Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Tegnap rakoncátlankodott a gépem és nem tudtam vissza jönni, reménykedem, ma, beszélgetünk!
SZÉP JÓ REGGELT MINDENKINEK!
genie
Jó reggelt.
Gyere nyugodtan, örülünk mindenkinek, aki szeret beszélgetni.
Én még ne m találkoztam veled, majd biztosan összejövünk és mesélsz magadról!
Végre már oda jutottam, hogy be tudtam jönni ide.
Nagyon sok volt a dolgom.
Most megyek, letusolok, de aztán jövök.
Az ilyen igazsagtalansag miatt mindig kinyilik a bicska a zsebemben! Lepten-nyomon ez van! Nemreg tortent egy nagyon felhaborito eset: ket unatkozo ficko a papa es mama autojaval (
Mercedes volt mind a ketto) ugy velte, Toronto utcain versenyt rendez. Elutottek egy taxit, a ferfi meghalt. Birosag ugy dontott, hat istenkem, fiatalsag-bolondsag, (21 evesek voltak) es 1 evi hazifogsagra iteltek oket!!! (Ez abbol all, hogy iskolaba azert mehetnek!) A taxis Indiabol jott, sokgyermekes csaladapa volt. Mindenki felhaborodott, de kit erdekel? Mellesleg, ha indiai fickok lettek voltak, akik elutnek egy milliomost, (vagy foleg feketek!) biztos sulyos borton buntetest kaptak volna. Tobbszor megjegyeztek a felszolalok, hogy meg mindig a penz beszel?
Sajnos összetettebb a probléma! A faluvezetés egy tánctanárt bízott meg annó 8 évvel ezelőtt a "megszervezésünkkel"... Aztán kezdett fogyni a csapat és a fickó lelépett... helyette 2 semmilyen képesítéssel/tudással nem rendelkező emberkét bízott meg, akik annó a régi 25-30 évvel ezelőtti csoportban táncoltak! Nem szeretnék nagyképűnek tűnni, de nem kell mondanom, hogy tudásban túlszárnyaljuk Őket, de azért nekünk is kellene egy határozott vezető, aki koordínál és tanít minket! Nah most ebbe a "semmibe" lépett be ez a "személy", akit a kezdettől mindneki utált, legfőképpen én! Nah ez is hosszú történet, hogy miért! A lényeg, hogy a polgiasszony benyalt jobb keze... és hiába, hogy sz@rt sem tud (már elnézést) mégis Ő a kiskirály! Ez a viaskodás köztünk 17 éve megy és azért elég rossz azzal a tudattal nekikezdeni bárminek, hogy eleve el van rendelve, hogy csak veszthetek, még ha jobb vagyok is! Már óvodás korunk óta azt súlykolták belénk, hogy igen, Ő mindenkinél különbb, szebb, okosabb, ügyesebb! Az Anyja nyomta/nyomja a háttérből, aki mondjuk úgy befolyásos ember a faluban! Eddig életemben 2 dologban tudtam "lepipálni", amit Neki be kellett keserűen látnia, hogy "igen, most Te nyertél"... Egyik a zongora... a másik persze mi más, egy mindkettőnk által hőn áhított fiú, aki engem választott!
A lényeg! Ha ez most megszűnik, nincs lehetőség saját erőből egy új tánccsoport létrehozására, mert a kiszámíthatatlan polgármester úgy is keresztbetenne nekünk!
Nem lehet azt, hogy ha a többiek is lépnek Veled, akkor csináltok egy néptánccsoportot az(ok) nélkül, aki(k) nem törik halálra magukat az ügy érdekében? A logikus megoldás ez lenne...
Megyek én is aludni, jóccaka, meg a reggeli koránkelőknek kávéillatú jóreggelt!
De... csak de! Kb. 8 éve és imádom... de lehet, hogy nem sokáig fogok már! Megszakad a szívem, de lehet, hogy kilépek, mert nem bírom ezt a légkört! Az ember a lelkét is kiteszi, minden próbán lelkesen ott van és csinálja... és persze mindig akad olyan, aki hébe-hóba elvetődik és mégis Ő az Isten, holott egy dallamot nem bír jól végigtáncolni! Egyedül az tart vissza, hogy ha én megyek, akkor itt elég valószínű, hogy megszűnik a néptánccsoport, mert a többieknek is a töke teli van és lépnek velem! Úgyhogy most ez a dilemmám!
Nah mindegy! Én most lépek, az biztos... az álmok mezejére! Jóccak!
Látom, mostok, vasaltok, kézimunkáztok... Ebben a melegben? Én soha semmit nem vasalok, illetve egy hónapban egyszer egy-egy inget a Zuramnak, ezzel vége. Az ágyneműm ugyan tiszta pamut, de nem szárad olyan gyűröttre, hogy megérje vasalgatni egy éjszakára - reggelre ugyan is olyan gyűrött lesz, hogy öröm nézni. Konyharuhát kisimogatom és összehajtom, azzal ugyan az a helyzet, mint az ágyneművel: egyszer törölgetek, és kidobom a mosásba, mert büdi lesz, ha megszárad, tehát nem éri meg vasalni.
Lia, csak nem népitáncolsz?
Jó lenne holnap folytatni.
Beszélgessetek, jó éjt nektek.
Arra emlékszem, hogy teknőbe mosott kézzel, de lehet hogy csak mesélték és azért emlékezem.
Városon laktunk mindig és először a fürdőszoba is széntüzelésű volt, meg cserépkályha szobákba.
Én már szerencsére ezt csak inkább régi emlékként élem meg.
A szőnyeget emlékszem azért poroltuk, csak később lett anyunak porszívója.
Talán a hatvanas években lett minden más.