Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Kezdjuk ujra
Létrehozva: 2010. január 19. 16:10
Nekem nagyok hianyzik a topikunk, hianyoznak a topiktarsak, a baratsagok es beszelgetesek. De ahova a kedvenc topikom (Izrael) jutott, abban nincs kedvem reszt venni.
Kerlek benneteket hogy kezdjuk ujra, teremtsuk meg a regi meghitt, bensoseges hangulatot. Beszelgessunk politikarol, oromeinkrol, banatainkrol, gyermekekrol, unokakrol es mindenrol, ami foglalkoztat bennunket. Nem fontos hogy mindenben egyetertsunk (nem vagyunk egyformak) de a sertegeteseket, meg es beszolasokat lehetoleg mellozzuk. Mindenkit idevarok, aki nem bomlaszto szandekkal akar kozenk jonni. Remelem sikerul ujra egymasra talalnunk.
Alsórákosi-Marika képes krónikája a nagy utazásról XVII.
1. Újságos stand, ami nem fért az üzletbe.
2. Cukrászda egyik pultja.
3. A cukrászda mennyezete. Nagyon finom a sáfrányos fagylalt!
4. Iszfahán, utcarészlet a buszpályaudvarhoz vezető felüljáróról fotózva.
Alsórákosi-Marika képes krónikája a nagy utazásról XVI.
1. Iszfahán, Hast Behesht (8 paradicsom) palota, 1669.
Ez a legrégebben megmaradt, a Selyemút része.
2. Iszafhán, a Hasht Behesht palota parkja és az elmaradhatatlan családi idill.
Iránban sehol nem láttam olyan táblát, hogy "fűre lépni tilos". Este minden
park benépesül.
3. - 4. Iszfahán, a világ 2. legnagyobb tere. Az árkádok alatt körben turista
csalogató üzletek vannak. (A füvön itt is ülnek.)
Alsórákosi-Marika képes krónikája a nagy utazásról XV.
1. A mai adagot is térképpel kezdjük.
2. Iszfahán, a Si-o-se-Pol híd egyik oldalfolyosója.
3. Iszfahán, Betlehem Katedrális egyik freskója. Fényképezni tilos volt!
4. A Betlehem Katedrális mellékkápolnájának a mennyezeti középső részére
koncentráljatok. 5 csemetés fecskecsalád lakhelye!Zsuzsa, azt hiszem félreértettem valamit, a szóban forgó könyvet hozzák nekem, valamikor a jövő héten. Elnézést a buta szövegemért. Hanem a Ferge Zsuzsával készített interjút nem találtam meg, pedig érdekelne. (Külön értékelem ahogyan a nagyapja, Kecskeméti Ármin, makói rabbi emlékét ápolja. Erről sokat hallok egy ottani ismerőstől, mert annyira kicsi ez a világ.)
***
Alsórákosi Marika, befejeztem a képek letöltését, már az egyre gazdagodó albumodban vannak.
Most felteszem ide a felét, a többit holnap estére hagyom. Elég fáradt vagyok, de a Te képeid kimondottan üdítőek, annak pedig külön örülök, hogy ilyen pozitív élményeid voltak, hogy volt bátorságod szembemenni az előítéletekkel. Köszönöm Neked ezt a kellemes, üdítő estét és az összes új információt. Holtig tanul az ember stb.
Te következel - képekkel és szövegekkel!
Előre is köszönöm, de (halkan mondom) ne legyen ajándék, jó? Kérlek. És ne érezd sértve Magad. Majd veszünk valamit az árából, mit szólsz?
Még töröm a fejem a Neked küldendő válaszon. Nahát, hogy milyen mozgalmas lett az életem!
Szervusztok!
Mindjárt el kell mennem hazulról és ki tudja mikor jutok ismét gép közelébe, de el kell mondanom, hogy nagyon örülök az említett könyv máris pozitív visszhangjának. Olvassátok el kérlek, már csak azért is, hogy részt vehessetek az én örömömben!
Jaj, ha tudnátok, hogy én milyen szkeptikus voltam ez ügyben!
***
Zsuzsa, ezt is Neked köszönhetem, mert ritkán olvasom a Népszavát! Lám, mindkettőnknek máris pozitív élményt jelent ez a könyvhét. Lenyűgöző adatokat találtam a Lerakott kövek kapcsán. Majd elmondom, de most rohannom kell. Milyen izgalmas napokat élünk, nahát!
És még hol van a Marika krónikája? Muszáj sort kerítenem rá!
Ja, és még valami: a holnap délutáni bemutató időpontja a Vörösmarty téren továbbra is érvényes! (Noran Könyvkiadó standja)
Sziasztok Lányok!
Tegnap voltam egy könyvbemutatón az Irók boltjában a könyv címe:
Lerakott kövek . A bemutató csodás volt, az ott ülők nemkülönben, akik elmondták, írták, szerkesztették ezt a kiadványt. Vettem is belőle egyet, mert az előzménye a Különbéke is meg van.
Abban bízom, hogy a szeptemberben induló új csoport legalább ennyire képes lesz "lerakni" generációm köveit. A csoportról már korábban írtam nektek elég szűkszavúan, de nem is szeretnék erről többet írni még, mert korai lenne.
Ez a megnyílt speciális bolt egy remek skandináv fiatalember találmánya, ma már "fúrták" a napi híradásokban. Vessétek össze ezt a hírt Ferge Zsuzsával készült interjúval a mai Népszavában.
Biztosan hallottatok már erről, de én csak most olvastam. Jó barátom küldte a linket.
Ez aztán az ötlet! Kíváncsi vagyok, hogy meddig hagyják működni…
Jó reggelt!
Tegnap nagyon fáradtam érkeztem haza és megnéztem (bár alig láttam) Alsórákosi újabb képeit, amelyekkel be is fejezi az izgalmas "idegenvezetést", erőm viszont már nem volt a feltöltésükhöz. Ma is csak későbbre marad, mert mostanában sok tennivalóm van.
Annyit már mondhatok, hogy garantáltan izgalmasak! Mármint a képek és a magyarázatok is.
***
FONTOS!
Körülbelül két évvel ezelőtt meséltem Nektek egy könyvantológia koncepciójáról, a kezdeti időkben dolgoztam is megszületéséért, majd abba kellett hagynom, mert a közbejött események nem engedték volna a következetes, mindennapi munkát. A könyv ennek ellenére megjelent (még szép!)
, benne igen jeles emberek munkáival, és holnap lesz a bemutatója a Vörösmarty téren, délután négy órakor, a Noran Könyvkiadó standjánál. Nem írom le a címét, mert ez nem a reklám helye, de aki odamegy a jelzett időben, biztosan rá fog jönni, ha másképpen nem, hát a könyvborító színéről! Kíváncsi vagyok az eredményre… Remélem majd jelzitek is a kellő időben.
***
Most hívnak a tennivalók, de majd jövök Marika csodálatos képeivel!
Jó reggelt, Alsórákosi-Marika!
Gratulálok a befőzések első sikeréhez! Csak így tovább, de a harminc fok azért mellőzendő.
Amúgy meg ne próbáld rövidre fogni a beszámolódat, hiszen ez adja mostanában a topik savát-borsát!
Várjuk a részletes folytatást!
Jó reggelt!
Röviden jelentkezem, majd később kipótolom!
Zsuzsa, gondolkozom és kitalálok valamit. csak egy kis türelmet kérek, most vettem észre az üzenetedet.
Igen-igen-igen! Kedvemre való az új államelnök - érte drukkoltam, de nem hiányoztak az izgalmak. Még el is bőgtem magam az eredményt bejelentő ceremónián. Ott tartották, ahol közel két éve a Wallenberg-centenáriumot, vagyis a Chagall-teremben.
Némi politikai kardcsörtetés itt is volt, de a természetszerűen felmerült ellentéteket végül elegánsan oldották meg.
Még annyit, hogy a hat hét múlva beiktatandó új államelnök volt az, aki ugyancsak a Wallenberg-centenárium kapcsán persona non grata-nak nyilvánította a magyar parlament akkori és - sajnos - mostani elnökét, egy groteszkké vált újratemetés miatt. Így történt, hogy az emlékünnepségen Áder János képviselte Magyarországot és mit ád Isten? - ugyanebben a teremben tartották azt.
Van valahol - elő kellene kotornom - egy kedves fotó a Jeruzsálem Színházból, amelyen Reuven Rivlin Bajnai Gordon társaságában látható - ugyanis hosszú évekig ő volt a Knesszet elnöke.
Ennyit a rövidségről…
Majd másképpen is jelentkezem! 
Nem tudom, hogy kedvedre való-e az új államelnök személye, de remek lehet olyan országban élni, ahol ezek a dolgok az élet természetes részei, nincs politikai kardcsörtetés, gyülölködés emiatt.
Hogy mi mindent lehet a technika segítségével csinálni, az szinte már vicces. Tegnap kanapét választottunk az interneten keresztül Panni jövendőbeli nappalijába, elég nagy kínálatból. volt némi nehézség, de szinte egyszerre találtuk meg a "legszebbet, legjobb árban".
Mind a ketten mániákus lakásátrendezők vagyunk. Egész életem abban telt, hogy hogyan lehet kis helyen rengeteg holmit (főként könyvet és konyhafelszerelést) elhelyezni, hogy takarítható, használható és esztétikus legyen.
Kedved szerinti az új államelnök?
Tegnap kissé kimerültem, nem buggyantam meg, de reggel meglátogattam a piacot és gyönyörű eper "jött szembe" és kínálta magát kihagyhatatlan áron.
(400.-Ft/kg) Vagyis befőzést rendeztem
a 30°C-os konyhámban!
A tegnapi rekord hőségben képzeljetek el engem a Hormuzi szoroshoz megérkezni Bandar Abbas-ba, tetőtől-talpig "beburkolva"!
Ma folytatom az élménybeszámolót és igyekszem rövidre fogni és befejezni.
Legyen elviselhető a mai napunk és reméljük holnap valóban megérkezik a hűvös idő
, addig marad a többszöri zuhanyozás!
Jó reggelt!
Zsuzsa, a Te példádból is látszik, hogy a lakás bérbeadása is lutri. Vagy bejön, vagy nem…
Ma nagy nap van nálunk. Öt jelölt közül választják meg az államelnököt.
Persze, máris megvan a preferenciám, de semmi vész, bárkit választhatnak. Viszont sajnálom, hogy már nem a mi elnökünk lesz a legidősebb, Simon Perezt nagyon szeretem.
Az időjárás egész héten kellemes, tegnap nagyon szép felhőket fényképeztem, mert meg kellett örökítenem, hogy máskor is megcsodálhassam.
Ez már ilyen.
Várom Marika újabb jelentkezését.
Szép napot kívánok Nektek.
Köszönöm a képes beszámolót, széppé tette a reggelemet és olyan részté mutatja a világnak, ahol még sohasem jártam és feltehetően nem is jutok el soha. Olyan jó, hogy bátor világjáró is van köztünk!
Olvasva az albérlőkkel kapcsolatos rémes történeteket,mindig arra gondolok, hogy milyen szerencsés voltam Panni bérlőivel, hogy soha sem volt sem anyagi sem emberi problémám velük.
Alsórákosi képes krónikája XIV.
1. A "folyópart" és az úttest között kilométereken át ilyen gondozott parkok
vannak.
2. - 3. Esfahani parkok részletei.
***
Még egyszer nagyon köszönjük, Marika és izgatottan várjuk a folytatást!
Jó éjszakát!
Szervusz Marika! Folytatom a többi képpel, a mai küldeményed különösen érdekes és különlegesen szép - nagy-nagy köszönet jár Neked!
***
Alsórákosi képes krónikája XIII.
1. Esfahan, Hotel ABBASI belső kertje, csodaszép.
2. Esfahan, Hotel Abbasi belső kertje. A pálmafák törzse borostyánnal
befuttatva.
3. Esfahan, Hotel Abbasi óriás fája, ezt nem lehetett kihagyni.
4. Az utam legszebb városa Esfahan, mindenütt tele virággal, fűvel-fával
szépen formázott bokrokkal. Az egész országra jellemző, hogy a fákat ültetik, óvják, védik, locsolják és nem irtják mint nálunk! Úgy vannak ültetve, 50 cm, 2 m széles és 20-50 cm mély árok van és abban árasztással öntöznek.Elnézést kérek a hosszú szünetért, vendégeink voltak.
***
Alsórákosi képes krónikája XII.
1. MEYBOD, Narein vára agyagból épült.
2. Meybod, kilátás a várból az ősi településre, világörökség része.
3. Ez már Esfahanban a Si-o-se-pol híd 1602-ből, 33 ív, 300 m hosszú, persze
víz nincs a mederben!
4. Esfahan, KHAJU HÍD, 1650-ből, 132 m husszú. Esfahan is a Világörökség
része.
***
Milyen érdekes új adalék ez a két utolsó kép egy régebbi témánkhoz! Emlékeztek - talán már egy éve is van annak -, hogy a világ különböző helyein lévő híres hídakról beszélgettünk?
Szervusz Ibike!
Köszönöm a közreműködésed
.
YAZD Irán földrajzi középpontja.
Az előző bejegyzésről lemaradt a cím:
Alsórákosi képes krónikája X.
***
Alsórákosi képes krónikája XI.
1. Iránban iható a vezetékes víz és ilyen és hasonló utcai "kutak" vannak,
természetesen elektromos hűtéssel!
2. Zurkhaneh előadás.
3. A zurkhaneh hagyományos iráni sport. A képen erőgyakorlatok, jó testű
fiatal emberek, gyönyörű hímzett bőr nadrágban. Yazd a zoroasztriánus vallás
központja.
4. Süvegcukor üzlet. Ezt kis darabokra törik és ezen át szürcsölve
fogyasztják a teát.
1. YAZD a széltornyok városa. Ilyet szeretnének felépíteni Jászberényben,
csak "nincs hely", vagy inkább akarat. Szégyellhetik magukat a város vezetői! Még nem döntöttem el, hogy megírom-e nekik a véleményem.
2. A széltornyok egyfajta hűtő funkciót látnak el. Kívül kb. 30-35°C, belül
20-25°C. Felmásztam az emeletre a kb, 50 cm-es lépcsőn, aztán azon
gondolkodtam, hogyan jutok le :-)?! Figyeltem, hogy ne sokan lássák az
akciót!
3. Életkép egyik mecsetben. Természetesen meginvitáltak az elmaradhatatlan
teára és a "magvakra", cserébe képeslap!
4. Ez egy "gyászjelentés". Minden városban hasonlóképpen teszik közzé. Itt
egy huszonéves fiatal embert gyászolnak.Szervusztok, jó estét!
Folytatom Alsórákosi-Marika képeinek feltöltését, illetve a képek mellé helyezett eszámolóját, de előtte jó lesz, ha ismét felteszem a térképet, azért, hogy a következő izgalmas élmények helyszíneit is magunk elé képzelhessük.
Alsórákosi legutóbbi világjárásának képes krónikája IX.
1. A térkép
2. Ezzel a VIP busszal folytattam utam Shirazból YAZD-ba.
3. YAZD és JÁSZBERÉNY testvérváros. A magyarok a Lehel kürtjét adományozták, ami a Városháza előtti térre került. A jászberényiek 4-5 év alatt még nem találtak helyet a yazdiak széltornyának, szégyen!
4. Az előbbi szobor hátoldala.
Ezt nem lehet szó nélkül hagyni, tömött szirmú trombita virágot még nem láttam.
A 3. kép az unokatestvérem mentoni fájára emlékeztet, amit az ottani képeslapokon láttam viszont, annyira jellegzetes volt. Aztán egy szélvész kidöntötte.
Köszönöm ezt a sok-sok-sok szépet és érdekeset amivel megörvendeztettél.
Mindig megtalálod az évszaknak megfelelő látnivalókat, vagyis nemcsak nézel de látsz is és ez nekem nagyon tetszik.
Most folytatom az útibeszámolómat, küldöm a következő város meglepetését. Ezt kb. két hónapja igértem
!
Továbbá:
1. - 2. Az elég ritkán előforduló kolostorharang - thumbergia grandiflora. >>>>
3. És az óriásvirágú yukkafa. >>>>
Szép napot kívánok és jó hetet!
Jó reggelt!
Isten hozott Marika, hiányoztál!
Nagyon sűrű napom van ma, de ha estére folytatnád a képes krónikát, az nagyon jó lenne.
Addig is, örömöm kifejezéseként, tegnap látott szépségek >>>>
Kedves Tanaria!
Nagyon átérzem a helyzetedet, én egy hónapja mondtam fel a bérlőknek, június 30. kell elköltözniük. A férjnek közben megszünt a munkája és félő, hogy visszaköltöznek Romániába és hátrahagyják a kifizetetlen számlákat.
Van kaució amiből levonhatom a tarozásukat!
Az asszony gazdag családban nőtt fel és képtelen volt betartani a normális viselkedési szabályokat, állandó volt ellene a panasz, meguntam.
A férj (olyan alamuszi macska tipus)vérbeli újfasiszta jobbikos amit büszkén hirdet az FB-n, ez magánügyük, csak nagyon meglepett amikor véletlenül megtudtam.
Érezd jól magad és próbálj belenyugodni a megváltoztathatatlanba.
Ne emészd magad, azzal csak árthatsz az egészségednek
.
Ezt olvasni is szörnyű, hát még átélni. Remélem azóta a férjed sokkal jobban van és Neked is sikerült túllépni a megpróbáltatásokon.
Ne érezd panaszkodásnak, inkább jóleső megkönnyebbülést jelenthetett, kiírtad magadból. Megtudhattuk, hogy ott sem fenékig tejföl az eü.
Gyógyulást kívánok és türelmet a betegápoláshoz
.
Legyen szép napotok!
Tegnapi egyik hozzászólásom kiegészítéseként hoztam egy kis olvasnivalót. Ez is egy szempont. Sajnos.
További kellemes vasárnapot!
Jó reggelt!
Az elmúlt héten harmadszorra olvastam (és még olvasom) Karinthy Márton könyvét az Ördöggörcsöt. Többször be akartam ide is írni egyes megjegyzéseimet, de aztán letettem róla.
Most csak annyit, hogy sokadszorra állapítom meg: különböző életkorokban, újabb ismeretek, benyomások birtokában az embernek különleges élményt jelent(-het) egy-egy könyv újraolvasása. Ezé pedig különösen.
Tizenegy éve jelent meg először és most döbbenten fedezek fel benne különleges egybeeséseket, próféciák beteljesülését, és az egykor jelentéktelennek tűnő részletek új dimenziókat kapnak. Benne van a 20. század egész magyar kultúrtörténete és nem csupán az.
Hangosan felnevettem, amikor felfedeztem korunk egyik őrültjét, aki:
„a tudatos nemzeti közjogi gondolkodás megalapozásával és ehhez kapcsolódva a magyar kulturális értékek megőrzésével és fejlesztésével összefüggő feladatok ellátásáért felelős miniszterelnöki megbízott”.
A könyvben - kb. 12 (!!!) évvel ezelőtt ezt írja róla a legfiatalabb Karinthy:
"Ami a két fél egymásra mutogatását illeti, Cini csak előrevetítette a 2002-es választás harci árokká mélyített ellentéteit. Ami mára két különálló, egymás mellett korántsem békében élő néppé szeli az országot. Legalábbis, ez sejlik fel a korábban apám által is tehetségesnek látott Kerényi Imre a Szent Istvánok és a kunbélák (így kisbetűvel, mint nemecseké) országáról felvázolt hagymázas víziójában. A kunbélák számára Szent István koronája micisapka csupán, szónokolja utcai nagygyűléseken a politikussá vált színidirektor.
[…] Ott ült a Madách színházi igazgatói szobájában korábbi mestere, Ádám Ottó képe alatt - mint az ő 'famulusa', vagy ahogyan magát nevezte 'kisinasa' -, és még teljesen normálisnak látszott. Ám úgy tűnik, ezen az országon mégsem lehet segíteni."
Folytatódik, de tovább nem is szükséges idéznem. Azért másoltam ide, mert számomra döbbenetesnek tűnik!
Jó utat kívánok Tanaria, és azt, hogy mindent a legszerencsésebben rendezzél el. Vigyázz magadra és üdvözöld nevemben a helyeket és a közös ismerősöket.
Látod, így lettél ma Te is a sokadik "egybeesés".
No és ma volt a csíksomlyói búcsú. 1444-től mostanig, azaz 570 éve, pünkösdkor rendezik. Manapság már-már divattá, közszokássá vált itt jelen lenni, de eszembe jutnak azok az évek, amikor a hatalom úgy próbálta megakadályozni, hogy apró szegekkel szórták tele a kegytemplomhoz vezető utat.
Ma a Duna televízió ismét közvetítette és én a számítógépen követtem, figyeltem az ismerős tájakat, a várost, ahol közel 20 évig éltünk, és újabb revelációban volt részem.
A szentbeszédet egy Oláh Dénes nevű főesperes mondta, nagyon szépen, sok-sok igazságot, aktuális intelmet szúrva a szavak közé.
Ismerősnek tűnt, és ekkor felbukkant egy 20-22 év előtti emlék.
Levelet kaptam egyik petrozsényi gyermekkori barátnőmtől, volt osztálytársnőmtől, aki értesített, hogy a Szentföldre zarándokoló papi küldöttségben városunk plébánosa is részt vesz és szeretné, ha találkoznánk. Kis ajándékot is hoz - írta, és a programjukat is közölte. Szabadnapot vettem ki a munkahelyemen és zuhogó esőbe mentem fel a Stela Maris kolostorhoz. Az autóbusz percnyi pontossággal érkezett, meg is találtam a fiatal papot, aki elnézést kért, mert…
a kolostor bejáratánál miseruhát öltöttek, majd énekelve léptek a templomba: csodaszépen, magyarul zengett a templomi zene, érces férfihangokon - csodálatos és felejthetetlen élményt szereztek nekem. Még egyszer találkoztunk, sokat beszélgettünk, egy remek embert ismertem meg. Ő volt Oláh Dénes, a petrozsényi pap, aki egy korondi családból származik és azóta (2002-ben) elhunyt barátnőmnek is jó barátja, lelki gondozója volt. Ma mintha egy újabb kör zárult volna be…
Tényleg furcsa ez a nap. Férjem halálának évfordulója, Róbert-nap, sok éve elhunyt kisfiam névnapja.
Nem először teszem, hogy megvizsgáltam: mi is történt ezen a napon?
Tulajdonképpen jóval kevesebb említésre méltó évforduló van ma, mint máskor. Ma van például Dsida Jenő halálának a napja, aki alig 31 évesen fejezte be életét, a Házsongárdi temetőben nyugszik, és anyai nagyapám földije, Márton Áron temette. Ugyanaz a Márton Áron, aki 1938-ban egyszerű papként szolgálta a közösséget. Később,
"1944. május 18-án Kolozsvárott, a Szent Mihály templomban mondott beszédében a püspök bátran felemelte szavát a zsidók deportálása ellen, az akkori észak-erdélyi magyar polgári hatóság jelenlétében.
Május 22-én levélben szólította fel Sztójay Döme miniszterelnököt, Jaross Andor belügyminisztert, a főispáni hivatalt és a rendőrkapitányságot, hogy akadályozzák meg a zsidók elhurcolását. Válaszul Kolozsvár rendőrkapitánya kiutasította a városból.
Kiállása miatt a jeruzsálemi Jád Vásém Intézet post mortem a Világ Igaza címet adományozta a püspöknek." (Wikipédia)
***
Ugyanezen a napon, 1660-ban halt meg II. Rákóczi György erdélyi fejedelem, aki a törökökkel vívott szászfenesi csatában (Kolozsvár mellett) sebesült meg, majd ennek következtében életét vesztette. A régiek nagyszerűségére jellemző, hogy "a fejedelem hadvezérhez méltóan, bátran harcolt a csatában: 17 törököt vágott le, 5 lovat lőttek ki alóla, 150 testőre közül 20 maradt életben."
***
Csupán érdekességként: ma van Málta nemzeti ünnepe.
Szervusz Julika!
Ez a kalocsai film már a sokadik mai egybeesés, fantasztikus ez a napom!
Az általad említett kalocsai tanárnő nemrég kapott Wiesenthal-díjat:
„A Holocaust Dokumentációs Központ és Emlékgyűjtemény Közalapítvány által 2008-ban alapított, Simon Wiesenthal nevét megörökítő díjban az idén hárman részesültek: Urbancsok Zsolt, a makói levéltár főlevéltárosa, Magóné Tóth Gyöngyi, a Kalocsai Szent István Gimnázium igazgatóhelyettese, magyar és történelem szakos középiskolai tanár és Horák Magda szerkesztő.”
(az intézmény honlapjáról)
Amúgy a film ősbemutatója idején én is említettem Magóné Tóth Gyöngyi nevét, egy-két-három évvel ezelőtt. Most ahogyan a Te soraidat olvasom, mintha azok egy régi ismerősről szólnának! Mert ilyen kicsi ez a világ!
A másik díjazott, Urbancsok Zsolt, történelemkönyvet szerkesztett a magyarországi Holocaustról, amely túlélő gyermekek konkrét példájával tanítana, ha a tanügyi hatóságok igényt tartanának rá. Négy akkori gyermek megrázó történetével hozza emberközelbe az eseményeket, egyikük Bárdos Pál író, Fenákel Judit férje.
Szóval, látod, mindig van közös téma.
Sziasztok! Éppen hétfőre hívtak meg egy beszélgetésre, valami külföldi delegációval, akik ezeket az utazásokat támogatják (generációk együtt, valami ilyesmi)
Most kicsit több időm lenne ide jönni és olvasgatni benneteket (írásról már ne is szóljak), mert hazament a vendégem, akivel nagyon sok időt töltöttem - de szívesen tettem!
Most viszont gyorsan egy nagy csomó elintéznivaló torlódott össze, amire alig egy hetem maradt, mert a jövő héten meg én utazom el a szanatóriumba. Nagyon várom, mert ott mindig jól érzem magam, és kissé felturbózva jövök haza!
Rossz hírem is van: meghalt egy volt osztálytársam-barátnőm, aki - tudtam hogy nagyon beteg - de mindig reméltem, hogy nem ilyen hamar...
Egy nagyon érdekes film vetítésén vettem részt, + beszélgetés a rendezővel: Egyszer volt... a címe. és a Kalocsán élt egykori zsidó közösséggel, a túlélőkkel, a vészkorszak előtti élettel kapcsolatos, dokumentumfilm.
Nagyon érdekes volt! A végén felálltam, elmondtam, hogy én egy olyan túlélő vagyok, akit nem vittek el Kalocsáról, hanem oda vittek és így éltem túl.
Engem ott rejtegettek az öreg nevelőszüleim... Az anyagot egy helyi fiatal történelemtanárnő gyűjtötte, és egy onnan Amerikába került dokumentumfilmes csinálta a filmet. Ma nem él egy zsidó sem Kalocsán.
Szép a vers nagyon, csak szomorú, mind a legtöbb Dsida vers.
S akkor most két hétre elbúcsúzom tőletek. Megyek Csíkba. S Alsórákosi szavaival élve, tartsátok égve a lángot!
Szép napot!
Nagyon szép a ciklámen, a másik meg havasszépe.
Három évig örvendhettem én is egy ilyen gyönyörűnek, aztán vége lett. És már az sincs meg akitől kaptuk.
És mosolyogtam is, de örömömben, hogy ezentúl te is fogsz szép képeket feltenni.
Dsida Jenő (1907. május 17 - 1938. június 7)
AZ ÉN KÉRÉSEM
Az ábrándok, mik itt élnek szívemben,
Immáron tudom, hogy nem maradhatnak itt.
Minden, ami szép, gyorsan tovalebben,-
Az élet erre lassan megtanít.
Mert mi az élet? Percek rohanása;
fagyos viharként száguld mindenik,
Mögöttük sír a kertek pusztulása,
S a rózsabokrot földig letörik.
Illatos szirmok, zöldellő levélkék!
A vihar szárnyán mindez elrepül,
Aztán ragyoghat, nevethet a kék ég.
Ott áll a kert siváran, egyedül.
Én nem számítok semmi kegyelemre,
Énfelettem is végigzúg a szél,
Lelkemnek alvó, rózsaszirmos kertje
Jobban megvédve nincs a többinél.
Én készen állok minden fájdalomra
Nem hall ajkamról senki panaszt,
De most szívemnek még egy vágya volna,
S ha jó az Isten, meghallgatja azt:
Ne vágtassanak szegény rózsakerten
Az összes szelek, mind, egyszerre át,
Ne várjon rájok elfásulva lelkem,
Ne törjenek le minden rózsafát;
Tépjék szirmit egyenként le, lassan;
Mind külön fájjon, sajogjon nekem,
És mindegyiket nagyon megsirassam
És minden könnyem egy-egy dal legyen.
Szia!
Nálunk sajnos nem esett, viszont csúf fenyegető felhők vonultak nagy sebességgel, aztán sehol semmi. Kiderült az ég, szép bárányfelhők díszítik.
***
Zsuzsa, nagyon szépek a virágaid! Kertészkedésből és fotózásból is kitűnő. Továbbá: ne szerénykedj, mert nem mosolyogtam, nagyon is örültem! Folytatnod kellene, rá fogsz jönni, hogy mennyi minden van a világon, amely mellett csak úgy elmegyünk, nézzük és nem látjuk!
Nemrég irta Panni, hogy esik az eső, felétek is?
Most megmutatom az új "kertészeti" sikereimet, meg a frissen gyakorolt fényképészeti tudásomat.
Lehet mosolyogni !
A cikláment, még februárban a nevem napjára kaptam, azóta folyamatosan virágzik. Az azaleát még régebben decemberben és most újra virágzik!
Jó reggelt!
Csak a szokásos köszönésre futja az időmből, s máris indulok utamra.
Talán lesznek majd ötleteim, hogy kissé felrázzam a társaságot, tulajdonképpen vannak is, csak most mennem kell.
Szép napot és jövök!
Szép napot!
Remélem nem kell kimenned!
Engem is felvidítanak a szép képek. A tengert nagyon szeretem és vágyom.
Jó reggelt!
Jelentem, itt a világ vége!
Tegnap iszonyú, közel 40 fokos, száraz hőség tört ránk, mára csökkent ugyan a meleg: 25 fok van és 68 százalékos páratartalom, de semmit sem látni, no nem a ködtől, hanem a sűrű portól, homoktól - szóval maximálisan szennyezett a levegő. Még a fények is égnek a kikötőben.
Ez a pocsék idő rányomja magát a hangulatra, ezért inkább a hét elején látott képekhez menekülök.
Lehet-e szomorú valaki, ha feltekintve ilyen szépség lóg a nyakában? >>>>
Vagy éppen távozó hajót lát? Vajon merre veszi az útját? >>>>
Nagyon rég nem voltam moziban. De itt még nem láttam olyant amit megnéztem volna.
Hátha ide is elhozzák, megnézném. De sajnos nem az ilyen filmek a menők. Lám ti is csak öten voltatok. Kösz, hogy elmesélted.
Ügyes a Panni lányod és drukkolok az unokádnak is, hogy sikerüljön tovább tanulnia.
Ámbár magam körül mind azt látom, hogy az egyetemet végzett fiatalok nem tudnak szakmájukban elhelyezkedni, vagy abból megélni.
Szia, Visszatérő-Zsuzsa!
Milyen jó, hogy mindezt leírtad! Szívesen megnézném én is, biztosan sor kerül rá. Szomorú, hogy csupán öt ember volt a nézőtéren, annak viszont örülök, hogy Ti ott voltatok! A cikket még nem olvastam, most kíváncsivá tettél.
Érdekes, hogy éppen csütörtökön emlegettem Fruzsit, amikor elhaladtunk a főiskolája mellett, illetve ott, ahol majd tanulni készül.
Hú, na ez az igazi baj!
Az ember azt hinné, hogy ott minden simán megy nem úgy mint errefele. Ehhez képest kész kálváriát jártatok.
Kívánom, hogy most már szépen gyógyuljon a férjed, és neked sok erőt, kitartást, mert meglátod minden jóra fordul.
Ennyi rossz hír után, mint ami Tanariával történ próbálok nektek valami
szépről beszámolni.
Biztos ti is olvastátok a Nők Lapjában megjelent riportot a
Fuss fiú cimű film rendezőjével. Felkeltette az érdeklődésemet és ezért ma délután megnéztük a filmet egy volt munkatársnőmmel és Ágival együtt.
Megjegyzés: a filmet mindössze 5 fő nézte és ebből mi voltunk hárman, nem csodálom, hogy tönkre mennek a mozik.
A film megrázó, az ikerpár kisfiúk, akik a főhőst alakítják remekek. Egyfolytában édesanyám járt az eszemben, akit ha arról kérdeztük, hogy miért nem szaladt el a menetből, miért nem szökött meg, akkor mindig azt válaszolta, hogy mi Magyarországon éltünk, itt csak vallásosok vannak, hívők nem, nem volt kihez és hová fordulni. (Ma már tudom, hogy azért volt egy néhány, de szerintem koránt sem annyi, mint amennyien ma ezt terjesztik magukról)
A filmbeli kisfiú is találkozott a szökése után nagyon gonosz és nagyon jó emberekkel, de saját leleményessége, lelki ereje mindig segített rajta.
Szerintem nagy kár, hogy a film happy enddel végződik (olyan amerikai módra: a jók mindig elnyerik méltó jutalmukat) . Az alkotók mentségére legyen mondva, hogy a film eredendően gyerekek számára készült.
Jó volt egyfolytában, reklámszünet nélkül végignézni egy filmet, már ezért is élmény moziba járni! Nem volt szinkronizált, hanem feliratos, ami szintén élmény volt.
Szigál! Azt vettem észre én is, hogy nálatok is jelentősen megdrágult az élet, a létfenntartás, tudod, hogy Panniék nem élnek "nagylábon", de a bevásárlás, a lakásfenntartás tényleg sokba kerül. Nagy tisztelettel adózom a gyerekemnek, hogy kisebb-nagyobb döccenőkkel és rengeteg munkával képes eltartani magukat. Nagy segítség, hogy már a gyerek is dolgozó ember átmenetileg (remélem, azért jövőre egyetemi hallgató lesz és a várhatóan magas tandij ellenére is képes lesz elvégezni az egyetemet, a szellemi képességei adottak, remélem kitartása is lesz.
Tanaria, megpróbálok válaszolni a kérdésedre.
Az átlagkereset durván számítva 2500 dollár, van ahol ennek többszöröse, a minimumbér ennek körülbelül a fele. A kenyér, tej és hús drága, helytől és minőségtől függően - ezerféle kenyeret, tejet és húst vásárolhatsz, de a legolcsóbb sem olcsó. Mi kevés kenyeret, tejet és húst fogyasztunk, inkább a zöldségféléken és gyümölcsön van a hangsúly, de a minőségre hangsúlyt fektetünk. Nem is az élelemmel van a baj, hanem a szolgáltatásokkal, villany, víz, gáz, egészségügyi és kommunikációs kiadásokkal, hogy a kultúráról ne is beszéljünk - minden drága! Ha a négyféle nyugdíjamat (társadalombiztosítási, özvegyi, saját munkahelyi és a romániai) összeadom, éppen hogy üti a széle a hosszát, valamivel a minimumbér fölött. A román nyugdíjam itt biztosan nem lenne elég semmire, otthon sem, mert csupán 652 lej egy hónapra, azaz árfolyamtól függően 180-200 dollár.
Ezen most töprenghetsz, szinte látlak lelki szemeimmel.