Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Kezdjuk ujra
Létrehozva: 2010. január 19. 16:10
Nekem nagyok hianyzik a topikunk, hianyoznak a topiktarsak, a baratsagok es beszelgetesek. De ahova a kedvenc topikom (Izrael) jutott, abban nincs kedvem reszt venni.
Kerlek benneteket hogy kezdjuk ujra, teremtsuk meg a regi meghitt, bensoseges hangulatot. Beszelgessunk politikarol, oromeinkrol, banatainkrol, gyermekekrol, unokakrol es mindenrol, ami foglalkoztat bennunket. Nem fontos hogy mindenben egyetertsunk (nem vagyunk egyformak) de a sertegeteseket, meg es beszolasokat lehetoleg mellozzuk. Mindenkit idevarok, aki nem bomlaszto szandekkal akar kozenk jonni. Remelem sikerul ujra egymasra talalnunk.
Jó reggelt!
Gyönyörű napos melegre ébredtünk.A megszokott kora reggeli ébredésemkor azért kijelenthetem, ma végre aludtam. Most a jetlag rendesen elkapott. Egy óra múlva, meleg ide vagy oda, nyújtok egyet dinamikus jógán, mert úgy érzem kell!
Itthon, a vihar kicsit szétszedte a kertünk. A kapucsengő valahova eltűnt, egy piciny darabja látszik összesen. A zsindely, porkék formában a ház körül. A gaz és a fű térdig ér. A kipakolt virágok rozsdabarna leveleket kaptak. Nos, azonnal nekiugrottunk a kertnek. Igen ám, de a gyomlálás, ültetés, metszés, cserepek ide oda cipelése, nem mindennapi munka, segítséget is kérhettem volna, de persze nem tettem így szépen "beállt" a jobb alkarom. Még szerencse, hogy van itthon kínai csodatapaszom. Gyógyszer helyett tökéletes! De, alakul a kert.
A medencénk, a 18. nyarat tapossa.10 év garancia volt rá. De, él és virul,... a kert jelentős részét birtokolja. A fiúk igen, én még nem próbáltam ki. Ha minden igaz és a kánikula megérkezik, akkor felavatom.
Az egyetlen, ami termésre fordult, az a paradicsom. Idén kevesebbet ültettünk, de már esszük gyümölcsét. Ez a házi paradicsom kincs.
.........
Olvastalak az okos telefonomon, sőt kirándultam is, ... a betegeknek jobbulást, az utazóknak jó utat, a névnaposoknak Boldog névnapot, a dolgozóknak jó munkát kívánok, szép hétvégét mindenkinek és sok sok sok képet szeretnék :)
.........
És KÖSZÖNÖM, a fogadtatást!
Szép napot mindenkinek!
A virágok, meg a hónapot köszöntő vers is nagyon szép. Jó volt olvasni.
Itthon ma kezdődik a kánikula, elég meleg van, de majd csak megbírkózunk vele. Vigyázzatok magatokra, igyatok elég sokat.
Ma egy hosszú és felesleges út után ismét neki kell vágnom, hogy a gyógytornát végre elkezdhessem. Áldott bürokrácia!
Holnap, hogy egy kicsit mással is foglalkozzam -némi szomszédi közreműködéssel - elmegyek, hogy az évfordulón megkoszorúzzuk Horn Gyula szobrát.
Az egész gyönyörű. Köszönöm!
Jó lenne már aludni, holnap újra egy nehéz nap vár ránk.
Jó éjszakát!
Ráirányíthatnám szíves figyelmed?: Máté Péter, Azért vannak a jó barátok...
A többi történetemre is sor kerül, majd este, vagy holnap, de ráadásként most megmutatom, hogyan szökken be a felkelő nap a szobámba, a redőnyökön keresztül. Valahonnan vízcsepp kerülhetett a sugarak útjába, így szivárványt festenek a szoba padlójára.
***
Most elbúcsúzom, elegetek lehet már belőlem!
1. Ismét Tel-Avivban, ahol az autóbuszból vettem észre ezt a lángoló fát. A nevét sajnos nem tudom, de itt Haifán is van néhány belőle.
2. - 3. Végül már hazafelé, a mindennapi csoda - a végtelen tenger.
4. Már közel az állomáshoz: a Tengerkutató Intézet.
Még néhány kép a lányomék kertjéből-utcájából, és kéretik észrevenni a harmadik fotón alig-alig látszó ezüstszínű repülőgépet is.
Olyan szép az az utca, akár egy álom!
Jav. sokamondóbb = sokatmondóbb.
1. Közeledek a célponthoz és ekkor egy piros virágú frangipáni (pluméria) köszönt rám.
2. - 3. De a bejárat fölött ott a háznál magasabbra terebélyesedett fehér virágú társa is, tökéletes szimbiózisban a fehér és lilás-piros bougainvilleával.
4. Mint itt is!
1. Búcsú a tértől - kell-e ennél sokamondóbb?
2. A Dávid király sugárút mentén sok-sok tűzvirágfa… lángol.
3. Holonban is virágzanak a yukkafák
4. és egyéb, nevüket-nem-is-ismerem fák és bokrok.
Szöveg nélkül.
További virágos képek Annamáriáknak és nem-Annamáriáknak.
Nem is hinné az ember, hogy Tel-Aviv egyik legforgalmasabb sugárútján vagyunk, az Even Gvirol-on.
Most jöjjön - egyetlen képpel - az első történet abból a néhányból, amit mind ígérgetek.
A 25028-as hozzászólásomban említettem, hogy a lépcsők melletti kapribogyó bokron a levelek takarásában felfedeztem a növény terméseit. Ez egy nagyon érdekes vadul növő bokor, amelynek bimbóját is leszedik, gyógyhatású fűszerként, a virágja elbűvölően szép, majd a hüvelyknyi terméséből finom savanyúságot készítenek, ami a kereskedelemben is kapható. (A Nyugati fal repedéseiből kinőtt bokrok - egészen biztosan! - szintén kapribogyók, azaz tudományosan: Capparis spinoza.)
Nos, tegnapelőtt észrevettem a terméseit, és a tüskékkel dacolva le is szedtem néhányat. >>>>
Megjegyzem, hogy a körülbelül ujjbegynyi nagyságúak, a képen egy csészealjon fekszenek.
Tegnap Timráton is felfedeztem két elég nagy bokrot, és "szüreteltem", majd az ott szerzett tapasztalat birtokában, a "mi" bokrunkon is megtaláltam a rejtettebb terméseket, így most saját savanyúságot készítek belőlük. Majd megmutatom az eredményt is.
Ez lenne tehát az első történet. Nagyon örülök a felfedezésnek!
Az előző hozzászólás harmadik képénél írtam, hogy "körbesétálunk a Rabin téren". Pontosítok: ismét körbesétálunk, sokadszor, mert a nagyváros közepén ez a tér maga a nyugalom szigete és mindig más. Remélem, hogy a képek is bizonyítják.
Mintha egy függönyt húznánk el - ez a pici mesterséges tó lépésről lépésre fedi fel szépségét .
Van közöttünk ugye Annamária nevű topiktárs?
Isten éltesse Őt sokáig és csupa öröm érje a közeli és távolabbi jövőben!
A következő, itt-ott előforduló virágos képeket Neki szánom, de ugyanakkor minden idelátogatónak is.
1. Afrikai szerelemvirág papagájokkal
2. és ki gondolná, hogy ezek a madarak ennyire kíváncsiak?
3. Tűzvirágfa, a nyári kedvenc, itt éppen Tel-Avivban, a Rabin téren, amelyet most körbesétálunk.
4. Nagyon szép neve van: sellővirág!
Mielőtt beindítanám a mesélőkémet, hadd emlékeztesselek benneteket, hogy július havába léptünk és eltelt az év fele.
Most nem Radnóti verset hozok Nektek, hanem egy - sajnos már elhunyt - korondi költőét, aki festőművészként is nagy elismerésnek örvendett.
Páll Lajos: Július
Lézeng a nyár, álmodozik,
s a patak vize megszökik,
fehér lángba fagy az akác,
meg nem rezdül napokig.
Zsong a kékség, felhő gyűlne,
de szétoszlik, néhány foszlány
- csakhogy legyen lobogónk is -
fönnakadt Firtos tornácán.
És a kert, a varázsszőnyeg
úszik, lebeg, pillangók közt
most illan el az öröklét.
S mint aki már békét kötött,
lézeng a nyár, álmodozik,
feszült blúza szertepattan,
egy villanás, s feleletül
tollu szállong a magasban!
***
A versben van egy szó, amely talán ismeretlen számotokra: Firtos, egy hegynek a neve, amely Korond fölött magasodik, és nagyon szép legendák születtek róla - ezeket Benedek Elek feldolgozásában olvashatja az érdeklődő. A belinkelt gyűjteményt pedig a tavaly eltávozott Pomjánek Béla csíkszeredai tanár publikálta, aki a gyermekeimet tanította és szakavatott túravezetőjük is volt, annak idején…
Szervusz, drága Zsuzsa! Szervusztok, Topiktársak!
Nagyon köszönöm a helyzetjelentést, és a fekete humorodat is díjazom, bár jobban szerettem volna, ha kevésbé térsz el a középvonaltól. Persze nem Te, hanem a karod. Nem akarlak heccelni, de attól félek, hogy itt egy műhibáról van szó és talán nem ártana más orvos véleményét is kikérni? Elnézést, ez kósza gondolat volt csupán, nem szeretnék tanácsokat osztogatni. Úgy szeretném, ha minden rendbe jönne körülötted!
És azt is, hogy mielőbb használni tudd a karodat.
***
Említettem, hogy csupa jó dolog jött velem szembe a tegnap folyamán. Elmesélem, rendre mindegyiket, hogy kis optimizmust hozzak, és ne hagyjuk, hogy a szomorúság eluralkodjék rajtunk. Annyit segítettetek rajtam egy-két évvel ezelőtt, hogy viszonozni szeretném bár egy kis részét a Tőletek kapott együttérzésnek, empátiának. Nélkületek sokkal, de sokkal nehezebb lett volna…
Az előbb elfelejtettem megírni, hogy ma itthon a társadalom "robotosait" a köztisztviselőket és az egészségügyi dolgozókat ünnepeljük. Emiatt nincs félfogadás ma a közhivatalokban, zárva tartanak a gyógyszertárak és az egészségügyi intézmények is ügyeleti módban ünnepelnek.
Kedves Barátnőim!
Megtörtént a kontroll röntgen, ami szerint összeforrt a kezem, ha 3,5 cm eltéréssel is, ennyire tér ki bal oldalra a csuklóm (azért az rendes tőle, hogy legalább balra tér ki). A lilaság, dagadás, erőtlenség a fájdalom "még" természetes, járhatok gyógytornára, és e hó 21-én ismét kontroll. Fáslizni kell és utcán, utazás közben felkötni, hogy ne rázkódjon. ezt nem nagyon értem, mert, ha összeforrt, akkor mi rázódik ki?
Tanaria! Remélem komolyan veszik édesanyád tüneteit és alaposan kivizsgálják, nehogy valami nagyobb baj történjen. Mielőbbi javulást kívánok neki.
E hó 15-én lesz a barátnőm temetése, bízom benne, hogy az év hátralévő részében nem temetésekre járok két-három hetenként, hanem inkább esküvőkre és keresztelőkre (ezekre élemedett korunkra tekintettel, a családi és baráti körben minimális az esély)
Jó estét kívánok!
Ma tulajdonképpen jó napom volt, csak úgy ömlöttek felém az élmények. Kisebbek és nagyobbak, majd rendre elmesélem.
Most csupán annyit, hogy:
1. Várom Visszatérő-Zsuzsa jelentkezését, remélem, hogy minél jobb hírekkel és
2. köszönöm Tanaria rövid tudósítását, amiben ott látom a javulás reményét, annál is inkább, mert jól ismerem anyukád kitartó elszántságát, bármilyen célról is lenne szó - ő egy igazi harcos, és én mindig csodáltam. Ebben a rövid mondatban, hogy "egyelőre járni tanul" tulajdonképpen minden benne van - sok sikert és mielőbbi javulást!
***
Az én élményeim pedig még várhatnak, mert fáradt vagyok és pihennem kellene.
Pihenjetek Ti is, viszontlátásra júliusban!
Mindenkit köszöntök!
Még csak annyit tudok mondani, hogy Anyukám bízik és küzd, de még nem tudni mennyit tud javulni. Egyelőre újra járni tanul.
Visszatérő, eszembe jutottál ma.
Jó éjszakát!
Jót nevettem a tévedésemen és köszönöm a helyesbítést! Még Te kérsz bocsánatot, na ne!
Szavazok a "népviseletre" is, de az az egész szavazás olyan elfelejtettnek tűnik, mint a jobb sorsra érdemes munkácsi várra adott sok-sok hiábavaló szavazatunk.
Még egyszer: köszönöm
és jó éjszakát!
Ibike, bocsánat a helyesbítésért, JÚLIUS 27. lehet szavazni
!
Bőven van idő, én is a harisra szavaztam, remélm nyerő lesz.
A "nem tetszik" izraeli népviseletre is szavazok minden nap, de ha nem segítetek akkor a 11. helyen marad!
Úgy látszik, tényleg rák módjára írogatok ma. A 25024-es hozzászólásról lemaradt a két "lopott" kép, de ha már beszéltünk róla, hadd tegyem fel mindkettőt.
1. A Mormon Egyetem és
2. a koncertteremként is használt központi aula.
***
Saját képeket majd máskor hozok, most főzés és egyéb esti programok következnek.
Ja és képzeljétek, szedtem néhány kapribogyót, majd meglátom, hogy mit kezdek velük.
Holnap újrakezdjük a munkát Timráton - alig várom!
***
További szép estét és jó éjszakát!
Drága Visszatérő-Zsuzsa, holnapra azt kívánom, hogy csupa jó hírt kapjál és mielőbb a teljes gyógyulás útjára lépjél.
A gyász feldolgozásához add meg magadnak a kellő időt, és ez nem tanács, csupán aggodalom, mert nehéz időszakon mész keresztül, és nem először ebben az évben. Gondolunk Rád, Veled vagyunk. Meleg ölelés.
Tanaria, nagyon köszönöm, hogy megosztottad velünk az anyukáddal történteket.
Most már csak arra kérlek, hogy idődhöz mérten tudósíts bennünket a helyzetről, anyukád állapotáról, a kezelés folyamatáról. Anyukádnak mielőbbi javulást, Neked sok erőt és türelmet kívánok!
"A valóban közeli tervemről: majd hazaérkezésem után, mert ki tudja mennyit sikerül megvalósítani. Most csak az a biztos ami már a múlt
, (vagyis eddig a retúr repülőjegy)."
Gratulálok a repülőjegyedhez! De jó, hogy ismét Veled utazhatunk, oda, ahová elviszel bennünket is.
***
A kis unokahúgodnak igazán volt mit mesélnie, gazdag programot szerveztél neki. Kincs egy ilyen nagynéni!
Igen, ha ugyanarról az épületről beszélünk, az a Mormon Egyetem. Loptam róla két képet a honlapjukról.
1. Az egyetem főépületét 1985-ben kezdték építeni, két év múlva fejezték be, körülbelül egy időben a mi érkezésünkkel.
2. A központi aula koncertteremként is szolgál, hetente rendeznek benne ingyen koncerteket, és kitűnő az akusztikája. Sajnos, még ez is kimaradt az életemből és még mennyi minden!
Amúgy jól tudtad, Marika, valóban a mormon egyház tulajdona, misszióközpont is egyúttal.
Köszönöm, hogy felhívtad rá a figyelmünket.
Alsórákosi-Marika, szavaztam az év madarára, miután sokat gondolkoztam: melyik is áll hozzám közelebb? Talán a fürj? A harmadikat nem ismerem. Végül a harisra szavaztam, tetszik nekem a tudományos neve: Crex crex. Sikerült is időben szavaznom, június 27. déli 12 óráig. Érdemes megnéznetek az eredményt, a haris lett a 2016-os év madara.
Ja és tudjátok miért szavaztam erre a madárkára? Mert valamikor hajdanában-danában olvastam nagy földimnek, Benedek Eleknek "A harismadár" című novelláját. Szívesen újraolvasnám, csak sajnos, nem találom a világhálón, ami lám, mégsem olyan tökéletes, mint gondolnánk.
Mindenekelőtt hadd üdvözöljem Fencit és családját, akik hat hét után hazatértek Magyarországra. Bár én nem élek a közelükben, sőt mintegy 3000 kilométerre tőlük, ezért mindannyiunk nevében mondom: Isten hozott Benneteket a nagy víz túlsó partjáról!
Ha visszaálltatok a megszokott kerékvágásba, várjuk azokat a történeteket, amelyek a blogból kimaradtak. Például a medve-, vagy a csörgőkígyókaland részleteit. És egyéb kedves esetek leírását. Rengeteg élmény áll mögöttetek és máris tervezhetitek a következő családi együttlétet - bárhol ebben a kerek nagy világban.
Szervusztok!
Kicsit elhűtlenedtem, nem érdektelenség miatt, hanem mert nem a legjobb időszakomat élem. Mégis, hol vannak az én apró problémáim az itt olvasottak mellett??
Megpróbálom kicsit "feldobni" a topikot, bár nincs semmi különös témám. Inkább a Ti beírásaitokra válaszolok, visszafelé haladva, mint a rák, hiszen a rákok hónapjában vagyunk. Közben felteszek néhány képet is, csak a színek kedvéért, hogy Kosztolányit parafrazálva "kiszínezzük (kissé) az életünket".
Ismét szavazás van, 2016.év madara
, de csak egyszer lehet
.
Még nem döntöttem el, melyiket válasszam.
Sajnálom, hogy szomorú esemény és egyéb gondok vártak haza.
Kívánom, hogy pozitív irányba alakuljanak a dolgaid és sikerüljön mielőbb kikecmeregni a hullámvölgyből és belenyugodni barátnőd elvesztésébe.
Fájdalommentes keddet!
Az 1. kép jobb felső részében a boltíves épületre láttunk 2009, 2011-ben a szálloda tetőteraszáról. Mint megtudtam az épület a Mormon egyházé.
Mennyi élmény fért bele a "dióhéjba", nagyon köszönöm, hogy visszavittél felejthetetlen utazásom helyszíneire is, a sok ismeretlen mellett
.
Az Aranymenorát 2009-ben én is megörökítettem
. Több mindent nem sikerült (szombat volt) mert eléggé ferde szemmel néztek ránk.
A valóban közeli tervemről: majd hazaérkezésem után, mert ki tudja mennyit sikerül megvalósítani. Most csak az a biztos ami már a múlt
, (vagyis eddig a retúr repülőjegy).
Pihentető délutáni szisztázást
kívánok!
Az unokahúgom kislányával (11 éves, 150 cm)délelőtt vásároltunk, hazafelé megmutattam a környék "híres" lakóinak házait. Ebéd után szemerkélő esőben elmentünk a Nagycsarnokba,itt afrikai napok voltak, a Cet-be, ami kong! a Gellért fürdő csarnokába (most beengedtek végig). Aztán 4órára visszavittem az anyjához és munka után mentek haza Pomázra. Este nem győzte otthon elmondani mi mindent látott. Csak programokra hozzák be Pestre a gyerekeket, így minden új volt.
A tegnap ki kellett hívjam a mentőt Anyukámhoz, mert a bal oldala (karja-lába) annyira elzsibbadt, hogy már nem tudott felállni.
Egész napot a sűrgösségen töltöttük, ő bent én kint, míg aztán este beutalták a neurológiára. A sűrgösségen alaposan kivizsgálták, szerencsére nem találtak bevérzést az agyban, vagy már nem látszott.
Ma reggel már sokkal jobban volt, a zsibbadás is alábbhagyott. Nem tudom fel tud-e állni, de nagyon reménykedem.
Ezt vehetítek hiányzási igazolásnak is.
Szép napot mindenkinek!
Visszatérő, ez nagyon szomorú. Együtt érzek veled fájdalmadban. Azért nagyon szomorú mert nem lehet elfogadni....
Holnap délután szurkolok neked!
Szia, Zsuzsa!
Csak most kapcsoltam be a számítógépet és sajnálattal olvasok a történtekről.
A keddi vizsgálatkor remélem megfelelő lelki-fizikai támogatást kapsz és tudom, hogy idegesítő, de: TÜRELEM!
A barátnőd elvesztését is nagyon sajnálom, és tudom, hogy nem vigasztaló, de lassan már havonta szembesülünk az elmúlás döbbeneteivel és az eltávozottak hiányával. Talán ez a mi utunkat is megkönnyíti? Nagyon nehéz lehet most Neked. Mikor történt? Gyere közénk gyakrabban, talán ez is segíthet egy ici-picit, és ne hagyd, hogy a fájdalom maga alá gyűrjön. Kérlek…
Jaj, Zsuzsa... nagyon, nagyon sajnálom. Sajanos, ahogy idősödünk, egyre több körülöttünk a hasonló eset...
Írok privit.
Kedves Mindenki, aki csak erre olvasgat!
Bocsánat, hogy nem nagyon irkálok még, de egyrészről nagyon elkeseredett vagyok több okból is, amiből az egyik 30-án délután - ha nem is rendeződik - de tisztázódik, hogy mi lesz a sorsa.
A másik, hogy váratlanul meghalt egy nagyon kedves barátnőm, aki még napi feladatát elvégezvén hazatért otthonába, saját maga hívta ki a mentőket, (ő is egyedül él) kómába esett és meghalt. Egyforma az utónevünk, egyforma a gondolkodásunk, sok közös emlékünk van, az ő unokája is Chron beteg, mint az én idősebb lányom... vagyis eléggé magam alatt vagyok, majd írok, ha túljutok az érzelmi válságon.
Dióhéjban XVI.
Ma egy hete, 2015. június 19-én indítottam ezt a sorozatot és az első, 24950-es hozzászólásban egy haifai napkeltével kezdtem, majd a Húrok Hídja képe következett - sokadjára.
Most is ezzel zárom és ráadásként a lépcsőink mellett reggelente virító kairói hajnalkát mutatom, ugyancsak sokadjára. A dátum szerint azonban idei virágokról van szó.
Zsuzsáéknak még egyszer köszönöm a nagyon kellemes jeruzsálemi napot!
***
Elnézést, ha terhetekre voltam, és további szép estét, jó hétvégét!
Dióhéjban XV.
1. Végül a Sziklamecset is feltűnik előttünk.
2. Régi kövekre emelt újabb épületek szemben a Nyugati Fallal.
3. - 4. Rövid pihenő a fal előtt, egy árnyékos helyen. Szinte biztos, hogy a fal repedéseiből kapribogyóbokrok nőttek ki, pontosan olyanok, mint amelyek a házunk környékén nőnek a lépcsők mentén.
Dióhéjban XIV.
1. Továbbhaladunk a lépcsőn amíg feltűnik előttünk a Templom-hegyi Al-Aksza mecset kupolája, a Nyugati fal egy kis szelete, az Olajfák hegye, valamint a Davidson archeológiai park egyik része.
2. - 3. Az Aranymenóra. A 70-ben elpusztított Második Szentély menórájának visszaállított változata.
4. Egy jesiva kapuja, amelyet egy nagyon gazdag adományozó, Edmund Ezra Safra emlékére állítottak, aki Monacoban pusztult el, amikor tetólakása titokzatos körlmények között leégett, 1999-ben.
Dióhéjban XIII.
1. Még mindig Jeruzsálem óvárosa és a zsidó negyed, zsinagóga a mecset szomszédságában.
2. Ugyanaz a mecset - oldalnézetből.
3. Elindulunk a Nyugati fal irányába, a fák és az impozáns kőépületek között, velünk szemben: az Olajfák hegye.
4. A jobboldali épületek egyikében a Heródes-kori zsidó negyed gazdag leleteit tartalmazó Wohl-múzeum épülete - kívülről. Vajon mikor látogatok ide - ha egyáltalán?
Megnyugodtam, beszéltem Zsuzsával, jól van, csak tele tennivalókkal. Majd jelentkezik, amikor teheti.
***
Most már tényleg befejezem a dióhéj-jelentést, a hiányzó részleteket remélem Zsuzsa kipótolja.
Visszatérő-Zsuzsa továbbra is hiányzik - vajon miért? Egyre jobban aggódom érte.
Tanaria, miután én vagyok itt az egyetlen túltengő, joggal kérdem: nem próbálnád meg, hogy néha kissé több karaktert használj a hozzászólásaidban?
***
Zsuzsa, tegnap este emlegettem a múlt szerdát, és a jeruzsálemi, pontosabban Herzl-hegyi élményeinket, ugyanis a Drory könyvtár abban a héberül nehezen kiejthető nevű utcában van Givátájimban, amelyet Enzo Sereni-ről neveztek el. Sereni egyike volt annak a 33 ejtőernyősnek, akiket angol repülőkről 1944 őszén Európában "dobtak le" - őt Rómában -, a Gestapo elfogta és megölték. Síremléke közvetlenül a Szenes Hannáé mögött van a Hősök temetőjében.
Alsórákosi-Marika, engem viszont Te tettél kíváncsivá, a "gyereknap" emlegetésével. Szerettem volna ha mesélsz erről és talán a közeli tervekről is?
Szép és kedves a jelbeszéded, de olyan jó lenne ha betűk közé ágyaznád azokat a jeleket!
Szervusztok!
Ha kíváncsivá tettelek, az jó, mert éppen mesélni szeretnék erről.
Elég nagyképűen hangzik a kerekasztal-beszélgetés, mert inkább egy kötetlen, jó hangulatú rendezvény volt, mindössze 14 jelenlévővel, beleértve az előadót, a moderátort és a két házigazdát is. Ráadásul egy olyan helyen, ahol egyszer, talán egy éve?, Zsuzsával is találkoztunk, a Tel-Aviv melletti Givátájim városkában működő Drory könyvtárban. (Talán emlékszik valaki, hogy a február elején rendezett Jeruzsálemi Nemzetközi Könyvvásáron ez az izraeli könyvtár képviselte a magyar könyvkiadást, eléggé paradox módon.)
Mint mondottam, nagyon érdekes beszélgetés volt az est vendégével, Heisler Andrással, a Mazsihisz elnökével, aki egy rendkívül nyitott, okos, sőt, az előbbi vezetőkkel ellentétben, őszinte ember. A magyarországi zsidóságról és az ezzel kapcsolatos összes tabutémáról szó esett, higgadt, itt-ott humoros, cseppet sem dramatizáló hangnemben. A légkör sem volt hivatalos, sokkal inkább baráti és meghitt. Amit külön megjegyeznénk, hogy nem szapultak senkit, nem volt szerecsenmosdatás sem, inkább szembenézés a jelennel és a jövő kilátásaival. Jó hangulatban utaztunk az állomásra a tel-avivi fehér éjszakában (a múzeumok éjszakája volt), majd majdnem üres vonattal haza, a csendes Haifára.