Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Kezdjuk ujra
Létrehozva: 2010. január 19. 16:10
Nekem nagyok hianyzik a topikunk, hianyoznak a topiktarsak, a baratsagok es beszelgetesek. De ahova a kedvenc topikom (Izrael) jutott, abban nincs kedvem reszt venni.
Kerlek benneteket hogy kezdjuk ujra, teremtsuk meg a regi meghitt, bensoseges hangulatot. Beszelgessunk politikarol, oromeinkrol, banatainkrol, gyermekekrol, unokakrol es mindenrol, ami foglalkoztat bennunket. Nem fontos hogy mindenben egyetertsunk (nem vagyunk egyformak) de a sertegeteseket, meg es beszolasokat lehetoleg mellozzuk. Mindenkit idevarok, aki nem bomlaszto szandekkal akar kozenk jonni. Remelem sikerul ujra egymasra talalnunk.
Megkezdődött. De tényleg, izgulok, ahogy kell. Még hármat alszom és repülök.
Alsórákosi, csak nem kell lecseréld a géped?
Csak várom a képeket mindkettőtöktől.
Jó éjszakát!
Szép estét kívánok!
Tegnap korai volt az öröm, reggelre előállt a 2 héttel ezelőtti hiba
!
Délelőtt elballagtam a szervizbe a "műszerrel", de ismét a szolgáltatóhoz lettem irányítva.
Kora este több mint 1 órás telefonos javítás próbálkozást követően felajánlották a térítéses hibakeresést-javítást. Elfogadtam, (az akasztásomon kívül bármit) mi mást tehetnék, fizetek csak már működjön a "játékszerem"!
Tudom, élet az élet gép nélkül is, de az ember amit megszokott nehezen mond le róla.
Most küldök néhány képet a tegnapi mellé, remélem sikerül
!
Igen, például idézetek jutnak eszembe. Versek és mindenféle dalok, gyengécske szövegekkel. Mert néha "oly egyszerű az élet". Ugye?
Keresek bizonyos képeket és sehol sem találom, pedig Nektek készítettem elő, van már egy hónapja is. Semmittevéssel is telik az idő és ismét este van.
Meg kell találnom azokat a képeket, hogy elindíthassak egy újabb képsorozatot.
Marika képeit is várom.
Annak pedig különösen örülök, hogy a humorodnál vagy! Megkezdődött már a zabszem-szindróma?
Szép napot!
Milyen az, ha túlságosan kipihened magad?
Idézeteket hoz ki az emberből?
Délelőtt elmúlt, képek nincsenek.
Jó reggelt!
Alaposan kipihentem magam, talán túlságosan is. Ma délelőtt sort kerítek a képekre is, végre Marikától is érkezett egyetlenegy fotó, remélem mielőbb folytatja.
Legyen szép hetünk és hóvégénk, részemről igyekezni fogok megszépíteni. Mert: "még nyílnak a völgyben a kerti virágok...", sőt "kék az ég és zöld a fű", és a tenger csak úgy ragyog!
Szép napot!
Természetesen abszolút természetes volt, és a drága, ötletdús gyermekeinknek köszönhetően, tényleg vidáman telt. Most ne rontsd el hálálkodással. Ha tudnád, mennyire üres maradt a ház, a város miután elmentetek! Ma 28 éve a vonaton zötyögtem visszafele egyedül...Emlékszem, nagyon sütött a nap.
Remélem, nem bántad meg, hogy lemondtad a mai programodat. Legalább pihend nagyon jól ki magad. Hagyd a munkát, megvár.
Én is zöldpaszulyt készülök főzni holnapra.
Ma reggel bal lábbal keltem és minden programomat lemondtam, túl fáradt vagyok és munkám is akad bőven. Főztem egy fazék finom zöldbablevest, másképpen zöldfuszujka-levest, és most van egy magamnak ajándékozott fél órácskám.
Tanaria, azt hiszem, hogy még soha nem köszöntem meg neked, úgy igazán, hogy abban a hosszú hónapban, amikor hajléktalanok lettünk (a lakást le kellett adnunk, ahhoz, hogy megkaphassuk a zöld fényt jelentő kék útlevelet - még a diktatúrában voltunk akkor), szóval, hogy az indulásig ne legyünk se földönfutók, se barlanglakók, Te a lakásodba fogadtál ötünket, és tetted ezt olyan magától értetődő természetességgel, hogy magam is természetesnek éreztem, pedig biztosan nem volt könnyű, a túrós szendvicsek árán sem!
Ha jól emlékszem, Anyukád is ott volt Nálatok akkor, vagy Bori néni? És volt neked négy kiskorú gyermeked, mi öten, hányan is voltunk összesen? Mégsem emlékszem egyetlen olyan pillanatra sem, hogy azt éreztem volna, a terhedre vagyunk. Mondd, hogy csináltad? Igen, és kávét sem lehetett kapni, persze, azért hozta a férjem az állomásról? És ugye "zabkávé" volt, nem babkávé? Jaj, hogy elhalványultak már az emlékek… Mennyi jót kaptam Tőletek! Egy élet nem lenne elég, hogy megköszönhessem. 
Szervusz, Marika!
Ha úgy bejönne a lottóm, ahogyan az este biztosan tudtam, hogy együtt nézzük a filmet, nahát! Neked tetszett? Majd ha visszaolvastál, jelentkezz újra, jó?
Tegnap volt egy hosszú meglepetés-beszélgetésem Tanariával, aki nemsokára elrepül Angliába, és októberben nemigen lesz ideje velünk foglalkozni. Aztán meg jön - ugyancsak októberben - egy valamivel rövidebb periódus, amikor Te is hiányozni fogsz, jaj-jaj, mi lesz velem? A hűtleneken már nem morfondírozom, biztosan jobb dolguk is akadt és ha jól vannak, jól érzik magukat a bőrükben, akkor minden rendben. Nem kell a dolgokat túlragozni. Októberi topikolásunkat majd kisebb lángra teszem, és legfeljebb magammal beszélgetek - néha az is kell! Esetleg blogot írok - aztán majd, ha ismét összejövünk, beszélgethetünk is. Szóval, azt akartam mondani, hogy nincs vége a világnak, majd csak egymásra találunk ismét, ahogyan azt Kriszmam-Eszter olyan kedvesen megfogalmazta, nem is olyan régen…
Várom a képeket, hátha sikerül iderepítened őket!
Örömteli szép napot kívánok az idelátogatóknak
!
Sajnos semmi változás, kb. 2 hete nem működik a levelezés, se ki- se be
.
Visszaolvasni még mindig nem volt időm, viszont tegnap este csatlakoztam filmet nézni
.
Megkísérlem ma az "elszabotált" képeket elküldeni, sikerben nem reménykedek
.
28 év. Hmm. Ha visszagondolok az utolsó hetekre amiket együtt töltöttünk, van ott mindenféle emlék. Nekem óriási volt, hogy V. minden reggel elment kávéért az állomásra és csomagolt nekem tízórait. Minden nap túrós kenyeret, mert pont azt osztottak akkoriban.
Jaj, és még rengeteg vicces dolog eszembe jutott most... Mikor a gyerekek felvették, amikor viccet mesélt...
És mindeközben nagyon szomorúak voltunk.
Na, jó éjt, aludjunk jól.
Bizony én csalódtam, de nagyon-nagyon kellemesen! Remélni se mertem volna, hogy ennyire lebilincsel! Volt ott bizony orosz hangulat, és minden ami ehhez kell, ráadásul szép színészek játsszák a szerepeket, remekül, kifejezően, meggyőzően. Jó volt, és alig várom a folytatást, annak ellenére, hogy emlékszem a tragikus végére.
Ma már nem lesz időm fotókat butítani, holnap hajnalban kelek, hogy befejezzek valamit, aztán irány a nénihez, utána pedig a 31. Haifai Filmfesztivál egyik filmjét nézzük meg barátokkal, este pedig kezdődik a sátoros ünnep, a 8 napig tartó Szukot. A nyolc nap alatt még legalább három filmet szeretnénk megnézni a sokból, ez aztán a bőség zavara! Zajlik ám az élet!
Holnap pedig emlékkavalkád - 28 éve, ugyancsak vasárnap érkeztünk Izraelbe. Mintha tegnap lett volna, ugye Tanaria? Milyen fiatal voltam, alig 42, Te pedig a harmincas éveid derekán. Mikor telt el 28 év? Amúgy szimpatikus szám: 4 x 7...
Jó estét!
Kíváncsi vagyok, neked tetszett-e? Rám nagy hatással volt. Sajnos a második részt nem fogom jövő szombaton megnézni, de majd megnézem egyszer a netről.
Az igaz, hogy képeket rég nem tettél fel, és hiányoznak. De hogy kit tudsz velük idecsalogatni, nem tudom...
Jaj, szörnyű, hogy már a Manócskák nyomait sem fedezem fel. Elkeserítő.
Lehet, hogy képekkel kellene idecsalnom őket? Talán majd, film után.
Mozizunk együtt ma este is? Valamivel kevesebb mint egy fél óra múlva, magyar idő szerint 19:30-kor az Anna Karenina 2013-as tévéfilm I. része megy a Dunán, olasz-német-francia-spanyol koprodukció. Csak azt nem tudom, ki és hogyan fogja elénk hozni azt a tolsztoji és orosz hangulatot? A háború és béke amerikai megfilmesítését sem szerettem, annál inkább a Bondarcsuk-féle, hamisítatlanul orosz légkörű alkotást. Soha sem felejtem, hogy a nagyon hosszú film után a Garibaldi-hídon imbolyogtam hazafelé, át a Szamoson, és annyira Natasának éreztem magam! - Mai napig is felejthetetlen az az érzés, pedig közel 50 éve már.
Jó reggelt!
Szánom-bánom, de bizony a tegnap nem volt már se erőm, se kedvem topikozni. Örömmel nyugtázom viszont, hogy Alsórákosi-Marika megjavult technikailag, kár, hogy csak jelbeszédre érdemesített bennünket. Hátha mára "megjavul" a mesélőkéje is!
Tanaria, Te a hűség megtestesítője vagy, köszönöm.
Ha már hűségről esik szó, tegnap postán érkezett hozzám egy régi, közel 28 éve írt és azóta őrzött levelem fénymásolata. Egy másik, ugyancsak hűséges barátnőm küldte, ugyancsak Kolozsvárról. Jó és igaz a mondás: "Madarat tolláról..."
Ma még jelentkezem, időnként. És Ti, hűségesek?
Szép napot!
Örvendek, hogy megjavult a géped. Miket csinálsz mostanában? Ugye, jól vagy?
Ó, de jó látni ezt a képet! Minden képe él, valahogy nagyon egyedi módon.
Mostanában, sajnos rossz kontextusban, sokszor eszembe jutott híradó nézés közben...
Köszönöm ezt a verset, igyekszem betartani az üzenetét.
Szép napot!
Köszönjük szépen! Még van itt sok szép rózsa. Az lenne a szép ajándék, ha lefényképezhetnéd ezeket.
Megint egy srófra járt az agyunk. Én is azzal köszöntöttem ma reggel Anyukám, hogy jövőre ugyanekkor, ugyanitt.
Nem leszek ünneprontó, ugye, ha megemlítem a mi drága (Kar-pa-mer) Mercikénket, aki szintén ma lenne 62 éves és a névnapját is ma ünnepelné. Emléke bennünk él tovább - kitörölhetetlenül.
Merci gyönyörű fotóját kerestem meg, címe: "Ősz a Murán".
Ma nem lesz semmi túl-ten-gés.
Mindjárt indulok a nénikémhez, utána ügyintézések, kezelés, piac, délután-este pedig egy - őszi ünnepeket köszöntő - kedves ünnepségen veszek részt, a Kiryát Jám-i emigrációs központban, ahol majd képek is készülnek - remélem. Hosszú nyaralásából végre hazakeveredett Zs. barátnőm is, mindkettőnket meghívtak a zenés-táncos eseményre, így az élmény csak fokozott lehet!
A mai szép naphoz illő gondolatokat találtam a Zsoldos Andor-kötetben.
Tanariának ajánlom:
BOLDOGSÁG
Ember! Akarsz-e boldog lenni?
Akarj! Nem áll utadba semmi.
Csak néhány szó a titkok titka.
Kulcs, mely az aranyzárt kinyitja.
Egyszerű, mint maga az Élet,
Vagy, mint az utolsó Ítélet.
A hópehely sem könnyebb ennél:
Élj úgy, mintha Ember lennél.
(Budapest, 1946)
Boldog születésnapot kívánok Tanariának és Anyukájának, jókedvet, egészséget, sok mosolyt az életükben és azt szeretném, hogy jövőre, ugyanitt, vagy akárhol, hasonló gondolatokkal köszönthessem mindkettőjüket, szeretettel.
Isten éltessen!
A mellékelt rózsákat együtt fényképeztük, amikor a Monostori úton "eregeltünk" lefelé, Kolozsváros központja felé. Öt éve már annak a felejthetetlen sétának… És még mennyi örök életű emlék van a mi barátságunkban!
Egész napom ezzel telt el:
* A belinkelt cikkben (25723) szó volt az Őrség a Rajnán című filmről, amelyben Lukács Pál (Paul Lucas) Bette Davis-szel játszott. Ezért az alakításáért kapta az Oscar-t. Sajnos a filmet nem tudtam megnézni, de a mostani linkben van hat nagyon érdekes kép ebből a filmből. A kép alatt lévő fotómasinára kell kattintani.
* Rengeteg adatot találtam Peter Lorre-ről, aki talán a világon legismertebb magyar származású színész. Lövenstein Lászlóként született a Felvidéken.
* Ugyancsak sokat olvashattam Várkonyi Mihályról, a Nemzeti Színház valamikori színészéről, aki Victor Varconi néven vált nemzetközileg ismertté és elismertté.
Miután enyhe szédüléssel kerültem ki az említett labirintusból, titeket sem fárasztalak tovább!
Szia Tanaria, engem is szép emlékek kötnek ahhoz a környékhez, és sajnos, nem csak szépek - meséltem már Neked a nehéz kolozsvári időkről is. Milyen igaz az a közhely, hogy az idő mindent megszépít! (Azért közhely, mert igaz, vagy az igaz dolgok válnak közhellyé?)
***
Kaptam ma egy kedves üzenetet valakitől, aki még májusban járt a topikunkon, aztán nyom nélkül eltűnt. Kiderült, hogy nem igazán ismerte ezt a fórumot, és eltévesztette az irányt. Nem baj, a lényeg, hogy megtalált és remélem, lesz folytatása is! Itt él 40-50 kilométerre tőlünk. Nagyon örültem neki.
***
Micsoda labirintus ez az internet, Ariadne fonala kell hozzá, hogy kikeveredjünk belőle! Mindjárt elmesélem mai kalandjaimat.
Először azonban hadd mondjam el, hogy megtaláltam a Világ Igaza Zsoldos Andor fája alatti táblát, szerencsémre az emlékezést nagyban segítette egy játék: 2012-ben pesti barátokkal járkáltunk a Jád Vásém erdejében, és azt játszottuk, hogy aki magyar nevet talál a táblákon, kap tíz sékelt. A meccs döntetlenre végződött, de minden táblát - így a Zsoldos Andorét is lefényképeztem. A tábla a magyar százados nevét örökíti meg, nem a színész-költőét, ahogyan azt végre kiköböztem.
Ezt most nem tudom elolvasni, de majd egyszer biztosan jól fog esni végigolvasni.
Most mindjárt el kell mennem, muszáj a befejeznem már ezt az ügyintézést. Végre most már itt hagyhatom Anyukámat egyedül. Ez óriási!
Szép napot!
Egyszerűen szép vers.
Ma Kolozsvár egyik legszebb utcájában volt intéznivalóm, a Rákóczi utcában,persze nagyon szubjektív vagyok, mivel a környéken nőttem fel. Sokat gondoltam közben rád, mert ott is sétáltunk együtt. De jó lenne még...
Még egy szóra, esetleg többre is:
Az imént hozott szócikkben szó volt Lukács Pálról, a Vígszínház hajdani színészéről, aki Oscar-díjjal (1943!) is öregbítette a magyar színésztársadalom hírnevét. Lenyűgöző olvasmányt találtam róla - igazi ünnepi lektűr!
Semmit sem tudtam róla és most a felfedezés örömével írom ezeket a sorokat.
Hogy mik vannak!
Jó reggelt!
Ezt a csendet el sem lehetne képzelni. Időnként enyhe szellő mozgatja az ágakat, el-elröppen egy-egy madár, de ember sehol, autók, járművek se, kihalt a világ. A nagyváros megszokott zaja elült, a mozdulatlanság meditációra, gondolkodásra, magunkba nézésre buzdít, és ehhez nem is kell vallásosnak vagy hívőnek lenned. Teljesen áthatja a lelked valami különleges érzés: miért, mi célból vagyunk mi itt a Földön vajon?
***
A véletlen ismét elém sodorta a témát. Van itt a polcomon egy verskötet, Szürke porszem a címe, Zsoldos Andor írta, Los Angelesben jelent meg, 1974-ben. Már találkoztam néhányszor a nevével, van egy sokat szavalt verse, Huszonnégyen voltak címmel, sőt rémlett, hogy az Igazak Erdejében, a Jád Vásémben is láttam egy fa alatt ezt a nevet. Kíváncsi lettem, és mit találtam? Két Zsoldos Andorról van szó, és mindkettő 1893-ban született, mint az én apám! Egyikük százados volt a magyar hadseregben és emberségesen bánt a zsidó munkaszolgálatosokkal - meg is kapta a Világ Igaza kitüntetést. A második Zsoldos Andor zsidó színész, újságíró, drámaszerző, producer. Szép emberközeli verseket is írt, ezek közül íme az egyik (de majd sor kerül még kettőre):
LELKEM
Lelkem:
Lebegő lepke.
Arcom:
Bánatok leple.
Szemem:
Könnyező márvány.
Szívem:
Őszi szivárvány.
(California, 1972)
Beállt az ünnep és vele a tökéletes csend. Hallgassátok velem a Kol Nidrét a legszebb feldolgozásban és ekőadásban.
Ha valakit érdekel, majd hozok egy zsinagógai változatot is - nem kevésbé felemelő.
Szép napot!
Nagyon szép a gyertyád. Veled emlékezem.
Jó reggelt!
Kedvem szerint ma egy kis túltengést produkálnék itt a topikon, meglátjuk, hogy időmből futja-e vajon.
Tele vagyok várakozással, noha semmi konkrétum nincs mögötte. Ma reggel a csillagászati őszt akartam köszönteni, erre kiderül, hogy 2015-ben csak szeptember 23-án, tehát holnap kezdődik. Ez most azért is érdekes, mert holnap van, azaz ma este kezdődik a zsidóság talán legszentebb ünnepe, a Jom Kipur, magyarul: Engesztelés Napja. Számomra inkább a csend ünnepe, a lelki egyensúly köszöntése, hiszen egyenesbe jöhetünk önmagunkkal és embertársainkkal. Kár, hogy csak erre az egy napra.
Ennek az ünnepnek egy csodálatos zenei megnyilvánulása is van, a Kol Nidré - erről talán ma este. Emlékszem hogy hét évvel ezelőtt, Biszli és én egymással szinte versengve tettük fel a zenés imádság több változatát - egytől-egyig gyönyörűeknek bizonyultak. De rég is volt Istenem! Másik emlék, hogy Kriszmam minden évben elmondta, hogy mennyire nem szereti az ünnep csendjét - én pedig, hogy nekem mennyire jó. Vajon ha eljön a mi időnk, találkozunk-e velük odafenn? Hiszen nem múlhatott el minden nyomtalanul…
Sajnálom, hogy ma mégsem mentem el Rumcájsz-Gábort meglátogatni, pedig megbeszéltük Magdival. Azt hiszem, jobb, ha megelégszem a haifai temetővel, elég messze van az is.
Ezen a napon mécsest gyújtunk a halottainkért. Lobogjon a kegyelet lángja itt is, Biszli, Gábor, Nimród-Kati, Ervin, Kriszmam-Eszter, Évuska emlékére, hiszen életünk részei voltak Ők. Nyugodjanak békességben.
Szép napot!
Most már aztán tényleg idegesít ez a kötelező reklám, vagy mi a szösz akar ez lenni. Rám erőszakolják a csúnya szavakat!
Természetesen, Laciék alatt az egész kis családot értettem. Négy-öt órát voltak nálunk. Hamar elrepült, de nagyon jó volt, sok megbeszélnivalónk volt. A gyerekek nagyot nőttek és kamaszodnak! Öröm volt velük lenni.
Katiék múlt szombaton mentek vissza, már egy hetet ledolgoztak azóta.
Még egy egész sor elintéznivalóm van az utazásomig, úgyhogy hamar el fog telni ez a kilenc és fél nap.
A tesztelés egészen jól sikerült, Marika, és köszönöm, hogy beszámoltál a dolgok állásáról.
Azért hadd mondjam el, hogy elég béna lehetett az a műszaki, és egyáltalán nem… szaki. Nem is értem: ma, amikor minden álló és mozgó helyen (vonat, autóbuszok) WiFi működik, miért nem tudja azt Nálad életre kelteni? Netán kicserélhetné a routert, már csupán a mundér becsületéért is. Na mindegy, én aztán igazán nem vagyok szakember.
Remélem, azért péntektől elérhető leszel, és azt se felejtsd, hogy tartozol némi képekkel is. Jé, tudod, hogy a napokban már egy éve, hogy másodjára Perzsiába utaztál?
Gyere mielőbb, mert nagyon várunk!
Amint azt a hozzászólásod alatt is láthatod, nagyon tetszett ahogy a filmet és hatásait összegezted, arról már nem is szólva, hogy teljesen egyetértek Veled. Abban is, hogy tanítani kellene és követendő példa kellene legyen. Mert csak így helyes, ha már két ember nem tud egymás mellett élni. Még mindig a hatása alatt vagyok…
Szombaton este ismét egy klasszikus alkotást láthatunk, ugye ismét együtt nézzük az Anna Kareninát? Micsoda gyöngyszemek…
Említetted, de csak röviden, hogy meglátogattak Laciék. A gyerekek is velük voltak? Mondj egy-két szót az együttlétetekről, jó? És Katiék már visszarepültek Angliába? Jé, még pár nap és a te géped is felszáll…
Jó reggelt!
Tegnap úgy, de úgy elástam magam a munkába, hogy megszűnt számomra a világ. Elnézéseteket kérem, ha elhanyagolva érzitek magatokat, mint ahogyan a pici lányom mondta a minap. Ráadásul önkéntes munkáról van szó és éppen az benne a szép, hogy teljesen le tud kötni.
A "jó reggelt" mellé még jó hetet is kívánok Nektek! Szép hét lesz, tele ünnepekkel, és a rákövetkező is.
Ez egy teszt, tegnap a 71. órában jött a szolgáltatótól a műszaki szaki.
Elidőzött egy ideig, de a levelezést és a wifit nem tudta életre kelteni
.
Jelentsem újra a hibát és nekik ketyeg a 72 óra.
Mivel a hétre más programom lesz, a hiba javítás eltolódik péntekig.
Próbáljátok megtartani az izraeli ruha szavazást a 8. helyen
.
Szép napot!
Már nem is emlékeztem, hogy milyen reálisan bemutatja a nő helyzetét a családban, hogy el tud romlani egy szerelmi kapcsolat. Pont a férfi emeli ki a film üzenetét, amikor elmagyarázza a fiának, hogy miért ment el az anyja. És végül csodálatos, hogy mindketten a gyerek érdekét tudja szem előtt tartani, pedig a szív megszakad ebben.
Ez a film, szerintem, mind a mai napig (sőt) egy követendő példa, egy figyelem felhívás a házastársaknak.Szomorú, hogy nem kellett volna elválniuk, mert a szeretet meg volt.
Jó reggelt!
Nehéz hét kezdődik, már a mai nap is az lesz. A tegnap esti filmhez még annyit, hogy továbbra is előkelő helyen marad a tízes toplistámon.
Nagyon remélem, hogy ha majd bekukkantok, lesz is mit olvasnom. (?)
Szép vasárnapot!
Teljesen beleéltem magam a cselekménybe, a történésekbe, a játékba, fantasztikus volt. Ennél tökéletesebben nem is lehetne elképzelni az igazán önzetlen szülői szeretetet. A színészi játékról nem is beszélek, mert kicsitől nagyig és visszafelé annyira életszerű volt, hogy közben el-elfelejtettem, hogy játék. Sodort, elvarázsolt, benne voltam egészen.
Elnézést, ha ez a reagálás túl patetikusra sikerült, de most így érzem. Nem is gondoltam közben, hogy legalább harminc éve láttam először. Visszavitt az időben.
***
Jó éjszakát, és örülök, hogy együtt lehettünk!
Akkor, dőljünk hátra és élvezzük a filmet.
Jó szórakozást!
Szervusztok!
A változatosság kedvéért, természetesen dolgozom. Az is eszembe jut, hogy alaposan elhanyagoltam a fotózást és a képekkel kapcsolatos ezt-azt, de mostanában tényleg sok minden összegyűlt, és olyan jó lenne, ha a tempóm legalább olyan lenne, mint mondjuk 10 évvel ezelőtt.
Most csak azért írok, hogy közöljem, tegnap beszélgettünk Alsórákosi-Marikával, vele hál'Istennek minden rendben, csak több napja nincs internetje, de remélhetően hamarosan megoldódik a probléma. Mindenkit üdvözöl és miután a ma esti filmről is szó került, örömmel csatlakozik az együtt mozizók virtuális csapatához. Ez pedig olyan jó érzés!
Szép hétvégét, valamelyik munkaszünetben még jelentkezem.
Igen, ez nagyon szomorú. Jó, hogy te ott vagy neki, de ő biztos a családjára gondol. Ilyen az élet. Mindenképpen szerencsés, hogy megtalált téged.
Persze, tudtam, hogy csak nyelv-, akarom mondani ujjbotlás volt!
Remélem Marika is csatlakozik hozzánk, és Fenci, hiszen ő is Meryl Streep rajongó.
Ma nagyon szomorú vagyok. Egy híres szemészprofesszornál voltunk a nénikével, nem sok jóval bíztat, de teljesen magára hagyta a családja és ez az, ami elkeserít. Két gyermeke közül az egyik meghalt, a másik sehol sincs, és az öt unoka is csak a koncra éhes. Nem is látogatják szegényt. Szégyellem magam helyettük is. Engem - úgy érzem - az Isten küldött neki, vele vagyok, ha tehetem és nem csak a fizetségért. Februárban lesz 90 éves, nem hall, alig lát és teljesen tiszta a tudata. Ez a tragédia, nem a mi kis kellemetlenségeink.
Most egész hétvégén dolgozom, ismét az újabb munkával, de vasárnap reggel megint megyek hozzá. Úgy felragyog az arca, amikor meglát! Már amennyire lát.
Szép napot!
Nem a tegnaphoz viszonyított holnap, hanem mától holnap.
Ez tényleg neked nagyon fekvő munka, de a mai két felfedezés valóban óriási!
Akkor holnap együtt filmezünk. Szerettem ezt a filmet már a szereposztásért is.
Jó éjszakát!
Ma különben fantasztikus napunk volt. Kezünkbe került egy régi irat, amelynek dátuma: 1956. szeptember 17-e, tehát pontosan 59 éve történt, hogy Y.-nek és szüleinek, valamint még sok más utasnak, bevándorlónak a hajója megérkezett Haifa kikötőjébe. Y. még nem volt hat éves. Most kellőképpen meg is hatódott ettől a felfedezéstől.
És ez még semmi! Ugyanabban a régi borítékban értékes eredeti okmányra bukkantunk, Y. apai nagyszüleinek Szolnokon kiadott házassági anyakönyvi kivonatára, amelynek dátuma 1900. augusztus 29!
Milyen kár, hogy nem lettem például levéltáros, nagyon értékes és érdekes munka régi leveleket, iratokat találni, olvasni, egyáltalán feldolgozni!
A fenti kettőt azonban ma semmi más hír nem szárnyalhatta túl!
***
Időben szólok: szombaton, magyar idő szerint 20.35-kor lehet szó közös mozizásról? Akkor nézhető meg ugyanis (számomra sokadszor) a klasszikussá vált Kramer kontra Kramer, amely az én tízes toplistámban mindig jelen lesz. Mi a véleményetek, megnézzük még egyszer?
***
Most pedig: Jó éjszakát!
Minden szempontból áldatlan ez a helyzet. Van itt egy topik (Menekült), beleolvastam az úton és égnek áll a hajam. Mindenki okoskodik és adja a jól értesültet, na látod, ezért nem mondok én semmit. Esetleg csak annyit, hogy az itteni média talán húsz év alatt sem foglalkozott annyit Magyarországgal, mint az elmúlt 17 napban. Pro és kontra, de főleg az utóbbi. Nem vagyok tőle boldog, de a tűzfészkek meg a veszély hozzánk kissé közelebb vannak… És valamivel többet is tudunk a felmerült problémákról. Igaz, mi csupán szíriai sebesülteket kezelünk az északi kórházakban, de ennek nincs hírértéke, ez számunkra természetes. És nem verjük nagyra a dobot, se pedig össze-vissza.
Szia! Teljesen logikus, amit írtál, amúgy a szövegösszefüggésből is az derül ki, hogy új hír, vagy következő hír? Csak azt nem értem, miért felkonf? Netán van lekonf is?
Mint felcseng és lecseng? Na jó, csak kekeckedek, egy fantasztikus nap után csak szabad nekem, nem?