszállt, akár a gondolat. Se erőm, se kedvem nem volt megismételni.
Össze kell szednem magam és aztán mesélek, bár leginkább azt szeretném, ha Visszatérő-Zsuzsa írna erről a napról, de ő majd az első nyári nappal érkezik haza, a saját gépéhez. Ezért, és már a képek miatt is, dió-héj beszámoló következik - részemről.
Szép estét!
Szívesen olvastam volna az együtt töltött napotokról.
Nekem ez a hét észrevétlenül telt el. Délután kaptam a fejemhez, hogy két barátomat is elhanyagoltam. Igaz az idő sem volt szép... De valaki, számomra fontos ember, arra tanított, hogy szégyen azzal mentegetőzni, hogy "NEM VOLT IDŐM", mert arra van idő amire szakítunk. Bántó arra nézve akit kihagyunk.
Ezt csak zárójelbe, kiírtam magamból ami most terheli a lelkiismeretem.
Jó éjszakát nektek!
Jó reggelt, Topik!
Újabb szép napot töltöttünk együtt - Jeruzsálemben, és igen, Tanaria, jól tippeltél: Visszatérő-Zsuzsa és tüneményes unokája társaságában.
Azt hiszem, hogy egy hőst tisztelhetünk Zsuzsában, igazi úrinő módjára kezeli fájdalmait, és azokon mindig felülkerekedik kedves, finom humora. Néha megfeledkeztem a helyzetéről és nem figyeltem rá eléggé, ezért utólag is elnézést kérek tőle. Most nem mesélek, azt hiszem délutánra kerülhetek ismét gép elé.
Nagyon örültem Fenci jelentkezésének, és örülök, hogy nem esett bele a kaszinók csapdájába, így kell ezt csinálni!
Most ellibbenek, majd jelentkezem! Ti pedig ne tartsátok vissza magatokat!
Itt reggel, ott este, szép estét!
Olyan jó, hogy itt a tengerentúlról, ott kirándulhatok, ahol még nem jártam :) És ugye, ugye mennyi minden fér egy napba!
Itt mindenesetre hosszabbak a napok ..., mint Pesten. Már 42 fokok vannak, pedig még nincs meteorológiai nyár. 10% páratartalom. Úszol a medencében és három hossz után azt érzed kiszáradt a torkod, ha nem ugrasz ki a vízből, vízért megfulladsz. Kilépsz az ajtón és a derekadig éget a járda, mintha ólmos lábakon járnál. Nem tudom, hogy lehet ezt megszokni. Persze, üzletbe, moziba pulóvert vagy kardigánt kell vinni, mert a légkonditól megfagysz. Érdekes ez, ...
Képzeljétek, hiába a csillogás, hogy csak úgy tudsz közlekedni, ha a kaszinón átmész, így negyedik "ittlétemre" sem tudott elcsábítani még egy félkaru rabló sem. Nem és nem. Olyan nekünk a kaszinó, mint egy díszlet.
Van aki egész életét úgy éli le, hogy egyszerre egy dolgot végez és azt is unottan. A te lelkesedésed most sem lankadt, egyszerűen alkalmazkodni kell a testedhez.
Szia! Visszatérővel. Na?
Szervusztok!
Sajnos, elaludtam, így nem láthattam az ajánlott adást, pedig igazán érdekelt volna!
Most pedig a legkényelmesebb cipővel a lábamon, úton vagyok a főváros felé. Nagyon várom a találkozást, vajon kivel? Hármat tippelhettek. Várok!
Igenis, kérem szépen, megfogadom tanácsodat, Marika, majd csak megszokom!
Gyűjtöm az erőt holnapra, izgalmas napunk lesz! No, vajon kit rejt a többesszám???
Tulajdonképpen elégedett vagyok a képességeimmel, de milyen jó is volt, amikor szimultán akciókat végeztem, büszkén napóleonoskodtam, és igazán enyém volt a világ.
Egyszer majd elmesélem a hajózást a viharos Kinereten. Döbbenetes volt számomra, hogy félni illett volna, és mégse féltem. Régi szép idők!
Most ATV-t fogok nézni, aztán jó éjt Nektek!
Szervezni ugyan lehet, de a kivitelezéshez már több idő szükségeltetik mint korábban
, vagyis kevesebbel is elégedj meg és örülj annak amire képes vagy
!
Adj hálát az Úrnak minden nap és köszönd meg, hogy nem "vízszintben" éled az életed!
Mire eléred az én koromat, addigra hozzá szoksz
. Nekem is nehéz volt átállni arra, hogy egyszerre már csak egy dolgot végzek és nem szimultán hármat, a napi munka mellett. Boldog és elégedett vagyok a sorsommal a képességeimmel
!
Jó éjszakát, pihentető álmokat kívánok
.
Szívesen tettem, tudom, élet az élet nélküle, de ha szeretnéd miért ne!? Talán adódik lehetőség a kivitelezéséhez is, bármikor kész vagyok rá
!
Kár, hogy véget ért a nap és a programotok, élvezetes kirándulást kaptam, köszönöm
!
Amikor a Genezreti tónál voltunk az unokatestvérem jóvoltából, akkora vihar tombolt, hogy nem jártak a hajók, minden zárva volt és kimaradt az életemből a hajózás a tavon és a Péter hal megkóstolása
.
Szép estét az idelátogatóknak
!
Szó sincs róla, hogy "átugorjam", emlékszem kislány koromban az Apukám minden közvetitett meccset meghallgatott a rádióban, TV-n akkoriban még nem volt.
Szepesivel néhány éve találkoztam, sajnálom, hogy annyira megöregedett, rendkivüli képességgel megáldott ember, azóta sincs méltó utódja.
Most látom, hogy te is elbúcsúztattad ezt a csodálatos napot ezzel a nagyon kedves kibuccal.
Én köszönöm!
Csodálatosak ezek a záró képek. Egy gyönyörű nap méltó befejezése. Kívánok neked még sok ilyen szép napot (és persze, magunknak is, mert jó veled sétálni, utazni)!
Én is megnéztem Fenci blogját. Csodás és csodálatra méltó! Gyönyörűen töltik az időt együtt.
Én is megmosolyogtam Alsórákosi fociról való véleményét. Már gyerekkoromban megszoktam, ha a magyarok játszanak azt végig kell izgulni. Akkoriban még rádióban hallgattuk Szepesi György fantasztikusan "látványos", élvezetes közvetítésében.
Akkor még sokszor győzött a magyar csapat. . .
A következő selejtező a románokkal lesz szeptemberben, ilyenkor, aztán teljes gőzzel drukkolunk!
Alsórákosi ezt a hsz-t átugorhatod.
A napi program tervezéséhez annyit, hogy lehet pont az a baj, hogy ugyanúgy szervezed mint eddig, lehet kicsit lazábban kéne...
Nagyon jó Ben Gurion mondása, megszerettem.
A nyelvleckéből a száválánutot már ismertem, a rák régá-t megjegyzem. Nagyon élveztem.
Jállá báj!
Most pedig valóban eljutunk a nap végére.
1. A szép alkonyi óra másokat is kicsalt a kibuc kikötőjébe, ahol
2. - 3. - 4. rendre kigyúlnak az esti fények.
***
Számunkra - és most már számotokra is - véget ért egy olyan nap, amilyen nincs sok egy emberi életben.
Köszönöm a türelmeteket!
Szép napot!
Örömmel köszöntelek újra itt.
Köszönöm, nagyon kedves tőled, de annyira nem fontos. Jól esett, hogy felajánlottad.
Kevés ilyen békés pillanat van egy ember életében, mint követni a lebukó nap útját és várni az első csillagokat…
Hasonlóan szép pillanatokat kívánok Nektek is! Most hirtelen eszembe jutott, hogy Tanaria balkonja is nyugatra nyílik. Bár ott nem vízbe bukik a nap, mégis gyönyörű.
Az alkonyat fényében Ein Gév fövénye, kikötője és környéke szebbnél szebb látványokkal örvendeztetett meg bennünket.
Szemben ültünk a lemenő nappal és akkor döbbentem rá az ajándék-pillanatok különleges varázsára, amikor Robi halkan megszólalt:
- Olyan jó lenne, ha most hallgatnátok egy kicsit…
Persze, hogy igaza volt!
1. A tűzvirágfa közelebbről.
2. - 3. - 4. És a Kineret sokféle arca.
No akkor folytatom és végre be is fejezem.
A kibuc az kibuc, tele virággal és rendezettséggel. A Kineret közelsége már csak ráadás.
Én Gév kibucot 1937-ben alapították, mintegy 550 tagja van, története akár az ország újkori történelme is lehetne, csak még annál is régibb, hiszen kilenc évvel "idősebb" az államnál. A mostani Izraelre gondolok, természetesen.
A parkolót fák és virágok veszik körül és egy magas tetőszerkezetre felfuttatott jázminbokor, amelynek erős illata úgy fogadott, akár egy ajtónálló a királyi vendégeket.
1. Azt hiszem, hogy ez a fa közeli rokona lehet a kínai selyemakácnak.
2. - 3. Régi ismerősök: a thumbergia, vagy kolostorharang
4. és egy pompás tűzvirágfa.
Máris megérkezünk a kirándulás utolsó célpontjához, a Kineret keleti partján lévő Én Gév kibuchoz, amely pontosan szemben van Tiberiassal.
Itt várjuk meg a naplementét.
Pontosan szemben velünk, azaz Tiberiason füstfelhőt láttunk, az okostelefonon egy-kettőre kiderült, hogy a nagy meleg bozóttüzet okozott a város szélén, de semmilyen kár nem történt.
Az előbbi negyedik képen 17:58 volt az idő.
Mire felbukkant előttünk a Kineret, azaz a Genezáreti tó, eltelt 46 perc. Ennyi idő kellett az 1400 méteres szintkülönbség eléréséhez, mert ugye fent voltunk közel 1200 méteren, és a Kineret 214 méterrel van a tenger szintje alatt.
1. Pólóügyben az utolsó: Theodor Herzl híres mondása: "Ha akarjátok, nem mese!" (az angol változatban: álom, ábránd)
2. Lassan elindulunk - le a hegyről.
3. Még egy búcsúpillantás,
4. aztán tovább, az út és a nap végéhez közeledünk.
Szervusztok!
Megtörtént a butítás és további 35 kép vár bemutatásra, de ez már a csodálatos májusi kirándulás végét jelenti. Miután mintegy 300 kép készült azon a szép napon, igazán nem mondhatjátok, hogy sokat tettem fel a topikra. ("Csak" közel a felét…)
***
Mindig adódik valami, amin mulatni lehet, ha éppen észre vesszük. Most valami ilyesmi következik.
1. Még mindig a Bentál tetején lévő kávézó-étterem-üzlet belső terében vagyunk. A bébiszékeket is meg kellett látnom, nem?
2. Van aki vásárol, én inkább nézelődöm.
3. Például figyelgetem a pólók feliratait: "Amerika, ne aggódj, Izrael mögötted van." (Ebbe azért egy jó adag szarkazmus is belefért!)
4. Ben Gurion mondását én inkább héberből fordítanám magyarra, és így szól: "Aki (Izraelben) nem hisz a csodákban, az nem realista."
Ugyanazon a képen, a Ben Gurion idézet fölött, de egy másik pólón néhány kedves izraeli szó, kifejezés magyarázata olvasható. Például leír egy gyakran használt, tipikusan izraeli gesztust: a "rák régá" - azaz "csak egy pillanat" jelentését kísérő kézmozdulatot. Alatta a leggyakrabban használt izraeli szó, a "szávlánut" - azaz türelem. (Na ez az, amiről itt igazán nem beszélhetünk.
) Aztán jön az a bizonyos "fádichá" - másképpen "kínos helyzet", majd a "jállá báj" azaz az arab-angol eredetű szleng a goodbye helyett. Más szóval: kis izraeli nyelvlecke. 
Örülök, hogy megnézted Fenci blogját - nagyszerűen kihasználják az együttlét napjait. Nem mellékesen: nagyon szépek a fotók is. Végigfut az agyamon, hogy mi itt egymás jóvoltából mennyi szép helyet láttunk már a világból! Az se baj, ha csak fényképeken, mert a képekhez csatolt történetek, magyarázatok kissé az átélt élmények ízét adják, ugye?
Elköszönök: Jó éjszakát!
"fantasztikus mennyi csodálni való fért bele 1 napba" - írod, Marika, és még távolról sincs vége, mert a napot nagyon szépen fejeztük be, és még annál is szebb helyen.
Már nincs erőm további képeket butítani, ezért holnapra halasztom, miután a holnapi utazásom is elhalasztódott, de a holnaputáni nem!
Holnap hazajön a lányom, és nekem hajnalban kell kelni, mert végül eltelt a nap és még nem is főztem. Szörnyen telnek az órák, és körülbelül a negyedét végzem el annak, amit reggel eltervezek. Mindent elfogadok az öregedés folyamatából, a változásokból, de ezt az egyet sehogyan sem. Pedig ugyanúgy szervezem a dolgokat, mint azelőtt.
***
Jót nevettem a foci körüli elmélkedéseden, Marika! Hasonlóan vélekedek.
Megnéztem
. Különleges helyeken járnak/tak, ami külön értékelhető, hogy igényük van rá és nem L.V. plázáiban sétálnak, vagy a kasziókban töltik drága idejüket és pénzüket. Életre szóló élményeket gyüjtenek, amit soha senki el nem vehet! További élvezetes kirándulásokat kívánok
.
Számomra Ti "hősök" vagytok
! Meghalnék, ha 90'. az kellene nézni, hogy 22 ember futkároz egy bőrgolyó után
.
Ha jön olyan ismerősöd aki elvinné szívesen küldenék Nektek, itt én nem találom nagyon drágának
.
Ibike köszönöm, hogy megnézhettem a kirándulásod helyszíneit, fantasztikus mennyi csodálni való fért bele 1 napba.
Amit nagyra értékeltem izraeli utazásaim során az az ötletesség, a vandalizmus teljes hiánya, a természeti lehetőségek maximális kihasználása az emberek közérzetének érdekében, a munka megbecsülése, stb.
Az utak mellett több helyen háttam harci eszközök roncsaiból kialakított kisebb-nagyobb szobrokat
.
Egyetlen katonával sem találkoztunk, és a képeken minden "élethű mesterlövész" csupán a díszletet szolgálja. Ez persze nem azt jelenti, hogy nem tartják szemmel a túlsó oldalt, csak nem teszik ezt egy pusztán turizmust szolgáló helyről.
Bent a kávéházban is jól szórakoztunk, kissé lehűtöttük magunkat és voltak, akik vásárolgattak. Én inkább nézelődtem, mint egy csendes megfigyelő.
Később újra jövök, de lehet, hogy csak lefekvés előtt.
Borzasztó élethűek! "Madárijeszőként" szolgálnak?
Láttam kettőt ami látszott, hogy makett, azt hittem csak azokra utaltál.
Nem is kell belemenni, elég amit a hírekben látunk, hallunk.
Mint mondtam, "ők" csupán díszletek. Mármint a kétdimenziós "katonák".
A háború pedig sajnos folytatódik, egyelőre a szunnita muzulmánok (ISIS) és a síiták között (Ászád rezsimje). Mind akarhatjuk mi a békét, ha nekik eszük ágában sincs abbahagyni az értelmetlen öldöklést. Éppen ma hallottam a Duna-televízióban, hogy már kétmillióra rúg a Szíriából elmenekültek száma, az áldozatok számáról pedig már nem is beszélnek. Nem szeretnék ennél jobban belemenni - valóban közel van Damaszkusz.
A java még hátra van! Mármint egy-két igazán ötletes szobor. Mindjárt sor kerül rájuk is.
1. Például ez a gitáros a hegy tetején lévő kávéház-üzlet egyik sarkánál, a Carlsberg sörreklám mellett.
2. Vagy ez a kávéját váró vendég.
3. Íme a bizonyíték: egészen magasan vagyunk!
4. Az ég kékje és a felhő csupán a ráadás.
***
Egy időre abbahagyom. Szeretném ma befejezni, bár sok van még hátra, innen is néhány, de leginkább a kirándulásunk utolsó helyéről.
Igen, hátborzongató. Békét szeretnék.
De közel van Damaszkusz.
A falon a fegyveres katonák nem kellemes látvány.
A Bentál teteje olyan akár egy háborús film díszletterve: bunkerek, lövészárkok, harcoló katonákat ábrázoló kétdimenziós figurák. Az utolsó képen közelebb hoztam Qunetrát, ahol valódi harcok folytak-folynak - látszanak a füstfelhők. Hátborzongató, - de nem akarok mélyebben belemenni ebbe a témába, hiszen itt lihegnek a nyakunkban!
Akkor az egyedüli békés pillanatot a harmadik képen látható gyíkfajta jelentette. Mögötte szögesdrótok maradványai - akár egy szimbólum.
Szép napot!
Ötletesek.
Pásztázzuk végig a tájat délnyugatról északnyugatra, együtt ezzel az angolul beszélő diákcsoporttal (4. kép). Sajnálom, hogy elég párás nap volt, a táj azonban így is lenyűgöző.
1. - 2. - 3. A Bentál központi része, a közeli-távolabbi városok irányjelzéseivel és azok távolságaival.
4. Pillantás délnyugati irányba, azaz izraeli, zöld, virágzó területekkel.
1. - 2. - 3. További szobrok, az első képen baloldalt még egy kígyó is emelgeti a fejét. Sajnos a sárga háttérnövényzet miatt a részletek nem igazán élvezhetők, pedig sok fantázia van bennük.
4. Még a virágokat is sikerült észrevennem. Úgyis ők maradnak a valódi kedvencek.
arcén = arcán - javítok, mert ezt még én is észrevettem.
***
Időrendi sorrendben teszem fel a Bentálon készült fotókat.
1. - 2. A 24897-es hozzászólásban feltett kutyaszobrot egy Hollandiából 1982-ben érkezett, és Merom Golán kibucban letelepedett szobrász készítette, Joop de Jong a neve. Rengeteg szobra van odafent a Bentál hegyen, az út mentén és a csúcson; érdekességük, hogy az 1967-es és 1973-as háborúkban kiégett harckocsik, tankok, szertehagyott fegyverek jelentették az ötletes és eredeti szobrok "nyersanyagát". (Semmi se vész el, minden átalakul…)
3. - 4. További alkotások - és még lesznek.