Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Kezdjuk ujra
Létrehozva: 2010. január 19. 16:10
Nekem nagyok hianyzik a topikunk, hianyoznak a topiktarsak, a baratsagok es beszelgetesek. De ahova a kedvenc topikom (Izrael) jutott, abban nincs kedvem reszt venni.
Kerlek benneteket hogy kezdjuk ujra, teremtsuk meg a regi meghitt, bensoseges hangulatot. Beszelgessunk politikarol, oromeinkrol, banatainkrol, gyermekekrol, unokakrol es mindenrol, ami foglalkoztat bennunket. Nem fontos hogy mindenben egyetertsunk (nem vagyunk egyformak) de a sertegeteseket, meg es beszolasokat lehetoleg mellozzuk. Mindenkit idevarok, aki nem bomlaszto szandekkal akar kozenk jonni. Remelem sikerul ujra egymasra talalnunk.
Kedves Margaret, mit állapítottak meg a férjednél? Hogy érzi magát?
Remélem, hogy már sokkal jobban.
Szervusztok!
Most olvastam vissza és mondhatom nagyon felkavart, mindegyik hozzászólás Szigaltól kezdve Visszatérőn keresztül Jubáig.
Margaret, mit állapítottak meg a férjednél?
Drága Juli, napok óta készülök írni Neked, miután részben túl vagyunk a nehéz napokon, meg is lesz közelebbről, tudom, hogy Te megértesz.
Most csupán néhány szó:
Köszönjük szavaidat. Vigasztalást, megnyugvást kívánok Neked és kedves Családodnak. Mindig szeretettel, barátsággal gondolunk Rád, mint Évuska lányára és a mi felejthetetlen Katink kishúgára.
Nem foglak megkövezni, Zsuzsa, és remélem, hogy engem se a sok morbid részletért!
Nálunk nincs égetés, tehát szórásos temetés sem, illetve félig-meddig illegálisan mégis van, mint a ismerősünk-földim két-három éve történt "temetése", amikor a hamvait a tengerbe szórták. A bérelt hajó a gyászolókkal a mély vizekre navigált, és valahol nagyon messze, ahonnan már a város sem látszott, a férje és a fia a tengerbe szórták a hamvait. Ott volt az elhunyt édesanyja is, akinek az állapota azóta drasztikusan leromlott, igaz, már a 93. évében jár.
Különben bárhogyan is temetkezünk, a hátrahagyott szeretteinknek mindenképpen nehéz.
Vigyázz Magadra, és semmiképpen ne a feladataiddal törődj, hanem a gyógyulással! Ez most a legfontosabb.
Kedves Visszataero!
Vigyaz Magadra/egeszsegedre.
Ferjemnek tegnap megallapitottak.
Kedves barátok, ismerősök!
Juli vagyok, Evuska lánya.
Nem lehet kifejezni, mennyire hálás vagyok azért, hogy TI vagytok! Amiért édesanyám élete utolsó éveiben annyi odafigyelést kapott tőletek , és ahogy Kati halála után tartottátok benne a lelket. Jó volt, hogy ennek a kis közösségnek tagja lehetett. Biztos vagyok benne, hogy ő most is érzi a felé irányuló szeretetet.
Köszönet mindazoknak, akik kedvesen megemlékeztek róla. (akár ismertétek, akár nem) Ibi sorait rendesen meg is könnyeztem.
Nagy -nagy köszönet Julikának, Katinak és Marikának, akik annyira aranyosak voltak, hogy tegnap elkísérték anyukámat utolsó útjára. Azoknak is köszönöm, akik délben lélekben velünk voltak!
Szóval csak annyit szeretnék mondani, hogy maradjatok így együtt, jó kis csapat vagytok, és szeressétek egymást amennyire csak lehet .
Bocsánat ha egy kicsit érzelgősre sikeredett, de még elég zaklatott állapotban vagyok.
Szép gondolat volt, hogy elmentél a temetőbe és ott emlékeztél Évuskára.
Nagyon szép képeket készítettél, mint mindig.
Amit most leírok azért meg fogtok kövezni, én azt szeretném és ezt a szándékomat minden érintettnek elmondtam, hogy engem, mint a szüleimet, a Fiumei úti sirkert szóróparcellájába kell nyugalomba helyezni.
Sok költségtől, gondtól megkímélem a gyerekeimet ezzel a döntéssel, meg nekem tetszik is a hamvasztásos, szórásos temetés.
Vidámabb dolog: nem rég jöttem a Tüdőgondozóból, ahol röntgen és miegymás, töménytelen új gyógyszer, mert ismét sikerült egy un. atipusos tüdőgyulladást beszereznem. Állítólag az alapbetegség hajlamosit erre a fajta gyulladásra. Pechemre én sohasem vagyok lázas, csak a hideg ráz és fáradtnak érzem magam, igy csak napi 20 óra egyfolytában köhögés után megyek orvoshoz. Kezelőorvosom tudja ezt, igy sohasem szid meg érte.
Annyi pénzt hagytam a plusz gyógyszerekre a patikában, mint majdnem egy heti kosztpénzem, de az antibiotikum nagyon drága, meg az a vérzéscsillapító gyógyszer, ami a kismértékű vérzést, ami a köhögéssel együtt jár, állítólag rendezi, erősíti a nyálkahártyát a felső légutakban és igy az erölködés nem okoz majd vérzést.
Legutóbb 10 nap alatt kimásztam ebből a kórból, most sürgetni kell majd a szervezetemet, hogy munkára kész legyek 6-án, mert az esküt már kedden letettük.
Élvezzétek a tavaszt, legyetek vidámak (már amennyire az élet engedi) én is ezt teszem.
1. - 2. Friss virágok és a temető egy részlete.
3. Egy órányit maradtam - teljesen egyedül voltam, és az elmélkedés igazán jót tett a lelkemnek. Évuskára gondoltam, az övéire, Rátok és magunkra - a mi gondjainkra, az előttünk álló időre.
Aztán a kapuban még egyszer megcsodáltam a nyíló virágözönt.
***
Elnézést, ha túlságosan személyes voltam. Kikívánkozott belőlem…
***
Isten nyugtassa Évuskát és minden drága eltávozott barátunkat.
További szép estét. És csupa-csupa jót Nektek!
1. - 2. Közel tizennégy éve, az ötvenötödik születésnapomon ültettük, azóta átvészeltek jó néhány forró nyarat.
3. - 4. A semmiből nőtt sétányrózsa és az első bimbó.
1. Még egy szépséges magnólia-ág. Tele van vele az ország.
2. A gránátalmafa is virágzik már.
3. A temető utcájában egyik sétányrózsa a másikat éri.
4. Ez már a mi kis temetőnk kapuja - fölötte bougainvillea.
1. Közelebbről is szemügyre vettem az előző négyes képen látható virágos fát.
2. Aztán azt csodáltam, hogy milyen szépen megférnek egymás mellett a pálmák és a tűlevelűek.
3. - 4. A bougainvillea is a tavaszt köszönti.
Fényképes séta következik.
Ahányszor elindulok hazulról, mindig összekötök két-három célt, elintéznivalót, így most is először a csonterősítő és fájdalomcsillapító bogyóimért mentem a gyógyszertárba, onnan virágért, és még mécseseket is akartam vásárolni. Miután minden megvolt, elindultam a temetőbe, és úgy időzítettem, hogy itteni idő szerint egy órakor érkezzek oda. Budapesten akkor kezdődött a temetés.
Hogy elűzzem nehéz gondolataimat, nézelődtem és fényképeztem - fotótéma igazán van mostanában.
1. - 2. - 3. A buszmegállóban.
4. Itt már egy másik buszra vártam (hosszúlevelű kefevirág).
Szervusztok!
Kevesebb, mint öt év alatt, már számolni sem tudom hányan mentek el közülünk, és most - alig három hónap alatt - Merci és Évuska, akik még néhány hónappal ezelőtt beszélgettek velünk, megosztották apróbb bánataikat és nagyobb örömeiket, hihetetlen és nem is tudom elfogadni, talán nem is lehet.
Tegnap ott voltam a férjem sírjánál, de lélekben Veletek is, Julika és Marika, és Évuska családjával, háromezer kilométerre, a Kozma utcai temetőben.
Az utóbbi másfél évben, amióta tart a kálváriánk, nagyon ritkán mentem a temetőbe, ahol már készen vár a végső helyem. Lehet, hogy mondtam, lehet nem, de közel 14 éve megvettem a férjem melletti sírhelyet, lányommal kaktuszokat ültettem oda - jó szúrósakat, mint amilyen én vagyok -, és máris egy gonddal kevesebb a gyermekeimnek, mert Haifán már évek óta nincs hely a temetőkben.
Elnézést, hogy ilyen morbid a téma, de én mindig nevetek, ha szóba kerül az ilyesmi, mert ez volt életem egyik legjobb… befektetése, most körülbelül négyszeresébe kerülne, pedig 2000-ben sem volt olcsó - egy évig nyögtem.
Szóval, ott üldögéltem tegnap, Évuska temetésének ideje alatt, mécseseket gyújtottam és fényképeztem.
Közben megint egy csoda történt, akár egy évvel ezelőtt. Az én "helyemen" is kinőtt egy sétányrózsa-bokor, amely még nem virágzik, de készülődik. Sajnos, öntözés hiányában ez is el fog pusztulni, de most ott van, teljes terjedelmében.
Majd meglátjátok a következő képeken.
Igen, ott voltunk
(kép nem készült...)
Jó reggelt!
Arra gondoltam, hogy megfelelő helyen, a haifai temetőben, a férjem sírjánál leszek a temetés időpontjában, ott emlékezem Évuskára, és ott gyújtom meg a kegyelet mécsesét.
Máris nagyon hiányzik. Julika és Marika, köszönöm, hogy képviseltek bennünket a temetésen.
Ezentúl pedig csak felfelé - mondom magamnak és Nektek is.
Szervusztok!
12 ÓRAKOR mécsest gyujtok,és legközelebb,amikor elmegyek Budapestre a Szüleim sirjához meglátogatom Évuskát.
Sziasztok, úgy tűnik kimaradtam valamiből.
De most Ibikém, azt kivánom Neked, hogy minden a legjobban alakuljon, tudd, hogy sokan vagyunk melletted , mellettetek, és adjon ez neked plusz erőt, energiát.
Evuska temetésére sajnos nem tudok kimenni, pedig összeköthettem volna a szüleim meglátogatásával, de holnap is kórházba viszem a kisfiút.
Most felgyorsultak itt is a dolgok, beállítanak egy terápiás módszert amire a szülőket is megtanítják.
Voltam a fa ültetésen a Pozsonyi úton Bacher Iván emlékére, szép pad is került a fa alá. Meleg, baráti megemlékezés volt, sok ismert embert láttam , Gálvölgyi, Karinthy Márton, Pető Iván, ott volt beszélt is Tóth Jóska a kedvenc polgármestrem, nem tudok mindenkit most felsorolni nektek, mert csak az illendőség határain belül tudtam nyújtogatni a nyakam, de szerintem 2-300 an voltunk .
Utána felesége mindenkit meghívott Iván kedvenc kőrözöttjére, de oda már nem mentem, mert megjött a férjem, aki a tömeget messziről kerüli, viszont beültünk a Pozsonyiba vacsorázni, és ittam Iván tiszteletére egy fröccsöt.
Szóval, itteni egykor.
Gondolatban én is veletek leszek, ha személyesen nem is ismertem, azt tudom, hogy szeretni tudó, bölcs, nagy ember volt Ő kis testben.
ISTEN NYUGTASSA!
Szép napot!
Nagyon örvendek, hogy már sétáltok. Nagyon ügyesek vagytok! Csak így tovább lépésről-lépésre.
A részleteket én is szeretném tudni, a legapróbbakig.
További javulást, erősödést kívánok!
Gyönyörű virágok.
Jó reggelt!
Indulás előtt: ismét mindent köszönök, Margaret, Zsuzsa, Julika, Tanaria, Marika - persze, hogy felfelé megyünk! Tegnap már sétáltunk, már az is öröm, hogy nem nyafogunk, nem kesergünk, nem siránkozunk, hanem tesszük azt, amit ilyenkor tenni kell, "segíts magadon, és az Isten is megsegít" jelszóval. Zsuzsa, ennél részletesebben majd priviben, csak lenne időm (és a válaszlevelekre is).
Hazafelé jövet még fényképezni is volt kedvem.
Íme! >>>>
Még van - sok, mert minden virágba borul.
***
Én is szeretném tudni Évuska temetésének pontos idejét, megköszönöm, ha ideírjátok!
***
További szép napot!
Békés estét!
Köszönöm szépen.
Hány órakor lesz?
(Azt mondják, a nagyon mély gödörben látszanak csak igazán a csillagok az égen, még akár nappal is! )
Szervusztok!
Mindenekelőtt Évuska Juli lányának kérésére és nevében írom meg nektek, hogy aki szeretne és el is tud jönni, tudjon róla:
Évuskánk temetése szerdán, 26-án lesz a Kozma utcai zsidó temetőben.
Aki el szeretne és el is tud jönni, tudjon róla. Aki nem tud eljönni, annak - és mindnyájunknak a nevében majd én leteszem az emlékezés kavicsait a sírra.
Ami a lényege volt, a törékeny apró testében lakó hatalmas szíve, lelke, jósága, szóval a lényege - az úgyis bennünk és emlékeinkben él tovább.
Legyen nyugodt és békés az álma.
Köszöntök mindenkit!
Szóval, nehéz volt. A lényeg, hogy mostantól csak felfelé hasíttok.
Neked, nektek is szép napot, sikeres jó hetet!
Szervusztok, jó reggelt!
Későn jöttünk haza, építgetem magam romjaimból, mert bizony nem volt egy sétagalopp, de mostantól csak felfelé megyünk. Indulok is vissza, részleteket nincs időm írni.
Mercike sírja illik hozzá, látványa erőt adott, akár egy üzenet.
Kellemes hetet és jó híreket, végre!
Jó reggelt!
?????????????????????.
Nagyon szép a sír, egészen különleges!
Megható a szeretet ami uralkodik a családjukban. Így maradjon továbbra is!
Köszönjük szépen.
Sziasztok, szép napot!
A facebookról hoztam át:
Családunk összefogásának eredményeként mint látjátok, Merci sírja végre megújult. Mi a családja örülünk, hogy végre szebb külsőt kaphatott a végső nyughelye szeretett anyának,feleségnek,testvérnek,barátnak, mindenki Mercijének!
Köszönöm lányaimnak is ezúttal a törődést és szeretetet,amit kapok és kap anyukájuk is!Merci férje, Árpi
Kicsit vidámabb téma. Tegnap előtt az Antirasszista Világnapon volt - hagyomány szerint - a Radnóti Dij átadása, hol másutt, mint a RaM-ban
(Radnóti Miklós Müvelődési Ház).
Jó néhány közéleti ismert és kevésbé ismert ember vehette át az elismerést. Hagyomány szerint a műsort korábban a Dijban részesültek konferálják. az idén Gálvölgyi János és Kálmán Olga, a műsort is korábban kitüntetett művészek "szolgáltatják: Kulka János, Hernádi Judit, Keres Emil, Bródy János (a teljesség igénye nélkül.)
Elfelejtettem mondani, hogy ez nem állami, vagy kormány elismerés, a díj alapítója és adományozója a MEASZ .
A képek amatőr fotók, amit egyik kedves barátom készített. A képen az idei dijazottak és két ismert ember.
Szép reggelt kivánok!
A jó Isten szerette Évuskát,megmentette a még rosszabbtól.
Minden hozzátatrozójának megkönnyebbülést és a szép emlékek megtatrását kivánom.
Mi is szeretettel gondolunk Rád, hiányzol.
Köszönjük, hogy beköszöntél. Vigyázz magadra és holnap gondolj ránk, az én szűkebb "ránk"-ra.
Ölellek, szeretettel.
Latom megint szomoru hirre erkeztem :( Nyugodjon bekeben Evuska, reszvetem a csaladnak.
Sajnos nem tudom melyik nick volt o, de oly szepen irtatok rola, hogy biztos nagyszeru ember volt.
Tavaszi szunet van, gyerekek itt voltak, tegnap mentek haza, dolgom tovabbra is elegendo, amikor idom engedi olvaslak benneteket.
Minden szepet es jot kivanok mindnyajatoknak, szeretettel ♥
Mindenkinek csendes, szép napot kívánok!
Újratettem a linket, mert kényelmetlen örökké visszamenni a 21020-asra.
Újra vezet a Munkácsi vár.
Köszi az emlékeztetésért!
Jó reggelt!
Évuskára gondolok ma reggel, alig negyed évvel Mercike távozása után.
Szerették gyermekei, unokái imádták, mindkét veje anyaként bánt vele, dédunokái büszkék rá, akit pedig barátságába fogadott, azt szerette hibáival, erényeivel együtt és oszlopként állt mellette. Mellettem is, sokszor és mindenben. A tavasz első napját még megvárta.
Családja tagjai készültek a pontosan, és napra három hét múlva esedékes 83. születésnapjára, amely ugye a Költészet Napja, április tizenegy.
Milyen szép életkeretet választott Neki a sors: a Költészet Napján született és a tavasz első napján ment el. Arra gondolok, hogy ott fent drága lelke talán már találkozott szeretett leányával, Katival - akit mi sem felejtettünk el, haláláig siratott férjével és talán már újraegyesülhetett a család egy része.
Egyik alkalommal ebédre hívott Ny62-Julival együtt. Abba a házba, ahol valamikor Kati is élt. Ott ült velünk Robi unokája, aki éppen a szépen bekötött diplomadolgozatát mutathatta meg nekünk, és Évuska szeme csillogott a büszkeségtől. Emlékszem, hogy aztán taxival utaztunk Kriszmam-Eszter látogatására. Arra is, hogy Eszternél kikísértem az erkélyre, cigarettázni, és együtt csodáltuk meg az előttünk álló hatalmas gesztenyefát. Máskor Hanna unokájával volt együtt az egyik találkozónkon, és olyan nyilvánvaló összetartozást és lelki közösséget sugároztak mindketten, hogy öröm volt nézni. Itt, Izraelben élő Tomi unokája (Nimród-Kati fia) két-három héttel ezelőtt Budapestre utazott, hogy elbúcsúzhasson Tőle. Mondták nekem, hogy azon az éjszakán, amikor Tomi visszaútra indult, Évuska nagyon rosszul volt.
Emlékszem a két utolsó telefonbeszélgetésünkre. Bölcsen kifejtette akaratát, nyugodtan, mindennel megbékélve várta szenvedései végét. Juli lánya és Gábor veje szeretettel gondozták és éjjel-nappal mindvégig mellette álltak.
Ahogyan Katakata is mondta, szép és teljes élete volt ennek a drága, apróka, de annál nagyobb lelkű asszonynak.
Soha nem felejtem el, mint senkit, akik beépültek életembe és lelkembe.
Nyugodj békében, drága kicsi Évuska!
szomorú hírre néztem be .
A családdal együttérzek, Evuskára szeretettel gondolok.
De Julika mondta azt amit én is JAJ
Nyugodjon békében.
Részvétem a családnak.
Elszomorított ez a hír, ismét egy nagyszerű EMBER távozott!
Részvétem a Családjának és mielőbbi belenyugvást kívánok.
Azt gondolom nem titokzatoskodunk, de nehéz elmesélni. Tényleg kellemetlen volt az idő, ennek ellenére sok ember gyűlt össze. Volt jó néhány politikus és közéleti ember is, mint a Klubrádió igazgatója pl., megtisztelte jelenlétével a rendezvényt Erdő Péter biboros úr is.
Az elhangzott beszédek közül kiemelném Kardos rabbi beszédét, ami megható és nagyon igaz történetet mondott el arról, hogy milyen kegyes hazugsággal nyugtatja meg a már nagyon koros híveket arról, hogy nem lesz ismét üldözés itthon. Na, ezt megkönnyeztem!
Nagykövet úr beszéde tárgyszerű volt és reményt adott. Az első visszajelzés ma hajnalra kapott nyilvánosságot, konkrétan, hogy ebben a formában, ahogy létre szeretnék hozni nem kíván részt venni a Yad Vasem Intézet a Sorsok Háza kialakításában! ez akkora figyelmeztetés, hogy talán felébreszti uraimékat!
A másik ünnepségen inkább politikai beszédek hangzottak el, de sajnos a fáklyák szaga és a levegőtlenség miatt onnan korán "elmenekültem", mert helyben megfulladtam volna, ha még tovább ott maradok. A nálam lévő gyógyszerpumpa semmit nem segített. A hősi halál meg nem az én műfajom! Jobb egy beteg, de élő aktivista, mint egy kampányban eltemetendő hulla!! Milyen nonszensz lenne, ha alig lenne pár ember a halotti búcsúztatómon, ezt én nem engedhetem meg magamnak!
Én sok embert és rengeteg szép virágot szeretnék!
Bocs, a morbid humorért !