Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Crossdresser vagyok
Létrehozva: 2017. június 17. 08:37
Ezt a topikot azért indítom, hogy eloszlassak társadalmi félreértéseket egy olyan jelenséggel kapcsolatban, mely sokkal több embert érint, mint bárki gondolná: nevezetesen hogy egy férfi szeret női ruhát hordani.
A címben szándékosan nem a transzvesztita szót írtam, mert számomra elfogadhatatlanok a meleg felvonulásokon magukat erős szexuális töltettel mutató nőnek öltözött férfiak. Ugyanúgy elfogadhatatlan a "Conchita Wurst" jelenség, ami kifejezetten provokálni akar. Ha már egyszer nőnek öltözik, akkor miért nem tesz meg, hogy teljes mértékben annak tudjon látszani? Miért provokál a női ruhában lévő férfi imázsával?
Ezekre csak azért vagyok mérges, mert egy teljesen eltorzult képet mutat a jelenséggel kapcsolatban. Ennek következtében reagálnak úgy az emberek, mint egy négyéves óvodás, sokszor ujjal mutogatva, hogy: jé, buzi!
Először is aki crossdresser, az nem buzi. Én is nős vagyok, két gyönyörű gyermekem és egy szép feleségem van, akivel harmonikus házasságban élek. Emellett mélyen vallásos, istenhívő ember vagyok.
Csak éppen egy gyermekkori nem elfogadás (lányt akartam volna, nem fiút) miatt, nagyon szeretek női ruhát hordani. Amikor női ruhát veszek fel, mindent megteszek, hogy a lehető leghitelesebbnek kinéző nő legyek. Úgy gondolom, ez sikerül, mert egyáltalán nem szoktak megfordulni utánam az utcán. (Paróka, smink, ami nem túl kihívó). Nem is gondolnátok, de ezt sokkal nehezebb elérni, mint egy nőnek, hiszen egy alapos borotválkozás után sokkal erősebb alapozás szükséges, hogy a borosta maradékát sikerüljön eltüntetni. Hölgy ismerőseim, akik láttak már rólam készült képet, azt mondják, hogy elképesztő, hogy milyen jó nőt tudok csinálni magamból.
A közhiedelemmel ellentétben ez a jelenség nem arról szól, hogy az ember buzi. Egy crossdresser komoly belső vívódásokat él meg. Sokan nem is mernek kilépni a négy fal közül. Én ezt úgy élem meg, hogy olyan, mintha két ember élne bennem: egy férfi, akit muszáj mindennap alakítanom a környezetem elvárásai matt, és egy nő.
Mondom, ilyenkor mindent megteszek, hogy teljesen nőnek nézzek ki. Ha valaki el akarja képzelni, ne a melegfelvonulásokon vonagló transzvesztitákra gondoljon, hanem egy szolíd kinézetű titkárnőt vagy üzletasszonyt képzeljen maga elé egy kiskosztümben. Egész egyszerűen csak annyi, hogy ilyen ruhákban érzem saját magamnak magamat.
Szívesen fogadok véleményeket, ha van kedvetek beszélgetni a témában, kérem az óvodás szintű hozzászólások (pl. milyen buzi vagy) mellőzését.
Emília
Csak azért kérdezem, mert ha ő kvázi elfogadja, akkor nem mindegy, hogy vadidegenek mit gondolnak?
Nem könnyű. Se neki, se nekem. Van az életemnek egy olyan hűséges társa, akivel már több, mint 10 éve kitartunk egymás mellett hűségesen.
De Nikita , hát erről szól a topik, a téma végtelenített lemeznek tűnik újabban az nlc-n, súlykolják a másságot. Nincsenek véletlenek, amikor ez már a nyolcszázakárhányadik felvonása itt az "elfogadásnak ". Szőnyegbombázás folyik, csak az nem látja, aki nem akarja.
Nem is értem...
van az a mondás, hogy ha valaki kiáll a sarokra, ne csodálkozzon, ha ....-nak nézik.
Van olyan ismeretségem, amit a crossdressing alapján kötöttem, de nem járunk össze. Az nem cél, hogy másokkal találkozzak.
És ő hogy viszonyul hozzá?
Nem természetellenesebb, mint aggyal rendelkezni, mégsem használni.
Mindent.
Ez a férfi (?) normálisnak hiszi magát, tehát degenerált. És jelenleg azt próbálja belénk magyarázni, hogy aki az ő másságát esztelenségnek gondolja, az a hülye. Erre azért van esze.
Ez az ember aljas, másnak mutatja magát mint aki.
Természetellenes dolog a másik nem ruháiba kedvtelésből öltözni.
A feleséged mennyit tud erről?
A saját írásod teljesen rávilágít a beteg lelkedre:
1, nemváltás nem jöhet szóba nálam. Először is egy olyan ember vagyok, aki nagyon fél a műtétektől, nem merném bevállalni.
Tehát ez az első szempont, de érdekes.
3,Másrészt egy vagyonba kerül, nincs rá pénzem.
Aha.
3,Végül pedig ami feladatot a biológiai rendeltetésemmel kaptam, azt szeretném betölteni.
Betöltötted.Most már jöhetne a tiszta vizet a pohárba...
4,Még egy problémákkal küzdő apa is jobb, mint egy olyan ember, aki nemet váltott.
Na.és végre a család is is kapott a jószóból.
Nagyon tévedsz.A gyerekek nem hülyék.
Ennyi.Ez van.A fontossági sorrendet te állítottad össze.
Ertem. Koszi. Tehat a noi eletedben ugymond 'egyedul' vagy? Nincsenek olyan ismeretsegeid, amit a crossdressing kapcsan kotottel?
Pontosan írtad: nemi identitászavar. Tudatában is vagyok, és járok szakemberhez. Azért, hogy ezt a hétköznapokban kezelni tudjam.
És milyen lehet olyan nővel együtt élni, aki azért jár online közösségbe, fórumozni, hogy arctalanul, névtelenül gúnyolódjon vadidegen emberekkel, beléjük rúgjon, ha sérülékenyek, hogy tele szájjal kiröhögje őket? Aki ennyire tele van rosszindulattal? Te ha férfi lennél, megdugnál egy ilyen rosszindulatú nőt? Én biztos, hogy nem. Még a farkam is undorodna.
Szerintem ne feszegessük, hogy ki milyen zavarban szenved, mert ha benézne ide egy pszichiáter, és keresné a súlyos eseteket, nem vagyok meggyőződve, hogy a topikindítóval kezdené.
A problemat nem az a teny okozza, hogy noi ruhaba oltozik, hanem az elhallgatas, az atveres, a hazugsag, a tabu, ami egyszercsak traumatikus modon leomlik. Az igazi problema nem az alapdolog, hanem az hozza kapcsolodo hazugsagok.
En nem vennem a batorsagot, hogy kijelentsem, hogy 'ezek az emberek altalaban nem erzik jol magukat'. Nem tudhatom, altalanositani butasag, erintett nem vagyok, honnan tudnam? Egyben bkztos vagyok, hogy komoly belso vivodas kiseri a jelenseget, de minden embernek megvannak a maga belso vivodasai. Minel osszetettebb, arnyaltabb a szemelyiseg minel ertelmesebb es erzobb emberrol van szo, annal tobb. Csak a nagyon ecceru emberek tudjak a tutit, amit persze jol meg is mondanak.
MIFÉLE SORBÓL TE SZERENCSÉTLEN, HISZ FÉRFI VAGY!
BETEG VAGY, MI PEDIG TÖBBÉ KEVÉSBÉ NORMÁLISAK. HOZZÁD VISZONYÍTVA PEDIG TELJESEN.
Miféle sorról beszélsz, nehogy már hozzánk hasonlítsad önmagad, vagy akár a nejedet!
Semmilyen crossdressing bárba nem járok. Az útjaimon mindenféle szexuális jellegű kaland kizárva. Nem érdekel. Csak a feleségemet szeretem, senki másra nincs szükségem. Lehet, hogy hihetetlen, de ennyi a célom az utakon, hogy megélhessem a női énemet.
Általában olyan helyekre szoktam elmenni, ahová elegánsabban mennek az emberek: színház, komolyzenei koncert. Semmilyen bár, semmilyen lokál.
Azt hiszem, Jung mondta, hogy "mutass nekem egy normális embert, és én két hét alatt meggyógyítom". A normalitás meghatározása nagyon szubjektív. Akik általában "normális"-nak gondolják magukat, azok csupán átlagosak.
A topikot nem mások szimpátiájáért indítottam. Olyan embereket keresek, akik vannak az érzelmi intelligenciának azon a fokán, hogy lehet velük úgy beszélgetni, hogy megvalósul egy kölcsönös tisztelet.
Veled is szívesen társalgok, ha nem az a célod, hogy a földbe döngölj. Hidd el, részemről meg fogod kapni a személyednek kijáró tiszteletet.
Nem az elfogadás,vagy a nem elfogadás az alapprobléma ilyen esetekben,amit te feszegettél,hanem az,hogy ezek a lények eleve nem érzik jól magukat a bőrükben! Akkor sem,ha átváltoznak! Ennek oka pedig a fejükben keresendő,nemi identitászavarban szenvednek,ami nem gyógyítható.
Úgyhogy hiába mantrázod neki,hogy ne törődjön semmivel,csak érezze jól magát - miközben abban a hitben ringatod magad,hogy te mennyire elfogadó vagy - mert szakember segítsége nélkül nem fogja tudni,nem képes rá!
Amúgy ha kiderülne sok év után,hogy a párod,akit te igazi férfinak hittél,vannak gyerekeitek is,valójában átvert,mert titokban transzvesztita,nemi identitászavarban szenved,emiatt tűnik el időnként,akkor mit tennél,hogy érintene? Gondolom rém megértő és elfogadó lennél és együtt mennétek neki női rucit is venni és bíztatnád,hogy "semmi gond drágám,ne törődj semmivel,csak érezd jól magad".
Igen,amúgy láttam már erről riportot. Látszólag minden rendben volt velük,a valóságban rengeteg hazugságban,napi gyötrelmekben,kínlódásban volt részük a transzvesztita "férj" miatt.
Pedig József Attilánál kevés deviánsabb költő volt, ha valaki kicsit alaposabban ismeri az életrajzát (mondjuk túl az általános iskolai szinten), az pontosan tudja. Érdemes a nagy szerelmei visszaemlékezéseit elolvasni, vagy a kortársai véleményeit. És érdemes azokat a verseit is olvasgatni, amik nem voltak kötelező olvasmányok.
Te nyitottál topikot, nem más.
Te mit vállalsz fel?
Nem itt kel keresni ki mit vállal fel, hanem neked kell helyretenni a titkolózásod, a családod megvezetését.
Ha jól számolom, négy vagy öt hölgy ismerősöm tudja. Mindannyian azt mondják, hogy itthon is nyugodtan végigmehetnék a főutcán, nem ismerne fel senki. Ennek ellenére nem kockáztatok.
Ha már a parókát említed, a megfelelő paróka megtalálása is hosszú időbe telt.
Kenytelen vagyok belatni, hogy igazad van. Allati nehez. Viszont optimistabb lettem egy pillanatra:)
"Ne aggódj, ha kilógsz a sorból. Lehet, hogy a sorral van a baj."