Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Kezdjuk ujra
Létrehozva: 2010. január 19. 16:10
Nekem nagyok hianyzik a topikunk, hianyoznak a topiktarsak, a baratsagok es beszelgetesek. De ahova a kedvenc topikom (Izrael) jutott, abban nincs kedvem reszt venni.
Kerlek benneteket hogy kezdjuk ujra, teremtsuk meg a regi meghitt, bensoseges hangulatot. Beszelgessunk politikarol, oromeinkrol, banatainkrol, gyermekekrol, unokakrol es mindenrol, ami foglalkoztat bennunket. Nem fontos hogy mindenben egyetertsunk (nem vagyunk egyformak) de a sertegeteseket, meg es beszolasokat lehetoleg mellozzuk. Mindenkit idevarok, aki nem bomlaszto szandekkal akar kozenk jonni. Remelem sikerul ujra egymasra talalnunk.
Kedves barátnőim, akiket ma és akiket más napon és azokat is, akiket az év minden napján ünnepelnek a gyermekei szép, napsütéses napot, sok szeretetteli ölelést kívánok!
Azért, mert ugye "egy rózsaszál szebben beszél..." mint én!
Boldog Anyák Napját, könnyes-mosolygós emlékezést!
Ajánlom az emlékezőknek, és nem csak nekik.
(Ennek is története van. A mi felejthetetlen Évuskánk lánya, Juli hívta fel rá a figyelmemet és én ezúton is köszönöm Neki!
)
Ma rendkivüli "jó termés" volt, amit ezúton is köszönök Mindenkinek
.
Meglepetéssel készültem, de a természet "közbeavatkozott"
.
Az utcánkban virágzó lilaakácot szerettem volna megmutatni, vittem a gépemet, hogy megörökítem. Sajnos az öreg fa mára "kimúlt". A törzse kb. 25 cm átmárőjű, magassága 2. emeletig terjedt és szinte elborították az egészet hatalmas fürtökben csüngő virágok.
Az éjszakai eső súlya annyira túlterhelte, hogy földig letört mind a két ága. Ezt már nem volt kedvem megörökíteni, nagyon sajnálom mert valóban gyönyörű éke volt az előkertnek!
Megtaláltam! Le is ragadtam volna a beszámolónál, de várnak a kosztosaim, szegény cicák azt hiszik, hogy meghalt a jótevőjük?
Itt vannak a számok - ha van időd és türelmed, Marcsus: 12908-tól 13092-ig - no nem csupán képek, hanem közbeeső beszélgetések is, így nosztalgiáztam egy cseppet…
Ugyanabban az időben Budapesten orchidea-kiállítás volt, onnan pedig Ciss hozott gyönyörű képeket.
Jó tippet adtál, köszönöm. Sajnos, nekem csak egy orchideám van, krémszínű-lilás kombinációjú virággal, pillanatnyilag hárommal, de mintha jönne még két-három bimbócska. Fényképem viszont rengeteg, egy részük az Utópia-parkból, Báchán-kibucból, jártál már ott? A képeim másik része pedig a 2012-ben, Haifán rendezett nemzetközi virágkiállításon készült, teljes leírás van róla itt a topikon, 2012 áprilisában. Orchideát is rengeteget állítottak ki, minden színt, minden fajtát, és olyan csodaszépeket, hogy se előtte, se utána nem láttam hasonlókat.
Várj csak, megkeresem, hogy legalább a számok után igazodhass.
Ez a kedvenc orchidea színem, gyönyörű száraz dekorációt láttam egyszer egy aranyos hölgynél, azt hittem papírból készült. Megtudtam, hogy mikrosütőben lehet szárítani a lehullott virágait és tündéri dolgokat készítenek az ügyesebbek.
régi szép idők :)
Továbbá:
1. - 2. Ilyenkor mondhatnánk, hogy ez legyen a legnagyobb bajom, de ennek a díszfának a nevét sehogy sem találom. Mostantól hónapokon át nyitja élénksárga és sötétebb virágait, mindenféle rendszer nélkül.
3. - 4. Pontosan egy hét telt el utolsó kezelésem óta, de a rózsabokrok egy hét alatt még dúsabbak lettek (összehasonlításul lásd a 24786-24787-es hozzászólások mellékleteit).
Mindenkinek szép napot!
Van még egy kis szabad időm, felteszek még néhány képet.
1. - 2. A Marikának említett jerikói loncok a házunk közelében.
3. - 4. Tegnap, néhány perccel napkelte után.
Én sejtem, hogy mi készül, csak a sóskát nem értem igazán. Csomborod van otthon?
Főnek már a finomságok, remélem az újításaim sem mondanak csődöt. Még mindig nem recept szerint főzök és minden alkalommal újítok valamit, nehogy a szokások rabjaivá váljunk!
Általában sikerül…
Nagyon köszönöm, hogy feltetted ezeket, mert így én is élvezhettem a gólyafészek lakóit, majd még megnézek többet is. Szavazhattam a népviseletre is.
Mostanában inkább olvasok, mint a neten kutatodom.
Most én is elmegyek káposztát, sóskát és húst venni, no meg kaprot. Vajon mi készül, persze holnapra?
Hagyománya van tőlünk nyugatra is. Emlékszem, hogy csodálkoztam és, persze, csodáltam is az angol, német, svájci önkéntes segítőket, akik a somlyói árvaházba jöttek 1990 után, majd a Csibész alapítvány bérelt házait is felújíttották. Mindig nagyon éreztem, hogy azt a munkát amit én is végeztem ott, csak ingyen érdemes tenni. Sajnos ez nekem nem volt lehetséges.
A jó magyaros töpörtyűs pogácsa
, hát nem a legkarcsúsítóbb finomság.
Itt én is el tudnék tölteni pár csendes órát....hetente.
Szép napot!
Szeretettel és örömmel köszöntelek közöttünk!
Úgy érzem gazdagítani fogod kis társaságunkat.
Valamit elronthattam, mert a linkelés nem sikerült.
Talán most?
Úgy sajnálom azokat a talán soha meg nem születő kis lényeket.
***
Hanem a gólyák igazán izgalmasak, főleg ha az első helységnévre kattint valaki. Már csak azért is, mert lakott területen fészkelnek és körülöttük, alattuk zajlik az élet.
***
Ebből azt hiszem, ma nem lesz ebéd, pedig a népviseletekre is kell még szavaznom, máskülönben Marikának nem fogadnék szót, igaz?
Az izraeli lány már a 16. helyen áll, de engem nem enged többé szavazni. 
***
Ma reggelre is kitomboltam magam, irány a konyha!
Napok óta szomorúan figyelem, hogy még mindig sehol semmi. A sólyomfészek körül most szomorúan esik az eső.
Amint a belinkelt szakértői vélemény is mondja, a remény hal meg utoljára, és talán-talán mégis lesz fióka?
Az ő fészküket is sokáig lehet figyelni, ráadásul tudomást szerezhetünk arról is, hogy rajtunk kívül még hányan nézegetik.
Meg akartam nézni a kerecsensólymokat, de közbe máshová tévedtem.
Ilyen közelről még soha sem láttam gólyafészket és percekig szórakoztam azzal, hogy más, szemtelen kis madárkák is kíváncsiskodnak a fészek körül. Ha van időtök, nézzétek, szerintem érdemes!
A mai reggel ne legyen virágok nélküli! Még van egy cseppnyi időm, így felteszek néhány képet.
Ez a sorozat a volt kolléganőm csodaszép orchideájáról készült. Tavaly májusban kapta, azóta megállás nélkül ontja a virágait. >>>>
Mindkét ajánlatot nagyon szépen megköszönöm! Ellustultam az utóbbi években, már nem vonz annyira a konyha, mint hajdanában. Pedig valamikor… No erre Tanaria a tanúm, remélem ő még emlékszik a gasztronómiai fénykoromra.
Akkoriban a semmiből is igazi lakomákat kreáltunk. Valójában ez az igazi kunszt: semmiből előteremteni a napi eledelt. Gondolom Marcsus is emlékszik hasonló tapasztalatokra.
Kevés morcot és sok napfényt kívánok!
Nem ezzel akartam kezdeni, de amíg a téma aktuális, hadd beszéljünk róla. Zsuzsa előző beírására válaszolnék. Nagyon furcsállom a ti rendszereteket, mert lehet ezt sokkal hatékonyabban és egyszerűbben végezni. Tizenöt évig dolgoztam olyan munkakörben, ahol mindkét oldalt volt szerencsém (!) megismerni. Már többször említettem, hogy népjóléti szervezetnél dolgoztam, annak is szociális osztályán, ahol 180-200 önkéntes segítségével működtettünk egyszerre 35-36 projektet, és ezek átfogták a segítségre szorulók minden korosztályát. Próbálok röviden és kevésbé unalmasan írni erről.
Az önkéntes munkára vágyók maguk kerestek fel bennünket, majd az ismerkedő beszélgetés folyamán megtaláltuk a nekik leginkább megfelelő projektet. Felkerültek a nyilvántartásba (név, kor, cím, telefonszám) és ettől kezdve kapcsolatban voltunk. A munkájuknak megfelelően hetente, kéthetente, vagy havonta vettek részt szakmai tájékoztatáson, eligazításon, továbbképzésen - nagyon komoly, elkötelezett társaság alakult így ki.
A felnőtt, többnyire nyugdíjas korú önkénteseken kívül a középiskolák felső osztályaiban is létezett hasonló munkaforma: bizonyos számú munkaórát kellett a diákoknak végezniük különböző népjóléti projektek keretében, ennek nevelő célzata is volt, természetesen. Nagyon jó tapasztalataink voltak, különösen a napközi otthonainkban fejtettek ki igazán eredményes munkát az ott gondozott gyerekek körében.
A magyarországitól eltérően, nem volt az önkéntesekkel semmiféle adminisztrációs munka a rendszeres kapcsolattartáson kívül. Igazán nem is értem, hogy mi szükség van erre és miért? (Tévedtem: annyi adminisztráció volt mégis, hogy havonta mi fizettük ki az önkéntesek utazási költségeit, miután ők vezették, töltötték ki a megfelelő űrlapokat.)
Még le akartam írni, hogy az itthon hatályos önkéntes törvény betartása nagyon macerás, rengeteg az adminisztráció, ami eléggé magyar módra igen bonyolult nem jó ez sem az önkéntesnek, sem a foglalkoztatónak. Mind a két oldalt van szerencsétlenségem ismerni. végzem egy kb. 40 fős önkéntes csoport adminisztrációját, személyre szólóan, havi bontásban, ellenőrzöm, hogy mire jogosítja őket a szerződés. Sok hűhó, sohasem lehet vele naprakész az ember, ráadásul utálom is csinálni.
A másik oldalról meg éveken át önkénteskedtem kórházban kéthetente fél napot gyógyíthatatlan betegek mellett. (természetesen képzés után) Már két éve nem csinálom, mert jelentkeztek nálam a kiégés jelei és úgy nem érdemes tovább folytatni. 6 év után még azt sem mondták, hogy fapapucs, még szégyenérzetet is keltettek bennem. Itthon nincs igazi elismerése ennek a tevékenységnek a foglalkoztatók részéről sem, a társadalom meg eldarálja az önkéntesek napján, hogy milyen sok a társadalmi haszna, de hallottam egy miniszter szájából, hogy vénasszonyok fontoskodása, ahelyett hogy ülnének otthon a fenekükön. Ugyan azon az ünnepségen a fogadáson hangzott el. Ehhez nem kell kommentár...
Az a szerencse, hogy ahol lakom, ott más a hozzállása a helyi vezetőknek, sőt három évvel ezelőtt az önkormányzatok napján még "meg is koszorúztak", mint egy műemléket. Nagyon kényelmetlenül érintett, hiszen teljesen természetes számomra, hogy ahol élek, az a hely fontos nekem és ha fontos épp úgy rendben tartom. mint az otthonomat.
Visszaolvastam és rájöttem, hogy ez a panasz, akár dicsekvés is lehetne, de ritkán itt is irogató lakótársaim hitelesítik a leírtakat.
Ha Panninak jól működő sütője van és lesz töpörtyű is, valahonnan akkor egy hónap múlva sütök neked!
Ez az egyik ajánlat volt, a másik meg az, hogy gyere Pestre, az én sütőm remek, meg tudom, hol vegyek töpörtyűt és akkor mig megbeszéljük a világ dolgait, addig megsütöm a pogácsákat.
Nesze neked, gyorsaság: nyugalnas!
***
Még el akartam mondani a tegnapelőtti adományest végeredményét, ami 7 millió sekel lett. Ez a Variety nevű alapítvány, amely a gyűjtést évente rendezi, nagy elismerésnek és bizalomnak örvend, mert nagyon sokat és eredményesen tesznek (sok-sok önkéntes segítségével!) a fogyatékkal élő gyermekek és családjaik életkörülményeinek javításáért. Ezen az esten is konkrét betekintést nyerhettünk - kis filmek segítségével - azokba a szép, emberi akciókba, amelyeket - megfelelő, szakmai irányítással - az önkéntesek végeznek.
Izraelben az önkéntes munkának nagy hagyománya van és meg is becsülik.
***
Szívesen megkóstolnám azt a töpörtyűs pogácsát, én még soha nem mertem belevágni a készítésébe, inkább azt mondtam, hogy nem is szeretem, de ez nem éppen így van.
Isten hozott, Marcsus!
"A Szdot Yam-i tengerpart csendes kis öble a kedvenc helyem." - írod.
Örömömben pillanatok alatt elővarázsoltam legutóbbi Szdot Jám-i kirándulásunk néhány képét, 2012 októberéből és képzeld, akkor ott volt kedves fiatal (valamikori) topiktársunk, Anyuci-Panni és az ő anyukája, Visszatérő-Zsuzsa, Budapestről, akinek írásait naponta itt láthatod, a mi topikunkon, és persze, mások.
1. - 2. Erről a kedves öbölről van szó, ugye?
3. Ott, azon a csendes helyen sok ehhez hasonló tengeri nárcisz virágzik - azt hiszem, csak ősszel. Biztosan találkoztál már ezzel a szépséges homoki csodával.
4. Ez is gyapotfa, azt hiszem, azaz Chorisia speciosa, csak fehér virágai vannak. Hasonló fát már Holonban is láttam-fotóztam. Gyönyörűek!
Van még mára egy kis meglepetésem, azután azt hiszem, dolgozni fogok. Bejött a sábát és olyan jó, nyugalnas csend van.
Köszönöm a gyors választ, valóban földid vagyok, Temesvár szülötte (a múlt évezred utolsó századának a közepén)
Lehet, hogy kicsit idősebb vagy, de az biztos, hogy fürgébb. Gyorsan és ügyesen írsz, (nemhiába csíki)
19 éves voltam, amikor Aradra költöztem házasságunk után, majd kb. 19 év elmúltával 1988-ban ide: ebből 6 évet Jeruzsálem mellett és a többit itt, közel a tengerparthoz.
A hátralévő éveket is mozgalmasan szeretném eltölteni, remélem sikerül :)
Ezért is tetszett a topik címe: Kezdjük előlről.
Majd szétnézek a topikban, sok érdekes dologra leltem, most folytatom a tepertős pogácsát. Ha sikerül meghívlak kóstolóra.
A Szdot Yam-i tengerpart csendes kis öble a kedvenc helyem.
Az előző sorozat negyedik képén, a murvafürt alatti jázminbokorról Fenci jutott eszembe, ugyanis hozzá hasonlóan én is össze szoktam téveszteni a jázmint a jácinttal.
Persze, nem a virágokat, hanem csakis a neveiket.
Tegnap délután egyik volt kolléganőmet látogattam meg, aki nagyon szép helyen lakik. A reggel mutatott virágok is az ő utcájában nyílnak.
Most végre folytatom.
1. Még egy kép a kerti sarkantyúkáról.
2. Jaj, te Egriani, vajon merre jársz? A sétányrózsák juszt is Téged juttatnak eszembe, mindig!
3. A jerikói lonc viszont Alsórákosi-Marikát hozza elém; az elmúlt héten itt a környékünkön is nyílni kezdtek, vajon hová töltöttem le azokat a képeket? Majd előkerülnek. Meszeléskor.
4. A murvafürt (bougainvillea) is lassan-lassan elborítja csodaszép színeivel az egész országot.
Ezek szerint nem tévedtem. Ha nem kaptuk gyermekkorunkban, nem is lehet a miénk. A lányaim valamelyik évben tréfásan meg is jegyezték: "Nem sok ez egy kicsit?"
Szóval arra a kicsi időre, ami még hátra van, maradnak a régi szokások, ami nem jelenti azt, hogy a topik magyarországi tagjait ne köszöntsük, szívből, szeretettel ezen a szép napon.
Azt sem jelenti, hogy ezen a napon - és az év többi napján - ne gondoljunk hálával a legdrágább lényre, aki bennünket a világra hozott és felnevelt…
Nahát, nézd csak meg a postádat! Éppen akkor írtam Neked, amikor Te ide a topikra!
Határozottan közénk való vagy, egysróf szempontjából, ugyanis nekünk itt többnyire egysrófra jár az agyunk! Egészen komolyan!
Most pedig folytatom a tegnapi és tegnapelőtti képekkel, mert ma reggel félbe kellett szakítanom, "első a kötelesség" ürügyével.
Szia, igen, igazad van, csak még annyira új vagyok, hogy nem esmerem az összes funkciót. Most tanulgatom. De jó kis fórumba kerültem, az biztos
.
Majd elkészítem a bemutatkozó lapot is, az is lehet, hogy szomszédok is vagyunk.
Addig is mindenkinek kellemes pihenést hétvégére, és köszönet a válaszért!
Minden csodálatom és elismerésem, számomra nagyon szerethető ahogy gondolkozol és élsz.
Azért mondom ezt, mert engem is megmozgat sok minden ami történik körülöttem, nagy bennem a segítő vágy, de nem tudom, mit is tehetnék. Te is azt mondod, az első lépés nehéz...
Ez nagyon kedves! Szeretem.
Szép napot!
Én is köszönöm ezt a szép csokrot.
Mi 1990 után vettük át Magyarországról ezt a szokást, igazából nem is érzem magunkénak. A március 8 túlságosan rögzült bennünk, "régiekben". Viszont a mai gyerekek ezt tartják Anyák napjának.
Adományozás és adakozás dolgában azt hiszem valamennyien szereztünk már szomorú tapasztalatokat, de sok jót is. Nagy alapítványoknak sohasem szoktam adakozni. Amig adóköteles voltam az egy százalékomat mindig a Menhely Alapítványnak adtam. sajnos benne vagyok abban a korban, amikor már itthon nincs az embernek fizetős munkája, csak önkéntes, de ez szerintem az "adakozás" legjobb formája, mert mit adok: az időmet, a szakértelmemet és a szeretetemet ügyek iránt.
Szoktam pénzben is adakozni, de csak ha ismerem a célt, vagy a személyt, akinek gyűjtünk. Itt a környékünkön talán két éve gyüjtöttünk egy pici fiú franciaországi műtétéhez, olyan módon, hogy az egyik közeli kis boltban lehetett az adományunkat leadni.
Adománnyal, vagy tagdíjjal szoktuk támogatni egy nagy és már közismert rendezvény szervezését, lebonyolítását, amihez még pluszban önkéntes munkával is hozzájárulunk, mi a helyiek.
Úgy gondolom, hogy amíg van egy ügyed, amit meg szeretnél oldani, addig érdemes reggel felkelni és tenni érte (legyen bármi is az az ügy) Megkeresni a hozzád hasonlóan gondolkodókat, összefogni és megvalósítani a terveket. Ettől válik egy lakóhely otthonná. No, ez elég patetikusra sikeredett! A gyakorlatban könnyebb sokkal, csak az első lépés nehéz.
Ez a májusi ébresztő nagyon kellemes volt, köszönöm!
Itt ugyanis borongósan, hűvős széllel lett május.
Marika kérdésére: közkívánatra vargabélest és ahogy azt Kriszti megírta, most is jól sikerült. Egy kérdése volt csak, hogy legközelebb mit sütök . Nagy a valószínűsége, hogy almáspitét, mert az Panni kedvence és legközelebb már csak akkor sütök, mikorra hazajön. Nem élménydús program édesszájú, gluténérzékenynek lenni. (bár már sütöttem gluténmentes sütit, volt, ami jó lett és több napig elállt, volt, ami bár szó szerint betartottam a receptet atomjaira hullt szét egy éríntéstől is, de palacsintában már profi lettem) Egy nagy baj van csak, hogy sokkal magasabb az energiatartalma a gluténmentes termékeknek és nagyon hízlalnak.
Most három évig tuti nem megyek ballagásra, de abban az évben viszont háromra: Balázs unokáméra és az öcsém két lányunokájáéra is, tehát a takarékossági program újratervezés után ismét beindul.
Mielőtt útra kelnék (nénikéhez, kezelésre, némi vásárlás céljából),
kellene néhány virág, hiszen május van!
1. Talán ez az első gránátalma-virág?
2. Körforgalom sok virággal. Háttérben magnóliával.
3. Azt hiszem, itt nincs aranyeső, legyen ez helyette.
4. Esztétikai és gasztronómiai élvezetet egyaránt nyújt: kerti sarkantyúka vagy kapucinusvirág.
Tényleg május van - ezt is megértük.
Kányádi Sándor:
Májusi szellő
Almavirággal
futkos a szellő,
akár egy kócos
semmirekellő.
Kócosnak kócos,
de nem mihaszna,
okot nem ád ő
soha panaszra.
Füttyöget olykor,
mintha ő volna
a kertek kedves
sárgarigója.
Meghintáztatja
ágon a fészket,
leszáll a földre:
fűhegyen lépked.
Illeg és billeg,
s ha dolga nincsen,
elüldögél egy
kék nefelejcsen.
(Kattints a vers címére, jó?)
Itt az első májusi ébresztő!
És még mennyi minden van azon az oldalon.
Alsórákosi-Marikától érkezett!
Mindent pótolok holnap, de most nagyon fáradt vagyok.
Ugye, megértitek? 
Jó éjszakát!
Érezd magad jól ebbe a kedves baráti társaságba és gyere gyakran
.
Ami publikus magadról, avass be bennünket, szívesen olvasunk
(a restebbek ritkábban írnak is
) .
Milyen süteményt sütöttél?
Vidám délutáni ezt + azt, ki mit szeretne
.
Ibike, ha forintosítani gondoltad, akkor 1 sékel = ~70.- Ft
.
Már régen leszoktam a hasonló adakozásról, meg az alapítványoknak utalásról.
Sajnos nálunk a legkevesebb azoknak marad, akik valóban rászorulók.
A nemszeretem népviselet Izraelt felhoztam a 19. helyre és ha besegítenétek 2 helyet még lehetne javítani
.
Gratulálok, Zsuzsa, a sikeres napodhoz.
Az ilyen és hasonló kérdésekre mondják azt, hogy jó kérdés. Volt és van Anyák Napja, bár újabban Családnapnak nevezik (diszkrimináció-mentesen).
Svát hónap 30. napján ünneplik, valamikor március közepén, idén - micsoda véletlen! - éppen március 19.-re esett. A feminista-cionista Henrietta Sold halálának napja. Haifán viszont van Anyák napja! Chanuka harmadik gyertyagyújtásakor kezdődik.
Arra sem emlékszem, hogy Erdélyben ünnepeltük volna. Vagyis igen: március 8-án, a Nemzetközi Nőnapon.
Tanaria, cáfolj meg, ha tévedek!
Most pedig: futáááás!
Szia és üdvözöllek!
Most röviden válaszolok, mert rohannom kell, de ha akarod, visszatérhetek a témára.
Azt a bizonyos pipacsot 2010 április 8-án fényképeztem és nem egy cfáti (Safed) temetőben, hanem Felső Jokneámban (Yokneam Ilit). Kedves hajdani fórumtársunk sírja mellett nőtt.
A képet szerencsére megtaláltam és fel is teszem. >>>>
A cfáti temetőkben valamikor 5-6 hónappal ezelőtt fényképeztem, ha akarod, majd megkeresem a képeket.
Örülök, hogy fotóim elnyerték tetszésedet.
A térképed nagyon jó, az útvonal is, bár van annál szebb és talán rövidebb? Majd elmondom, ha érdekel. Amúgy Hadérán élsz? Netán Cesareán?
Ma eddig sikeres napom volt. Elintéztem, amit Panninak kellett. Épségben leszállítottam a sütiket, remélem izlik majd a "doktor bácsinak" és munkatársának is.
Az ajándék már itthon, a virágot majd útközben veszem magamhoz. Szerencsére szépen süt a nap, nem kell esernyő. és csodával határos módon nem fúj a szél sem.
Kérdés: Izraelben ünneplik az Anyák napját? Az én kislányom nem megbizható forrás, mert elég lazán kezeli az ünnepeket a szülinapokat kivéve!
Ha igen, ha nem küldök magunknak egy kis virágot, fogadjátok szeretettel!
Szia,
véletlenül találtam a képeidre, és nagyon tetszettek a leírások is.
Az egyikben egy Safed-i képről beszéltek a fórum társaiddal amelyen egy piros pipacsot látni egy temetőben.
Ha megtaláltad, kérlek töltsd fel újra.
Jövő héten odaigyekszem.
Régóta nem voltam és most van egy kevéske időm túrázni, meg hét az időjárás is kedvező. Csak másfél óra utazás innen tőlünk.
https://www.google.co.il/maps/dir/Caesarea/Safed/
Kellemes napot minden kedves fórumozónak.
Ma Veled leszek gondolatban, Zsuzsa!
Unokádnak minden jót, sok sikert kívánok, és a Neked azt, hogy minél tovább élvezhesd a nagymamaság élményeit. Csodálatos ifjúság született életek, munkátok nyomán, bízom bennük!
Mindenki alszik? Dolgozik? Fütyül ránk?
Szép és jó napom volt ma, apró kis örömökkel, élményekkel, néhány fotóval, és most este egy jótékonysági előadást nézek, amelyet teljes egészében fogyatékkal élő gyermekeknek ajánlanak, és közben több úton lehet pénzt adományozni, például sms-el egyszerűen 18 sekelt. A 18-as szám pedig életet jelent. Most jelentik az eddigi eredményt: közel 3 és fél millió sekel pillanatnyilag. Be lehet szorozni kb. ötvennel. Tudom, másutt is történnek hasonló akciók, de jó érzés ici-picit részese lenni.
Holnap is jövő-menő napom lesz, sőt pénteken is, de remélem ti szántok egy kis időt a topikra. Lehet közben én is.
Jó éjszakát!
Majdnem ugyanabban az időben írtunk, Zsuzsa!
Tegnapi beírásod következtében ellátogattam a Madách színház kitűnő honlapjára, kívül-belül megnéztem az épületet, a műsorokat, színészgárdát, szóval, én is voltam színházban és nagyon jól szórakoztam.
Köszönöm a mindig színes, érdekes színikritikát!
Nem mellékesen, tegnap jót beszélgettünk Pannival.
Szervusztok!
Most csak annyit, hogy mostanában semmire sincs időm, munka, szerteágazó teendők, háztartás.
Ma például speciális feladat vár rám: három antikváriumban fogok keresni egy könyvet, amelynek kultúrtörténeti háttere van, ráadásul magyar-izraeli vonatkozásban. Mellékesen pedig egy ivrit-ivrit szótár után is nyomozok, amiből értékes ajándék lesz.
Erre az expedícióra pedig az év egyik nagyon melegnek ígérkező napján kerül sor: 31-32 fok lesz ma és a homok teljesen ellepte a tájat. .
És két napja hadakozom vegyi, elektromos, hagyományos és fizikai módszerekkel egy eddig még soha nem tapasztalt szúnyoginvázió ellen. Engem még ezek az apró, alig látható kis haramiák is szeretnek, de nagyon! Szerencsére Krisztivel nem foglalkoznak, velem annál inkább. Megesznek.
Amúgy minden rendben!
