Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Ausztriai magyarok
Létrehozva: 2009. november 23. 15:50
Üdv. Ausztriai Magyarok!
Biztos van már néhány külföldi magyaroknak szóló topic itt, de – ahogy biztosan Ti is észrevettétek már – a régi fórumokba általában nem olyan könnyü becsatlakozni.
Rólam annyit, hogy év elején költöztem Felsö-Ausztriába, Welsbe. Szeretek itt élni, sikerült teljesen beilleszkednem, az egyetlen ami hiányzik, az néhány ismerös / barát.
Szóval úgy gondoltam, talán vannak mások is hozzám hasonló helyzetben, akik (Felsö-)Ausztriában élnek és ismeretségeket / barátokat keresnek, vagy akár csak beszélgetni, tapasztalatot cserélni szeretnének; esetleg kérdésük / problémájuk van. De akár jó programajánlatokat is megoszthatnánk egymással!
Remélem minél többen csatlakoztok és sikerül kialakitanunk egy jó kis társaságot itt!
Sziasztok!
Remélem, mindenkinek jól telt a húsvét!! Nálam nagyszerű volt, volt sok locsoló is, és piheni is volt idő bőven!
Meséljetek, mivel, hogyan telt a húsvét Nálatok?
Ölelek mindenkit! :)
Sziasztok !
Ujra Osztrakiabol jelentkezem ! Jaj lanyok, annyira jo volt otthon lenni !!! csak sajnos nagyon rövid volt az idö :(
Na mindegy, nem szomorkodni, örülni kell, hogy ennyi is jutott !!
Mindenki jol van, egeszseges, örültek nekünk, szeretettel fogadtak, mi kell meg ?!
Nyelvtanulas, igen , jarok egy kurzusra a Volvhochschuleban Eisenstadtban, csak az a baj, hogy egy heten 1x masfel ora. igaz, az ara igen barati, 95 euro 12 alkalom. De ebböl nem nagyon fogok megtanulni... viszont nezek filmeket, probalok ujsagot olvasni (persze inkabb olyant, amiben több a kep) van egy halom meseskönyvem... ezek nagyon jok, mert ugye az ember mar nagyjabol tudja, hogy miröl van szo es eleg gyakran kitalalom mi van oda irva :))
Ja, vannak meg cd-im meg könyveim, legjobb szerintem a "Kepes nemet gyermekeknek". Ez egy nyelvkönyv 5-15 eveseknek, de nagyon alaposan elmagyaraz dolgokat, nekem bejött (igaz mar többször 5eves vagyok :)))
Kedves Topiktársaim!
fogalmam sincs, hogy mikor lesz legközelebb alkalmam gép és net közelébe kerülni, mivel az elkövetkezö napjaim igen sürüek lesznek.... a jövö héten szabin leszünk és még Mo-ra is utazunk, amit már külön nagyon várok....
kívánok már most mindenkinek kellemes húvéti ünnepeket és jó csevegést....
(ha elöbb nem akkor április 12-én jövök legközelebb)
Értem. Tehát ott is ugyanaz a helyzet mint itt, de nem ilyen kőkeményen.
Itt ez a nagy bajom. Párom is rengeteget túlórázik a munkahelyén, mégsincs látszatja.. Aztán végülis most már nem túlórázik, mert nem jutun vele egyről a kettőre.
Itt a bíróságon nincs túlóra. Illetve ha akarok, dolgozhatok nyugodtan többet, senki nem fog rám szólni, de természetesen nem fizetik ki...
Próbáltam keresni kiegészítő munkát. Pl takarítónőit, vagy egy 4 órás valamit délutánra, de sehova nincs igény olyan emberre, akinek van munkahelye... Tehát megint csak nem jutunk előlrébb...
Ráadásul nekem még itt sincs olyan ismerősöm aki segíthetne...
Remélem, azért ott nagyobb esélyekkel indul az ember munkát keresni, mint nálunk.. Ráadásul itt divat, hogy felvesznek, majd 3 hónapon belül elbocsájtanak indok nélkül. Mert megteheti, mert neki így olcsóbb... Párommal ezt csinálták egy éven át. Felvették, kirugták minden honnan 3 hónap vége felé... Felvettek mást..
A próbaidőt nagyon kihasználják. Hiába dolgozik az ember vértizzadva, becsületesen, jól..
Én ebbe untam bele. Ebbe, hogy hiába küzdök, nem tudok előlrébb jutni. És nem akarok milliomos lenni. Annyi pénzt szeretnék, hogy tudjam biztosan, hogy minden hónapban telik rendesen enni, kifizetni a számlákat, rezsit.. És ha lehetőség van rá, akkor legyen pénzem sportokat kipróbálni, mozogni..
Nálunk még a számlák kifizetésére se feltétlenül van lehetősége az embereknek...
Az oldalt nagyon köszönöm! Otthon meg fogom nézni, meg letöltök pár dolgot! Van valami, amit tudsz ajánlani, kezdőknek való? Amivel kezdhetném a nulláról?
Bizony tényleg nem egyszerü feladni a megszokott életet, de az itteni környezet (idöjárás, szokások, életvitel stb) azért annyira nem más, hogy ne lehessen hozzászokni.
Igazából a legnehezebb része a dolognak a munkaszerzés. Ha az megvan, akkor onnantól kezdve már nem gond a többi.
Attól nem kell félni, hogy nem fogadnak be titeket! Ennek viszont a nyelvtudás a feltétele. Ez itt most jelenleg egy nagyon kényes téma…
És végülis ha belegondolunk, akkor nyelvtudás nélkül nem tud az ember semmit elintézni és az itteniekkel is csak úgy lehet kapcsolatot teremteni, ha beszéled a nyelvüket.
Ami a munkanélküliséget illeti, az bizony most itt is téma. Itt is voltak leépitések, bár az utóbbi idöben megint egyre több az álláshirdetés.
Hogy milyenek az esélyek az elhelyezkedésre? Ez jó kérdés… Elsösorban attól függ, hogy milyen képesitése van az embernek, milyen munkatapasztalata van, mennyi idös stb. Az ismeretség persze itt is sokat számit. Dehát hol nem?
A munkatársakkal az én esetemben nincs gond (egy kivétellel…), de ez mindenhol más nagyban szerencse kérdése is. Ebben szerintem ugyanaz a helyzet mint otthon.
Munkajogi ügyekben az illetékes kamarához (Arbeiterkammer) lehet fordulni, ahol - az ismeretségi körömben tapasztaltak alapján - kiállnak az ember mellett és készségesen segitenek mindenben.
Én öszintén szólván nagyobb biztonságban érzem itt magam (és a jövöm) minden téren.
Itt sincs kolbászból a kerités és nem hull mannaesö az égböl, de ha van egy szolid iskolai végzettséged, rendesen dolgozol és nem luxusvillában laksz, akkor nem kell azon törnöd a fejed, hogy a havi rezsit ki tudod-e fizetni.
Itt is vannak nagyon gazdag és bizony nagyon szegény emberek is, de az általános életszinvonal magasnak mondható. De itt sem hull senkinek semmi csak úgy az ölebe (otthon sajnos sokan ezt hiszik…).
Szóval csak azt tudom mondani, hogy ha meg akarjátok valósitani az álmotokat, akkor nagyon komolyan feküdjetek rá a német-tanulásra!
Az interneten találtam egyébként egy oldalt, ahonnan le lehet tölteni mindenféle feladatokat és nyelvtani táblázatokat. Ugyan az egész oldal német nyelvü, de végülis ez is csak plusz gyakorlás, nem igaz?
Remélem, hogy találsz néhány számodra hasznos dolgot:
http://www.deutsch-lernen.com/anfaengerkurs/ue bersicht.php
Kösznöm a jókívánságot, én is reményekedem benne, hogy rendbe jön mostmár!
A párom a külföldi élettől nagyon fél. Ő is angolos, de nem jelentene gondot neki sem a német, ha komolyan gondolja, olyan, mint egy szivacs!
Csak mindketten félünk az ismeretlentől. Egy idegen országban, idegenen, segítség, barátok, ismerősök nélkül, teljesen magunkra hagyatkozva.. Ő inkább álomnak látja a dolgot, mintsem megvalósítható, működő dolognak. Nem hiszi el, hogy létezik ilyen hely, ahol befogadják az embert.
Én mikor gimiben tanultam németet, dragon-ball-t néztem nagyon sokat, és onnan rengeteg kifejezést, szót, kiejtést tanultam én is!
Azóta már mindent elfelejtettem az Ich bin-en kívül. Ja nem: Ich habe keine zeit! Schuldigung! :) Ich gebe(n?) auf!
Vannak apró töredékek, de minimális, az is a dragon ball-ból.
Én a ti elmondásaitok alapján nagyon fel vagyok buzdulva az ügyre!
Egy kérdés: Ott kint mennyire van munkanélküliség? Ha az embernek nincs munkája, mennyire van lehetősége, esélye elhelyezkedni? Ott is csak és kizárólag ismeretség alapján talál munkát az ember? És a munkatársak, munkaviszony általában milyen? Vagy ott is széles spektrumú, attól függ, mennyire szerencsés az ember? Ezen a téren mire számíthatunk?
Egyébként már elkezdtem nézegetni a német dolgokat az interneten, de csak felületesen, kiváncsiskodva, félve kattingatva..
Szia Pipi!
Nagyon sajnálom hogy a nagymamád nincs jól! Remélem, hogy nem kell visszamennie a kórházba!
A pároddal egyébként mi a helyzet? Ö hogy áll a némethez és az Ausztria-kérdéshez?
Egyébként ha sok német csatornát nézel, az is segithet! Hiszen a képek sokszor magukért beszélnek és talán igy is tudnál tanulni néhány új szót. És ezzel egyidejüleg a kiejtés is "rögzödne a füledben".
Lehet, hogy nevetséges, de nekem pl. a német nyelv tanulása anno a Hupikék törpikékkel kezdödött...
Nagyon kösznöm!!
Egyenlőre még előkészíteni sincs időm a terepet tanulásra, nagymamám is nagyon rosszul van, nem rég jött ki kórházból és lehet vissza kell mennie, emiatt nagy rohangálások vannak, plusz a saját életünket is egyengetjük, stb..
Szerintem ez egy-két hét alatt lecseng, és akkor tudok időt szakítaniaz elkezdésére,aztán ha kialakult a menetrend, akkor már sinen leszek. A segítséget nagyon kösznöm, és azt hiszem, igénybe is fogom venni, tanár nélkül nehéz tanulni, megérteni! Hálás vagyok a felajánlásért!
Szép napot, jó munkát Neked!
Üdv Mindenkinek!
Úgy örülök, hogy újra feléledt a topic!
A utóbbi idöben már be se néztem, mert azt hittem, hogy vége, ennyi volt. De szerencsére tévedtem! J
Mindenkinek csak azt tudom mondani, hogy érdemes itt élni és érdemes tanulni a németet, mert anélkül nagyon nehéz érvényesülni. Viszont ha az ember egyszer megvetette itt a lábát, onnantól kezdve megy minden! Az elején persze sok az intézkednivaló, nehéz az ismerkedés stb., de egy idö után minden elrendezödik. Én is azt tapasztalom, mint Cicafalva: ha valaki igyekszik beilleszkedni és megtanulni a nyelvet, akkor gyorsan befogadják az embert. Persze itt is vannak rosszindulatú kötekedö emberek, de ez mindenhol elöfordul.
És ami nekem külön szimpatikus: itt nincs szükséged boritékra, ha orvoshoz kell menned…
Ediflor: Ha jól értettem, akkor Te valahol Ausztriában élsz. Nincs a közeletekben Volkshochschule? Ott elég baráti árakon mennek a tanfolyamok. Talán tudnál ott is németül tanulni!
Pipi: Én is csak bátoritani tudnak a nyelvtanulást illetöen! És ha megy a német mellett az angol is, azzal csak nyerhetsz, hiszen ezáltal sokkal jobb esélyed lenne itt munkát találni. Ahogy Cica is, úgy én is nagyon szivesen segitek amiben tudok!
Cicafalva: úgy szeretem benned a pozitiv életszemléletedet! Lehet bármi, Neked mindenkihez van pár jó szavad és a világ máris nem olyan borús!
Na megyek vissza dolgozni egy kicsit, de ezentúl gyakrabban benézek majd! J
Mindenkinek nagyon szép napot kivánok!
Nem semmi!
Hogy merészel egy ember így kijátszani mások bizalmával???
Én mikor segítséget kapok valakitől -akármilyet-, akkor nem győzöm keresni a módját, hogy megköszönhessem neki.
Én most bíróságon dolgozok, ide hugom anyósjelöltje juttatott be. Igyekeztem Neki meghálálni, de nagyon ügyes volt, nem hagyta. A mai napig azzal hálálom meg a bizalmát, fáradtságát, hogy lelkesen, szorgalmasan, jól, gyorsan dolgozom, amennyire tőlem telik. Ennél többet nem tudok tenni, de Neki ez elég, úgy látom.
Mégis olyan kellemetlennek érzem, hogy ő segített és nincs módom meghálálni neki ezen felül semmivel.
Vagy akárkitől ha kapok valamit, cserébe mindig majd összetöröm magam, hogy viszonozhassam. Akár egy sütivel, apró segítésggel, bármivel.
Úgy látszik, vannak ilyen emberek mint mi, meg vannak mások..
Férjed nagyszerű hatással van rád, nagyon ügyes!
Néha nálam is meg kell valaki fogja a gyeplőt és visszább venni a tempómból. Nagyon el tudok szállni magamtól, és ezt könnyen ki is használják mások... Néha vissa kell billenteni a való világba engem is. 
Még mindig én vagyok a legkisebb, rámver egy centimétert!!
Mit jelent az a szójárás, hogy kicsi, de hmm?? A második felét nem értem..
Neked is nagyon kellemese Húsvéti Ünnepeket! És sok-sok-sok locsolót!!!
bizony nekem is rengeteg eröt ad, ha a hálás és örömteli tekinteteket látom.... a nagy szívem még nagyobbra nö olyankor......
bár nem mindig találkozom olyanokkal, akik értékelik, ha segítesz nekik....
az elözö munkahelyünkön, amikor felvétel volt meggyöztem az osztrák fönököt, hogy hozzunk Mo-ról csöszerelöket az építkezéseinkre.... én gyüjtöttem össze a jelentkezéseket és sokat jelentett, ha én valakit kiválasztottam.... na, volt hogy átkoztam a napot, hogy mire kellett ez nekem....
egyesével mindegyik jó ember volt, a legtöbben tudtak is együtt dolgozni és élni is a szálláson, de volt néhány, aki képtelen volt bírni magával (piáltak, nem dolgoztak rendesen, ha messzebbi építkezésre kerültek..stb) na ettem a mérget rendesen és persze sokszor kellett számomra kellemetlen helyzeteket kezelnem, fordítanom....
Van néhány, aki tudta értékelni, ha segítettem valamiben, de sajnos a legtöbbnek abszolút természetes volt, hogy járom a hivatalokat, az orvost, meg bankot, meg mit tudom én még mit velük....
és a nagy jó szívem nem tud nekik nem segíteni, csak a párom szokta megjegyezni, hogy nem veszed észre, hogy kihasználnak - nem kell mindig az elsö szóra ugranod, várjanak ök is rád egyszer.... ilyenkor rájövök, hogy igaza van és visszaveszek egy kicsit....
hiába nem dolgozunk már egy helyen, ha bajuk van azért még most is megtalálnak - szerencsére jóval kevesebben is maradtak...
Sziasztok !
Cica, ez nagyon szep töled, hogy igy segitesz masokon, csak igy tovabb ! :)
Amig Nemeto.ba laktunk ott lattam, hogy kitesznek a haz ele mar megunt, de meg jo allapotban levö dolgokat, hat engem is alig tudott elvonszolni onnan a parom, szivem szerint hazavittem volna mindent a rokonoknak, ismerösöknek... mindenröl tudtam, hogy epp kinek lenne jo... :))
Holnap uton leszünk hazafele, nem tudok jönni, de minden kedves forumtarsamnak KELLEMES ÜNNEPEKET KIVANOK !
jA; Pipi, en is csak 156 cm "mely" vagyok, de nalunk azt szoktak mondani : kicsi, de hmm !!! :))
Csodálatos, amit csinálsz!!
Ez nagyszerű dolog, nagyon ügyesen kitaláltad, ha kimegyek, én is biztosan ezt fogom csinálni, begyűjtöm a megunt, már nem kellő dolgokat és itt odaadom olyanoknak akik valóban rászorulnak!
Én itt nem sokat tettem, de egy kutyának megváltottam a világot. Mostmár az én kutyám, és boldog nagyon az öreg Bogár, aki 10 éves. A főbérlőim borzalmas körülmények közt tartották eddig, többszörösen kínozták szerencsétlent, ráadásul meggyőződésük, hogy ez a kutyának jó, ahogy tartották...
Azóta minden sporolt és megmaradt pénzemet rááldozva, időt, energiát, türelmet nem sajnálva egy új kutyát faragtam belőle kicsit több, mint negyed év alatt.
Tudom, hogy neked ugyanaz a fizettséged mint Nekem: tudni, látni, mennyire hálásak, milyen nagy szükségük volt a segítségedre. Itt a lelki ajándék, az a hatalmas pozitív, szeretetteljes, hálás visszajelzés minden igyekezetet megér!
én soha nem adok az ilyen kéregetöknek...
pénzböl nekem sincs annyi, hogy csak úgy osztogassam... megsajnálni meg nem tudok mindenkit....
ezt másképp oldom meg.... mióta itt vagyok látom ugye, hogy mennyivel másabb itt az élet.... nekem sokszor pazarlásnak is tünik sok minden ( a párom külön szereti bennem, hogy milyen spórolós vagyok)...
látom, hogy mi mindent dobnak ki az meberek, csak mert már nem kell, de még semmi baja, vagy csak ö megunta.... én begyüjtöm, amit lehet... ez lett a hobbim... a caritas a magam módján.
A környezetemben már akik ismernek tudják, csak megkérdezik kell-e ez, vagy az és persze mindig igennel válaszolok... nekem adják legyen az ruhanemü, müszaki cikk, használati tárgyak, kisbútor, játék stb...
ahßanyszor hazautazunk Mo.ra mindig ki van tömve a kocsi a gyüjteményemmel... otthon aztán elosztom kinek mire van szüksége.... amire nem találom gazdát maga, azt továbbadom egy volt gimis osztálytársnömnek (Ági), aki egy igen szegény faluban lakik és a férje meg az ottani gyerekotthon vezetöje... na ott aztán minden elkel, nem marad semmi, mert mindenki tud használni valamit abból, amit nekik adok.... "Anygalkának" hívnak... mert az elsö ilyen szállítmány kicsivel karácsony elött vittem nekik....
Akkor éppen sok gyerekruha volt a csomagban és az otthonban lakó gyerekek kapták. Az Ági szerette volna, hogy én is bemenjek vele az otthonba, de én mondtam neki, hogy ezt ne kérje tölem - nem bírnám ki a sok elhagyott vagy árva gyereket látni (nekem nincs gyerekem) .... azóta csak "az angyalka hozta" van...
szóval ez az én gyengém, én így segítek azokon, akiken tényleg kell, vagy lehet - de ezek nem is járnak az utcára kéregetni, ahhoz túlságosan szégyenlik a nyomorúságukat....
én meg csak gyüjtök tovább - szerencsém van a párommal, mert partner és jó ember... lehetne másképp is - én meg ezért imádom öt!
Pontosan! Már az akaratnál elveszik minden, a mondások felénk is ismertek, és van benne sok igazság!
Volt egy riport egyszer, hogy miből élnek meg: kéregetésből. Nagyon sokan nem adnak nekik, de ettől függetlenül az ügyesebbek naponta összeszedik az 50e Ft-ot is akár! Amit elisznak, elvernek, stb...
Igaz az átlag csak párezer ft-t kapar össze magának kéregetéssel, de az pont elég a napi piára, meg kenyérre...
De ettől függetlenül akkor sem értem, miért jó nekik az utcán.... Meg így...
Nos nálunk sem olyan magas senki sem a családban, de párom pl 180 centin túl van, és elég érdekesek vagyunk együtt...
De akkor is én vagyok a legkisebb, és ez igazságtalan! 
Felén azt szokták mondani, hogy "a jóból csak keveset adnak"
meg a sok is megárt belöle.....
nálunk az anyai ágon az egész család ilyen kicsi, én szokva vagyok hozzá.... én 164 cm vagyok, az sem éppen olyan sok
hát a munkanélküliek és a hajléktalanok hozzáállásáról nekem is megvan a magam véleménye.... csak azt nem tudom, hogy ezek az emberek miböl élnek?
čn is voltam otthon munkanélküli, de engem mennyit nyüstöltek azért a kevés kis járadékért, hogy mennyi pecsétet és jelentkezést kell felmutatni rendszeres idöközönként....stb. hát már alig vártam, hogy tényleg munkát találjak és megszünjön ez a huza-vona....
szerintem aki nagyon akar az talál is magának munkát.... de hát ha már az akarásnál feladják....
Nahát nem semmi!! 10 sofőr???? Nem semmi!!
Na igen a másik probléma a sok hajléktalan, meg munkanélküli. Borzalmas a hozzáállásuk. A legtöbb munkanélküli mondogatja, hogy szeretne munkát, de mikor ott a lehetőség előtte, akkor lecövekel makacsul...
Érdekes gondolkodásmódja van az itteni embereknek. Én ilyet még nem láttam, hogy valakinek felajánlanak egy új életet, és elutasítja!
Hát, azt hiszem, bőven van mit tanuljak!
Na délután ha esni fog, kiállok kicsit az esőbe, hátáha megnövök picit...
Nem értem, miért lettem ilyen apró pedig, mert a korombeliek mind sokkal nagyobbak nálam...
Szia Messa,
ugyan nem ismerem a körülményeket, hogy hová és milyen eszközzel viszi a keresztmami a kislányodat...
én nyaranta szoktam a barátnöm kislányát Budapeströl Ausztriába, Linz mellé elhozni. Kocsival utazunk, tehát elvileg kicsi a valószínüsége az ellenörzésnek, de az útlevéle velünk van és én még az egészségügyi kártyáját is el szoktam hozni, bár nekem nem jelentene problémát, ha öt itt kellene valamiért orvoshoz vinni.
Egyébként el tudom képzelni, hogy semmi kérdöjel ne merüljön fel pl. írsz egy nyilatkozatot, hogy a keresztmami a te beleegyezéseddel viszi a gyerekedet külföldre és tanuval aláíratod...
sajna pontosabban nem tudok segíteni, de talán ez is valami.
Szép napot Neked is!
Cicafalva
azt hiszem ezekkel a méretekkel itt is problémáid lennének, azon kívül azt hiszem, hogy csak állampolgárok lehetnek itt rendörök - de nyugodtan szóljon, aki máshogy tudja...
a tökéletes német szóban és írásban mindenképpen feltétel - ez biztos.
a "nincsenek rendöreink" témára visszatérve.... viszont van egy csomó munkanélküli, akiket foglalkoztatni lehetne ily módon és mint a párom mondta meglenne a fizetésük is simán a befolyó büntetésekböl... így gondolta...
sokáig dolgoztam egy nagy buszos cégnél... ott emlegettem a soföröknek, hogy ha itt egyszer abbahagyom, akkor elmegyek rendörnek és tudni fogom, hogy kit kell megállítani ..
(szúrópróba szerüen ellenöriztük a jogsikat, hogy magukkal hordják-e.... ne tudd meg, hogy mindig volt legalább 10 soför, akiknél nem volt velük...)
Jól hangzik, és ezáltal gondolom az autósok is türelemesebbek alaphangon és egymásal egyaránt! :)
Erre a felvetésre én is gondoltam, mert igazatok van és kiváló ötlet. Ami miatt nem kivitelezhető: nincsenek rendőreink. Alig van rendőr az országban, úgy toborozzák őket nagy nehezen, boldog boldogtalan alkalmaznak. Én egyébként elmennék szívesen rendőrnek: lovasrendőrnek.
Az egyetlen probléma az egésszel, hogy155 cm magas és 50 kg vagyok, nem éppen rohamrendőr alkat... :) Más terület nem tudom, mi érdekelhetne ezen belül. Szerinted külföldön lehetne belőlem lovasrendőr? Gondolom ott a sok zöld, meg alapból a ritmus miatt több lovasrendőr van, talán nem annyira szigorú feltételekkel.. Vagy oda csak állampolgárok jelentkezhetnek?
Itt az országban sajnos rendőrnek nem vagyok alkalmas a méreteim miatt..
Mo-on az a baj, hogy hiába van a kresz, nem látsz rendört az utakon, akik betartatnák az autósokkal.... ezt a párom állapította meg egyszer és igaza van.... itt olyan szigorúan ellenöriznek, hogy egyszerüen nem merik nem betartani a Kreszt....
itt ha nem állasz meg a zebra elött, ha látod, hogy gyalogos van a közelben és a rendör ezt meglátja, még a jogosítvány is ugorhat néhány hónapra... a piros lámpán való áthajtásról már nem is beszélve.... naponta látni rendöröket az utakon, trafipax-szal a kezükben.... felénk nagyon rendes autósok vannak...
a párom szerint Mo-on úgy lehetne pénzt elöteremteni az államkasszának, hogy mondjuk beállítana 500 trafipaxot, 500 rendörautót 1000 rendörrel és kiküldené öket az utakra.... és ezt napi 24 órában.... már nem kellene a polgároktól a jogos járulékokat megnyesdelni, hanem a sok szabálytalan autós befizetné a hiányt és még fent is tartanák magukat a rendörök.... mert a kreszt csak így tartanák be az emberek, ha a zsebükön éreznék a súlyát - a pénz veszteség mindenkinek fájdalmas pont, csak nem mindegy, hogy hogy veszik ki a zsebböl..., de hát Mo-on még nem müködik a kontroll és mindenki azt tehet, amit akar, nincs következmény....
sajnos valahol igaza van a páromnak...
egyszóval itt az elsö a gyalogos és a kerékpáros... Pipi, itt nyugodtan bringáznak az emberek....
bizony jó a megfigyelésed..... aki többet törödik magával, az jobban figyel a beszédjére is és általában iskolázottabb is....
minél elittebb egy cég, annál tisztábban illik a német nyelvet beszélni.... de a tv-ben is megfigyelheted.. a híreket mindig szépen mondják, de a körzeti müsorokat, helyi csatornákon dialektussal adják...
jó ötletnek tartom az udvarotok beli nénit megkérdezni, mert tuti biztos vagyok benne, hogy szívesen segítene.... ráér, neki is társaság lennél és az én tapasztaltatom szerint azzal, aki be akar illeszkedni az itteni társadalomba azokkal segítökészek....
én a 3 éves ittlétem alatt eddig öszesen két bunkóval találkoztam, akik megjegyzést tettek rám, mint bejöttre, aki nem tud rendesen a nyelvükön -de a 99,8 % az inkább megtisztel azért mert beszélem a nyelvüket és ha nem is fogok fel valamit elsöre szívesen segítenek és magyaráznak el valamit többedszerre is.... ilyen olyankor fordul elö, ha jellegzetesen dialektusban használnak szavakat, amiket én még nem ismerek.... elöbb utóbb rájövünk, hogy mi a német megfelelöje és innentöl már értem miröl is van szó.... közben pedig még jót is szórakozunk, mert ezek a helyzetek inkább vidámak, mint halál komolyak....
én a helyedben mindenképpen megpróbálnám.... hívd át egy kávéra meg sütire és már el is indult a kapcsolat... meglátod mennyit haladsz majd, hogy élesben kell használnod, amit eddig elméletben tanultál...
Esőmentes jóreggelt mindenkinek!
Bocs hogy ismeretlenül bekukkantottam.Hátha tudtok segíteni,infót adni.
2éves lánykánk utazna külföldre a keresztmamijával.de az okmányirodában sem kaptunk érdemleges választ,hogy milyen hivatalos papírok kellenek ha más viszi ki az országból a gyereket!
Ha valaki tudja,kérem írjon privit!
Köszönöm!
Messa
Ennek őszintén örülök! Főként a sportolós résznek! :) Itt még az autósok sem figyelnek egymásra, nemhogy még a puhatestűekre..
Én mikor kerékpároztam, szinte napi rendszerességgel majden elcsaptak, pedig óvatos kerékpáros voltam.. Aztán persze az autósnak állt feljebb, míg nem mondtam neki, hogy rendben, álljon félre, és egy rendőr társaságában megvitatjuk a KRESZ szabályait.
Gyalogosként szintén sokszor van, hogy a ZEBRÁN elcsapnak, ha én nem ugrok alrébb... Persze jön a dudálás, káromkodás, míg itt is nem hivatkozom a rendőrre...
Borzalmas..