Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Kezdjuk ujra
Létrehozva: 2010. január 19. 16:10
Nekem nagyok hianyzik a topikunk, hianyoznak a topiktarsak, a baratsagok es beszelgetesek. De ahova a kedvenc topikom (Izrael) jutott, abban nincs kedvem reszt venni.
Kerlek benneteket hogy kezdjuk ujra, teremtsuk meg a regi meghitt, bensoseges hangulatot. Beszelgessunk politikarol, oromeinkrol, banatainkrol, gyermekekrol, unokakrol es mindenrol, ami foglalkoztat bennunket. Nem fontos hogy mindenben egyetertsunk (nem vagyunk egyformak) de a sertegeteseket, meg es beszolasokat lehetoleg mellozzuk. Mindenkit idevarok, aki nem bomlaszto szandekkal akar kozenk jonni. Remelem sikerul ujra egymasra talalnunk.
Drága Szigal, Zugolvasók (mint én is), Utazók!
Köszönjük, hogy tartod a frontot ... én is eztteszem kicsiben, újan, a három földrészre szakadt családunkban. Szerencsére nem kell! géppel dolgoznom csak emberekkel, a szemem sem bírja, de a tetszik ott lesz és telefonról olvaslak.
Olyan jó érzés, hogy a mi szinte lakatlan szigetünk néhány lakója időnként méhecske módjára kirajzik a nagyvilágba, összegyűjti a látnivalókat, aztán visszatér, és a kirakós játék darabkáiból számunkra is új élményvilágot nyit! A következő napokban például három földrészen leszünk jelen: Tanaria Angliában, Alsórákosi-Marika - majd kiderül melyik földrészen landol a repülőgépe, én itt a Közel-Keleten, de voltak ám nekünk kötődéseink más földrészeken is - ez már a történelmünk része.
Egyelőre tartanom kell a frontot, és teszem is, minden gátló körülmény ellenére.
Majd csak véget ér ez a hónap!
Jó reggelt!
Korábban akartam kelni, hogy időben kívánjak jó utat a mi világutazónknak, aki most hosszú útra kel, és rövidesen más földrészről gondol ránk.
Marika! Jó utat, kellemes élményeket, megfelelő időt, újabb szépségeket kívánok Neked, magunknak pedig, hogy a fotóiddal ismét újabb tájakat, érdekességeket, kulturális különlegességeket ismerhessünk meg!
Így mi is ott leszünk a hátizsákodban. Gyere vissza közénk épen és egészségesen! Követlek ám a levegőben is!
Felhőtlen délutánt kívánok az idelátogatóknak
!
Gyönyörű, kissé félelmetes felvételek, a profival nem veszem fel a versenyt
!
Szörnyű ez az "újítás", miért kell mindig beavatkozni a megszokottba? Az "elkövető" remélem rosszul alszik
?
Megkaptad az e-mailt? (2-3 napja)
Adalék az előzőhöz:
Nagyon örülök Julika, hogy ennyire elfoglalnak a teendőid - csak így tovább, ez az, ami frissen, fitten, egészségesen és pörgősen tart bennünket, hetvenkedőket. Ahogyan egy 87 éves barátnőm mondogatja: "Míg a gyertya ég…"
Az előző beírásra, ny62-Julikának: Türelemmel várok, és képzeld, még a tavalyi türelmem sem fogyott el, amikor a franciaországi, illetve az konyhádról fotózott képeket ígérted.
Mert én olyan nagyon (sok gy-vel) türelmes vagyok!
***
Ez a mostani viszont egészen más, ehhez foggal-körömmel ragaszkodom, hiszen általad egy kicsit magam is ott voltam. Ott, ahol a 90. születésnapját tömegek ünnepelték. Milyen álszent viselkedés tapasztalható most is a hatalom részéről - igaz, hogy nem először…
Én itt nem "gyújtok" mécsest, inkább egy jó barátom (S. Sándor) frissen fotózott szivárványát másolom ide, Neki, aki már túljutott a szivárványon… Méltó Árpi bácsi emlékéhez.
Fel fogom tenni, de nagyon sűrű napjaim vannak, minden napra esik egy lakásnézés, szállóvendég elment, de holnap jön újabb, nem is sorolom, Mindez pozitív, de fárasztó. És a változó időjárás eléggé megvisel. Ugrál a vérnyomásom, stb.
Most alig tudtam belépni a fórumra-
Mindenkinek
És még:
1. A napkelték változatlanul gyönyörűek, mostanában talán még ennél is szebbek.
2. - 3. Ennek a lilavirágú csodabokornak még mindig nem tudom a nevét.
4. Embermagasságú kannavirág. Rózsanádnak is nevezik - de szépen hangzik!
***
Szép napot zugolvasók és manócskák!
Továbbá - ugyancsak az előző kettő folytatásaként:
Szeptember elején fotózott képek következnek.
Az idei első tűzvirágfa-lángolást május végén fotóztam és még mindig igyekeznek megszépíteni az életünket. A képek dátuma szeptember elejét mutat, de tegnap is láttam, hogy még mindig nem unták meg!
Válasz az előzőre - magamtól mégsem idézhetek!
Tegnap elszaladt az idő, és semmi érdemlegeset nem tettem. Gondoltam, hogy rendet teremtek a szeptemberi képek között, de éppen hogy nekikezdtem - a kevéske eredményt mindjárt felteszem. A kiscica babusgatása rengeteg időt igényel, örömmel és szívesen teszem, közben a két nagy depresszióját is kezelnem kell. Főleg Picurt sajnálom, mert a picike most kitúrta kedvenc helyéről - az én szobámból.
Ma éjjel is nagy eső esett, kellemes 21 fok van, 82 százalékos páratartalommal, de szép időt jósolnak, később 28 fokig emelkedik a hőmérséklet. Ideális kora őszi idő!
Miközben békésen aludtam az igazak álmát, itt megint változtattak, sajnos ismét visszafelé, azaz még rosszabb lett ez a felület. Lelkük rajta, és gratulálok!
Ha így marad, és nem lehet majd tudni, ki mire "válaszolt", idézgetni fogunk egymástól, így leszünk mi nagyok és halhatatlanok. A topik címe mögötti számokhoz is hozzátették a "válasz" szót - számtalanszor, ezen már nevetni sem lehet. Szóval most válaszolok - magamnak, ha már nem lehet hozzászólásnak, netán bejegyzésnek, vagy kommentálásnak nevezni.
Nem is akartam morgolódni, végül így sikerült. Látom, erre járt az ügyeletes Manócska! Mindig mosolyra késztet.
Még egy rövid mondat erejéig, mert kezelésre kell mennem, és a kiscicának is be kell szereznem egyet s mást:
Örömmel jelentem, hogy leesett az első eső, és végre érzem az ázott föld illatát! Az ember lelke is felfrissül tőle.
Legyen szép napunk!
Persze, hogy írok erről a napról, mert nagyon szép, nagyon jó emlékeim maradnak róla. Cfát - mint mindig - gyönyörű, a rendezvény is rendkívül érdekes volt, csak össze kell még szednem a kirakós játék darabkáit és a nap benyomásait, de szívesen teszem. Csak megint szorít az idő és nemsokára kezelésre kell mennem.
Köszönöm a leveledet, Marika, követni foglak, és alig várom, hogy újra mesélj - nagyon jó szenvedéllyel áldott meg Téged az Isten! Kívánom, hogy különleges élményeiddel még nagyon sokáig örvendeztess meg bennünket!
Tegnap, Cfátról hazafelé, hangosan beszélgettünk az autóban - öten utaztunk együtt, és egy adott pillanatban a magyar politikusokra terelődött a szó; mindenki elmondta a véleményét, preferenciáit, de egyben tökéletes volt a konszenzus, hogy Göncz Árpádnál különbet nemigen lehetne találni.
Akkor még jelen időben beszéltünk róla, sőt a kora is szóba került. Lassan szétszéledtünk, nekem és Zs.-nek még egy városi buszra is kellett szállnunk. Ekkor megszólalt a telefon: barátaink, akiktől alig pár perce váltunk el, bejelentették a szomorú hírt. Ez is egy olyan véletlen, amit nehezen ért meg az ember, vagyis véletlenek nincsenek?
Nyugodjon békében a legemberibb magyar államférfi, akit valaha ismertem. Sokunknak példaképünk marad.
***
Julika, szeretném, ha feltennéd a képet.
Ott voltam ma este gyertyát gyújtani Árpi bácsi házánál. Sokan maradtak virrasztani, én nem bírtam, ma 5-kor keltem reggel. De a gyertyám kitart egy darabig. Ha tudom majd felteszem a képet.
Egy nagy EMBER volt, nyugodjék békében
Üdvözlet az idelátogatóknak!
Szomorú napunk lett, "elment" a magyarok többségének kedves Árpi bácsija, 94. éves korában. A blikk.hu-n a 90. születésnapi köszöntésről készült videót nézze meg akit érdekel.
Mi is ott voltunk, és Cipőnek az volt az utolsó "fellépése".
Sajnálom, hogy nem kísérhetem el az utolsó útján
! R.I.P.
Erről és Cfatról jutott eszembe, hogy M.I-né Schwimmel Klárikánk betöltötte a 96. évét
.
Írsz majd a mai napodról
?
Most csak rövid "Jó reggelt" köszönök és indulok Cfátra, ahol jó társaságban egész napos program vár ránk.
Nektek pedig szép napot!
Jó hír: vége van az őszi ünnepeknek, azok minden szörnyűségével együtt - remélem…
Kellemes napot az ide látogatónak!
1. Melyikünk nő magasabbra?
2. A Simron-domb keleti oldala.
3. - 4. Ismét az Anna-fák, a domb lábánál.
Már négy hete készültek, amint a képeken is látható.
Később ismét jövök.
Jó reggelt az erre járóknak!
Mostanában alig tettem fel fotókat, pedig - ha nem is nagy mennyiségben (a minőségről jobb ha nem beszélünk) -, de azért időnként és itt-ott használtam a kis Cannon-gépet.
1. Nyuszi ül a fűben? Á, dehogy!
2. Vonzza a magas ég.
3. Virágok között dalol, csicsereg.
4. Újra és megint - a szépséges völgy.
Sajnos elég gyakran fordul elő ilyen jellegű merénylet. Nem az első, de nagyon szeretném, ha az utolsó lenne, ami most pillanatnyilag elérhetetlen álomnak tűnik. Az araboknak sem jó, és nekünk sem. Köszönöm a linket, sikerült ide is feltennem.
Ha majd forgalomba kerül a vízszennyezésmérő, majd megkeresem a leírását, gondolom lesz prospektus az interneten is.
Addig is örülök a szép gyümölcskölteményeidnek - látod milyen hosszú szó lett belőle? Nagyon étvágygerjesztőek, még ötleteket is jelentenek.
Nem tudom hol élsz, de nálunk már öreg este van: jó éjszakát kívánok!
Two Children Shot in Sukkahs, Lod Takes to the Streets
Furious Lod residents protest after 5-year-old shot in sukkah, suffers skull fracture; 16-year-old girl shot in leg in Binyamin.
Share on facebookShare on twitterShare on emailShare on printMore Sharing Services225
By Avi Shimshi
First Publish: 10/3/2015, 9:10 PM / Last Update: 10/3/2015, 9:33 PM
Koszonom kedves valaszodat
es varom ha majd a bemutato utan ha megis tudnal valami erdemlegeset a talalmanyrol. 
Ami nagyon tetszett
: "....Amúgy engem csak azért érdekel, mert izraeli büszkeség újabb forrása lett....."
Nem igazan jo hireket , szomoruakat olvasok feloletek, de bizom benne rendezodnek a dolgok .
Two Children Shot in Sukkahs, Lod Takes to the Streets
Eélápesztően - Elképesztően
Így jár az ember, ha siet.
A kis cica, Musz-Musz - jó béna nevet adtam neki, de az orvosi kartonjára valamit mondanom kellett, és ez jutott eszembe - jól van és egyre pajkosabb. Már mindent tud, amit egy négyhetes cicának tudnia kell. Eélápesztően aranyos.
Nem hinném, hogy keresi valaki, hiszen a fiúcska - ha jól értettem - maga vitte oda a cicaetetőhöz, hogy valamelyik cica netán örökbe fogadná, ami azért nem éppen így működik. Ha csütörtökön este nem hozom haza, reggelre elpusztult volna, vagy elpusztította volna valamilyen állat. Nem teszek ki hirdetést, azt inkább annak kellene, aki netán hiányolná. Már nehéz is lenne megválnom tőle.
Most már kapkodnom kell magam, vár a nénikém és ma este kezdődik az őszi sorozat záróünnepe, holnapra a Tóra Örömét és a Szukot végét jelzi a naptár.
Majd jövök!
Jó reggelt!
Már nagyon várom azt a készülő "küldeményt", Marika! Tele vagyok izgalommal.
Jó volt a tegnap esti mozizás, de utána kikapcsoltam a tévét, a tegnapi főleg semmittevés alaposan kifárasztott. Ugye milyen hihetetlen? Jó volt a film, nem csalódtam és az esztétikai érzékemet is kielégítette, szép embereket sorakoztattak fel benne. Most egy ideig ezt az Anna-arcot látom magam előtt, ha Tolsztojra gondolok. Micsoda nagy íróember volt, és hogy belelátott az asszonyi-anyai lélek legrejtettebb bugyraiba!
Köszönöm Neked a közös mozizás élményét. Kár, hogy Tanaria most nem láthatta, de majd a sötét novemberi napokon is nézhetünk együtt filmeket, addigra mindenki hazakerül!
Jut eszembe: holnaputántól várhatjuk az első igazi esőt - mondta az okos meteorológusunk. Lassan csökken a meleg, de még mindig erősen párás a levegő.
Kár hogy nem tudtad a kisfiút kikérdezni. Lehetséges, hogy valahol hiányolják, nem kellene néhány tace-paot kitenni a környéken? Nálatok nincs olyan a neten, hogy elveszett-talált cicák? Csak ötlet
.
Szervusz Ibike!
A rám váróra gondolsz? 90% az állás, a pár nap múlva küldöm
.
Ha-ha-ha
ilyennek fog maradni! Bölcs voltál.
Nemsokára "moziba megyünk" ugye?
Jó szórakozást.
Ejnye, ejnye, ejnye. Manócska-nyomokat vélek felfedezni és egyéb semmi?
Nem baj. Azt hiszem, dolgozni fogok, közben jókat mulatok, mert ez a kis piskóta most éppen azt mutatja, hogy játszani is tud. Tegnap már oltást is kapott, egészséges, négyhetes cicmány, aranyos kis bogár. Ráadásul sziámi, kicsit félek ettől, mert még nem volt tenyésztett fajú cicánk. Mindenképpen tele van energiával és nagyon jól érzi magát. A két nagy pedig féltékeny és igyekszem velük is többet foglalkozni, Kriszti úgyszintén. Ja, és felfedezte a drótokat, amiből rengeteg van, hiszen drótkorszakban élünk, nagyon kell vigyáznunk rá. Kinek kell egyéb szórakozás?
Marika, nagyon szépen köszönöm a jókívánságokat, az ünnepelt nevében is, de évtizedek??? Megelégednék még néhány felhőtlen évvel, csak egészség legyen, a többi majd előkerül - ahogyan eddig is előkerült mindeddig.
Tisztázódott már, aminek tisztázódnia kellett? Nekem olyan érdekes találkozásom volt a minap, találd ki, hogy kivel? Ha kitaláltad, kitalálhatod a többit is: elégedetlenség és csupa rossz gondolat, kivéve egyet, aminek viszont szívből örültem. A panaszlavinát pedig szelektíven kezeltem, és magamban mosolyogtam, mert nagyszerűen működött az "egyik fülemen be, a másikon ki."
Látod, Marika? Ilyen "blogra" gondoltam, vagy nevezzük az előzőt maratoni hozzászólásnak?
***
Tanaria utazásáról sem feledkeztem meg, követtem a levegőben, majd figyeltem, hogy ottani idő szerint 20:10-kor a gépe leszállt a Luton Airport-on. Remélem jól utazott és most örülhet a családjának és a két pici lánynak. Alig várom, hogy meséljen, nehezen telik el ez a hónap!
***
A fenti események közepette hívott a csíkszeredai barátnőm, és közben szerettük volna, ha az öt és féléves kis unokájával is beszélek néhány szót. Nem akarta a kislegény, és letettük. Néhány perc múlva ismét hívott, mert közben elmondta a fiúcskának, hogy én macsekbolond vagyok, mire összejött a közös téma: a gyermek lelkesen mesélt az ő cicáiról: Cirmiről (?) és Figaróról (!), mert ebben a témában nincs határ se korban, se távolságban - máris tudunk beszélgetni, ismeretlenül is, igaz én már találkoztam vele: nyolc hónapos korában láttam utoljára. Lám-lám mire a jók ezek a kis jószágok? Úgy örülök!
Jó reggelt!
Látod, Marika, abban is igazad van, hogy pörög velem az élet, és ha nem, hát pörgök én vele.
Tegnap a szokásos programomra - nénike, vásárlás - rájött még egy közlekedési baklövés: rövidíteni akartam az utat és nem a megfelelő buszra szálltam, majd egy jókora kanyarral, gyaloglással érkeztem meg a fodrászhoz.
Szépítés(?) után következtek a délutáni, itthoni rutin teendők, majd alkonyatkor kimentem a cicamenzára és itt kezdődött meg a pörgés.
Valahonnan egy keserves cica-gyerek sírást hallottam, nagy nehezen meg is találtam a forrását, egy szúrós-tüskés bokor alatti mélyedésből láttam két pici kék gyöngyszemet. Vártam-vártam, hátha megjelenik a mama is, de sehol senki. Elindultam a ház felé, hogy megbeszéljek valamit a lányommal - vajon mit?
És ekkor jött a "Deus ex machina" - az isteni beavatkozás, egy kisfiú alakjában. Megkérdezte, hogy tudok-e oroszul, majd megpróbálta héberül elmondani - elég gyengén beszélte, hogy ő hozta ide a picit, miután a mamája elpusztult, ha jól értettem, elütötte egy autó szegénykét. Aztán ahogyan jött, el is ment. Én meg ott maradtam a dilemmával.
Megpróbáltam kicsalogatni a kiscicát - nagyon félt, közben teljesen ránk sötétedett, de… honnan van ilyenkor türelme az embernek? Több mint egy óra várakozás után, a delikvens végre előjött és meg tudtam fogni. Úgy vert a kicsi szíve, kapálózott is, de én gyorsan bevittem a lakásba.
Olyan boldoggá tett a lányom lelkes kis arca, az öröm, a részvét, a szeretet tükröződött rajta, kezelésbe is vette rögtön a kis apróságot! Mindenféle megoldásokat kerestünk a lányommal -, teljes egyetértésben, hogy otthont adunk neki, miközben Miki és Picurka féltékenyen és aggódva figyelték a betolakodót. Miért is van négy szobánk? Találtunk megoldást: Kriszti bevitte magához, én pedig felhívtam az állatorvost. Ma meg fogja vizsgálni, és megfelelő bébitápszert is kapok nála.
Éjszakára magam mellé vettem, még nincs neve -, és elég nyugodtan telt az éjszaka, érezhette, hogy biztonságban van. Nem is merek a gyakorlati következményekre gondolni - találunk azokra is megoldást, mondatja bennem az örök optimista.
Mosolyogva írtam a fentieket, ugye milyen bolondos barátnőtök van?
Jó estét kívánok!
Először is gratulálok a 48. születésnaposnak és hosszú gondtalan életet, jó egészséget az elkövetkezendő ugyanennyihez
,
.
Az Anyukájának pedig legyen vele még sok örömteli évtizede
.
A blogot írhatod ugyan, de azt rajtad kívül ki fogja olvasni? Tekintsd ezt az oldalt blognak, mindenki jobban jár, én mindenképpen. Ugyanis nem olvasok blogokat
.
Olyan "színes", eseménydús napjaid vannak amivel többen sem tudjuk tartani az "iramot".
Nem is említve azokat a fotókat amiket megmutatsz mindannyiunk örömére
.
Köszönöm, hogy feltetted a fotóimat
.
Jönnek a hosszú téli esték és talán blog írás helyett lesz időd megtanítani a módjára
.
"Ezt hozta az ősz. Hűs gyümölcsöket
üvegtálon. Nehéz sötét-smaragd
szőlőt, hatalmas, jáspisfényű körtét,
megannyi dús, tündöklő ékszerét.
Vízcsöpp iramlik egy kövér bogyóról,
és elgurul, akár a briliáns.
A pompa ez, részvéttelen, derült,
magába-forduló tökéletesség.
Jobb volna élni. Ámde túl a fák már
aranykezükkel intenek felém."
(Kosztolányi Dezső: Őszi reggeli)
Jó estét!
Tanaria, jó utat kívánok Neked, jó élményeket, érezd magad nagyon jól gyermekeid, unokáid társaságában. Követlek majd a levegőben, szokásom mostanában, olyan mintha éppen az utazó mellett ülnék.
Ma szép napom volt, már csak azért is, mert 48 évvel ezelőtt lettem először anyuka. Milyen nagyon fiatal voltam!
Délután a barátokkal találkoztam, és felfedeztem, hogy a haifai Cinematec előtti téren is híres izraeli színészek nevét viselő csillagok vannak egyes járólapokon. Eddig még soha nem vettem észre, ma is véletlenül. Megnéztünk egy érdekes, merész és felkavaró dokumentumfilmet azokról a haifai arabokról, akik elmenekültek 1948-ban. Bizony, az éremnek mindig két oldala van és ezt nem árt időnként az emberek tudtára adni. Most különösen aktuális. A filmet követő beszélgetés sajnos angolul zajlott. Nagyon hegyeztem a fülem, ennek ellenére keveset értettem és ezen már javítani sem tudok.
Ha Marika, netán Fenci nem segítenek, kicsit pihentetni fogjuk a topikot, esetleg hozzászólások helyett blogot írok. Miért ne?
Jó éjszakát! Mindenkinek, aki itt jár, ahol madár sem jár.
Jó estét!
Szép volt a stuttgarti séta. Minkettőtöknek köszönöm.
Kiírom a film címét, feltétlenül megnézem majd.
Most elbúcsúzom. Tartsátok a frontot! Lehet, hogy benézek ide, nem tudom, hogy alakul.
Legyen mindannyiunknak szép hónap az október!
Mielőtt újra útra kelnék, és újabb izgalmas kihívások részese lehetek, hadd meséljem el, hogy tegnap megint nagyon jó és egészen új, 2015-ös filmet láthattam, amelynek hatása alól nem tudok szabadulni. Nem olvasok el róla kritikákat ígértem magamnak (aztán mégis megtettem), mert úgysem erősíthetnék meg azt az érzést, hogy életem egyik legjobb filmalkotását láthattam.
A forgatókönyv alapjául szolgáló könyvet is olvastam: Ámosz Oz, Szeretetről, sötétségről címmel jelent meg magyarul 2006-ban, Szántó Judit fordításában. A film címe: Mese a Szerelemről és a Sötétségről. Natalie Portmann rendezése, ő játssza az egyik főszerepet. Nincsenek jelzőim, egyszerűen a székhez szögezett, nem is nagyon akaródzott felállnom onnan.
Ha majd vetítik Magyarországon, Romániában, feltétlenül nézzétek meg.
Ja és még annyit, hogy kevésszer hallottam a héber nyelvet ilyen szépen beszélni, mint ebben a filmben. És a gyermek Ámoszt egy isteni tehetséggel megáldott kisfiú játszotta: Amir Tessler. Zs. barátnőm szerint Gilad Kahana volt a legjobb, az apa szerepében. Közben nagy vitákat olvasok a filmről, egyes vájtfülűek huhognak, mások lelkesednek, akárcsak én.
Ne feledkezzetek meg az ajánlatomról, jó?
Elnézést, az előző a XVII. rész volt!
Alsórákosi-Marika képes útirajza, 2015 - XVIII.
1. Stuttgart: Schiller emlékmű, 1839.
2. Stuttgart:Régi kastély belső udvara, régen bajvívó tér. XIII-XIV.sz.
***
Nagyon-nagyon szépen köszönjük Alsórákosi-Marikának, hogy általa új helyeken járhatunk, új tudnivalókkal gyarapodhatunk. Kívánom, hogy még sokáig kalauzolhasson bennünket szerte a világban!
Alsórákosi-Marika képes útirajza, 2015 - XVI.
1. - 2. Stuttgart: HEGEL szülőháza, születésétől (1770) egészen 1788-ig lakott itt. A második képen a teljes múzeum látható.
3. Stuttgart: Vásárcsarnok, majolika CERES kút 1916-1944. működött. Eredetiként restaurálva 2009. 400 000€.
4. Stuttgart: A 100 éves vásárcsarnok.
Itt vagyok újra. Meg kellett keresnem Marika idei útjának legutolsó bemutatóját, ami - nem is hiszem! -, közel két hónapja, augusztus 3-án volt, a 25388-as hozzászólásban. Most folytatom, és remélem, hogy a következő, néhány hét múlva esedékes újabb útirajz még a júliusinál is érdekesebb lesz. No de mindent a maga idejében!
Alsórákosi-Marika képes útirajza, 2015 - XVI.
1. Baden-Württenberg tartomány fővárosának Stuttgartnak a főpályaudvara. Épült: 1914-24. 160 m széles, tornya 58 m magas.
Turista szempontból kitűnő helyen van a város központjában. Itt nem kellett járművet igénybe venni, gyalog minden főbb nevezetesség elérhető. A látottak
között az egyetlen város ahol a turisták nem térképpel a kezükben közlekednek, minden sarkon "irányjelzők" tájékoztatnak a fontosabb látnivalókról, mi melyik irányba található.
2. Stuttgart: Ha "szólít a szükség" legegyszerűbben könnyíthet magán a turista egy ilyen áruházban.
3. Stuttgart: A pályaudvarról rövid séta az 1,2 km hosszú Königstrassen és máris a Schlossplatzon (kastély tér) voltam. I.Vilmos jubileumi oszlopa, 30 m magas gránit. Tetején Concordia római istennő 5 m magas 5 tonnás bronz szobra. Balra az Új kastély részlete.
Szia! Kérdésedre ugyanannyit tudok válaszolni, mint amennyit a te szócikked is mond. Az idei izraeli Startup-találmányok díjazottja, kereskedelmi forgalomba csak 2016 derekán kerül, addig pedig - részletes leírása, prospektusa se igen lesz.
Amúgy engem csak azért érdekel, mert izraeli büszkeség újabb forrása lett. Egyébként mi ásványvizet iszunk, azzal is főzünk, tehát olcsósága okán (kevesebb lesz mint 50 $) se kerül majd a háztartásunkba.
Mindenképpen nagyon köszönöm, hogy felhívtad rá a figyelmünket!
Jó reggelt!
Elnézést, hogy csak most jelentkezem, csak egy kicsit elszaladt velem a ló.
Marikától is itt vannak a képek, rögvest kezelésbe veszem őket, csak szedjem kicsit össze magamat.
A tegnapi élményemről is beszámolok - remélem nem marad az ígéretek szintjén, és még Tanariától is el kell búcsúznunk…
Jöööövöööök!
Szép napot!
Ez egészen különleges! A levelei, tényleg, olyanok mint a mimózáé. Vajon érintésre össz is csukódnak?
talaltam a neten egy izraeli vizsszenyezes merot, ami 2 MASODPERC ALATT megmutatja hogy a viz ihato-e vagy sem, de nem talatam leirast hogy ezt milyen modszerrel teszi : Ti tudnatok errol valami linket adni nekem ? Elore is koszonet
Is your water safe to drink?
Lishtot’s inexpensive, reusable green light/red light device takes about two seconds to tell you if the water is drinkable or not.
http://www.israel21c.org/is-your-water-safe-to-drink/
Tanaria: remélem még nincs itt az ideje a gép cserének. A fő problémát az okozza, hogy a szolgáltatónak 1700 dolgozótól kellett megválni tavaly a bevezetett új adó miatt. A legjobb szakemberekre szüksége volt az új "nemzeti" szolgáltatónak
!
Nagyon örülök az utazásodnak, de nagyon fogsz hiányozni. Ha teheted, légyszíves tudósíts bennünket onnan is, lehetőleg képekkel.
Ibike: Mint az utolsó kép üzenetéből kitűnik, tegnap este elküldtem, nem tudom "hol éjszakáztak", hogy reggel ment át ?
Legyen örömteli napotok, majd estefelé jövök (ez nem fenyegetés)
.
Ha már megtaláltam a két érdekes, egzotikus fáról összegyűjtött képeket, még felteszek kettőt a témát elindító helyszínről, Tel Simronról - Simron dombjáról, illetve a lábánál lévő Anna-fa ligetről.
Lesznek még képek, más témában, ma vagy holnap, mert a vasárnapról elhalasztott program mára tevődött át.
Látta valaki a szuperholdat? Itt nálunk olyan volt, mint máskor.
Legyen szép napunk és Tanariának küldök egy zabhegyezőt.
1. Akik terepjáróval vagy más járművel utaznak át a Negev sivatagon, nagyon vigyáznak, hogy a fát messziről kikerüljék, mert óriási tüskéi ay autógumit is könnyűszerrel átlyukaszthatják.
2. - 3. Az előbb is mutatott termése érdekes formákat "csavarint".
1. Sittim-fa a Negev sivatagban.
2. - 3. Virágzás.
4. Csavaros termés.
Szóval arról írtam, ami már egy hónapja izgatja a fantáziámat.
Biztosan emlékeztek, hogy a bibliai Tel Simron lábánál nőnek azok az általam Anna-fának nevezett akáciák (nem akácfa, a mimózafélékhez tartozik), és hogy létezésük mennyire fellelkesített. Emlékeztetőül: ennek az afrikai fának itt, közel hozzám van a legészakibb megjelenési helye. Másképpen: Faidherbia albida, Acacia albida, Ana Tree.
Akkoriban figyelmeztetett János barátom, a kalóz, hogy ne feledkezzem meg a fa másik érdekes rokonáról sem, az úgynevezett Sittim-fáról, azaz a Negevi sittimről, másképpen: Negevi akácia, Vachellia Gerrardii, Red Thorn stb.
(János már két hete és még egy hónapig Pesten van, újszülött kislányunokáját pesztrálja.)
Nem szaporítom a szót a bibliai utalásokkal, csak annyit, hogy talán Noé bárkája, vagy a frigyláda is ebből a fából készült. Minden elérhetőt elolvastam róla és leloptam a netről néhány érdekes képet, csak a Ti kedvetekért. Ezeket kerestem tegnap.
Most már jöhetnek a képek.
Jó reggelt!
No a tegnapról is nyugodtan elmondhatom, hogy nem az én napom volt!
Megtaláltam a képeket, írtam a sorozathoz egy jó hosszú bevezetőt, elküldtem és sehol semmi!
Ekkor kezembe vettem a könyvemet, megnéztem a postámat, és mert Marikától se jött semmi, szomorúan, letörten és legyőzötten elvonultam hálószobámba, azaz tettem egy lépést géptől az ágyig.
Nemsokára indulnom kell, de mégis elindítok valamit, amennyire az időmből futja.