Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Érzelmi kavalkád?!
Sok téma forog a fórumon, és ezzel együtt sok vita. Hol szelídebb, hol durvább.
Érdekelne, hogy vajon az embert mi mozgatja, amikor az érzelmeit érinti egy-egy hsz-ás?
Gondolok arra, hogy a sajnálat sajnálatot , a szomorúság szomorúságot, a düh dühöt, a jókedv jókedvet hoz magával.
Viszont mi van akkor, ha valaki nem azonosul azzal az érzelemmel, amit a hsz-ló ki akar váltani egy másik hsz-ból?
Miért sértődik meg az, aki nem kap visszaigazolást az igazára?
Miért duzzog mégjobban, aki nem kap sajnálatot?
Miért dühös mégjobban az, akinek nem hagyják meg az utolsó szó jogát?
Bocsánat a helyesírási hibáékért Olvasgatlak Benneteket és sokat okulok. Nekem az volt a fő hibám . hogy sohasem törődtem
magammal,Csak szakmai fejlődésem volt az amit magamra fordítottam. Megpróbálom megérteni, amit írtok ,de ez a szemlélet nekem igazán nem megy még. Pedig most hasonló dolgokkal foglalkozom, mert a7.8. osztályosoknak a lelki egészséggel kapcsolatos dolgokról beszélek . személyiségfejlődés , függőségek stress , coping, én védő mechanizmusok.
A meditációval kapcsolatban olvastam Poppertől és most Daniel Golman könyvét olvasom
. Azt hiszem ez nekem nem fog menni. ismerem az autogén tréninget, a Simonton féle imaginaciót, de azok rövidebbek. a mai nyugati ember életritmusába nem nagyon fér bele a klasszikus meditáció. Ti tudjátok alkalmazni ?
Majd megnézem a filmet is, amit ajánlottatok, de az én gépemen még nincs hang , nem akarok belepiszkálni.
Arra rájöttem, hogy amit Betty írt , az egy szövegpanel. Hogy ennek mi a célja a címzett, vagy a küldő megnyugatatása , azt még nem tudom
-1-
Sztem nem itel meg Teged senki, legalabbis a magam neveben kijelenthetem, hogy en nem. Es tenyleg nem bantani akarlak
Szia Bety,
sztem itt tobb van mint szavakon elcsuszas, ugy ertem lehet vmit megkapisgaltam akaratlanul.........
A legkort nem Ratok ertem, hanem erre a tojashejakon jarkalasra -1-el. De azert jo, majd szelloztetek
Kepzeld, tegnap este (amikor ti aludtatok este ) tok sokat keresgeltem a neten errol az oreglelkes dologrol, amire rakerdeztel, es egyszeruen semmi de abszolute semmi hasznalhatot nem talaltam magyarul!!!!! pedig angolul pl rentgeteg info van ami mind jo...........mindenesetre nagyon elcsodalkoztam, hogy milyen keves a magyarul hozzaferheto melyebb szintu ezos iras, mert itt most nem a titok es tarsaira gondolok.....hanem a "hardcore" anyagra
Figyelj kedvesem! Megkérhetlek, hogy ne legyek téma?
Nagyon unom már olvasni, hogy mások milyennek ítélnek meg úgy, hogy fogalmuk sincs valóban arról az emberről, aki én vagyok.
A megézéseid nem csalnak . Azt is érdekes volt figyelni számomra a soraitok mögött .
Mindketten kudarcként élitek meg
Lehetne naponta egy-egy történetet hallani arról, hogy zajlik egy-egy kapcsolatban a kommunikáció?
Remekül levezetted ezt a példát.
A köszönet kölcsönös.
Tudod, nagyszerű dolog ilyen dícséretet bezsebelni?
Bocsánat, hogy próbáltam a békebíró szerepét eljátszani.
Pedig azt mondják, hogy nagy játékos vagyok.
-1-,
kerlek probald elfogadni, hogy senki se "elemezget" Teged (ezt mar sokszor irtam!). A hozzaszolasomnak az volt az ertelme, hogy ne rajtam verd le meg azt is ha Te nem azt irod amire gondolsz. Ennyi.
Ha nem tudsz mit kezdeni a velemenykulonbseggel, akkor fogadd el a sajat tanacsod es dolgozz magadon, mert sztem masok mas velemenyenek az elfogadasa elengedhetetlen a nyugodt legkoru forumozashoz, a megfelelo kommunikaciohoz. Memondom oszinten en nem vagyok hozzaszokva ehhez a szemelyeskedo, tamado es folyamatosan harito stilushoz amit pl iranyomban is "alkalmazol", es nem is akarok hozzaszokni. Egy ilyen legkorben tehat nincs maradasom.
"Mivel Betynek a lételeme a humor, így ezt is csak ilyen szemszögből érdemes nézni.
Ő semmi mást nem akar, mint azt, hogy jót nevessünk, és ezt ebben a formában érdemes nézni."
A feladat meg vicc .
Ha gyereket kritizál ... s nálatok minden rendben . Ha kaja a téma ... akor kösszi jó ötleteket adtál mit főzzek a héten . A visszonyitás számára valamiért fontos ... hadd tegye .
Pont erről írtam, ha az érzelmeid kivonod, akkor az nincs rendben, az csak söprögetés, tehát egyértelmű a barátnő reagálása, hiszen azt ő is érzi, hogy nem kap annyi figyelmet, mint eddig.
Mindannyiunknak az a problémája, hogy nem kapjuk meg azt a figyelmet, amit elvárunk.
Ugyanakkor mi sem tudjuk megadni azt a figyelmet, amit elvárnak tőlünk.
Éppen ezért fontos az, hogy én magamra legyek képes figyelni, és ezen keresztül legyek képes megérteni a másik mozgató rugóit, azaz azt, hogy neki éppen mire volna szüksége ahhoz, hogy a kapcsolat működni tudjon.
Én is így értettem, mármint, hogy érzelmileg nem hat meg, bármit is tesz, vagy mond. Ezt már próbáltam, az eredmény még durvább lett. Keményem megmondogatott, milyen vagyok, mennyire megváltoztam és nem előnyömre, hogy feláldozom a kapcsoaltunkat más barátságokért. Aztán áttért a gyermekeimre, hogy miért nem nevelem őket jól, vagy hogy lássam, milyen nyafka a lányom, a fiamat bekorlátozom stb. Azért ezt már nehéz érzelemmentesen kezelni....tudom, ha igazából félretettem volna az érzelmeimet, akkor ezek sem bántottak volna, hiszen amit ő mond az nem érdekel....így értetetted igaz? Csak akkor miért hív a barátnőjénak? Mert biztos, hogy vannak hibáim és a gyermekeimnek is vannak hibái, és jó ha egy barátnő felhívja ezekre a figyelmet, legalábbis őszinte abban,amit tapasztala (bár az is csak az ő dolga), legfeljebb én eldöntöm, hogy feoglalkozok azzal, miért lát olyannak, amilyennek....de, nem biztos, hogy én minden áldott alkalommal, ha leülünk beszélgetni csak a hibáimról szeretnék hallani...Szóval ez nem az igazán járható út, szerintem sem....
Amikor szólok, hogy rendben van igazság abban, hogy mondjuk a lányommal vannak gondok és elismerem, hogy az miből ered (tőlem egyébként), akkor meg néz nagyot és nem tudja lereagálni a beismerésemet....viszont akkor talál mást. Pl. megkérdezi tőlem, hogy mit főztem ebédre. Mondom hogy ezt meg azt. Akkor ő tuti, hogy legalább 5 félével többet, meg hogy ő ezért már felkel reggel 5-kor....valahogy sugallva, hogy ő ezt is mennyivel jobban csinálja mint én.....azt hiszem ez az, ami nem tetszik...folyamatosan hasonlítgat engem saját magához, a gyermekeinket az ő gyerekeihez stb....
Bakker, mennyire bennem van ez az egész....de jó, legalább van min dolgoznom...:-))
A miért tettem dolog érthető, csak nem én teszek, hanem én "csak" reagálok...tehát inkább miért reagálok így? Ez jobb..:-)))
Ehhez csak annyi a meglátásom, hogy sajnálom, ha neked minden másként van mint nekem.
De én ezzel nem tudok mit kezdeni. Ha akarsz, akkor dolgozz magadon, ha nem, akkor nyugodtan elemez engem továbbra is.
Majd igyekszem a magam javára fordítani a meglátásaidat.
Kellemes napot.
Azok a fránya félinformációk. Ennek megoldása is egy feladat a számomra.
Ennek felismerése pl egy ikrek jegyű leányzóhoz kapcsolódik, de ő az a kivétel, akit nagyon szeretek.
Na szóval, amikor azt írom, hogy kivonom az érzelmeim, az azt is jelenti, hogy onnét fogva nem érdekel többé a személy.
Ez az út járható, de nem érdemes arra, hogy használjuk. :)
Tehát nem megoldom, hanem söprögetek. A szőnyeg alá.
De idesorolhatok minden egyéb megközelítést, mint a tolerancia, tapintat, a másokra való tekintet, és a többi és a többi.
Ezek mind csak fedőelméletek arra, hogy nekem ne kelljen odafigyelnem az én indíttatásomra.
Tehát ez esetben is nézd meg, hogy mit mondasz? Ő mit szól hozzá?
Azt szól hozzá, ami neki rendben van. Ez az ő dolga.
A te dolgod inkább a saját érzéseid feltérképezése, hogy miért érzed azokat?
Itt újra megemlítem a kérdés felvetést. Ez egy nagyon jó technika, nagyon működik.
Én tettem miért tettem?
És amikor ezt kérdezem, akkor szépen végigmegyek azon a szálon, mintha valóban én tettem volna.
Megkapom a pontos képet arról, hogy ő miért tette.
De fel kell hívnom a figyelmed a mellékhatásra. Én ugyanúgy tettem volna. Értsd, ugyan azok az érzelmek, tulajdonságok bennem is ott vannak, amik erre választ tudnak adni.
Igen , de a fekete pont adása visszajelzés a másik számára, hogy ez , hogy ez társának kellemetlen volt . A személyiség fejlődésének az is része , hogy nem csak önmagammal törődöm.
mert nincs honnan tudja mi érint meg engem csak akkor ha írok róla . -írod. Általában ez így van. Ritka az , hogy az ember visszajelzés nélkül tudja , hogyan érinti a másik embert az, amit tesz , vagy mond. Ezt állítom én , aki 48 éve élek házasságban. Márcsak azért is, mert jelzéseink változó körülmények között érbűnek a másikhoz, ezér nem mindig ugynolyan a reakció
Igen, tudom.
Tehat bizti fraudi elszolas volt amikor a peldakep kovetesrol irtal.
No es en hulye nem is gondoltam arra az egyebkent nagyon kezenfekvo magyarazatra, hogy nyilvan masra gondolsz mint amirol isz
A "fogalom" es egyeb kulcsszavakat, amiket elfelejtesz kozolni, pedig legkozelebb hozzakepzelem a felmondataidhoz .......es akkot mar teljesen ertheto is lesz
Erről bővebben és másként legközelebb.
Sajnálom, de úgy tűnik mégsem az ment át, amit szántam.
Jó éjt.
A "nálam létezik" az nálam azt jelenti, nálam létezik egy ilyen fogalom.
Ennél értelmesebben nem tudom kifejteni. Vagy nem is akarom.
Pontosan tudtam, hogy te arról beszéltél, amit itt írsz, hogy:
"Nalad letezik olyan, hogy pekldakent kovetni vkit. Nalam pedig nem."
De én nem. Akkor hogy is van az, hogy te tudod?
Ráadásul megállapítod, hogy nálam létezik.
Hát akkor elmondom neked, hogy soha nem voltak példaképeim, de most, hogy már egészen másként gondolkom és élem az életem, pláne, hogy nincsenek példképeim. Azaz olyanok, akiket követni akarok.
Remélem, most már valóban tudod.
Már megbocsáss, de miért nem arról írsz, amire én reagáltam?
Sehol nem mondtam azt, hogy bárkinek szüksége van példára.
De ettől még van, létezik és szükség van rá. Mindenkinek.
Amiről te beszélsz azt nem tudom, hogy mire mondod, de az biztos, hogy nem az, amiről én beszélek.
A "nalam letezik" azt jelenti, hogy szamodra letezik. ugyanaz.
egyebkent arrol irtal, hogy vkit peldakent kovetni, amire en azt irtam olyan nem letezik, amire te azt irtad, hogy nalad letezik, tehat :
Nalad letezik olyan, hogy pekldakent kovetni vkit. Nalam pedig nem.
igen, amikor gyerek vagy kell a pelda. sot meg egesz fiatalkorig is. a kozepkoruak is gondolhatjak, hogy szukseguk van idonkent peldakra, de idoskorban mar nem kell egyaltalan.
jo a hasonlat, a lelek korara is ervenyes. tehat az oreglelkeknek nem kell pelda, de a fiataloknak meg igen, es a kozepkoru lelkek is idonkent erezhetik meg szukseget, de idoskorban ez inkabb mar csak a tulzott kotodesnek a jele, ha vki peldakhoz ragaszkodik.
Te: nem letezik olyan, hogy "pelda",
Én: Nálam létezik.
Te: amit irsz, hogy szamodra letezik olyan, hogy "pelda"
Csak összehasonlításként fűztem össze ezt a három mondatot, hogy ki mit mire ért?
Hol írom azt, hogy számomra létezik példa?
Amit én írtam az azt jelenti, hogy az én fogalmaim között létezik a példa.
hat azt, amit irsz, hogy szamodra letezik olyan, hogy "pelda"
egyebkent folytatva a gondolatmenetemet mi sem lehetunk "peldak" masok szamara, hanem max "jeltablak" lehetunk. Ez a "jeltabla" hasonlat egyebkent nem az enyem, hanem egy konyvben van nagyon jol kifejtve, ami sajnos nincs leforditva meg magyarra. A jeltablat nem kovetjuk mint egy peldat, hanem csak atmeneti eligazitast ad bizonyos elethelyzetekben. Van amikor nem vesszuk eszre a jelzest ilyenkor felbukkanhat meg nehany masik jeltabla is, es ha ezeket is figyelmen kivul hagyjuk........no akkor jon a lecke avagy a nagy eses......
Az unokahugom, akivel nagyon sokat foglalkoztam kicsiny korában, na ő volt nekem nagyon nehéz.
De mert tett azért, hogy megváltozzak vele szemben, így azt tudom mondani, hogy akkor tudtam elenegedni, amikor kivontam az érzlemeim a kapcsolatunkból.
Amúgy a férfi ikrekkel nekem is jó a kapcsolatom. A legtöbb szerlemem ikrek jegyű volt.
Ugye, hogy ugye...:-)
Nálam visszatérő probléma ez, de csak vele kapcsolatban. Az összes többi Ikret könnyebben tudom lerendezni...miért? Az apámat és a fiamat simán elfogadom, van egy tündéri ismerősöm, igazi Iker, de ő már éber és ez annyira örömteli nekem is, hogy feltöltődünk egymás társaságában.Én és egy Iker?! :-))) Azt merem mondani, hogy a barátnőm az egyetlen, akivel nem tudok mit kezdeni. Számtalanszor beszéltünk erről, látszólag megért engem, aztán minden folytatódik ott, ahol korábban abbamaradt....már nem tudom mit tudnék még tenni ezért, mindezt úgy, hogy szeretem őt....
Ó, igen!
Nálam az ikreknek az az oldala mutatkozik meg, amikor olyan légből kapott sértegetésekkel vagdalkoznak - ráadásul úgy, mintha az lenne a világ legtermészetesebb igazsága -, hogy szinte fuldoklok attól az érzéstől, amit keltenek bennem.
Nem gondolom, hogy kipipálhatom, de az egyik ikrekkel megtörtént konfliktus feldolgozása után enyhültek a dolgok, talán azért most nem kapok új kísértést.
Oké, ha így gondolod, akkor rendben.
Nekem a földjegyek akik erősen jelen vannak az életemben. Ők elég meghatározó szerepet töltenek be abba, hogy merre halad az utam.
Ikrek is bőven akad, de mostanában valahogy mégsem alakul ki köztünk konfliktus.
Hogy ez meddig tart, azt nem tudom. Még biztos, hogy van min dolgoznom velük kapcsolatban.