Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Egy apáca elhatározza, hogy megpróbálja jó útra téríteni a zárda mellett dolgozó építőmunkásokat, mivel igen zavarja a fülét az állandó káromkodás. Úgy gondolja, hogy a legjobb módszer, ha az ebédszünetben ő is a munkásokkal ebédel, így nem tartja fel őket. Becsomagolja az ebédjét egy zacskóba, és ebédidőben odamegy a munkásokhoz.
- Jó napot uraim! - kezdi a mondandóját mosolyogva.
- Ismerik Önök Jézus Krisztust?
A munkások egymásra néznek döbbenten, majd egyikük odakiált az építkezés másik végében üldögélő munkásoknak:
- Hé! Ismeritek ti Jézus Krisztust?
- Mé' kérded? - kiabálnak vissza.
- Mert itt a felesége az ebéddel!
Hol a fenében vagy?! - hívja fel a feleség dühösen a férjét.
- Drágám, ne legyél már ilyen ingerült - mondja a férj. - Emlékszel arra a kis ékszerboltra, amit a múltkor láttunk? Tudod, ahol kinézted azt a nyakláncot, és én mondtam, hogy egyszer majd megkapod tőlem?
- Ó, emlékszem - mosolyodik el a feleség megenyhülve.
- Na, szóval van mellette egy jó kis kocsma, ott vagyok éppen!
Megkérdeztem a nejemet mit szeretne a születésnapjára. Azt mondta, legyen piros és 3mp alatt gyorsuljon 0-ról 100-ra. Vettem neki egy piros fürdőszobamérleget. Azóta nem áll velem szóba
Bátorság az, amikor egy férfi tök részegen, éjjel 4-kor hazajön, megpillantja a kezében seprűt tartó, tomboló feleséget, és azt kérdezi:
-Takarítasz, vazze', vagy repülsz valahova?
Gentleman az, aki megtanult tangóharmonikázni, de nem teszi.
Marika!
Reggel rögtön mentem a boltba, hogy kapja kacsa combot, szerencsére még volt, vettem 3 combot már meg is sütöttem, lila káposztát most dínctelem, azt hiszem levest nem főzök, majd holnap készítek kis borsó levest.
További szép napot mindenkinek.
Etuka!
Úgy látom sokáig volt a kirándulás, pint ki magad, nekünk már az a sok jövés menés már fárasztó, de a gyerekekkel lenni élvezet.Nagyon szépen süt a napocska, igaz éjszaka eső volt, reggel amikor mentem olyan tavaszi illat volt.
Csodálatos napot kívánok.
Kati
Sziasztok Nagyikák!
Katikám köszike a kávécskát éppen most iszom, hisz még most keltem fel igaziból. Fenn voltam már 6 óra felé de visszafeküdtem. Tényleg mintha tavasz volna, mondjuk jól esik, csak a szervezetet kissé megzavarja, nekem a melegfront a rosszabb.
Legyen nagyon szép napotok,Marika
Jó reggelt Kislányok!
Nagyon szép napsütéses az idő, olyan mintha tavasz lenne.
Kívánom hogy kellemesen teljen a mai napotok.
Kávézzunk.
Kati
Etuka!
Remélem nagyon jól érezted magad, jól sikerült a kirándulás.
Legyen szép estéd, jó pihizést.
Kati
Marika!
Nekem is olyan semmilyen napom volt, nem csináltam semmit, csak mostam azaz a gép, kiteregettem és ennyi, pihiztem egész nap én is.
X faktort nem szeretem nem nézem, nem tudom találok- e valami jó filmet, ha nem teszek be valami jó filmet.
Legyen további kellemes estéd.
Kati
Katika!
Nagyon finom lett valóban. Hja igaz Márton napi libákról van most szó. Jót ettem belőle puha mint a vaj.
Nálunk vas. nincs nyitva a hentesáru igaz a nagy üzletek igen és gondolom ott is van, vagyis láttam combokat.
Mást nem igen csináltam nem főztem, du. meg nem jól éreztem magam csicsikáltam. Most is folytatom majd várom az X faktort gondolom ma lesz.
Szép estét és jó éjt!
Marika
Marika!
Nagyon gusztusos a libamáj, biztos nagyon finom, ügyes vagy, írod milyen finom lett a kelt tésztád, el hiszem, már nekem is kellene valami jó kis túrós batyut készíteni.
Ki mentem a boltban csak kenyeret meg salátát vettem, pedig olyan gusztusos kacsa comb volt és nem vettem igaz van a mély hűtőben egész kacsa csak magamnak nem akarom megsütni, egész héten azt enni.Holnap ki megyek reggel hátha van még és akkor veszek és azt megsütöm, lila káposztát párolok hozzá, na persze ahhoz az kell hogy legyen még a boltban, nem voltam ma résen.
Kati
Kislányok!
Kár nem fotóztam le irtó jó lett a kelt tésztám pedig csak fél kg. liszt Zsumika receptje szerint káposztás lepény jó borsosan nem hatalmasak tehát sok lett és 4 db. szilvalekváros bukta.
15 db. lett a kápi lepény régen volt már ennyire finom nem tudom mitől van, de most mint a hab a tésztája.
El is osztottam leányomék, tesómék, szomszéd és én ettem v. hármat.
A héten még csinálok túrós táskát a vejem azt szereti és elfelejtettem.
Látjátok unatkozom és keresek magamnak mindig vmi teendőt nem csak én mások örömére is.
Marika
Katika!
Nos ez már az én sült libamájam most hűl remélem finom lesz.
Marika
Katika!
Te ügyes és gyors vagy mire hazaérsz ki fogod találni ha egyedül vagy könnyebb a dolog mint ha a család megy mert akkor hosszadalmasabb.
Hát igen nekünk már be kell osztani egyszerre csak keveset, már mint a munkára gondolok.
Most nekem a gép dolgozik, mos, nem én ez is jó dolog, takarítgatással kész vagyok mindennap kicsit csináltam, mosni való tudod magadról egy főre nem rengeteg csak egy pár fehéret mosok, vagyis a gép.
Főzzél fincsit! Lehet csak ebből fogok enni ezzel nem sok a baj a sógornőmtől kaptam libamájat veje hozta neki, szép nagy, vettem liba szalonnát és majd abba a zsírba úgy egybe megsütöm.Nem nagy szakértője vagyok mert én nem adok érte pénzt mert nagyon drága.
De haladok, szép és munkálkodós napot!
Ilyenre szeretném sütni, szép nagy, mint a fotón van ez nem enyém!
Marika
Etuka!
Köszönet a szép versekért
Marika
Szia Etuka!
De örülök,hogy ilyen korán látlak
Jól is teszed ha mégy velük legalább Te is kicsit kikapcsolódsz otthonról, gondolom a kisfiú is, hiszen nagyon szereti ha vele vagy.
Este nem bírok magammal de ma az X faktor sokáig tart vhogy fenn kell maradnom, de reggel korán kelek.
Bent voltam piac, bolt még másikba is szerettem volna kicsit szédelegni ne lehet ez a front a hirtelen még melegebb nem jó a fejemnek olyan kótyagos vagyok pedig a vérnyomásom is minden jó.
Töröm a fejem főzzek v. ne, vettem egy fej káposztát lehet unalmamban csinálok káposztás lepényt, gyerekek szeretik, tesóm is és hétvége nem este eszik, hét közben azért nem dolgozok ilyennel.Csak fél kg.lisztből nem rengeteget a káposztát mind megsütöm legfeljebb lesz tészta belőle ma mert én nem sok lepényt eszem. Tudod ez egyáltalán nem jó a vérhígítónak de bűnözni is lehet néha.
Jó kikapcsolódást, érezd magad nagyon jól.
Marika
Jó reggelt Kislányok!
Ilyen sok finomságra ébredni igazi öröm, na meg szép versekre, most el aludtam korán felébredtem, de úgy döntöttem vissza fekszem ez lett belőle.
Marika!
Nem nagyon fáradtam el mert szép lassan csináltam mindent, úgy voltam vele amikor mindegy mikor lesz kész , ebédem volt azzal sem volt gondom, na persze most viszont nem tudom mit is kellene főznöm, ami gyors finom, még az üzletben el kell mennem kenyeret venni.
Etuka!
Érezzétek jól magatokat.
Kati
Én még most kávézom, gyertek velem kávézni.
Tanulni kell a jót és a szépet,
hogy ne felejtsünk el semmi képet,
vigyázni a rétet, óvni erdőt,
borítani rá jótékony kendőt.
Meg kell érteni a világ összes titkait,
s nem meredten nézni a pusztulás szirmait,
és hogy fel lehessen a fejeket emelni,
tanítsátok meg az embereket szeretni.
Tudni kell a másikat félteni,
az igaz szót nem félre érteni,
akarni mindig szebbet és jobbat,
s észrevenni, ha szeretet lobbant.
De tudjuk milyen sok még a tanulni való,
hogy ne süllyedjen még lejjebb az élet hajó.
S hogy tudjuk a vadakat bárányként terelni,
tanítsátok meg az embereket szeretni.
Voltak s talán lesznek dicső korok,
fájón össze szorult oly sok torok,
bánat és a fájdalom messze száll,
sötét erdőben síró koldus áll.
Legyen étel és ital mindegyik asztalon,
s ne féljünk felébredni virágzó hajnalon,
ne keljen minden kérdésre félve felelni,
tanítsátok meg az embereket szeretni.
Isten, angyalok s Ti minden szentek,
kiknek lakhelye ott fenn a mennyek,
vigyázó szemekkel nézzetek ránk,
s ne forduljon ellenetek a szánk.
Legyetek a világnak bátor, hős őrzői,
a hitetlen, vad, dühös vak gőg legyőzői.
S hogy könnyű legyen minden utódot nevelni,
tanítsátok meg az embereket szeretni.
Tanulni kell az élet értelmét.
A jóért lemondani rossz kényelmét
értékelni az igaz becsületet,
s tisztesen vinni, mint feszületet.
A tisztességet mindennél többre tartani,
minden családot becsületben megtartani,
s hogy ne kelljen a kegyelmet eltemetni,
tanítsátok meg az embereket szeretni.
És tanulni kell az igaz létet,
őszintén elfogadni a tétet,
hogy ne legyen hazug szó, csak igaz,
s megtalálja mindenki a vigaszt.
Hogy békés, szép öregséget tudjunk megélni,
és ne kelljen háborútól vagy rossztól félni,
s hogy könnyű legyen az utókort jól nevelni,
Tanítsátok meg az embereket szeretni!
/TOLNAI TAMÁS/
Adj hálát reggel...
Adj hálát reggel az ébredő világnak,
- örökbe kaptál egy újabb, szép napot.
Engedd az érzést áradni szívedben,
szeresd hogy itt vagy, e föld az otthonod.
Hallgasd a dalt, mely apró madaraknak
hálával teli, reggeli éneke.
Engedd a nap tiszta fényét szobádba,
s ne kérdezd: ember élhet-e nélküle ?
Öltözz fel szépen, ünnepi ruhába,
a mosoly arcodon, ékszered legyen.
Tükrödön csillog szemed ragyogása,
hagyd, hogy a látvány boldoggá tegyen!
S ha tetszik mindez, mosolyogj magadra,
s érezd a lelked, magasabbra emel.
Tartsd ezt a mosolyt meg egy egész napra,
mert aki rád néz, ennyit megérdemel.
Hagyd hogy a mosoly átterjedjen másra,
- jó érzésed csak fokozódni fog -
a szeretet ilyen, apró kis sugára
teheti szebbé a hétköznapot.
. / Aranyosi Ervin /
Marika!
Én nem csinálok ma nagy takarítást főzöm az ebédet mert megyünk Dunakeszire Mónikáékkal.
Néha kell egy kis romantika nekünk is , és tényleg a mi korabeli dalok csendülnek fel a videókon.
Nagyon hamar lefekszel . Azért én kb 10 óráig fent szoktam maradni.
Eta
A felkelő Nap simogassa arcodat.
A szeretet fénye tegye széppé napodat.
Minden jó találjon meg Téged.
SZÉP JÓ REGGELT
KÍVÁNOK NEKED!
Sziasztok Nagyikák!
Szép jó reggelt Mindenkinek, hát nagyon jó idő van maradjon is még ennek csak örülni tudunk.
Etuka köszönjük a csodaszép tényleg mi korunkbeli számokat
Te is végzed a nagy takarítást. A kisfiú remélem jól van és jár ovikába?
Megnéztem a virtuózokat de már az ágyamban és utána aludtam. Nagyon szeretem nézni, hihetetlen de ennyi sok tehetséges gyerek van,
no majd még a kicsik, már alig várom őket!
Csak 3 gyerek maradt, de nehéz döntés lehetett, hisz mindegyik irtó tehetséges.
Katikám Te is jól kidolgoztad magad!
Küldök Nektek finom reggelit, jó étvágyat hozzá!
Este hamar elalszom, ilyenkor már bőven kialudtam magam.
Nagyon szép hétvégét Mindenkinek!
Marika
Szervusztok Kislányok!
Kívánok nagyon szép napot mindötöknek.
Ma én küldök nektek kávét!
Eta
Katikám!
Neked is kívánok pihentető szép estét!
Nagyon örülök, hogy látlak.
Marika! Már biztos alszik mert korán szokott lefeküdni.
Eta
Katika!
Én is most jöttem a fürdőből. Holnap azért megyünk dunakeszire mert Pisti nem lesz itthon, és Mónika megígérte Beninek, hogy elmegyünk a Duna partra kagylót szedni.
Remélem jó idő lesz.
Katikám!
Jól kidolgoztad akkor magad ma gondolom nagyon el is fáradtál. Nagyon nehezen szántam rá magam én is az ablak tísztitására, aztán lemostam az ajtókat is. Már csak portalanítás van hátra, és parketta ápolás.
Puszillak: Eta
Etuka!
Valóban nagyon jó régi nótákat raktál fel vissza idézi a fiatalságunkat, ez nagyon jó. Köszike.
Azt hiszem mára elég most jöttem ki a fűrdőböl, aztán vagy el alszom, na persze ha nincs jó film.
Szép estét kívánok.
Kati
Szervusz Etuka!
Jól ki dolgoztam maga, de a kis szobát nem csináltam meg, azt ,majd jövőhéten meg csinálom, Délután pihiztem egy kicsit, aztán folytattam a konyhában ott mindig van mit csinálni.
Etuka minek mentek Dunakeszire?? már bocs hogy kiváncsískodom, tudom ott van egy szép állatkert, lehet simogatni oda hordtam én is annak idején a gyerekeket ha jól emlékszem.
Érezzétek magatokat jól, azért rétegesen öltözz, mert még mindig jobb ha le tudod vetni, mint hogy fázzál.
Puszika Kati
Elmúltak az évek, de ezeket a szép dalokat hallgatva ifjúságom kis időre újra visszatért.
Még egy örök zöld!
Kislányok!
Egy kis romantika?????????
Katika!
Elég hamar elmentél lefeküdni, de gondolom , hogy néztél valami jó filmet is.
Olvasom, hogy volt ablak tisztítás , és bútor ápolás is.
Az ablakjaim rendben vannak, de minden mással el vagyok maradva. Mindig beütemezek magamnak elvégezni való munkát aztán mindig el is marad.
Eta
Marika!
Ez nem hülyeség tévedni emberi dolog .
Én is valamelyik nap azt írtam, hogy voltam Rákospalotán holott Rákoscsabán voltam Alízka unokámnál.
azt sem tudom merre van Rákospalota.
Eta
Szervusztok Kislányok!
Legyen szép estétek!
Nálunk nagyon szép idő volt, és sokat voltunk kint Benikével az udvaron játszani sőt még sétáltunk is .
Holnap megyünk Dunakeszire , ha nem esik az eső.
Eta
Most olvasom a hülyeségem a kész s.pörköltbe főzöm a rizst!
Marika
Katika!
Tavaly is voltam és két hónap múlva jött a nagy szédülés fene se tud már elmenni a dolgokon megöregedtünk és jön minden. A szédülés először 5 éve jött azóta minden évben járok ősszel ilyen kezelésre.
Gyönyörű az idő most kicsit rosszalkodtam nem pihentem főztem és egy picit ástam de csak a virágnál többi fel van szántva a leveleket ástam be de alig fél óra sem volt. Majd holnap is kicsit.Nem végeztem csak abbahagytam.
Nem sok az egész nagyon jó mélyen fel van szántva csak a virágok közé nem tud menni és azokat ellepte a rengeteg levél.
Én még csak levest főtt húst ettem a tegnapiból ha nem eszik a gyerek még holnapra is lesz. Most lett kész a rizses hús belefőzöm a kész pörköltbe a húst anyukám csinálta ahogy visszaemlékszem és sokkal finomabb volt mint külön. Egyszer főztem az unokáknak és irtóan szeretik most ez kívánatra volt.
Kaptam libamájat a sógornőmtől vettem hozzá libaszalonnát először azt kisütöm és majd abba a májat, ebbe nem nagy gyakorlatom van de vhogy így kell ugye? Otthon nálunk kacsát tömött Anyukám és a májat így sütötte meg. Libamájat nem veszek igen drága azért most itt az alkalom jóra kellene,hogy megcsináljam.
Pihenjél most már kidolgoztad magad!
Marika
Marika!
Kész vagyok a bútort is átpucoltam, már csak felmosás van hátra, de oda tettem a vizet a tésztának és melegítem a zúza pörit, nagyon finom lett. salátát már nincs kedvem készíteni, veszel elő valami savanyúságot, na meg cékla is van.
Remélem hasznos volt az ínfúzíós kezelés.
További szép napot.
Kati
Katika!
Jól tetted látod
pihentetés képen írsz, én is szoktam pihenés képen ideülök mint most is közben kávézom. Tejes kávét szoktam a kavarós kávéval inni, teát ittam mielőtt elmentem. Hasznos dolog hisz addig pihensz és aki itt van vagy benéz annak is öröm.
Utolsó infúzió volt már örülök,hogy nem kell menni. Aztán majd elválik ért-e vmit.
Mennyire friss vagy ablakpucolás és bútor ez őszi takarítás vagy valami családi összejövetel lesz nálad.
Ablakokat én már megpucoltam a párkányt azt megint kellene. Tegnap porszívóztam is tehát hétvégi takarítás meg volt.
Én majd főzök ma jön a fiúcskám haza a koleszből és rizses húst beszéltünk meg, azt nagyon szereti, leves van tegnapról.
További munkálkodást!
Nem esik szinte tavaszias az idő csak karácsonyig így legyen.
Marika
Jó reggelt Kislányok!
Nálunk is csepereg az eső, remélem nem lesz belőle nagyobb zuhé. Na persze ma pucolom az ablakokat igaz a nagy ablak már kész , függöny is felrakva, ami nagy kihívás, most még a kisebb ablakot megpucolom azzal sok baj nincs azt menet közben is mindig pucolom. Főzni nem kell a salátát elkészítem és kész az ebéd, igaz még nem is reggeliztem, nagyon bele merültem a munkába.
Marika akkor az utolsó infúziót kapod, reméljük lesz haszna hogy meg szurkáltak, jobban érzed majd magad.
Etukám!
El mentem hamar lefeküdni, pedig még én sem voltam álmos, csak előre tréningeztem az ablak pucolásra, kis szobait majd jövőhéten pucolom meg, egyszerre már nem megy, nagyon nagyok ezek az ablakok. Most leültem teázni addig írok nektek, utána a bútorokat át pucolom, fel mosok és lészen is vagyok.
Szép napot kíván ok mindanyiotoknak.
Kati
Nagyikák!
Ugye ugye a lényeg lemaradt annyira sietek, jó kávézást,teázást!
Marika
Sziasztok Nagyikák!
Szép jó reggelt Mindenkinek!
Gyorsan benézek és öltözöm megyek az utolsó infúzióra, már nem is bánom letelik.
Katika mit nem tudok meg,hogy a f.földi ibolya levelét ledugod és gyökeres lesz
holtig tanul az ember.
Nekem régebben nem maradt meg most úgy locsolom mint a többi növényt egyszer egy héten és gyönyörűek ezek szerint nem szereti a sok vizet.
Hát Bagi Nacsáékat én sem szeretem már el is aludtam a műsorukon este. Majd ma este a virtuózok azokat nagyon szeretem.
Etukám nagyon sok szép verset raktál fel akkor én már lehet aludtam.
Irénkével nem tudom mi van a Facebookon látom időnként, hát van elég sok baja, dolga beteg férje, sok unoka, gondolom ha több ideje lesz csak jön.
De haladok még nem öltözködtem csak ideültem.
Legyen szép a napotok, felénk szemetel az eső.
Marika
Katika!
Megpróbálom tényleg hátha sikerül. Olvastam, hogy elmentél TV-t nézni. Én közben letussoltam, és lehet, hogy én is elmegyek pihenni.
Igaz valahogy most nem vagyok álmos.
Marika már biztosan lefeküdt, és csicsikál.
Kívánok jó éjszakát, és szép álmokat mindenkinek.
Eta
Kis Lányok!
El megyek TV-ni, na persze el fogok aludni, ha nem találok meg felelő filmet.
Legyen nagyon szép estétek, éjszakátok.
Jó éjszakát kívánok.
Kati
Etuka!
Próbálj meg több levelet le dugni, valamelyik majd csak meg gyökeredzik, most dugtam le nem régen és már olyan szép kis bokor és virágzik is.
Kati
Wass Albert:
Sárga pillangó.......
Az idegen ott lakott a város végén, az utolsó barakkban. Rozoga deszkabódéja előtt ott haladt el az út. Gépkocsik dübörögtek rajta, lovak patkója csattogott, gyalogjárók siettek ismeretlen célok felé. Olyan volt az út, mint egy lázas, szürke folyam. S mellette a deszkabódé, mint egy gazdátlan hajóroncs, amit partra vetett valamikor a víz. S most ott hever, kívül az életen, és kívül az időn, s éjszakánként az elmúlás támaszkodik hozzá, mikor megolvassa a tovasietők lábnyomát.
Ott lakott az idegen. A szürke deszkafal s az útszéli sánc között maradt nehány lábnyi hely, azt fölásta még az őszön, s mikor a tavasz fölszárította a rögöket, s a föld illatát látni lehetett, ahogy ott remegett a langyos levegőben, beültette azt a kis darab eleven földet messziről hozott gumókkal, ismeretlen virágok magjaival, s az emberek, akik sietve haladtak el az úton, csodálkozva látták a rozoga bódé előtt ég felé szökkenni karcsú növények szárát, soha nem látott színű virágokat, egy talpalatnyi folt különös, idegen életet.
Egy délután – úgy május vége lehetett – ott állt az idegen a rozoga deszkafalnak támaszkodva. Szemével végigsimogatta a virágokat, és arra gondolt: gumóikat még otthoni föld hízlalta, otthoni napfény érlelte magjukat, de most el fognak pusztulni, nyom nélkül és magtalanul az idegen földben, mert színes nyelvöket nem érti senki.
Ahogy ott állt kókadtan és szomorúan, egyszerre csak meglátott egy sárga pillangót a virágok fölött.
"Hazai pillangó! – ömlött keresztül szívén a meleg. – Sárga tavaszi pillangó! Hát idáig jöttél utánam? Hát megtaláltál itt is?"
És eszébe jutott az otthoni ház és az otthoni kert és az otthoni május sok-sok drága pillangója, és a szeme megtelt könnyel.
Ugyanakkor egy kopott, öreg házaspár sétált ki a városból, fölkeresni a mezőkön a régi tavaszt, s mert nem bírta már tovább a lábok, leültek az út gyepes martjára, éppen a deszkabódéval szemben. Fáradtak voltak, és szomorúak, mert bár az ő nyelvükön beszélt a város, mégsem tudott otthonuk lenni, s a tavasz, ami körülöttük zsongott, nem az ő tavaszuk volt már, nem az a régi tavasz. Tört fényű szemeikkel pislogva nézték a zöld vetéseket, az útszéli fákat, s tekintetük megakadt a kis virágoskerten a bódé előtt.
– Nézd csak – mondta az öregember –, milyen furcsa virágok!
– Sohasem láttam ilyeneket – csóválta meg fejét az anyóka. – Idegen virágok.
Az ember ott mellettük is idegen kell legyen. Sok idegen van ma mindenütt.
És akkor meglátták a sárga pillangót az idegen virágokon.
– Nézd! Nézd! – mondották lelkendezve egymásnak, és apró kis kacagások bugyborékoltak ki fogatlan szájukon. – A pomerni pillangó! A mi pillangónk! Hogy is jöhetett el ilyen messzire! Szép, szép hazai pillangó!
És a tavasz egyszerre tavasszá lett körülöttük, s az emlékezések súlya könnyeket préselt ki a szívükből.
De ugyanakkor egy városbeli gyáros robogott el arra az autóján, zavaros gondoktól kábult fejjel, és nem látott meg semmit a tavaszból, csak a szürke úttestet látta maga előtt, mely közelebb viszi az ismeretlen célhoz. De mellette ült a felesége, és az asszony egyszerre csak kinyújtotta a kezét, és kacagva kiáltotta:
– Heinz, nézd! A sárga pillangó! Ott, ott! – A fék csikorgott, a gyáros megállította az autót. – Emlékszel – mondta az asszony lágy és kissé fátyolos hangon –, mikor gyerekek voltunk, ez itt még mind rét volt. Ide jártunk ki játszani. Mennyi ilyen sárga pillangó volt itt akkor! Nézd, Heinz, ez az egy még megmaradt belőlük!…
Ültek a nagy, poros gépkocsiban, és nem látták sem az ócska deszkabódét, sem a szomorú idegen embert a bódé mellett, sem a két öreget az út szélén, csak egy sárga pillangót láttak, és a sárga pillangó mögött egy régi, virágos rétet nevető gyermekekkel.
Két kerékpár jött suhanva az útszélen. Egy fiú és egy leány.
– Nézd csak! – kiáltott föl a leány. – Az első sárga pillangó! Megjött a tavasz!
Abban a pillanatban a pillangó lebbent egyet játékosan a virágok fölött, és szállni kezdett fölfele. Magosra, egyre magosabbra, bele az illatos, tiszta májusi levegő kék végtelenjébe. S könnyű, sárga szárnyán hét szempár sugarát vitte magával, hét szempár sugarán át hét emberi szív meleg dobbanását, föl a magosba, talán az Úristenhez éppen.
Katika!
Én is próbáltam levelet gyökereztetni, de sajnos nem sikerült . Pedig nagyon szép volt a virág a szomszédasszonytól kaptam a levelet.
Eta
Orgoványi anikó
Eső főzőcske.......
Unatkozik az eső,
lógatja a lábát,
messze van még az este,
hogy üsse el napját?
Kéne enni valamit,
mit főzzön ebédre?
Kása, málé, főzelék,
elkészülne délre.
Szitál egy kis hódarát,
szór bele sok lisztet,
kever bele ködmagot,
kavar bele szelet.
Elkészült már az ebéd,
vihar lett belőle,
záporozik az eső,
szaladjunk előle!
Jánosi Petra
Őszi fényben
Őszi fényben,
napsütésben,
ring egy kósza falevél.
Őszi fényben,
próbaképpen,
hódítani útra kél.
Szél felkapja,
úgy repíti,
utcákon és téren át,
Szél felkapja,
így deríti
fel a házak udvarát.
Őszi fényben,
késztetésben,
megáll a kis falevél.
Őszi fényben,
télveszélyben,
nyarat többé nem remél.
2010. október
Etuka!
Mostanában már nem nagyon ápolom az ibolyát, nagyon szépek tudod csak leszoktam egy levelet tépni és ledugom így szaporítom.Már a nagy virágjaim is ki nőnek a lakásból már mondtam a fiamnak egy kettőt el vihetne.
Kati
Pesti Gábor A pacsirtáról, és a fiairól..........
Egy pacsirta a fészkét olyan búzaveteménybe rakta, mely immáron megérett. Ám a mikor a gabona megsárgult, a pacsirta fiókák még nem tudtak repülni. Ezért anyjuk, mielőtt elment eleséget keresni, meghagyta nekik, hogyha bármi új dolog történnék, azt jól véssék eszükbe, és ha hazatér, mondják majd el neki.
Alig repült el a pacsirta, megérkezett a vetemény gazdája a fiával, és így szólt:
- Látod-e, ezt a veteményt le kell aratni. Holnap, mihelyst megvirrad, menj el barátainkhoz, és kérjed őket, hogy segítsenek.
Ezután elmentek.
Hazaérkezett a pacsirta, a fiai pedig nagy reszketve csiripeltek körülötte, és kérték, gyorsan vigye el őket más helyre, mert a veteményeknek ura eljött, és meghagyta a fiának, hogy kérje barátait segítségül ahhoz, hogy a veteményt másnap learassák.
Akkor megnyugtatta őket az anyjuk, hogy semmit ne féljenek, mert ha - úgymond - az úr az aratást a barátaira halasztotta, holnapon ezt a veteményt meg nem aratják. - Ezért nem szükség, hogy titeket innen elvigyelek.
Másodnapon az anyjuk ismét elment tőlük, hogy valami ennivalót hozzon. Az úr pedig várta barátait, hogy eljöjjenek, mind délig, de csak egy sem jött el. Tehát így szólt ismét a fiához:
- Ezek restek mindnyájan, és csak szóval tartanak minket, inkább menjünk atyánkfiaihoz és rokonainkhoz, és azokkal egyetemben kérjük szomszédainkat is, hogy a holnapi napon ott legyenek, és segítsenek az aratásban.
Nagy félelemmel ezt is megcsiripelték és csipogták a madárfiak az anyjuknak. Az ismét meghagyta, hogy semmit ne féljenek, mert az úr rokonsága és szomszédsága nem oly igen fölöttébb engedelmesek, hogy ne késlekednének.
Harmadnapon a madár ismét éléskeresni ment. Az úr rokonsága és szomszédsága pedig nem jött el. Végül mondta a gazda a fiának:
- Ám tartsák dolgukat barátaink rokonainkkal és szomszédságunkkal! Holnap hozz két sarlót ide, és mi magunk önnön kezünkkel megaratjuk ezt a gabonát.
Mikor a madarak anyja meghallotta, hogy a vetemény ura ekként határozott, mindjárt azt mondta, hogy most már ideje onnét elmenni. Mert ha ugyanaz az ember fog a dologhoz, akié a jószág, és nem kér mást hozzá, akkor az meg lesz aratva.
Ezenképp a pacsirta onnét elment, és másnap az úr megaratta a fiával a veteményt.
Tamási Áron Káprázat............
Már mindenki azt hitte a faluban, hogy Márton vénlegény marad. S hihette is joggal, mert augusztusban már a harmincadik esztendejébe lépett Márton. Másnak is, de neki magának is gyakran eszébe jutott, hogy ez vajon miképpen történhetett?! Hiszen, amióta annyira nőtt, nemcsak tisztelte és szerette mindig a lányokat, hanem a szíve éppenséggel gyúlékony volt. S olyankor, ha szíve édes lobot vetett, mindjárt magasztos személyt látott a szeretett személyben, vagy a szüzek virágát legalábbis. Ez a természete a lányoknak is tetszett, sőt önmaga is. De valahogy mégis úgy történt mindig, hogy mialatt ő a felhőkben időzött, azalatt a földről valaki más elvitte a lányt.
Annát szerette a legjobban, amiből nyilvánvaló, hogy Annát vitték el a legfürgébben. De úgy volt megírva, hogy néhány esztendő múlva a fiatalasszony özvegyen maradjon. Márton megbocsátott neki, sőt szeptember első szombatján azt mondotta, hogy özvegyasszony gyanánt talán még jobban szereti, mint lányul. Jólesett Annának ez a lelkület, s a növekvő hold alatt hosszasan és meleg szívvel nézett Márton után, amikor a legény elbúcsúzott tőle. S valahogy történt, a csillagos égre is feltekintett. Ahogy nézte a gyarapodó holdat és a csillagokat, lassankint magasztos érzések töltötték el. S Márton megnőtt, és egészen eluralkodott benne.
Eddig azt hitte pedig, hogy Lőrincet szereti.
- Tegnap este nem mentél el - mondta Mártonnak másnap.
A legény megértette, mert így szólt:
- Akkor maradjunk is együtt.
S ha már így volt, két hét múlva megcsinálták a lakodalmat. Két napig nem is a földön éltek, hanem a teleholdban, ahonnét egy-egy csillagot meglátogattak. Szegény és szorgalmas emberek lévén azonban, a harmadik napon eszébe jutott Mártonnak, hogy élni is kell. Nehéz volt szívének a szó, de azért kimondta:
- Elmegyek, aranyom.
- Hová mész el?
Előadta Márton, hogy elmegy a hegyi erdőbe, mert szeretné, ha lenne ott néhány öl fa, amelyik télen gondolna rájuk. Sőt bús szívvel azt is hozzátette, hogy estére nem is jön haza, hanem csak három nap múlva, mivel messze van a hegyi erdő, s az ölek sürgősek.
- Nem félsz addig? - kérdezte.
Elborult Annának a szeme, de így felelt:
- Valahogy megleszek addig.
Vette hát Márton a fejszét, és nehéz búcsú után elment a hegyi erdőbe. Vitte az eleséget is, a három napra valót. Órákig tartott, amíg a helyszínre ért, de mintha kilencet lépett volna csupán, olyan fáradalom nélkül dolgozott egész nap. Amikor azonban lenyugodott a nap, kezdett szomorú lenni, majd nyugtalan. Mint a növekedő láz, olyan lett benne a vágyakozás: s amikor pedig leereszkedett az alkony, és feltűnt az esti csillag is, már nem bírta tovább.
- Én hazamegyek! - mondta.
Vette a fejszét s elindult haza. Egyszerre vidám lett, mint reggel a madár. S mialatt boldogan fütyörészett a gyülekező csillagok alatt, hazafelé az erdei és mezei ösvényeken, nem hagyta el az édes gondolat, hogy mily örömet fog Annának szerezni.
Már az este benne volt az éjszakában, amikor végre megérkezett. Tudta, hogy ilyenkor Anna már alszik. Nem is ébreszti fel, gondolta magában, hanem nesztelenül betörekszik a házba, s majd odalopja magát Anna mellé az ágyba, hadd repessen örömében, amikor maga mellett észreveszi. Künn a grádicson lehúzta hát a bakancsot a lábáról, majd javarészt a ruháit is levetette. Aztán fogta a fejszét, s csak a szíve zajával a tornácra lopódzott, hogy ott a fejszét a helyére akassza. Még az ablakra sem akart nézni, nehogy egy pillantása is beröppenjen a szobába, mert azzal csorba lenne az öröm. Csupán azt nézte a tündöklő holdvilágon, hogy hova léphetne egészen zajtalanul, s hogy a fejsze miképpen kerülhetne a helyére némán.
Jól sikerült.
Még a talpa is bizsergett örömében, amint lassan-lassan bement a szobába. Se ide nem nézett, se amoda, mintha attól tartott volna, hogy forgatás közben nyikorogni találna a szeme. Hanem megemelte lassan a takarót, s addig húzódott fokról-fokra közelebb, amíg végül ott feküdt a takaró alatt. Érezte az édes meleget, majd sóhajtott egy hosszút, és boldog megnyugvással följebb húzta magára a takarót. De abban a percben, ahogy följebb csúszott jókorát a takaró, a szeme végigfutott a takaró fölött, s meglátta a kibukkant lábfejét. S amint nézte a meztelen lábat, káprázat ejtette meg szemét, mert valahogy úgy látta, mintha egy kicsit sok volna a láb, ami előbukkant odabent. Mintha több volna, mint ahogy lenni kéne.
Meredten nézett egy ideig, majd pillantott néhányat, utána pedig olvasni kezdte a lábakat:
Egy láb, két láb: három, négy: öt láb, hat láb!
Meredten nézte a lábakat, majd gondolkozni kezdett.
Hát, aki fenn van! - mondta magában. - Két embernek hat láb mégis igen sok!
Hamar döntött: Vagyis kettőt le kell vágni!
S ahogy ezt elhatározta, magában, már hajtotta is félre a takarót, hogy fölkeljen, és a világot lábakban is helyrehozza. Föl is kelt szép csendesen, s megindult eltökélten a tornác felé, hogy ott a fejszét kézbe vegye, hadd irtson ki kettőt a lábak közül, ha már úgy van, hogy kettőjüknek hat van. Meg is fogta a fejszét, és a helyéről leakasztotta. De ahogy kézbe vette, valahogy betekintett az ablakon. S ahogy betekintett, a szeme ismég megállott, mert úgy látta a holdvilágon, mintha odabenn most kevesebb láb lett volna, mint az előbb. Odabújt egészen az ablakhoz, és meredten nézett bé az ágy felé, hogy vajon nemcsak az a csalfa holdvilág játszik-e véle. Egészen úgy tűnt, hogy igazat lát. De hogy semmi tévedés ne legyen, ismét megszámolta a lábakat:
Egy láb, két láb: három láb, négy láb.
Több nem volt.
- Ez egészen más - mondta mosolyogva Márton. - Hiszen két embernek négy láb nem sok!
Azzal ránézett a huncut holdra, és megtekergette a fejét. Aztán a fejszét visszaakasztotta a helyére, s szép csendesen maga is visszafeküdt. De sokáig nem tudott aludni, mert szégyellte magát, hogy a káprázat ennyire meg tudá ejteni.
Szervusz Etuka!
Felénk ragyogó volt az idő,remélem holnap is az lesz mert nagyon nagy munkám lesz, ma meg főztem holnapra, zúza pörköltet készítettem, holnap csak tésztát főzök ki frissen, na meg fejes saláta lesz hozzá.
Milyen napod volt?
Kati
A kerítés
Volt egyszer egy nagyon rossz természettel megáldott fiú. Az apja adott neki egy zsák szöget, és azt mondta neki, verjen be egyet a kert kerítésébe minden alkalommal, mikor elveszti a türelmét, és összeveszik valakivel, vagy valami rosszat mond valakiről.
Az első nap 37 szöget vert be a kerítésbe. A következő hetekben megtanult uralkodni az indulatain, és a bevert szögek száma napról napra csökkent. Rájött arra, hogy sokkal egyszerűbb volt uralkodni az indulatain, mint beverni a szögeket a kerítésbe. Végre elérkezett az a nap is, mikor a fiúnak egy szöget sem kellett bevernie a kerítésbe. Ekkor odament az apjához, és elújságolta neki, hogy aznap egy árva szöget sem vert be a kerítésbe.
Az apja azt mondta neki, húzzon ki egy szöget minden egyes nap, mikor nem vesztette el a türelmét, és nem veszekedett senkivel sem, vagy meg tudta állni, hogy rosszat mondjon valakiről. Teltek a napok, s a fiú végre azt mondhatta az apjának, hogy kihúzta az összes szöget a kerítésből. Az apa ekkor odavitte a fiát a kerítéshez, és ezt mondta neki: "Fiam, szépen viselkedtél, büszke vagyok rád, hogy így megváltoztál. Állj meg egy pillanatra, nézd csak, mennyi lyuk van a kerítésben. Ez a kerítés soha többé nem lesz már olyan, mint régen volt. Ha veszekszel valakivel, vagy rosszat mondasz valakiről , megsebzed őt. Egy ugyanolyan sebet hagysz az ő lelkében, mint ezek a lyukak itt. Hátba szúrhatsz egy embert, majd kihúzhatod a kést a hátából, a seb örökre ott marad. Akárhány alkalommal is kérsz bocsánatot, a seb talán örökre ott marad. A szóbeli, sértés ugyanakkora fájdalmat okozhat, mint a testi.
Nagyon nehéz meg nem történtté tenni a meggondolatlanságból elkövetett dolgainkat. A kiengesztelődés és a megbocsátás titka lehet az, ami segíthet a lyukak eltüntetésében.
ismeretlen