Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.

Az örökbefogadásról...

KerteszGabor
Létrehozva: 2010. május 6. 15:04

Sziasztok!

Az örökbefogadásról többnyire az örökbe fogadó szülők szempontjából beszélünk. A szülőanyákról kevesebb szó esik. A nyílt örökbefogadásnál a szülőanya tudja, kikre bízza gyerekét. Drámai, megható, katartikus találkozások ezek. De vajon az anya mindig szabadon dönt? Segítik ebben, vagy terelik valami felé?

 

A Nők Lapja hetek óta folgalkozik a témával, írásainkat itt találhatjátok:

 

Első rész

Második rész

Harmadik rész

Negyedik rész

Nektek mi a véleményetek?

 

  1. 2010. május 6. 15:172.

    Még nem vagyok anya, de nagyon szélsőséges szituációnak kell lennie ahoz szerintem, hogy lemondjak a gyerekemről miután megszültem.

    előzmény:
    KerteszGabor (1)
    2010-05-06  15:04
  2. Torolt_felhasznalo_800048
    Torolt_felhasznalo_800048
    2010. május 6. 15:223.
    Minden tiszteletem azoknak a nőknek, akik abortusz helyett az örökbeadást választják. Szerintem ehhez kell az igazi bátorság, 9 hónap "együttélés" után lemondani a gyerekről.
    előzmény:
    KerteszGabor (1)
    2010-05-06  15:04
  3. 2010. május 6. 15:494.

    Ezt a témát igazán az tudja megérteni, aki benne él. Sokan misztikus dolognak tartják az örökbefogadást, azt mondják milyen jót cselekedtünk, "megmentettünk" egy kisgyereket. Pedig szó sincs ilyesmiről!! Az örökbefogadás rengetg fájdalom, veszteség, lemondás után a boldogság. De úgy boldogság, hogy a veszteséget közben átélte a vérszerinti szülő, a gyermek és az örökbefogadó is. Ezzel együtt, de nem ennek alárendelve kell élnünk.

    A negyedik cikkben az a nagymama, aki lányát nap mint emlékezteti "tettére" ennél rosszabb dolgot nem is tehetne. Megmérgezi lánya életét, ez kihat jelenlegi párkapcsolatára és jövendőbeli gyermekére is. A döntés megszületett, a lány megtette amit a legjobbnak gondolt, ha nehéz is, de tovább kell lépni. A nagymama önös érdekében nem hagyja, hogy lánya elengedje a múltat.

    Szeritnem ezekben a cikkekben szereplőket nem valamilyen civil szervezet beszélte rá az örökbeadásra, de döntésüket segítették. Lehet szidni az anyaotthont, de a szándék a fontos. Nem egy luxus szálló, de ha valaki bajban van, akkor a legjobb megoldás.

    Ami fontos lenne szerintem, hogy legyen támogató csoport az örökbeadóknak. Tudjanak elbeszélgetni pszichológussal, akár egymással, szakemberekkel. Az örökbefogadóknak meg kell tanulniuk szülőknek lenni, az örökbeadónak meg kell tanulni elengedni.

    előzmény:
    KerteszGabor (1)
    2010-05-06  15:04
  4. Torolt_felhasznalo_214908
    Torolt_felhasznalo_214908
    2010. május 6. 16:555.

    Sziasztok!

     

    Nagyon megérintett a cikksorozat, főleg a negyedik része, az ötgyermekes anyuka. Sajnálom őt, és úgy érzem, senkinek nincs joga pálcát törni az életadó anyák felett, mert amíg nem kerül valaki ilyen helyzetbe, nem is tudja elképzelni, milyen lehet, ahogy én sem, épp ezért gondolom így. Egy várandós nő teljesen máshogy látja a világot, sebezhetőbb, érzékenyebb, pláne ott, ahol már van gyermek, és tekintettel kell lenni rájuk is. Én csak azt kívánom ezeknek az anyáknak, hogy meg tudjanak békélni a döntésükkel, és próbáljanak erőt gyűjteni a folytatáshoz, aki pedig nem képes megérteni őket, inkább ne is szóljon semmit, csak gondoljon bele, saját magának milyen nehéz lenne meghoznia egy ilyen döntést. 

     

    előzmény:
    KerteszGabor (1)
    2010-05-06  15:04
  5. 2010. május 12. 07:536.

    Örökbefogadó anya vagyok. Fiunk 10 éves és két napos korától mi vagyunk vele a férjemmel. Minden tiszteletem az életet adó anyáé, soha rossz szót sem ejtettünk róla, mindig szeretettel említettük. Nem ítélkeztünk felette, hálásak vagyunk neki. Fiunk ezen a nyáron szeretne találkozni vele.

    Sok mindenen átment a gyermekünk lelki értelemben, hiszen mi mindig nyíltan beszéltünk vele az örökbefogadásról, kezdettől fogva. Először nem értette, aztán haragudott az életet adóra, hogy hogyan hagyhatta el őt, végül megértette, hogy életet adó anyjától olyan ajándékot kapott, amit senki más nem adhatott volna neki: ÉLETET.

    Egyébként egy civil szervezet segített nekünk egymást megtalálni az életet adóval. Csak jót tudok róluk mondani, mindhárom (örökbe adó- örökbe fogadó - gyerek) félnek sokat segítettek, nagyon korrektek voltak. Ők a Gólyahír Egyesület.

    Véleményem az egész cikksorozattal kapcsolatban: Milyen világot élünk, ahol egy nagymama sajnálja, hogy"terhességmegszakításról szó sem lehetett" és utána pedig sír az unokája után. Meggyilkolni jobb lett volna mint örökbeadni? Így legalább élhet az a gyermek! A síránkozása puszta ÖNZÉS!

    Mi pedig akkor lettünk volna önzők, ha nem fogadunk örökbe, hanem a pénzünket mind magunkra költve, csak magunkkal foglalkozva kárpótolgattuk volna ÖNMAGUNKAT a meg nem született saját gyerekeinkért. Tehettük volna ezt is... De mi és a fiunk kölcsönösen segítettünk egymás kínjain. Igenis megfordult a fejünkbe az a jézusi mondat "Aki befogad egy gyermeket a nevemben, engem fogad be."

    előzmény:
    Torolt_felhasznalo_820920 (0)
     
  6. 2010. május 12. 16:567.
    Örökbefogadóként egyáltalán nem tetszik ez a cikksorozat. Elfogult, tele van tárgyi tévedésekkel, csúsztatásokkal. Az első rész egyes mondataitól égnek állt a hajam olyan fogalmi zűrzavart tapasztaltam. Gondolom a célja az lett volna, de egyáltalán nem javít az örökbeadók társadalmi megítélésén, az örökbefogadókén pedig kifejezetten ront.  Az örökbeadók nem szörnyetegek, de azért szentté sem kéne avatni őket. Ahogy nem szentek az örökbefogadók sem, de nem is csecsemővadász szörnyetegek, ahogy a civil szervezetek sem azok. Lehet, hogy néha áldozatok az örökbeadók, a körülményeik, a saját tévedéseik áldozatai, de semmiképp sem az örökbefogadás közvetítésével foglalkozó civilek, de legfőképp nem az örökbefogadók áldozatai. A Nők Lapjától ennél többet vártam.
    előzmény:
    KerteszGabor (1)
    2010-05-06  15:04
  7. Torolt_felhasznalo_848822
    Torolt_felhasznalo_848822
    2010. május 15. 13:588.

    Az első rész felháborítóan szubjektív és álszent.

     

    "Fontos előzmény, hogy amíg az asszony nem talált rá kolléganőnkre, jóval a szülés előtt megkeresett egy civil szervezetet, amely a szülés után kérdőre vonta: miért nem rajtuk keresztül adja örökbe a babát? Itt kezdődött meg a harc a gyerekért a házaspár és a szervezet között.

    Nem is a kolléganőnkért, hanem az ismeretlen anyáért aggódtunk, aki járatlan jogi ügyekben, akit győzködnek, talán fenyegetnek, megijesztik, hogy rosszul, helytelenül cselekszik. Aki pedig a legjobbat akarta, döntött, és már csak nyugalmat, megértést, támogatást szeretne."

     

    A privát örökbefogadás nagyon sok problémát vet fel (hogyan találkozik az örökbeadó az örökbefogadóval? hogyan és miért dönt az örökbeadó egy bizonyos örökbefogadó mellett? miben és hogyan tud segíteni egy egyszeri örökbefogadó az örökbeadónak az örökbefogadás előtt, közben és után? - ha már annyira kizárólag az "ismeretlen anyáért aggódunk") és a BTK változásával (egyszer majd) illegális is lesz. Amennyiben úgy gondolja bárki is, főleg egy sokak által olvasott újság mint a Nők Lapja újságírói, hogy a civil szervezetek működésével probléma van akkor objektívan kell a problémával foglalkozni - ehhez természetesen hozzátartozna az is, hogy rendesen feldolgozzák a témát, ne legyenek benne csúsztatások, tévedések, ferdítések - és rendesen legyen megírva.

     

    Őszintén szólva úgy gondolom, hogy a következő néhány sor már az újságírás legalja - főleg akkor ha az újságíró, szerkesztő, lapkiadó úgy gondolja, hogy ezt akár le is lehet írni:

     

    "Hosszasan beszéltünk az egyik civil szervezet, egy alapítvány vezetőjével, ám ő visszavonta nyilatkozatát. Ragaszkodott hozzá, hogy megjelenés előtt az egész cikket mutassuk meg neki, amit mi nem tettünk meg."

     

    uhhh???

     

    Ma reggel olvastam a negyedik részt. Azon túl, hogy ismét az az érzésem, hogy a cikk ferdít, csúsztat és tárgyi tévedések is vannak benne - talán érdemes lenne egy ilyen témában nem két olyan örökbeadót (ill. egyik esetben a nagymamát) beszéltetni általánosan az "örökbeadók" oldaláról akik NEM voltak és most sem képesek feldolgozni azt a tényt, hogy az örökbeadásban ŐK, csakis egyedül ők döntöttek - akkor is ha úgy gondolják (ill. a nagymama úgy gondolja), hogy rosszul. Az ő döntésük, bűntudatuk NEM lesz jobb attól ha mindenki mást próbálnak felelőssé tenni ill. szídni. Sem a civil szervezetek, sem az örökbefogadók nem tehetnek arról, hogy ők úgy döntöttek (bármily ok miatt is), hogy örökbeadják születendő gyereküket.

     

    Az örökbeadók lelki sérüléseivel az örökbeadás után foglalkozni kell. De nem így. Ez kinek jó? Mert azon túl, hogy ismét sikerült belerúgni egyet a segítő civil szervezetekbe és az örökbefogadók is ismét igen negatív színben lettek feltüntetve (amire tényleg nincs szükség, NEM egyenlő tagjai a társadalomnak így sem, miért kell ezt még fokozni?) az örökadóknak ettől jobb lett? Akár a nyilatkozó két örökbeadónak? Nem, sőt.

     

    Elvárható lenne a Nők Lapjától, hogy ha már foglalkoznak az örökbefogadás témakörével azt jól csinálják. Még egyetlen egy cikket nem olvastam a témakörben a Nők Lapjában ami ne verte volna ki a biztosítékot a legtöbb a témában érintettnél (bár a szimpatikus mentősfiú teljesületlen vágya, hogy örökbefogadhassa a haiti árvát témájú cikk volt azt hiszem a legkínosabban nem átgondolt, rosszul megírt és hibáktól tele a témában). Érdemes lenne azzal foglalkozni, hogy a társadalom jobban megismerje az örökbefogadást, az örökbefogadó családok helyzetetét, az örökadók helyzetét, és nem utolsósorban az örökbefogadottak helyzetét. Érdemes lenne a sok-sok tévhitet elolaszlatni ami a mai magyar társadalomban ezzel a témával kapcsolatban van.

     

    Ezt azonban kizárólag akkor lehet ha olyanok szólnak hozzá, esetleg írják a cikket akik értenek a dologhoz. Akik figyelnek arra, hogy ne legyenek a cikkben csúsztatások, ferdítések, tárgyi tévedések. Akik figyelnek arra, és tudják, hogy mi az amiről TÉNYLEG fontos beszélni ebben a témában.

     

    Ez természetesen kizárólag akkor fog megvalósulni ha a nyilatkozók biztosak lehetnek abban, hogy az jelenik meg az újságban és úgy ahogyan ők szeretnék. Ha ez mind megvalósulna nagyon sokan szívesen együttműködnénk a Nők Lapjával egy új, JOBB, lényegre törőbb, hibáktól mentes cikksorozat megírásában.

     

    És most kiváncsian várom a Nők Lapja visszajelzését :)

    előzmény:
    KerteszGabor (1)
    2010-05-06  15:04
  8. 2010. május 18. 09:489.

    eszterkat!

     

    Minden szavaddal egyetértek. Ugyanezt gondolom én is, csak a gyerek mellett nem volt időm ilyen részletesen taglalni, kösz, hogy megtetted.

    előzmény:
    Torolt_felhasznalo_848822 (8)
    2010-05-15  13:58
  9. 2010. május 21. 13:1310.

    Tisztelt Szerkeztőség!

    A civil szervezetek azért jöttek létre és azért dolgoznak hogy megakadályozzák a csecsemőgyilkosságot.Sajnos ennek ellenére nagyon sok ccsecsemő gyilkosságról lehet hallani.

    Hogy miért??Mert kevés helyen kapnak teret a civil szervezetek,ahol a bajba jutott anyák védelméről,lehetőségéről tudnának beszélni.

    Mindenhól a fogamzásgátlást súlykolják,ami nagyon helyes,de ha valaki fogamzásgátlás mellet terhes marad,vagy valami oknál fogva nemtud védekezni,és ez a kis jövevény nem várt, esetleg az időből is kiszaladt.A kismama igenis bajban van.

    És itt jön a lehetőség a civil szervezetek.Akik nem mondják hogy ADD NEKÜNK A GYERMEKEDET.Amit a cím mutat.Habár nemtudni miért ezt a címet választotta nagyon rosszul a cikk írója,mert minden Életadó önként keresett valakit ahol ettől a "tehertől a megszabadulhat"

    Én is örökbefogadó anyuka vagyok,immár 11 hónapos boldog kislány anyukája.

    Mi nagyon hálásak vagyunk hogy ezt az egyesületet megtaláltuk.Nekünk ajánlották hogy nagyon sok jót hallotak róluk,jelentkezzünk náluk.

    Öt sikertelen lombik és egy sikertelen terhesség kihordása után,3év múlva boldog család lettünk.Az Életadónk is hálássan beszélt az egyesületről,hogy nem is tudja mi lett volna ha nemtalálja meg az egyesületet.Még rossz belegondolni is!Ez a Gólyahír Egyesület.

    Százszor belegondolok mikor Védőnéninél találkozok kismamákkal, hogy Ők elváltak,othagyta a barátja mikor megtudta hogy terhes.

    Hát nem jobb egy ilyen kisbabának,aki szerető családban nö fel!!!

    Akit annyira várnak!És nemcsak a szülei,a testvérek, nagyszülők,rokonok,barátok, ismerősök!

    Nálunk Ő a legkisebb mindenki imádja!

    A Mi nagycsaládunknak Ő a kis Angyalkája!

    Apukám veset is írt az Ő születésére.

    A címe:

       Angyalka érkezett a családba 

     

    Hitvesi szerelmükből  nem fogant lényüknek mása,

    Megérkezett Isten által küldött ,vigaszuk áldott Messiása.

    Vágyuk őszinte lélekből jött és már régi,

    Gyermek iránti szeretetük  nem önzés,hanem sugalat mégpedig égi.

    A kisjövevény sorsát túl korán az ég másra bízta,

    de lessz hazája,otthona és önzetlen szülői szeretet még pedig üdvös.

    Szülőanya lemond a gyermekéről végleg,és dönt,hogy meg nemtarthatja.

    Felmerült a gondolat,hogy lesz e majd valaki kinek örökbe adhatja.

    Sok-sok gondolat,felelőség,és gyötrelem amely benne felmerült.

    Ő választott...és  a gyermek szerető jó szülőkhöz került.

    Szobája gondosanberendezve,ajtaja réges-rég fogadásra tárva.

    Szülők,nagyszülők,testvérek,rokokon mind ölelésre várja.

    Családban,rokonságban most Ő a legkisebb így a szertet csakis felé terjed.

    A szülők óvva féltik mint egy szál virágot,

    ha felnől szépnek lássa Isten teremtette  csodás Világot!

    előzmény:
    Torolt_felhasznalo_820920 (0)
     
  10. 2010. május 30. 10:5911.
    Régebben nem gondoltam volna,hogy ennyire megérint ez a téma. Aztán hopp belecsöppentem.  Nem lehetett saját gyermekünk hát elindítottuk az örökbefogadást, persze megélni,hogy nem lehet vérszerinti gyermekünk és feldolgozni nekem nem volt olyan könnyű. Elég sok idő telt el mire azt mondtam vágjunk bele. Elinditottuk az örökbefogadást, jelentkeztünk és vártunk. Másfél év múlva interneten olvastam egy nőröl aki nem tudja a babáját megtartani, az apának nem kell a baba, Ő maga nem tudja vállalni. Ezért mivel későn derült ki,hogy terhes örökbeadja akkor azt írta mivel mást nem tud otthagyja a kórházban először így gondolta, de a szive mélyén nagyon jól megszerette volna ismerni azokat akiknek örökbeadja a babáját de mire erre nem látott lehetőséget az első variációt gondolta. Majd én elolvastam amit írt és írtam neki, Ő visszaírt és elkezdődött valami. Sokat beszélgettünk a gépen majd találkozot beszéltünk meg és amikor megöleltem és a hasában lévő kis baba megrugott és éreztem mikor megöleltük egymást igen tudttam Ő a mi babánk:) Aztán minden vizsgálatra együt mentünk, kérdeztem bevonjunk-e alapítványt szeretne-e mert van egy olyan ahol ha mi visszük az örökbeadót akkor is segítenek, de ellenkezett nagyon nem akarta hogy más is tudja mivan vele csak mi. Együtt szültünk csodás élmény volt, azóta boldog édesanya vagyok. És igen ahogyan írta valaki a harmadik részben(nem tisztességes másokkal szemben az ha valaki megkerüli a sort) irigyek az emberek, mert Ők állnak egy sorban benne talán évekig és nekik nem jön ilyen lehetőség és rosszidulatuak, és bántják akinek sikerült. Nem hiszem el,hogyha nekik jönne egy ilyen lehetőség akkor nem élnének vele. Minden baba kiválasztja a szüleit, a mi kincsünk így válaszott ki minket, és én elfogadttam ezt. Mit érzek az örökbeadó iránt?? Nagyon nagy hálát szeretetet és nagyon hiányzik! Minden nap gondolok rá de néha beszélünk, tudom,hogy jól van és boldog. Ő ezt a babát nem várta úgy élte meg a terhességet hogy az nem az Ő gyereke hanem a mienk. Nem látta és nem is szeretné, csak ha esetleg majd a gyerek kiváncsi lesz rá. Szerintem aki örökbefogadásra vár nem szabadna irigynek lenni és a másikat mocskolnia, örülni kellene hogy neki is van babájuk vagy ha nincs akkor az út végén biztosan ott várja az Ő kis csodájuk. Nem szabad feladni és sokan mondják veszélyes az ilyen örökbefogadás hát nekünk minden a legnagyobb rendben zajlott pénzt soha nem adtunk neki egyetlen fillért sem, inkább ha kellet neki ételre vagy italra valo elmentünk és megvettük a boltba hogy ne szendvedjen hiányt semmiben gondoskodttunk róla és szerettük és fogjuk is mindig!! Persze vannak rossz emberek rosszul elsült dolgok de mindig olyan ember mondja ezt akinek nem sikerült vagy irígy a másikra hogy neki jó hamar sikerült. Mi nagyon boldogok vagyunk és ennél szebben nem is alakulhatott volna az életünk, Ő nekünk született!!!!
    előzmény:
    KerteszGabor (1)
    2010-05-06  15:04
  11. Torolt_felhasznalo_158377
    Torolt_felhasznalo_158377
    2010. november 12. 09:0312.
    töröltétek a cikkeket? mindegyikre azt az üzenetet kapom, hogy ' a cikk az oldalunkon nem elérhető'
    előzmény:
    KerteszGabor (1)
    2010-05-06  15:04
  12. 2010. december 15. 15:3813.

    Sziasztok! Gondoltam rákérdezek,hátha tud valaki segíteni.

     

    Szeretnék örökbefogadó szülő lenni.Nem tudom,milyen szempontoknak kell megfelelni,hogy hol kezdjem a dolgot.

     

    Aki tudna felvilágosítást adni,megköszönném.

     

     

    (Győr) 

    előzmény:
    Torolt_felhasznalo_588037 (0)
     
  13. 2010. december 15. 16:3114.

    Szia!

     

    http://orokbefogadas.uhh.hu/

     

    Először a Tegyesznél kell kérni időpontot, és elmondani, hogy mit szeretnétek, és miért. Ezután lesznek különböző vizsgálatok,(pszihológiai, jövedelem igazolás, környezettanulmány, stb) meg egy tanfolyam, és ha lesz érvényes határozatotok, akkor meg lehet keresni az alapítványokat, és egyesületeket, akik a nyílt örökbefogadással foglalkoznak.

     

    Kérdezz bátran. Ha nem vagytok összeházasodva, vagy egyedülálló vagy, akkor csak a Tegyesznél fogadhatsz örökbe, titkosan.

    Számít a korod, és hogy mekkora gyermeket szeretnél örökbe fogadni.

    előzmény:
    ilangilang (13)
    2010-12-15  15:38
  14. 2010. december 16. 18:4915.

    Szia MOXA!

     

    Kérdeznék.Mi az a Tegyesz?Igen,egyedül vagyok és ovodás koru gyermeket szeretnék....

     

    Örülnék,ha válaszolnál,köszi szia 

    előzmény:
    Moxa (14)
    2010-12-15  16:31
  15. 2010. december 16. 20:0816.

    Tegyesz: Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat.

     

      Győr-Moson-Sopron Megye Önkormányzatának Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálata   9024   Győr   Vasvári Pál u. 1.   Dr. Szarkáné Németh Ágnes   Knauz Lászlóné mb.   96/511-935 begin_of_the_skype_highlighting              96/511-935       end_of_the_skype_highlighting igazgatói, 96/511-930 begin_of_the_skype_highlighting              96/511-930       end_of_the_skype_highlighting   96/511-930 begin_of_the_skype_highlighting              96/511-930       end_of_the_skype_highlighting
    tegyesz.gyor@freemail.hu

     

    Az első lépés mindenképpen ez.

    Sok sikert, aztán jelentkezz, hogy hol tartasz.:)

    előzmény:
    ilangilang (15)
    2010-12-16  18:49
  16. 2010. december 17. 17:2917.
    Köszi szépen,mindenképpen megirom,ha lesz valami fejlemény.Szia
    előzmény:
    Moxa (16)
    2010-12-16  20:08
  17. 2010. december 18. 18:5618.

    Minden cikk, az örökbefogadásról az örökbefogadókról szól és az ő szempontjaikról. Miért nem keresnek meg olyanokat akik örökbefogadottak, ők mit éreznek? Lehetne gyermekeket is kérdezni a témáról és felnőtteket. Érdekes téma lenne az olvasóknak. És a jó példákat hallva, talán nem ítélnék el őket. 

     

    előzmény:
    KerteszGabor (1)
    2010-05-06  15:04
  18. Torolt_felhasznalo_552514
    Torolt_felhasznalo_552514
    2011. január 24. 12:1619.

    En orokbefogadas ellenes vagyok. Kivetel akkor ha a gyerek szulei meghaltak.

     

    Nem helyeslem ha valaki ugy szul meg egy gyereket hogy tudja hogy nem fog tudni, vagy nem akar gondoskodni rola.

    Ellene vagyok mert oriasi lutri hogy mi lesz a gyerek sorsa.

    Sokkal jobban becsulom ha valaki ugy dont hogy nem tudja vallalni a gyereket es abortuszra megy.

     

    Reszemrol sosem fogadnek gyereket orokbe. 

    előzmény:
    KerteszGabor (1)
    2010-05-06  15:04
  19. hha
    hha
    2011. január 25. 13:0920.

    Amarynda, erre csak annyit tudok mondani, hogy mindenki magából indul ki.

    Ha szerinted teljesen bizonytalan egy örökbefogadott gyerek sorsa és inkább esélyt se kapjon az életre, az rólad árul el valamit...

     

    előzmény:
    Torolt_felhasznalo_552514 (19)
    2011-01-24  12:16
  20. Torolt_felhasznalo_552514
    Torolt_felhasznalo_552514
    2011. január 26. 09:4021.

    Nem gondolnam hogy barmi mast elarul mint amit nyiltan leirtam elozoleg.

     

    Igen, en magambol indultam ki, ha nem tudnek vallalni egy gyereket semmikeppen ,akkor nem csinalom vegig a terhesseget, szulom meg hogy azutan odaadjam valakinek.

    Nalam tiszta sor lenne ilyen esetben az abortusz.

     

    Mint mondtam ez az en velemenyem senkit nem akarok meggyozni errol, en igy latom, igy cselekednek ebben a helyzetben.

     

    A topicindito azt kerdezte mi a velemenyunk az orokbefogadasrol.

     

    Nekem ez. 

    előzmény:
    hha (20)
    2011-01-25  13:09
  21. hha
    hha
    2011. január 26. 12:4522.

    Nekem igazából az volt a legfurcsább, hogy szerinted jobban kell becsülni azt a nőt, aki abortuszra megy, mint aki megszüli és örökbeadja.

     

    Elítélni természetesen nem kell senkit, de azért nehogy már becsülendő dolog legyen egy abortusz! Elvenni az élet lehetőségét egy embertől és a család lehetőségét egy gyermektelen pártól (vagy akár egyedülállótól). Ez egyáltalán nem becsülendő, csupán a könnyebbik megoldás egy problémás helyzetben.

     

     

    A másik véleményed pedig, hogy nem lehet tudni, hová kerül a gyerel, mi lesz vele. Egyrészt a nyílt örökbefogadásnál megismerik egymást a felek, a szülőanya pontosan tudja hová, kikhez kerül a gyereke, másrészt meg az örökbefogadást megelőző alkalmassági vizsgálat során még a fehérneműs fiókba is belenéznek (nem vicc!) a tegyesz és a gyámhatóság emberei, tehát nem gondolom, hogy olyan rossz helyre kerülnének az örökbefogadott gyerekek. Kivételek persze vannak, ezt kár tagadni, de azért manapság már teljesen máshogy zajlik egy örökbefogadás és teljesen más élete van egy örökbefogadott gyereknek, mint az a köztudatban él, nem ebből kell kiindulni.

    előzmény:
    Torolt_felhasznalo_552514 (21)
    2011-01-26  09:40
  22. 2011. január 26. 22:4323.

    Sziasztok!

    Nagyon fontos!

     

    Szeretnék tanácsot, segítséget kérni,

    Az a kérdés, mire sorra kerül az örökbefogadás és az Anyának  addigra nincs munkahelye, egészségi állapota miatt szociális járadékot kap ez miatt akkori állapota miatt elutasítják az örökbefogadást?

    Köszönöm

    előzmény:
    Torolt_felhasznalo_588037 (0)
     
  23. hha
    hha
    2011. január 26. 23:2824.

    Szia!

     

    Várakoztok már?

    Ha igen, akkor hívd fel a tegyeszes ügyintézőtöket, ő pontos választ tud adni.

    Egyébként én úgy tudom, hogyha nincs a gyerekneveléssel összeegyezhetetlen egészségügyi probléma, akkor ez nem befolyásol semmit, szóval tudni kéne, hogy mi is ez az egészségi gond. Az azért belátható, hogy pl. egy mentálisan súlyos állapotban lévő ember nem biztos, hogy alkalmas arra, hogy gyereket neveljen, főleg egy örökbefogadott gyereket, hiszen ez sokkal nehezebb helyzet, mint a vérszerinti családoké.

    előzmény:
    tomorow (23)
    2011-01-26  22:43
  24. 2011. január 27. 18:2325.

    Sziasztok!

     

    Tudtok abban segíteni, hogy hol mennyi a tanfolyam díja?

    Itt, Miskolcon borzasztó sok, 25.000,- Ft/fő.

    Az Ágacskánál 18.000,- Ft/fő, Bp.-en 15.000,- Ft/fő.

     

    Jó lenne egy összehasonlítás, mert azt mondta a pszichológus, hogy bárhol elvégezhetjük (bár az utazással lehet, hogy ugyanott lennénk).

     

    Köszönöm előre is.

    előzmény:
    Torolt_felhasznalo_588037 (0)
     

Címlap

top