Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Én is mielőbbi jobbulást kívánok.
Jujóka gyógyulást!!!
http://www.paramedica.hu/200909/03_termeszet1/index.htm
Ó, de kis drága!
Isten éltesse őt!
Az "indiánost" ismerem a szép tárgyas topicból
A tányérok nagyon szépek! Remélem, alkalmi sütizéseknél hasznűljátok!
Mielőbbi gyógyulást, Jujoka!
Mondom én. Egy tünemény!
Hű, az durva, barátnőmnek szokott lenni. Jobbulást neked.
Tominak boldog névnapot, ha ma tartja.
Sziasztok! Már "régóta" nem vettem részt a topik életében, de megint begyulladt a lábam. Tudjátok, kedvenc miniszterelnökünk vezetékneve+c. Egész héten ezzel kínlódtam. Remélem holnap bejutok a háziorvoshoz, mert az sajnos nálunk nem biztos. A héten még tudtam kezelni antibiotikummal, mert volt itthon, de ez most makacsabbnak tűnik. Remélem nem kell a Dél-pesti kórházba befeküdnöm.
Egyik sem jó, de ez........
A szülinaposoknak sok-sok boldogságot kívánok! Barackmanó Tomi verséhez én is gratulálok!
A betegeknek, pedig jobbulás kívánok!
Szép kislány. Van ego-ja is az elmondottak szerint. Bedöglött a net, csak a telefonomon működik.
"Anoushka azt állítja, hogy ő van a képen"
Mármint a nagytortáson!
Most mondja a fiam, hogy Anoushka azt állítja, hogy ő van a képen!
Hát naná! Ki más lehetne az ünnepelt, a gyertya elfújásra jogosult, aki körül forog a világ? Csakis ő maga!
Köszi, megnéztem. Aranyos tényleg.
Az tetszett hogy részecskegyorsított 8 éves.
Eddig nem szerepelt a baba, csak beszéltek róla. Abban az előzetesben láthattuk, aminek a linkje a 123517. a hozzászólásban van.
Valami előzetesben olvastam. De akkor nem vacakolok vele.
"... neki se volt hobbija a selejtezés."
Van egy kolléganőm, akit ha feldühítenek, iszonyú rendrakásba-selejtezésbe kezd, hogy levezesse a mérgét.
Érdekes, én ennyire még sose voltam mérges...
Én a helyi bolhapiacon tapasztalom, hogy amint szegény felmenő földobja a talpát, az örökösök hívják a lomisokat és kiüríttetik a kecót anélkül, hogy tudnák, mit dobnak ki ---- viszooooont.... én így jutok néha fillérekért olyan kis gyöngyszemekhez, mint ez az aranyozott keretes szépség közepén tükörrel (kézzel festett inka jelenetek, biztos, hogy nem Európában készült és nem mostanában, a keret háta elbarnult, a kis háromszög szegecsek és az akasztó rozsdás). Ezt pl. 800 Ft-ért zsákmányoltam 4 évvel ezelőtt.
Vagy ezeket a tányérkákat darabonként 100 Ft-ért.
Most viszont leállok, mert az én "kincseimre" ugyanez a sors vár...
Szerintem Zsófi még egy pillanatig se küszködött a gyerekkel, talán 2x láttuk eddig pillanatokra a folyosón -- hacsak én is le nem maradtam valahol...
Köszönöm mindenkinek. Azaz Tomi nevében. Egy kicsit meglepődtem mert matekzsenik mindkét ágról vannak, de költő nincs sehol.
12 éves, én havonta mérem. Nem aggódok a magassága miatt, itt abszolút átlagosnak számít, a magyar gyerekek magasabbak. Ha már magasabb lesz mint az apja az nekem jó, én sem vagyok túl magas. A legmagasabb unokatestvére 184.
Megnéztem a csütörtöki részt, de abban sem volt semmi Zsófi. Buta vagyok mert meg kellett volna kérdezni előtte melyik napiban van hogy küszködik a gyerekkel.
Még a szerdait megnézem ma ha időm engedi.
Gratulálok Tomi verséhez. Már korábban akartam írni, aztán annyira belemerültem a saját problémáimba, hogy elfelejtettem.
Bocsánat!
A magassága miatt meg ne aggódjatok. Dávid is mindig a legkisebbek között volt az osztályban. Kb. 17 éves korában indult olyan hirtelen növésnek, hogy minden nadrágvásárlásnál ráparancsoltam, ki ne nője, mire hazaérünk!
"ha jobblétre szenderülök..."
Hát igen. Pár hónapja halt meg a legkisebbik nénikém, 95 éves korában. A nővéremmel ürítettük ki a lakását. Hát neki se volt hobbija a selejtezés. Szerintem életében nem dobott ki semmit, sőt, a 15 éve meghalt másik nagynénémtől is "átmentett" egy csomó cuccot. Mindenféle iratot, emlékérmet, levelet, bizonyítványt, fene se érti, miről szóló feljegyzést, újságkivágást, anyakönyvi kivonatokat. Könyveket, ami neki is megvolt, és persze nekünk is itthon. Örültünk, ha valakinek ingyen oda tudtunk ajándékozni valamit.
Nagyon rossz érzéssel és lelkiismeret-furdalással hordtam le a kukába egy halom fényképet, amin a nénikém szép hosszú életében fontos kollégáiról, barátairól, számomra teljesen érdektelen idegenek szerepeltek. De hát az utóbbi 40 évben készült, saját fotók is elárasztják a lakást, már azt se tudom kezelni, bármelyik fiókba nyúlok, fénykép akad a kezembe.
Gondolhatod, hogy nem volt szívem kidobni pl. a nagyszüleim esküvői képét, valamikor az 1900-as évek elejéről. Gyönyörű szép menyasszony volt a nagymamám, én már nem ismertem, és csak öreg nénis képet láttam róla eddig. De a Gólya néninek becézett bábaasszony fényképe se kutya, aki emlékül adta a képet "a gyermeknek", akit világra segített. Micsoda kedves gesztus, ilyet még nem is hallottam!
Na, visszakanyarodva a kezdő gondolathoz: én is akkor fogadtam meg, hogy elkezdem itthon a "rendcsinálást" és szigorú selejtezést, hogy ha feldobom a talpam, a gyerekeim ne őszüljenek bele a sok kacat átnézésébe. De hát csak szaporodik a gyűjteményem, ahelyett, hogy fogyna, ha ilyen kincsekre bukkanok, mint a fentebb említettek.
(Az a lakáskiürítés annyival volt könnyebb, mint most a festés stb. miatti rakodás, mert a végén hívtunk egy ószerest, és elvitettük a két teherautónyi "maradékot". Ha kincset talált benne, váljék egészségére. Nekem meg se kertem, se raktáram, még a lépcsőházba se rakhatok ki semmit, csak tologatok mindent onnan ide, innen meg oda. Erős kísértést érzek, hogy lemondjam az egészet...)
Bocs, ha hosszú volt, akit zavar a sok offolás, ugorja át! Nem bánt, mert nem látom.
Aranyos az a pici fiú azzal a nagy tortával! A két nagyobb gyermekem március 2-án született, a harmadik egy kicsit elcsúszott, ő március 14-én. Azért csak egyszerre ünnepeltük a születésnapjukat. Volt úgy, hogy 3 emeletes tortát csináltam nekik, vagy olyan,hogy hármat külön, a nagyobbé volt a legnagyobb, de a kicsi elkeseredett, hogy az övé hamar elfogy.
Úgy látom egyforma dolog előtt állunk, most készülünk mi is festésre, parkettázásra. Még éjszaka is ezen gyötrődöm.
Szerintem is eltűnhetne Rudi Alizzal, Bözsével, na vigyék magukkal Gizit is, na de akkor ki marad?
Zsófikánk már rég máshol produkálja magát a megyei lapunk szerint (lévén Ramóna veszprémi)...
Nagy gratula Tominak -- és ezek csak a kezdeti sikerek. Az én szememben máris nagyra nőtt számos jó tulajdonságával.
Szóval Anoushka -- ezer bocsánat, picilány!
Cuki! Meglepő, hogy Annuschka indiai hercegnős arcocskájával is mennyire hasonlít rá.
Fogadd őszinte együttérzésemet, GerDAmama! Hosszú és (nem mindig) áldásos életem során számtalanszor költöztem-tataroztam, motivált a várt eredmény.
De a tonnányi papírom drasztikus kiselejtezését már 1-2 éve halogatom, annyira rühellem (évszázados közüzemi számlák, rég kidobott készülékek kezelési utasításai stb.) -- részben a nem túl csábító motiváció miatt is..., ami pedig az, hogy ha jobblétre szenderülök
, lemenőim legalább az eltüzelendő hagyatékom miatt ne átkozzanak.
Kitartást Neked és böcsületes, produktív szakikat!
Gerdamama!
Annyira aranyos vagy, olyan frappánsan kivágtál engem ebből a csúnya slamasztikából. Még az este próbáltam magyarázni a bizonyítványt, próbáltam magam jobb színben feltüntetni, mert nem vagyok még ennyire "ilyen"
Úgy fel voltam dobva magamtól, hogy sikerült 5 tűpárnát elkészíteni a gyerekek zsibvásárára, hogy kapkodtam...szeleburdi voltam. De mára már megkomolyodtam...és tényleg emlékszem, hogy írtál arról a viharról akkor.
Arról is írtam, hogy tudom, m i vár rád, én tavaly voltam hasonló helyzetben. csak nekem van egy melléképületem, ahová kihordtam mindent, és most ott alig lehet lépni, pedig megígértem magamnak, hogy kíméletlenül szanálok. nem így történt, szép lassan szivárognak vissza dolgok a lakásba. ha valamit kidobok másnap biztosan arra van szükségem..legyen az bár mi, rongy, régi lábas....
Szóval az a levél nem ment el mert mire végig írtam, huss...a hálóban elment a net. Már sokszor csinált ilyet, de nem tanultam belőle, hogy megnézzem, hiszen az előző hozzászólás elment. valamiért szelektál engem. A hálóban egy kis Acer gép van..nem igazán megbízható már.
Most megyek a szomszéd rokonhoz és haza hozom az összes lenyesett gallyat..tavaly is egész évben az volt az alágyújtósom a csempébe. Ez is jó nagy OFF volt, de ma szünnap van a BK-ban is.
akkor mégiscsak Liza volt...ja, Julira egy pillanatra nem ismertem rá, aztán leesett.
Elég hamar hazaengedték Zsófit, kíváncsi vagyok, mikor küldik el Klauhoz, hogy onnan vissza már egy részecskegyorsított 8 évessel jöjjön.
neked is boldogat, emlékszem, beszéltük ezt, hogy pár nappal megelőztelek. Kész halastó van itt.
Tomid hány éves? Az én 14 évesem novemberben volt 167, a szülinapján meg a fél szülinapján szoktam méricskélni.
A nagyom a gerincműtét miatt megállt 178ncmnél.
A vershez gratula, majd gépről megnézem, mert telón már nem látom.
Hűűű, mekkora torta! És milyen jó ötlet! Nagyon boldog szülinapot a fiadnak! Mi is ünneplünk ma, de nekem hét közben volt, ezért már egy hete ünneplés van.
Nórának sokkal rövidebb a haja a híradásokban, lehet, hogy még egyszer bekattan?
Oszi jól megmondta az apjának. Valahol igaza van, bármennyire szeretjük is Zsoltot. Krisztiánról jöhetne már jó hír.
Gizi komolyan azt hiszi, hogy övé a Rózsa? Majd az első bajnál elmenekül, és kész. Ááááá
Köszönöm szépen!
Nóra hajával felcsigáztatok. De nem csinált vele semmi drasztikusat, hátul meg is hagyta.
Holnap megnézem Zsófi kisfiát is.
Isten éltessen sokáig!
Tök szenilis vagyok, mert háromszor meg kellett néznem, még ki is merevítettem a képet, mert nem jöttem rá, ki a csuda ez a nő Julival. Csak a Mátyás király tériekre, vagy az ott néha megfordulókra gondoltam, elfelejtettem, hogy Juli a sitten van.
Mondjuk első nekifutásra Ottót se ismertem meg, olyan gyors vágások voltak.
A végén még kiderül, hogy a Facebook-os ismeretlen tippelt jól, és Ági lesz a tettes. Vagy ő is egy hős anya, és magára vállalná Liza helyett, ahogy Juli is azért ül, mert Petit akarta menteni.
Zsófi kisfia nagyon szép, csak kissé túlkoros. Persze nem kívánhatjuk, hogy egy 7 hónapra jött koraszülött babával forgassanak.
Remélem, Alíz és Robi világgá mennek, mert ki nem állhatom őket. Vihetik Bözsét is.
A mostanában "szokásos" kapkodós beharangozó videó.
Meg vagyok döbbenve!!!
http://sorozatwiki.hu/articles.php?article_id=37515
Hát ez nagyon cuki. De a picifiú is a nagy tortával. Ügyi vagy.
Nahát, holnap lesz neki? Nekem meg tegnap volt.
Én zugolvasó üzemmódban működök, mert ugyan megnézni nincs időm, de képben vagyok ám a tartalmaknak és e fórumnak köszönhetően.
De jó lenne ha Tomi is legalább akkora lenne. Bár nekem 180 is elég. Egyelőre csak 150.
Képzeljétek feltették az iskola hírlevelébe a versét. A facebookon már eldicsekedtem vele. Én úgy örültem hogy végre nem matek. Ha már enged felpakolom ide is.
Itt nagyon hideg van, északon a hó is esett. Reggel mikor futni voltam, deres volt a fű a parkban. Azért egyre többet süt a nap és kevesebbet esik. Tavaszodik ám.
Dehogy lőttél bakot! Tényleg nagyot nőtt a gyerek (185 cm), és tényleg nagyon aranyos.
A kép elég rossz, életben még nem is látszik annyira, hogy milyen karcos, végül is egy 33 éve készült, amatőr, fekete-fehér kép. De az ugye látszik, hogy a torta hatalmas, nem csak a pici gyerekhez viszonyítva?
Az unokám január végén volt kétéves. Az ünnepség szűk családi körben zajlott, mert akkora jég szakadt a városra, hogy se gyalog, se járművel nem lehetett kimenni utcára. (Nekik ez jutott, mikor a híradások a hatalmas hóviharokról szóltak.) Le kellett fújni a bulit, aztán egy héttel később megtartották.
Jajjjjjjjjj...ekkora bakot lőni!!!!!! El sem olvastam mit írtál,megörültem, hogy az unokádról jött a kép...még néztem is, biztosan skypról. Igaz, azt is megállapítottam nem hasonlít a kicsi korára......és most hamut szórok a fejemre és elbujdosok szégyenemben
IGEN!!!!!!
Nagyon nagyot nőtt....nagyon aranyos
hihetetlen gyorsan nőnek a gyerekek..és nem is folytatom mert az meg ünneprontás lenne
Húsvétra megkaptuk a képfelrakás lehetőségét. És ha még valami alkalmi hangulat jelek lennének..olyan nyuszikák, kiscsibék... azt mondom, itt van a kánaán!!!!!
És igeeeeeeen!
Az adventi (!!!) képek idején döglött be a képfelrakási rendszer, az idén már nem is kísérleteztem.
Hátha...
Ma nem volt se időm, se türelmem "gépezni", ahogy a férjem szokta mondani. Festést, parkettázást tervezünk, meg némi bútorcserét, és tiszta idegsokkos vagyok tőle. Ma egy tonna papírt néztem át és dobtam ki vagy daráltam le. Mára érdektelenné vált iratok, garanciajegyek rég elfelejtett masinákról. Ez a könnyebb fele, de ott vannak a levelek, gyászjelentések, képeslapok, fényképek, amiket az ember csak egyik kupacból a másikba pakol, mert nincs szíve kidobni. Szóval fizikailag és lelkileg is eléggé megviselt a mai nap, és ez még csak az előjáték.
Viszont kezembe került Dávid fiam fényképe, amin az első születésnapi tortáján égő gyertyát nézi, kissé ijedten. Soha jobbkor, mert holnap lesz a születésnapja. Gyorsan be is szkenneltem a képet, és elküldöm neki. Ekkora tortája azóta se volt, és szerintem nem is lesz. Sok vendéget vártunk, és úgy gondoltam, egy normál torta a fél fogukra se lesz elég. Így aztán vettem egy jókora fém szitát, kibéleltem alufóliával, és abban sütöttem a piskótát. Nagyon szép lett, én pedig nagyon büszke voltam magamra. Mondtam, hogy szitában vizet hordani a bolond is tud, de szitában tortát sütni, az a művészet! Azóta is emlegetjük, de a képet nem találtuk róla. Most előkerült.
Bocsi, hogy a BK-ról nem sok szó esett, de most nem vagyok rá hangolva. Inkább egy kis barátok közti nosztalgiázásra.
Én is arra számítottam, hogy össze-vissza belenyirbál, de aztán egész jó lett a végeredmény. Lehet, hogy a későbbiekben mindig vág belőle, aztán végül tényleg eljut a süni frizuráig.
Te kis fodrászmester!
Azt hittem, jól elcseszi, és a fodrász kénytelen lesz valami jó kis süni frizurát csinálni neki, mert mire mindenhol kiigazítja, max. két centi marad. Mint mikor a nővéremmel fodrászost játszottunk. Szerencsére én voltam a mester, ő a vendég, és mire cseréltünk volna, anyánk hazajött (és persze jól elvert mindkettőnket).
Ahhoz képest, hogy Nóra nem is ért hozzá, meg idegbeteg is mostanában, igazán nem tett nagy kárt a hajában. Sokkal nagyobb változásra számítottam.
Rád várunk, mert a jó, frappáns hozzászólásaiddal elkényeztettél.
Nekem az jutott eszembe a tegnapi részben, hogy "alakul" Nóra új frizurája.
Ha szabad kérdeznem, kiskegyed miért nem ír valami szaftos véleményt, találó megjegyzést, vitriolos vagy elnéző kritikát a létszámellenőrzés mellé?
(Én is szoktam ilyet csinálni, de leginkább akkor, ha látom, hogy az utolsó tíz hozzászólásból legalább a fele az enyém. De téged nem fenyeget az a veszély, hogy azt mondjuk, túltengsz.
Senki? Már annyira meguntuk ezt az összevisszaságot,hogy már kritizálni sem tudjuk?Vagy egyszerűen csak szombat van!
Legyen mindenkinek szép napja!
"Ha igen, "nem látom", hogy nem szabályos az orra vagy a füle. Az ellenkezője is igaz,..." -- ez pontosan így van. Az én példám erre, hogy sok évvel ezelőtt egy kolléganőmet látogattam meg 7 hónapos kislányával, akinek csak az első másodpercben láttam a gyér és fakó hajacskáját, nagy orrát és apró száját-szemeit -- furcsa volt hirtelen egy csecsemőn ennyi "szabálytalanság".
De amint rám nevetett, gügyögött, szinte megszépült és valami olyan kedvesség áradt belőle, hogy el is szégyelltem magam az első benyomásomért és imádtam.
Azóta egy végtelenül kedves és okos nagylánnyá cseperedett.
A csúnyaság is lehet vonzó és a szépség is lehet visszataszító.
Én kedvelem Sztárek Andreát, és általában nem zavar, ha valaki "csúnya". Lehetne akármilyen szép szája, ha dr. Pszicho Emília szövege jönne ki rajta, ugyanúgy utálnám. A filmbeli karakterétől viszolygok.
Nekem az életben is valaki vagy szimpatikus, vagy nem. Ha igen, "nem látom", hogy nem szabályos az orra vagy a füle. Az ellenkezője is igaz, lehet akármilyen divatos, csinos szépségideál, ha nincs benne valami plusz, nem fog meg.
(Eszembe jutott, mennyit nevettem azon bakfiskoromban, hogy a 6-7 éves öcsém Szép néninek és Szép bácsinak hívott egy ismerős "párt", akik átlagos szürkén néztek ki, se szépek, se elegánsak nem voltak, nem volt bennük semmi figyelemre méltó. Kopaszodó, pápaszemes férfi, őszülő, enyhén túlsúlyos, szintén szemüveges nő. Apukám kollégái voltak, civilben semmi közük nem volt egymáshoz. Kedves, barátságos emberek voltak, tudtak egy gyerekkel is értelmesen beszélgetni. Így lettek "szépek".
(Bocs az offért! Biztos a korral jár, hogy mindenről eszembe jut valami. Locsogós vénasszony leszek lassan, pedig azokat is hogy utáltam valamikor!