Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Szervusztok, kellemes estét
Etuka, per pillanat megint antibiotikumot kapok és probiotikumot szedek mellé, nem tudok mikor keveredek ki belőle. Köszönöm az érdeklődésed.
Marika, érezd jól magad a színházban, jó is kimozdulni.
Katika, aranyos vagy, hogy hiányoltál, sokat járok rendelésekre, belgyógy., hasi UH, kardiológia, stb...., sok időmet elvesz. Volt olyan nap, hogy 3 helyre is kellett mennem, és nagyon kifárasztott. 6-8 órákat várakozok, nem fehér embernek való ez!
Készülök lélekben és fizikálisan is a csütörtöki szemecske báli-bulijára, jó lenne addig összekapni magam
addig is sok minden kellene... de majd megoldom azt is.
Szeretett csokor...Csokorba kötöttem az ég csodálatos képét, a nap melengető fényét, kicsiny gyermek nevetését, piciny madár víg énekét, a nyugalom csendjét, megértést, szeretetet, békét, ez legyen az életedben a valódi érték, segítséget nyújtó két kezet, könnyként hulló igaz gyöngyöket, egy más napot, mely új reménnyel éltet, hűs folyóknak csobogását, a tenger halk morajlását. Messziről konduló harangot, vidám hegedűszót, kacagva futó csermelyt, kis patakot, örök hómezőt, egy mesevilágot, szívedben nyíló szerelem virágot, mosolygós arcokat, szívből jövő barátságot, víg kedvükből nyíló színes virágot, hogy elfelejtsétek a gonosz világot, illatozó virágfelhőt, ringatózó búzamezőt, kacéran bóklászó friss tavaszi szellőt, őzet, pacsirtát, zölden susogó erdőt, kékre festett eget, rongyos bárányfelhőt, tiszta szép jövőt, igazzá váló álmokat, és örökké tartó őszinte barátságokat.
/Garai Katalin/
Barátságunk jeléül csokrot hoztam neked.
Gyűjtöttem mezőn, színes dombok felett,
S ím kész ajándékra a virágcsokor.
Kérlek, bármerre is sodor az élet,
Ajándékom vidd magaddal,
Akár gyalog jársz, akár víg fogattal...
Csokrodban első virágszál a szeretet,
Azért oly fontos, mert Istentől ered.
Emberi sorsok összeötvözője.
Ha elveken nyugszik, nem mulandó,
Neked is ilyen szeretet a jó.
Türelem a második virágszál,
Hogy ne sírj, ne zúgolódj, ne kiáltsál,
Bármi is menjen végbe a szívedben.
Vigyázz, hogy a szó, a könny ki ne essen,
S vihar ne zúgjon el családod felett,
Így gazdagabb lesz benned a szeretet.
Csokrod harmadik virága a hűség,
Amit megkíván tőled a föld s az ég.
Hű légy Istenhez és szent elveihez,
Hű légy férjedhez és gyermekeidhez,
Idegen arc soha ne ejtsen tőrbe,
S szívetek legyen mindig összekötve.
A negyedik virágszál a kedvesség,
Az arcod, ha olyan, mint a derült ég,
Ha bosszúság fellege el nem fedi,
S a gyűlölet soha torzzá nem teszi,
Meghódítja még az ellenségedet is,
Otthonodban nem lesz ború és tövis.
Az ötödik virágszál a szorgalom.
Nem jelenti, hogy nagy legyen a forgalom
A házban és minden csak terád várjon,
Míg az idegek összetörnek fájón.
A szorgalom az, ha végzed a munkád,
Mint csillag az útját, lassan, de folyvást.
Virágcsokromat átnyújtom neked,
S kívánom, a jó Isten legyen veled!
Illatozz otthon, vagy a zord idegenben
Mindig derülten, mindig kedvesebben,
Míg eljön Urunk, s bú válik örömre,
S virágcsokrába beköt majd örökre..
/ Les Buscaglia /
Szervusz Marika!
Látom nagyon sűrű programjaid vannak . A kis pirinyó is jól van, és ebben a jó időben nagyon sokat lehettek kint az udvaron.
Írod, hogy jó volt a színházi előadás, és sok vidám perceket szerzett.
Nagyon jól néztek ki a fényképen mind a ketten.
Ez már a színház előtt van vagy a Kossuth téren.
Én már nehezen igazodom ki ezeken a fejújitott helyeken.
Próbálsz azért kertészkedni is amikor a picike alszik. Sok mindent űltetél már a kertben.
El tudom képzelni, hogy milyen szép lehet már most.
A muskátlik hogyan fejlődnek? Gondolom, hogy már kint vannak a teraszon.
Eta
Kata!
Tegnap elaludtam , és nem tudom kijutott tovább a Szombat esti lázból.
Kár , hogy megszűnnek a plázák mert nagyon sok fiatal járt oda , és persze idősebbek is. Úgy látszik nem tudják magukat fent tartani emelkedett a kiadás is. Igaz, hogy sok a magánüzlet is , de vevő nem igen van mert nagyon drágák a termékeik.
Emlékszem, hogy te is jártál ott néha , és salátát ettél.
ET:
Szervusz Katika!
Először is kívánok a testvérednek nagyon Boldog születésnapot ezzel a kis idézettel:
Öröm és boldogság legyen mindig veled, arcod mosolyogjon, ne lásson könnyeket. Erő és egészség kísérjen utadon, nagyon boldog légy minden szülinapodon!Nagyon jól éreztem magam Bencével tegnap. Nagyon szép idő volt. és ebédig kint játszottunk.Délután pedig mentünk a kislányomékhoz, és Bence ott aludt náluk.Ott is nagyon szeret lenni.Gondolom, hogy most amikor együtt vagytok kibeszélgetitek magatokat van is miről.Mindötőknek van már unokája, és dédunokája ezek a legszebb beszéd témák no azért gondolom, hogy a régi szép emlékek is elő jönnek ilyenkor.Nálunk ma is szép volt az idő.Reggel voltam a Lidliben , és megvettem amit akartam.Gondoltam, hogy kocsival megyek, de Pisti tegnap azt mondta, hogy ma lecseréli a téligumikat így itthon hagytam a kocsikulcsot, és a forgalmit.Legyen nagyon szép estéd.Eta
Kislányok!
Kívánok szép délutánt.
Eta
Hilda!
Köszönöm a vershez illő képet.
Móra Ferenc
Fecskehívogató
Villásfarkú fecskemadár,
jaj de régen várunk!
Kis ibolya, szép hóvirág,
kinyílott már nálunk!
Fátyolszárnyú kis méhecskék
zúgva-döngve szállnak.
Cifra lepkék, kék legyecskék
ide-oda járnak.
Rózsa, rózsa, piros rózsa
nyitogatja kelyhét;
itt a tavasz, lessük, várjuk
a csicsergő fecskét.
Sziasztok Nagyikák!
Lehet még ma nem is voltam annyira el vagyok foglalva. Reggel bementem a piacra krumplim fogyóban és bizony a bicó kosara az véges, no és mindig akad mellé vmi. Gyönyörű törökszegfűt vettem majd megyek a temetőbe holnap, ez legalább tart vmeddig.
Utána főzésm hja még közben gyereksétáltatás, míg aludt a picinyem kertben ültettem z.babnak valót, kevés uborkát, kardvirágot, majd holnap folytatom kukoricával. Hja és még reggel locsoltam is nem képes esni most beborult de már ezerrel süt a nap.
Katika tudom nagyon szép összetartó család vagytok.
Boldog Születésnapot a Tesódnak érez magad nagyon jól!
Katika nem is a Pesti színházba voltam a Belvárosiba jól elkavarodtam ugye. "Hitted volna " c.darab olyan szűk 2 órás volt szünet nélkül valami alagsorban volt elég kicsi hely de irtó sokan voltak, elég pikáns volt az egész de volt nagy röhögés és irtó taps Hernádi Judit és Kern András főszereplésével.
Nagyon elfáradtam nem a színházba a Barátom mindig összeszervezi a dolgokat, először vittük az unokáját az leadtuk a Leányánál utána busz, 2-es villamos panoráma ugye a Duna mellett megy, országháznál leszálltunk ott is gyönyörködtünk, Nemzeti színház stb. mondtam is ez sok volt egyszerre. Színház után fagyiztunk mondja menjünk új metrózni arra már nem voltam vevő mentünk az unokájáért mert az most nála van és hoztak haza.
Színház előtti túra két fotó.
Marika
Sziasztok Kislányok!
Katika!
Kívánok tesódnak BOLDOG SZÜLETÉSNAPOT!
Képzeljétek el!
Vége a Plázakorszaknak. A Plázák haldokolnak. Egyre többet zárnak be. Ez azért van, mert vége az én plázacicáskodásomnak. Csak akkor megyek oda, ha a bankba kell menni, mert a Pláza területén van. Van máshol is, de ez közelebb van.
Kata
Irénke!
Régen nem voltál, remélem nem vagy beteg, elköltöztek már a gyerekek?
Vigyázz magadra.
Mia! Böbe!
Ti is régen voltatok remélem minden rendbe van az egészségetekkel.
Vigyázzatok magatokra.
Legyen szép vasárnapotok.
Kati
Marika!
Biztos szép volt a színdarab amit láttál, meg van újulva a Pesti színház? ..mikor voltam akkor azt mondták felfogják újítani.
Sok örömöd van a kis unokádban sokat játszol, foglalkozol vele, érti amit mondasz? .. hisz más nyelvhez van szokva.
Kata!
Biztos sok finomságot láttál a fesztiválon, hogy nem vettél semmit nem csodálkozom ilyen kirakodókon, vagy a piacon én sem szoktam venni.
Legyen szép napotok.
Kati
Jó reggelt Kislányok!
Remélem szép napsütéses napunk lesz, ma nem főzök, megyek az idősebb tesómnak szülinapja lesz és mind a négyen együtt töltjük a napot.
Etuka!
Örülök hogy jól érezted magad Mónikáékkal, gondolom Bencikével sokat játszottatok , szép időbe, nálunk nem volt olyan jó idő, fújt a szél.
Ma csak este leszek itthon , mint írtam együtt leszünk tesók.
Érezd jól magad, legyem szép vasárnapod.
Kati
Kata!
Neked is szép estét kívánok. Én is nézem a Szombat esti lázt. Most éppen reklám van.
Én sem szoktam soha ilyen helyeken élelmiszert vásárolni.
hozzánk a Tesco is messze van , és a Lidli, Aldi is.
Én is ha jó idő van akkor busszal szoktam menni vagy ha több mindent vásárolok akkor a szöcskével.
Jó TV nézést kívánok.
ET.
ET!
Voltam a mangalica fesztiválon, de nem vettem semmit. Nem szeretek ilyen helyen élelmiszert vásárolni.
Egyéb vásárlással voltam már úgy, hogy megvettem valamit, és egyszer sem volt rajtam, elajándékoztam.
A LIDL nincs messze hozzám, de olyan szerencsétlen helyen van két buszmegálló között, és én elég kényelmes vagyok. Nagy cuccal nem szerencsés hazafelé jönni. A TESCOhoz legalább háztól házig szállít a busz. Az 3 megálló.
Kezdődik a Szombat esti láz. Jó tévézést!
Kata
Mese az aranytulipánról.......
Hol volt, hol nem volt élt egyszer régen egy hatalmas király. Már a palotája is óriási volt. A felhők fölé emelkedett, ahol mindig ragyog a Nap. Minden reggel kinyitotta felhők fölötti toronyszobájának ablakát, és mélyet szippantott a reggeli friss levegőből, aztán felhőkön is áthatoló éles szemmel végignézett birodalmán, és a legapróbb bajt is észrevette. Népe nagyon szerette, mert segített az embereken. A gyerekek is szerették. A kisfiúk azért, mert nagyon erős volt, és ha ég felé nyújtotta fényes kardját dörgött villámlott, de aztán karjával elsöpörte a felhőket, s máris kisütött a Nap. A kislányok pedig azért szerették, mert kedves is volt, ölébe emelte, meghintáztatta őket, és ha jókedvében találták feldobta őket a csillagos égig.
Hanem egyszer nagy baj történt. S mint a nagy bajok általában ez is kicsi bajjal kezdődött. Elfáradt erősnek lenni ez a hatalmas király.(Hallottatok-e már ehhez hasonló gondról?) Minden reggel fáradtan kelt, és este fáradtan feküdt le, addig-addig míg nem egy napon már nem tudott felkelni az ágyából olyan rettenetesen fáradt és beteg lett.
Haj!, össze is ült a királyi udvar összes buzgó orvosa. Mindenik külön megvizsgálta aztán hatalmas gömb alakú lombikokban, csigavonalú, kígyószerű, ide-oda ágazó üvegekben gyártani kezdték az ilyen-olyan orvosságokat. Orvosság-gyárrá változott a palota: volt ott keserű és édes orvosság, kemény és szirup szerű, volt piros, barna, sárga, kék, sőt kétszínű sárga-zöld orvosság is. De minden hiába a királyt csak nem tudták meggyógyítani.
Végül egy öreg-öreg anyóka, akiről senki sem tudta, honnan jött, s akinek nagyon fájt a szíve a szép, ifjú, de beteg királyért fölment a palotába. Azt mondta meggyógyítja ő csak beszélhessen vele. A toronyszobában átadott neki egy apró aranyhagymácskát .
- Ezt saját kezeddel ültesd el , fiam. -mondta. Bármilyen beteg vagy mindennap saját kezeddel öntözd meg! Aztán a többit meglátod majd.
A király elültette fekete földbe a hagymácskát. Minden áldott reggel meglocsolta. És várt. Egyszer csak apró növénykét látott előbújni a cserépből. És ahogy nőtt-növekedett a növényke úgy múlt - muladozott a király fáradtsága. Először még alig tudott megmozdulni, hogy ivóvizéből megöntözze, aztán mintha visszatért volna az erő a karjaiba, majd a lábaiba. Egy szép reggelen csodaszép virág mosolygott rá a hajnali napsütésben, egy gyönyörű aranytulipán. Nézte-nézte a király, és egyszerre úgy érezte, milyen jó lenne fölkelni és szippantani a reggeli levegőből, biztosan a kis virág is örülne a friss hajnali szélnek. Megdöbbenve vette észre, hogy van ereje fölpattanni, kinyitni az ablakot, szétnézni világban. És az ablakban ott tündöklött az aranytulipán napról-napra szebben. Éjszaka csodálatos álmot lopott a fiatal király szívében. Az álom virágországról szólt, ahol csodálatos virágerőkkel gyógyítanak. Néhány titkot jól meg is jegyzett a király. Vannak gyógyvirágok, akik a szárukban, levelükben, gyökerükben, virágjukban gyógyító nedveket készítenek és rejtenek el. És vannak virágok , akik a szépségükkel gyógyítanak, mint Virágország királyának leánya az Aranytulipán.
Ezért, ha valaha megakartok gyógyítani valakit, és már mindent kipróbáltatok, de nem sikerült: forduljatok a virágok felé. A friss és szép virágok elűzik a fáradtságot, a gyógyító nedvek pedig titkos varázslatba kezdenek, amitől elillan a betegség. Persze csak akkor, ha valaki figyel a virágok titkára. Mint a fiatal, hatalmas és újra megerősödött király, aki aztán beültette az országát ezer fajta virággal, amelyeket kedves virága, az Aranytulipán országából hozatott.
A fáradt, öreg elme zakatol,
körben forog, ismétel szüntelen,
a múltak mély kútja fölé hajol,
hol békalencsés, zöld hínár terem.
Egy-egy emléket megragad, motyogja,
és újra kezdi tízszer is naponta,
mint vén malom,
mely már csak szelet őröl,
s letűnt idők fanyar borával dőzsöl.
Rettent a példa,
vigyáznom kell magamra,
minden elgondolt, kimondott szavamra,
s főként arra,
mit papírra vetek...
Érzem, tudom az ember gyöngeségét,
ezért mindig szemem előtt
a mérték...
Hibáimnak én nem kegyelmezek!
De te ne bántsd a vént,
te fiatal,
ha botlik is a lába vagy a nyelve.
Így jársz te is,
ha véget ér a dal...
És minden érdem immár elfeledve!
Válasznak, ezt a verset találtam a legjobbnak!
Én nem tudok építeni házat,
és nem tudok hidakat verni,
nem tudok ácsolni hajókat,
nem tudok földet bevetni,
nem értek a vas üteméhez,
és nehéz nekem az ásó,
s kohókat izzóra szítani
is nem nekem kijáró,
és sziklát se tudok törni.
Tornyot, a felhőkbe nyúlót,
és gépet, szárnyakon szállót,
acél húsából kígyókat,
és vasszörnyeteget, zihálót,
ó, bizony, én nem kovácsoltam,
s nem tettem semmi merészet,
ki kővel, vassal csatázol,
testvér, úgy csodállak Téged,
s szeretnék dalolni rólad.
De lássátok, reggelre kelve,
oly sok az én szegényes dolgom:
a szobámat tisztára söpröm,
s a kicsinyke ruhákat foldom,
megfőzöm az estéli étket,
puhára vetem az ágyat,
s altatódalt zöngicsélek,
mikor ők aludni vágynak,
és másnap ezt újra kezdem.
Én nem tudok semmi merészet,
az én hadakozásom csak ennyi,
akárha egy Óceán medrét
üresre akarnám kimerni,
az ujjaim között kicsordul
munkám gyümölcse, s utánam
nem marad se jel, se emlék,
se vasutam, se váram,
se hajóm, se hidam, se tornyom.
S kezemfaragta márvány,
se kezemihlette vászon,
egy messze, távoli jövőbe
a nevem nem világol,
csak foldom a kicsi ruhákat,
puhára ágyazok este,
s néha a felhőket nézem,
hogy jönnek, s szállnak messze,
az én hadakozásom csak ennyi.
Azon a télen nem akart megjönni a hó, néhány héttel karácsony előtt még feketében, fagyott göröngyöket didergetett a táj. Ebből a sötétségből jött elő az asszony, csecsemő fiát a melléhez szorította. Nem tudni, merről jött, azt sem, mennyi ideje állhatott kinn az ajtó előtt, mert nem kopogott.
- Az istenért, jöjjön be, hiszen megfagy - mondta neki anyám.
Az asszony nem mozdult, szemét szüleimre emelte, és csendesen így szólt:
- Engem üldöznek.
- Egy nőt? Csecsemővel? Miért? - kérdezte apám.
Anyám szelíden megfogta a karját.
- Jöjjön már be.
- Nem követtem el semmi rosszat - mondta az asszony, de még mindig nem indult befelé. - Azt mondták, aki segít rajtam, azt is nagyon megbüntetik.
- Jöjjön csak be.
Nagyon szép asszony volt. Levetette furcsa aranyszegélyű, világos köpenyét, kibontotta a pólyából kisfiát, tisztába tette, megszoptatta. A kisgyerek ránk nevetett, fogatlan, bölcs nevetéssel.
- Csak karácsonyig. Karácsonykor már lesz hova mennünk - mondta az asszony.
Anyám ránk nézett.
- Gyerekek, senkinek se mondjátok meg, hogy a néni nálunk van! Megértettétek?
- Nem azért, mintha bárkitől tartani kellene - mondta apám -, itt Rácpácegresen nincs senki,
ki elárulna bennünket. De biztos, ami biztos.
Tudom, akkor mindannyian Bederik Durira gondoltunk. Aki ugyan nem lakott Rácpácegresen, de itt ólálkodott mindig a környéken. Valami csősz, mezőőr vagy erdőkerülőféle volt. Lelövöldözte a határba tévedt kutyáinkat, megríkatta a gyerekeket, ijesztgette az ebédvivő asszonyokat.
Igen, őtőle félni kellett.
Pedig mióta az asszony a gyerekkel megérkezett, egyre gyakrabban keringélt körülöttünk, s azután, hogy a hirdetményt felolvasták, egészen elszemtelenedett.
A katonák terepszínű dzsippel érkeztek, addig nyomták a dudát, amíg mindenki előszállingózott a házakból. Egy katona fölállt, ordítva olvasott. Egy nőt keresnek, csecsemővel. Bárki látja, köteles jelenteni. A parancs megszegőjét a helyszínen agyonlövik, házát porig rombolják.
Fagyott szívvel álltunk, kutatnak-e? De nem, odébbálltak. Csak Bederik Duri nem állt odébb, sőt megindult a házunk felé.
- Ha akarja, most rögtön elmegyek - mondta az asszony apámnak. - A kerten át, nem veszi észre senki.
- Nem megy sehova! Öt nap múlva karácsony, addig ki kell bírnunk. Bújjanak el!
Bederik Duri estig ott ült. Fülelt, gyereksírásra lesett.
Azt aztán leshette! Mert alighogy kényelmesen elterpeszkedett a konyhában, odakint, a gazdasági épületek takarásában megjelent Jósvai Jancsi. Addig integetett anyámnak, amíg észre nem vette.
- Mit akar, János?
- Az asszony meg a gyerek miatt...
- Milyen asszony? - rebbent meg anyám.
- Ne tessék félni, tud róla az egész puszta... Amíg ez itt ül, jobb helyük lenne nálunk. A kerten át észrevétlenül átjöhetnek.
Így került az asszony a gyermekkel Jósvaiékhoz, majd amikor Bederik Duri körülöttük kezdett szaglászni, átmentették őket az Alsóház családjaihoz, aztán a Fölsőházba került, majd vissza a középsőbe, nem volt Rácpácegresen egyetlen család sem, amely nem bújtatta volna, ha csak fél órára is.
Eljött a karácsony, a lányok ezüstpapírral borított diót, cérnára fűzött pattogatott kukoricát aggattak a fenyőágakra. Az asszony a kicsivel akkor már újra nálunk volt.
- Sötétedés után a pálfai Öreghegy alatt várnak rám.
Apám befogta a lovakat, és a biztonság kedvéért nagy kerülővel, a Sió fölötti erdők között vitte az asszonyt meg a fiát a megbeszélt helyre. Még kicsit mosolygott is magán, túlzás ez az óvatosság, ki kóricálna szenteste ezen az elhagyott vidéken. De bizony kóricált. Előlépett a fák közül Bederik Duri.
- Állj! Kit visz maga?
Apám nem válaszolt, a lovak közé csapott, meglódult a kocsi, de ahhoz nem elég gyorsan, hogy Bederik Duri ne tudja elkapni az asszony aranyszegélyű köpenyét. A kezében maradt, diadalmasan lobogtatta.
Vágtázva értek az Öreghegy alá, valóban, egy kocsi várt ott. Az asszony sebtében búcsúzott, átszállt, a könnyű parasztszekér elzörgött vele a sűrű éjszakába.
Apám megfordította a lovakat, hazaindult. Most az országúton, egyenesen. Amikor a Paphegy tövébe ért, az út menti bokrok mögül ijesztő nevetés harsant. Apám tudta, hogy ki az, és szívszorongva nézte, ahogy a fagyos sötétségben ballangkórókat hömbölget a szél.
Másnap hajnalban fölbolydult Rácpácegres. Jönnek. Ki hozta a hírt, nem tudom, de már az is elterjedt, bogy egy lánctalpas monstrum is közeleg, azzal rombolják le a házakat. Bederik Duri nem sokat késlekedett. Ő vezeti őket, a tank előtt jön, kezében a bűnjel, az aranyszegélyű, kék köpeny.
Egy darabig hihettük, hogy csak ijesztés, de ahogy a hajnal kibontotta a tájat a homályból, kibontotta a lőrinci úton vonuló sereget is, igen, jönnek, fegyverrel, lánctalpas monstrummal, végünk van, véged van, Rácpácegres. Menekültünk volna, az asszonyok batyukat kötöttek, de akkor már valaki jött vissza a magtár felől, nincs kiút, igen, akinek jó szeme volt, láthatta: mint a szögesdrót tüskéi az őrszemek szuronyai, körös-körül, a ráadási úttól a Paphegyen át a Vitéz-tanyáig mindenütt katonák, körülzártak bennünket.
Ki lehet ez az asszony meg ez a gyerek, hogy ilyen ádázul gyűlölik?
A batyuk a lábak mellé estek, hátráltunk, összetorlódtunk, mint egy delelő nyáj, szorongtunk a Nagyszederfa alatt. A monstrum már a Kissarok felé dübörgött, hallottuk a kérlelhetetlen hangot, már idevillant Bederik Duri kezéből a kék, amikor Keserű Pisti felkiáltott:
- Oda nézz!
A házak körvonalai megbomlottak, mintha köd ereszkedett volna rájuk, de nem lehetett köd, hiszen minden mást élesen lehetett látni, idelátszott az Erzsébet-domb fenyőfája, a lőrinci torony. A házak mégis elmosódtak, tűnékenyen lebegtek, mint forró nyarakon az utak fölött a délibáb, újabb kiáltás, a kezem, a kezem, idenézz, a kezem. Tényleg, mintha elpárállana a testünk, áttetsző lesz a kezünk, megfakul a ruhánk, egy pillanatra látom a mellettem levők testén át a dombokat, aztán már csak a dombok, a fák. A házak és az emberek, mint a pára, nincsenek, üres pusztaság Rácpácegres helye... de mégis itt vagyunk, hiszen érzem, hogy fogom anyám kezét, a hátam mögött szuszog a húgom.
A had hökkenten áll az üresség közepén, Bederik Duri eszelősen kapkodja a fejét, itt volt, itt van, itt kell neki lennie, a páncélosról leszáll egy tisztféle, Bederik Duri kapkodva mutogat, lobog a kezében az aranyszegélyű, kék köpeny. A tiszt botot emel, Bederik Duri vállára sújt vele, aztán az arcába. Itt meg, miköztünk, valaki hangosan fölnevet, csönd, sziszegi apám, de nem lehet visszatartani a kárörvendő hangokat, sziszeg, fortyog, sistereg, úgy kell neked, áruló gazember. Most már a többiek is ütik, Bederik Duri szűkölve rohangál a körben, szinte sajnálja már az ember.
A katonák sorokba rendeződnek, a páncélos megfordul, mennek dolguk végezetlen, Bederik Duri, mint egy rongycsomó, a földön. Amikor a katonák már látótávolon túl vannak, föláll, az arcán gyűlölet, rázza az öklét az égre, a katonákra, ránk, belőlünk meg, láthatatlanokból, föltör, fölszárnyal a felszabadult nevetés, Bederik Duri rémülten rohan át a földeken, egyre messzebb, egyre távolabb, olyan lesz, mint egy szélűzte ballangkóró.
Halvány vibrálás, helyükre sűrűsödnek a házak, fölködlik a kezünk, az arcunk, juhé, itt vagyunk, világítanak a boldog emberek. S mintha csak erre várt volna, nagy pelyhekben, mint a kegyelem, hullani kezd a hó.
(1996)
Szellő szárnyán érkezett nesztelen.
Nyomában a természet ébredez.
Varázsporát szórja szerteszét,
Csodás menyegző veszi kezdetét.
Elsőként a hóvirág tör a fény felé,
Majd követik sorban a többiek.
Ibolyák, boglárkák, százszorszépek,
S mindenféle illatos szépségek.
Zöld fűszőnyeg borítja a földet,
Köztük apró, tarka tünemények.
Fehérek, sárgák, lilák, kékek...
Festeni se lehetne szebbet!
A fák fehér virágba borulnak,
mint szűz menyasszonyok virulnak.
Virágruhájuk tündököl a fényben,
Szél repíti fel, fel... a végtelenbe.
Rózsaszínbe öltözött társaik
A gyönyörű koszorúslányaik.
Megrészegítik a zsongó méheket,
Kik a bőség asztalánál dőzsölnek.
A mámor mindenkire átragad,
Arany sugarait ontja a nap.
Akác, bodza, hárs illatorgiája,
Csodás dallamok harmóniája.
E varázslatos újjászületést,
Az élet győzelmét és szépségét
Trillázó madarak dala zengi,
Sohasem lehet vele betelni!
Minden lüktetés, fényes ragyogás!
Magával ragad e titkos varázslás!
Köszönöm a Tavasz tündérnek:
e földi gazdagságot, szépséget.
Drága tavaszom, vártalak!
Végre itt a tavasz melengető ereje! Megérkezett. Szívembe beköltözött a varázslat, a lehetőségek varázslata. Gyönyörködés a természetben, egy rügyfakadásban, egy erőtlen kis hajtásban, mely végtelen ígéretet rejt magában, néhány langyosodó földből feltörő üde fűszálban... Madárcsicsergésben, légyzümmögésben... A természet hangjai, illatai, fényei ölelnek körül. Mesés, csodás, lélekmelengető, szívet gyönyörködtető.
Ilyenkor azt gondolom, bármire képes vagyok, bármi megvalósításához van erőm. Ötleteim, terveim, céljaim vannak. Feltöltődöm szeretettel, energiával, gondolatokkal, érzésekkel. Milyen jó élni, szeretni, tervezni, hinni, gyönyörködni, tenni, lépni, fejlődni, látni! Megannyi csoda, megannyi élet, megannyi varázslat a világban!
Ma megmetszettem a csodasövényünket, és egy sugallat hatására ajtókoszorú készítésébe kezdtem. Kiegészítettem néhány fűzfaággal. Egyszerű, de meseszép. Olyan tavaszhírnök-féle lett. Olyan én és kicsit olyan, mint a barátnőm. Olyan, mint amilyenek együtt vagyunk. Gyermeklélek és szeretet.
Jó volt alkotni, nyugalom költözött belém. Végtelen nyugalom, miközben lágyan simogatott az erejét próbálgató nap. Csemetéim jókedvűen főzték mellettem a homoklevest, sütötték a homokpalacsintákat. Egy-egy koszorúdrótozás közben kóstolgattam finom ételeiket.
Kell ennél nagyobb boldogság? Szeretni és szeretve lenni? Szépíteni és gyönyörködni? Mosolyogni és lélegezni?
Örülök, hogy élek. Örülj Te is!
Marika!
Legyen nagyon szép estéd.
Nagyon örülök, hogy a kis pirinyó most már jól van.
Ezek szerint a fogacskája miatt volt neki láza.
Marika!
Ne izgasd magad, hogy keveset tudsz velünk lenni most a család sz első, és ha van egy pici időd akkor írj egy pár sort.
Eta
Szervusz Kata!
Voltál a mangalica fesztiválon, és ha igen milyen volt jól érezted magad?
Gondolom, hogy vásároltál is valamit valami finomságot.
ET.
Katika!
Én is egyszer volt, hogy kiültem a kis parkban itt a ház előtt egy kicsit beszélgetni, de ez nagyon ritkán van mert mindig azt szapulják aki éppen nincsen ott, és ez nagyon tud idegesíteni.
Ma voltam Mónikáéknál mindig együtt ebédelünk szombaton.
Nagyon gondolkodom, hogy holnap elmegyek az Aldiba vagy a Lidli be vásárolni.
Mind kettő üzlet egészen közel van egymáshoz a Tesco között.
Még majd meglátom milyen lesz az idő.
Legyen szép estéd.
Eta
Kata!
Úgy látom, hogy te is nehezen tudsz megvenni valamit. Én is így vagyok , de sokszor meg is járom , mert tetszik, de még filózom azon, hogy megvegyem vagy ne vegyem, és amikor döntésre jutok , és vissza megyek az üzletbe, hogy megvegyem már sajnos nincsen.
Hoppon maradok.
Bizony mivel fehérbörü vagy nagyon mérsékletesen napozzál nehogy valami baj legyen az anyajegyek miatt.
ET.
Szervusztok Kislányok!
Legyen szép estétek.
Ma nagyon szép idő volt, és sokat voltunk kint.
Kellemesen el is fáradtam.
Eta
Sziasztok Nagyikák!
Szép jó reggelt inkább délelőttöt Mindenkinek.
A pirinyónk már jól van ma reggel a tegnapi szarvacska tésztát kikotorta a hűtőből és már ette is. Tegnap du.még kis hőemelkedése volt de azóta jól van egész éjjel aludt jól reggelizett és most éppen alszik.
Keveset tudok itt lenni nagyon sok a dolgom pakolok, mosogatok, főzök. Most éppen a csirkepörkölt fől, majd nokedlivel. A nagylány unokám is itthon az is jön majd ebédelni.
Rengeteg a dolgom de du.meg színház a Barátom kapta a fiától 2 jegyet ajándékba Pesti színház már nem is tudom mi a címe Hernádi Judit is szerepel benne többet nem tudok. Itt még nem jártunk túl sok időm meg kedvem nem nagyon van de hát most mit mondjak. Du.5-kor kezd tehát nem késői utána jövök haza neki is ott az unokája Angliából.
Ma már nem tudok jönni legyen szép a napotok majd holnap beszámolok.
Marika
Sziasztok Kislányok!
Katika!
Kösz a frissítőt. Még most kávézom. Van egy pár dolog, amit vennem kell. Aztán ebéd után, lehet beutazom a központba, ugyanis csütörtökön mikor jöttem a fürdőből, láttam, hogy a főtéren pavilonokat állítanak fel. Arra gondoltam húsvéti kirakodó vásár lesz. Tegnap voltam a TESCOban, és nagy plakát hirdette, hogy 11-14-ig Mangalicafesztivál lesz. Meg kellene nézni.
Kata
Jó reggelt Kislányok!
Borongós, hűvös az idő , remélem később jobb lesz, kellene a postára menni, de azt hiszem hétfőre hagyom.Még nem tudom mit főzzek.
Etuka!
Valóban én sem ültem ki a padra, mert erősen fújt a szél is amit nem igen szeretek , félig meddig vásároltam, így most mennem kell az üzletben nincs tojásom itthon az meg minden ételhez szükséges.
Kata!
Akkor továbbra is jársz a fürdőben jól teszed , legalább jó társaságban vagy, közben meggyógyulsz, fiatalodsz.
Kellemes hétvégét kivánok.
Kati
ET!
Én is fehér bőrű vagyok, de midig letudtam szépen fokozatosan barnulni.
Ma már nem viszem túlzásba a napozást, az anyajegyeim miatt sem.
Kata
ET!
Jól vagyok, csak nem volt senki, így én sem léptem be. Délelőtt elmentem cipőt nézni, meg valamilyen felsőt, de nem vettem semmit. Jól elfáradtam.
Én sem tudok Marikáról többet mint Ti.
Kata
Kedves Mia!
Nagyon örülök, hogy látlak.
A napozással kapcsolatban nem csodálom, hogy nem bírod hisz te is nagyon fehér bőrű vagy.
Remélem , hogy jól vagy , és már kilábaltál az influenzából.
Nem tudod , hogy mi lehet Irénkével ?
Puszillak: Eta
Szervusztok!
Marika, olvastam, hogy a kicsi belázasodott, jobbulást kívánok a kisdrágának.
Hilduska, nagyon örültem a fotóknak, nagyon jól nézel ki, és most voltál műtéten, csak csodálni tudlak. Pécsi Ildikó kedvencem nekem is.
Etuka, a napozást én sem bírtam, mindig leégtem még az árnyékban is. Egyik ismerősöm kifekszik a napra és még el is alszik. Szinte be sem pirosodik a bőre.
Kata, jól tetted, hogy elmentél a gyógyfürdőbe, én sem szeretek belemenni már a medencébe, mert sokszor olyan "szagos", szerintem sokan ott végzik a kisdolgukat. Reggel még talán nem olyan a víz.
Egy volt kolléganőmmel voltam párszor egy közeli gyógyfürdőbe, sosem zuhanyzott le, és sosem kellett (??) neki WC-re menni. Érdekes, ugye?
Marika, nagyon szép a lányod és a kisunokád a fotón. Aranyos lehetett a kisunokád, ahogy reggel 6-kor odaül az asztalhoz és éhes. Milyen érdekes is hogy elmúlt a füled csengése, a sok feladattól nem tudsz ráfigyelni. Nekem még éjjel is sztereóban "nyomja".
Kata!
Remélem jól vagy?
Merre jársz?
Nem tudod mi van Marika unokájával?
ET.
Marika!
Nem látlak remélem nem beteg a kis pirinyód, és voltatok orvosnál.
Ha időd engedi akkor légyszives megírni, hogy van a kis pici unokád.
Puszillak: Eta
Köszönjük a videót nagyon aranyos vagy, hogy mindig gondolsz ránk, és minden fontosabb esemény megosztasz velünk.
Igaz barát vagy ..............
Katika!
Örülök, hogy látlak. Tegnap délután már engem is beengedett.
Nálunk is szép napos volt az idő, de sajnos nagyon hideg volt a szél.
Így csak vásárolni voltam aztán a kapuban összetalálkoztam az egyik lakótárssal akinek állandóan valami baja van, és szidja a közös képviselőt.
Nagyon nehezen tudtam megszabadulni tőle.
Legyen szép estéd.
Eta
Ez nagyon jól néz ki hol készült?
Jó időben szívesen elüldögélnék azon a padon veletek,/ vagy egyedül /és jókat beszélgetnénk.
Eta
Hilda!
Köszönjük a képeket, és a beszámolót amiben részed volt.
Én is nagyon szeretem Pécsi Ildikót. Nálunk is szokott önálló estje lenni , és nőnapkor is ő szokott konferálni.
Gödöllőn laknak , és díszpolgár nálunk.
Eta
Sziasztok Kislányok!
Katika!
Kösz a frissítőt!
Itt is szép idő van, de ez a szél nem akar megszűnni. Nagyon nem szeretem. Még ha rágondolok is könnyes a szemem.
Kata
Sziasztok!
Egy kis ízelítő a régebbi műsorából Ildikónak. Ez a műsor is hasonló volt, de mégsem..
Még a ruha is úgyan az, mint a videón...
Szép napotok legyen!
Jó reggelt Kislányok!
Ugy néz ki beengedett a Mozilla is , süt a napocska, remélem szép időnk lesz.
Kati
Köszönöm, kedves vagy igazán!
Először is örülök, hogy visszatért az a csodálatos mosolyod!
Pécsi Ildikót én is nagyon szeretem, és nagyon jól néz ki, nem látszik rajta, hogy 74 éves.
Kata
Szép estét kívánok lányok!
Tegnap csodálatos élményben volt részem, részünk!
A Mozgássérültek Fejér Megyei Egyesülete és a Viktória Rehabilitációs Központ nyitott rendezvényén voltam barátaimmal.
Pécsi Ildikó önálló estje volt.
A művésznő elragadó egyénisége mindenkit elkápráztatott. Hihetetlen energiával, kedvességgel adta elő élete történetét, egy egy saját maga írt sanzonnal vegyítve...
Mindig is szerettem művészetét, szépségét, amelyet a mai napig megőrzött! Mikor kértem egy egyedüli fotózásra még a műsor előtt, bűbájos mosollyal mondott igent, s az előadás után egy közös fotózkodás erejéig sem mondott nemet!
Kedves Művésznő! Köszönjük a csodás késő délutánt Önnek és kívánunk további jó erőt, egészséget munkájához tiszta szívből és szeretetből!
Katám!
Hurrá nagyon örülök, hogy tetszett a fürdőzést kivéve a kellemetlen szagú pasas. Menjél csak szorgalmasan ha az jót tesz, reméljük nem találkozol többet ilyen pasival.
Jó pihenést a fürdőzés után
Marika
Etuka!
Adtunk a picinyemnek vmi szirup lázcsillapítót de pár óra múlva megint sok lett akkor visszamentek a leányok és másik fajtát vettek. Mintha kicsit könnyebbe lenne majd éjjel megnézi anyja újból. Egy közeli jó gyermekorvos van el akartuk vinni de Bpesten van. Reménykedünk éjszaka nem lesz baj és reggel sem lesz jó akkor elvisszük az orvoshoz tényleg tovább nem várunk.
De mint ahogy írtam nem náthás, nem köhög, hasikója sem fáj, de csak nyögött a kis drágám feküdt, most már intézkedett telefonál ha kell ha nem pakol épitő kockákkal épít utána dobálja.
Ilyen izgalommal telt az esténk.
Jó pihenést!
Marika
Kislányok!
Jó éjszakát, és szép álmokat kívánok. Megyek én is mert már pizsama osztás van.
Eta
Kata!
Ez bizony borzalmas amikor a szülő így veszíti el a gyermekét, de szerintem az kevés büntetés volt, hogy csak kirúgták, és le is csuktam volna.
Mi az a kirúgás egy gyermek elvesztése miatt.
Én biztos beleörültem volna, ha az én hozzátartozómmal történne ilyesmi.
ET.