Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Boldog párkapcsolatok!
Létrehozva: 2005. június 13. 12:23
Azért indítom ezt a topikot, mert már elegem van a sok siránkozós, más pasiját (el)szeretős, elhanyagolt háziasszonyos, munkahelyen kollegára kacsingatós, kedvességet szerelemnek nézős topikokból! Itt az ideje (az "Örüljünk a párunknak!" c. topik mellett), hogy azok szólaljanak meg, akik boldog, normális párkapcsolatban élnek (ezalatt nem a szeretőket értem)!
Nemsokára három éve leszünk együtt és nemsokára egy éves házasok is leszünk! Olyan jóóóóó :-)))))))
Nálunk is első szerelem:-))
Egyébként 8, 5 éve együtt is lakunk:-) Ja, és van egy 16 hónapos kisfiúnk!
Magunkról: 6 éves korunktól egy osztályba jártunk (elsőtől nyolcadikig). Még nem voltam 15 éves, mikor elkezdett nekem a kedvesem udvarolni (a szó klasszikus, szép értelmében), majd 20 évesen összeházasodtunk. Életkorunkból adódóan talán nem meglepő. hogy mindkettőnk számára első kapcsolat volt. Már 11. éve tart a közös életünk, és nyilván nem mentes a nehézségektől, de szerintem olyan házasság nincs is. Szeretjük egymást, és ez a legnehezebb napokon is átsegít. Mikor az egyikünk fáradtabb, levertemm, a másikunk kétszer annyit ad a kapcsolatba, és ígymindig helyrebillen az egyensúly.
Most gyönyörű, de nehéz időszakát éljük az életünknek: három kisgyerekünk van, 3 és fél, kettő és egy évesek, és több, mint 300 km-re van a legközelebbi rokonunk, vagyis gyakorlatilag egyedül vagyunk velük. De igyekszünk ebből az egymásrautaltságból is profitálni, vagyis megkeresni azt, ami előnyös ebben a helyzetben.
Még egy gondolat: mielőtt valaki nagyképűnek tartana a , , majdnem-topicom" címe miatt, leírom: én még csak remélhetem (31 évesen), hogy a miénk életre szóló szerelem lesz, de mindenesetre hiszem, hogy létezik ilyen. Ugye, ti is hiszitek?
Bánatos, elhanyagolt lelkemet meggyógyítgatta, nagyon jó volt hozzábújni:). . . és még ma is ugyanolyan jó:))
Na mesélj, ha szabad ezt kérni ;-)). . .
Az én páromat is rútul becsapták anno, akkor egy ideig csak egyéjszakásai voltak, majd szép lassan rájött, hogy meg lehet bízni a nőkben :) Engem is csaltak meg, úgy hogy nem újdonság a bizalom-kérdés.
Jelentem, én is boldog vagyok a kedvesemmel, minden szép és jó, reméljük, így is marad (ez persze csak rajtunk múlik, és mi azon vagyunk, hogy így legyen) :-)))
A mi kapcsolatunk januárban volt 10 éves:-)) Akkor 17 évesek voltunk, és azóta is szeretjük egymást!!:-)
Hihetetlen ezt a sok boldog embert látni itt :D!
Ki hol ismerkedett meg a Párjával?
Én is boldog vagyok a párom mellett! Már 3 és fél éve!
Boldog vagyok Vele már 3 éve, és egyre jobb:))))
Egyébként hogy a kérdésre is válaszoljak: úgy másfél éve tart.
Ezért továbbra is azt mondom, hogy akinek van, nagyon vigyázzon rá!!!
Hogy nem érted meg, hogy Te is beleszerethetsz nős pasiba, és akkor igenis köteles vagy imádott férjedet megcsalni, mert akkor egész életedben bánni fogod, ha nem.
:PPPPPPPPPPPPPP
Nálunk is minden rendben:)) Sőt, egyre jobb lesz, ahogy mégjobban összecsiszolódunk a hétköznapokban. És nem unalmas! Gyerekekkel meg pláne nem:)))
Remélem, 10 év múlva ugyanitt találkozunk ;-)))
tan: szerintem rossz is lenne, ha nem lenne :o)
Az én párom naá, hogy szuper, naná, hogy végtelenített a türelme, naná, hogy boldoságot adni képes, naná, hogy naná:D
Néha csak vigyorgunk, hiszen 3 éve élünk együtt. Persze voltak olyan napok/hetek, mikor majdnem. . . , de csakazért sem adtuk szerelmünket az enyészetnek:DDD
Addig pedig légy boldog, és vigyázz nagyon a párodra!
Kérdés csak az, hogy hogyan őrízzük meg ezt.
Tippek?
(Persze van rossz tulajdonsága is, de kinek nincs???)
Az enyém boldog, normális és nem szerető:)
Szóval azért vagyunk így is néhányan!