Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Mit jelent 20, 30, 40 évesen szülni?
N?k Lapja Café
Létrehozva: 2011. május 11. 05:24
Mennyire fontos a megfelelő partner, az egzisztencia, a karrier? Miről kell lemondani, és mitől lehet félni a különböző életkorokban? Három édesanyával és pszichológussal boncolgattuk a szülési időpontok előnyeit és hátrányait.
Tovább a cikkre...
Tovább a cikkre...
http://inforadio.hu/hir/belfold/hir-391836
Egyetemista kismamákról az a tapasztalatom,hogy vagy a tanulást hanyagolják,vagy a gyereket.
Persze,aki a tanulást választja főleg,az utána 10-20 év múlva döngeti a mellét ,hogy neki sikerült,de pl ,ha azt kérdezed,hogy mi volt a gyerek jele az oviban,arra nem emlékszik,hisz tkp. nagyi nevelte a gyereket.
Anya csak a babérokat aratja.
Vagy a másik kismama-egyetemista,aki tényleg a gyerekének éll,dközben meg pofátlanul rimánkodik a tanárnak vizsgán, velem is előfordult vizsgán, dolgozom ki a tételemet,arra leszek figyelmes,hogy az előttem vizsgázó kismama hangosan zokog,hogy de beteg volt a gyereke, és nem tudott készülni,gyakorlatilag 2 mondatra kapta meg a kettest.
A mögöttem ülők is totál ledöbbentek.
Anya 23 volt ,amikor születtem.
Így pl az első gyerekem születésénél nem is tudott segíteni(32 évesen szültem),míg a másodiknál tud(39 évesen szültem)
Szóval,ez is benne van.
Az emberek élettartama is nőtt,a nyugdíjkorhatár is nőtt.
20 éve 55 évesen lettek nyugdíjasok a nagyik,ma 63 évesen.
Gyed ma két év jogviszony után jár,amiből fél évet számítanak be a befejezett tanulányokból.
Vagyis az egyetemistának nem lesz gyede.
Csak gyes.
Na,ehhez kell egy tehetős barát.
Viszont,akkor megkapod,hogy ráakaszkodsz egy gazdag pasira és nem vagy önálló.
Nyilván, ahogy írtam is, ha adott a lehetőség én is azt pártolom, hogy saját tulajdonú lakásom legyen, ugyanakkor, ha nincs olyan keresete az embernek hogy akkora pénzeket félre tudjon tenni, hogy ahhoz maximum 3-4 milliós hitel kelljen, és mindezt viszonylag rövid idő alatt össze is tudja gyűjteni, akkor gondolom úgy, hogy az albérlet nem egy rossz dolog.
A jó albérlet egyik alapja pedig a jó szerződés.Nem egy papírfecnire írt feljegyzést kell szerződésnek tekinteni. Mi nagyon korrekt szerzősdést tudtunk kötni, NAV-hoz bejelentve, tehát adó is van rajta, a lakás tulaja külföldi befektető, nem szándékozik beköltözni, vagy eladni.Mivel hosszú távú a szerződés, alacsony a béleti díj, szabad kezet adott mindenben, festeni, fúrni lehet, állat annyi jön amennyit akarunk. Mivel újépítésű felújítani nem kell, ezen kívül ha problémánk akad a fizetéssel valamilyen oknál fogva, megoldható, hogy, nyilván rögzített ideig, alacsonyabb összeget fizessünk, átütemezzük egy kicsit. Erre még nem volt szerencsére szükség, mivel pedig az albérleti díjjal együtt fizetjük a rezsit, így rezsitartozás sohasincs, egyébként is úgy gondolom, hogy jobb ha minden ilyen ki van fizetve, mert ha egyszer vmi nem lesz kifizetve, akkor utána még nehezebb rendezni a számlát.
Én is hallottam rengeteg rémtörténetet albérletesektől, viszont én azt mondom, mint mindenben , ebben is körültekintőnek kell lenni.
Én egy ilyen albérletről beszélek tehát, és ebbe az albéletbe szerintem ugyan olyan biztonsággal lehet gyermeketvállani, mint egy 20 milliós hitellel megterhelt lakásba.
Egyébként, anyukám 21 éves volt amikor én születtem, húgomnál 23, de van egy hatéves öcsém, 35 elmúlt már, amikor ő született, szóval első kézből tudom, hallom tőle, hogy miben más. Van pozitívuma is, de a negatívumok is ott vannak ugyan úgy, szóval ebben a kérdésben nem nagyon lehet egyértelműen állást foglalni.Az volna a jó, ha ebből végre ismét magánügy lenne, és nem mások mondanák meg ki mikor vállajon gyermeket, vagy egyáltalán vállajon e. De manapság mindenki, mindenbe beleszól, mindenről tudni akar, és persze mindehez ért.
Ahogy nézem, egy kicsit hosszú lett..hoppá:))
Remélem ennek a koppmarisnak van legalább egy tucat gyereke.
Nem értem,mi ez a kimikorszült verseny.
Mindenki szüljön akkor,amikor akar,tud,szeretne.
Nem attól függ a szülő-gyerek viszony,hogy hány évesen szülte az anyja.
Mindenre van példa és ellenpélda is.
Ha a törlesztőrészletet nem tudod fizetni, akkor az albérletet miből fizetnéd?
Ha a saját lakásodban kikapcsolják az áramot, mert nem tudod fizetni, akkor max gyertyával világítasz, mindezt albérletben gyorsan az utcán találod magad.
Szerinted melyik jobb?
20 évig fizetni 50 ezer Ft-ot és enyém lesz a lakás?
20 évig fizetni 50 ezer albérleti díjat és nincs semmim?
lehet, hogy valakinek ez bejön, engem borzasztóan zavarna, hogy nem az enyém a lakás és bármelyik nap beállíthat a tulaj, hogy huzzak a bélbe!
Te komolyan gondolod, hogy az éveid száma határozza meg azt, hogy el fogsz e válni, avagy sem?
Bár ily egyszerű lenne az élet!
Ember tervez Isten végez. - én ezt vallom, és ha jól bele gondolsz így is van.
Megfontoltan párt választani??? szerintem nem évek kérdése.
Nem követendő példa. Arra példa, h lehet ilyen is, nem tragédia, ha valakinek így alakul a sorsa. Babavállalás tárgyában egyébként senki sem követendő példa, minden párnak saját magában kell éreznie-döntenie, mikor jöjjön, vagy: jöjjön-e egyáltalán, a baba.
Számomra minden esetre nagyon pozitív, h még viszonylag jó egészségben értem meg, h a gyerekeim stabilan állnak a saját lábukon, és ha unokázni támad kedvem / lehetőségem, akkor még lépést tudok tartani a pöttömökkel. Az már kevésbé jó, h a nyugdíjig nem magam rendelkezem az időmmel...
Persze, de attól még nem ez a követendő példa, hogy jajj, de jó gyereket szült 20 évesen.
És komolyan gondolod, hogy az unokádnak az a legjobb, hogy elvált szülők gyerekeként nő fel? Igaz fiatal anyukával..
Nem lehet hogy jobban járt volna a lányod ha egyetem után megfontoltabban választ párt?
Állj! Alighanem félreérthetően fogalmaztam.
A lányom apja már rég nem él, az ő volt férje - a gyerek apja - kéthetente hétvégére elviszi a gyereket, nagyi 1300 km-re, évente kétszer 4 hétre elhozza a gyereket, bébiszitter hetente egy-két este az egyetemen, az egyetem által fizetve - mi ebben a sok? :O
Aha.Értem.
Babysitter,nagyi.
Ja,és férjed dolgozott.
ÉS mi van aki akkora lúzer,hogy nem egy idősebb dolgozó pasit fog ki,hanem egy csoporttársát?:)
Egyébként igen,ebben az esetben tartom elképzelhetőnek az egyetemi gyerekezést,ha apuci már dolgozó ember,és nagyik bevetik magukat.
Én csak azért tudom elképzelni, hogy megoldotta, mert az ember így van összerakva. Mindig azt oldjuk meg, és azt bírjuk ki amit a sors ránkmér, és amit szeretnénk persze megoldani!!!!
Lehet, hogy most megköveztek, de egy gyerek nem az első 3-4 évben kerül lóvéba, hanem iskoláskorban. És akkor is inkább amikor, már nagyobb igényei vannak.
Az anyagi része a legkevesebb pár éves korban. sztem. Jó a használt ruha, kapott tárgyak innen onnan. Kicsit élelmesnek kell lenni, és valahogy mégis meglesz minden. De természetesen nem a légzésfigyelőre, szuper babakocsira, extrákra gondolok.