Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Szeretem, mégis megcsalom
Létrehozva: 2003. május 14. 10:33
Hello! Szeretném, ha leírnátok a véleményeteket a történetemmel kapcsolatosan: Már több, mint 5 éve férjnél vagyok. Minden tuti, kivéve a szex. . . Az nagyon kevés. Nekem. A párom persze nem így gondolja. Egy jó ideig elviseltem a dolgot, aztán jött egy alkalom és nem bírtam ellenállni. Nagyon jó volt! És most biztosan sokan elítéltek, de nem volt lelkiismeret-furdalásom!!! Aztán persze vége lett a dolognak, de nem ez volt az utolsó eset. . . Mostanában azon gondolkodom, hogy kellene valami megoldást találnom, hogy ne kelljen máshol keresnem a boldogságot! Mit tanácsoltok, mit tegyek?
Az biztos hogy nagyobb élettapasztalattal rendelkezel mint én!:)
Lehet én bénázok el vmit?!!!Bár tényleg sose kaptam még privit, nem a nevem mellett kell a boritékra kattintva megnézni?Ott azt írja, nincs új üzenetem.
Mi a szar van?
Ezért szeretnélek megismrni, mert azt hiszem e topic alapján én többet adtam magamból mint te, és hidd el öszintén érdekelsz.
Még nem tudom miért, szeretnék rájönni.
De tényleg ilyenkor mi történik a levelekkel??????
Kellemes ünnepet Neked is Merci!
Nem vagy te banyuska, csak jó ebben a szerepben lenned. . . , de van egy sanda gyanúm. . . tudsz te klassz és jószívü is lenni, ugye?:-))
Nem kaptam még értesítöt arról, hogy megnézhesselek!:-((
Írtam neked reggel, olvastad?
Amit teszek, tettem nem kényszer alatt teszem. Tehát szabad akaratomból teszem, ergo nem szándékozom szégyenkezni miatta.
Az a kolleganőm akkor azt mondta, hogy Ő jobb a férjéhez. Annyi idős mint én, és ez kb. tízévvel ezelőtt volt, de a házasságuk második éve után folyamatosan volt barátja. Nem rég felhívott és azt mondta, hogy utólag nagyon szégyeli magát, és ha újra kezdhetné az életét nem csinálná ezt a férjével, mert most hogy már öregek, most látja azt, hogy milyen jó embert csalt még évtizedeken keresztül.
Bevallom, nálam a büntudat a mozgatórugó.
Ezt Tőle is megkérdeztem. Érdekes volt a válasz. Kiváncsi vagyok a Tiedre.
Emlékszem a kérdésedre, csak nem értettem egészen:))
Az az igazság, hogy nálam inkább az a baj, hogy annyira egyformák inkább! Szóval mind a kettő tökéletes ffi, és hasonlóan reagálnak nagyon sok dologra. Lehet ezért is tudott ez a másik megingatni, mert egyformák nagyon sok mindenben!!!! (Csak azt azért remélem, hogy az én férjem nem fog megcsalni . . . pedig egy szavam sem lehetne. . . na jó ezen nem gondolkdok, mert csak belezavarodnék. . . )
Szóval ez a helyzet, túlságosan jószívűek, megértőek, és majdnem ugyanúgy reagálják le a helyzteket. . . . . . . . .
Szóval tudom és érzem hogy mindkettő illik hozzám, ez a nagy helyzet nálam!! Ez most jó vagy rossz, ebbe már nem mennék bele. . . . . . . . Nem gondolkodunk!!!:))
Gyerket igen szeretnék, majd. . . . . . . . . csak most mivel itt ez az egész helyzet, megfordul bennem hogy tényleg a férjemtől szeretném?! De úgy néz ki hogy még nem lesz, nem csak a másik miatt, még nem terveztük amúgy sem. Hogy mi lesz akkor?! Ha addig meglesz még a másik, akkor valószínű átalakul a kapcsolatunk. . . . szerintem legalábbis. De erről nem nyilatkozok előre, mert nem tudom elképzelni sem se a babát egyenlőre, sem azt hogy ő ne legyen az életem része!!!!
De azért ha hullámvölgy van otthon, akkor sokszor jól esne a másikhoz hozzábújni, hogy vigasztaljon.
De tényleg annyira egyformák!!!!!
Vagy fordítva, ha otthon elhatalmasodik rajtatok a hétköznapi szürkeség, összeszólalkoztok, nem gondolsz arra, hogy vajon ilyen esetben a szeretöd ezt, hogy kezelné, vagy hogy milyen jó lenne ha most ö vigasztalna?
Érted?Én szoktam ilyeneken agyalni, lehet ez a vesztem. :-((
Szeretnél már már gyereket. . . mikor?És mi lesz akkor?
Szóval csak annyit hogy vigyázz az érzéseidre, mert ahogy egyre többet érzel a másik iránt, annál inkább válik bonyolultabbá az életed!
Én is el tudom jól különíteni, általában, de aztán vannak időszakok amikor az ember sokat gondolkodik (amit nem szabad!!) és akkor aztán minden összezavarodik.
Akkor majd várjuk a beszámolót, hogy mi is történt!:)))
Igen jól sikerült!:))
Egyelore nagyon jol el tudom kuloníteni a két dolgot. Mármint a férjemet és a barátomat.
Olvastam hogy egyszer találkoztatok még csak. És hogy érzed lesz több is az sms-ezésen és a chaten kívül?!
Én is szeretem a férjemet (közhelyként hangzik ahogy Te is írtad) és lehet pont a másik hiányzott az életemből!
És most itt van és nagyon boldog vagyok tőle!
Lelkiismeretfurdalással hogy állsz?
Tegnap túlságosan el voltam varázsolva, mivel vártam a találkozást utána meg gondolhatod mennyire nem voltam képben a boldogságtól. . . . . . :))
Igen ezért vagyunk itt, hogy leírjuk kinek mi a története, mivel nem mondhatjuk el senkinek, és jó ha az embert (ja bocs, mi nem vagyunk emberek:))) meghallgatja valaki, kérdéseket tesznek fel neki, elgondolkodtatják, elolvassa más történetét, és hátha még okos ötleteket is hall itt!:))
Szóval akkor isten hozott itt Téged!
Nem akarok felesleges kérdéseket feltenni, ezér próbálom visszakeresni hogy Veled mi a helyzet. Mert kiváncsi vagyok. . . . . megint úgy látszik nagyon felületes voltam a visszaolvasásokban. . . . . . :)))
Cavintont nekem!!:)))
Addig is szép napot!
De úgy vagyok vele ha már itt van, írogat, válaszoljunk neki.
Egyébként nem csak az ö esetében, hanem mindig szomorúvá tesz a tény, hogy az emberek mennyire rögtön ítélnek. . . és én ezt arra vezetem vissza, hogy mennyire fejlettek szellemileg. Sajnos ö azt hiszem nem az. Sokat kell még tanulnia a szeretetröl.
Sok véleményt nem akarok hozzáfűzni a tegnap Nóri véleményéhez.
Tudjátok amíg nincs ebben a helyzetben az ember, könnyen ítél, nagyon könnyen. Szerintem ezzel Ti is így voltatok, legalábbis amíg én nem voltam ebben a helyzetben én is könnyebben mondtam ki másra a negatív véleményt, azóta változott a helyzet, változok én is, és ma már nem nyilatkozom olyanról amiben nem vagyok benne, amit kívülállóként nem érthetek meg.
Nórit egyátalán nem értem, hogy ő miért épp a mi fórumonkon van itt, ha ő nincs ebben a helyzetben.
Meghallgatom, elolvasom véleményét, de róla nem mondok semmit, ő az ember, én nem vagyok, ezért nem is nyilatkozok róla. Nem érdemes vele foglalkozni, mert nem érti és nem is akarja megérteni a helyzetünket.
Remélem érthető voltam. puszi Nektek
Vannak egyáltalán érzései. Ha azt álítja, hogy soha senki nem dobogtatta meg a szívét, szerintem hazudik, nekunk de ami a legrosszabb onmagának
Nem tudom, de nekem akkor is az a benyomásom, hogy a Nóra nem boldog. . . Annyira erőszakosan bizonygatja, hogy ő mennyire jól érzi magát, hogy már ettől gyanús. No, meg amiket írt, abból is az derült ki, hogy igencsak híjján van egy alapvető emberi tulajdonságnak: a MEGBOCSÁTÁS képessége. Nem könnyű megbocsátani, tudom, de lazulj el, Nóra, és hidd el, lehetsz még igazán boldog az életben! Dobd a sutba azt a fene nagy sértettségedet, mert ettől leszel egész hátralévő életedben olyan, mint az ecetes uborka.
Íme egy bizonyíték arra, hogy mennyire kiábrándult, csalódott és dühös vagy, ezt Te írtad, Nóra:
"Meg Deluxy, a kis optimista, aki még hiszi, hogy az élet bár nagyon csúnya, de Ő megtudja őrizni, hogy szép, tiszta, őszinte maradjon! Én is sok-sok évig ezt hittem, hogy a mi szerelmünkbe senki nem tud belemocskolni. Valakinek még is sikerült!"
Nos, drága Nóra, legalább arra a személyre ne zúdíts mérget, aki az általad hangoztatott értékrendet képviseli!
Húha, . . . olvasom vissza mi zajlott itt az este.
Napsugár, köszönjük amiket írtál. válaszltál teljesen egyetértek!
p.
Hogy vagy?
Van valami kedvező változás?
Mesélj. . . :o)****
Szegény NApsugár egyedül állta a sarat.
Nóri, tévedsz, mert nem láttalak. Valóban kértem, de nem kaptam meg az üzenetet a jelszavadról, de továbbra is fenntartom, hogy ha beleegyezel szívesen. Gondolhatod, ha megnéztelek volna akkor nem tenném fel újra ugyanazokat a kérdéseket. . . . ja, bár lehet. . . végülis én mint "nem ember". . . azért ez egy kicsit durva volt, bár tudom, hogy te aki olyan vagy amilyen ezt már sosem látnád be.
Szóval, elöször elöntötte az agyamat a vér, mikor olvastam, hogy miket írogattál itt, föleg ez a "nem ember" téma. . . van neked fogalmad miröl beszélsz???
Arra gondoltam, hogy frankón lecseszlek, de aztán rájöttem, hogy inkább sajnállak, mert tudod én továbbra sem ismerem a körülményeidet, de az alapján amit itt véghez viszel állításod ellenére nagyon boldogtalannak, megkeseredettnek, megsavanyodottnak érezlek, minden szeretet nélkül élö embernek. . . de EMBERNEK.
Tudom te különbnek tartod magad mindannyiónknál. . . tedd azt szíved joga, ítélkezz felettünk mint Isten, tedd azt szíved joga. . . . de csak mulatságosnak tartalak, és tudod te tükrözöd számomra azt aki én soha nem akarnék lenni, és nagyon bántana ha az én anyám ilyen lenne. Mert azt hiszem simán a lányod lehetnék.
De tudod én is büszkélkedhetnék, hogy mit tettem le az asztalra, lehetne, mert ennyi idösen nulla háttérel. . . igen is nagyképüsködhetnékde nem teszem. Ezt is inkább meghagyom neked.
Valóban, teszem amit teszek, csalok. De nem hinném, hogy te vagy arra a hívatott, hogy ezt megitéld mindenféle ismeret hiányába.
VAn neked fogalmad, hogy hány nö teszi ezt?Elképzelni sem tudod. . . . Ha ez alapján kategorizálnánk az embereket, nem lennétek sokan!
Annak meg örülnöd kellene, hogy van egy ffi aki szeret, annak ellenére, hogy tette amit tett, mert az is valaminek a következménye volt, nemde?l. . . . és tudod a szeretet többek között a megbocsájtásról is szól. De te egyébként valószínüleg nagyon jól elvagy a saját magad által teremtett kis világodban"emberek"közt, csak tudnám akkor mit keresel itt?
Nem bántani akartalak, csak a tényeket írtam le.
Ha mégis, nézd el nekem, hangsúlyozom, nem ismerem az életed, annak alapján alkottam véleményt amit te itt leírtál.
Te mindenkinél tökéletesebb, érinthetetlen "NóraIsten"! Nem vagy Te egy kissé nagyképű?
Mire veszed a bátorságot, hogy az írd:
"Csak leirom a tényeket. "
Melyikünk életében élsz benne, hogy veszed a merszet ennek a mondatnak a leírásához!?
Igazad van Nóra.
Te vagy az erkölcsösség mintabajnoka!
Gratulálok!
De azért egy valamire büszke vagyok.
Kettőnk közül a kultúrálatlan mégsem én vagyok, mert ezt nem én írtam:
"se nem nők nem vagyok, embernek meg végkép nem lehet bennnetek mondani!"
Már ne is haragudj, az egik azért sopánkodik, hogy lebukott! Miért is bukott le? Miért kellett lebukni? Miért van szükség a párod mellett valaki másra?
A másik jön, hogy ebédszünetben hű de jól érezte magát! Ti olyannak örülték és olyanra vagytok büszkék, amit egy jóérzésű nő meg sem tenne!
Nem veszitek észre hogy azt amit csináltok minden csak nem szép? Hogy becsaptok egy embert aki szeret benneteket értetek dolgozik, vár benneteket? Arról nem is beszélve, ha kiderül, milyen fájdlmat okoztok annak, akit vagy még szerettek is, vagy szerettetek!
Akkor mire ez a nagy felháborodás?
Sokadszorra mondom, hogy nem vagyok boldogtalan. Engem nem hagytak el! Soha el sem hagynának egy szeretőért! Nem tudom, hgoy mit beszéltek, amikor azt hiszitek. Az hogy nekem nem kell valaki aki megcsalt, az egy dolog, de ettől még nem vagyok boldogtalan. Akkor lenne az enyém újra amikor akarnám, de nem akarom! Nem akarom, és nagyon jó lenne, ha nem lennének sem a felségek sem a férjek ilyen megbocsátók, akkor hetvenhétszer meggondolná mindenki, hogy megéri-e egy kis kalandért kockáztatani!
Remélem érthető volt! Ti vagytok azok akik felháborodtok, ha valaki a szemetekbe mondja, hogy se nem nők nem vagyok, embernek meg végkép nem lehet bennnetek mondani!
A másik: persze, hogy nem vagyunk egyformák! Egyébként mindenkinek ugyanaz a férfi, illetve nő kellene! De ha Ti megosztjátok velünk legintimebb titkaitokat, akkor én úgy gondolom, hogy lehet róla véleményt mondani, de mindenképpen tiszteletben kell tartani! Ugyanis egy biztos: hagyj élni és élni hagyni! Én mindig tiszteletben tartottam más ember életét, ugyanis lehet, hogy már írtam, de sem Szitakötő sem pedig Vivi életében nem élek, tehát igazából a problémáit csak ők tudják az ő életüknek! Véleményt alkothatok róla, de az ő életük, tiszteletben kell tartani!
:)
Bocs, hogy csak most reagálok, de Nóra néni kicsit kihozott a sodromból és írtam Neki. . .
Köszi - mámint a hiányolást, kedves vagy! :)
Elvagyok, vagyogatok. Amolyan se nem jó, se nem rosszkedvűen. . . :)
És Te?
_Ahogyan_ írsz.
Vannak, voltak és lesznek mások is itt a fórumon, akik be-benéztek, és nem értettek egyet velünk. (Mi sem feltétlenül értünk egyet magunkkal, de ez más téma. )
De a vélemények elmondásánál lehet azt érezni, hogy az egy kiegyensúlyozott, toleráns ember véleménye, aki nem ért egyet, de elfogadja, hogy mások máshogy élnek. . .
. . . vagy olyanok, mint Te, akik láthatóan fröcsögnek a rosszindulattól, megkeseredettek, a saját boldogtalanságukat ránk vetítik, mert minket szabadon lehet gyűlölni, megvetni, anélkül, hogy próbálnád megérteni, megismerni az okokat.
Te elvakult vagy, általánosítasz, a saját sérelmedet rajtunk akarod "megtorolni".
Ugye nem kényszerít senki, hogy ezt a fórumot olvasd, ahol csak az látszik, hogy mi milyen alávalók, aljas hazudozók vagyunk. Nem lenne muszáj, akkor miért teszed mégis?
Azért, mert így "villoghatsz", élvezheted, hogy különb vagy, találtál embereket akiket kioktathatsz a Te rendkívüli erkölcsi magasságoddal.
Erre kellene azt hinnem, hogy boldog vagy?
Na ne. . . boldog embernek ilyesmire nincs szüksége. . .
. . . süt Rólad a boldogtalanság.