Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Nagykorú, DE....!!!!
Létrehozva: 2012. június 28. 19:11
Van egy nagy bánatom. Van 3 gyerekem, és a legnagyobbal súlyos problémáim.
Most érettségizett, egy hármas magyarból, a többi mind kettes. Egész eddig nem voltak rossz jegyei, de ezeket mindig puskázással szerezte. Amikor nem sikerült a puska, akkor kapott rosszabb jegyeket, de azért legtöbbször sikerült neki. Utál tanulni, hiába ültem le vele, fogadtam amgán tanárt, semmi.
Egy szakközépbe jár, de abban a szakmában is csupa hármasai vannak, nem is szereti, ezeket a hármasokat is puskázással szerezte, szóval igaziból ennyit se tud. Nem akar ebben a szakmában megmaradni, hanem óvónőképző főiskolára akar menni. Mondtam neki, legyen dajka, mert a kicsikhez tényleg elég jól ért, de közölte, hogy dajka pedig nem lesz, csak óvónéni.
Ez rendben is volna, de sajnos 212 pontot ért el ehhez, és ez nagyon kevés. Most azt mondja, akkor fizessem be egy nyelvtanfolyamra, a magyart meg megtanulja, és leérettségizik majd emelt szinten újra, és igéri, hogy sokat fog tanulni, mert hibázott abban, hogy eddig nem tanult, de ezután majd fog.
Csakhogy én nem bízok ebben, és anyagilag se mindegy, hogy fizetek-e neki egy nyelvtanfolyamot. Azt se tudja, melyik másik szakmát tanulja, mert egyik se tetszik neki, csak az óvónői főiskola.
Még nem dolgozott sose, csak 1-2 alkalommal alkalmi munkát, és eddig nem is keresett magának semmit.
Itthon ül, barátnőkkel találkozik, és filmeket néz a neten.
Akarok neki adni még egy esélyt, de valahogy úgy, hogy megérezze annaka súlyát, hogy eddig ellógta az életét.
Szeretném, ha elvégezné a főiskolát, de csak akkor, ha valóban keményen tesz is érte.
Ti milyen feltétellel fizetnétek a nyelvtanfolyamot, vagy ha nem fizetnétek, mit mondanátok neki?
Nem akarok egy ilyen gyereket, a másik kettő tanul keményen, és nem szoktak becsapni se.
A nagyobbik meg sokszor hazudik, hogy ide megy, de közbe kiderül, nem ott volt. Hiába magyarázom neki, hogy én is megmondom az apjának, hova megyek, mert igenis egy család vagyunk, tudnunk kell egymásról, főleg, ha valami baj van. De csak azt hajtogatja, hogy ő már 18 elmúlt, semmi köözöm hozzá, hol van. Elengedem én bárhová, de tudni akarom, hol van, mikor jön. Vagy ez se természetes szerintetek? Gáz, hogy én mindig tudom, hol a férjem és mikor jön, és én is mindig mondom hová megyek, mikor érek haza? Ez 10 éve gond nála, iskola után is mindig elcsavargott. Votl, hogy rendőrökkel hozattam haza, mert egész délután nem találtam. Barátnőjénél volt persze. Elég hosszú lett, majd kérdezzetek, ha nem világos valami.
Szeretettel: Ica
akkor vágnám be, ha nem bizonyit az elkövetkezendő tanévben!
DE, akkor mindenképpen!!
és bizony nyárra el lehet menni akár mezőgazdasági munkára is.
Ágim is elöször azt talált. Aztán lett jobb, hétfőn kezd. Pedig erre mi nem köteleztük őt. Nekem inkább az a bajom vele, hogy kezdi azt hinni, hogy ő már felnött, holott én nem látom annak. De annak más oka van...bár lehet én vagyok túlaggódós és nehezenelengedős. A fiamnál is paráztam és akkor ő nyugodtam meg, amikor pesten voltam kórházban és ő gondoskodott rólam... bevitt, jött látogatni, hozta nekem a kaját.. stb. közben vizsgaidőszaka volt az egyetemen.
Lehet azért látjuk másképp, mert Nektek nincs ilyen korú gyereketek.
Én is tudom nem lehet örökké gondoskodni és örökké óvni..
Mégis adnék még egy lehetőséget ennek 18 éves lánynak.
Nem akarok egy ilyen gyereket,
A gyerek nem virág, amit kedvedre rendezgetsz egy vázában. Fogadd el, hogy a gyereked , aki már felnőtt, nem gyerek többé. És a baj, hogy Te mosdt már tehetsz bármit, elég késő van ahhoz, hogy nevelgesd.
Ez a rendőrökkel hozattam haza mert a barátnőjénél volt délután..ez is azt mutatja, hogy ugyan tudod a törvényes eszközeidet, de rosszul élsz velük.
Éjszakába nyúlóan tanulni hullafáradtan azokat a tételeket, amik olyan szárazak, hogy a 3 hetes kenyér kutyafüle ahhoz képest...:)
Nincs is ennél jobb
Én fél 5-ig voltam a munkahelyemen, utána mentem a másikra, ahol volt többször egyhuzamban fél-fél órám, amikor készülhettem a vizsgáimra...
Majd este 9-körül hazaértem és folytattam otthon.
Qrva nehéz volt igen, de hát ez már csak ilyen... :))
Igen, bevágnám a szemétmultik közé, lehet leesne neki a fatantusz, hogy nem olyan bazi könnyű dolog megkeresni azt a pénzt, amit ő a szüleitől KÖVETEL egy nyelvtanfolyamra.
Az valóban hiba, ha olyan iskolába járatták, ahova utált járni, de nem tudhatjuk, hogy a szülei adtak-e volna neki esélyt arra, hogy váltson.
18 évesen semmiről nincs lekésve, sokmindent helyre lehet hozni. Le kellene ülniük beszélgetni.
" max tecskopénztárosnak veszik fel szegényt... az mellett pedig kizárt, hogy bármit is tanuljon. A tecsko és társai nem fogják támogatni még azt sem, hogy a leányzó elmenjen legalább vizsgázni"
Tévedés. Ugyanis a jelenlegi OKJ sulimat én is hipermarket-alkalmazottként csinálom és nem lehetetlen. El tudok menni vizsgázni, bár az igaz, hogy órákra nem mindig sikerült bejutnom. És van még jópár kollega aki szintén ilyen munka mellett jár egyetemre/ fősulira. csak Ők (mi ) nem nyaralásra vesszük ki a szabit, hanem vizsgaidőszakra+ tanulásra . Ennyi.
14 évesen, de még 18 évesen sem nagyon tudják mit akarnak.
Nagyon kevés az olyan tini,aki 14 évesen már eltökélt és pontosan tudja mit szeretne csinálni az életben.
Ha pedig 18 évesen tudja, akkor lehetőséget kell neki adni, amennyire csak lehet.
én a helyedben beküldeném a munkaügyi központba is. érdeklődjön. kérdezzen rá milyen OKJ-s tanfolyamok vannak, milyen lehetőség a pályakezdőknek.
Intézzen el valamit, ami az ő érdeke.
Lehet nyelvtanfolyamra is szerezhet támogatást....
DE ne TE.. hanem ő járjon utána!!
Szerintem ez nagyon fontos, hogy képes legyen valamit önállóan elintézni, utánajárni.
Ha sikerélménye lesz, utána talán az önbizalma is megnő.
Én is azt hiszem, ilyen a lányom, ahogy leírtad. Azért akar maradni 5.éven, mert ezt már ismeri. Szó szerint azt mondta, hogy "tudom, hogy kell odamenni".
Nem méri fel, mivel jár a döntése, de én mostmár azt akarom, hogy Ő döntsön. Ha rosszul, akkor rosszul, de ne az én fejemhez vágja, hogy én akartam.
Mert most is megkaptam, hogy anno én akartam ezt a sulit. Persze, mert ő azt mondta, nem akar semmit. Akkor még 14 éves volt, valamit muszáj volt választani. De most nem muszáj, lehet dolgozni is! Attól viszont nagyon fél!!!
Én egy borzasztóan bizonytalan, önfejű, motiválatlan önbizolomhiányos kamaszlányt látok a lányodban.
Az enyém is ennyi idős... ő is most érettségizett középső gyerek.
És vele sem egyszerű.. szeret feltünösködni csak nem mindig a tanulásban. Pedagógus szeretne lenni, és az ELTE-re adta be a jelentkezést. amiből sajna az elsőnek megjelölt bölcsész nem jön össze úgy néz ki. Neki régi álma a tanitás... óvónő-tanitó-tanár... ezeken gondolkodott már vagy 10 éve, tényleg kicsi kora óta. Úgy néz ki az ELTE pedagógia összejön neki.
De én is küzdök vele... mert is mondta, hogy már 18vagyooook. Nem egyszer kellett leszállitanom a magas lóról. Eddig nem csavargott, most az érettségi szünetben kicsit többet.
Nyárra úgy néz ki lesz diákmunka neki. De erősen protekciós. (egy barátja édesanyja szerezte) mondjuk ha ez nem lett volna akkor kukoricát ment volna cimerezni.
Szóval mi megmondtuk, és mindkét nagyobb gyerekem tudja, hogy extra igényekre nem futja a családi költségvetés, és amerre a dolgok mennek egyre inkább nem fogja futni. AZT keressék meg maguknak.
Nyelvvizsgát úgy tett a lányom, hogy tavaly augusztusban hazajött apja és közölte- befizettem a nyelvvizsga árát készülj fel. igaz a lányom angol-humán gimibe járt...és nem kellett külön tanfolyam , megcsinálta igy is.
A fiam mégis sokkal egyszerűbb eset. Sokkal könnyebben kezelhető. (BME-n másodéves)
EZT a kamaszkori el vagyok szállva magamtól hozzáállást borzasztó nehéz kezelni. mert hiába nagykorú már az a 18 éves, sokszor mégis egy éretlen kamasz a viselkedése szerint.
Szerintem adj időt még neki, de közöld a feltételeket. Bizonyitson!
Olvastam, hogy leültél vele tanulni. én kifejezetten úgy érzem, te igyekszel mindent megtenni a lányodért. Most neki kell változtatni, még ha nehezére esik is.
Akár olvastasd el vele a topikot..... bár nem tudom mit szól hozzá, hogy itt kértél tanácsot.
A pszihologus sem rossz ötlet, lehetnek olyan problémái amikkel nem tud megbirkózni és a csavargásba linkeskedésbe folytja ezeket.
Én drukkolok nektek..
már csak azért is, mert senki sem tökéletes.
Éretlen a lányod..
Próbáld neki elmagyarázni, hogy a dajka-tanfolyammal kipróbálhatja magát és ha tényleg gyerekekkel akar foglalkozni a ki fog derülni.
Ha elmegy óvónőképzőbe és mégsem tetszik neki a dolog, sokkal többet veszit.
Ha nem tetszik neki a jelenlegi szakmája miért akar ötödéven maradni?
Mert ha netán a lébecolás kedvéért azt NE hagyd semmiképpen!
Ha mégis a szakmájában akar dolgozni végezze el az ötödévet, mert többet ad mint a középiskolai érettségi.
Még az is lehet, hogy az ötödév és a dajkás mehet egyszerre és a nyelv is. Persze ehhez tanulni kell rengeteget.
Nőjjőn fel a feladathoz.
Végigolvastam a hozzászólásokat. Eddig hol voltam, mint anya? Azért, mert nem indítottam topikot róla, vagy mert csak te nem olvastad pl. egy másik fórumon, azért még érdekelt, egyfolytában rajta törtem a fejem, és igyekeztem mindent megtenni érte. Sokszor furdalt a lelkiismeret, hogy a kisebb szorgalmasabb gyerekek kárára.
Azt is emgfogalmaztam már én is, hogy jobb lenne, ha velük törődnék többet, mert abból visszajönne valami. Nem nekem, hanem az ő életükre nézve.
Amúgy tegnap estig adtam neki határidőt, gondolja ki, mit akar.
Azt mondta, maradni akar 5. évre a jelenlegi szakközépben, közben pedig felkészülni az óvónőire.
Mondtam neki, októberben le kell tennie az emelt szintű magyart, és ha az normálisan sikerül, akkor beiratom nyelvtanfolyamra.
Nyári programokat ennek fényében tervezzen, illetve ezekre egy fillért nem fogok adni neki.
Eléggé meghökkent.
Komolyan..Ti mindannyian a saját gyereketektől is elvennétek azt amiben talán örömét fogja lelni??
Ti képesek lennétek olyasmit megtanulni amit szívből utáltok??
ok-- az nlc-n mindenki tökéletes...
De ez a szegény leányzó nem az.
Egyáltalán nem biztos, hogy ugyanilyen lett volna, ha olyasmit tanulhat már középben amit szeret.
Miért is ne próbálhatná meg a dajkaképzőt a munkaügyi központ által támogatva? és mellette a nyelvet??
Ekkora munkanélküliség mellett baromi könnyű kijelenteni- hogy menjen dolgozni! és mégis hova??? max tecskopénztárosnak veszik fel szegényt... az mellett pedig kizárt, hogy bármit is tanuljon. A tecsko és társai nem fogják támogatni még azt sem, hogy a leányzó elmenjen legalább vizsgázni. Nem áll érdekében az ilyesmi ugyanis.
Elmagyarázhatnátok, hogy mi is a baj a munkagyi központ által támogatott tanfolyammal, mellette a nyelvtanulással és ha itt teljesit, akkor megpróbálhatja a fősulit.
Munka mellett pedig ez a kettő lehetetlen. Nincs olyan munkahely aki ezt engedi.
Ti tényleg a saját gyerekeket is tönkrevágnátok, mert későn érő tipus vagy valamilyen pszihologiai problémája van??
Egy dajkaképzővel ahol bizonyára van gyakorlat is, kipróbálhatja a kiscsaj tényleg gyerekekkel akar-e foglalkozni. Van-e elég türelme, van-e elég toleranciája... és hát gyomra is hozzá... (mert előfordul egy kicsinél, hogy bekakil) . Képes-e 8 órában odafigyelni 20-30 csivitelő szaladgáló apróságra.
Én nem vágnám el egy életre a saját gyerekem. Elvárást nem csak azzal lehet támasztani, hogy bevágom egy szutyok-szemét multihoz rabszolgának. Azzal tényleg a züllés útjára lesz taszitva. Ereje -ideje 3 műszak mellett már nem lesz normálisan a tanulásra. Motivációja sem, mert belefásul.
DE ezt biztosan közölném, ha nem tesz nyelvizsgát két éven belül és nem csinálja meg a dajkatanfolyamot legalább négyesre, akkor nincs tovább támogatás- mert a végtelenségig nem lehet.
Magyarból pedig ne emelt érettségit tegyen, mert az nagyon nehéz. Csináljon középszintet, de azt legalább 85-90%osra!
Na végre valaki!
A szívemből szóltál.
És az a szomorú, hogy az ilyenek után még családi pótlékot lehet igényelni, ha mégis tanul egy OKJ-s tanfolyamon (ha jól értettem a szülőt). Hadd járjon továbbra is az iskola mellé a gyerkőc az adófizetők és a szülő pénzéből.
Az óvónő pedagógus, nevelő. Tehát példakép, minta gyerekek számára. Ezért azt gondolom, kitartónak, szorgalmasnak, elhivatottnak, kötelességtudónak kell lennie. A fent említett lány egyáltalán nem az. Szabályokat sem hajlandó betartani (meglóg otthonról). Inkább le sem írom, velem mit csináltak volna otthon, ha ilyen mutatványokat produkálok.
Azt hiszem, a sok energiát, pénzt, törődést inkább a két kisebb gyerekre kéne fordítani, mert ott meg is térül.
Teljesen egyetértek azokkal, akik elzavarnák dolgozni a "kislányt", aztán majd a saját bőrén megtapasztalja, mi a munka. Ha benő a feje lágya, még később is tanulhat munka mellett - a saját pénzén.
Nem kell ezt túlaggódni szerintem. Mondd meg neki, hogy mivel nem úgy teljesített, hogy fölvegyék óvónőképzőbe, jövőre megpróbálhatja újra.
Van rá egy éve, keressen munkát és munka mellett ha még érez kedvet, tanuljon.
Semmi baj nem fog történni, ha nem megy 18 évesen továbbtanulni. Van egy érettségije, egy szakmája, ideiglenesen jó lehet.
Én a helyedben nem befizetném nyelvtanfolyamra, hanem megmondanám neki, hogy segítek benne anyagilag, de neki is hozzá kell tennie.
Ha elég felnőttnek érzi magát ahhoz, hogy semmi közötök ne legyen hozzá, hogy hol van és mit csinál, akkor ahhoz is legyen elég felnőtt, hogy eltartsa magát. Ezt nyugodtan megmondhatod neki.
Amúgy meg próbáld vele megértetni, hogy azért érdekel, hogy hol és kikkel van, mert ha baj van, időben kellhet a segítség és úgy nehéz, ha nem tudjátok honnan induljatok ki.
Ha elmondja, hogy hová, kikkel megy és ez neked netán nem tetszik, ne cseszegessétek miatta, mert akkor nem fogja elmondani továbbra sem.
Kitartás! Anyaként biztosan nagyon nehéz, de keménynek és határozottnak kell lenni. Azért 18 évesen még agyilag és szociálisan nem felnőtt igazán az a felnőtt...
Komolyan, te eddig hol voltál, -mint anya- hogy csak most kezdesz el aggódni?!
És akkor megy a csodálkozás, hogy a mai fiatalok olyanok amilyenek...nem 18 évesen kell elkezdeni a gyereknevelést és a felelősség tudat kialakítását.
Az nem következetesség, hogy ha nem csinál meg valamit szobafogságot kap, vagy bármi olyan büntetést amit nem tudsz betartatni, mert sz*rik a fejedre
Ezen már én is gondolkodtam. Vajon hány évig kötelessége eltartani a gyerekeket a szülő?
Az én lányom is most érettségizett. Jól tanul, illetve semmit sem tanul, még az érettségire sem, de az eredmény így is 2 ötös, 3 négyes. :) Nagyon jó esze van.
Természetesen vannak tervek a jövőre nézve. Én mindig azt mondtam neki, hogy ha tanul, és amíg tanul megpróbálom biztosítani neki az anyagi fedezetét. (természetesen nyáron minden évben dolgozott, ráadásul kemény fizikai munkát) Ez addig él, amíg veszi az akadályokat. Ha gond lesz a főiskolán, és félévismétlésre kerülne sor (remélem nem lesz ilyen) onnantól kezdve maga ura. Elmegy dolgozni és utána finanszírozza a tanulmányait.
Én úgy gondolom, addig vagyok köteles nevelni, ellátni, amíg tanul. Ha nem tanul, oké nem tanul, akkor dolgozzon tartsa el magát. Nem kell elköltözni itthonról, de szálljon be a rezsibe valamennyivel.
Ezt meg is beszéltük vele.
Működik! :)
Hűűű,ne haragudj,de nekem rögtön az jutott eszembe,hálát adok az égnek hogy az én lányom nem ilyen.
Elolvastam a kommenteket. Szerintem ne küldd el dolgozni,ki fogják dobni ilyen magatartással.Sőt,dajkaképzőbe se engedd,egy beszélgetésből rájönnének hogy jelenleg alkalmatlan hozzá.Ezt magyarázd meg neki,hogy ő hiába nézi hülyének az embereket,attól még nem hülyék,nem lehet mindenkit átverni.Gyerek még,de ahhoz már elég nagy,hogy nyugodtan szembesítsed a saját hülyeségével.Szeressed nagyon,hiszen az édesanyja vagy,de őszintén mondd el neki hogy selejtnek tartod,él ahogy akar,abban nem támogatod,nem kéred számon ha már egyszer felnőttnek képzeli magát.De biztosítsad arról hogy segíted ha rászorul,viszont 3 gyerekről kell gondoskodnod,és ez így nem megy hogy nem tanult.Akkor fog felnőni,ha a hibáival szembesül,nem tud tovább lépni.Terelgesd egy könnyebb szakma felé,de ne a dajkaképzés felé,ezt még ne!Majd ha valóban megérik rá,akkor önerőből.Legyen ez a cél ami lebeg előtte,és majd ha valóban belevág,akkor véghez viszi,lehet hogy jó eredménnyel.Talán eltelik majd még 5 év is,de várjon.Elég nagy sokk lesz neki ezt az édesanyjától hallani.Azt pedig hogy kimászott az ablakon,és emiatt dühös vagy,hidd el,nem fogja érdekelni.Inkább amiatt vond felelősségre,hogy azon az ablakon amin ő ki-be mászkál,bárki ugyanúgy megteheti ha nyitva az ablak.Ez jobban fog rá hatni.Az sem fogja érdekelni hogy tudni szeretnéd merre jár.Ezt is ki tudod védeni,ha megkéred hogy jelezze,mert esetleg neked,vagy a testvéreinek szükségük lehet a segítségére,bármi előfordulhat.Ezzel magdod neki a felnőtté válás lehetőségét,engedékeny vagy,szabadon azt teszi amit akar,mégis figyelemmel tudod kísérni,utána tudsz nyúlni.Idővel tanulni fog a saját kárából,muszály megtapasztalnia.
Az otthoni segítséggel kapcsolatban,ha megkéred hogy valamit tegyen meg,és nem teszi,szó nélkül tedd meg helyette,ne hánytorgasd fel.Még nincs kötelesség érzete.(a dajkaképző emiatt nem jó)De egyszer mondd neki kedvesen,hogy legyen szíves valamit megtenni,mert nagyon fáradt vagy,és akkkor viszont tényleg ülj,esetleg feküdj is le.Ki fog akadni.Megszokta hogy az édesanyja mindent megcsinál,fáradhatatlan.
Nagyon kicsúszott a kezeid közül,nehéz lesz visszaszerezni a tekintélyedet. Egyenrangúként kell kezelned,így idővel vissza tudod szerezni az anyai tekintélyt.De egy ekkora gyereknél semmiképpen nem próbálnám meg tiltással,attól csak még jobban eltávolodik.Próbálj meg nőként beszélni vele,nem tiltani és engedélyezni,hanem tanácsot adni.Engedd leválni magadról lassan.És azt most csak mellékesen jegyzem meg,hogy igen sokszor az ilyen nehezen kezelhető gyerekek válnak később a szülők támaszává.Addigra mérik fel,hogy a szülő mennyit szenvedett velük.Ne a tanulmányi eredménye legyen most a legfontosabb,ha nem tudsz a lányoddal egy anya-lánya kapcsolatot kialakítani,elveszíted.Ez fontosabb mint bármi más,erre lenne szüksége.
Nagyon jó leírtad.
'Ha kimenne bébiszitternek külföldre 1 évre?"
Biztos joindulatbol irtad az otletet, de en azt mondom: inkabb NEEEEEE!
Ugye te sem gondolod komolyan, hogy egy szulo (barhol, nemcsak kulfoldon) egy 18 eves, tapasztalatlan, link, megbizhatatlan, hazudos, feleloseg szot nem ismero,stb lanyra akarna bizni a szeme fenyet, a gyereket????? Biztos, hogy ilyet nem talal(na). Aki vilag eleteben puskazassal ert el jegyeket az iskolaban, az nem egy egyenes, korrekt szemely.
Sem a gyerekemet, sem a lakasomat, (de meg az automat sem) biznam ra erre a kislanyra. Te igen?
Az angol tudasa meg......no comment.
I mother name Ilona...no komment én gimibe tanultam utoljára angolt, de tudom, hogy ez így semmit se jelent, ő meg 10 éve tanulja, és erre kapott kettest!!!!
Ez a tanárt is minősíti.