Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Hipnózis-tapasz talatok
2005-03-10 14:521.
Létrehozva: 2005. március 10. 14:52
Sziasztok :-))!
Kinek, milyen tapasztalatai vannak a hipnózissal kapcsolatban?
Legyen szó akár kor-, akár regressziós hipnózisról.
Sikeresen feloldotta a hipnózis a félelmeket, szorongásokat stb?
Mennyire változtatta meg a hipnózisban felidézett esemény az életeteket, gondolataitokat, az élethez és a dolgokhoz való hozzáállásotokat azáltal, hogy újra felidéztétek őket vagy egyáltalán: előszedtétek ezeket az emlékeket a süllyesztőből :) ?
Kíváncsi vagyok a tapasztalataitokra, ha megosztanátok ?!
Riéna
Kinek, milyen tapasztalatai vannak a hipnózissal kapcsolatban?
Legyen szó akár kor-, akár regressziós hipnózisról.
Sikeresen feloldotta a hipnózis a félelmeket, szorongásokat stb?
Mennyire változtatta meg a hipnózisban felidézett esemény az életeteket, gondolataitokat, az élethez és a dolgokhoz való hozzáállásotokat azáltal, hogy újra felidéztétek őket vagy egyáltalán: előszedtétek ezeket az emlékeket a süllyesztőből :) ?
Kíváncsi vagyok a tapasztalataitokra, ha megosztanátok ?!
Riéna
Csak enyhe szuggesztión estem át. Egy frissítő meditáció volt, a vezető utasításait követve jártunk be egy csodálatos utat.
A ciki az volt, hogy a negyedik lépés után az utasítás elhangzása előtt teljesítettem azokat...
Azóta és egyéb események hatására kerülöm a módosult tudatállapotokat...
Úgy tudom, kedves Anna, hogy törvény tiltja azt a módszert a reklámozásban, amirõl szóltál. De ha nem látja senki, hogyan ellenõrzik? S amennyi disznóság történik, miért éppen ezzel ne élnének vissza? Hát ez a megjegyzésem nem éppen derülátó.
Teljesen egyet értek Veled abban, hogy megkíméled lehetõség szerint a rossztól magadat. Én is törekszem erre, szerintem ehhez mindenkinek joga van. De azért kutya nélkül kutyául érezném magam! Üdv.
Most végigolvastam az egész topicot, az elejétõl. Nagyon érdekes.
Valahogy azokról az emlékekrõl, amelyek hipnózisban elõkerülnek és elõzõ életekbõl jötteknek tulajdoníthatók csupán azért, mert ebben az életünkben nem történt meg velünk, hát nemigen tudok hinni. Rengeteg hatás ér bennünket, amelyeket átélünk, bár részesei igaziból nem vagyunk. Filmeken zuhanunk repülõgéppel, meg bármi is történhet nem is velünk, és a frász kitör bennünket. Én a sok ócska film megnézését akkor hagytam abba, amikor egyszer álmomban hatalmas utcai lövöldözés részese voltam, és azt kérdeztem társamtól: ez most hosszú lövöldözés lesz vagy rövid. Elötte olvastam egy vádat az egyik popénekesnõrõl, hogy megkérdezte egyik nem jelentõs fellépésekor vidéken a banda vezetõjét: ez most a hosszú mûsor lesz vagy a rövid. Pedig a tiszteletdíjuk mindenütt azonos volt. Tudom, az álom más, mint a hipnózis, de annak is köze van a tudatalattinkhoz. Ebbõl az álmomból azt a következtetést vontam le, hogy a szemét média manipulálja a tudatalattimat. Azóta lehetõleg kiiktatom életembõl.
Lám, lám, elbeszélgetek itt magammal magam. Jó éjszakát!
Sziókaaa
Ha tényleg érdekel a szakdolgozatom és adsz elérhetõséget, szívesen elküldöm!
Ugyan, ha van véleményed nyugodtan írd le úgy, hogy másokat ne bánts meg... és nyugodtan szólj hozzá ha van kérdésed vagy véleményed.
Szép napot!
Nemrégiben idetaláltam ebbe a topicba vadonatúj gépemmel és tapasztalatlanságommal, s mintha akaratlanul többeket megbántottam volna. Teljes visszavonulót fújtam tehát magamnak, néhány üzenet, többek között a Te kedves válaszod mozdított ki a "passzív rezisztenciából".
Amikor valamim eltűnik, egészen addig nem tekintem és nem is érzem elveszettnek, amíg keresem, tehát amíg föl nem adtam, le nem mondtam róla.
Gyönyörű guldamandina párom volt valamikor. Madárbörtön nélkül éltek a nappalimban fa nagyságúra nőtt növényeim koronájában. A tojó hat tojásán ült egyik tavasszal. Lakótelepen éltünk akkoriban, s a bukó ablakot többnyire nyitva tartottam. Egyízben lépek a szobába, s a huzat mint tollpihét, kisodorta a madarat, a tojót, aki éppen leszállt fészkéről eszegetni. Szaladtam le, de hiába kerestem. Infralámpát szereletem a fészek fölé, tudtam, madaram visszajönne tojásaihoz, féligkész madárkáihoz, ha bírna, ha visszatalálna, tehát segítenem kell neki. Járni kezdtem a lakótelepet. Napokon át faggattam az embereket, különösen a gyermekeket, hogy talált-e valaki egy szép színes kis madarat. "Nem lesz meg, nem lesz meg, hagyd már. . . " mondta mindenki, de egyre csak azt éreztem, nem veszett el, amíg nem mondtam le róla. Végül megtaláltam. Gyerekek mondták, ki fogta meg. Visszaadták, de az a fészekalja már nem kelt ki.
Amikor nagyobb lakába költöztünk, hat madaram volt, de nem vittem őket magammal, túl sok piszkot csináltak, elment tőlük a kedvem. De most, hogy felidéztem ezen emléket, nagyon átérzem azt a veszteséget, hogy lemondtam róluk.
Ne add fel, amíg él a remény, addig nincs igazi veszteség.
Igen, igen, megírtam a szakdolgozatomat, ami nagyon jól sikerült! és azóta le is államvizsgáztam persze.
Üdv Elric, régen láttalak :)
Az is képes imaginálni, aki nem kap előzetesen szuggesztiókat. Ilyenkor két eset lehetséges, valaki szándékosan konstruál (pl. : agykontroll), vagy hagyja előjönni a tudattalanjából a képeket. Ez utóbbit használja a pszichoterápia gyógyítás céljára.
Pánikbeteg páciensem (54 éves nő) a negyedik kezelésig alig javult. Mondtam neki, előző életbe kellene menni. Tejesen felesleges, abban ő úgysem hisz! - mondta. Attól még mehetünk? - kérdeztem. Őt nem érdekelte, mentünk.
Átélte, hogy 1920-ban, 22 éves férfiként repülőgépet vezet, és a gép meredeken zuhan. Iszonyatos félelmét feloldva, a pánikbetegsége ettől a kezeléstől megszűnt.
Hogyan került az emlékei közé a repülőgép vezetés?
Helyes előző életbe vezetés során a páciens MINDIG egy élet szakaszról számol be, soha sem egész életről. Oda nem illő szuggesztióval (pl. : mi történt ezután?) lehet ugyan tovább lépni, de így hiteltelen. Ha azt kérdezném tőle: Vannak-e ott traktorok, találna, még akkor is, ha épp a fehők között repül. Kizárólag irányítás nélküli szuggesztókat szabad használni, akkor közelebb kerülhetünk a valósághoz.
Nem vagyok biztos benne, hogy pontosan úgy van ahogy írtam, de mindent megtettem, hogy a valóságot közelítsem.
Gondolj bele: ha átélsz egy emléket, úgy éled-e meg, mint ha Veled történt volna? Természetesen igen, bárhonnan is származik az az emlék.