Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Keressem-e az apát?
Torolt_felhasznalo_661353
Létrehozva: 2012. május 31. 13:18
sziasztok!
lenne egy történetem:
mikor terhes lettem és elmondtam az apának, hogy övé, letagadta, közölte vetessem el. mondtam, hogy megtartom. kitörölt a közösségi oldalról én meg kitöröltem a számát. onnantól kezdve nem volt semmilyen kapcsolat, ha akartam volna se tudtam volna megtalálni.
ez volt két éve összel.
néha rá rá kerestem a neten, de semmi. a nevét tudom és az apja nevét,meg a kerületet, ahol lakik, de az nem volt elég a gyámügyön se, hogy megtalálják. 4x találkoztunk összesen kb.
namármost.
múltkor megint keresgettem, csak úgy, már feladtam, hogy megtalálom.
de megtaláltam. miután már elintéztem, hogy jogilag rendben van a gyerek, az én nevemen, hamis apával.
most találtam róla fényképet és megvan, hova jár el, mert annak a helynek az oldalán van kitéve róla kép. tehát ha nagyon akarnám, meg tudnám találni.
a kérdés az, mi legyen. mert képet már tudok mutatni a fiamnak, hogy ö a te apukád. és igen, 23lesz idén, tehát fiatal.
a fiam egy hónap múlva lesz egy éves és új barátom van, akivel a kapcsolat komoly, vállal engem gyerekkel együtt.
ennyi. mi a véleményetek, keressem a valódi apát?
Szerinted hány ember szorítja háttérbe a szaporodás iránti vágyát, csak azért mert valamilyen betegség előfordult a családban és nehogy a gyerekén is kijöjjön?
Továbbra is áll a kérdés, hogy apuka vajon mennyire lesz segítőkész és topicindító hogyan ellenőrzi, hogy amit mond az valóban úgy van?
Az apának EHHEZ semmi köze.
mármint a Te betegségedhez. Nem kell neki elmondani. Egyáltalán nincs köze hozzá.
mi az, hogy "nem csodálod"?
és az meg mit, hogy "te is sajnálod"? miért, ki sajnálja még?
Régi nlc-s tapasztalat..
A legemlékezetesebb az az ostoba csitri volt, aki daganatos betegnek adta ki magát... és a végén elárulta, többezer hsz után, hogy csak szórakozott.
(még a fókuszban is benne volt)
Akik emlékeznek erre már mindent fentartással kezelnek.. és a gyanú is elég sokszor beigazolodott.
coke girl, meggyöztél.
nem fogom keresni.
köszönöm mindenkinek a hozzászólásokat és véleményeket! Nagyon hasznosnak találtam mindet.
szép estét mindenkinek!
Micsoda? Zárt osztályon voltál?
Mondjuk nem is csodálom.
Uhh, szegény gyerek, most már én is tényleg sajnálom.
Akkor meg pontosan, védd magad, és ne fess magadra újabb céltáblát ... nem igaz?
Kívánom a legjobbakat. Remélem, neked is és a kicsinek is szép élete lesz.
júniusban lesz a következö tárgyalás, félévente van 3éves koráig. gyakorlatilag nincs sok esélyem. mert ez a betegség gyógyithatatlan. hiába szedem a gyógyszert, akkor is van és ez a fö érve a hivatalnak. a kirendelt pszihológus is rossz véleménnyel volt rólam, mint anyuka milyen lennék. de látogatom mindig, egy alkalmat se hagyok ki és most már vannak érveim júliusra.
állitólag majd olyan 8éves korában fogom megkapni, utoljára ezt mondta a nevelö tanácsadó. de ha kell, addig várok. nekem van idöm...
köszi egyébként meg :)
A gyerek tudni fogja, még csak el sem kell neki mondani. Sajnos.
Az egyéjszakás apának, aki csak a szart kavarhatná ezzel az információval a bírtokában, minek????
Egyébként mennyi az esélyed arra, hogy mihamarabb Nálad legyen a fiad(?)? Kívánom a legjobbakat, bárhogy is alakuljon az életed! ;-)
AZ segit, ha tudja mire számithat.
HA tud mit mondani egy orvosnak aki rákérdez bizonyos dolgokra.
HA van valami halmozodás bármelyik ágon, gondol arra a családalapitásnál.
Mielőtt elmész, kérdezd meg magadtól: Akarom én, hogy újabb embernek megengedjem, hogy beleszóljon az életembe és a fiam életébe? Nincsenek elegen, akik megmondják neked, hogy mit hogy csinálj? Nekem úgy tűnik, amúgy sem vagy a magad ura sok értelemben, és helyetted mondják meg neked, hogy mit csinálj, főleg a gyerekkel. Minek ezeknek a számát tovább bővíteni??????
lollol, én pont ezt akartam elérni. hogy ha a fejére is áll, akkor sem tehet a gyermekkel semmit, még ha 10év múlva eszébe is jutna, amikor benött a feje lágya.
annyi idös korára pedig már nálam-nálunk lesz, ebben nagyon hiszek.
Lillaréka, hogy én az vagyok, akkor neki 10% esélye van rá, hogy ö is az lesz, és az szerencsére elég kevés. és soha nem drogozhat, egyszer sem szivhat el egy füves cigit, mert kihozhatja. bár nálam nem ez hozta ki, akkor már 19évesen kijött volna ...
Kitalált a probléma amivel topikot inditottak.
Nem valós.. valaki csak szórakozik ,vagy valamilyen kutatást végez...esetleg valami nlc-s újságirócska a hülye cikkéhez gyüjt anyagot.
40-50 év múlva már mit fog tudni segíteni bármilyen nagyszülő ???
Nincs ennek semmi értelme, a gyerek megszületett, éppen elég kockázatot visel magában az a tény, hogy az édesanyja skizofrén, a kocka amúgy is el van hát vetve.
Ki kell, hogy javítsalak: a vér szerinti apa, ha nincs apaként bejegyezve, akár a fejére is állhat, akkor sem perelhet. Sem az apaságért, sem semmi másért. Az ég világon semmi joga nincs. A gyerek perelhet, illetve a gyerek apropóján az anya. Annak tehát, hogy a vér szerinti apuka egyszer csak majd jön, viszi a gyereket és pont, az ég világon semmi esélye. És ez pont jól van így.
Szép is lenne, ha pl. a szomszéd, csak úgy brahiból, bíróság elé citálna engem, hogy ez a frankó kis kölyök az övé. Járjak bíróságra, vérvételre, vizsgálatok, meg minden marhaság, csak mert a szomszéd vicces kedvében van. :-))))))
Tehát no para, a vér szerinti apuka nem tehet keresztbe anyukának. Az más kérdés, hogy az örökletes betegségek miatt én is megkeresném az apát. De kizárólag ezért. Nem lennék kíváncsi sem az arcára, amikor megtudja, van egy gyereke, sem a nagyszülőkére, sem az apuka új barátnőjének az arcára, sem a rokonok arcára, sem semmi másra. :-)
Pont a topikinditó írta, hogy ő skrizofén..
Hát az ilyen és ehhez hasonló dolgokról tudnia kéne annak a gyereknek legalább fiatal felnöttként.
Máshol is megkérdeztem, itt is megkérdezem, mi ez a kamutopicozás?
Nem régóta vagyok itt, de már több topicban meggyanúsítják a topicindítót. Mire jó ez? És Kinek jó ez?
1.- A nem kívánt terhességért Morbid igenis nagyon szépen vállalta a felelősséget, nem futott el, megszülte, vállalta a következményeket.
2.- Hogy ebben a dologban a nő dönt, nagyon is helyesnek tartom, hiába írod, hogy sajnos. Végülis minden a nővel és a gyerekkel történik.
3.- Az apa értesült, hogy van gyereke, világos, érthető magyar beszéddel közölték vele, ő pedig világos magyar beszéddel mondott nemet mind a gyerekre, mind az anyára. (Nem ítélkezem, kizárólag tényeket közlök)
4.- Eldöntötte, hogy nem akar kapcsolatot. Miért kellene sorozatosan felajánlani neki a döntést? Ezzel megkapta a neki járó jogokat.
5.- A gyerek 18 éves korában mit kezdene egy vadidegen emberrel? Kinek lenne ez jó? Csak a délamerikai szappanoperákban van ennek helye.
Nem neki, hanem a felmenőinek!!
DE te tudod, adtam egy tanácsot, nem annyira fontos megfogadni.
coke girl, úgy értettem, ha véletlen összefutunk, akkor mindenképp odamegyek hozzá, de ha nem, akkor nem.
igazából én sem akarom felkavarni az állóvizet de látnom kellene az arcát amikor elmondom neki van egy fia. ez egy ilyen ábrándkép. de lehet sose fog megtörténni.
most irtam egy levelet a teremnek, mert a telefonszámuk halott, a tudakozó se segitett, nincs telefonszámuk.
lehet, hogy a körülmények fogják ezt az egészet eldönteni, nem én.
Szerintem meg..
Nem tudhatjuk, hogyan fejlödik az orvostudomány az elkövetkező 40-50 évben.
Igen, bármit dobhat a gép... De ha tudja mi van a pakliban akkor talán megelőzhető ami a felmenők között előfordult.
Esetleg bizonyos tünetek jelentkezésekor nem kell kutakodni hónapokig, hanem tudja az orvos merre induljon.
Gondolom Téged is, töviről- hegyire kikérdeztek amig diagnosztizáltak.
Mert engem igen.. és jó lett volna valami értelmeset is modani. Nem nagyon tudtam, de ennek az oka az volt, hogy az én nagyszüleim életükben nem jártak orvosnál, csak nagyon öreg korukban, amikor már nagy baj volt.
az enyém pl szintén egy hibás génkapcsolódásból létrejött autoimmun.Szóval genetikai.Hidd el,nem oszt nem szoroz,bármit dobhat a gép.Akár 5,akár 45éves korban. Ez kevés indoknak.Persze a gyerkőcnak(tételezzük fel,hogy igaz a sztori amit nem hiszek)meg kell mondani,hogy ki volt a papa és valószínüleg azt is,hogy nem egy hosszú kapcsolatból fogant.Hogy mikor, azt már a gyerekpszochológus tudná megmondani.
Itt a vége,fuss el véle:-)
Pusztán azért megkeresni a pasit, hogy milyen betegségei vannak a felmenőinek totál értelmetlen.
Lehet, hogy elküldi a topicindítót a fenébe, vagy csak szimplán nem tudja, nem akarja elmondani.
Topicindító temesse el a múltat és igyekezzen azon, hogy visszakaphassa a gyerekét és persze próbáljon jobban választani társat magának.
annyira jutottam, hogy valószinüleg elmegyek ebbe a terembe és rákérdezek.
aztán meglátom.
nem akarok elkapkodni semmit.
Kiefejezetten a genetikailag örökölhető betegségekre gondolok!
amennyiben nem egy újabb kamutopik(szép szines sztorival,ami mindegy egyes a topikindító hsz-el tovább bővűl..egyéjszakás kaland fiatalabb sráccal,védekezés nélkül,utána újabb pasi aki nős,majd egy friss kapcsolat egy szintén örökbeadott vagy milyen fickóval a nő meg skizó..én vagyok üldözési mániás????
Na mindegy.Én a nem mellett szavazok.A pasi nem akarta a gyereket,ha akarná vagy legalább kiváncsi lenne már kereste volna a topik indítót.A családi betegségek meg nem érv.Az én családomban rajtam kívül mindenki egészséges nekem meg autoimmunom van meg isten sem tudja még mim. Semmit nem jelent milyenek a szülők,a fogantatáskor annyi minden történhet,hogy abból nem lehet levonni semmilyen következtetést.
Egyáltalán nem kicsi az esély, hogy az embert megkérdezik élete során, hogy milyen betegségek fordultak elő a felmenők között.
Nem csak a gyerekkora kell gondolni!!
Topikinditó!
Szerintem mindenképpen keresd meg az apát... közöld vele, hogy semmit sem akarsz...de tudnod kell volt-e a családjában genetikailag örökölhető betegség..
EZT a fiadnak felnött korában mindenképpen tudnia kell... főleg akkor ha majd egyszer valamikor esetleg családot alapit... vagy beteg lesz.
Hát bevallom őszíntén, felmerűlt bennem hogy szándékosan lettél terhes. Pont ezért, mert neked nem számított az sem hogy valaki nős és két gyereke van. De ugye ez már teljesen mindegy. Viszont sokan említették már, hogy egyedül döntöttél a gyermek megtartásáról, azért mert te késznek érezted magad az anyaságra. Azzal sincs gond, hogy kitalált név szerepel az anyakönyvben.
Értem én azt is, hogy ha a gyerek majdan rákérdezz arra ki is apja, akkor nem tudsz mit mondani neki. Ismerem ezeket az érzéseket.
Édesanyám nem tudta ki az édesapja: volt egy nevelőapja-aki inkább mostoha volt. Persze feltette ő is a nagymamámnak a kérdést, de nem volt hajlandó beszélni a dologról. Aztán amikor anyukám is anya lett, kinyomozta az édesapját. Messziről megleste és látta hogy van családja,gyerekei és unokája is. Akkor ott rájött, hogy nem akarja felrúgni az életüket azzal, hogy megjelenik. Ha évtízedeken keresztűl megvolt az édesapa nélkül, akkor már nincs rá szüksége. Számára az apukája, a nagyim férje volt-még akkor is ha anyukámat néha "zabigyereknek" hívta. Én kérdeztem miért nem akarja hogy megismerkedjen vele? Azt mondta, neki nem kell semmi egy olyan embertől akinek ő sem kellett.
Én azt javaslom, hogy hagyd élni a fiatalembert ha nincs rá szükséged. Aztán majd később elmondod az igazat a fiadnak.Majd ő eldönti akarja -e látni az édesapát.
Olyan kicsit az esély arra, hogy erre szükség lesz valaha is, viszont jóval nagyobb az esély arra, hogy egy viszonylag rendezett helyzetet fenekestől forgatnak fel.
Nagyszülők joga az unokához? Véleményem szerint ilyen akkor létezne, ha embert neveltek volna a fiacskájukból, aki felelősségteljesen viselkedik, mind fogamzásgátlás, mind a tetteinek a következménye tekintetében. De per pillanat annyit tudunk, hogy ezek az emberek egy olyan fiút neveltek, aki kényelmesen kisétál egy teherbe ejtett lány életéből, és kifejezetten nemet mond a gyerekre. Maradjanak csak maguknak ők is szvsz.
Egy gyerekhez, kell egy nő és egy férfi (most a normál esetről beszélek)
Összehozták a gyereket, mindketten hibásak ha nemkívánt terhességről beszélünk. De ha már megtörtént, akkor bizony mindketten felelősek, attól független hogy a srác nem akarta megtartani, csakhogy ott volt, jelen volt, megtette a magáét hogy ez történjen.
Sajnos igen, a nő dönt, mert ha el akarja vetetni, hiába akarja a fiú, a nő elvetetheti, de ha meg akarja tartani, akkor is a nő dönt mert a fiú nem tehet semmit nem foghatja le és kábíthatja el hogy most márpedig el lesz vetetve.
Ez valahogy olyan hogy ketten húznak egy vázát, eltörik és már nem lehet tenni semmit, vagy igy marad vagy összeragasztják, de hát kié a felelősség???
Szserintem mindenkinek joga van, még az apának is!!! értesülni arról hogy van egy gyereke, aztán eldöntheti hogy akar e kapcsolatot vele...Eltelt annyi idő hogy mára fel kellett dolgoznia a tényt.
Én nem erőltetném rá a tartásdíjat, sem semmit, de értesíteném hogy igenis, ez a te gyereked, tégy belátásod szerint.
A gyerek viszont 18 éves korában felkeresheti az apját, mert joga van hozzá....csakhogy addigra már eléggé kiábrándult lesz és minden gyűlöletét majd rázúdítja hogy miért nem volt kiváncsi rá eddig az apja....
ez egy jó kérdés. talán amiatt, hogy magamnak akarom a babát! és ha úgy vesszük, hagytam elfutni az apját...
küzdök azért, hogy megkapjam, mindenben együttmüködöm a hivatalokkal, nem hisztiztem, nem üvöltöttem, az elején sirtam, de elfogadtam a döntésüket. most is tartom magam, pedig kevés az a havi egy alkalom.
és önzö disznó módon nem akarom, hogy az apjának bármi köze legyen hozzá vagy a rokonainak.
de ott van a kisördög, hogy a gyereknek joga van hozzá.
talán ezért.
Mire megtudta, hogy terhes , már volt uj barátja, most 1 éves a gyerek és van új barátja, azt gondolom ennek a felelőtlenül megszült gyereknek lesz még jó néhány "apukája". Sajnálom szegényt!!!!
Szerintem a mama bármennyi éves, neki kéne először felnőni!
Az igazi apuka helyében , vessetek meg, de én is kételkednék a dologban.
Ilyen módon csak akkor kapsz infót, ha a keresett személy hozzájárul. Vagyis fából vaskarika. De hidd el, nincs is erre szükséged. Erővel kerestetni? Felbosszantani? Hivatal elé citálni, hogy azután kényére kedvére megbosszulja az okozott kellemetlenségeket?? Biztos, hogy nem ezt akarod, közben pedig biztos, hogy mégis csak ezt érnéd el.
És még csak pénzt sem akarsz tőle.
azt hiszem, az lesz a legjobb, ha nem keresem. ne haragudj edi1952, de talán az lenne a legjobb, nagyszülök ide vagy oda.
most nagyon jó helyen van, szeretik, látom minden hónapban mennyit fejlödött. talán ez neki most a legjobb.
a sors fintora: a barátom ugyanazt a sportot üzi, mint az apa. lehet, hogy egy versenyen össze fogunk futni, ki tudja, mert akkor oda fogok elé állni az biztos!
Igen, egy másik topikban jót nevettünk.
Vissza az itteni témához:
Fáj a szívem ezért a gyerekért.
Gondold át azt , hogy neki mi a legjobb.
Szerintem, ha nem akarsz tőle semmit, levelet se hagyjál ... nem kell semmiféle dokumentum, amit utólag ellened használhat.
Nem akarok vészmadárkodni, de ha nagyon bekeményít, esetleg meghülyül és rátok száll valami miatt, még külföldre sem viheted a gyereket nélküle, mert majd az útlevél kiváltásához is az ő engedélye kell. Ha bármit leírsz, azt esetleg utólag ellened felhasználhatja.
Szóval vagy indítsd be a dolgot, vagy temesd el, de a félút csak neked üthet vissza. Kell ez?
hol megnevettetlek, hogy megsiratlak... ilyen ez.
én ezen az ügyön hónapok óta nem tudok sirni. minden könnyem elfogyott.
most hivtam a terem számát, nem is létezik ez a szám. max odamehetnék személyesen, ez az egy út maradt, de ezt is minek?
az új kapcsolatom több mint egy hónapja tart, majdnem minden nap együtt vagyunk és egy hónap múlva összeköltözünk. a barátom örökbefogadott gyerek, tudja, milyen ez. ö 16éves korában tudta meg, hogy a szülei nem vér szerintiek. talán ezért is tud engem és a fiam is igy, ebben a helyzetben elfogadni.
érdekes ez, az apa családjának a betegségei.
és kicsit megcsavarom a topicot: nem én nevelem a fiam, hanem nevelöszülök. skizofrén vagyok. tehát a havi láthatásán kellene osztoznom az apával, akinek ezt a betegséget nem kötöttem az orra alá.
előzmény: eda-1952 (34) 2012-05-31 14:19 Tulajdonképpen mit szeretnél?Lehet hogy magad sem tudod.Hagyd azt a szerencsétlen gyereket gyereknek lenni, eléggé szerencsétlen már így is.Hagyd a nevelőszülőknél , hogy szép élete és felhőtlen boldogsága legyen legalább gyermekkorában.Mert ez minden, csak nem rózsás helyzet.Nem vagyok nyafogós, de ennek a gyereknek a története miatt könnyezek.Szegény kicsike.nem hamis apát mondtam be, az igazit mondtam.
de mivel nem lett meg, ki kellett találnom a hamisat (a gyámügyes közölte, ez a jogszabály) úgyhogy nem én forsziroztam, hanem ök, hogy le legyen rendezve a jogi státusza, nem maradhatott üresen a rublika.
más is mondta már, hogy bevállaltam, ez igen én ezt nem érzem, csak azt, hogy olyan szép kisfiú még jó hogy nem vetettem el. egyébként arra is 4napom lett volna csak, késön vettem észre a terhességet, addigra az apát már el is felejtettem, új barátom volt, azzal együtt néztük a tesztet. persze szakitottunk, mert terhesen jöttem össze vele, és már volt 2gyereke meg egy felesége.
lehet nem vet rám jó fényt, hogy ezt leirtam, de ez volt a valóság.
Ne felejtsd el, ha megkeresed, és ő a gyereknek apja akar lenni (magyarán megindítja a pert az apaság megállapítása iránt), akkor neki már nem csak kötelességei (tartásdíj fizetése), hanem jogai is lesznek (pl. kapcsolattartás). Abban a pillanatban, ahogy a bíróság megállapítja az apaságát, közös szülői felügyeleti jogotok lesz, és kezdhetsz bíróságra járni újólag, hogy 1. helyezzék el nálad a gyereket, 2. esetleg állapítsák meg a tartásdíj fizetési kötelezettséget.
Nem biztos, hogy túlzok, mikor azt mondom, több a macera ezzel a történettel, mint amennyi hasznod lehet belőle, illetve amennyi haszna a gyerekednek lehet belőle.
Amúgy persze, joga van megismerni az apát, és az apának is őt, lehet, hogy az volna a legtisztább, ha felajánlanál a pasinak egy találkát akár a konditermen keresztül, leülnétek, elmondanád neki, hogy mi van, de igazából én inkább hagynám a csudába, mert alapvetően a jelenlegi kapcsolatodat is megrengetheti. (Ráadásul manapság egy 23 éves kölyök nem is igazán érett arra, hogy apaként viselkedjen.)
A döntést te fogod meghozni, lényeg, hogy se magadnak, se a gyereknek ne árts vele.
(Egyébként ez most a kritikusoknak szól: a pasi pont annyira tudott volna védekezni, mint a nő, és kár abortuszra zavarni valakit, aki nem akar menni. Mindketten hoztak egy döntést, és kettőjük közül a nő volt az, aki vállalta a következményeket.)
Jogilag úgy néz ki a dolog, hogy a gyerek nevében pereled az apát.
Kicsit belerondít a dologba, hogy közben egy hamis apát mondtál be.
Kérdés, hogy mit is szeretnél elérni? Hogy fizessen neked a gyerek eltartásához pénzt? Előbb-utóbb megtalálod az igazadat, és valóban, vagy ő maga fizet, vagy majd a keresetéből erővel levonják a gyereknek megítélt összeget. Ehhez azonban neked folyamatosan rajta kell lenned az ügyön, hivatalokba és végrehajtóhoz járkálni ... Nem lehetetlen, erős ember meg tudja oldani.
VISZONT!! Amennyiben belevonod az életetekbe a pasit, akkor azt a kockázatot is felvállalod, hogy ő is jogokat követelhet magának. Mert ha egyszer kinyitottad Pandora szelencéjét ...
Beleszólhat az életmódodba, láthatást és időt követelhet a gyerekkel, szélsőséges esetben még a felügyeletre is igényt nyújthat be. Találkoztam én már olyan anyával, akinek az ex barátja merő gonoszságból, és hogy idegeskedést okozzon, bíróság elé citálta azzal, hogy ő akarja a gyereket ... és minden juttatást, amit az államtól kap ... GYES, GYED, szocpol, stb. Ezek milliós összegek, és egy rosszindulatú expartner komolyan felforgathatja az életedet.
Ha azért szeretnéd felvenni vele a kapcsolatot, mert a gyerek majd érdeklődik, hát, ne tedd. Amikor találsz egy megfelelő társat, a kisfiad majd apjaként szeretheti, és megfelelő időben megértetheted vele, hogy biológiailag ugyan nem ő az édesapja, de minden egyéb téren igenis az. Egy egyéjszakás kaland nem olyan kapcsolat, amire érdemes egy ilyen fontos dologban építeni.
Egyébként egy személyes megjegyzés: Gratula és komolyan tiszteletem azért, hogy megszülted őt, és nem vetetted el.
Sok sikert, boldogságot és nagy erőt kívánok neked.
Veled értek egyet!!
Ezt igenis tudni kell annak aki a gyereket neveli...
Írj már le egyetlen valóban értelmes indokot arra, ami miatt úgy érzed, hogy meg kellene keresni?
Én - saját tapasztalataim alapján, nyilván - nem látom értelmét.
érdekes ez, az apa családjának a betegségei.
és kicsit megcsavarom a topicot: nem én nevelem a fiam, hanem nevelöszülök. skizofrén vagyok. tehát a havi láthatásán kellene osztoznom az apával, akinek ezt a betegséget nem kötöttem az orra alá.
Semmiképpen sem akarok beleszólni senki életébe, meg aztán ez egyáltalán nem egyszerű téma...
Úgy vállalni gyereket, ahogy te tetted, elég merész dolog volt, de jogod volt hozzá. Most már nem érdemes abba belemenni, hogy hogyan kellene szexelni, ha az ember nem akar gyereket, ha meg igen, akkor ahhoz véleményem szerint két ember döntése szükséges, nem csak a nőé.
Először azt gondoltam, hogy semmiképpen sem kell erőltetni ezt az apa-dolgot, minek szekálni valakit, aki ezt nem éppen örömmel veszi? Aztán Eda hozzászólása megingatott - azt írta, hogy igenis joga van a nagyszülőknek is tudni, hogy van unokájuk, meg a gyereknek is joga van az édesapjához. Úgy látszik, sok doktor House-t nézek, mert erről rögtön az jutott eszembe, hogy mi van, ha örökölt a gyerek valamit apai részről, és nem fogja tudni, mert azt sem tudja, ki a vér szerinti apja? Hát én ezért azt mondom, hogy emiatt például mindenképpen jó, ha tisztában van a felmenőivel, de ezt ráérnék megmondani később, nem most, egy éves korában. Tehát a vér szerinti apa nem lenne azonos az "édesapával" esetében, és ekként is kezelném a dolgot.
szia,
köszi a linket, megnéztem de nem tudtam értelmezni. én már egyszer keresni akartam és akkor azt mondták, menjek be az önkormányzathoz rendörségi papirral és 3000forint illetékbélyegért kiadják a cimet. nem mentem el, mert a rendörségi körözést csak a gyámügy rendelhet el, az pedig nem tett ilyet.
most akkor hogy értelmezzem ezt a linket, abban meg az van, hogy dijtalanul kiszolgáltatják az adatot, ha elég nyomós okom van rá. milyen papirt vigyek ami ezt igazolja? érthetetlen az egész számomra...
Nagyon sok nő mondja, hogy nem törődik az apával, nem kér tőle semmit és ez ilyen esetekben valahol rendben is van. Csak éppen bármilyen szépen is neveli a gyereket, előfordulhat, hogy a kicsi betegágya felett az orvos azt kérdi tőle, hogy milyen betegségek is voltak az apa családjában...?
más kérdés, hogy valóban szükség van-e erre....
Szerintem ha ilyen helyzetben lennék, én nem keresném. A fenének sem kéne, hogy ha mégis kedve szottyan a gyerekre, az elkövetkező majd' húsz évben egy szaralakhoz kelljen igazodnom.
Egyejszakas kaland utan semmikeppen ne keresd szerintem.
Miert erdekelne egy gyerek aki egy ilyen kapcsolatbol szuletett.
hagyd beken es a mostani paroddal neveljetek szepen a gyereket.
Szerinted mi értelme lenne?
29 éves vagy. A srác meg még 21 volt csak, amikor "apává tetted", akarata ellenére úgy, hogy még csak komoly kapcsolatotok sem volt, sőt, megkockáztatom: nem is ismerted (meg) rendesen.:-(((
Szerintem ne keresd, ennek így semmi értelme nem lenne!
Joga az van. De en nem tennem ki a gyereket annak hogy egy pasi azt mondja neki, jo en vagyok az apad de nem kellesz se te se az anyad szalljatok le rolam.
Ez mondjuk nem hianyzik a gyereknek foleg ugy ha a mostani partner vallalja a topicinditot is es a gyereket is.
Ha valaki 4 talalkozas utan szul egy gyereket az ne szamitson arra hogy az apanak kell a gyerek.
igen, bennem is megfogalmazódott ez. de az is, hogy ha most nem is érdekelné, 10év múlva biztos. addigra meg már "mi" összeszokott kis család lennénk, amibe ö "beleronditana"...
mellesleg a számomat tudta, egyszer sem hivott fel.
Ok, ez az, amit te akarsz.
De lehet, hogy ő mást akar majd, amit elképzelsz. Mi van, ha mégis nevére szeretné venni a gyereket?
Komolyan szeretnéd, ha hirtelen betoppanna valaki az életedbe, akit egyébként egyáltalában nem ismersz, ellenben kb. 18 évig vele összehangoltan kell élni az életedet?
Szeretnéd, ha - legyen bármilyen - kénytelen lennél odaadni neki a gyerkőcöt?
Gusztustalan apává tenni bárkit is az akarata ellenére.
HIBÁZTAK? oké a műtőben orvosolhatják a hibát.
szerintem a gyerekemnek egyáltalán nincs szüksége a valódi apjára...
nekem és a lelkiismeretemnek viszont lehet, hogy igen...
Rettentően sajnálom a pasit, de ő is védekezhetett volna.
Egyébként az anyja gondoskodik a gyerekről (fetételezhetően szereti is) az apja hallani sem akart róla. Akkor most ki is az erkölcsi etalon?
tartásdij, pénz, ilyesmi nem érdekel töle. én maximum arra gondoltam, amit te is irtál: csak elmondani neki, hogy VAN gyereke és lassan egy éves... a levélre én is gondoltam, de elvetettem, mert nem látnám a reakcióit, rábiznám, hogy mit tesz. de utolsó opciónak végülis nem rossz.
én 31éves vagyok. tehát jóval idösebb. egyéjszakás kaland volt, ez lett belöle.
Szia!
Saját vélemény, illetve sajnos tapasztalat:
Tartós kapcsolatban éltünk a volt párommal, terhes lettem, ő nem akarta a gyereket, én is sokáig gondolkodtam, hogy mit tegyek, úgy döntöttem nem megyek abortuszra. Ikreim születtek, egyedül nevelem/neveltem őket, azóta van egy párom, aki elfogadta, szereti őket.
Én soha nem vártam el semmit a gyekek vérszerinti apjától. Védekezés mellett lettem egyébként terhes (bár lehet el sem hiszi, és azt gondolja elfelejtettem bevenni a gyógyszert). Fiatalok voltunk, bár azt hittem idővel kiváncsi lesz a fiúkra, de még nem következett be ( 5 évesek), az én nevemen vannak amúgy. Mikor eldöntöttem hogy vállalom őket, akkor sok mindent mérlegelnem kellett: el tudom e őket tartani, fel nevelni egyedül, megmagyarázni nekik majd egyszer miért nincs velük az apukájuk. De soha nem akartam kényszeríteni semmire az exemet. Még most is vegyesek az érzéseim ezzel kapcsalatban, vagyis annak örülök, hogy megtartottam őket, imádom mindkettőt, de így azért kicsit nehéz. És ott van bennem, hogy egyrészt, nem azt mondom hogy sajnálom, de gyakorlatilag anélkül tettem "apává" hogy akarta volna, másrészt az én felfogásom szerint az lett volna a normális, ha részt vesz az életükbe, és nem értem hogyan nem lehet kiváncsi rájuk.. na szóval remélem érted.
Egyébként talán jobb is így, elvileg mindenki ott van ahol lenni akar. Ha nem érdekli milyen lehet a két gyereke, akkor szíve joga. Nálunk a nagyszülők mutattak egyszer érdeklődést, de mire be adtam volna a derekam (tőlük aztán kaptam hideget-meleget és a gyerekekre is használtak pár nem igazán nagyszülős jelzőt), addigra már annyira mégsem volt olyan fontos nekik.
Ha van egy párod, aki szereti a gyerekekt, és úgy érzed idővel tényleges család lehettek pedig tényleg "mindegy".
Bizony. Nem az anyának jár a gyerektartás és a név, hanem a gyereknek. Van még valami amire sokan nem gondolnak: minden nagyszülőnek joga van tudni arról, hogy van unokája! Aztán majd dönt---lelkiismeretétől függően.
Igen, nem éppen rendes dolog valakit akarta ellenére apává tenni, de könyörgöm az apa erre miért nem gondol, amikor egy vadidegen nővel lefekszik védekezés nélkül?!
Szerintem keresd meg. Ne a tartásdíjért, csak elmondani neki, hogy van egy gyereke. Aztán, ha akarja megnézi, ha nem, nem, de te később elmondhatod a gyereknek, hogy XY volt az apukád, de ő nem kért belőlünk. Vagy jól is elsülhet és kialakulhat egy kapcsolat később köztük. Gondolom ő nem is tudja, hogy végül tényleg megtartottad-e a gyereket. Mondjuk az elég sokat elmond róla, hogy nem is érdekelte...
De az szerintem mindenképpen jó, ha tud róla, azzal viszont egyetértek, hogy ha ő nem vállalta a gyereket, nem lenne tisztességes eltartatni vele, főleg, ha már úgyis van új párod, aki apja szeretne lenni a kicsinek. Szerintem beszéld meg vele is, azután dönts, hogy megkeresed-e a biológiai apát. Hagyhatsz egy levelet neki pl. a konditeremben az elérhetőséggeddel, aztán, ha nem keres, akkor ennyi volt.
Hány éves vagy? Megkérdezhetem?
Azt hogy szinte semmit nem tudsz róla, az jelzésértékű. Ez nem egy komoly kapcsolat volt gondolom.
Mivel kijelentette, hogy vetesd el, így ne keresd. Ő nem kiváncsi se rád , se a gyerekre. Egy 23 éves kisfiútól mit vársz? :O
Örülj neki, hogy most boldog kapcsolatban élsz.
Négyszer találkoztak csak, a pasi egyértelműen megmondta, hogy nem akar gyereket.
Ha a topicindító másképp döntött, viselje a következményeit.
Mint mondod, rendeződtek a körülményeid. Minek akarod felborítani a nyugalmatokat???
Mit karsz tőle? Gyerektartást? Úgy gondolom, ha az elején nem akarta ezt a gyereket, de te mégis megszülted, akkor ehhez nem sok erkölcsi alapod van.
Teljesen más az én megítélésem szerint egy olyan kapcsolat ahol közös döntés alapján születik egy gyermek és a későbbiekben az egyik fél, nem akar gondoskodni róla, ott én is kihajtanám a gyerektartást. De a Ti esetetek más.
mégis mit vársz? nem akarta a gyereket, pár alkalommal voltatok együtt és most mégis tartsa el?
nem értem, van új párod, aki azt írtad aki szereti a gyerekedet, miért kellene mindent összezavarni?
Hagyd békén őt, megmondta, hogy nem kér a gyerekből, te az ő akarata ellenére tartottad meg, akkor neveld is egyedül! Mellesleg 4x találkoztál vele összevissza és felkoppintott? Hogyan védekeztetek?
egy konditerem cimet tudok, ahol edz. kinn voltak a fotói. csak nem hivhatom öket fel, hogy adatot szolgáltassanak ki az egyik ügyfelükröl... vagy üljek oda várni pár napot, mikor jön pont elcsipjem?
az a baj, hogy nem tudom se a cimét, se az anyja nevét és gondolom magától nem mondaná el. pedig enélkül a gyámügy tehetetlen. ez kellene hozzá, de honnan tudhatnám meg, ha nem töle?
Szia!
Szerintem örülj, hogy megszabadultál egy ilyen pasitól. A gyerekednek semmi szüksége rá, hogy ilyen mintát lásson. Pár ezer ft gyerektartás nem ér annyit, hogy cirkusznak tedd ki a gyerekedet és saját magadat. Sokkal fontosabb hogy szeretetben és kiegyensúlyozottan nőjön fel a gyerek, amit te egyedül vagy akár a mostani pároddal együtt biztosítani tudsz számára.
nem tudom, jogilag milyen lehetöségem lenne perelni, mert már elintéztem a gyerek nevét.
ebben sajnos tudatlan vagyok, képzelt apa már be van jegyezve az anyakönyvébe.
Ne.
Aki nem vállalta és azt mondta vetesd el, az nem az apja, csak egy biológiai hozzávalója.
Az az apja, aki foglalkozik, törődik vele, szereti, gondját viseli. Remélhetőleg a mostani párod lesz ez, aki nem volt gyáva, és elfogadott egy gyerekkel téged.