Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Gyűjtsük álmainkat!
Létrehozva: 2006. február 21. 21:43
Gyűjteni nagyon jó! És bármit lehet! Szabad hirtelen, meggondolatlanul határozni, és azonnal, mintegy varázsütésre gyűjtővé válni! Varázspálca sem kell hozzá. De ha úgy gondolod, mégis kell, azonnal csapj fel varázspálcagyűjtőnek!
Tegnap még nem voltál gyűjtő, ma gyűjtő vagy! Gyűjtsünk együtt! Én mindenféle kacatot gyűjtök. Babákat. Bohócokat. Kőtojást. Kőgolyót. Amarillisz t. Csigát. Kavicsot.
De legesleginkább álmaimat gyűjtöm. És emlékeimet. Mindent megőrzök, amihez szeretet fűz. Ezért aztán gyűjtök mosolyokat, tekinteteket, sőt gyűjtök hangsúlyokat is. És érintéseket, kézfogásokat.
Gyere velem! Legyél gyűjtő te is! Gyűjtsünk együtt! Mondd el, gyűjteményednek mi a legújabb darabja. Mi a legrégebbi. Talán egy mese. Talán egy versidézet. Egy gondolat, ami nem hagy békén. Egy színes kavics az udvarodról. Egy tojás, melynek rendellenes a formája, ezért megőrizni érdemes. Hangkazetta vagy fénykép. Gyűjtsünk együtt, fejtegessük együtt az élet titkait. Oszd meg velünk gyűjteményed legféltettebb darabját, így még inkább tiéd lesz, örömünk megsokszorozza örömödet. Ha örömöt gyűjtesz, mondd el azt. Ha embereket gyűjtesz, mondd el őket. Ha barátokat, róluk beszélj! Hozd el ide gyűjteményedet!
talán nem is tudod,hogy gyűjtő vagy! Fedezd fel a gyűjtőt magadban! Gyere, gyűjtsél velem! Remélem: velünk!
Ma pótoltuk az elmaradt várlátogatást.
Bár nagy az ország, azért a kevésbé hideg helyeket könnyen belaknák sűrűn az emberek. Talán a ti csodás kertetekben - Kert? nem is tudom, minek nevezzem! - már minimum lakópark lenne, körülbelül ilyen sűrűn parcellázva, mint minálunk történt. Ahol - odébb, a hegy felé -, kastélyokat építettek zsebkendőnyi területekre.
Ezt teraszomról fényképeztem.
Hus, óriási csoda, hogy rátaláltatok és megszereztétek ezt a csodás helyet! Minden képzeletet felülmúl. Persze, hogy védik, tőletek is, nehogy akár akaratlanul nagyobb kárt tegyetek, mint amit muszáj. Olyasmire gondolok, hogy mekkora földterületet fedtek le.
Egészen különleges élethelyzetet teremtettetek magatoknak, csodálatos, hogy a unokáid ilyen természetközeli otthonban nőhetnek fel.
Jo reggelt kivanok nektek, reggeli friss kaveval, pogacsaval es egy oriasi csokor viraggal.
http://www.youtube.com/watch?v=7RkWs6P2IwE
Bocsanat, a viragot elfelejtettem.
Nagyon koszonom,
es en meg veled orulok, es nagyon boldog szulinapot kivanok neked, legyel mindig ilyen ugyes es fiatalos, erod melle hosszan tarto egeszseget kivanok, kis csaladodat pedig tovabbra is lasd el mindennel, etellel, itallal, tanaccsal, ha kell vedd elo a seprut 
es intezkedj.
http://www.youtube.com/watch?v=_0xDX3xwqdE
AZt hiszem, soha nem fogom elfelejteni, hogy a szulinapod milyen napra esik.
Köszönöm a jókívánságokat ! Örömömre a fészen is sok kedves régi ismerős, betegegm köszöntött .
Veled örülünk kedves Hus .
Jó látni,. ha valaki örömmel néz a világba , reménnyel a jövőbe. Kívánom, hogy sikerrel vegyétek az akadályokat azon a szép vidéken, ahol laktok. Nálunk is hasonlóan nehézkes ilyen területeken az építkezés, és a műemlék épületek felújítása szinte lehetetlen magánszemélynek.
Koszonom Klaram a szurkolast, igazan orulok neki. Maarikanak most irstam le az elozmenyeeket, ami most fog kovetkezni, az lesz a gyakorlati resze a dolgoknak.
Amikor elkezdtuk ezt az egeszet, akkor kb. fel lett osztva, hogy ki mit fog csinalni erte.
Mar 48 ora mulva elkezdhetnenk , be kell szolni a termeszetvedoknek, hogy tudjanak rola.
Ha minden jol megy akkor 22-en mar assak az alapot es a szennyviz elvezetot lefektetik.
Mar minden le lett beszelve, de kepzelheted,hogy milyen rossz ez mindenkinek, ez a varasi ido, hiszen igy minden fel van kavarva.
Szakaszosan fogjak epiteni es mindig csak az allami ellenorzes utan folytathatjuk a kovetkezo lepest. Ezt mar irtam, 14 ilyen alkalom lesz. A szakmunkak mellett a ferjem es a fiam fognak a legtobbet dolgozni rajta, en amit tudok segitek mindenben a fiam menyasszonyaval egyutt, a lanyom es a vejem is fognak segiteni, de nem hiszem, hogy sokat. Ha a gyerekeket tavol tartjak ha kell, az is egy nagy segitseg lesz. Majd fogom irni a jelentest.
Huuuu, nagyon sokaig tartott. Amikor ezt a teruletet meg akartuk venni, mar akkor a tulajdonos megengedte, hogy kezdjunk el intezkedni, hogy egyaltalan ra tudunk-e epiteni. Ez volt a mult ev aprilisaban. A kornyezetvedelem kellos kozepen van ez a hely, akiknek olyan hatalma van, hogy az epitesi engedelyt a varos be nem veszi addig, amig ok ala nem irtak a termeszetvedelem reszerol. Megengedtek.
Kozben a megerosebb ökolomiai vedelmi egyesuletet el felejtettek nekunk megmondani, hogy az oveke is kell. Itt kezdodott a kalvariank, mert ha ezt tudtuk volna, akkor oket is ertesitettuk volna, hiszen nem vagyunk sajat magunk ellensege.
Most, ez az utolso volt a epitesi engedely a varosi engedely, amit tudtunk, hogy meg kell adniuk, mert megigertek. Viszont ez a ket igeret, amit a koltozes elott megkaptunk segitett ahhoz, hogy megkapjuk teljesen, mert a jelenlegi torvenyek szerint, ha ez a resz uresen allt volna haz nelkul, akkor erre nem adtak volna meg az engedelyt a tavak,m az erdo es a folyo miatt. Mivel mar egy haz allt rajta nem tudtak ervenyesiteni a jelenlegi torvenyt.
Remelem ertheto voltam. Epitkezest pedig egyaltalan nem tudtunk volna elkezdeni addig, amig a mai sarga papir nincs a kezunkben. Olyan oriasi buntetest kaptunk volna, hogy meg elunk nem tudtuk volna kifizetni. Itt nem jatszhat senki az epitesi engedellyel. Meg ezt a hazat is dozerral simava tettek volna ami van rajta, ha elkezdtunk volna onhatalmulag epitkezni. Ugy kezdodott volna, hogy ki sem asta volna senki sem az alapot.
Mert aki elkezdte volna, egy eletre elveszik az engedelyet. Nem kockaztatott volna senki a ket szep szemunkert ilyet. Nem emberekkel , hanem egy termeszetvedelmi terulettel allunk szemben.
Amig a haz epulni fog 14 ellenorzest fogunk kapni.
Nagyon érdekes a két dátum, Marika. Néha nagyon mókásak a tévedések.
Látod, a sebtiben való esküvő milyen jól kitart, a nagy csinnadrattával kísértek pedig nagyon gyakran rövid életűek.
Cserepes növénnyé lényegült át e nem gumós törpe dália. Tavaly ősszel mentettem be a kertből, és életben maradt. Jól érzi magát.
Hus, meddig tart megkapni az építési engedélyt?
Meg kell várni, vagy azért lehet kezdeni?
Klára kedves, a "beugrottunk", az az esküvőnkre vonatkozott.
Mert csak olyan volt. Sebtiben. Ráadásul itthon felejtettem a személyi igazolványom is.
Nem volt se fotózás, sem kirakat. Kb. 10 perc alatt Sánorné voltam.
Az anyakönyvvezető tévedése a személyi igazolványomban: SÁNORNÉ és a férjem
1970. 01. 27.-én született, a házasságkötés ideje: 70. 08. 08.
Azt hiszem a történelem legifjabb férjével rendelkeztem a személyi igazolványom szerint.
Színházi ruhámban voltam, fekete ingpántos térdig érő ruha, fehér csipke boleróval, amely túlélt már egy "Ember tragédiája"-t, meg egy "Marió és a varázsló"-t.
Utána étterem, ahol 13-an voltunk. A női mosdóba menet megállított a pincér és megkérdezte, hol ül a menyasszony, hogy oda tálaljanak először. Mondtam neki, hogy ott, ahol én leszek.
No de volt egyházi is ám! Leányom keresztelőjét rendeltük meg a templomban, mikor közölte a pap, hogy nem oda Buda, templomi esküvő híján nincs keresztelő.
Akkor esküszünk, mondtuk. Így aztán 72-ben a templomi is megvolt.
Igaz, hogy az is csálé volt, de volt. A templomi esküvő utáni ebéd készítése közben elvágtam az ujjam, úgyhogy bekötött kézzel álltam oltár elé.
Ja, a nászút.... Hát az is volt. Csernobili katasztrófa utáni évben kaptunk egy kétszemélyes utat Kijevbe a cégtől, mivel azonos volt a munkahelyünk. Kineveztük nászútnak.
Zsuzsa, sok-sok jó évet kívánok születésnapod alkalmából. Örömöket, egészséget legalább száz szakajtóval!
Hip, hip, hurrá!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
Gratulálok, Hus! Csodás.
Mesélj, mikor kezditek az építkezést? Ott nálatok hogyan történik az ilyesmi? Ki tartja kézben a nagy munkát?
Sziasztok!
Patrícia vagyok, a Debreceni Egyetem kereskedelem és marketing szakos hallgatója.
A szakdolgozatom témája az Y és Z generáció fogyasztása a luxus bűvöletében,ezért kérek minden kedves kitöltőt ,hogy csak abban az esetben töltse ki kérdőívem, ha 1980. január 1 után született( Még nem töltötted be a 34. életévedet)
A kérdőívem célja felmérni az, hogy a luxus hogy milyen befolyással van e két generáció életére és milyen fogyasztói magatartás különbségeket figyelhetünk meg.
A kérdőív a következő linken érhető el:
http://www.kerdoivem.hu/kerdoiv/760273623/1/
Köszönöm szépen előre is a segítségeteket!
Hus Veled örülünk mi is, jó munkát és jó egészséget kívánok a nagy munkához!
Most csak egy pillanatra jottem, ki akarom kürtölni,
hogy itton van az epitesi engedelyhez szukseges osszes papir.
Remélem fellármáztalak benneteket!
Örömöm határtalan!
http://www.youtube.com/watch?v=pGOTusUzhDQ
Mind ez idő alatt Bandi keresztapja, aki kistermetű és nagyon gusztustalan férfi volt, kissé berúgott és a másik tanú, unokanővérem, Éva szoknyája alatt igyekezett taperolni. Megértem, hogy ez Évának kellemetlen volt, mert hogy ráadásul nagyon sznob volt építészmérnöki diplomájával, és nagyon játszotta a fővárosi dámát. Becsületére legyen mondva, cirkusz nélkül, a fű alatt elrendezte a dolgot. Jóval később mesélte el.
Azért jó volna, ha itt mesélnéd el történeteteket, mert ragyogóan írsz, szívesen olvasnám. Olyasmi rémlik, hogy autóbusz lépcsőjén találkoztatok férjeddel.
Kérlek, mondd már el név szerint, szép sorban, hogy kik vannak a csoportképen? Mert folyton csak találgatom.
Meg fogom keresni a fényképünket, és elhozom ide. Jó látni hajdani önmagunkat. Mai lelkünk azonos akkori lelkünkkel.
Hus, köszönöm szépen köszöntő szavaid.
Írni most nem tudok, majd nyugodt időben.
Esküvőm? Hááát:
http://www.youtube.com/watch?v=xvlSR3HTE9Y
A fenykep nagyon teccett.
Na latod ezt nem szeretnem, ha a mi kislanyunk igy emlekezne vissza.
Vigyazva probalok neki otleteket adni.
Kerdezni fogom idonkent, hogy mennek a dolgok, miben segithetek.
Ha en megyek hozzatok, akkor el fogom meselni nektek a mi eskuvonket, mit mar igertem is, meg a megismerkedesunket.
Regen volt, de olyan, mintha most lett volna. Kozben elszaladt felettunk az ido, gyerekek megnottek, unokak szepen fejlodnek es varjuk a tobbieket. Vagy csak azt az egyet, amit igertek nekunk. Tunderkeim itt repkednek fel es ala, reggeli jo reggeltet es esti jo ejszakatot szinte minden nap tudunk egymasnak mondani, ez az amit akartunk es ennek nagyon orulunk.
Ma benn voltam a papirokert, lerdezgettem az ugyrol, aztan hazajottem meg papirokert, elkertem a fontos telefonszamot, nevet es igeretet tettem, hogy holnap reggel 8-ra ott leszek megint.
Akkor edesen visszavalaszoltak, ha lehet, 9-re menjek. Jo, rendben, mondtam, elkoszontem es indultam a lepcso fele. Erre egy nagy sohajat hallottam.
Mosolyogtam es gondoltam, hogy nem is allunk olyan rosszul.
Rég volt ám! Sok jó év következett.
Zsuzsánna, Jara és a többiek? Hus?
Meséljetek!
Tűziliomok nyíltak ki zöldségeskertem közepén. Gondolom, hálából, hogy tavaly se, idén tavasszal se irtottam ki őket a paradicsomok közül.
Apám akkor már szívbeteg volt, anyám tartotta el a családot mint női szabó mester, hárman tanultunk, mondanom sem kell, hogy nem vetett fel bennünket a pénz. Kis esküvő, a legközelebbi rokonok, testvérek és keresztanyám, így terveztük. Anyósom kijelentette, hogy nem tud a költségekbe beszállni, aztán szinte az egész falut meghívta a "lakodalomba", ami vacsora volt az Alm vendéglőben. Hozott diót, lisztet, hogy süssön anyám süteményeket, amiket a vendégeknek csomagolni lehet, ő nem vesződik vele. Anyám persze mondta, hogy ez csak vacsora, és senkinek semmit sem csomagolunk.
Eljött a szertartás napja, és elkezdett áramlani hozzánk a sok ismeretlen ember, aki szegről-végről Bandi, a vőlegény rokonai voltak. Többségüket sosem láttam.
Anyám varrta ruhámat, ami nagyon szép volt: szintén földig ért, egyben szabott testhezálló, csípőnél bővülő ruha volt. Elég lázadós voltam, nem hagytam, hogy koszorút tegyenek fejemre, az akkoriban divatos kontyomba egy rózsát engedtem tűzni, és hátul a konty alatt kezdődött a derékig érő fátyol. Egyszerű voltam, mégis májusi lónak éreztem magamat, nyilván a körülmények miatt. Aggódtam, hogyan fogjuk kifizetni a sok ember vacsoráját, és egyáltalán, ki nem állhattam ezt a sok idegen parasztembert. Ruháik szagát, a fejkendőket. Ez persze az én hibám volt.
Na, a templomi szertartást anyósom végigjajveszékelte, ahogy torkán kifért.
Rászólt valamelyik rokona:
- Ne ríjj már, Elvira! Nem temetik a fiadat!
- Rosszabb, mint ha temetnék! - jajveszékelt tovább hangosan, hiába nézegetett feléje a pap megrovón.
Ezt követően taxival felmentünk az étterembe, aztán az visszament, és hordta fel a sok falusit, akiknek eszük ágában sem volt kifizetni a fuvart.
A menüt már elfelejtettem, arra emlékszem, hogy egy ismeretlen rokon számon kérte tőlem, hogy miért ilyen sietős? És végigmérte karcsú, szintén 48 kilós alakomat. A sportorvos előtt a fiúk dinnyét etettek velem, hogy meglegyen az előírt 50 kilogrammom. Ejtőernyős voltam. Szóval, a kedves rokon rendesen megalázott. Más szelek fújtak akkoriban. Vénkisasszony Ilus nagynéném elővette ridikülömből személyigazolványomat, megnézte a névváltozást, s minthogy nem volt, mérgében nagyot csípett belém.
Aztán anyósom kikövetelte, hogy éjfél felé virsli legyen, szegény anyám egyre csak aggódott a számlán. Mert rendesen ittak is.
Kikötöttem, hogy nincs menyasszonytánc, mert nem eladó a menyasszony! Eladó a sarki lány. Ennyi eszem volt. Aztán mégiscsak beráncigáltak a táncba, anyósom előrántott egy zöld nejlon fejkendőt, és frizurámra kötötte. Második felkérőm Bandi volt, aki megértett és kimentett szorult helyzetemből.
Nem kértünk ajándékot, mert diákok voltunk háztartás nélkül, és a vőlegény zsebébe gyömöszölték százasaikat, amiket a menyasszonytáncra szántak, de hát az nem volt. A "bevétel" éÉppen fedezte a taxi költségét, és a vacsorához is hozzá tudtunk adni valamicskét.
Aztán hazamentünk, és a nászéjszakát Bandi vidékről érkezett évfolyamtársaival töltöttük, beszélgettünk, azok az órák már jók voltak.
Ez volt az esküvőm, kiszolgáltatottnak éreztem magamat, két évig nem voltam hajlandó gondolni rá, mert azonnal felfordult a gyomrom. Aztán leülepedett az ügy. Anyósomra sosem haragudtam, de szeretni sem tudtam. Sok-sok telet töltött nálunk, jól bántam vele, soha meg nem bántottam, inkább kedveztem neki, de élete végéig idegen maradt nekem.
A fényképész kitette kirakatába felnagyított képünket, de nem volt pénz a megvételére. Ám kis képek vannak valahol.
Akár mi lehettünk volna ez a társaság!
Ha megveszek sem tudok visszaemlékezni a polgári esküvőnkre. Biztosan volt, de elfelejtettem teljesen.
Éppen jókor jön ez a téma, mert ma, titokzatos okból, igen rossz napom van. Gyomoridegességgel ébredtem, aztán azóta sem tettem magamért semmit. Na jó, az ebédhez, ami remekül sikerült zsírolvasztásomból származó pörc volt, kinyitottam egy doboz sört. Iszogatom.
Akkor hát emlékezem, most már szívesen, mert esküvőnk után két évig azonnal elhessegettem emlékét, mert rosszul voltam tőle.
Igen az akkori szokásnak megfelelő hosszú fehér ruhám, és hosszú fátylam volt, ja és 50 kiló voltam.
Ja előbb volt a polgári esküvő, fekete kiskosztüm, fehér virágos tokkalap.
Klára, most várom a Te beszámolódat!
Nem tudom miért nem tettek kíváncsi fejecskét, amit ide tudnék hozni.
http://www.youtube.com/watch?v=ceYjg1dy-h0
Nem tudom a parja es a kicsik hova lettek, egyedul el ugy latom. Bele sem akarok gondolni, hogy elkapta valamilyen allat oket es csak o maraadt meg.
Idejott hozzank. De, hogy is? lattam, hogy uszkal, szaladtam be kenyerert, hogy kicsaljam a vizbol.
Sikerult. Csattintottam a nyelvemmel es oda jott hozzam. Az unokanoverem is kijott, ot gyonyorkodtunk csunyan hosszu nyakaba, mert amikor kinyujtotta egyenesre olyan volt.
Megetettuk a tenyetunkbol, miutan kijott a vizbol. Nagyon finoman nyult mindig a darabkakert, amikor megette az adagjat, akkor odament a tohoz es ivott ra egy jot.
Majd megint kicsaltam es nyujtottam az ures kezemet fel, odakapott, becsapva erezte magat es elfordult. Akkor megint probaltam neki nyujtani az ures kezemet, de tobbet nem hagyta magat, oda sem nyujtotta a nyakat, oda sem joll.
Rajottem, hogy okos allat. okosabb, mint a liba.
Meglepoen finoman kapta be egy alkalommal az ujjamat, aranyos, kedves allat es nagy.
Elment, szepen eluszott. Csinaltam rola kepeket, majd fel fogom rakni.Meg a kezemrol is.
Meg az unokakrol.
Feoltoztek jelmezbe bujtak. Borsoszemem nem tagadta meg magat, menyasszonynak oltozott, Cukorbabam tundernek. Á, el nem tudom mondani, hogy milyen aranyosak.
Ugy erzem, hogy az eso lesz a nem kivanatos vendeg, de a satorban meg tudunk huzodni majd. Mert a lakasban nem, az mar biztos. Max. mint a heringek.
A templomi esküvőn orgonaszó is volt. Lukin László felesége akarta anyukámat meglepni. A gyerekeket fogta be fújtatni, de nem tudták, ezért hol zengett , hol elhalkult a zene . Szerencsére mindenki csak mosolygott, senki nem nevette el magát.
Azért csak mondd el, kérlek, a saját ruhádat. Jó? Szőke angyalka voltál. Igaz?
Megyek aludni. Jó éjszakát!
Egész eddig esett az eső, egy kicsit kisütött a nap, már igazán megállhatna ez az eső!
Nalunk azzal lesz masasbb, hogy max,. a hazba szaladunk be. Itt szeretenenk megtartani a ceremoniat az udvaron.
Most, hogy beszelgettunk a fiamekkal, erzem en, hogy szukseg lewsz rank nagyon.
A lanyom eskuvoje is otthon lett megtartva. Egyben minden, sehova nem kellett menni.
A fiam tancparkettet akart epiteni, sikerult lebeszelni rola. Mi a fenenek, amikor mezitlab lehet a legjobban tancolni. Picikem meg nem gondolt bele es at hitte, hogy minden no koromcipobe lesz vegig.
Most jol fog jonni a lanyom eskuvoi tapasztaltak.
Egy problemam lesz, a hutoszekreny ek lesznek kevesek. Kb. 150 vendeg lesz, mit megtudtam.
Italok jegen, nem problema, de a tobbi? Gondolkodom rajta, hogy tudnank megoldani a legegyszerubben.
Meg van ido.
Annak ellenere, hogy egyezik a velemenyunk, ha gepekre kellene, hogy tegyenek, akkor inkabb menni kell, de mi van akkor, ha egy kisebb egeszsegugyi problema miatt lennel rosszul? Amitol meg meg tudnanak menteni?
Az autoversenyzo Michael Schumcher jutot eszembe. Kozel fel evig volt comaban.
Nem tudta a csaladja elengedni es csodalatos modon eszhez tert.
Milyen allapotban van nem tudom, mert nem kovetem, de nala megerte a varakozas.
Kepzelem, ha meghagyta volna, hogy elgedjek el x ido utan.
Nehez ügy. Mivel nem tudjuk pontosan azt, hogy mikor jon el az ido pontosan.
Egy sulyos, gyogyithatatlan beteg eseteben is mas a helyzet. Ha termeszetes uton es gyorsan folyik le az elmenetel, akkor az szerencse, ott nincs ido a beavatkozasra.
Most tortent egy eset, Joan Rivers szive vizsgalat kozben allt le. Korhazba szallitottak a klinikarol, ahol meg egy hetet elt. Nem tudjak pontosan, hogy mitol, elkepzelheto, hogy az altatotol. Most vizsgaljak az ugyet.
Szaz szonak is egy a vege, ha pontosan tudnank, hogy hol es mikor jon el az idonk, akkor minden ugy lenne, ahogy szeretnenk ezzel kapcsolatban.
http://www.youtube.com/watch?v=HysrQgMOTRo
Mire tul jutottunk rajta, meg mire befejezzuk, kozben az arak is megemelkedtek, mit mondjak, nem unatkoztunk es nem unatkozunk most sem.
Csak azt tudom mondani, hogy itt van az ideje, jobb kesobb, mint ssoha.
Kicsit lehult a levego.
Kimentem reggel paradicsomert, hat a meglepetestol szolni sem tudtam volna, ha valaki velem lett volna. majdnem az osszes paradicsom tove elfeketedve, meghajolva.
Ha tudom, holnap leszedem a paradicsomokat, a tovet is ki fogom huzgalni, mert nagyon lelombozo latvany igy osszessegeben. A paprikaknak semmi bajuk.
Gyonyoru, finom paradicsomok voltak az iden.
Kimentem es szedtem belole, letoroltem, ettem, ettem, mire eszre vettem magam, a szemem is becsuktam a kulonlegesen finom, friss izetol.
Akiknek adtam, azoknak nagy oromet szereztem.
Bemegyek, mar ismernek ott amugy is, fajos labbal is megjarattak egy parszor. hat most betancolok.
Nagy szervezkedes folyik, mi lanyok csipogunk is eleget rola.
Mi lesz, ha eso lesz? Kerdesre is meg volt a valasz nagyjabol, de a kislany ugy megilyedt, hogy mi lesz, ha valoban esni fog, mi lesz a ceremoniaval, a vendegekkel.
CVsak ne
A kis tunderem az eskuvoi kepek miatt aggodna nagyon, azt mondta.
En meg mar ruhat nezek magamnak.
Békés, kellemes éjszakát kívánok!