Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Házasság gyerek, de miért
2012-07-14 14:561.
Létrehozva: 2012. július 14. 14:56
Sziasztok! Már több mint 11 éve vagyunk együtt a párommal, ő 28 én 26. Imádjuk egymást, tavaly februárban összeköltöztünk saját lakásba. Nehezen állt kötélnek az összeköltözés terén is. Először albérletben gondolkoztam az ellen kézzel lábbal tiltakozott, majd amikor kiderült,hogy saját lakásunk lesz akkor csak kicsit tiltakozott, amikor elősször belépett onnantól nem lehetett kivenni a kezéből a felújítást. Nagyon jó az életünk együtt alig van 1-2 vitánk. Egész kapcsolatunk óta az a nagy vágyam,hogy megkérje a kezem és elvegyen feleségül, abban reménykedtem,hogy mikor végzek a sulival majd jön a nagy esemény, de nem jött, mostmár 2éve végeztem... 2009 óta nagynéni vagyok, azóta egyre jobban érzem anya szeretnék lenni. Persze a párom ezt sem szeretné elkapkodni.Mind az esküvőt mind a gyermeket a pénz miatt nem szeretné. Pedig nem rossz a helyzetünk, szerintem. Az egész kapcsoltunk arról szólt, hogy vártam valamire valaki miatt... Nincs olyan nap,hogy ne gondolnék arra miért nem vesz el, miért nem akar gyereket. Már olyan bénának érzem magam, lassan az ismerőseim fele megházasodott gyerek...
Alapvető dolgokat az elején tisztázni kell:
1. házasság, vagy nem
2. gyerek, vagy nem
3. legyen-e állat, vagy nem
4. ház, vagy lakás
Úgy általánosságban, majd konkrétan.
az én hozzászólásaimból tuti nem ezeket a verziókat vetted ki
viszont az h. döntésképtelen a párod, később okozhat nehézséget, súrlódást, vitát,..... végül válást, vagy rossz házasságot
mivel most még könnyen tudsz váltani, adott esetben kilépni, én elgondolkodnék a helyedben h. akarjam-e vele a továbbiakat (esküvő, baba)
Miért olyan evidens, hogy jön egy másik nő az életébe?
Amúgy ha jól vettem ki a topikindító szavaiból, az összeköltözéssel is elég sokat vártak. De az én értékrendem szerint (szerintem topikindító is így van vele) logikus ennyi idő után az összeköltözés.
Nincs olyan nap,hogy ne gondolnék arra miért nem vesz el, miért nem akar gyereket.
Ezt te írtad.
Erről van szó.
Lelkileg kivagy.Egy elérhetetlen dologot szeretnél elérni és szenvedsz.
Ennek fizikai következményei is lesznek.
Megértelek, hogy csalódott vagy, de ne rám légy mérges.
Sajnos valami miatt nem akar elvenni és lehet ha kirúgnád a saját lakásodból, hogy vigye a szennyesét ahhoz akit el akar venni, hát lehet kívánatosabb lennél számára.
Nem nagyon merek már bármit is írni,mert szerintetek csak az lehet a vége, hogy felejtsem el a dolgot és keressek másik pasit aki majd tuti elvesz. Ha azt írom, hogy mondta "várjunk még" az úgyis majd csak ócska kifogásnak fogják a kedves hozzászólók titulálni, ha azt írom,hogy szerintem csak hezitál akkor tuti az lesz,hogy csak áltatom magam.
Nem azt vártam,hogy mindenki egyetért velem, de azt sem,hogy mindenki lehúz. Biztos minden jó kapcsolat úgy működik,hogy a férfi vagy a nő arra gondol, hogy házasság akkor a másik mindent félredobva megy és elveszi/hozzámegy. De akármilyen borzasztó ez nálunk nem így működik. Attól meg amúgy biztos szar a kapcsolatunk, hogy mindent megtesz értem, bármit elnéz, segít nekem a házimunkában, a kerti munkában, az összeköltözésünk miatt lemondott az új kocsijáról. Igen mostmár látom,hogy el kéne hagynom ezt az embert.... tuti igazatok van és bennem van a hiba és nem a házasság feliratú pasit választottam.
Óriási tévedésben vagy.
Az hogy itt majdnem mindenki majdnem ugyanúgy látja a helyzetedet, elkeserít téged.
Erről te magad tehetsz.
Te élsz ebben a szituban és te nyitottál topikot erről.
Látod te a fáktól az erdőt?
Te önként vállaltad a rabszolgaságot.
"Főzök, mosok, takarítok, imádom őt, elviselem a hóbortjait, a munkája miatt szinte csak hétvégén látom ez mind nem fáradtság és nem is esik nehezemre,"
És elvárásaid vannak vele szemben:
"de akkor ő ezt megtehetné értem,"
De ő nem akarja megtenni, mert nem akarja.
"1.verzió: én ráakaszkodós liba vagyok, mert nem tudom eladni magam olyannak aki a tükörképem lehetne és ezért mindent ráerőltetek arra akit végre betuszmákoltam a lakásomba"
A lakás a tied, vagy közös ?
Na de nem értelek: 11 éve jártok, ennyi idő alatt már puszipajtások lehettek egymás szüleivel kábé...
Arról nem is beszélve, hogy valószínűleg a szülők - ha tényleg úgy érzed, hogy szeretnek is téged -, akkor már régen elkönyvelték, hogy ti egy pár vagytok, teljesen természetesnek veszik, hogy lesz esküvő, eszükbe sem jut, hogy a pici fiuk esetleg beijedt valamitől... vagy ha igen, akkor lehet, hogy már rá is kérdeztek nála és többet tudnak, mint te... mindenképpen rá kéne kérdezned szerintem, hogy ők mit gondolnak a témáról, és esetleg nem segítenének-e... mondjuk azt te látod, hogy a srác milyen viszonyban van a szüleivel, tudnak-e egymással beszélgetni problémásabb témákról...
Ha a szülőkkel rizikós beszélni, akkor esetleg egy barátja a srácnak...
Vagy Apukádat nem zavarja, hogy a lánya még mindig nem ment férjhez? Ha esetleg ő jóban van a fiúval, akár ő is "számon kérhetné", hogy mégis "komolyak-e a szándékai"...
Annyira bírom, amikor a topikolók mindent a lány nyakába akarnak varrni, a pasikat meg rendre felmentik a felelősség alól!(szerintem ez amúgy valamiféle vallásos férfi-imádat náluk, annyira odavannak a farkakért, hogy mindent elnéznek nekik!)
Igen, szegény pasik nem tehetnek semmiről, meg csak a nők akarják rájuk erőszakolni magukat!
Hát így sikerült kitermelni azt a sok puhapöcsöt, akik ma a társadalom közel felét kiteszik... ezért van annyi szingli (mert a pasik már az udvarlás menetét sem tudják, mert mindenki csak elnéz nekik mindent)! De ez ne zavarja a károgókat!
"De akármilyen borzasztó ez nálunk nem így működik."
Ez neked borzasztó.
"az összeköltözésünk miatt lemondott az új kocsijáról."
Ez szerintem elég nagy ár volt, duplán is. Nem is nagyon akart összeköltözni, pénzébe is került, ami azért is rossz neki, mert nem szereti a pénzt kiadni, ráadásul le kellett mondania a vágyáról is, egy új autóról.
Lehet, hogy ő meg úgy gondolja, hogy akkor te meg várj az esküvőre és a gyerekre, mert ő már hozott áldozatot érted.
Ha ennyire jól éltek, ilyen fiatalon, minden anyagiakra való hivatkozás kifogás.
az elején azt írta: apuci pici fiacskája
hmmm...... kíváncsi lennék mit jelent ez
Szóval ne törődj a károgókkal, felesleges velük foglalkozni, mert segíteni nem segítenek rajtad, csak leszívják az energiádat!
Mérd fel, hogy kik azok a személyek, akik hatékonyan segíthetnének, és informálódj, esetleg "lobbizz" egy kicsit náluk!
Amit mondtál, abból én azt vettem le, hogy igenis tisztázva van, hogy lesz házasság, meg gyerek is, csak a fiatalúr nagyon görcsösen áll a pénzügyekhez... ezért kell ey kicsit a sarkadra állnod, de nem erőszakosan, hanem inkább ügyesen!
Egyszerre egy témára koncentrálva, szépen sorban!
Szerintem menni fog, sok boldogságot!
"Ha esetleg ő jóban van a fiúval, akár ő is "számon kérhetné", hogy mégis "komolyak-e a szándékai"..."
Ez még primitívebb követelődzés, mint az, hogy egy nő állandóan házassággal zaklatja a pasit.
Felnőtt emberek, legalábbis papíron. A szülőknek SEMMI köze ahhoz, hogy mikor házasodnak.
Ugyan! Ez egy vállalkozó-család, eleve anyagias beütéssel! Tudjuk milyenek a vállalkozók: mindig rinyálnak, hogy jajajaj, nincs pénzem, aztán meg integethetünk nekik, amikor a magyar wellnessezés után éppen Tunisz felé veszik az irányt...
Mi meg itthon maradunk, mert nekünk mindig pont annyi pénzünk volt, amennyire szükségünk volt... (na jó, az utóbbi években már nem volt annyi)
Szóval csak az a vélemény, aki egyetért veled, a többi csak lehúz.
Amúgy bólogathat itt neked mindenki rakásra, ha nem akar, akkor úgysem fog elvenni.
Volt nőismerősöm, több is, aki ugyanígy el volt alélva, milyen fantasztikus kapcsolatban él (szerinte), kár, hogy a pasi nem így látta.
Aztán a következő csajt 3 hónap múlva elvették.
Ha engem kérdezel, akkor azt, hogy apuci sok pénzt tolt beléjük, így "derült ki", hogy saját lakásuk lesz, és nem albérlet!
A srác be van szarva, hogy önálló életet kell kezdenie, családot alapítani, és esetleg egy idő után apuci valamit nem finanszíroz! De amikor látja, hogy apuci ad megint, mint a lakás esetében is, akkor már nincs gond, ő is megnyugszik, és hozzáteszi, ami tőle telik (átalakítás, bebútorozás)...
Szóval kicsit noszogatni kell a fiúkát!
Pont, hogy ne nézze el neki.
Ha nem akar a pali felelősséget vállalni, akkor nem kell erőltetni. Nem kell elviselni a hóbortjait, meg erőltetni, hogy költözzenek össze. Naná, hogy puhapöcs lesz, ha a csaj lohol utána. Egye fene, én is beköltöznék, ha már ennyire erőltetnek persze sajátba, mert albérletet már nem fizetnék a kedvéért...
Ha annyira szeretne, elvenne.
Annyira szánalmas mikor a nők mentegetik a pasit, hogy miért nem házasodik... Egy igazán szerelmes pasi, aki egy életet le akar élni a nővel, az rohan az oltárhoz magától is...
Hát nézd, mi itt csak annyira tudunk reagálni, amit te felvázolsz nekünk. Az édeskevés a 11 éveteket tekintve és különben is egyoldalú, mert a párod álláspontját nem ismerjük.
Szóval érdemi véleményt ne várj, mert nem ismerünk benneteket, sem a kapcsolatot.
Így viszont irreleváns, hogy a vázolt szitu alapján olyat kapj, amit hallani szeretnél.
Egyelőre én csak téged látlak károgni (??). Mindenki véleményt ír, honnan veszed a bátorságot ehhez?
Mondjuk van egy tippem.
Ha te is egy felnőtt férfiról beszélsz, akkor az a minimum, hogy szülők kérdezgetése nélkül is tudja már eldönteni, hogy mit akar. Bár ő már elmondta a topiknyitónak: nem akar házasságot, nem akar gyereket. Miért kéne erőltetnie? Ez valami kötelező program a kapcsolatokban?
Azt kellene ti-nak tudomásul vennie, hogy egyedül van a vágyaival. NEM a megfelelő férfi van az oldalán. Ez van. Ő választotta.
nekem még az a fura az egészben hogy valóban azt jelenti-e amit mond
tehát: nem akarok házasságot/gyereket MÉG
vagy: nem akarok házasságot/gyereket
nem arról van-e szó h. csak hitegeti a csajt
Lehet, hogy csak a ti hallja ki azt, amit ő szeretne, a srác meg nem meri nyíltan megmondani, hogy ő egyáltalán nem gondol se házasságra, se gyerekre.
Még terv szintem sem, mert nem tervez ezzel. Mert még egyáltalán nem tudja, hogy ő mit akar.
A topikindító meg 11 éve erről álmodozik.
Szerintem a legrosszabb helyre jöttél tanácsot kérni.
Jönnek emberek, mondják a saját tapasztalataikat, önjelölt pszichológusok, akik az alapján a 10 mondat alapján, amit leírtál eldöntik, hogy milyenek vagytok és mit kellene csinálnod.
Szerintem inkább beszélj a pároddal, vagy esetleg olyan emberrel, aki mindkettőtöket ismer és el tudod/mered mondani neki a dolgokat.
A párodat ne meggyőzni próbáld, hanem inkább megérteni, illetve mondd el neki, hogy Te mit érzel, milyen vágyaid, félelmeid vannak. Elmondhatod neki, hogy az, hogy "még várjunk" nem opció, mert mire, meddig stb.
Sajnos vannak esetek, amikor ilyen hosszútávú kapcsolat megreked, nem fejlődik tovább, mert nem biztosak a házasságban, de ahhoz meg kellően szeretik egymást, hogy szakítsanak.
Egy barátnőm is már 11 éve jár a pasijával, de se házasság, se gyerek, csak úgy vannak.
Neki se adok tanácsot, pedig elég régóta ismerem őt (ha kérné, akkor nyilván elmondanám a véleményem), de ő még úgymond rosszabb helyzetben is van, mint te, mert 10 évvel idősebbek.
meg nem olvastam vegig, ott tartok, hogy itt jol megmondtak neked hogy sosem fog elvenni. lehet hogy igy van, en nem tudhatom, es azok sem tudhatjak, akik eppen stuffolnak teged. de a leges-leges-leges legkedvesebb barataim 15 ev utan hazasodtak, a pasas 14 es fel evig hallani sem akart a hazassagrol, aztan volt valami kattanas, es fel ev alatt megszerveztek az eskuvot, es osszehazasodtak. ez 15 eve volt. az egyik legjobb hazassag amit valaha is lattam.
szoval nem kell klisekben gondolkodni, -bar lehet, de minek....
Nem akarlak elkeseríteni, de az ilyen kapcsolatokból lesznek az elvált kapcsolatok.
Ez a férfi csak elfogad muszájból téged.Sajnos. Én így látom. Próbálja lefoglalni magát, de nincs benne tűz.Sem irántad, sem a jővőtők iránt. Ilyen alapból pedig mindig összeomlás várható.
Szerintem alapvetően azt kellett volna minimum megvárnod, hogy ő akarjon veled összeköltözni és ne te kérd meg a kezét.
Az az evidens, hogyha egy férfi nem akarja magát elkötelezni akkor az azért van mert keres.
Miért logikus az összeköltözés?
A nők rontják el a férfiakat, azzal, hogy túladakoznak.
"Sajnos vannak esetek, amikor ilyen hosszútávú kapcsolat megreked, nem fejlődik tovább, mert nem biztosak a házasságban, de ahhoz meg kellően szeretik egymást, hogy szakítsanak.
Egy barátnőm is már 11 éve jár a pasijával, de se házasság, se gyerek, csak úgy vannak."
Ezt akár én is írhattam volna.
hahooo, ez itt a XXI. szazad, a pin@valuta -miszerint megkapod ha elveszel/vagy addig csak idonkent- mar nem fizetoeszkoz, es a hazassagert csereben a cseledseg c. musor sem. lejart mar reg ez a lemez. ezt a mostani generacio kitunoen erti, es eli is. nincs ezzel semmi gond. a gond ott van, hogy egyreszt kemenyen dolgozo, ongondoskodo nok akik elnek a modern kor lehetosegeivel, tanulnak, terveznek, stb., a masreszt pedig valami rossz romantikus film hoseinek kepzelik magukat, akkor latjak kereknek a vilagot, ha a regi modi szerint -de persze minden masban a mai modern eszmekkel- a pasas terdre esik, es megkerje a kezuket. ok pedig szepen rebegtetik a szempillaikat, kiengednek egy par konnycseppet, aztan capa modjara bevetik magukat a cerimonia szervezesebe, amibe a pasasnak beleduma nincs! :-)
halal vicces!:-) es sikitva menekultem volna, ha a ferjem terdenallva esedezik a kezemert. kizart dolog hogy hozzamentem volna.
szamomra erthetetlen, hogy az elobb emlitett mindenn teren modern no, miert varja hogy a pasas "megkerje"? miert nem ket egyenrangu ember kozos megbeszelesenek temaja, amelynek kereteben mindketten elmondjak hogy miert akarjak, miert tartjak fontosnak, illetve miert nem akarjak. miert varnak a nagy napra? miert alazzak meg magukat ennyire, amikor semmi szukseg ra ket egyenrangu ember kozott? aztan ha nem "kerik" meg oket, ott allnak csalodottan... hat' nem jobb tisztazni a dolgokat, kozosen, kulturaltan? max. elmarad a gusztustalanul patetikus alromantikus tragikomedia, de nem is kell, a hazassag ket ember kozos megegyezesenek kell lennie a jovot illetoen. es nem a kerem, jo, odaadom cimu tortenelmi dramanak.
SZERINTEM!
:)
Szuper! Egy ember hasonló szituációban!
Akkor te, olvasva azt, amit a többiek írtak, miért nem hagyod ott kapásból a párodat? Elvégre valószínűleg (nem szerintem, a többiek szerint!) téged sem fog feleségül venni és gyereket sem akar, tehát jobban jársz, ha gyorsan keresel valaki mást.
Szóval mi erről a véleményed?
Jó, legyünk modern nők, és ne menjünk férjhez!
Akkor ha gyereket akarok vállalni, akkor mondjuk a házassági szerződés mintájára először gyerekválllalási szerződést írassak alá a pasival?
Csak mert valahogyan biztosítani kéne a gyerek jövőjét, ha a pasi mégis úgy döntene, hogy otthagy, mikor a gyerek mondjuk kéthónapos...
Mert a bíróság által megítélt összeg ugyebár sosem lesz annyi, mint amit akkor költene a gyerekére, ha együtt élünk továbbra is...
Vagy akkor most már "modern nőnek lenni" azt jelenti, hogy a gyereknevelést intézze egyedül a nő?
Csak mert akkor szerintem a pasikat ki is hagyhatnánk az egész procedúrából, igazán nem kéne fárasztaniuk magukat még a dugással sem, inkább pihenjenek csak, mi meg megoldjuk klónozással!
Végülis nem feltétlenül van szükség pasikra egy társadalomban, ők élhetnének kvázi külön, egy "párhuzamos világban", ha annyira nem akarnak velünk élni...
Mint írtam, csak voltam ebben a szituban. Most már mással rendes családban élek. Akkor én szakítottam. És az élet engem igazolt. Mert ő legutóbb mikor találkoztunk azt mondta, még mindig nem tervez éveken belül esküvőt sem, nemhogy gyereket.
De az igaz, hogy pár hozzászólásból nem vonhatunk le egyértelmű következtetéseket. Általában ezek a kapcsolatok már nem szoktak jól működni később, de persze mint mindenben, ebben is vannak kivételek.
Van remény!
Barátnőmet 10 év után vette el nagy nehezen a pasija, és megjegyezte, hogy "egész jó volt ez az esküvősdi".
Most már 16 éve vannak együtt, és most (kb. egy hete) kezdtek próbálkozni, mert először ennyi év után volt hajlandó emberünk a gyerekvállalás kérdésével foglalkozni (Kb. 9-10 éve akar a csaj gyereket).
Én biztos nem vártam volna ennyit a férjemre, ha ilyen, de barátnőmnek bejött.
Most már lassan a gólyahírt várjuk :)
te nem tudsz olvasni? hol irtam hogy ne hazasodjunk? olvasd el megegyszer, kicsit lassabban!
Ja, bocs, közben látom, hogy már leírtad...
De nálatok tényleg az volt más, hogy ő megmondta, hogy nem akarja a továbbiakat, itt viszont össze is költözött a topiknyitóval, és csak a pénzre hivatkozik...
És ilyenkor a szülőknek mik a reakcióik?
Csak mert ha az én gyerekem 11 éve árna valakivel, és kiderülne, hogy igen, de csak szórakozásból, akkor azért furán néznék a sajűt gyerekemre... hiába felnőtt és semmi közöm hozzá, attól még kifejezném a véleményemet - elvégre ez is a családi élet része, nem?
Igazad van, ne haragudj, hülye vagyok, csak félig olvastam a hsz-edet, és félúton felkaptam a vizet...
Ezesetben a hsz-em azoknak szól, akik szerint a csaj viselje el a végtelenségig, hogy a pasi nem kéri meg a kezét.
Mégegyszer bocsánat.
Mi is együtt laktunk....és nem mondta, hogy nem akarja, csak hogy később. De akkorra már ismertem annyira, hogy kb sejtettem, ez mit jelent nála években. Ezért mentünk szét.
szerintem is
szerintem fura ha valaki évek múlásával sem akar összeköltözni-velem
fura ha sok sok év után sem esküvőt nem akar,sem gyereket-velem
de még sok minden lehet fura..pl ha nélkülem mászkál el és rendszeresen
vagy tök külön kasszán él jó pár éve
sorolhatnám
az a bibi ha két olyan ember jön össze akik teljesen más célokat,irányokat tartanak fontosnak
aki nem akar esküvőt annak olyan partner kéne aki szintén nem akar
gyerek kérdés ugyanaz
spórolós a költekezővel-vita lesz mindíg
szórakozni szerető,feleslegesen jön össze egy otthon ülővel-az egyik boldogtalan lesz
aki barátkozós,az egy befelé fordulóval nem jó ha összejön
a legcikibb,én mindíg elmondom előre az egészet,és mégis mindig olyan pasik akaszkodnak rám,akik tudom hogy feleslegesen teszik ,hisz úgyis szakítás lesz,vagy megcsalás a vége
mindíg azt hiszik,hogy megváltozik valaki természete?
lehet ráerőszakolni valakire dolgokat,csak felesleges
ha te neked más fontos mint ennek a férfinak,te szenvedsz mellette,hagyd ott..ennyi
Szerintem az elköteleződés nem a házasságal, és az igen kimondásával kezdődik. Ezért is írtam, amit írtam.
Logikus, az én értékrendem szerint, mivel a klasszikus családmodell híve vagyok, így gondolom. Nem hiszem, hogy ezt túl kellene magyaráznom.
Abban valóban lehet valami, hogy a nők elrontják a dolgot, mivel nem tudják mit akarnak. Egyszerre akarnak odaadó feleségek lenni - mint az 50es évek amerikájának klasszikus feleségtípusai - és karrierista modern nők.
Plusz ott van a csordaeffektus, ha az ismerősi kör már családos, ezt a mintát akarják követni, ami alapvetően hibás. De ez már nem a topik tárgya.
Ezt nem értem én sem.
Megbeszéljük, a másikat ne akarja az ember megváltoztatni.
Persze, meg kell beszélni, aztán meglátják a felek, hogy milyen kompromisszumokat tudnak kötni, hogy együtt tolják tovább a szekeret.
Vagy, ha nem tudnak, akkor el kell válni, mert az egyiknek biztos, hogy keserű lemondásokkal együtt kellene élnie.
Hahoooooooo ezt a xxi.század! Egy nő legyen önálló, karrierista, és értékelje önmagát!
A topic indító él kb az 50-es évek Amerikájában, mert, mindent, de mindent megtesz azért, hogy a pasi jól érezze magát!
És még csak a kezét sem kérték meg, mert az valami nagy kegy ugye.A papír nem számít, akkor akár lehetne is, vagy mégis csak számít, és azért nincs?
Egy keményen dolgozó, öngondoskodó modern nő a nem mossa a pasija szennyesét, nem vasalja a ruháját, és a vacsoráját sem készíti el. Élvezze ki a kapcsolat örömeit, de őrizze meg a szuverenitását és ne cserélje le az 50-es évek feleségeinek feladataival!
A házasság valóban közös döntés, a férfi megkéri a nő kezét, aki vagy igen, vagy nem-et mond, és aztán megbeszélik a részleteket.
Sőt már föllelhető a xxl. század nagymama ideálja is.
Ezek azok a 40-es nők, akik karriert építettek, közben éltek ezzel is, meg azzal is, feleségül nem kérte őket senki. Úgy 35 évesen arra gondoltak negyvenhez közeli társukkal: itt az ideje a gyerekvállalásnak, de az sajnos már nem ment gond nélkül.
Próbálkoztak néhány évig, de pasi úgy gondolta, neki most már gyerek kell, erre a kínlódásra már nincs ideje. Így ő fogott egy húszas éveiben járó nőt, aki gond nélkül tud neki gyereket szülni.
Idővel a nőnek is akadt új társa, egy rendes kétszeresen elvált férfi, akinek van már gyereke, sőt unokája is.
A nő így hétvégente lehet nagymama, igaz neki sosem volt férje és gyereke sem.
No, ezek a nagyik még a szerencsések közé tartoznak.
szia!
szerintem nem lenne ezzel gond, az együttéléssel, ha te sem akarnál házasodni.
számomra az volt a fura, hogy azt irtad: minden ismerösöd most házasodik és te is szeretnél.
Ez most megint olyan, hogy figyeled másnak mi van és te is akarod?? tehát ha ök elmennek nyaralni akkor te is akarsz, mert MINDENKI, csak te nem?
nem bántásiból irom ezt, csak az a tapasztalatom (8év után történt velem ugyanez, kiszolgáltam, mostam föztem vasaltam és még mindig semmi), hogy kérdöre kell vonni és annak megfelelöen dönteni.
mert egy nap te is rájöhetsz, hogy a legszebb éveidet elpazaroltad egy kiskirály mellett. nemhogy gyerek!
azt mondom, semmiképp ne vállalj ilyen körülmények közé, mert hiába nincs gond az anyagiakkal, ha a közös célokkal meg igen.
ezt gondolom.
hehehe! a fogalomzavar allando az nlc-n, sosem valtozik!:-))
"Egy nő legyen önálló, karrierista, és értékelje önmagát!"
a no onallo, ha masert nem is, hat kenyszerbol. kenytelen hozzajarulni a munkajaval keresett penzzel a koltsegekhez. ezert igazan megerdemli hogy onmagat egy magassagba helyezze a ferfival, es nem var a szamara megfelelo szel iranyara, hanem megerdeklodi az illetekest, hogy az varhato-e belathato idon belul, es a valasztol fuggoen lehet tervezni...
a karrier egy teljesen mas tema, nem emlitheto egylapon a minden embernek kijaro onbecsulessel.
" A topic indító él kb az 50-es évek Amerikájában, mert, mindent, de mindent megtesz azért, hogy a pasi jól érezze magát!"
ez az eltorzult mentalitas nem az 50-es evek Amerikajat tukrozi, hanem a tobbezer eves ferfi-no viszonyat, csak a regebbi tortenetekrol-tortenelemrol joval kevesebb filmet csinaltak, ezert eros kulturtortenet-ismereti hianyossagok mutatkoznak a temaban!:-)
az egyuttelessel jarnak kotelessegek is, de azert jo kis kulonbseg van a szolgalat (a kozos cel erdekeben megoldjuk a napi rutint) es a szolgasag kozott (neked legyen jo, hogy nekem valamennyire jo lehessen). en nem tudom hogy a topicinditonal melyik opcio all fenn, mert nem irta le. te sem tudod, csak gondolod, es belenyomtad egy klisebe. a topicindito azt irta, hogy a parja sokat dolgozik, ezert ritkan latja. en ebbol azt a kovetkeztetest vonom le, hogy az otthoni dolgokkal neki van tobb ideje foglalkozni, de ebbe nem mennek bele, tul keves az info.
" És még csak a kezét sem kérték meg, mert az valami nagy kegy ugye.A papír nem számít, akkor akár lehetne is, vagy mégis csak számít, és azért nincs?"
en nem mondtam hogy nem szamit, es en, -mint irtam- egyaltalan nem gondolom kegynek. ez egy hulye, nem normalis kulturalis csokeveny, le kene szokni rola, es mar leirtam hogy miert. en nem veszem megtiszteltetesnek -sok notarsammal ellentetben- ha "megkerik a kezem", legalabbis nem abban az ertelemben, hogy na most aztan ettol marhara ertekesnek erzem magam, hiszen lam, kellek valakinek. en alapbol ertekesnek erzem magam, es ha a szerelmem jovot tervez velem, akkor boldog vagyok hogy egymasra talaltunk, es erezzuk magunkat egyforman megtisztelve, hogy o velem, en vele akarom bejarni a nehez buktatokkal teli utat. tehat, minimum, hogy nem varok arra hogy O dontson, hanem kozosen dontunk.
" Egy keményen dolgozó, öngondoskodó modern nő a nem mossa a pasija szennyesét, nem vasalja a ruháját, és a vacsoráját sem készíti el. Élvezze ki a kapcsolat örömeit, de őrizze meg a szuverenitását és ne cserélje le az 50-es évek feleségeinek feladataival!"
errol mar irtam fentebb. a napi rutint akkor is el kell vegezni, ha a valaki ongondoskodo, es kemenyen dolgozo. annak kelll tobbet kivenni a munkabol, akinek tobb ideje van otthon. ez szukseg, es nem valasztas.
" Ezek azok a 40-es nők, akik karriert építettek, közben éltek ezzel is, meg azzal is, feleségül nem kérte őket senki. Úgy 35 évesen arra gondoltak negyvenhez közeli társukkal: itt az ideje a gyerekvállalásnak, de az sajnos már nem ment gond nélkül."
van ilyen, ez teny. de ez csak egy klise, es joval kevesebb ilyen pelda van, mint az ti gondolni szeretnetek. joval tobb van az elvalt, (vagyis a multban "megkert") gyerekeit egyedul nevelo nokbol, mert azt hittek anno, hogy a megkerestol ok aztan baromi sokat ernek, es valami garancianak hittek azt a jovore tekintve. ez komoly, es rendkivul fajdalmas pofara eses, kokemeny ebredes az illuziok vilagabol. a hazassag nem garancia semmire sem, es pont ezert a gyerekkerdesnek is "kulturalis megszokasnak" koze van ehhez, ugye? :-))
" Próbálkoztak néhány évig, de pasi úgy gondolta, neki most már gyerek kell, erre a kínlódásra már nincs ideje. Így ő fogott egy húszas éveiben járó nőt, aki gond nélkül tud neki gyereket szülni."
igen, ilyen is van. es? ezer mas arnyalata is van a kapcsolatoknak.
Valahogy nekem ez egy fordított világnak tűnik.
Visszaolvastalak:
- te vettél lakást aminek a felújításához az ő pénze is kellett?
- te akartad az összeköltözést
- te most komolyan a szüleitől meg akarod kérni a pasi kezét?
Ha az én fiamra ilyen szinten ráakaszkodna egy nő, nekem nem tetszene.
Mondjuk tény, hogy ha most a topiknyitó kérdőre vonná a pasit, vagy szebben fogalmazva, ahogy mások is írták: közösen megbeszélnék a dolgot, és esetleg a pasi megint csak ködösítene, akkor esetleg topiknyitó azzal a lendülettel kitehetné a lakásból a szűrét, vagy ő maga költözhetne el (számomra nem tiszta ez a lakásügy, hgy ki mit fizetett bele?)... Talán rögtön rájönne a mélyen tisztelt férfiú, hogy tulajdonképpen mit is akar!
Csak azért az ilyen húzások kritikusak, főleg, ha amúgy a kapcsolatban levő feleknek nem ez a megszokott stílusa... és ugyebár egy 11 éves kapcsolatért elég kár lenne, ha amúgy minden rendben van vele... ezért óvatosan kell szerintem bánni az ilyen drasztikus megoldásokkal, azokat lehet későbbre hagyni, ha a kifinomultabb verziók csődöt mondanak!
Topic indító nagyon nem érzi jól magát ebben a helyzetben!
Lolo fölötted nagyon jól megfogalmazta és én is így gondolom.
Ha egy nőnek van állása, vannak céljai, van önálló saját lakása akkor az még nem azt jelenti, hogy " oda kell költöztetni a kiskirályt".
A napi rutin nem mindegy, hogy egy emberre kell elvégezni vagy kettőre.
Egy biztos én a házasságom előtt egyetlen férfira sem mostam, egynek sem főztem, egy után sem takarítottam, gyereket meg végképp nem vállaltam volna házasság nélkül, és ezt ma sem tenném másként.
Ne görcsölj a házasságon, felesleges. Még van időtök a babára is.
Nálunk is van a családban akik nem házasodtak össze 15 éve élnek együtt és van egy 10 éves gyönyörű kislányuk aki nagyon nehezen jött össze. Mindent elkövettek érte hogy legyen. Közös lakásuk van és nagyon szépen élnek.
Ha szeretitek egymást ne akard elrontani egy erőszakos esküvővel. Ha beérik a párod is akkor majd biztos akar babát ő is.
Az élettársi kapcsolatban talán úgy vállal gyermeket egy nő, hogy szűlök neked aztán felnevelem veled, vagy mással vagy egyedül?
Te úgy gondolod, hogy azokat a nőket nem hagyják el akik élettársi kapcsolatba szülnek gyereket?
Az kevésbé fájdalmas pofára esés mintha a férjük tette volna azt velük?
Az élettársi kapcsolat megszünése esetén nincs talán vagyon megosztás, vagy gyermek elhelyezéséről nem kell, hogy hivatalos döntés szülessen, vagy talán még gyermek tartási díjat sem állapítanak meg?
mivel nekem valaszoltal, keptelen vagyok ertelmezni, hogyan sikerult ezt osszehoznod;
" Az élettársi kapcsolatban talán úgy vállal gyermeket egy nő, hogy szűlök neked aztán felnevelem veled, vagy mással vagy egyedül?"
de nem baj, gondolom majd megmagyarazod ezt a nulla logikai alapokon ucsorgo mondatot.
"Te úgy gondolod, hogy azokat a nőket nem hagyják el akik élettársi kapcsolatba szülnek gyereket?"
en ugy gondolom hogy azokat a noket is elhagyjak, akik hazassagba szultek gyereket.
"Az kevésbé fájdalmas pofára esés mintha a férjük tette volna azt velük?"
tehat az elozo valaszbol az kovetkezik, hogy gyerekszulesi szempontbol teljesen mindegy hogy van-e papir az egyuttelesrol, mert egyforman fajdalmas fajdalmas a pofaraeses. nem a papir megletetol faj jobban, vagy kevesbe.
ez a legaljasabb, es legszemetebb dolog lenne! a noknek le kene szokniuk az olcso kis undorito taktikaikrol, es mas alapokon elnyerni a tiszteletet.
ha en pasi lennek, ugy rugnam seggbe azt a not aki engem be akar kaszirozni, hogy a holdon kotne ki.
"Topic indító nagyon nem érzi jól magát ebben a helyzetben!"
nem, nem erzi jol magat. vivodik a hagyomanyos butaarcu sotet mentalitas, es a sajat modern eletvezetese kozott. donteni kell... vagy eljatszom a hagyomanyos alafekszem a ffi akaratanak cimu musort, vagy pedig kezembe veszem a sorsom.
" Ha egy nőnek van állása, vannak céljai, van önálló saját lakása akkor az még nem azt jelenti, hogy " oda kell költöztetni a kiskirályt"."
kiskiralyt nem is, de tarsat miert ne? az egyutteles jo dolog. persze aki valutanak, fizetoeszkoznek gondolja... de azt a dolgot maskepp hivjak... a qrvasagnak egy igen olcso formaja, ertelmes nohoz nem melto...
" A napi rutin nem mindegy, hogy egy emberre kell elvégezni vagy kettőre."
de, tokmindegy. az nem mindegy, ha csak az egyik erzi kotelessegenek, es a masik akkor sem csinalja ha lenne ra ideje. az baj.
"Egy biztos én a házasságom előtt egyetlen férfira sem mostam, egynek sem főztem, egy után sem takarítottam"
en igen. es az akkor meg velem egyutt elo, ma ferjem is. ahogy irtam az elozo hsz.-ban, megoldottuk. kinek mikor, es hogyan volt ideje. a mai napig is igy van. semmilyen kepzelt, vagy velt eszmeert nem leszek szolga. vagy kozos megoldas van, vagy semmi.
Kedves Topicindító!
Halkan megjegyezném, hogy mostanság ez a legnormálisabb új topic, amit itt olvastam.
A legtöbben arra reagálnak, amit leírtál, aztán amikor kritika érte a pasidat, akkor előjött, hogy mégis tökéletes (segít mindenben).
Azt írod a kapcsolatod eleje óta házasságot, gyereket akarsz majd tőle. Szerintem is gond van, hogy ezt azóta se sikerült elérned, hisz bizonyára tud erről.
Amit írsz, nekem abból úgy tűnik, hogy van némi anyagi különbség köztetek (albérletben gondolkodsz majd kiderül, hogy mégis csak saját lakás lesz, akkor ezt nem ti vettétek).
Szerintem nagyon fontos, hogy egy férfi, férfi legyen a kapcsolatban. Tudjon gondoskodni a nőről anyagilag. Nálatok ki keres többet? Te eleve családi vállalkozásban dolgozol, vagyis nem küzdöttél a munkahelyért, és Ő? kaptok pénzt a szüleidtől (a családi vállalkozásból)?
Lehet, hogy eddig kényelmes volt a párodnak az élet, de most: lakás, házasság, gyerek, az már felelősség és lehet, hogy ezt ő szeretné megteremteni neked mások segítsége nélkül.
Persze, hogy felújít, hisz azt, mint férfi csinálja, ezzel érzi, hogy csak valamit beletett a lakásba és nem beleült a jóba.
És persze, hogy segít, mert elvárod tőle. Az én párom is segít a főzésben, de ha rászólok telefonon, hogy dobjon már valamit össze, hisz ő már otthon van, akkor egyidőben tudok érkezni a pizzafutárral. Nehogy már, mikor ő nem szeret főzni, csak a kedvemért segít.
Nem el kell hagynod, csak ideje lenne megkérdezned az ő terveit, vágyait, jövő képét. És tisztázni kinek mit jelent a házasság, mert az nem csak a fehér ruhából és a szombat esti buliból áll! Tapasztalatom szerint ez sok férfinek okoz gondot, pedig maguk elmondják, hogy ugyanolyan, mint előtte, de mégis más.
Ez már megint tipikusan az a gondolatmenet, hogy a szegény kis hapsik tehetetlenek a női ármánykodással szemben...
Ha annyira nem akarja a csajt meg nem akar gyereket, akkor minek van vele 11 éve?
Biztosan azért, mert annyira sz@r neki ez a kapcsolat!
Na ne röhögtessetek már!
Szimplán csak töketlen az ürge, szóval jól meg kell markolni neki, és megmutatni neki a mórest!
Ha nem tetszik neki, majd szól! Azért van szája, vagy nem?
"Egy biztos én a házasságom előtt egyetlen férfira sem mostam, egynek sem főztem, egy után sem takarítottam, gyereket meg végképp nem vállaltam volna házasság nélkül, és ezt ma sem tenném másként. "
Tehát azért, mert valaki hajlandó volt feleségül venni, már simán átmentél cselédbe?
Hm, én sem mosok a páromra...van egy úgynevezett mosógépem, na az szokott mosni rá.
Már rettegek a naptól, amikor öntudatra ébred és közli velem, hogy ezentúl csak akkor mossa el a cuccait, ha elveszi feleségül.
semmit nem kell markolaszni. arra tippelek, elege van a dologbol.
amit nem csodalok: 17 eves volt, 17!!! a lany meg 15. elsö szerelem, elsö kapcsolat, azota is tart, tehat KIMARADT a szemelyisegfejlödesükböl a masik nemmel valo kommunikacio, a ferfi-nöi szerep probalgatasanak szakasza es több kapcsolaton keresztül valo alakitasanak, csiszolgatasanak lehetösege. egyikük sem tudja, milyen ferfinak/nönek lenni, a masik nemmel akkent viselkedni (az egyszem partner nem fedi le a nem sokszinüseget!), a kommunikacio szeles tarhazaban valogatni - anelkül, hoyg elszaladna velük a lo.
bizony ezt mindenkinek meg kell tanulnia, mielött "egy eletre" összeall valakivel. enelkül ui. meg partner-konfliktusait sem fogja tudni rendezni.
ök kihagytak - es a pasasnak most kezd hianyozni.
be is fogja hozni. tökeletesen normalis dolog - akkor is, ha erre ez a kapcsolat valoszinüleg ramegy.
meg ket termeszetes folyamat, ami kvazi garantalja az ilyen korai kapcsolatok rövid voltat (akkor is, ha az itt leirt kapcsolat eleg sokaig tartott):
1. 16 evesen az ember sajat magat sem ismeri, nemhogy azt, akibe beleszeret. idövel - igen, ugy 27 körül elkezdi ismerni önmagat s kepes arra, hoyg - odafigyelessel - többe-kevesbe realis kepet kapjon a masikrol (elöfeltetel, hoyg gyakorolni tudjon, tehat NE egy emberre koncentraljon, hanem rajöjjön, mit hogyan lehet megismerni!). ez az ifjoncnal most jött el. es gyakorolni akar.
2. 16 evesen az ember kölyök. ket kölyök összekerülese, egymasba kapaszkodasa nagyon szep dolog - am a termeszet rendje az, hogy igen nagy valoszinüseggel egymastol elteröen fognak fejlödni a köv. 10 evben. magyaran: akibe akkor beleszerettem, amikor annyi voltam, nem feltetlenül felel meg annak, aki most en vagyok.
topikindito, most tanulsz, a leirtakat eletedben elöször. figyelj tudatosan. aztan tanulgass, probalgass tovabb - szükseges lesz ahhoz, hoyg majd egyszer megismerkedj es hosszan elj valakivel.
(es ne bankodj. ha most nem törtent volna meg, a termeszet törvenyei szerint garantaltan megtörtenik 10, meg rosszabb esetben 20 ev mulva.)
Modern életvezetés
az, hogy rámászik a pasira, lakást vezs, csakhogy összeköltözhessen vele?
az, hogy a pasi szüleihez készül, megkérni a fickó kezét?
jo a jelmondatod elsö resze!
(a masodik resze kiegeszitesre szorul: es milyenek a körülmenyek.)
egyebkent mi van akkor, ha egesz egyszerüen nem akar gyereket? ha gyerek nelkül kepzeli el az eletet? nem mindenkinek eletcel, söt, nem is mindenkinek opcio.
topikindito, VELE kellene beszelned. nyiltan.
jaja, kimondottan azert vett lakast, hogy odakoltoztethesse a pasast. pont ezert! gondolta, jol kibacok' veled! :-)))))))))
modern eletvezetes jelentese: nem allok sem qrvanak, sem cselednek. agyi kapacitasomnak megfeleloen rendezem az eletem, tanulok, diplomazom, dolgozom. a leheto legjobbat igyekszem kihozni a lehetosegekbol. tervezek, tudatos donteseket hozok, es nem a hagyomany buta sotetsegeire tamaszkodva elek az eletemet.
nem olyan rossz dolog am ez!
Míg férjhez nem mentem, a saját lakásomban magamról gondoskodtam.
Aztán az esküvő után már a bejerónő feladata volt a mosás, a főzés a takarítás a férjemmel közös lakásunkban.
Idézem őt:
Nehezen állt kötélnek az összeköltözés terén is. Először albérletben gondolkoztam az ellen kézzel lábbal tiltakozott, majd amikor kiderült,hogy saját lakásunk lesz akkor csak kicsit tiltakozott,
Neked ez a modern életvezetés ekkora újdonság?
Szerinted hogyan élnek a nők?
Olvasd már el a topic indító hozzászólásait, hát az aztán egy totálisan elkeseredett, önbizalom , célok, tervek, nélküli rettegés. egyetlen célja ami éjjel nappal a szeme előtt lebeg, hogy feleség legyen.
Semmi modern életvezetés nincs benne! Rámászik a pasira mint egy pióca.
Aztán meg csodálkozik, hogy a fazon hárít.
Egy modern nőnek, de még egy konzervatív maradinak meg legfőképp eszébe sem jutna hogy elmegy és beszél a pasi szülivel!
én azt gondolom, van abban valami, amit semiramis irt a tanulásról... hogy kimaradtak bizonyos lépcsöfokok a topicinditó életében, ami másnak megadatik...
mondom, nálam borult a bili, mikor rákérdeztem, én az ö lakásában laktam... és van egy olyan érzésem, itt is borulni fog, ha a téma felhozásra kerül...
dorci, "kikerülnél" a való életbe, nem tudnál úszni a cápák közt (manapság már én se tudok, pedighát igazi szingli voltam, nem nagyképüségböl), szerintem egy álomvilágban élsz és persze hogy ragaszkodsz hozzá...
de ha halogatod a témát, csak rosszabb lesz.
Én az egyetemi éveim vége felé úgy félig meddig összeköltöztem egy lánnyal. Ő nagyon akarta, én meg úgy el voltam mellette.
Lediplomáztunk és azt éreztem megfolyt, nem mondta, de tudtam azt várja vegyem feleségül, de én nem akartam.
Tudtam, nagyon megbántom ha elhagyom.
De annyira ragadós volt, és annyira kínos volt az egész. Tudom a jó pasikat lehalásszák még az egyetemen a legéletrevalóbb csajok, és ő úgy gondolta én vagyok az ő embere.
Hogyan lehet elmondani egy nőnek, hogy már nem akarsz vele élni, mikor ő mindennap teper ezerrel?
Olvastalak
Őrízd meg magad ilyen szépnek és bájosnak, nagyon ritka manapság.
köszi a bókot
kedves vagy.
mi is a föiskola alatt ismerkedtünk meg.
barátnömék együtt maradtak, mi szétmentünk.
de az ex a mostani nöjével ugyanezt csinálja, csak 10évvel idösebb. nincs különbség.
(titokban néha bánom, hogy kérdöre vontam és elköltöztem. ki tudtam volna zsarolni egy házasságot és gyereket... DE! kizsarolással nem ért volna az egész fabatkát se) ez vezérelt akkor. pedig jó élet lett volna... kényelmes.
A kizsarolni sosem jó élet!
Ne légy lemondó!
A dolgok nem ellened hanem érted történnek!
Végülis mi történt?
Elvetted?
Nem vettem el.
Elköltöztem egy másik városba az állásom miatt.
Évekkel később megismerkedtem a mostani feleségemmel.
Őt vettem el.
Nagyon nem leszek most nepszeru azzal amit irok, de nem baj. Altalaban nem szoktam ilyet tanacsolni, megis azt gondolom mivel mar regota egyutt vagytok es anyagilag se indokolt a tovabbi varakozas egy kis "lokes" kell csak a parodnak es aztan minden megy siman.
Felejtsd el a tablettat, vagy talalj ki valami meset es amikor mar csikos a terhessegteszt akkor szolj neki hogy meg kene eskudni mert jon a baba.
szerintem kicst megijed aztan minden OK lesz
Hiszen nem arrol van szo hogy nem akar gyereket, csak bizonytalankodik az idoben.
Szerinted ha egy no ellatja a hazimunkat es nem szul hazassagon kivul gyereket az cseledsors?
En se eltem volna egyutt ugy senkivel hogy rovid idon belul ne vett volna felesegul.
Amikor a ferjemmel osszekoltoztem tudtuk hogy amint kimondjak a valasomat azonnal megeskuszunk. Ugy is lett.
En se vegeztem volna hazimunkat es csinaltam volna meg mindent ami a feleseg dolga ugy hogy nem vesz felesegul.