Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Rudnyánszky Gyula
Isten áldása
Bármit cselekszünk,hasztalan.-
Csak múló percnek épül;
És eltűnik majd nyomtalan
Isten áldása nélkül!
Ki jóra ösztönöz,segít,
Ki mindnyájuknak atyja,
Munkáink apró köveit
Szilárdan összetartja.
A jó Isten megszenteli
A kezdetet, s a véget;
Szívünk virággal lesz teli
Ha az ő napja éltet.
De bármi épül , hasztalan ,
Csak múló percnek épül,
És el fog tűnni nyomtalan
Isten áldása nélkül.
Ron Cristian
"Merj álmodni,
mert az álmok álmodói meglátják
a holnapot.
Merj kívánni,
mert a kívánság a remény forrása,
s a remény éltet
bennünket.
Merj nyúlni
olyan dolgokért, amit senki más nem lát.
Ne félj olyat látni,
amit senki más nem lát.
Higgy a szívedben
és saját jóságodban,
mert ha így teszel,
mások is ezekben
fognak hinni.
Higgy a csodában,
mert teli van vele az élet.
De ami a legfontosabb,
hogy higgy önmagadban...
mert odabenn a lelkedben
rejtőzik a csoda,
a remény, a szeretet
és a holnap álma"
Ne szégyelld te azt, ha szereted az állatokat. Ne röstelld, ha a kutya közelebb van a lelkedhez, mint a legtöbb ember, akit személyesen ismersz.
Hazug proféták, és otromba, komisz emberek azok, akik megrónak e vonzalom miatt, és ezt mondják:
" Az emberektől lopja el az érzéseket, amelyeket a kutyáira pazarol! Önző, rideg fráter!"-ne törődj velük.
Szeresd csak nyugodtan a kutyádat, azt a csillogó szemű, fáradhatatlan barátodat, aki nem kér a barátságáért mást és többet, mint valamilyen szerény koncot, és egy-egy simogatást.
Ne hidd, hogy gyöngédség, önzés késztet az állatokat szeretni.
Testvéreink Ők, s ugyanabban a műhelyben készültek, mint az ember, s értelmük is van, néha bonyolultabb, és finomabb, mint a legtöbb embernek.
Mások nevezzék gyöngeségnek az állatszeretetet, gúnyoljanak ezért, Te sétálj csak a kutyáddal.
Jó társaságban maradsz, s Isten tudja ezt! / Márai Sándor: Füveskönyv /
Sziasztok! Szép estét kívánok mindenkinek!
És még mindig a szeretetről:
Tóth Árpád: Esti sugárkoszorú
Előttünk már hamvassá vált az út,
És árnyak teste zuhant át a parkon,
De még finom, halk sugárkoszorút
Font hajad köré az alkony:
Halvány, szelíd és komoly ragyogást,
Mely már alig volt fénynek földi mása,
S félig illattá és csenddé szűrte át
A dolgok esti lélekvándorlása.
Illattá s csenddé. Titkok illata
Fénylett hajadban s béke égi csendje,
És jó volt élni, mint ahogy soha,
S a fényt szemem beitta szivembe:
Nem tudtam többé, hogy te vagy-e te,
Vagy áldott csipkebokor drága tested,
Melyben egy isten szállt a földre le,
S lombjából felém az ő lelke reszkedt?
Igézve álltam, ezredévek jöttek -
egyszerre csak megfogtad a kezem,
S alélt pilláim lassan felvetődtek,
És zuhogó, mély zenével ered meg,
Mint zsibbadt erek útjain a vér,
A földi érzés: mennyire szeretlek!
A szeretet türelmes, a szeretet jóságos,
a szeretet nem féltékeny, nem kérkedik,
nem is kevély.Nem tapintatlan, nem keresi
a maga javát, nem gerjed haragra,
a rosszat nem rója fel.
Nem örül a gonoszságnak,
örömét az igazság győzelmében leli.
Mindent eltúr, mindent elhisz,
mindent remél, mindent elvisel,
S a szeretet nem szűnik meg soha.
/Szent Pál apostol, 1KOR 13./
Békássy Ferenc
TAVI TÜNDÉREK
A parti fészkibe dalolva hivja-e
A párját kis madár?
A tóban lappanó-lassan hullámzik-e
A lusta, hűvös ár?
Sirálymadár kacagva száll-e fölötte el,
Mikor a nádi népnek a felszél énekel
S a napsugár elől felhők sietnek el?
Felelnek az erdők a szél zengésinek,
Nevetnek a szellők, a locscsanó vizek;
Itt alszik el halandók szenvedélye,
Bűvös a part itt, közel a táj,
Hol éber a varázslatok szeszélye
S űzi játékit tündéri báj.
Itt a fájó emberkönnyek
Felszikkadnak, elpihennek;
Itt mi légi, nádi sellők,
Tünde-táncra könnyen kelők,
Felvirágozzuk a tért
Kedv-virággal, halk zsivajjal
Örülünk örök kacajjal,
S egy sem kérdi, hogy: miért?
Napfénye kincs, szórjad azért
Lelkünk ha nincs, ki tudja miért?
Örömvirág vadon terem
A tó is fátyolos rejtelem:
Egyek vagyunk,
Mi és tavunk!
Csak mikor a fellegeknek
Óriási zugva jönnek
S a vihar söpri a tért
Haragos vad szelek fujnak,
Akkor félnek, akkor bujnak,
De ki mondja meg, miért?
A SZERETETRŐL
A szeretet türelmes, jóságos: a szeretet nem irigykedik: a szeretet nem kérkedik, nem fuvalkodik fel. Nem viselkedik bántóan, nem keresi a maga hasznát, nem gerjed haragra, nem rója fel a rosszat. Nem örül a hamisságnak, de együtt örül az igazsággal. Mindent elfedez, mindent hisz, mindent remél, mindent eltűr. A szeretet soha el nem múlik.
Boldog szívem legmélyéről árad a szeretet és az ima a felbecsülhetetlen kincsért. Amelyet örökre rám bíztak. Nem láthatod, amint rejtett hullámai feléd igyekeznek, de a sorokon át meg fogod hallani távoli morajlásukat.
Csak a szeretet képes úgy összekovácsolni két embert, hogy eggyé váljanak, mert az köti össze egymással, ami a legmélyebb bennük.
A jó kapcsolat szenvedély és egyhangúság, gyakorlatiasság és varázslat, beszélgetések, könnyek és nevetés. Meg egy titkos hely, amelyet bizalom, szeretet és mély elégedettség tölt be.
Lehet, hogy minden hibánk és tévedésünk csak azt szolgálja, hogy megtanítson, hogyan szerethetjük egymást jobban.
A szeretet nem csupán két teremtmény szövetsége, hanem két szellem egyesülése.
Láthatatlanul jelen vagyunk minden közös és meghitt helyen, bárhova is sodorna az élet.
A szeretet olyan egység két ember között, hogyha az egyik sír, a másik érezze könnyeinek sós ízét.
Létezésünk igazi értéke, hogy egy valakinek szüksége van ránk.
A szeretet megbocsátások sora: és gyengéd tekintet, amely megszokássá válik.
A szeretet mindaz, amin az ember keresztül megy valakivel.
Két egymást szerető ember ezernyi dolgot mond el egymásnak, úgy, hogy meg se szólal.
Amíg túl sokáig „távol vagy”, - fekszem és beléd burkolózva üldögélek.
Tudod mit jelent szeretni? Úgy csinálni mindent, hogy neked jó legyen, és ne légy egyedül még akkor sem, amikor egyedül vagy.
Egy szárrá fonódunk össze – túl hasonlóak vagyunk és túl közel állunk egymáshoz
Addig vagy boldog, míg van, aki szeret, aki a bajban megfogja a kezed .. s hogy milyen fontos is volt neked, csak akkor érzed, ha nincs már veled.
Jó lenne, ha a szeretetet úgy lehetne magunkhoz venni, mint a levegőt. Ha hozná magával az áramlat, - ha a saját szeretet mellé, az elküldött helyére belélegezhetnénk azt a másikat.
Helen Csok: Kívánság
Jó lenne mindenkit szeretni,
Aki engem viszontszeret,
Aki őszintén nyújt kezet.
Aki mosolygón rám tekint,
Aki elmegy, de visszaint.
Aki a jobbomon halad,
Aki mindig velem marad.
Jó lenne mindenkit szeretni,
Akkor is, ha nagyon nehéz.
Azt is ki jön, és rám se néz.
Vagy, ha rám néz, de mégse lát.
Aki felró minden hibát.
Aki vádol, ha nincs miért,
Ki meghallgat, de meg nem ért.
Jó lenne mindenkit szeretni.
Elfogadni más igazát.
Nem aratni, csak mindig vetni...
Szebb lenne tőle a világ!
Szép jóreggelt! Köszönöm! Ezt az én versemből csináltad? Gyönyörűek!!!
Küldök érte habos kávét !!!!
Továbbbi szép napot mindenkinek!
Efraim Staub: Este
/részl./
Lásd ... csöndes az este
A pára, por s a zaj már elpihent.
A Nap továbbgurúlt búcsút sem intve,
S hogy másnak adja fényét, messze ment.
Friss esti szellő lopakodik halkan,
Hogy meg ne halljuk jöttének neszét.
Illatszárnyon száll, s megsímogatja
Az álmos hársak duzzadt levelét.
" Amíg fiatal vagy, minden szépnek látszik,
hulló könnyed egy szivárvánnyá válik,
de ahogy az évek lassan tovaszállnak,
úgy gyűlnek szívedben a gondok és az árnyak.
Mert ahogy te szeretsz, úgy szeretnek mások,
úgy lesz ellenséged, úgy lesz jóbarátod.
És ha minden álmod valóra is válik, akkor se feledd:
LÉGY JÓ MINDHALÁLIG! "
Mint ahogy az éjszakát nem lehet meghosszabbítani, mert ha jön a virradat a fénynek nem lehet megtiltani, hogy szépen lassan beússzon, és elfoglalja a sötétség helyét, mint ahogy nem lehet elzárkózni a messziről jött, mindent betöltő zene elől, lehet szemet becsukni, lehet fület befogni, de a világosság beszivárog, a zene hangjai itt vannak, úgy nem tudok tenni az ellen, hogy a reggeli fény ébredtével a szeretet is felébredjen velem, és betöltsön újra meg újra, nem kérdezi jöhet-e, nem vár hívásra, csak itt van, mint apály után a mindent betöltő dagály.Nagyon tetszet a videó meghatodtam köszönöm
SÍK SÁNDOR:Erdő
Élő sátor, barna bükkök ága,
Ó takarj el engemet,
Csendes erdő hangos némasága,
Szívd magadba lelkemet.
Hadd maradjon el megettem
Minden, minden. Mindent elfeledtem.
Erdő, a tied vagyok.
Szép kövér fű drága bársonyára
Hadd nyugosszam homlokom.
Meleg napfény jó selyem sugára
Átsuhan a lombokon,
Simogatva nyúl hajamba,
S önfeledten szívok fel magamba
Minden édes életet.
A tisztáson gyermekek keringnek,
,,Bújj, bújj, zöldág!'' - játszanak.
Piros arca, kék a szeme mindnek,
Mint a menny szép nyári nap.
Szökdicsélnek és dalolnak,
Örülnek a mának és mosolynak,
Frissek, szépek, boldogok.
Túl a réten, az erdei úton,
Egy anyóka lépeget,
Görnyedt hátán súlyos, teli puttony,
Hervadt arcán: múlt telek.
Jön, rám néz egy pillanatra
És tovább megy. Minden mozdulatja
Biztonság és békesség.
S mindez, amit magam körül látok,
Oly csodálatos nekem!
Nézem őket, mint egy más világot.
Ó, de szép és idegen!
S míg így fekszem egymagamban,
Kergetőzik pihenő agyamban
Ezer izzó gondolat.
Fürgén, bizton megy az útján minden.
Fölkel és leszáll a nap.
Áll a sín és zökkenője nincsen:
Minden küllők forganak.
Meg van írva, mérve minden,
Mégis, mégis, bárhol is tekintem,
Minden oly csodálatos.
Amibe a gondolatom öltöm,
Minden porszem kinevet.
Csoda leskel e parányi földön
Minden kis fűszál megett.
Némán fekve itt a fák közt:
Én vagyok a mosolygó csodák közt
A legfurcsábbik csoda.
Én, ki itten fekszem mozdulatlan,
Pázsitpárnán, csendesen,
És szellőben, fülemiledalban
Erdők békéjét lesem;
És a dolgok, ha rám néznek,
Mind áttetsző fátylakká enyésznek,
S rám a titkok szeme néz.
Szent örömét érzem a titoknak.
A kakukkszót hallgatom.
Bújj, bújj, zöld ág! - a kicsik dalolnak,
Én is velük suttogom.
Megcsókolok egy kis ágat,
És szeretném az egész világot
Átölelni csendesen.
Szia Mártika!
Köszönöm szépen
nagyon szépet küldtél.
Pillangó
A virágos mezőt járva, láttam meg én
A Pillangót egy szines költeményt
Ott ült pihenvén, egy a fűszál tetején
Majd tovaszállt, mint egy égi tünemény
Csodálva néztem, ahogyan elrepült
Színes szárnyait szétterítve, perdült
Tovaszállt, vele a gyönyör is talán
De újra itt van a karom oldalán
Közelről látom pompázó szineit
Mint a napfény és zöld fű, úgy virít
Milyen csodás ez a színes látvány
Oly gyönyörű vagy, maradj még, várjál !
Ne vidd el a boldogságom, ne repülj
Nekem ez egy régi álmom, itt szenderülj
Színesben látni a szárnyaid, úgy csodálom
Had örüljek még egy kicsit, drága pillangóm.
Hajnalka
Gyulai Pál
TANÁCS
Kiket szeretsz s akik szeretnek
Ha bántanak, ha megsebeznek;
Ne haragudj' rájok sokáig!
De öntsd ki szíved', s ha letörléd
A fájdalom kicsordult könnyét:
Bocsáss meg!hidd enyhedre válik.
Oh egymást hányszor félreértjük,
Szeretteinket hányszor sértjük,
Bár szívünk éppen nem akarja.
Mi is talán vérzünk a sebben,
Nekünk is fáj,még élesebben,
De büszkeségünk be nem vallja.
Ne légy te büszke,légy őszinte,
Híved legott azzá lesz szinte,
Oszlik gyanú,megoszlik bánat;
Oly váratlan jöhet halálunk
S ha egymástól haraggal válunk,
A sírnál késő a bocsánat!
Komáromi János:Van amikor...
Van amikor fáradt virágok
tövén ül meg a csend.
Lehullt szirmok számolják
a gyorsan elmúló éveket.
A vén idő némán megáll,
ha meghallja sóhajod,
hajad szálai között
kócos napsugár oldalog.
Van amikor sápadt fényből
sárga lángcsóva tör elő
és csillagokat rajzol
a földre: múlt, jelen és jövő.
A mindenséget egyetlen sima
kavicsként kezedbe foghatod,
de nem tudhatod soha
mit hoz majd a holnapod.
Van amikor zajos ünnepek dala
úrrá lesz a közönyön,
mindennapok fakó árnya
egy-egy napra elköszön.
Fényes hangok csillogása
hullámzik és körbefon,
mint gyermeket az anyja
ringat, átölel és ölbe von.
Van amikor csendes álom
kínzó vágyat rejteget,
néma sikoly repeszti szét
a legmagasabb hegyeket.
Az ifjúság, könnyű madár
múlt napokon átsuhan,
gyenge kézzel simogatnánk
itt tartanánk boldogan.
Vasas Mihály: Van mikor. . .
Van, mikor kék az ég,
Csendes.
S van, mikor ez épp elég!
Van, mikor látsz egy madarat,
mely suhan.
S jó tudni, hogy szabad.
Van, mikor az erő hatalom!
Vagy érdem?
De ez csak egy múló alkalom.
Van, mikor tudni veszélyes,
s káros.
A tudás jó! de kényes.
Van, mikor tűrni bölcs dolog!
S lám:
Ki ezt tudja, mindig boldog.
Van, mikor a szerelem fáj,
Tép,
Éget, mar, sötét, homály...
Van, mikor az élet szomorú
s kemény!
De nem! Ez nem háború!
Van, mikor nem süt a nap,
S hideg van.
De benned élet... élet van!
S van, mikor elcsüggedsz...
Ne tedd!
Az élet szép! s Te élvezd ezt!
Hozd vissza hát eltűnt időmet,
Midőn szívem ily zsenge volt,
S bennem folyvást vers-újszülöttek
Bő csermelye buzgott-dalolt,
Világom még ködben kerengett
Minden bimbó csodát ígért,
S téptem virágok tengerét,
Hol völgyeinkben árja lengett.
Semmim se volt – s volt mindenem,
Csalódás-vágy ,s igazság-szerelem.
Szilaj vágyaknak birodalmát,
A boldog-sajgó poklot add,
Gyűlölség, szerelem hatalmát,
Add vissza ifjúságomat!
(Goethe: Faust)
Kavics
Szeretnék táncolni veled, de nincs lábam.
Szeretnélek átölelni, de nincsen karom.
Csak egy apró kavics vagyok, de azt is szeretem, hogy a tenyeredbe simulhatok.
A barátok Barátok!
Szeretni és szeretve lenni igazán boldogság!
Amikor nem gondolsz a búra már
Amikor a szó helyett a szem beszél
Amikor megérint a remény.
Ott állsz és boldog vagy
Mert végre önmagad vagy!
Mert az élet hoz kis örömöt.
Amikor meglátod őt,
Kivel a virtuális valóságban éltél.
Mostmár érzed igazi lényét!
Szereteted testet ölt és így örökké szereted őt!
Megérted hogy a barát örök társaddá vált
És emlékek fűznek hozzá!
Melyeket előszedsz egy szomorkás napon.
És tudod hogy lesz még folytatás!
Mert a barát örökké társad mostmár!
Hát élet az ilyen,
ülni egyhelyütt,
s várni a csodát,
hogy beüt?
örök gyávaságra
kárhoztatva lenni?
félni, csak félni
s gyozni sose bírni?
nem nagy az ellen,
se szörnyu, rettenetes;
csak megfoghatatlan,
ezért gyulöletes.
magadat kellene
megfogni már nyakon,
s kivágni a partra
amúgy szabadon.
kiugrani ebbol
a veszett világból,
ahol az ember
csak magával táncol.
nem nézni semmit,
mennyit ér,
csak feladni mindent
egyvalamiért.
átélni valamit,
a csodát önmagát,
nem csak csodálni
tízezer tükrön át.
Sziasztok! Én is szép napot, és hétvégét kívánok mindenkinek!
Irok pár idézetet, talán tükrözi a hangulatomat, azt hiszem a
lelkem kicsit összetört.
A léleknek is van tükre,
miként az arcnak.
Ha a tükörből mosolygó arc
tekint vissza ránk,
lelkünk tele van szeretettel.
Aki szertni képes, arcán viseli
ez érzés kifejezését;
engedi, hogy mások is lássák,
és részesüljenek belőle.
Ne vágyakozzunk nagy örömökre,
mert észrevétlenül elmegyünk az élet
igazi örömei mellett.
Aki nem tud hinni, az vár.
Aki hisz, az indul.
Ahol a vágyak bevégződnek,
ott kezdődik a világvége.
Önmagad vagy a válasz mindenre.
Nincs olyan kérdés, amelyre szíved
ne ismerné a választ.
A lehetőségről.
Soha nem zárul be előtted egy ajtó úgy,
hogy egy ablak ki ne nyílna!
Aki szeret, elenged,
felejt és megbocsát.
Aki mindezt elvárja másoktól,
csupán önmagát szereti.
Várlak, mint megérdemelt ajándékot a kisgyerek.
Minden óra és perc közelebb hoz Téged.
Várlak; tudom, hogy megérkezel...
Szemed csillog, arcodon mosoly,
Karod gyengéden átölel,
Csókod édes, mint a méz...
Ez a perc bár sose múlna el.
A mindennapok gondját nálam
Kis időre leteszed,
Gondtalan gyermekként
Éljük át a száguldó perceket."
És rád mosolyog egy Csillag, örül neked, hogy itt vagy!
Szíved ajtaján dörömböl, meríts te is az erőmből!
Gondtalan most csak így lehetsz, tiéd minden, amit szeretsz!
Minden egyes napunk csak egyszeri csoda, használd ki
minden percét, mert többé el nem érheted soha!
Becsüld meg napjaid, nyisd ki bezárt ajtaid, engedj be
minden érz"Nézz fel az esti égre, ha a nehéz napnak vége
És rád mosolyog egy Csillag, örül neked, hogy itt vagy!
Szíved ajtaján dörömböl, meríts te is az erőmből!
Gondtalan most csak így lehetsz, tiéd minden, amit szeretsz!
Minden egyes napunk csak egyszeri csoda, használd ki
minden percét, mert többé el nem érheted soha!
Becsüld meg napjaid, nyisd ki bezárt ajtaid, engedj be
minden érzést, érezd a pillanatnyi féltést!"
ést, érezd a pillanatnyi féltést!"
Gyöngyharmatos hajnalban kivirult a hajnalka,
itt a meleg, itt a nyár, mezitláb jár a madár,
ha elvásik a talpa, felrepül a bokorra...- sajnos mire le akartam fényképezni, tovább is repült..... - azért a bokrok ittmaradtak,az udvarunkon.
Enrődi Sándor: A szeretetről
Valakit,,valamit szeretni kell,
Istent,szülőföldet,hazát.
Kinek lelkében nincsen szeretet,
Az élete csak pusztaság.
Valakit,valamit szeretni kell:
Nyíló virágot,kék eget.
Minden koldusnál százszor koldusabb
Ki senkit,semmit sem szeret.
Valakit,valamit szeretni kell.
Jók úgy vagyunk,ha szeretünk.
Az Isten a szeretet tűzét
Szövétnekül adta nekünk.
Valakit,valamit szeretni kell,
Hogy szívünk boldogabb legyen.
Kivert kutyánál is gazdátlanabb
Az ember,hogyha szívtelen.
Valakit,valamit szeretni kell.
A szerető szív tündököl.
S Isten világa örök éj marad annak,
Ki mindent csak gyűlöl.
Szia!
Köszönöm, nagyon jó lett, lementettem és elvittem a helyére.
Azt hiszem,a szívünkben, ha nyílna
még a virág, boldogabb és szebb
lehetne az egész világ.
Ha véletlen találkozunk, egy mosoly legyen a jel, hogy ismeretlen
ismerősként búcsúzzunk majd el.
(Halász Judit)
Jóreggelt!!!
Csalódni kell,hogy boldogok lehessünk,
Gyűlölni kell,hogy ismét szeressünk.
Tudni kell sírni,nevetni,
Eldobni valakit s újból visszahívni.
Csalódni kell százszor,
Csalódni ezerszer,
Hogy boldogok lehessünk
Egyetlen egyszer.
Szép napot Mindenkinek!
Pocaklakó vagyok én,
kisleány, vagy kislegény?
Még nem tudom, ki vagyok,
gyorsan nevet adjatok!
Elkelne egy kicsi fény,
egy-kettőre jövök én!
Mi lehet ez… alagút?
Hova vezet ez az út?
Édesanyám, Apukám,
megvettétek a ruhám?
Takarót is vegyetek,
jó puhát és meleget!
Nem halljátok, kiabálok!
Születik a kisbabátok!
Ha én innen kijutok,
rögtön tejet akarok!
Gősi Vali irta a verset.Balázs Fecó - Horváth Attila: Érints meg
Megint elment a nap,
ahogy mindig szokott.
Nem túl sok van már,
amit még itt hagyott.
Ami félig van kész, az ma félig marad.
Engedd, hogy a dolgok
most nélkülünk változzanak.
Egy felhőn ülünk fenn a város fölött.
Távolról néztük, ahogy átöltözött.
Indulhatunk. Itt már tudjuk, milyen.
Rád bízom, merre.
Ne ez a bolygó legyen.
Érints meg még egyszer, lassan.
Úgy alszom el.
Legyen függöny mögött a világ.
Érints meg még egyszer, lassan,
érzékenyen,
és kívánj jó éjszakát.
Ki mondja meg, vajon meddig lehet,
hogy minden nap,
mindenhol erős legyek?
A csönd volna jó.
Kicsit könnyebb napok.
Ne kérdezz semmit, ha látod,
hogy fáradt vagyok.
Érints meg még egyszer, lassan.
Úgy alszom el.
Legyen függöny mögött a világ.
Érints meg még egyszer, lassan,
érzékenyen,
és kívánj jó éjszakát.
Elment a nap,
ahogy mindig szokott.
De túl sok van már,
amit még itt hagyott.
Ami félig van kész,
az ma félig marad.
Engedd, hogy a dolgok
most nélkülünk változzanak.
Jó estét!
A szép idézetekhez, szép dalt küldök nektek!
Álmodjatok szépeket!
http://www.youtube.com/watch?v=I_MhnsDiIH0
Szia!
Sajnálom,edig még nemsikerült megtalálnom
Amit szívedbe rejtesz, szemednek tárd ki azt, amit szemeddel sejtesz, szíveddel várd ki azt.
A szerelemben- - mondják- -belehal, aki él.
De úgy kell a boldogság, mint egy falat kenyér!
Dallos S.)
"Szerelem... Kézenfogni egy életet és azt mondani neki: Gyere!"
Minden bölcs, kinek gondolatait megismernem sikerült, arra tanított, hogy élni és írni úgy kell, mintha minden cselekedetünk utolsó lenne az életben, mintha minden leírott mondatunk után a halál tenne pontot.
Márai Sándor
Aki szeret, annak varrd fel a szakadt gombját , mert könnyen
meglehet, hogy felvarrja más.
Aki szeret , annak hallgasd meg baját, gondját, mert könnyen
meglehet, hogy meghallgatja más.
Aki szeret, azzal sose légy morc, goromba, mert könnyen meglehet,
hogy rámosolyog más.
Aki szeret, szeresd, s öleld meg naponta, mert könnyen meglehet,
hogy megöleli más.
És akkor hidd el! - nem ő a hibás!
Mártika!
Nagyon szépen megemlékeztél
Simándi Józsefről.
Én is nagyon szerettem Őt. Olyan szépen énekelt
és kedves szimpatikus volt.
Köszönöm,hogy a Bánk Bánt elküldted.
Gyönyörű szép.
"Az életcél a boldogság,
de elébb fáradni kell,
hogy ezt a célt elérd!
Úgy ingyen ahhoz senki sem jut el,
ahhoz nagyon sok mindenféle kell!
A becsülettől soha el ne térj sem indulatból,
sem pedig pénzért!
Szeresd híven felebarátaidat,
ne vondd föl közted s más közt a hidat!
A hon nevét,
a drága szent hazát
szívednek legtisztább helyére zárd!"
(Petőfi Sándor)
ERKEL Ferenc : Bánk bán
Mint száműzött, ki vándorol
A sűrű éjen át,
Vad förgetegben nem lelé
Vezérlő csillagát,
Az ember szív is úgy bolyong,
Oly egyes-egyedül,
Úgy tépi künn az orkán, mint
Az önvád itt belül.
Csak egy nagy érzés éltetett
Sok gond és gyász alatt,
Hogy szent hazám és hős nevem
Szeplőtlen megmaradt.
Most mind a kettő orvosra vár,
S mig itt töprenkedem,
Hazám borítja szemfödél,
S elvész becsületem.
Hazám, hazám, te mindenem !
Tudom hogy mindenem neked köszönhetem
Arany mezők, ezüst folyók,
Hős vértől ázottak, könytől áradók.
Sajgó sebét felejti Bánk,
Zokog, de szolgálja népe szent javát.
Magyar hazám te mindenem,
Teérted bátran meghalok,
Te szent magyar hazám !
Pályafutása során Európa jelentős operaházaiban és hangversenytermeiben aratott sikereket. Végigénekelte szinte a teljes tenorrepertoárt, Verdi műveiben éppúgy kimagaslót alakított, mint Wagner és Puccini operáiban. Alakításai közül felejthetetlen Bánk bán (Erkel Ferenc) megformálása, és Kodály Zoltán Psalmus Hungaricusának tolmácsolása. 1953-ban Kossuth-díjat, 1962-ben érdemes művész, 1964-ben kiváló művész címet, 1990-ben Bartók Béla-Pásztory Ditta-díjat kapott
Számos hanglemezfelvétele készült a Hungarotonnal, a Supraphonnal, a Deutsche Grammophongesellschafttal, gyakran szerepelt a rádióban és a televízióban.
A jubileumi év eseményeiről Simándy József felesége, Hegedűs Judit balettművész tájékoztatta az újságírókat, aki egyben a művész emlékének ápolására alakult a Simándy Baráti Társaság tiszteletbeli elnöke.
Simándy Józsefné beszélt a fiatal tehetségek támogatásának szükségességéről, amelynek jegyében a társaság ez év áprilisában immár ötödik alkalommal rendezett énekversenyt: ezúttal 67-en kaptak bemutatkozási lehetőséget.
Július 30-án Balatongyörökön, ahol a művész nyaralója volt, a Simándy József nevét viselő sétányon avatják fel az operaénekes mellszobrát, Kelemen Kristóf szobrászművész alkotását. A szobor eredetije az Operaházban látható - ennek alapján öntötték ki újból bronzból. A szoboravatás után szabadtéri emlékműsort tartanak.
1997 márciusában bekövetkezett halála óta minden nyáron a Simándy Baráti Társaság Keszthelyen emlékkoncert keretében idézi meg a nagy tenort. Nem lesz másképp a jubileumi évben: augusztus 25-én Bátori Éva, Pánczél Éva, Andrejcsik István, Berczelly István és Nyáry Zoltán operaénekesek, valamint a szegedi Simándy József Énekverseny több helyezettje lép a nagyérdemű elé.
Szeptember 10-én az Operaházban tartanak ünnepi koncertet, amelyen a szegedi Simándy Énekverseny több helyezettje, valamint azok lépnek fel, akik megkapták a Simándy család ,,Fiatal tenoristákért" című emlékplakettjét.
Szeptember 18-án, a művész születésnapján a Szegedi Nemzeti Színházban, ahol a híres tenor operaénekesi pályafutása kezdődött, rendeznek emlékestet
Simándy Péter, az énekes fia arról beszélt, hogy Kistarcsán, a művész szülővárosában tervezik felállítani egészalakos, Bánk bán-jelmezes bronzszobrát - Janzer Frigyes Munkácsy-díjas szobrászművész alkotását. A szobrot szeptember 17-én Simándy József egykori szülőháza közelében avatják fel, már amennyiben elhárul minden akadály. Az önkormányzat ugyan ingyenesen biztosította a területet, a szobor azonban gyakorlatilag közadakozásból és jótékonysági koncertek bevételéből készül.
A híres tenor 90-ik születésnapja tiszteletére jelentetik meg a ,,Főszerepben Simándy József" című CD-t, amelyen Simándy József Donizetti, Wagner, Puccini, Leoncavallo, Csajkovszkij, Mascagni operáiban hallható.
Szia! Örülök, hogy tetszettek. Te is gyönyörűeket hoztál!
Platón a szerelmet az élet végzetes keserűségének nevezi. Azt
is mondja: aki szeret, az meghal a maga számára, hogy a másik
számára élni tudjon.
Nála a szerelem önkéntes megsemmisülés. Amennyiben belehalunk a szerelembe - itt a viszonzatlan, egyoldalú vonzalomra gondolok -, úgy valóban keserű; de ha szeretünk, és viszontszeretnek, és ezt így nevezem: csillagok találkozása.
Aki szeret, önként átlép egy másik, a tértől, időtől, világoktól független dimenzióba, hogy ott találkozzék a szeretett lénnyel, aki az ő kedvéért önként átlépett a tértől, időtől, világoktól mentes dimenzióba.
Életet jelent a csillagok találkozása. Lemondás, fájdalom, keserűség nélküli életet - boldog életet: az ember számára elképzelhető legboldogabbat.
/Tatiosz/
A találkozások: keresztútak - az élet tűzkeresztsége. Választanunk kell a másik és a magunk szeretete között.
Ebben áll a nagyság próbája, mely megkülönböztet a
többiektől és eggyéolvaszt velük. Hogy méltók lehessünk
a név viselésésre: Ember!
Sziasztok! Szép napot kívánok mindenkinek!
Leírom a kedvenc dalom szövegét, remélem tetszik majd!
Szárnyaskezű szeretők
Elképzelt csók a hatalom
Ez a világ másolt papíron
Lázadtól hűlt a nyugalom
S a vére maga-magamon.
Húnyd le most lassan a szemed
Holnap történt meg, mi lepereg
Hozzád ért az órám, s leszakadt
Sírásod mega-megakad.
Nincs álmunk könnyű idején
Nincs kastélyunk hűs kocka kövén
Alszik most kényes bizalom,
Akarod s aka-akarom.
Engedjétek meg ha lehet,
Tárjunk szét szárnyas kezeket
Fentről lássuk meg a helyet, ahol
Robbantunk szeme-szemeket.
Szőlőből bor, ha született
A borból könny, ha született
Belőlünk mit tudsz, mi lehet?
Szorítsd a keze-kezemet.
Jobb lesz jövőre az a baj
Jobb lesz jövőre a tavaly
Rend élén trónol a zavar
Rend élén aza-a zavar.
Hús nélkül semmi szerelem,
Hús nélkül semmi szerelem,
Hús nélkül semmi szerelem,
Hús nélkül szere-szerelem.
/Ghymes együttes/
Kedves Martika45, Anutyi és Cinke!
Régóta keresek egy verset, az írója Vidor Miklós és valamilyen rétről szól, sajnos a címét nem tudom,így a neten sem tudtam megkeresni.
Ha valamelyiktek ismeri, nagyon szépen megkérem legyen szives tegye fel ide.
További szép napot kívánok.
Szia Mártika!
Legyen nagyon szép
és vidám napod!
“A szeretet sohasem fél attól, hogy túl sokat talál adni.”
“Mindig tud adni, akinek a szíve szeretettel van tele. A szeretethez nem kell teli erszény.”
/Proklosz/
Életed folyamán sok emberrel találkozol,
de a barátaid azok,
akik nyomot hagynak a szivedben!!!!
"Az életben az a legnagyobb boldogság, ha meggyőződhetünk róla, hogy önmagunkért szeretnek, vagy pontosabban szeretnek bennünket, annak ellenére, hogy önmagunk vagyunk."
(Victor Hugo)
"Mindenik embernek a lelkében dal van,
És a saját lelkét hallja minden dalban.
És akinek szép a lelkében az ének,
Az hallja a mások énekét is szépnek." ...
/Babits Mihály/
"Ne menj előttem, lehet, hogy nem tudlak követni.
Ne gyere mögöttem, lehet, hogy nem tudlak vezetni.
Gyere mellettem és légy a barátom."
Albert Camus
Szia!
Szép napot kivánok!
Irigy férfi
A JÓISTENNEK IS VAN HUMORA.
Volt egyszer egy férfi, aki nagyon belefáradt a mindennapi munkába. Ő mindennap dolgozni járt, a felesége meg csak otthon ült. Szerette volna, ha a felesége is megtudná, mi mindenen megy keresztül nap mint nap, ezért egy este igy imadkozott:
- Mindenható atyám! Mindennap dolgozni járok, és naponta 8 órát robotolok, miközben a feleségem csak itthon ül. Szeretném, ha ő is megtudná, mi mindenen megyek keresztül, ezért kérlek uram, add, hogy egy napra testet cserélhessünk. Amen.
És Isten az ő végtelen bölcsességében meghallgatta a férfi kérését. És a férfi másnap reggel már női testben ébredt.
Felkelt, reggelit készített a párjának, felébresztette a gyerekeket, kikészítette az aznapi ruhájukat, reggelit adott nekik, becsomagolta a tízóraijukat, elvitte őket az iskolába. Hazament, összeszedte a vegytisztítóba való holmikat, és elvitte. Megállt a banknál is, pénzt vett fel, elment bevásárolni, kifizette a számlákat, és rendezte a csekk-könyvet is. Kicserélte a macska almot, és megfürdette a kutyát.
Ekkor már délután egy óra volt, és igyekeznie kellett, hogy be tudjon ágyazni, hogy rendet rakjon, porszivozzon, és még a konyhát is rendbe tegye és felmossa. És már rohanhatott az iskolába a gyerekek elé, akik hazafelé még vitatkoztak is vele egy sort. Kitett egy kis sütit meg tejet, és rávette a gyerekeket, hogy írják meg a leckéjüket és tanuljanak. Ezután felállította a vasalódeszkát, és tévét nézett, miközben vasalta a ruhákat. Fél ötkor nekiállt krumplit pucolni, és zöldséget mosni, hogy egy kis salátát készítsen. Kisütötte a húst, és egy kis zöldbabot is párolt mellé vacsorára. Vacsora után kitakarította a konyhát, beindította a mosogatógépet, majd elrakta a tiszta edényeket. Megfürdette a gyerekeket, és ágyba dugta őket. 9-re már nagyon fáradt volt, és bár a napi munkával még nem végzett, úgy döntött ő is bebújik az ágyba, ahol még elvárták tőle, hogy szeretkezzen, és ő ezt panasz nélkül meg is tette. Másnap reggel, amikor felébredt, azonnal letérdelt az ágya mellé, és így imadkozott:
- Mennyei Atyám! Nem tudom, mire számítottam. Belátom, hiba volt, hogy irigykedtem a feleségemre, mert képes egész nap otthon lenni. Kérlek Uram, nagyon kérlek, csináljuk vissza a cserét!
És Isten az ő végtelen bölcsességével ezt felelte:
- Fiam, látom, tanultál a leckéből, és ezért boldogan cserélem vissza a dolgokat abba a formába, amiben eredetileg is voltak. Csak kilenc hónapot várnod kell még. Tegnap este teherbe estél.
Szia Magdika!
Szép napot kivánok!
Márai Sándor
Eljön a napja..
Eljön a napja meglásd, tán észre sem veszed;
csak sokkal szebben süt rád, csak mindenki szeret.
Sétafikálsz az utcán, s mindig jön egy barát
és ha a kedved fogytán, ő énekel tovább.
Ha szomorú vagy, magad vagy, úgy érzed, dől a ház,
egyszer csak kopogtatnak, s ott áll, akire vársz.
A boldogság egy hajszál, egy szó, egy mozdulat.
Csak mozdulj meg, csak szólj már,
csak el ne hagyd magad.
Reményik Sándor
Az életednek van egy titkos csúcsa,
Mely rejtve őrzi boldogságod,
Egy sziklafok, ahonnan Te az élet
Töretlen teljességét látod,
Hol imádkoznál hosszan, térdenállva,
Mert onnan végtelen a panoráma.
Az életednek van egy titkos csúcsa,
Körös-körül őserdő, ősbozót -
Keresztül-kasul vágtató csapások,
A sok hamistól nem látni a jót,
Isten előrement, a csúcson vár be -
Csak az a kérdés, hogy odatalálsz-e?
Az életednek van egy titkos csúcsa,
Hová a mélyből kibukkan fejed
S a szépség minden gazdagsága, fénye
Megáldja két csodálkozó szemed,
Hol tiszta vagy, mint kristálypatakok
S megnyitod szíved, mint egy ablakot.
Az életnek van egy titkos csúcsa,
Vezetnek hozzá szent véletlenek,
Jaj, hogy leszállni kell, jaj, hogy nem adhatsz
A pillanatnak örökéletet!
S botlasz újra sok rögös, buta úton.
Nagyon szépek a Balatoni képek
Gyönyörüek ezek az idézetek,én is küldök párat.
Nem az az igazi keresztény,aki annyira szereti az Istent,
hogy megfeledkezik a világról,hanem akit az Isten iránti
szeretet arra kötelez, hogy a világ szolgálatába álljon.
Nem az a bölcs,aki szenved,hanem aki gondolkodik,
miközben szenved.
Aki itt a Földön szeretni tud,alig bűnös,mert szeretni
maga az Isten bennünk.
Hiszem, és vallom a nehézségek,a szenvedések nem
ellenünk, hanem értünk teremtődnek, csak ezt
mindig későn értjük meg.
KESZTHELY
Itt, a kék Balaton partja virányain,
Hol minden mosolyog, mint az aranyvilág,
Hol dús búzakalász rengedez a mezőn,
S a halmok koszorús oldalain ragyog
A százféle gyümölcs s a zamatos gerezd;
Itt a keszthelyi zöld parton emelkedik
A csendes Helikon. Jöjjetek, ó szelíd
Áon szűzei, és verjetek itt lakást!
Nézzétek, mi kies sorhegy ölelgeti
A tér telkeit és a vizenyős lapályt;
Itt leltek gyönyörű thessali berkeket,
Bércforrást, susogó völgyeket és homályt.
Gyakran múlatoz itt hínaras öblöken
Nereus, sáskoszorús nymphaleányival;
Gyakran zengeti itt Árion énekét
A hold fénye alatt gerjedező vizen.
S nézzétek, hol ama már feketült falak
Látszatnak, menedékváratok ott vagyon!
Ott vár títeket egy bölcs, s kebelébe zár
Egy nagy férfi, kinek lelke periklesi
Századnak született, s aki virágkorát
Rómának ragyogóbb színre derítené.
Berzsenyi Dániel
Szervusz Mártika!
Nagyon szépeket küldtél ma
is köszönöm szépen.
"Minden embernek kell, legyen egy feladata ebben az életben - kötelességen belül, vagy azon felül is talán -, mert különben nem lenne értelme annak, hogy él.
Az emberi világ több kell, legyen, mint egy bonyolult szerkezetű gép, melyben minden ember egy fogaskerék szerepét tölti be... Minden embernek kell, legyen egy feladata,
egy titkos küldetése,
mely Istentől való. "
Wass Albert
Sziasztok! Szép napot kívánok mindenkinek!
Amikor valami jót cselekszel,
csodálatos érézés tölt el.
Mintha valaki a lelked mélyén
azt mondaná: Igen,
mindíg így kellene éreznem
magam.
/Harold Kushner/
Felülemelkedhetünk minden
rosszon, ha felismerjük, hogy csak
addig van hatalma felettünk, amíg
hiszünk benne. Ha megtapasztaljuk
ezt az igazságot szabaddá válunk.
/Elieen Caddy/
"Ráleltem egyfajta nyugalomra, egy új érettségre....
Nem érezetem magam jobbnak vagy erősebbnek másoknál,
csak hirtelen nem számított, hogy mások szeretnek-e vagy sem -
sokkal fontosabbnak tűnt számomra, hogy én szeressem őket.
Amikor így érezünk, egész életünk kifordul a sarkaiból;
nem számít többé más, csak amit mi adhatunk."
A gyengédség isteni adomány:
semmi sem olyan erős, mint a gyengédség,
és semmi sem olyan gyengéd, mint az igazi erő.
Tudnod kell, melyik kikötő felé
tartasz, mielőtt be akarnád fogni
a jó szelet, mely odarepít.
/Marcus Annaeus Seneca/
Ne arra menj,
amerre a csapás vezet.
Arra menj,
amerre nem vezet csapás
és hagyj nyomot
magad után.
Szia!
Nagyon szépek lettek, a képek. Örülök, ha tetszettek az idézeteik.
Nem lehet kicsit szeretni,
vagy szeretünk, vagy nem!
Amíg szeretünk, elnézünk mindent:
a szépnek, ha szörnyeteg,
az okosnak, ha rút.
A legnagyobb jó mindig ott van, ahol
nem reméljük, a legszebb szeretet
mindig azé, aki nem reméli.
Az elvárársok szorongatnak, össze-
roppantanak, éppen ettől elvárások.
Ha szeretnek, az lehetsz aki vagy,
s ez megvéd önmagadtól.
A szív a lélek kapuja.
Szia Magdika!
"A szeretet önmagában is képes egyesíteni az embereket, mert az által köti össze őket, ami a legbensőbb valójukból fakad."
"Minden ember egyedül van-de a jóság eloszlatja magányunkat,mert felfedezzük, hogy törődnek velünk."
"Nem azért vagyunk a Földön, hogy átnézzünk, hanem, hogy segítsünk egymáson."
"Ha segíthetek, hogy egy szív ne törjön össze, nem éltem hiába.
Ha csak egyvalaki fájdalmát enyhíthetem, vagy visszatehetek egy vörösbegyet a fészkébe, nem éltem hiába."
"A fél világ rossz nyomon jár a boldogság keresésben.Azt hiszik a birtoklásban és a szerzésben van,valamint abban,hogy mások őket szolgálják.
A boldogságot valójában az adásban és mások szolgálatában találjuk."
(Henry Dummond)
VÁCI MIHÁLY: NEHÉZ A SZÍVÜNK
Az arcodat ne mutasd szomorúnak.
Ne lássa senki, mi az, amit eltűrt.
Jobban kellene szeretni magunkat,
hiszen mi már nagyon kiérdemeltük.
A szíveink egymásra zúzva hulltak,
eggyé forrasztó sors zuhog felettünk.
Sebeinkért szeretjük már a múltat;
és a jövőt: - lesz mit felemlegetnünk.
Most itt ülünk. Kedves, Te szomorú vagy.
Az arcom nem mutatja, amit eltűrt.
Nehéz a szívünk, mert nem könnyű búnak
ütése alatt ragyog a szerelmünk.
Egymást szeressük már - ne csak magunkat
Hiszen mi már nagyon megérdemeljük.
Nagy Katalin: Egy pólyás meséli ...
Amikor megszülettem, mindenki nagyon
örült, csak én nem, mert régebben jó helyem
volt anyukámnál. Egy burokban laktam anyu-
kám hasában, a szíve közelében. Az egészben
az volt a legjobb, hogy mindíg hallottam a szíve
dobogását. Mindent együtt csináltunk: anyu-
kám evett, és én is jóllaktam; ő szívta a friss
levegőt, és nekem is jutott belőle. Csak kupo-
rogtam ott a burokban, mint egy kifli és szu-
nyókáltam, vagy éppen rugdalóztam, nyújtózkod-
tam. Ha kedvem támadt, akár fejre is állhattam,
mert a burokban folyadék volt, így sohasem
üthettem meg magam. Anyukám meg csak símo-
gatta a hasát, annyira örült, ha én tornáztam.
Telt, múlt az idő, egyre nőttem, növekedtem;
egyszer csak szűknek éreztem a rejtekhelyemet.
Előbújtam.
De a világ, ahová megérkeztem, nagyon furcsa
volt! Zajos, fényes és hideg. Meglepődtem,
megijedtem: ordítottam, ahogy a torkomon kifért.
És csodálkoztam, mert addíg sose sírtam, akkor meg
egyszerre egészen jól tudtam sírni.
Anyukám megdícsérte a hangomat, úgyhogy
bőgtem tovább az ő kedvéért. De még azért is,
mert az idegenek gorombáskodtak velem.
Megfürdettek, bepólyáztak. Méricskéltek.
Mondták, hogy erős, fejlett gyerek vagyok, de én
nem törődtem velük. Hiányzott valami és félni
kezdtem. Féltem, egyre csak féltem ...
Aztán így, pólyástól odatettek anyukám mellé.
Újra hallottam a szívdobogását, megnyugodtam.
És akkor történt valami, ami eddig még
soha ... anyukám megpuszilt.
Azóta én is örülök, hogy megszülettem.
Szia
Nagyon tetszik amit hoztál, engedelmeddel rátettem a legfrissebb virágaimra.
Szepes Mária - Kibékülés
Békét kötni mindennel és mindenkivel,
aki más, mint amit jónak, szépnek
tartok, s csak önmaga tud lenni.
Elfogadni külön kozmoszának törvényeit,
ha az enyémtől eltérnek. Megbocsátani
idegen, rossz ízeket, helyükre tenni
téves jelképeket. Megérteni titkos
nyelvüket, a hebegőt, a dadogót,
a szitkozódó, mérget fröccsentő csúfat is.
Felismerni e tintahal - felhő mögött a zokogó,
magányos kárhozottat, aki adni, kérni
nem képes. Számláján csak bevétel - rovatot
vezet. Tenni, áldozni sohasem szeret,
nem ismer egyebet, csak a nihilt,
koporsót ácsol, sírgödröt ás.
Elviselni a botor jajszavát, aki maga keresi búját, baját,
visszaüt, támad, s vádol, hogy ütik,
sült galambra lesve tétlenkedik.
Nyavalyáinak utána jár,
a figyelmeztetésért halálmadárt kiált.
Nem tudja másképp. Semmiféle vád,
ítélet csontalkatát nem szabja át.
Bölcs az, aki megbocsát: Ilyen a világ!
Ennyi az ember, s ennyi vagyok
magam is. Nem több és nem kevesebb.
Néha megostromlom a lehetetlent,
Sziszifuszként hegyre hordom terheimet,
azután visszahullok talajt vesztve megint.
De magamnak is megbocsájtok,
ami nehezebb, mint átugrani
saját, földre vetült árnyékunkat.
E biblikus varázslat mégis
megtörténik időnként, pedig nem idézi hit.
A csoda villáma váratlan mindig,
eltünteti, ami valónak tűnik,
s megmutatja, ami a mulandóban is
igaz, mert soha el nem múlik.
Kellemes délutánt kivánok nektek, hozok hozzá egy kis zenét
http://www.youtube.com/watch?v=UqloWqGrdFo&mode=related&search=
Szia Mártika!
Berzsenyi Dániel
border="0" src="http://www.nlcafe.hu/files/forum/emoticon/csodalkozik. gif" nameimg11>AZ ESTHAJNALHOZ
Emeld fel bíbor képedet,
Csendes Esthajnal!
Enyhítsd meg a természetet
Harmatillattal.
Hozd alá a fáradt szemnek
Kívánt álmait,
Fedezd bé a szerelemnek
Édes titkait.
Titkon nyílnak az életnek
Legszebb rózsái,
Mély titokban csörgedeznek
Legszebb órái.
Ah, nékem is van egy titkom
Szívembe rejtve!
Nem szabad azt kimondanom:
El van temetve.
Nem szabad kijelentenem,
Mely boldog vagyok;
S hogy ki az én egyetlenem,
Kiért hervadok.
Csak a néma hold mosolyog
Rám szemérmesen,
Mikor az örömcsepp ragyog
Forró szememen.
Sziasztok!
Szép napot kívánok mindenkinek! Örülök, hogy újra itt lehetek!
Ne hajolj meg a sors előtt, csak azért, mert az úgy kívánja.
Célod van, s aki ismeri a célt, merje birtokolni a rávezető
eszközöket is.
Ha mégis elgyöngülsz a cél előtt, fordulj a szívedhez tanácsért.
Egy kis késlekedés nem árt:ami hamar áll elő, hamar a semmibe vész. Nincs jobb társ az erős szívnél, mely a kellő pillanatban
átsegít a bajokon. Élj a szív törvénye szerint!
Akinek célja: a helyes élet - annak eszköze: az emberség.
/Taitosz: A szív törvénye/
A szerelem az, ahogyan két magányos szív védelmezi,
megérinti és köszönti egymást.
/Rainer Maria Rilke/
Aki nagyon szeret, elenged,
felejt és megbocsát.
Aki mindezt elvárja másoktól,
csupán önmagát szereti.
Sík Sándor - A hajnal szerelmese
Azt szeretem, aki nevet
akinek rózsaszín az arca
aki örül, aki kacag
aki dalolva megy a harcra.
Enyém az áprilisi szellő.
A feslő bimbót szeretem
a hasadót, a harmatosat.
A hajnal a szerelmesem.
Az én emberem a gyerek
a nagyszemű, nevető gyermek
akiben szűz, minden-csírák
ezer erők rügyezve kelnek.
Az én emberem, aki fölkel
az induló, az ébredő
akinek győzelem az álma
akiben dalol a jövő.
Szeretem azt, aki akar
aki remény, aki ígéret.
Az enyém a vér és a tűz:
a fakadó fiatal élet.
Az ébredő Napot imádom
megyek a virradat elé.
Az én lelkem a tüzek lelke
az én dalom a hajnalé.
Szia Magdika!
Nagyon szépet küldtél köszönöm
Lao-ce: Az út és az erény könyve (67. rész)67.
Nagy az én utam, tudja egész világ,
s nem apad soha:
mert végtelen,
azért nem apad soha.
Hogyha fogyna,
az időben már elfogyott volna.
Három kincsemhez ragaszkodom:
első a szeretet,
második a mérték,
harmadik a tartózkodás
Szeretek, ezért bátor vagyok,
mérték által hatalmas vagyok,
visszavonulok, hát vezető vagyok.
Manapság
szeretet nélkül merészkednek,
mérték nélkül vezérkednek,
tartózkodás nélkül hatalmaskodnak:
ezért elpusztulnak.
Aki tapintattal vezet hadat,
győzelmet arat;
a szeretettel védekező legyőzhetetlen.
A természet fegyverezi
s a szeretet védelmezi.
Nagyon szépet
és alkalomhoz illőt küldtél 
Neked egy életre!
Nevess ameddig csak élsz!
Nevess mindenen, mi szép!
Szemed könnyet ne hullasson,
boldogságtól csillogjon!
Nevess akkor is, ha szíved szomorú!
Nevess, hogy irigyeljen az aki bús!
Szemed ragyogjon, mint egy csillag,
ez mutassa, lelked milyen tiszta.
Nevess, ne törődj a bánattal!
Nevess, s szíved nem lesz boldogtalan!
Szemed tükrözze a szeretetet,
s egy fiú iránt érzett szerelmedet.
Nevess, hogy szabad lehess!
Nevess, hisz egy az életed!
És sírj, ha már nem szerethetsz,
sírj, ha már nem szeretnek.
Tóth Anett
Reményik Sándor - Mindennapi kenyér
Amit én álmodom
Nem fényűzés, nem fűszer, csemege,
Amit én álmodom:
Egy nép szájában betevő falat.
Kenyér vagyok, mindennapi kenyér,
Lelki kenyér az éhező szíveknek,
Asztaláldás mindenki asztalán.
Kenyér vagyok, mindennapi kenyér,
Nem cifraság a szűrön,
Nem sujtás a magyarkán,
Nem hívságos ünnepi lobogó,
Kenyér vagyok, mindennapi kenyér,
Nem pompázom, de szükséges vagyok.
Kenyér vagyok, mindennapi kenyér,
Ha tollat fogok: kenyeret szelek.
Kellek, tudom. Kellek nap-nap után,
Kellek, tudom. De nem vagyok hiú,
Lehet magára hiú a kenyér?
Csak boldog lehet, hogy megérte ezt.
Kellek: ezt megérteni egyszerű,
És - nincs tovább.
Az álmom néha kemény, keserű,
Kérges, barna, mint sokszor a kenyér,
De benne van az újrakezdés magja,
De benne van a harchoz új erő, -
De benne van az élet.
Petőfi Sándor:
Fekete kenyér
Miért aggodol, lelkem jó anyám,
Hogy kenyeretek barna, emiatt?
Hisz meglehet: ha nincs idehaza
Tán fehérebb kenyérel él fiad.
De semmi az! csak add elém anyám,
Bármilyen barna is aza a kenyér,
Itthon sokkal jobb izű énnekem.
Petőfi Sándor: Fekete kenyér
Váci Mihály
- Gyalog szerettem volna jönni
Gyalog szerettem volna jönni
a porral lepett füveken,
mezítláb, hogy frissen érezzem,
ha felmelegszik a szülőföld
pora, mikor megérkezem.
Gyalog szerettem volna jönni,
hogy érezzem: - a telt kalász,
a rét sok térdeplő füve
elém borul, el nem eresztve,
s lábam kérve kulcsolja át.
Gyalog szerettem volna jönni
át a szorgalmas földeken,
mindenkinek által kiáltni,
mezsgyén átlépni, kezetrázni:
"Na és a munka, hogy megyen?"
Gyalog menni az utcán végig,
előre köszöngetni ott.
Tornácokon üldögélni, mint régen,
hogy mindenki arcomba nézzen,
s mondják: - "Semmit se változott!"
Én gyalog fogok hazamenni
a porral lepett füveken,
mezítláb, hogy sírva érezzem,
ha felmelegszik a szülőföld
pora, mikor megérkezem.
Kosztolányi Dezső
TALÁLKOZÓ
Kihűlt az égbolt és leszállt az éjjel.
A kert alélva, csendesen susog,
ébrednek a virágok szerteszéjjel,
bólongatnak a méla ciprusok.
Én is kinézek, lámpámat kioltva,
már nem piros az égnek széle sem.
Sóhajtozó rezgés kel a fasorba:
jön csillagos, sötét szerelmesem.
Az én arám a méla éjszaka...
Oly lopva surran, úgy susog szava,
mert ő is a nap árva száműzöttje.
Lábujjhegyen várom, s keblére dőlve
átfogjuk egymást csendben, én meg ő,
mint két hűséges, régi szerető.
Baka Miklós -
Én népem, én népem
Szívem vére himnuszt zokog -
bor vöröslik, búza ragyog…
mesélnek az évszázadok -
magyar vagyok,
magyar vagyok…
Csókolgatnak ősi szelek,
történelmet énekelnek…
dalaik magasztos magyarok -
boldog vagyok,
boldog vagyok…
Csókolgatnak ősi szelek,
történelmet énekelnek…
dalaik magasztos magyarok -
boldog vagyok,
boldog vagyok…
Isten, hallgasd meg kérésem…
Tanítsd meg élni nemzetem,
S hazám örök fényben éljen -
én népem, én népem;
én igen nagy népem…
Köszönöm nagyon ügyes vagy nekem nagyon tetszik!
http://www.youtube.com/watch?v=hvUPpUADuJQ
Köszönöm szépen
Sziasztok...
Kellemes Unnepeket Mindenkinek!
A szív a legfurcsább csavargó,
Vigyázzatok reá nagyon!
A megszokás halála néki,
De mindig kész van útra kélni,
Ha nyílik rája alkalom.
A szív a legfurcsább csavargó,
A tolvaj-utat kedveli,
Hiába tiltja tilalomfa,
Nem hajt veszélyre, tilalomra,
Még vakmerőbben megy neki.
A szív a legfurcsább csavargó,
Minden lépése új talány:
Onnan szalad, hol rája várnak,
S hívatlanul oson be másnap
Pár ragyogó szem ablakán.
A szív a legfurcsább csavargó,
Ne bánjatok durván vele!
Mert ahonnan elűzték egyszer,
Hívhatják vissza bár ezerszer,
Nem látják többet sohase.
A szív a legfurcsább csavargó -
Dölyfös kacajjal elszalad,
Hogy megalázva, elgyötörve
Visszalopódzék a küszöbre,
Hol csupa dacból megszakad
Szép jó reggelt
szép ünnepet mindenkinek!
Köszönöm nagyon szép!
Szilágyi Domokos - Új kenyér
Mosolyog a nyári dél,
az asztalon friss, fehér
új kenyér -
- Honnan van az új kenyér?
Három traktor földet szántott,
a vetőgép búzát vetett,
felhő hullatta az esőt,
nap hullatta a meleget,
szökkent a szár szép magasra,
jött a kombájn, learatta,
learatta, kicsépelte,
a gőzmalom megőrölte,
teherkocsi hazahozta,
anya pedig megsütötte.
Mosolyog a nyári dél,
az asztalon friss, fehér
új kenyér.
Márai Sándor: Arról, hogy sokat kell sétálni
Természetesen mindig egyedül kell sétálni, legalább egy, de inkább másfél, s ha lehet, két órán át napjában. A séta az élet legemberibb életütemét fejezi ki. Aki sétál, nem akar eljutni sehová, mert ha célzattal és úticéllal ered útnak, már nem sétál, csak közlekedik. A sétáló útközben, minden pillanatban, megérkezett a séta céljához, mely soha nem egy ház, vagy fatörzs, vagy szép kilátás, csak éppen ez a levegős és közvetlen érintkezés a világgal. Egy ember, aki lassan elvegyül a tájjal, része lesz egy erdőnek, vagy mezőnek, ütemesen átadja magát a természet nagy díszletei között az örök valóságnak, az időtlen világi térnek, minden pillanatban úgy érzi, hazatért séta közben. A séta teljes magány. Egy szobában könyvek és tárgyak vannak körülötted, melyek életed feladataira és kötelességeire figyelmeztetnek, a munkára, vagy a hivatásra. Aki sétál, megszabadult munkájától, egyedül van a világgal, lelkét és testét átadja az ősi elemeknek. Gondold meg, hogy a Földön jársz és csillagok alatt sétálhatsz. Nagyszerű dolog ez.
Mikor hallottál utoljára csendet? Elalvás előtt? Nem valószínű. Szinte biztos, hogy beszűrődik valamilyen zaj a hálószobádba - talán a szomszédból, az utcáról, vagy egyszerűen csak valamelyik elektromos masinából, ami a lakásban üzemel. Pedig a csend csodát tesz a tudatoddal.
Hogyan hat rád, mikor hirtelen megszűnik valamilyen zajforrás, például kikapcsol a mosógép? Nyugalom árad szét benned, ha csak pár pillanatra is. Képzeld csak el, milyen lehet, amikor ennél hosszabb a csend. Néma csend, csend.
Köszönjük szép muzsikát.
Nagyon szerettem őt.
Nagyon szép.
és talán ez a dal is ideillik! Remélem...
http://www.youtube.com/watch?v=so5XsLBrYmk
Nagyon szép!
G.Ferenczy Hanna vers -
Augusztus
Mint szépasszony, ki arra ébred,
hogy arcán megkopott a báj -
szeme fakó, az ajka sápadt -
olyan e nyárutói táj.
A szeme sír, de ő dacol még,
próbálja kendőzni magát,
a szél kajánul szertehordja
száradó sarjúk illatát.
Az ég kékje didergőn tiszta
de itt lent már minden fakul
nem lángol úgy a gladiólus,
a fákról sárga pille hull.
De még itt van, még küzd, csatázik,
övé a kert, határ, a rét -
utolsó, legszebb mosolygását
könnyelműn tékozolja szét.
Aranyossak a viccek!
Juhász Gyula - Jegenye lelkemA sors megrázta lelkemet,
Mint a vihar a jegenyét
És lelkem mindig énekelt
S csókolta a vihar egét.
Letörték legszebb ágamat,
Hajtottam újat s csöndesen
Megülték, mint a madarak,
A vágy, a jóság s szerelem.
S ha őket is elűzte mind
A végzet, mégis megmaradt
Egy álom, fájó és szelid,
Mint csíra tiszta hó alatt:
Hogy nem hiába nyílt az ág,
Madár hiába nem dalolt,
Hogy mindig lesz nekünk hazánk,
Ó jegenyék, ó csillagok.
Mártika!
Nagyon szépet küldél
sok puszi érte.
- Lányom, szeretnék a vőm kedvében járni.
Szerinted melyik ruhámat vegyem fel?
- Szerintem azt,
amiben utazni szoktál.
- Mondja szomszéd, hogy megy a méhészkedés?
- Remekül!
Mézet még egy cseppet sem adtak,
de az anyósomat már 10-szer megszúrták
azok a kis szorgosok!
Szia Magdika!
Csendesen éljük az életünket
"Többségünk csendesen, minden felhajtás nélkül éli végig életét e földön. Aligha fogadnak bennünket vörös szőnyeggel, nem emelnek tiszteletünkre pompás emlékműveket. Ez azonban nem csökkenti fontosságunkat. Százszámra várják ugyanis az emberek, hogy egy magunkfajta odalépjen hozzájuk: emberek, akik hálásak lesznek a mi együttérzésünkért, bátoritásunkért... Valakinek boldogabb lesz az élete, mert nem sajnáltuk az időt, hogy megosszuk vele, amit adni tudunk. Többnyire alábecsüljük egy mosoly, egy simogatás, egy kedves szó, egy figyelő tekintet, egy őszinte bók vagy csekélyke törődés erejét, pedig mind képes rá, hogy új irányt szabjon az életnek. Nem is gondolnánk, mily végtelen sok lehetőség adódik nap mint nap, hogy szeretetünket kimutassuk."
(Les Buscaglia)
(Szent) István király
(eredetileg Vajk, kb. 975., Esztergom[1] – 1038. augusztus 15., Székesfehérvár vagy Esztergom-Szentkirály) az első keresztény magyar király,
a keresztény magyar állam megalapítója
és a magyar keresztény egyház megszervezője.
Juhász Gyula
DAL
Szabad legyen még ezt dúdolni halkan,
Csöndes panaszt, zúgó világviharban,
A Tisza partján nézni mély vizekre
És a vizekre hajló fellegekre.
Mint monitor mellett az árva bárka,
Olyan magányos szívem szomorúsága.
A bárka zöld volt, mint a jó reménység,
Most szürke, mint a vénség és a kétség!
Tavaszi szél száll, rügy bimbója pattan,
Valami kászolódik e tavaszban,
Ilyenkor sírnak gyantát fiatal fák,
Ilyenkor fáj az elmúlt fiatalság!
Keresztes Ágnes: ÖszinteségMár voltam botránkoztató
s botránytól rettegő is;
tudom, hogy néha bűn a szó,
a hallgatás megőriz,
de inkább vádoltam magam,
mint hogy megbújva éljek,
míg beragyognak súlyosan
negérdemelt erények.
Válaszoltam mindenkinek:
mikor, miben hibáztam.
De nem sok jóságban hiszek
- s nem minden lázadásban.
Ma Szent Bernát napja van
SZENT BERNÁT (Fontaines, 1090. - Clairvaux, 1153. augusztus 20.) nemesi családban született. Műveltségével kiemelkedett kortársai közül. Rokonai ezt próbálták felhasználni, hogy eltérítsék a kolostorba lépés szándékától. Bernát harminc társával együtt kérte felvételét a kihalófélben lévő citeaux-i kolostorba, amely ezáltal egy új szerzet, a ciszterci rend bölcsőjévé vált. 1115-ben apáttá nevezték ki a huszonöt éves Bernátot és megbízták egy új kolostor építésével a Szajna egyik mellékfolyója, az Aube mentén. A völgyet addig a Keserűség völgyének hívták, de a szerzetesek hatására a Világosság völgye, Clairvaux lett. Ezt követően folyamatosan épültek új kolostorok. A citeaux-i kolostor alapításának kiváltó oka a cluny-i ideáktól való eltérés volt, amely vitákat váltott ki a cluny-i és a citeaux-i bencések között. A vita csak tovább élesedett az önálló ciszterci ág megalakulásával. Bernát részt vett a vitában. Prédikációi azonban nem korlátozódnak a vitára: nagy hatással voltak a többi szerzetesre, a világi papságra és a laikus hívőkre is. 1119-ben a francia lovagok rendet alapítottak Jeruzsálemben, regulájukat Bernát írta. Gyújtó hangú beszédeivel sokakat megnyert a keresztes háború eszméjének. 1153. augusztus 20-án halt meg Clairvaux-ban.
A korszakot, amelynek ő volt legnagyobb alakja, Szent Bernát korszakának nevezik az egyháztörténelemben. Bernátot már életében szentként tisztelték. III. Sándor pápa, aki korábban a Bernát által annyira támadott Abaelard tanítványa volt, 1174-ben avatta szentté, VIII. Pius pápa pedig 1830-ban az egyházdoktorok sorába iktatta. Ünnepét a 13. században vették fel a római naptárba augusztus 20-ra. A magyar naptárban Szent István király miatt augusztus 19-én ünnepeljükt77795
Reményik Sándor - Már nem fáj más...
Már nem fáj más,
Csak az fáj mindíg jobban,
Hogy égő sebeim
Olyan világtól-idegen sebek,
És a szívem más szenvedők szívével
Nem egy ütemre dobban.
Már nem fáj más,
Csak az fáj mindíg jobban,
Hogy önmagamba lassan visszanőttem.
Betokozódtam, elszigetelődtem.
Mint a temetkező selyembogár:
Magam a selymeimbe beleszőttem.
Szeretnék egyszer lepke lenni még.
Öröm mézét, búbánat harmatát
Az arany élet-réten vinni szét.
Leszállani minden virágkehelybe,
S megtapintni a virágok szívét.
Szeretnék egyszer hivő, hevülő,
Lengő, lebegő lepke lenni még.
Jaj! Még egy kicsit hadd legen nyár!!!!
Gazdag Erzsi
Nyár
Cserregnek a verebek,
nagy újság van gyerekek!
Kiskertünkben hajnalra
kinyílott a hajnalka.
Itt a meleg,itt a nyár!
Mezitláb jár a madár,
ha elvásik a talpa,
felrepül a bokorra.
Nézd,hogy zsibog az utca,
mennyi lányka,fiúcska.
Rétre mennek labdázni,
fogócskázni,cicázni!
Móra Ferenc: A cinege cipője
Vége van a nyárnak,
hűvös szelek járnak,
nagy bánata van a
cinegemadárnak.
Szeretne elmenni,
ő is útra kelni.
De cipőt az árva
sehol se tud venni.
Kapkod fűhöz-fához,
szalad a vargához,
fűzfahegyen lakó
Varjú Varga Pálhoz.
Azt mondja a varga,
nem ér ő most arra,
mert ő most a csizmát
nagyuraknak varrja.
Darunak, gólyának,
a bölömbikának,
kár, kár, kár, nem ilyen
akárki fiának!
Daru is, gólya is,
Reményik Sándor - Ádám és a kis ezüstcsillag
Van énnekem egy kis barátom
Csodálatos egy kisgyerek
Titkok alusznak benne mélyen,
De néha egy-egy fölriad
S kigyúl fényes tekintetében.
És akkor mesét mondogat
És szól a mese ilyenképpen:
"Múltkor egy kis csillag az égen
Engem hazáig elkisért
És Ádám megköszönte szépen
A csillagnak, hogy hazaért."
Költőtársam, kis álom-ember:
Lásd, ellopom az álmodat,
Tied a látás ős-alapja,
Bennem csak formát váltogat.
A meséd megköszönöm szépen
És a szívemben forgatom
És továbbfűzöm ilyenképpen:
Ó, igen, van egy csillagunk,
Mindnyájunknak. Bizton vezet.
És mérhetetlen távolokból
Sugárkezével ad kezet.
Ó, igen, van egy csillagunk,
Látjuk börtönből, kútból, mélyből -
S szívünkbe visszaszáll a hit
Homálytalan tekintetéből.
BLASKÓ MÁRIA
Jó tanács
Hallgassunk az okosabbra és jól fogunk járni,
okos szóra ki nem hallgat
meg fogja még bánni.
Hallgassunk az öregekre,ők sokat átéltek-
Ifjú ész,új könyv,divat
Ezzel föl nem érnek!
Hallgassunk jó szüleinkre,az ő szavuk drága.
Áldott leszel,hogyha hallgatsz
szüleid szavára.
Hallgassátok sziveteknek mit súg a jó Isten,
Mert őnála bölcsebb,szentebb,
és szeretőbb nincsen!
Kedves Ilonák, Icák, Iluskák,Ilikék kicsit megkésve,de kívánok mindnyájatoknak Boldog, Vidám és Örömteli szép napot!
"Mi a csoda? … Hát egyszerűen az, hogy a szerelem örök, emberfeletti és titokzatos erejével megszünteti a magányt, eloszlatja a távolságot két ember között, lebont mindenféle mesterséges választófalat, melyet társadalom, nevelés, vagyon, múlt, emlékek emeltek közénk. Mint aki életveszélyben körülnéz és egy kezet keres, mely titkos szorítással üzeni, hogy van még részvét, van együttérzés, élnek még emberek valahol. "
Márai Sándor
Az Ilonáknak boldog névnapot kivánok, a topic lakóknak kellemes hétvégét!
http://www.youtube.com/watch?v=QzEzedbYVuk
Szent Ilona
Ilona császárné. Fiának, Nagy Konstantinnak buzdítására keresztelkedett meg († 326). Élete utolsó éveiben egyszerű zarándokként végigjárta a Szentföldet, ahol az Olajfák hegyén és Betlehemben templomot emeltetett. Az ő sürgetésére ásták ki a Szent Keresztet, amelynek legendájáról Feltalálásának ünnepénél már szólottunk.
Szent Ilona szórványos tiszteletét nyilvánvalóan éppen a keresztkultusz magyarázza. Az Ilona leánynév kedveltségét melleste a középkori Trója-regény Helénája és az Árgirus-mese Tündér Szép Ilonája is ihlette.
Kosztolányi Dezső: Ilona
(részlet)
Lenge lány,
aki sző,
holdvilág
mosolya:
ezt mondja
a neved,
Ilona,
Ilona.
Lelkembe
hallgatag
dalolom,
lallala,
dajkálom
a neved
lallázva,
Ilona.
Minthogyha
a fülem
szellőket
hallana,
sellőket,
lelkeket
lengeni,
Ilona.
http://www.indavideo.hu/video/Festmenyek
Szeretem a mosolyokat és a nevetést.
Ha valaki mosolyt szeretne saját életében, akkor annak tennie is kell érte valamit …
Hogy mit is:
Természetesen nem haraggal, féltékenységgel, mohósággal, vagy gyűlölettel,
hanem szerető kedvességgel,
nyitott szívvel és bizalommal.
/Dalai láma/
Márai Sándor: Az igazi - részlet
Egy napon felébredtem..
és mosolyogtam.
Már nem fájt semmi.
És egyszerre értettem,
hogy nincsen igazi.
Sem a földön, sem az égben.
Nincs ő sehol, az a bizonyos.
Csak emberek vannak,
s minden emberben van egy szemernyi
az igaziból,
s egyikben sincs meg az,
amit a másiktól várunk, remélünk.
Nincs teljes ember,
és nincs az a bizonyos,
az az egyetlen,
az a csodálatos,
boldogító és egyedülvaló.
Csak emberek vannak,
s egy emberben minden benne van,
salak és sugár, minden.
..mert igazi nincs,
mert a téveszmék elmúlnak,
de én őt szeretem, és ez más.
Ha az ember szeret valakit,
mindig megdobog később a szíve,
mikor hall róla, vagy látja..
azt hiszem, minden elmúlik,
de a szeretet nem múlik el.
Az est leszállt....Az égből hull a harmat ár,
A rét virága kelyhet tár......
Az éjszaka csendje vár!
Nagyon szépek köszönöm!
Áprily Lajos: Biztató vers magányosságtól irtózó léleknek
Tudom, hogy hull a nap,
örömök szállanak,
kedves fők hullanak,
sírdombok mállanak.
Egy-egy kéz, drága kéz,
mindegyre elereszt,
mindennap vereség,
mindennap új kereszt.
Szem mögött, szó mögött
gondárnyék feketül.
És mégis: ne remegj -
nem maradsz egyedül.
Ködödben csillag ég,
gondodból fény terem:
vers-lelkek lengenek
nyomodban ezeren.
Zászlós és halk csapat,
elszánt és bús-szelíd
vers-lelkek, viharos
vad korban tetteid.
S szűkülő kör mögött,
halkuló ház körül,
mélyülő bú felett
hűség áll őrödül.
Jó lelkek, annyian,
árvák és elesők,
szépséget szomjazók,
kútfődet keresők.
Szédülni nem szabad,
zuhannod nem lehet:
szirten is rózsaág
vigyázza lelkedet.
Tudom, hogy két kezem
nem part és nem erő:
maholnap aszu ág,
szélvert és remegő.
Mentésre ingatag,
tartásnak nem elég -
síkon át, hegyen át
kinyújtom tefeléd.
Örömök szállanak,
kedves fők hullanak,
vén sírok mállanak,
estébe hull a nap.
Szem mögött, szó mögött
gondárnyék feketül.
És mégis - ne remegj:
lélek van teveled,
nem maradsz egyedül.