Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Kezdjuk ujra
Létrehozva: 2010. január 19. 16:10
Nekem nagyok hianyzik a topikunk, hianyoznak a topiktarsak, a baratsagok es beszelgetesek. De ahova a kedvenc topikom (Izrael) jutott, abban nincs kedvem reszt venni.
Kerlek benneteket hogy kezdjuk ujra, teremtsuk meg a regi meghitt, bensoseges hangulatot. Beszelgessunk politikarol, oromeinkrol, banatainkrol, gyermekekrol, unokakrol es mindenrol, ami foglalkoztat bennunket. Nem fontos hogy mindenben egyetertsunk (nem vagyunk egyformak) de a sertegeteseket, meg es beszolasokat lehetoleg mellozzuk. Mindenkit idevarok, aki nem bomlaszto szandekkal akar kozenk jonni. Remelem sikerul ujra egymasra talalnunk.
Persze, hogy tudok románul, de mint írtam szakszavak kellenek, és évekkel ezelőtt valamit nagyon félreértett a fodrásznő... Csíkban volt egy ügyes kis fodrásznőm, így sokkal kényelmesebb volt.
Nagyon jó kis kert.Ott minden növény életerősebb, mint itt a balkonon.
Holnap (már mindjárt ma) megyünk kakukkfüvet szedni.
Jó éjszakát!
A mai adag utolsó képei véget vetnek az aktuális túltengésnek.
1. Majd megérik az idei pomela is.
2. - 3. Árnyas, romantikus búvóhelyek.
***
Miután teljesen a szék szélére szorultam, mert Picurka mostanában a székemen szeret aludni, jobb, ha szépen elvonulok fejedelmi hálótermeimbe.
Jó éjszakát!
A múlt szerdai kulturális expedícióról majd holnap mesélek, ugyanis fényképek is járnak vele.
***
Már két hete történt valami, amit ugyancsak el szeretnék mesélni, de hosszú. Erre is sor kerül.
***
Kedden gyalog jöttem haza a fodrásztól és vajon mit csináltam a séta alatt?
***
További képek, és még lesznek, csak még nem volt időm butítani.
Változatok a kiskert témájára.
"Kinek köti a pulóvert?" - kérdezte Tanaria.
Hármat tippelhetsz. Sajnos nem lett készen időben, de most fél évig úgysem lesz rá szükség. Mert jön a nagy meleg, jaj!
Nehogy már azt mondd, hogy elfelejtettél románul, mert nem hiszem el. Inkább kényelmes vagy, esetleg spórolsz? Pedig járna neked egy kis kényeztetés.
***
Képek következnek a kis, ici-pici édenkertből.
1. Nagyon szép ez a kerti sarkantyúka, sőt, finom saláta is készülhet belőle. Enyhén mustárízű levelei vannak, a szára és a virága is élvezhető.
2. Egy kis menta,
3. de az izraeli változata, a náná is megtalálható ebben a kis kertben,
4. sőt, a tárkony is!
***
Marika, ugye mostanra már kipihented magad?
Következő kérdés, kérés:
"Az együtt "ünneplésről" tehetnél pár szóban említést, ha nem indiszkrét."
Ezt is Marika kérte.
Ha majd oda jutok a képekkel, szó kerülhet az ünneplés egy-két gasztronómiai részletéről. Ám hol van az még? Előtte a péntek esti izgalmak következnek, azaz Rocca parancsnok. Utána egyéb kérdésekre is válaszolok.
***
Még két kép a tavirózsákról.
Hol is kezdjem?
Azt hiszem, hogy jobb lesz, ha először a kérdésekre válaszolok és ezzel párhuzamosan további fotókat teszek fel.
"Bízom benne,hogy nem hiába cipelted és a megajándékozott olyan szeretettel fogadta, amilyennel szántad.
Nyilvános, hogy mi volt az?
" - kérdezte Marika.
Persze, hogy nyilvános. Egy sokat és sok helyen keresett ivrit-ivrit szótár, azaz az Évén Sosán-féle héber értelmező szótár. Hatalmas kötet, több kilót nyom, mondogattam is az ünnepeltnek, hogy asztalt is kell venni hozzá. No de természetesen, van. Sikerült örömet szereznem vele, és volt még egyéb, prózainak nevezhető ajándék.
A tavacska vagy medence szélén szívlevelű vízijácint, másképpen sellővirág, valamint citromsárga sásliliom nő és virágzik.
Gyógyulj meg gyorsan, Fencike, és ugyanazt kívánom még valakinek, akiért aggódom, de többre nem kaptam felhatalmazást. Igaz, hogy ennyire sem.
Azt hiszem, hogy még ma este be fog következni egy igazi túltengés.
Szép hétvégét minden lakónak :) Remélem, hogy ma dolgoztam utazás előtt utoljára, hétfőn azért még tanítok.
Aztán haj, köröm rendbetétel és helyfoglalás. A hajról jut eszembe ..., hogy amikor csak lehet járok fodrászhoz. Mert ugye én ezt láttam anyutól, amikor még dolgozott valami hajnali hatra járt szombatonként fodrászhoz. A mostani családi fodrászunk a lányunk lehetne :) DE, nem fogom elfelejteni a karácsony előtti napot Erdélyben, amikoris a koncertjegyet megvettük és mondom még van 2 óra, megkérdezem, hogy nem szárítanák ki a hajam?! És azt mondták, mivel magyarul köszöntem be és magyarul kérdeztem, azért vállaltak.
Nagy nagy gratuláció a díjazottaknak, a szülinaposoknak! Idén nálunk, orosz krémtorta volt a meglepetés.
És vannak titkaim, amire itt és most még!!!
nem keríthetek sort, de nemsokára 
.
És csak úgy megjegyzem, hogy zugolvasni, zugolvasok :) néha még zugtalálgatok is a hangulatjegyekben.
És szerintetek én mikor vagyok influenzás? Most természetesen, már nyolcadik napja.
Remélem tetszett a túltengésem így hétvégére ..... nagyon kellemes időjárást és meglepetésekkel teli hétvégét mindannyiunknak!
Mesélek én, persze, hogy mesélek, csak annyi minden összegyűlt, hogy megint túltengés lesz belőle.
No meg ma nincs is sok időm. Most jöttem haza a vásárlásból és vár a munka, amit ma törik-szakad, be kell fejeznem.
Nagyon szép idő van és már a golgotavirág is nyílik. Meg le kellett szállnom a buszról, mert egy olyan gyönyörű fát láttam, hogy muszáj volt megörökítenem. (És nem muszáj voltam!
Jajjj!)
Remélem képen is hozza azt a hatást, amellyel engem elvarázsolt.
Most pedig jöjjön a kötelesség!
Szép napot!
Gyönyörűek ezek a tavirózsák!
Mind ígéred a mesélnivalókat, kíváncsivá tettél.
Néhány nappal a "Messzi útra kelünk" előtt, Fenciéknél tegnap születésnap volt!
Isten éltesse az ünnepeltet!
Mielőtt elindítanám a gépezetet, csak néhány tegnapelőtti élményt mutatok, ha századszorra is, de a szépség csodálata mindig új és mindig más.
1. Az egész országban nyílik a zsakaranda! Ahogyan a tel-avivi központi vasútállomás fölött is. Kicsit hasonlít a lila akácra. Kriszmamot évente meg kellett győznöm, hogy nem ugyanaz.
2. - 3. - 4. Újabb ízelítő a Rabin tér mindig változó arculatáról.
***
Tanaria, nagyon köszönöm, hogy említetted a sárga tulipánokat. Biztosan kinyíltak!
Köszönöm az orgonasort is. Nagyon szép, ne légy elégedetlen!
***
Kérdéseitekre később válaszolok, a "mesélni valóim" részei!
Jó reggelt!
Vajon van olyan, aki nem olvasta a Musa Dagh negyven napját? Azt hiszem, mi itt mindannyian. Mégis, miért vagy ilyen mérges, Marika?
Éledezek a tegnapi nehéz nap után. Van ilyen néhány az év folyamán és túl kell élni, át kell vészelni.
A személyes tragédiákon túl, minden évben ott vannak a szomorú évfordulók, amelyek közé tartozik az örmény népirtás sokáig elhallgatott szörnyűsége. Ilyenkor - ha nincs is nevekhez köthető érintettség - az ember fejet hajt és elgondolkozik…
Rengeteg képem és még több mesélni valóm van, csak előtte el kell mennem és munka is van, elég sok. Valahogy a topikot is beszuszakolom a többi teendő közé.
(Azok, akik nem olvasták F.Werfel a Musa Dagh 40 napja-t, nem is tudhatnak állást foglalni
!)
Tanaria kedves: Ne légy kishitű, ez egy gyönyörű orgonasor, kár, hogy még nem találták fel az illatos képeket
.
Idén csak kétszer hoztam fel a kertből orgonát, tegnap már úgy láttam fölösleges. Helyette gyöngyvirágot szedtem, most az illatozik a dohányfüstben
és pár nap mulva is lesz még utánpótlás.
Szíveskedjetek a "kérlek szavazzatok" oldalra is benézegetni, van esély az angol lányt lekörözni és feljutni a 15. helyre. Ujra szavazni csak ki- és ujra visszakapcsolt gépen lehet!
Bízom benne,hogy nem hiába cipelted és a megajándékozott olyan szeretettel fogadta, amilyennel szántad.
Nyilvános, hogy mi volt az?
Az együtt "ünneplésről" tehetnél pár szóban említést, ha nem indiszkrét.
Köszönöm az aggódást, de nincs rá különösebb ok, bár a "hullámvölgy" aljából még nem jöttem feljebb
.
Minden napra jut valami intézni való és dolog.
Van egy 16m2-es helységem a szuterénben és tegnap úgy döntöttem kicsit rendet teszek, selejtezek, ablakot pucolok, függönyt cserélek. Délután 2 órakor jöttem fel és irány a
. Mára alig volt jártányi erőm, de elcipeltem a szelektívbe 2 "csomagot". Útba esett, mert menni kellett a másik lakáshoz a csekkekért, visszafelé a postára befizetni. A hét végén jön egy "érdeklődő-néző" talán sikerül kiadni. Szóval, most szenvedek
! Hiába, no, "nem szokta a cigány lova a szántást"
!
Legyen pihentető jó éjszakátok.
Szivesen szemlélem a hasonló, ötletes alkotásokat és a kitartó munkát díjazom. Köszönöm, hogy megmutattad.
Szép estét az idelátogatóknak!
További eredményes, aktív közéleti eredményes munkát kívánok
, mind addig amíg örömöt jelent a siker.
Visszatérő, gratulálok! Nagyszerű érzés lehetett ez az elismerés, amiért biztos vagyok, nagyon megdolgoztál! Ha több ilyen lelkiismeretes, kitartó ember lenne és mind összefogna, lenne remény.
Én vagyok hálás és büszke, hogy köztetek lehetek.
Szép napot!
Elolvastam, megnéztem mindent még az este, de túl késő volt már.
Ne aggódj értem, mert semmi bajom nem lesz amíg Anyukámra ügyelek. Ez meg van beszélve.
Gyönyörű tavasz van kint, fényképeztem is nektek, csak sajnos olyan gyenge fotókat készít a telefonom, hogy elveszi a kedvem. Kint a napsütésben nem is látom, mit fotózok. Szóval még buta vagyok, de már kedvem kerekedett egy kicsi, ügyes fényképezőgépre... Most még egyéb prioritásaim vannak.
Gondoltam rátok a tegnap. G. nem nézte meg a postaládáját?
Ma is gondolok rád. Biztosan kinyíltak a sárga tulipánok.
Kinek köti a pulóvert?
Még mindig nem találtam itt egy jó fodrászt, gondolom azért mert nem is nagyon kerestem. Románul el sem tudom magyarázni, hogy milyent akarok (szakszavak hiánya miatt). Már megjártam, hogy nem értett meg, úgyhogy magam nyírom. De ezt csak nektek árulom el.
Mi valamennyien olyan szépek vagyunk, mint újkorunkban, de mindig! Aki ennek ellentmond, az sarokban kukoricára térdepel büntetésből!
Már elkezdtük Pannival a visszaszámlálást, pedig még három hét van.
Szervusztok!
Hol jártok? Mindig aggódnom kell valakiért, most speciel Marikáért, Tanariáért, és hová tűnt el Marcsus, az új lány? Hogy a többiekről ne is beszęljek...
Tegnap jó napom volt, vásároltam egy nagy és minden szempontból nehéz könyvet, és jogos anyai büszkeséggel cipeltem haza, azért főleg, hogy sikerült átörökítenem némi szellemi kíváncsiságot. Most pedig itt van velünk a vonatban.
Kriszti itt ül velem szemben és - nem hiszitek el! - egy gyönyörű pulóvert köt. Meg is bámulják!
Fodrászhoz is eljutottam tegnap, majdnem olyan szép vagyok, mint újkoromban!
Szép napot!
Először is szívből, örömmel és büszkén gratulálok!
Másodszor: nagyon köszönöm, hogy megosztottad ezt velünk, mert igazán nem tetted dicsekvő módon és mi itt egy páran jól tudjuk, hogy Te mennyit tettél, teszel a városodért, tehát igazán megérdemled. Erőt és egészséget kívánok Neked, hogy a jövőben is munkálkodhass a szép, kulturált, tiszta és élhető magyar fővárosért!
Harmadszor: bár a kétkedők, csodálkozók és irigykedők is legalább egy töredékét tennék annak, amit te - nap, mint nap, fagyban és hőségben, egyéni érdekeket félretéve, önzetlenül és fegyelmezetten - sokkal szebb lehetne ez a világ!
Boldog vagyok, hogy közénk tartozol!
A gyökérszobrok tényleg érdekesek, de a virágok az utcátokban csodálatosak. Jó hogy feltetted őket és mi is örülhetünk nekik.
Olyan érdekes, hogy Izraelben egészen természetes, hogy festmények szobrok díszitik a középületeket. Az elmúlt évben Pannit kisértem egy vizsgálatra, és a rendelőintézetben festmények (ráadásul Éva képei) díszitették a falakat. szokták cserélgetni őket, mint megtudtam.
A dresszkód elfogadott kifejezés a munkahelyeken: az elvárt öltözködés szabályzata. Ahol én dolgoztam ott mindig volt.
Kiskosztüm, nyári melegben is harisnya és lányos cipő, ha nem magassarkú, akkor a balerina fazon. Igaz, kaptunk hozzá ruhapénzt is, tehát senki sem moroghatott.
A mai napról: a héten van az Esélyegyenlőség Napja, ebből az alkalomból a lakóhelyemen alapíttatott egy díj. a neve EMBER esélyegyenlőségi díj. 6 éve ünnepeljük ezt a napot, és lakossági javaslatra kerülnek kiválasztásra a jelöltek, végül a képviselő-testület dönt. Nagy megtiszteltetés számomra, hogy az idei év díjazottja az elmúlt 30 év eredményei alapján én lehettem.
Mehettem volna, akár tréninggatyában is, de aki kísért, az tudta, hogy ha farmerben megyek, akkor zavarban lettem volna. (mert anyám polgári módon nevelt)
Ami izgalmas, hogy teljes titokban sikerült tartani előttem, még mosoly sem volt annak a képviselőnek az arcán, akinek én javasoltam díjazásra méltó személyt, mert jó sokan vannak az arra érdemesek. Minden esetre jó, hogy a szememet nem festettem ki, tekintettel a kora reggeli időpontra, mert bevallom sikerült meghatódnom.
Ennyi a történet és szégyenlem, hogy elmeséltem, mert elég szerénytelennek hat. Emlékszem, kb 9 éve, mikor kaptam egy Nők a városért plakettet, akkor Kitty eléggé indignálódva kérdezte meg, hogy mit is tettem érte, pedig csak egész aktív életkoromban ezért a városért Budapestért, az itt élő emberekért dolgoztam. Na, az nem volt meglepi, arra valahogy, ha szabad ilyet mondani vártam már akkor pár éve.
Nem kellene megfeledkeznünk arról sem, hogy ma 106 éve született Radnóti Miklós, aki így írt a májusról:
MÁJUS
Szirom borzong a fán, lehull;
fehérlő illatokkal alkonyul.
A hegyről hűvös éj csorog,
lépkednek benne lombos fasorok.
Megbú a fázós kis meleg,
vadgesztenyék gyertyái fénylenek.
Vadgesztenyék gyertyái fénylenek. Van ennél szebb?
És látjátok hogyan lépkednek a lombos fasorok a hegyről lecsorgó hűvös éjben?
És még kettő, noha az utolsó, a mókus, nem igazán illik a zenei tematikához.
De így is, mindenképpen, ötletes és még szép is.
***
További ígéreteimet is teljesítem - valamikor. Talán még ma?
Mint mondottam, tegnap délután az irodaház előcsarnokában különleges fotókat készíthettem, egy ismeretlen, de rendkívül ötletes és kreatív művésznek köszönhetően. Gyökérszobrászat.
1. - 4. Körben, a recepciós pultja mögött. >>>>
Mindig túl későn fedezem fel az elütéseimet és itt tényleg illúzióromboló.
Tehát délutáni vakóság helyett legyen: délutáni valóság, jó?
A szomszédaim, akikről az imént írtam, közvetlenül az utcánk nagy kanyarja után laknak, ugyanúgy az alsó úton közelíthető meg a házuk, akárcsak a miénk. Közvetlenül a kanyarban van egy két-három négyzetméteres kertecske, még nem jöttem rá, hogy ki gondozhatja, de bárki is az, le a kalappal előtte.
1. - 2. Mindig a felső útról fényképeztem (legutóbb a kálát, vagy vitorlavirágot? és a sokféle kaktuszt-pozsgást), de most alulról láthattam és ilyen.
3. A már nyíló oleander kihajlik ugyan a kanyarra, de itt ez is alulnézetben látható.
Zsuzsa, természetesen szurkolok és kíváncsian várom a fejleményeket. Azért jó érzés, hogy itt nem fektetnek ekkora hangsúlyt a külsőségekre, mert így a druszád is szabadon kritizálhatja az izraeli öltözködési szokásokat. Még nem hallottam, de nagyon tetszik a kifejezés: dresszkód! (Pl. tornadressz nyakkendővel?
)
Ami mögötte van, már annál kevésbé.
***
Jobb is, ha csak a képeimmel foglalkozom.
1. Hajnali ígéretek
2. és délutáni vakóság.
Ismét új napra virradtunk.
Köszönöm - a lányom nevében is - a jókívánságokat, holnap közvetítem a címzettnek.
Tegnap két nagy "feladatot" teljesítettem, végre eljutottam a pedikűrőshöz, aki, nem is hiszitek, csak három háznyira lakik tőlem, és mert már nagyon ideje van a kivágott szandálok viselésének, tovább nem halogathattam a műveletet. Azon kívül férjével együtt nagyon kedves barátok, akikre ezután sokkal több időt kellene szánnom. Idő, idő! Jót beszélgettünk és nagyon jó hangulatban, selymes talpacskával jöttem el tőlük.
Azután ismét segítenem kellett egy ismerősnek a nyugdíjintézetben, aminek külön örültem, mert legutóbb a tízemeletes irodaház földszintjén érdekes látnivalókra bukkantam és most sikerült meg is örökítenem azokat.
Amúgy kimondottan kellemes nap volt, jó beszélgetésekkel, tavaszi idővel és szép egekkel. Mindent meg is örökítettem.
Kezdhetjük?
Kedveseim!
Ma délelőtt legyetek szívesek szurkolni nekem, értem, mert egy olyan "jelenésem" lesz, aminek a célját nem ismerem és ez aggaszt egy kicsit. Ha délután visszajövök, majd elmesélem mi volt.
Annyit tudok csak, hogy a tárgyalópartnerekre tekintettel a köztisztviselői dresszkódnak megfelelő öltözködést kértek, tehát délelőttre pá-pá farmergatya és kényelmes cipő!
Szórakoztató estét kívánok!
Köszönöm a meglepetést, a szebbnél-szebb lila "ákác" virágözönt
.
Kislányodnak: boldog, örömteli hosszú életet és jó egészséget kívánok
.
Ma megörökítettem az utcabeli "romhalmazt", megnézni- feltölteni nem volt időm ma.
Jól jellemezted a nyugdíjas státuszt, semmire nincs idő, rövidek a napok, lassúakká és talán kényelmesebbé válunk. A terveink esetenként felülmulják a lehetőségeket amit bizonyos korban illik beletörődve tudomásul venni és elfogadni. Soha rosszabb ne legyen
!
Nagyon szépen köszönjük! Mind gyűlnek a mondanivalóim és soha nincs már időm elmesélni mindent, úgy ahogyan ígértem. Biztosan nem lesz unalmas. Legalábbis nem nagyon.
A képek is gyűlnek, sor kerül-e vajon mindenre?
Szép napot!
Ezek a születésnapok, örök-egyetlen emlékeink, nagy ajándékaink. Isten éltesse kicsi lányodat!
Megkaptam, elmentettem, megköszöntem és abban a szent pillanatban eszembe jutott a saját sorozatom helye is!
Itt van tehát, annyi különbséggel, hogy az előzőt Magyarországon fotózták és az idén, az enyémeket pedig három évvel ezelőtt, április negyedikén, nem mintha a dátumnak valami jelentősége is lenne, viszont itt Izraelben, Haifán, a kormányzati negyed egyik szép kis terén: >>>>
Alsórákosi-Marikának, szeretettel és azzal a kívánsággal, hogy minden vesztességre ilyen hamar kapjon elégtételt, kárpótlást.
Szervusztok!
Minden jó, ha jó a vége! Tegnap este nem dolgoztam, sztrájkot hirdettem magam ellen -:)))))))) és tévét néztem, persze miután ma reggelig haladékot kaptam!
Hajnalban aztán felkeltem, két óra alatt be is fejeztem a munkát, és még jónak is vélem!
Ma jó napom van, annak is kell lennie, mert születésnapot ünneplünk a családban, egyelőre csak távünnepléssel, mert a lényegre szerdán kerül sor. Isten éltesse az én picinyemet!
Miután elröptettem a munkát, észrevettem, hogy Ciss-Ági az FB-n reagált a lilaakác-keresésemre, egy nagyon szép fotóval, amelyet egyik volt évfolyamtársa tett fel a közösségi oldalra.
El is mentettem és nagyon-nagyon köszönöm Áginak! Itt van! >>>>
Szia, Marcsus, nem kaptam levelet! Csak jelentkezz szorgalmasan, majd én is jövök, ha végzek a munkámmal.
Az Utópia park a Bahan kjibucban van és valóban közel hozzátok.
Nem voltam még Ramat Avivban, és hol van a Ruppin kert?
Majd később jövök, este, azt hiszem.
Nyugdíjas vagyok már közel 10 éve, de amint a mellékelt ábra is mutatja (azaz a mai nap rohangálásai), fogalmam sincs, hogyan volt időm dolgozni? Mert most semmire se jut.
Estig le kell adnom egy határidős munkát, úgyhogy most nyüstölöm a gépet, utolsó percben, szokás szerint.
Az Alsórákosi lila akácát én is nagyon megbúsultam.
Érdemes azzal a sok képpel foglalkozni. Na, majd ha nyugdíjas leszel, vagy már az vagy?!??
A hercegnét nézve arra gondoltam, hogy engem egyetlen gyermekemmel sem lehetett volna szalonképesen kamerák elé állítani...
Szerencsére senki sem akarta ezt.
Köszönöm és én is kívánok mindnyájatoknak Anyák napja alkalmából boldogságot, még sok örömet gyermekeitekben!
Mindenkinek szép napot!
Elolvastam és szíven ütött, mekkora űrt hagyott ebben az emberben a szeretett ember hiánya. Apróságok tömkelege, a megszokott dolgok mennyire meghatározzák a múltunkat, és hiányuk elveszi azt.
Üdv mindenkinek és csodás napot!
Szigal kedves nem jártam még az említett kibucban,(hol van?) de előttem a jövő! Még az Utópia parkot sem láttam, pedig az közel van. Kedvenc kiruccanásaim a Ruppin kertje és a botanikus kert Ramat Avivban (évente egyszer) ritkábban Jeruzsálemben.
írtam egy levelet tegnap priviben, eltűnt valahol? Vagy megkaptad?
Nos még jelentkezem, minden szépet és jót mindenkinek.......
Még egy gyakori mondás jut eszembe, amit Édesanyám akkor hangoztatott, ha látta, hogy megint (még mindig?) türelmetlen vagyok. Azt, hogy: Add Uram-Istenem, de most mindjárt!
Köszönöm a szép rózsát, Zsuzsa!
Képzeld a reggel javát azzal töltöttem, hogy lilaakácot kerestem Alsórákosi-Marikának, kárpótlásul azokért a letört ágakért, de még nem sikerült. Mióta tervezem, hogy nem dátum, hanem tematika szerint csoportosítom a képeimet, de ebből mostanában semmi nem lesz. Óriási munka lenne, hiszen több ezer képről van szó, és végül minek?
A fent említett tervemről még nem tettem le, csak megint Édesanyámat kell idéznem (pont ma!), aki látta szerteágazó érdeklődéseimet és okítani próbált (eddig sikertelenül), hogy: Sokat akar a szarka, de nem bírja a farka…
Örökké a múló idővel harcolok. Ezért is választottam a lenti idézetet.
Ráadásul két témát hagytam függőben itt a topikon és mindkettő időigényes, ezért is halogatom, pedig - szerintem - mindkettő érdekes.
No most már mennem kell!
Nem is volt ez ünneprontás!
Örülök ennek a jelenségnek, akkor is, ha a kamerának készültek a fotók. A túlkapások pedig sajnos, visszaütnek - előbb, vagy utóbb.
Emlékszel arra a kifejezésre, hogy gyermekágyas asszony? Hiszen volt idő, amikor hetekig pihenték a szülés fáradalmait. Ha ezt vesszük alapul, akkor mi is hősök voltunk, hiszen mi is sokkal többet tettünk-vettünk, jöttünk-mentünk a szülés utáni napokban, mint nagyanyáink. Generációkként értékelődnek át a dolgok, szokások, azt hiszem.
Na és most következik az ünneprontás:
Elnéztem Katalin hercegnő fényképeit, amint az új kisbabával fényképezték.
Gyerekek! A mai fiatal anyák a szememben kész csodák! Szülést követően pár órával, szép sminkkel, frizurával, állva fogadni a gratulációkat, a fényképészeket második gyerek természetes szülése után, le a kalappal!
Emlékeim szerint, állni én is bírtam, de csak kicsit görnyedve és hasamat fogva, ülni napokig nem!
Igaz, tudom, hogy az amerikai kismamák is hazamennek a szülést követő második napon, de rajtuk azért látszik, hogy frissen szültek és bizony szenvednek.