Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Kezdjuk ujra
Létrehozva: 2010. január 19. 16:10
Nekem nagyok hianyzik a topikunk, hianyoznak a topiktarsak, a baratsagok es beszelgetesek. De ahova a kedvenc topikom (Izrael) jutott, abban nincs kedvem reszt venni.
Kerlek benneteket hogy kezdjuk ujra, teremtsuk meg a regi meghitt, bensoseges hangulatot. Beszelgessunk politikarol, oromeinkrol, banatainkrol, gyermekekrol, unokakrol es mindenrol, ami foglalkoztat bennunket. Nem fontos hogy mindenben egyetertsunk (nem vagyunk egyformak) de a sertegeteseket, meg es beszolasokat lehetoleg mellozzuk. Mindenkit idevarok, aki nem bomlaszto szandekkal akar kozenk jonni. Remelem sikerul ujra egymasra talalnunk.
COLLINGWOOD ONTARIO.
Nagyon megértelek. Nagyon hiányérzetem van hét éve minden karácsonyon. Azelőtt mindig nálam gyűlt össze másodnapján a család aprója nagyja...Ez az egyedi karácsonyi hangulat nagyon tud hiányozni.
Azok más fenyők voltak, remélem. Biztos megtámadta valami kór. Tavasszal majd lefényképezem, mikor újraéled.
Ha nem, akkor tévedtem.
Jó éjt mindenkinek.
Nagyon köszönöm kedves Margaret, hogy Anyukámra gondolsz. Jól esik.
Egy kicsit nagyképűen hangzik, de írásban nekem is jobban megy az angol, mint szóban. Van időm megfogalmazni a mondandómat. És az írást is könnyebben értem. Különben Angliában semmit nem értettem, pedig ismertem a szavakat csak nem ismertem fel a gyors szövegben. De hát hol van az én angolom a te magyarodtól!
Ez ne akadályozzon téged az írásban, mert kitűnően megérteted magad.
Szép helyen lehetsz. Érezzétek magatokat nagyon jól!
Jó egészséget kívánok neked és családodnak.
Nagyon szeretném, ha gyakrabban jönnél!
Tudhatom hol van az a "nyaraló", ahol már síelni is lehet
? 
.
Ibike, ma örömöt szereztem egy 3 gyerekes családnak
. Valamikor a télen "belebotlottam" a neten egy kérésbe, az illető képeslapokat gyűjt. Azonnal felajánlottam a "készletem", de az átadásra csak ma kerülhetett sor. Azóta szedegettem össze pincétől-padlásig az utazásaim során hazahozott és kapott képeslapokat. Úgy volt, hogy elviszem a hozzájuk legközelebbi dunántúli városba és akkor jött az üzenet, hogy hetenként Pestre járnak. (Az egyik gyereknél olyan betegséget diagnosztizálták amit csak 1 helyen kezelnek az országban.)
Ma átadtam (kb. 4 kg), nem tudom hány 100 képeslapot, amit nem volt szívem kidobni és "távozásom" után a szelektívben végezték volna
.
Remélem azóta haza értek, nem tudjátok elképzelni mennyien vártak sorukra a klinikán és szinte mindenki vidékről jött
.
Klárikáról: Már csak a testvére gyerekei élnek. Az egyik unokaöccse -aki nem itthon él - tudott a több évtizede kötött életjáradéki szerződéséről. Az unokahúgának csak az idén mondta meg, a barátnőm és a szerződő hosszas unszolására. Ne tudd meg, mi jött azután, hogy megtudta a nő, nem örökli meg a családi házat. Többet telefonon sem hívta fel és a kórházban is egyszer látogatta meg. Szerencsére a szerződést nem tudta megtámadni "dörzsöltebb" ügyvéd készítette, mint ő. Ennyit a pénzről a szeretetről és a kapzsiságról.
Továbbra sem lehet privit írni/küldeni, marad a telefon, nem holnap mert Katalin "buli" lesz
.
Ibike, Veled tartottam (kitartottam), nagyon tetszett, átfogta az egész pályáját. Jordán remekül megrendezte Törőcsik elvárásainak/kérésnek megfelelően.
Amit nem értek, miért kellett ezt 21:35h-ra tenni? Hiszen az előadás 19:00h-kor kezdődött, akár egyenes adásban a felvétel alatt is közvetíthették volna, szerintem.
Külön tetszett, hogy a végén a hiányolt, szívéhez közel álló: Alföldit, Tarr Bélát, Esterházyt szóvá tette. (Tudom Esterházy súlyos betegsége miatt nem lehetett ott.)
Elismerés illeti az alapítványáért is, ezzel is "kőbe véste" nevét a hírneve mellé, élete végéig áldani fogja aki ebből tanulhat. Remélem csak azok részesülhetnek belőle akik itt születtek, élnek (nélkülöznek) és tehetségükkel rászolgálnak, méltó utódai lesznek művészetének
.
(Ne ítéljetek el a véleményemért, ha kérhetem
.
Nyugodt esti szórakozást kívánok az idelátogató kedves topik társaknak
.
Ez igazán jó hír, köszönöm, hogy megosztottad velünk. Reméljük így is marad és később sem lépnek fel komplikációk
. Minden jót kívánok továbbra is
!
Szia Tanaria.
Nem feledkeztem meg.Szerintem az iras nem egyenlo az angol nyelvet beszelve.Gyakorlatbol mondom,kicsit jobban irok
mindt beszelek magyarul, ami hozzatok kepest majdnem0.Csaladom ,barataim es ismeroseim az angol es francia nyelvet beszelik.Xferjem francia fiatalabb lanyom apukaja.
Orulok,hogy jol erezted magad csaladod koreben angliaban.Anyukadra szeretettel gondolok!Most 150 km-rel otthonrol irok nyaralonkbol,mar a het vegen a hegyek nyilnak sielesre Kek hegy magyarra forditva.
Tovabbi szep napot kivanok mindenkinek.
Kedves Szigal,koszonjuk udvozletedet.
Nekem sem mukodik a privi,ha erkezik olvasni tudom.Elozoleg irtam,sajnos eltunt.Torocsik Mari Korhinta elso filmjeben lattam itt evekkel kesobben.
Tanariaval erzek,en sem nevettem volna.Par hettel ezelott vasarlasbol jottem haza nem volt keso este 9de nagyon sotet volt.Ugy ereztem,hogy egy kocsi mogottem kovetett.Bevezettem egy forgalmas vilgitott uzletek ele.Lehet,hogy tevedtem,de jol felrazott mire hazaertem.
Befejeem mielott ez az uzenet is elszall.
Tableton irok nem tudom hogyan kell frissiteni.
Tudjátok, az az igazság, hogy ezen a 24. éve közös karácsonyon, nem hiszem, hogy együtt leszünk. Illetve, persze, adventi gyertyákat is úgy gyújtunk, hogy a lányom skypon tableten ott ül negyedikként, de az más ugye.
És most kompenzálok, amit eddig ő kreatívkodott, én pótolom.
Szigal, nekem volt türelmem végignézni a filmet, épen ráértem. Pedig a tv az nagyon nem a kedvencem.
Tanaria, van pár fenyőnk, ami szintén bebarnult, nálunk kipusztultak mind. Lassan olyan 20-an. Nem ültettünk újakat. Eper és levendula, no meg nád került a helyükre.
Jó kis csípős hideg van, én azért szeretnék egy kis csikorgó havat.
Nem működik a privát üzenet, ezt már több fórumon is írták, csak azt nem értek, hogy nem sikerül hetek alatt orvosolni a problémát.
Kíváncsian meg is néztem, el is olvastam, de válaszolni már nem enged…
(Mert ami működik, azt el kell rontani!)
Pedig ez a nevetés kitűnő feszültségoldó lehet. Persze, én fatalista vagyok, nem félek, mert aminek jönnie kell, az félelem nélkül is bekövetkezik, ha pedig nem, akkor minek félni? Érted?
És a fenti okoskodás csakis engem érint, az enyéimért azért aggódom…
(Ahányszor Zs.-val együtt utazunk valahová, mindig változatos kalandokban van részünk. Ez érthető is, hiszen ugyanazon a napon születtünk, ha nem is ugyanabban az évben…)
Kíváncsiságból küldtem egy privát üzenetet. Jelezd, ha megkaptad, mert úgy néz ki elment.
Mindenkinek szép napot!
Örömmel láttalak itt, Margaret!
Jó lenne még többet tudni rólatok.
Szigal, én nagyon nem tudtam ezen nevetni.
Jaj, de jó látni Téged, Margaret-Marika!
Isten éltesse a Fiadat, aki ezek szerint most 22.-én 56 éves lett?
Az is öröm, hogy jobban van a lányod, látod, az enyém is! További javulást kívánok Neki, az Anyukájának is nyugodt napokat és gyere közénk gyakrabban! Persze, csak ha az időd engedi és kedved támad a szigetünkre látogatni.
Marika, kár, hogy nem nézted végig, mert a kezdeti humoros helyzetek után csúcsosodott ki és nagyon jó film lett, kitűnő alakításokkal, amelyek az első félórában valóban kissé idétlenek voltak. Talán éppen ez volt benne a "pláne".
***
Holtig tanul az ember, nem tudtam, hogy "lombhullató" fenyők is vannak, erre még soha nem figyeltem fel, köszönöm az információt!
***
Merre jársz? Mesélj is néha, hogyan alakul az ügy a lakókkal? Persze, más is érdekel. Tegnapelőtt, az én Klárikámnál is eszembe jutottál, éppen a Te Klárikád nemrégiben történt temetése kapcsán, akit sokkal több szeretet övezett, mint az enyémet, pedig úgy megérdemelné! Csak a pénz, a vagyon, az örökség vágya néha megöli a szeretetet…
"Akkor már 12 éves voltam." - írod, Tanaria. 1963-ban, Kennedy halálakor még nem, de amikor Gheorghiu-Dej meghalt, 1965 márciusában, már igen, 12 múltál, és biztosan erre céloztál. Én már szinte 20 évesen nem emlékszem, hogy sírtam volna, de tagadhatatlan, hogy nagyobb szimpátia övezte, mint utódját.
***
Utaltam tegnap egy tragikomikus helyzetre. Elmesélem. Kezdem azzal, hogy szeptember óta egyre több és több merénylet történik, főleg egyéni akciók, késelések formájában. Óvatosnak és körültekintőnek kell lennünk, és folytatni tevékenységünket, mert nem engedhetjük meg magunknak a félelem luxusát. Tegnap éjjel, amikor a vonatunk befutott az állomásra már éjfél körül járt az idő, és taxival mentünk haza, hogy ne várakozzunk hosszasan az éjszakai buszokra. Először Zsuzsa címére, aztán pedig az enyémre. Be is szálltunk, bemondtuk a címeket, én elöl ültem, Zsuzsa mögöttem és elindultunk. Arab sofőrt fogtunk ki, kiderült, hogy muzulmán, aki végig fecsegett, időnként kényesebb témákat is érintett.
Zsuzsa hátulról, magyarul:
- Gyere szálljunk ki, gyanús nekem ez az alak.
Mire én:
- Ugyan már, nem kockáztatja a megélhetését, nem kell rémeket látni -, de Zsuzsa egyre feszültebb lett. Elérkeztünk az ő háza elé, és megkértem, hogy nézze meg a taxi számát. Idegesen, aggódva szállt ki, azzal, hogy azonnal hívjam, ha megérkezem.
Az ipse tovább dumált, már politizált is, én tartózkodtam a beszédtől, alig nyitottam ki a számat, és teljesen nyugodt maradtam. A nagy szövegelésben el is tévedt a barátunk, de végre megérkeztünk, fizettem, rendesen adott vissza, sőt még többet is, mint kellett volna, aztán elrobogott.
Azonnal hívtam Zsuzsát. Ő ezzel kezdte:
- 991503.
Kiderült, hogy az én hívásomig egyfolytában a taxi számát mondogatta, hogy el ne felejtse véletlenül.
Hatalmas nevetéssel fejeztük be a beszélgetést.
Jó reggelt!
Mivel is kezdjem? Tegnapra szóló igazolásokkal? Dolgoztam, este későn pedig, éjszakába nyúlóan, tévéztem: megnéztem hogyan köszöntötték a 80 éves Törőcsik Marit. Közben a kevésbé ismert köszöntő művészek kilétét firtattam a tableten, illetve a Google-n. Kedves műsor volt, csak szomorú lettem tőle.
Ma is a munka dominálja a napomat, így ismét keveset leszek. Előtte azonban rendre válaszolok kedves beírásaitokra.
Aztán szép napot kívánok erre a tiszta egű keddre.
Tobbet szerettem volna irni, privi nem mukodik!
Orom olvasni es gyonyorkodni az utaid kepeiben.
Augusztus ota csak a zart topikon vettem reszt!
Nagylanyom atment a nagy muteten.Jelenleg eleg jol erzi magat.Tobb kezelest mar nem adnak,nem birna a szervezete.
Kellemes uj hetet kivanok mindenkinek.
Öröm Téged itt látni kedves Margaret, ebből az következtethető, hogy ha időd engedi bepillantasz ide is
. Van kedved tájékoztatni, jobbra fordultak nálad a körülmények?
Szeretettel üdvözöllek
.
Mindaddig fiatal maradsz, amíg lesznek ötleteid
. Tartsd meg sok évig az aktivitásod
.
Kis túlzással kb. fél órát bírtam, aztán kerestem másik lelkemnek kevésbé "ártó" műsort.
Azért köszönöm a meghívást, talán a következőhöz partner leszek
.
Sajnos privit még mindig nem tudok küldeni, érdekelne a miért?
Pihentető estét kívánok!
Nincs ok aggodalomra, a mi kertünkben is "téli álomra szenderült" a lombhullató fenyőnk. Már "csak" pár hónap és újra zöldbe pompázik
.
Szervusztok !
Emlekszem.
Kisfiam negyedik szuletesnapjan.
Szép napot!
Először csak a pici képekre néztem és az első gondolatom az volt, hogy ez nem Izraelben van. És tényleg.
Én nem tudtam, nem emlékszem a Kennedy halálára. Gheorghiu-Dej-t viszont én is megsírattam és végig néztem a végtelen hosszú temetését. Akkor már 12 éves voltam.
A tegnapi élmények után - volt közöttük egy tragikomikus is - munkás reggelre ébredtem, de benneteket sem akarlak teljesen elhanyagolni.
Még tegnap szerettem volna elmesélni, hogy reggelente első gondolatom általában a következő:
- Milyen nap van ma? Hányadika?
A tegnapi dátumról tudtam, hogy jelent valamit, meg is nézhettem volna a Google-ben, de hagytam, mert tudtam, hogy valamikor a nap folyamán úgyis eszembe jut majd. Így is volt. Dél körül beugrott az 52 év előtti kép: kora este a nemrég említett tízágyas szobában a diákszállón. A hangszóróból (kis doboz az ajtó fölött, mindig a bukaresti rádió műsorát sugározta) zene szól, majd hirtelen megszakítják és drámai hangon jelentik be Kennedy meggyilkolását. Nem tudom, hogyan éltétek át a történéseket, de mi bizony sírtunk. Az az este másfél évvel Gheorghiu-Dej halála, illetve Ceausescu uralomra jutása előtt volt. Amolyan puha diktatúrában éltünk, a televíziós adások csak 1966-ban kezdődtek, és emlékeim szerint Kennedyt nagyon szerettük - biztosan így is volt, ha meg is sirattuk…
Öt évvel ezelőtt már megmutattam az épületet, ahol azokban az években éltem. Elena Sârbu, valamikori kommunista hős emlékére kapta a nevét, de mi nemes egyszerűséggel Szép Helénának neveztük. Tanariával 2010. nyarán bekérezkedtünk a diákszálló udvarára és persze fényképeztem. Most is jó szívvel emlékezem a helyre és azokra az évekre is.
Itt éltem akkor. Az egyszintes épületben volt a menza, a másikban a tanulószobák, ahol bizony sok fehér éjszakát töltöttem. >>>>
Szervusztok!
Elnézést, hogy ma még nem nem tettem tiszteletem, de kicsit elszaladt velem a ló. Most érkeztem haza és nem tehetem meg, hogy nem szólok hozzátok is egy-két szót.
A Drory könyvtár rendezvényén voltunk Givátáimban, nagyon érdekes volt, de részletesen most nem tudnék róla beszámolni - fáradt vagyok.
Közben munka is érkezett, és a következő három nap sem lesz sok szabadidőm, de jövök, amint tehetem.
Jó éjszakát!
Szép napot!
Végignéztem én is. Nagy színészek jó alakítása! Nagyon élethű volt az egész, és persze szomorú.
Végignéztem és nem is aludtam el, csak azon csodálkoztam, hogy a Port.hu-n vígjátékként tartják számon és ha ez vígjáték, én megeszem az összes nemlétező kalapomat. Miután leírtam a fenti mondatot, akkor olvastam el az említett portálon leírt véleményeket és azok nagyrészt akár az én véleményeim is lehetnének.
Valójában jó filmdráma, a szeretetről szól többek között és a generációs különbségekről, de ugyanúgy szól szülő-gyermek viszonyról és nagyon életízű. Az utolsó perceket nagyon átéltem, most is nehéz visszagondolni arra, amin már átmentem, mondjuk másfélszer. Hanem amit Shirley MacLaine végigvitt ezen a filmen, az nem egy, hanem több Oscart is megér, az "űrhajós" Jack Nicholson nem kevésbé.
Jó lenne a Ti véleményeteket is olvasni, remélem, hogy Alsórákosi-Marika is velünk nézte és Tanaria is.
A többi történetem holnap-holnaputánra marad, ha nem pottyan ki a memóriámból.
Jó éjszakát, aludjunk gyorsan, mert reggel nálunk új hét kezdődik és munka.
Nagyon kellett mosolyognom amíg néztem Muszkót. Tényleg nőtt.
Jó, hogy felhívtad rá a figyelmemet, én is megnézem a filmet. Ha sikerül.
Fenci, te fáradhatatlan vagy. Biztos az élvezet teszi. Ismerem az érzést.
Örülök, Fenci, hogy együtt nézhetjük a filmet, kíváncsi vagyok rá nagyon.
Mindig elámulok a kreatív ötleteiden, most is!
Köszönöm, hogy megmutattad, és gratulálok!
És nehogy azt gondoljátok, hogy ennyivel megússzátok!
Szerettem volna privát üzenetet írni és kissé aggódom. Ugye nincs semmi baj és csak a november tesz szomorúvá?
Tudod mit? Küldök egy sorozatot Muszkóról, miközben óriási harcot vív egy papírgalacsinnal, amit azért dobtam oda neki, hogy ne harapdálja tovább a bokámat. Most látom, hogy mekkorát nőtt!
A mozizásban benne vagyok :)
Tulajdonképpen a pálmafát és a fenyőt szeretem a legjobban, közvetlenül utánuk következik az összes fa.
Sajnos elfogytak a dugóim, így 4 fenyővel gazdagodtunk, csak ... hogy nekem még mennyi ötletem van.
Jó estét!
Maradt még egy-két-három témám, de a legfontosabb az esetleges közös mozi. Ma este 21:00 órakor magyar idő szerint egy 1983-as, három Oscar-díjas filmet nézhetünk meg közösen, ha akarjátok. Én biztosan ott leszek ls remélem, hogy nem nyom el az álom. "Becéző szavak" (Terms of Endearment) a film címe, Shirley MacLaine, Jack Nicholson, Debra Winger szerepelnek benne.
Mit szóltok? Megnézzük?
Elszállt egy hozzászólásom, de az én hibámból. Kár, mert bajos újra írnom, a rövid távú emlékezet romlása miatt, de lehet, hogy pontosan erre van szükség - javítani, azt, ami elromlott.
Öt képet ígértem, három már megvan - még felteszek kettőt ugyanazokról a fákról és megint más szögből (1.- 2.), ráadásként pedig egy ismétlést a színes falevelekről a lépcsők fokain (3.), mert ismét aktuálissá vált, mindjárt megmondom, hogy miért.
Tulajdonképpen ezek a falevelek juttatták eszembe az emléket, de a holnapi évforduló is: 138 éve született Ady Endre, aki ugye olyan szomorúan konstatálta, hogy Párisba beszökött az Ősz. Így, nagy kezdőbetűvel. És Párisba, nem Párizsba. Talán nem is a mostaniba…
"Züm, züm: röpködtek végig az úton
Tréfás falevelek."
1968-ban, nagy költőnk 91. születésnapján a férjem rendezte irodalmi esten el is szavaltam a fenti verset a csíkszeredai kultúrházban, és talán még most is gond nélkül elmondom. Román nyelven A fekete zongorát adtam elő, Mihai Beniuc fordításában. És a férjem szerint nem is mondtam, hanem énekeltem
, ugyanis mögöttem egy - természetesen fekete - zongorán a vers zenei kísérete is elhangzott. Csupán 23 évesek voltunk, szépek és fiatalok, tele világmegváltó tervekkel és már a kisebbik fiunkat vártuk.
Szerintem nem beteg. Tavasszal majd meglátjuk.
Szép ez a fa!
A cigányoknak az erdőben fűthető sátruk van, legalábbis azt mesélte az egyik kislány, hogy nem fáznak, mert minden este tüzet raknak. Úgyhogy ők szedik a rőzsét.
Itt is szép az ősz, bár nem olyan látványosan. Néha azért észreveszek ezt-azt.
Öt képet osztok most két részre, de tulajdonképpen ugyanarról az egy-két fáról van szó, csak más és más szögből fényképeztem. >>>>
***
Sajnos, azt hiszem, hogy a Te képeden látható fenyő haldoklik -, valamilyen betegség pusztítja, de még így is fenséges.
Az erdő látványára a rőzseszedő asszonyokra gondoltam, és is szívesen felszedegetném azokat az erdei gallyakat - hasznos gesztus lenne és talán még romantikus is.
Itt gyönyörű ősz van! Ez a "lomb"hullató fenyő a blokkok között van, eddig nem vettem észre.
Ilyen volt az erdő ma egy hete.
Csak egy landoló repülőről lehetett ezt lefotózni. Vagy egy angyal készítette. Csodás!
Tényleg csodálatos egybeesés, hogy ráhangolódtunk Budapestre Ilmának, Alsórákosinak és végül neked köszönhetően!
Örvendek a szép napodnak és köszönöm, hogy megosztottad.
Most nagy szükségem lenne nekem is egy ilyesmire!
Szép napot!
Nagyon örvendek, hogy jobban van Picur! Vigyázz, ne kényeztesd agyon Muszkót, még a fejetekre nő.
Élvezettel olvastam a cica-történelmet. Viszont meglepődtem, hogy már 25 éve laksz abban a lakásban. Mikor telt el ez a negyed évszázadnyi idő?!!!!!!!!!!!!!
És mert a világ egy nagy falu, tegnap gyönyörű képet kaptam Y. rokonától, Budapestről.
Mintegy válaszul Tanaria kolozsvári vészjósló alkonyi felhőire (26046). >>>>
A kép alatt, magyarázatként: A 142 éves szülinaposról…
Fogalmam sem volt, milyen születésnapra utalt, ennyire nem terjed a… műveletlenségem, ezért a hidak korát kezdtem firtatni, míg végül megtaláltam, hogy magáról Budapestről van szó, nem hidakról, nem Pestről és nem Budáról, hanem a mostani magyar főváros tulajdonképpeni születéséről. (És ennek apropóján született a már említett "Budapest, Budapest, te csodás" című beszélgetés is.)
Annál jobban örülök most a "srófnak", hogy éppen a november 16.- és 17.-én tettem fel Ilma képeit - mintegy isteni sugallatként, amolyan "deus ex machina"-ként.
No persze, csakis azért történik mindez, mert nincsenek véletlenek…
A sok izgalom és nyüzsgés miatt tegnap kicsit megfeledkeztem a szigetünkről, bár javarészt ott motoszkál a gondolataimban, bárhol járok és bármit csinálok. Tudjátok, sokszor mondom, hogy: "Ha én ezt a lányoknak elmesélem", noha nem történnek egetverő események, csak zajlik az élet.
Tegnap például Zsuzsánál voltunk, ebéden: a fiatal baráti házaspár jövő héten elhagyja az "inkubátort", és Rámát-Gánba költözik. Ezért ez a mostani találkozás egy kicsit búcsú is volt, bár ezután is találkozgatunk majd, és még sok közös kirándulás terve lóg a levegőben. Ötön ültük körül az asztalt, Y., a munkatársam volt az ötödik, aki az én kisöcsémnek is számít, és mindannyian nagyon szeretjük, egyszerűen azért, mert szeretetre méltó ember, fantasztikusan művelt és egyre jobban beszéli a magyar nyelvet. Sokszor olyan régen hallott szavakat kever a mondataiba, hogy egyenesen ámulatra méltó. Ömlött a tréfa, a viccelődés, a jó humor, elmosódtak a korkülönbségek, nagyszerűen éreztük magunkat. Az előző napok nehéz pillanataira ez volt a jótékony ír!
A kirját-jámi lakásban nem gyűlt össze sok holmi, de mégis van annyi, hogy a költöztetéshez szállítóeszközre van szükség. Ismét egy közös barát lép a képbe, az én számítógép technikusom, K. Gabi, aki - ha emlékeztek - a jó emlékű Rumcájsz-Gábor hajdani topiktársunknak a fia! Neki van egy nagy terepjárója, és felajánlotta a segítségét. Ilyenkor érzek én melegséget a szívemben… Mert ez a világ csupán egy nagy falu.
Ennyit a tegnapról.
Szervusztok!
Jó híreim vannak! Nem hiába ismerem Picurka családfáját (Nagymamája, Pettyeske és anyja, Gombi is valamikori kedvencünk volt. Őket viszont többen szerettük, mert akkor még többen laktunk ebben a lakásban, ahol már több, mint 25 éve élünk. Legelső cicáink, Bumburka és Máu a 90-es évek legelején kerültek hozzánk. Akkoriban még tapasztalatlanok voltunk a cicagondozásban, aztán valahogy hozzánőttünk a feladathoz.
Visszatérve Picurhoz, ő már teljesen jól van, még haragszik rám, de ma éjjel már hozzám bújt és ez kétszeresen jó jel.
Holnap-holnapután Muszkót kell oltásra vinnem, az is kemény feladat lesz, mert már lényegesen nagyobb és a pajkossága is tovább nőtt.
A jó öreg Miki, akinek nem ismerem az eredetét és a kora hozzávetőlegesen 15-16 év, szintén jól van és éveihez illő bölcs nyugalommal figyeli a fejleményeket.
Ennyit a cicákról. Kicsit hosszasan írtam róluk, de ők is életem részei, sőt, fontos részei!
Az örök féltő, gondos Kriszti!
A történeteden mosolyogtam. Már akkor is....?
Szép napot!
Ne aggódj ő teljesen meg bízik bennetek. A ketrectől sem fél, ha egyszer te is vele vagy. Persze, hogy meggyógyul! Kívánom, hogy gyorsan történjen!
