Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Kezdjuk ujra
Nekem nagyok hianyzik a topikunk, hianyoznak a topiktarsak, a baratsagok es beszelgetesek. De ahova a kedvenc topikom (Izrael) jutott, abban nincs kedvem reszt venni.
Kerlek benneteket hogy kezdjuk ujra, teremtsuk meg a regi meghitt, bensoseges hangulatot. Beszelgessunk politikarol, oromeinkrol, banatainkrol, gyermekekrol, unokakrol es mindenrol, ami foglalkoztat bennunket. Nem fontos hogy mindenben egyetertsunk (nem vagyunk egyformak) de a sertegeteseket, meg es beszolasokat lehetoleg mellozzuk. Mindenkit idevarok, aki nem bomlaszto szandekkal akar kozenk jonni. Remelem sikerul ujra egymasra talalnunk.
ALSÓRÁKOSI-MARIKA két képe következik a saját szövegével:
1. Akiről szinte soha nem emlékeznek meg, a gyermekmentő Sztehlo Gábor.
A "Segítő kéz" nevet viselő szobor a budapesti Deák téren.
2. "Csendélet" a szobor mellett.
***
Amit én (Szigál) tudok Sztehlo Gáborról, az a Yad Vashem hivatalos motivációjából való, ugyanis Sztehlo 1972-ben - még életében - megkapta a Világ Igaza kitüntetést.
A történetét a Wikipédiából hozom - érdemes elolvasni, különleges emberi életről van benne szó. Akire nagyon ráillik a Világ Igaza titulus.
A Deák-téri szobor Vígh Tamás alkotása. Ő is egyike volt Sztehlo "fiainak".
A szobrot az evangélikus pásztor születésének 100. évfordulóján, 2009 májusában avatták fel. Sajnos, alig egy évre utána az alkotója is meghalt.
***
Marika, köszönjük az érdekes témát. Ugye már volt egyszer szó róla, amikor a Farkasréti temetőből hoztál érdekes képeket?
Észre sem vettem a kerek számot.
Közben megtudtam, hogy holnap 5-től a lányok rövid programja lesz és gondolom csütörtökön délután lesz a szapad program.
Igen, ennyi az élet, pedig mennyit küzdünk stb.♥
Köszönöm! Azelőtt, hajdanában-danában ezt kötelező gyakorlatnak nevezték és kizáró jellege volt. Aztán jött a szabadon választott, ott pedig mindenki beleadott apait-anyait. Ugyanaz, mattban, vagy pepitában.
Na mindegy, ma a morgolódó nadrágomat viselem.
***
Gratulálok a nagyon kerek számhoz.
Vajon mit szólna hozzá Eszter?
Érdekes, éppen most nézegettem a két év előtt, 2012. február 16-án Kriszmam-Eszterrel tett haifai kirándulásunk képeit. Aztán még kétszer, vagy háromszor láttam és kész… Örökre elutazott innen, aztán erről a világról is.
Ha az olimpiát nézed, ugyanazt nézem én is.
A rövidprogram kötelező gyakorlatokat tartalmaz és kiszűri az első 24-et akik aztán részt vehetnek a szabadprogramon (kűr).
Szia!
Mi az a rövid program? Tényleg nem tudom. A kötelező gyakorlatok? Össze vagyok zavarodva ezekkel a versenykategóriákkal, aztán holnap 5-től az izraeli sporttévé közvetíti a női döntőt (vajon jól értettem?) Kérdés, hogy te akkor ugyanazt nézheted?
Könyveket nem tudok eldugni, mert nincs hová. Mert minden talpalatnyi és talpfölötti helyen könyvek vannak ebben a lakásban. Ráadásul évek óta kellene katalogizálni a meglévőket, de kinek van erre ideje - így ritkán találom meg azt, amit éppen keresek.
Csak már ott lehetnénk, hogy fél éjszakát átbeszélgessünk. Nem lesz időd-erőd olvasni, garantálom.
Na megyek, mert helyzet van.
Szép napot!
Igen, nagyon izgalmas volt. Mindegyiknek érmet adtam volna, az utolsó két csoportban mindenképp. Rengeteg munka, lemondás, kitartás és csak ők tudják még mi minden áll emögött.
A női rövidprogramot nem adják? Persze, hogy együtt nézzük.
Vigyázz, majd mikor meglátogatlak dugd el a könyveket, mert félő, hogy csak olvasni fogok...és akkor kivel dumálod át a fél éjszakát?
Jó reggelt!
Mindenekelőtt hadd mondjam el, hogy a tegnap délután-este szép élményekben volt részem. Gyönyörű versenyszámokat láthattam-láthattunk és leveszem azt a bizonyos kalapot ennyi tehetség, szorgalom és kitartás láttán. Ma szünet van, de holnap délután 5 órától női művészi korcsolya döntő lesz, gondolom, hogy újabb szép látnivalókkal. Együtt nézzük, Tanaria, ugye?
***
Alsórákosi- Marika érdekes fotókat - és témát - küldött, a mai nap folyamán meg is jelenik a topikon, és köszönjük, Marika!
***
Visszatérő-Zsuzsa! Nem szégyen, hogy nem hallottál Murakamiról, miért is lenne? A lányom már évek óta javasolja, de féltem, hogy nem japánból, hanem japánról angolra és abból magyarra fordított könyv kerül a kezembe, és ezt nagyon nem szerettem volna. Az első általam olvasott Murakami-könyvet, a Szputnyik, szívecském! címűt valóban angolból fordították; van is benne néhány nem tetsző nyelvi furcsaság. A másodikat, amelynek blog-recenzióját tegnap belinkeltem (20991) japánból fordította Horváth Kriszta, már a könyv hangulatában is érezhető a különbség.
Meglepően sok könyve jelent meg magyarul és legtöbbjüket a 2010-ben elhunyt Erdős György fordította, a mellékelt írás szerint mintegy tízet!
Nemsokára nekifogok a Murakami Norvég erdő című nagyon ismert könyvének, aztán megszerzem a Kafka a tengerparton címűt, majd a 1Q84 (Ezerkülöncszáznyolcvannégy) trilógiát. Nagy veszteség lenne számomra, ha ezek nélkül halok meg!
***
Sok sikert, Zsuzsa, az aláírások gyűjtésében!
Én szégyenlem, de még sohasem hallottam ennek a japán írónak a nevét sem, de két választás között majd a könyvtárban keresek tőle valamit. a te könyvbeli izlésed gyakran egyforma az enyémmel.
Vámos Miklós nagy kedvenceim közé tartozik, van is tőle elég sok könyvem, talán egy híján, minden megjelent kötete.
Éppen, hogy befutottam, a másodiktól vagy harmadiktól kezdve nézem. Köszönöm!
Ugyan már, Tanaria! Miért szégyellnéd magad? Ha nem reagál senki a hozzászólásaimra, azt is jelentheti, hogy unják a felvetett témákat.
El is fogadom, de akkor miért nem hoznak valami mást, érdekesebbet?
***
Hát persze, hogy elmeséltem a tábla történetét, hiszen Te vártál annál a vonatnál, Kolozsváron! Látod, hogy ezt is elfelejtettem?
***
Már a második könyvét olvasom a leendő Nobel-díjas (erre akár mérget is vennék!) japán írónak, Murakaminak, és ha valami igazán jót akartok olvasni, keressétek a könyveit! Most már három-négy író Nobel-díjáért fohászkodom: Murakami, Ulickájá, Ámosz Oz, Vámos Miklós.
Amit irodalmi értékein túl kedvelek az eddig olvasott majdnem két könyvében, az a klasszikus zenére és a dzsesszre való sok utalás. Így hallgattam most a már ismert Pretend című számot, például, amelyet Nat King Cole énekelt. Most is gyönyörű!
Támadt egy ötletem, Fenci, lefordítanád? A linken megjelenik az eredeti szöveg, Tanariának is nagyszerű alkalom a tanuláshoz!
***
Már megjártam egy kört, és mindjárt indulok az utolsó kínai masszázsra (tuiná) ebből a csomagból, de annyira jó, hogy meg fogom ismételni egy későbbi időpontban.
Szép napot!
Igazad van. Mindent elolvastam, véleményem is volt, de...most sok mindent felhozhatnék védelmemül, nem teszem. Szégyelljem magam!
Az én anyai dédanyám is a kiegyezéskor született.
A dubaji képektől nekem is előjött a mélységiszonyom.
Büszke leszek én is rád, ha kijavítják az utca nevet.
A vonattáblán már akkor kimérgelődtük magunkat.
Néztem a jégtáncot, nem tudom mikor lesz a szabadprogram. Az a legszebb. Úgy tudom, nem ma.
Mindenről írj, mindenki érdeklődéssel olvassa, de megértem, ha lelomboz, hogy nem reagálunk. Igyekezni fogok akkor frissiben leírni a benyomásaimat. Ha vannak.
Jó reggelt!
Örülök, hogy tetszettek - mondjuk, hogy Júlia vagy?
(Oh, Rómeó, miért vagy te Rómeó?)
Néztétek tegnap este a jégtáncot az olimpián? Az amerikai és kanadai párok elkápráztattak, de a többiek is. Tudja valaki, hogy a döntő hány órakor lesz? Mert kutakodás ide vagy oda - én nem találom.
***
A mai nap eseménye, hogy 147 éve volt a kiegyezés. Érdekes dolgok történtek akkor, óriási következményekkel. Anyai nagyapám is abban az évben született, de az már egy másik történet.
Egy pillanatra késztetést éreztem, hogy írjak róla, de aztán arra gondoltam, hogy kit érdekel? Tegnapi szösszeneteim is válasz nélkül maradtak, és ez eléggé lelombozó. Mindegy.
Legyen szép napotok, jó hetetek.
Jó estét!
Ezek a virágok olyan gyönyörűek, hogy egy pillanatig bántam, hogy nem hívnak Júliának. :)
Minden ünnepeltnek boldog névnapot kívánok!
Jó éjszakát!
Azt hiszem, hogy közlekedési rendőrt kellene alkalmaznunk, hadd irányítsa ezt a nagy forgalmat. (Hamar munkanélkülivé válna.)
Megint kaptam valami egészen különlegeset, ezt is Alsórákosi-Marikának köszönhetem-köszönhetjük!
Már láttam képeket a Dubajban létrehozott építészeti csodákról, de az összeállítás maga a csúcs!
Miközben nézegettem, valódi mélységiszonyom támadt, vagy ahogyan a barátnőm kisfia mondta egykor: mélységviszonyom.
Vigyázzatok, le ne essen valaki! Jó szórakozást és jó éjszakát!
Marikának millió köszönet!
A topik két Julijának, azaz
kor szerint
Ny62-Julinak
és a mostanában keveset látott
Bogie-Julinak
és Évuska kedves lányának
S. Julinak
boldog névnapot kívánok, jó egészséget, szép időt, örömöket és sok-sok szeretetet szűkebb és tágabb környezetüktől.
No meg kevés szomorúságot, még kevesebb bosszúságot, ám sok napsütést, jó hangulatot és minden szépet-jót!
Pihentető délutáni "ejtőzést" kívánok!
Jelentős időjós napunk van ma. Alsórákoson hétágra süt a nap.
Kedves Juliannák, ugye 10 nap mulva nem a fordítottjára ébredünk?!
Az érintettneknévnapi köszöntésként a jókívánságaimat küldöm
Ugyanabban az évben, azaz 2008-ban, a Keleti pályaudvarról indult ez a vonat, amelynek tábláján a következő szöveg állt: >>>>
Akkor pedig én sem hittem a szememnek!
***
Micsoda képeket fedeztem fel ebben az albumban! Bécs, Fertő-táj, a fertődi Esterházy-kastély múzeuma, Kőszeg, Sopron, Győr és a 2008-as erdélyi fotók - nagyon drága emlékek!
És még az egysróf is, ugyanis Alsórákosi-Marikától kaptam egy nagyon szép összeállítást a Fertőtájról, köszönet érte!
Zsuzsa, mesélj még róla, például, hogy miről beszéltetek?
Én úgy láttam őt mindig, mint egy élő legendát.
Mesélhetek? Mindig történik valami, amit veletek is szeretnék megosztani.
Kezdjük elölről, Ádámtól és Évától, vagyis az én túlságosan is kihegyezett "kritikusi szemléletemtől".
Sokszor mérgelődök, de leginkább nevetek a héber város- és utcanevek latin betűs átírásain. Valószínű, hogy nem a legképzettebb emberekre bízzák ezt a feladatot, mint például az egészen egyszerű Naharia városnév átírásánál, amelyet gyakran Nahariyya-ként jelölnek; az y-nok, legalábbis a második, teljesen fölöslegesek.
Egy alkalommal Tel-Avivban feltűnt egy utcanév, le is fényképeztem, a kép adatai szerint 2008. december 1-én, aztán el is feledkeztem róla. >>>>
Amikor az örökké nyitott számítógépemen éppen nem dolgozom, beállítottam a sok ezer kép folyamatos megjelenését a képernyővédő programban. Többször is láttam az említett képet, amíg egyszer kíváncsian kutakodni nem kezdtem.
Ki és mi az az Alexandroni, akiről utcát neveztek el? Kiderült persze, hogy távolról sem Alex & Roni, ahogy a táblán megjelenik, hanem a hadsereg egyik elit hadosztályát nevezték el így, az Alexander folyó nevéről, még 1947-ben, a Függetlenségi háború előtt. Szóval, így született az Alexandroni hadosztály.
Valamelyik nap Kriszti barátja éppen nálunk volt, és megmutattam neki a 2008-as képet. Nem hitt a szemének! Miután a tel-avivi utca egészen közel van a lakásához, és mert 2014-ben is ugyanaz a tábla jelzi az utcát, már intézkedett, hogy mielőbb cseréljék ki, mert ez igazán szégyen!
(Hűűűű, de büszke vagyok magamra!)
Szerencsésnek mondhatom magam, mert három alkalommal személyesen is találkozhattam vele. Kedves, de szigorú idős hölgy volt, akinek mindenről és mindenkiről volt véleménye és meg is mondta.
Jó reggelt!
Mindig örülök Ciss-Ági jelentkezésének. Ha ritkán is jön közénk, tudjuk, milyen sokféle és szerteágazó tevékenységeknek igyekszik eleget tenni. További sok sikert, Ági!
Bár én nem várok mostanában se születés-, se névnapot, megnézegettem a feltett képeket: az elsőn mosolyogtam, a másodikon elnyomtam a tiltott kategória miatti sóvárgást, a harmadik igazán tetszett - gyönyörű, mint a virágok általában.
Hanem mi lett a bokrotokkal, Ági? Kérdeztem, de azt hiszem, hogy nem válaszoltál.
Pihend ki magad és legyen fájdalommentes napod, a többi aktív, vagy zugolvasónak is!
Szép jó estét!
Nem vagyok igazából hűtlen, csak kicsit sűrű az élet. De legalább volt mit visszaolvasni, meg gyönyörködni a képekben.
A FB-ra azért megyek minden nap (a suliban is), mert a drága gyerekek az osztályomból ott szoktak írni, ha valamiért nem jönnek iskolába, meg ott szoktak érdeklődni az aktuális információkról. Tehát a rendes osztályfőnök mindig a FB-n lóg.
Közben végigfutott a családon a hányós-f...sós-gyomorfájós izé. Amúgy is sovány Törpikém napokig alig evett. A végső csapás most csütörtökön ért, amikoris az addig csak hellyel-közzel és kicsit fájó lábam rákapcsolt, és átlépett az alig tudok járni kategóriába. De én kitolok vele, vettem Algoflex izom-izület-et, és mintha használna.
Születés- és névnaposoknak minden szépet és jót kívánok!
Kellemes iddogálást ott, a budai céklabárban. Nem budai vár, nem is céklavár, hanem budai céklabár!
És minél jobb egészséget, Julika!
Fejlett, szép kislány lett belőle és látom, egyénisége is van már neki!
Isten éltesse az édes kis bogarat.
Neked pedig köszönöm, Anika!
Nagyon idős volt, szeptember 8-án töltötte a 101. évét.
Már egy topik is nyílt ebben a témában, és valaki feltette a hétcsillagos kedvencemet, a világirodalom egyik legszebb szerelmes versét, a Tétova ódát. Megint bezárult egy kör, és véget ért egy legenda, úgy sajnálom.
Persze, ez a dolgok természetes rendje, de mégis…
Nyugodjon békében, kivételes asszony, kivételes személyiség volt. Nem adott interjúkat, nem szerepelt, gondozta férje irodalmi hagyatékát, tanított és végig abban a lakásban élt, amelyben sok-sok évvel ezelőtt - férjével kettesben.
Gyönyörű ez a vers.
Idős lehetett nagyon. Isten nyugtassa.
Annácskát még összel láttam, de természetesen internetnek köszönhetően minden nap!
Az örökös pakoló!
Most valahogy ide nem illőnek érzem a válaszomat, Julika.
Majd később hozzászólok, jó? ♥ ♥ ♥
Biztosan hallottátok már, hogy ma hajnalban meghalt Radnóti özvegye.
"Mikor láthatlak újra, nem tudom már,
ki biztos voltál, súlyos, mint a zsoltár,
s szép mint a fény és oly szép mint az árnyék,
s kihez vakon, némán is eltalálnék,
most bujdokolsz a tájban és szememre
belülről lebbensz, így vetít az elme;
valóság voltál, álom lettél újra,
kamaszkorom kútjába visszahullva
féltékenyen vallatlak, hogy szeretsz-e?
s hogy ifjúságom csúcsán, majdan, egyszer,
a hitvesem leszel, - remélem újra
s az éber lét útjára visszahullva
tudom, hogy az vagy. Hitvesem s barátom, -
csak messze vagy! Túl három vad határon.
S már őszül is. Az ősz is ittfelejt még?
A csókjainkról élesebb az emlék;"
(Részlet Radnóti Miklós, Levél a hitveshez c. verséből)
Szeretném hinni, hogy most, 69-70 év után ismét együtt vannak.
:-)
Nálam most céklalé van a pohárban! Nagyon szeretem. Rendeltem a neten zöldség- és gyümölcsleveket, házhoz hozták. Eddig a cékla izlik a legjobban! És tudom hogy nagyon egészséges...
Ki fog tartani tavaszig a készlet...
szép napsütés van, 3 ablakot megtiszítottam, még 3 van, sietek, mert ragyogó napsütés van!!!
Fehér és feketére az a válaszom, midegy csak színesnek lássam !!!!
Szép napot!
Úgy van. Mindannyiunkat Isten éltessen jó egészségben, minél kevesebb napi gonddal, minél több örömmel minden nap!
Gyönyörű az idő, süt a nap.
Kicsit aggódom, mert valami rendellenességet vélnek látni a 7. hónapos kis pocaklakó unokámon.
Tudtam, hogy van még egy apró mondanivalóm!
Ani, remek ez a gondolat: Csak legyen benne valami! (Mármint abban a pohárban.)
Igazad van! Lám-lám, ez a fekete és fehér közötti harmadik opció, nagyon tetszik, köszönöm!
Jó reggelt!
Éjszaka arra ébredtem, hogy szépen, egyenletesen, nyugtatóan esik az eső! Most is borús az ég, esni is fog, olyan kályha-mellett-üldögélős idő van. Murakami lenyűgöző, csak sajnos mára beterveztem egyet s mást, így a kortárs japán író könyve estére marad. Például tévézés helyett.
Anika, de jó, hogy jöttél! A virágodnak én is örülök, látszik, hogy szeretnek Téged. Mesélj a pici lányról, hogy van, milyen gyakran látod? - nem Skype-ra gondolok.
Ma nem lesz túl-ten-gés, így mindenkinek szép napot kívánok, azoknak is, akik csak zugolvasni járnak ide.
Ma engem is felköszöntöttek!!! Csodaszép csokrot kaptam képen, pedig okt22.-én van a születésnapom!!!
mindig jól jön a köszöntő!!!
Így hát, Isten Éltesse Sokáig Évuskát, éa a családja minden tagját!!!!
Én is alkalmi dohányos vagyok. Ez azt jelenti, hogy leszoktam, és soxor hónapokig nem gyujtok rá, nincs itthon cigi. De ha olyan kellemes társaságban vagyok (pl. az itt szeretettel emlegetett Evuskát látogatom meg), akkor bizony beleesek a bűnbe, és kérek tőle egy-egy szálat. (De ő nagyon nagyon gyenge, ün. "lepkefing" típusú cigit szív... bocsánat a névért) Utána megint hónapokig semmi. És nem is hiányzik.
Sok szeretettel gratulálok a szülinapos Nimródnak !
Mindnyájatokat ölellek.
Jó, én vagyok a hibás. És ezek után azon gondolkodom, hogy én is elkezdem a távirati, azaz SMS-stílust, ha a "töltelékre" úgysem figyelnek.
Az április stimmel, látod ez jó pont, és valóban 11, mert 1905. április 11-én született József Attila, akinek a szobrát ugye száműzték valahová.
Dehogyis szidlak én le, csak figyelj! Tán csak nem vagy szerelmes?
Köszönöm, hogy mindenre válaszoltál. Drukkolok mindig!
Én leszoktam, de nikotinista vagyok. Épp ezért, óvatosan, 7 teljes nikotinmentes év után közbe-közbe rágyújtok. És látom, hogy tudok cigizni is meg nem cigizni is. De vigyázok, hogy ritkán adódjanak alkalmak. Pld. a nyáron, mikor Tibiék itthon voltak.
Te vagy a hibás. Ha egyszer azt írtad, hogy Isten éltesse Evuskát, én a töltelékre nem figyeltem. Siettem én is felköszönteni.
Április 19, ha jól emlékszem, ha nem várom a következő leszidást. És most megnézem. Tévedtem 11.-ke.
Köszönöm, köszönöm! (és körbehajlong)
Nem mernék rágyújtani, nem kísértem az ördögöt, és nem kockáztatom az önbecsülésemet sem.
Annak idején, néhány nappal a drámai döntés után, Kriszmam férje felébresztette szunnyadó ambíciómat, azzal, hogy ő maga is "leszokóban" van. Soha nem láttam cigarettázni, pedig 2009-ben már vagy hat éve ismertem, ezért megkérdeztem:
- Hogy-hogy leszokóban? Hiszen Te nem cigarettázol!?
- Már tíz éve nem gyújtottam rá - válaszolta -, de néha, egy finom ebéd után bizony örömmel rágyújtanék egy jó cigarettára… Addig mégse mondhatom, hogy leszoktam, igaz?
Én ugyan már nem kívánom, de soha nem lehet tudni. Különben is, mi az az öt év az előző 45-höz?
***
A motoros véletlenül került oda.
***
És a félig tele és nem félig üres poharat majd egyszer telefonon elmesélem. Most csak annyit, hogy eltelt másfél év, és még nem látjuk az út végét. Hosszú és emberpróbáló küzdelem ez.
Jaj Te, már megint nem olvastál figyelmesen, azt a mindenit!
Évuska dédunokájáról van szó!
Ugyanis ezt írtam: "Isten éltesse azt a drága Topiktagunkat, akinek dédunokája ma tölti a 15-ik életévét, vagyis Évuskát! Jó egészséget kívánok Neki, szép, nyugodt napokat, örömöket és körülötte tengernyi szeretetet."
Nimród itt él néhány kilométerre délre, neki személyesen mondom meg, már csak azért is, mert imádom ahogyan töri a magyart!
Évuska különben szintén jeles napon született, a magyar költészet napján - mikor is van az? De ne csalj!
Evuska, születésnapod alkalmából kívánok neked jó egészséget, minden napnak legyen meg a maga öröme!
ISTEN ÉLTESSEN SOKÁIG!
Szeretettel köszöntök mindenkit!
Nagyon szépek ezek a bokrok.
Vajon mi volt a félig üres pohár?
A harmadik képre véletlenül került rá az a motoros?
Gratulálok! Még most is csodálkozom, hogy letetted a cigit! Részedről nem volt semmi!
Tizennyolcadik éve, hogy én is elhagytam, de alkalomadtán rá szoktam gyújtani. Most már, ennyi év elteltével megengedem magamnak, mert nem félek attól, hogy visszaszokok.
Van egy író, akitől könyveim is vannak, ráadásul három, és eddig - fogalmam sincs miért - ódzkodtam az olvasásuktól. Pedig a lányom már sokszor ajánlotta. A napokban sok munkám közepette mégis nekifogtam az elsőnek; Haruki Murakami: "Szputnyik, szívecském!", Geopen Könyvkiadó, 2008.
Állítólag nem ez a legjobb könyve, de leköt, sodor, visz magával, ami azért ennyire elég ritkán történik meg. Ezek után olvasásra vár a - talán legismertebb - "Norvég erdő" (magyar kiadása: 2006) és "A határtól délre, a naptól nyugatra" (2007, ez a kettő is a Geopen Kiadó gondozásában jelent meg.)
Szóval nálam is elkezdődött a Murakami-korszak és még csak nem is sznobizmusból!
Ismeritek az írót, olvastatok tőle?
Lám-lám, mit fedeztem fel az imént? Hogy Murakami 2009-ben Jeruzsálem-díjban részesült! Ezek szerint tényleg ideje volt legyőznöm a kezdeti ódzkodást. Gondolom, hogy érdemes lenne átfutnotok a bejelölt linkben az 1963 óta kétévente adományozott Jeruzsálem-díj névsorát.