Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Érzelmi kavalkád?!
Létrehozva: 2008. Április 16. 17:53
Sok téma forog a fórumon, és ezzel együtt sok vita. Hol szelídebb, hol durvább.
Érdekelne, hogy vajon az embert mi mozgatja, amikor az érzelmeit érinti egy-egy hsz-ás?
Gondolok arra, hogy a sajnálat sajnálatot , a szomorúság szomorúságot, a düh dühöt, a jókedv jókedvet hoz magával.
Viszont mi van akkor, ha valaki nem azonosul azzal az érzelemmel, amit a hsz-ló ki akar váltani egy másik hsz-ból?
Miért sértődik meg az, aki nem kap visszaigazolást az igazára?
Miért duzzog mégjobban, aki nem kap sajnálatot?
Miért dühös mégjobban az, akinek nem hagyják meg az utolsó szó jogát?
"...minél butább egy ember annál kevésbé vannak félelmei."
Akkor összes megvilágosodott Buddhával az élen a legbutábbak a világon!
Mondom én, hogy a rákban van valami különleges érzékenység.
Még jó, hogy kitárgyaltuk, mert aztán meg én nem tudtam volna, hogy mit tettem?
Hogy jutottál erre a gondolatra?
Ja, te az egod társaságáról értekeztél??
Én úgy értettem, az én társaságomat nem élvezed.
Már el is mentél?
Most akartam megdicsérni, hogy milyen remek egod van.
És én végre elhiszem neki, hogy úgy van jól, ahogy van.
Egész életemben mindig nyugtalanított, hogy milyen hatást érek el az emberekben. Végre kezdem magamban elfogadni, hogy ne kelljen folyton szidnom magam.
Dharma nem mondja, hogy az enyémmel mia baj?
Pedig éppen most jutottam el addig, hogy nagyon élvezem a társaságát.
Az én egom naggyon rendben van.
A macskáimé is, a gyerekemé is. 
A degunk is leordított már egy macskát
, úgyhogy neki sincs kisebbrendűségi komplexusa.
Szép vagyok és okos is.
Ezt ma is közölték velem. 
Igaz, telefonba, gyanús is volt, hogy honnan tudja, ha nem is lát. 
Mi a baj az egommal?
Most vagyok a legjobb viszonyban vele.
Sose szerettem az aranyat. Bár mostmár olyan gyönyörű ékszereket csinálnak, ha megdobna egyel valaki, nem hajolnék el.
Húúúúúúúú, hallod tényleg nézz utána az egodnak, mert már teljesen kicsúszik az irányításod alól.
Bocsi, csak ettem. Azthiszem, ez volt a bajom. Nem reggeliztem.Most sokkal jobban vagyok!
Hogy a te egod mikre képes?
Azt mondta, hogy nem tudja elviselni az ilyen sunyi megoldásokat.
Velem nem beszélte meg, önállósította magát.
Én nem engedtem volna neki, hogy ott marjon, ahol kell. 
Pedig jó lenne, mert már gazdag lehetnél.
Merthogy hallgatni arany!
Én mindig rossz szemmel nézem, szemüveges vagyok!
A privi most növelte az egodat, vagy arra késztette, hogy beszólósat játszon?
Egy kicsit én is visszajöttem, de már rossz szemmel nézem, hogy nem tudok lépni.
Még ráadásul kaptam egy privit, és azt sem volt hajlandó az egom kezelni, tehát lekezte úgy, ahogy ő gondolta.
Nem én, hanem ő! 
Annyi mindent kellene csinálnom, de semmihez nem fűlik a fogam.
Itt ülök vizes fejjel, még a hajat sem szárítottam.
Olvastam! A 98%-a veled értett egyet.
És én is!
Visszavonom, ott az indító ment helybe....
A hülye. 
És még föl is rakja, hátha valaki vele háborog.
Na, mennem kell.
(ez optimista hozzáállást volt hivatott tükrözni, hátha vetül valami a valódi énemre is belőle).
Igen, a ZEN is pont ezt mondja. Éld át a pillanatot, mindennel, amit az hozott Neked. Ha folyton a jövőn töprengsz, vagy a múlton merengsz, nem tudsz ÉLNI.
Ma reggell kellett ezt tudatosítanom
, már majdenm rágódni kezdtem a jövőn
.
De most látom, majd kiforogja magát
. Most viszont élvezem a pillanatot
: nem szakad az eső, nincs még 70 fok, kellemes lesz elsétálni dolgozóba (plusz posta a csekkekkel
).
Jaj de jó, már megint hétfő! Milyen jó, hogy öt kellemes munkanap után újra itt a hétvége a kellemes szombattal és vasárnappal.
A bika barátom ilyen szövegtől kap agygörcsöt.
Ezt megúsztam, mások is hasonlóan látják mint én. Persze biztosan jönnek majd mások is, akiknek szöges ellentétben van a véleményük a mostaniakkal.
Én most elköszönök, szép napot kívánok mindenkinek.
Az már biztos, hogy mai napra megjött a felháborodás adagom.
Egy gyermeknek anyuka melett történt kutyakalandja annyira felizgatott, hogy nem tudtam / akartam megállni, hogy ne mondjak véleményt.
Persze nem anyuka védelmében, úgyhogy valószínű a kiközösítés amit kapok, hiszen én egy lelketlen dög vagyok, aki nem sajnálja a szegény gyereket.
A mindenpillanatban jelenlevés nálam az a tudatosság.
Amit én próbálok átadni, az pedig az, hogy annyira feledkezz bele amit csinálsz, hogy te ne is legyél ott.
Mert ha te ott vagy, akkor van aki csinálja dolgokat. De ha te nem vagy ott, akkor a dolgok harmonikusan együtt teszik amit tenni kell.
Valami ilyesmi. 
Nekem ezt mondja ez a történet:
Légy jelen minden pillanatban.
Merthogy általában nem a jelenben "tartózkodunk", hanem vagy a múlton rágódunk, vagy a jövőnkért aggódunk.
Persze lehet, hogy megint ugyanazt mondjuk, csak másképp.
Nekem még az is benne van, hogy az asszony "jó" akart lenni, hogy ő mindenkinek kér.
Ennyit arról, hogy ki az aki jó ember képében tetszeleg. Még a magáét sem tudja megteremteni, hogy akar másnak termteni?
Egyél úgy, mintha enneél, aludj úgy, mintha aludnál.
És minden más egyebet is tegyél úgy, mintha tennél valamit.
Azaz kerüld a felületességet.
Hasonlóan ahhoz, amit tegnap Betykének ajánlottam az összeolvadásról. Legyél azzá, amit éppen csinálsz.
Na, jóóóóóóóóóóó!
Nekem ez megint a lehetőségről és a választásról szól.
Nem kapunk semmit "ingyen", mindenért meg kell dolgozni. De a lehetőség a változtatásra mindenkiben egyenlően ott van, az egyén dönti el, hogy a kis magocskáit el kezdi-e locsolgatni, hogy az kifejlődjön és virágzó növény legyen belőle, vagy hagyja a fenébe.
Persze az előzőhöz idő és energia kell. Vagy lehet lustálkodni és nem fejlődni, és mindenféle formátumban megszületni.
Én is írok egyet: Egy zen történet nektek.
"-Mester, hogyan lehet megvalósítani a megvilágosodást? Hogyan lehet gyakorolni a mindennapi életben?
-Evéssel és alvással.-válaszolta a mester.
-De, mester mindenki alszik és mindenki eszik.
-De nem mindenki eszik amikor eszik, és nem mindenki alszik amikor alszik."
Ez így nem ér!
Ez olyan, mint aki egy vicc hallatán elmondja, hogy ezt már ismeri. 
Tessék szíves megtenni az észrevételt az irománnyal kapcsolatosan.
Ment a másik.
Ott már ott a mag, csak türelemmel várd ki, amíg kikel.
Egy asszony azt álmodta, hogy a piacon betért egy teljesen új üzletbe, és legnagyobb meglepetésére Istent találta a pult mögött.
- Mit árulsz itt? - kérdezte.
- Mindent, amit a szíved kíván - válaszolta Isten.
Alig mervén hinni a saját fülének, az asszony elhatározta, hogy a lehető legjobb dolgokat fogja kérni, amit ember lény kívánhat.
- Lelki békét, szeretetet és boldogságot, bölcsességet és félelemtől való szabadságot akarok - mondta, majd kis idő múlva még hozzátette - nem csak magamnak, hanem minden embernek a földön.
Isten mososlygott:
- Kedvesem, azt hiszem félreértettél - mondta. - Mi nem gyümölcsöt árulunk itt. Csak magokat.