Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Kezdjuk ujra
Létrehozva: 2010. január 19. 16:10
Nekem nagyok hianyzik a topikunk, hianyoznak a topiktarsak, a baratsagok es beszelgetesek. De ahova a kedvenc topikom (Izrael) jutott, abban nincs kedvem reszt venni.
Kerlek benneteket hogy kezdjuk ujra, teremtsuk meg a regi meghitt, bensoseges hangulatot. Beszelgessunk politikarol, oromeinkrol, banatainkrol, gyermekekrol, unokakrol es mindenrol, ami foglalkoztat bennunket. Nem fontos hogy mindenben egyetertsunk (nem vagyunk egyformak) de a sertegeteseket, meg es beszolasokat lehetoleg mellozzuk. Mindenkit idevarok, aki nem bomlaszto szandekkal akar kozenk jonni. Remelem sikerul ujra egymasra talalnunk.
Sziasztok!
Közsönöm a rámgondolást és a jókivánságokat!
átadtad
Szép napot!
Most lett időm. Elolvastam, végignéztem. Köszönöm, hogy nekünk is át adtad az élményt. Átérzem, hogy nagyon kellemesen, jó társaságban töltötted a napot.
Itt gyönyörű napsütéses napok vannak éjjel és délelőtt mínusz fokokkal, ámbár most látom, hogy még most is -1 fok van.
Olvasom az A zarándokot, érdekes, új tapasztalat számomra. Sok minden letisztult bennem általa. Borzalmas egy világ, sajnálom az arabokat. Keményen ki- és felhasználják a népet. Ez most sekélyes vélemény, sokkal összetettebb a dolog. A legszomorúbb az, hogy azóta is így működnek.
Késő volt, de a napnak még nem volt vége, előttünk állt egy hosszú út hazáig.
Mielőtt elhagytuk volna a régi pályaudvart, megtekintettük azt a helyet is, amely már érkezéskor magára vonta a figyelmünket (ha nem emlékeznétek, 23807-es hozzászólás második képe).
1. - 2. A Berlini Goethe Intézet egy méhkashoz hasonló falat helyezett el a térség közepén: a teljesen egyforma üregekben fenyőfa hasábok szabályos mértani alakzatai, melyeknek alapja 2,5 x 2,5 cm-es négyzet, a hasábok hossza 14,5 cm. A hasáb három oldalán német, héber és arab nyelven ugyanaz az idézet, a negyediken kisbetűkkel: geothe.de/israel. Bárki kivehette a helyükről ezeket a hasábokat, nézegethette, visszatehette vagy magával is vihette. Én is hoztam egy-egy hasábot a lányaimnak, és a barátaim találtak egy igazán nekem szóló idézetet, amelyet németül írok le, valaki majd lefordítja. Én németül is megértettem, de héberül még inkább: Die Katzen halten keinen für eloquent, der nicht miauen kann. (Marie von Ebner-Eschenbach)
3. Az éjszakai égbolton reflektorfények keresztezték egymást, egy tökéletes nap befejezéseként.
4. Tegnap lefényképeztem az idézet-hasábokat, hogy még inkább el tudjátok képzelni. Kedves ötlet és bizony szívesen olvasgattam volna az idézeteket, de indulnunk kellett.
Ideje lefeküdnöm. Jó éjszakát!
1. Mielőtt visszatértem volna a Drory standhoz, még egy utolsó kép a közvetlen szomszédról Avraham Borschevsky Tóramásoló művész standjáról és munkáiról. Ez az utolsó kép a könyvkiállítás standjairól.
2. - 3. - 4. A körséta után kialakítottuk a mi kis magyar klubunkat és folyt a szó, repült az idő! Tíz óra után kapcsolgatni kezdték a fényeket, elérkezett a záróra, mi pedig lassan, beszélgetve hagytuk el a kiállítást. Az előtér, a régi állomás előtti "peron" már elnéptelenedett.
Mindjárt holnap van és megint nem lehetek egy ideig, ezért most végre befejezem, amit elkezdtem.
Számomra nagyon-nagyon érdekes volt a könyvvásár maga és főleg a légköre, remélem sikerült ebből veletek is megosztanom valamit, még ha így, virtuálisan is. Összesen hat-hét órát voltam ebben a közegben, amelynek java olyan kellemes beszélgetésekkel telt el, hogy észre se vettük az idő múlását. A körséta a standok, könyvek, illetve könyveket szerető emberek között szórakoztató és tanulságos volt - kell ennél több?
Ugye azt mondtam, hogy nem veszek több könyvet? Az a véleményem, hogy magam sem hittem, noha visszafogtam magam. Így történt, hogy gazdagabb lettem két új kötettel: Ungvári Tamás: A torinói lepel, Szántó T. Gábor: Kafka macskái, a román könyvet már említettem, szereztem egy Jád Vásém katalógust és most jön a java: ajándékba kaptam egy Tanach-ot, kétnyelvű bibliofil kiadásban, a magyar szöveg Károli Gáspár fordítása és egy szintén héber-magyar Újtestamentumot (a héber szöveget ógörögből fordították, a magyart szintén Károli Gáspár). Mindkettőt Angliában adta ki a The Society for Distributing Hebrew Scriptures. Mit mondjak? Igazi főnyeremény! (Csak találjak megfelelő helyet az új szerzeményeknek!)
***
Felteszek még néhány képet, aztán rajtatok a sor - őrizzétek a lángot!
***
1. A stand felirata magáért beszél.
2. - 3. - 4. Visszatértem a Taschen kiadó albumaihoz, az egyiket lapozni is lehetett, természetesen csak kesztyűvel. Aztán látható Leonardo da Vinci, Renoir, Velasquez és az egyiptomi művészetek albuma - többek között, középen pedig fotógyűjtemény a Rolling Stones együttesről.
De jó, hogy eszünkbe juttattad, Alsórákosi-Marika!
Kedves Ny62-Juli, boldog névnapot kívánok Neked, és mert Te elkötelezett könyves vagy, a mellékelt virág mellé az összes még hátralévő könyvet Neked küldöm!
***
Nagyon-nagyon ritkán látom, de ő is Júlia. Kedves Bogie, Isten éltessen! Szeretettel gondolok Rád.
NY62!
.
Zsuzsa, nagyon köszönöm a bizalmat, bár én elég keveset tudok erről, de igyekszem innen-onnan felszedni a morzsákat, mert érdekel a téma. Tudtommal nincs állami könyvkiadó, talán csak a világi tankönyveket adja ki a Tanügyi Minisztérium, mert a vallásos iskolák saját kiadású könyveiket használják, azt is áskénázi és szefárd vonalra osztva. A könyvkiadás kiadóvállalatok kezében van, amelyek ugyancsak izraeli forgalmazó cégeken - könyváruház-láncokon keresztül árulják a könyveket, éppen most hallottam, hogy óriási haszonkulccsal. A szerzőknek elég kevés marad a bevételekből - mondják.
Néhány izraeli kiadót a fényképezett standjaikon keresztül megemlítek itt is, de olyan is van, amely meg sem jelent a könyvvásáron, vagy én nem láttam…
Azt viszont első kézből tudom, hogy a már előzőleg magyarról németre és szlovákra fordított Kertész Lilly-könyv héber nyelvű kiadását a szerző finanszírozta - nem kis pénzért - egy olyan kiadónál, amelyet szintén nem láttam ezen a vásáron.
***
1. - 2. Ugyancsak a Jád Vásém könyvei között fedeztem fel egy régen olvasott, igaz történetet megörökítő könyvet, amelynek egyik érdekessége az, hogy szerzője, Adolf Burger az Osztrák-Magyar Monarchia területén, Kakaslomnicon született és most 97 éves! A második képen lévő könyv magyarul A hamisító csoport címen jelent meg, majd az osztrákok 2007-ben megfilmesítették, végül Oszkár-díjas lett! Még egy személyesnek mondható érdekesség, hogy a film egyik főszereplője Karl Markovits, szimpatikus névrokonom, akivel mostanában hetente találkozom a Rex felügyelő című osztrák krimi-sorozatban, kedd esténként a Duna televízióban!
3. Carta Jerusalem. Földrajzi és történelmi kiadványok bibliai időkről, térképek, térkép-sorozatok, tervrajzok, rekonstrukciók.
4. Ez különösen érdekes stand, a Moszkvában működő Knizhniki könyvkiadó kiállítása. Fogalmam sem volt létezéséről, ma is csupán annyit, amennyit a piros betűk rejtenek. Csupa-csupa zsidó tárgyú könyv! Érdemes belekukkantani a honlapjukba.
Tudom, hogy rengeteg mellékinformáció van a fentiekben, ezért most ismét abbahagyom, de már nem maradt sok!
1. A Menorah Books kiadványai az elméhez és a lélekhez szólnak. Gyönyörű kiadású judaisztika-gyűjtemény.
2. A falnak támasztott plakát egy érdekes albumra hívja fel a figyelmet: Haim Topol portré-rajzai híres izraeli és nem izraeli zsidókról, akik valamilyen módon bevésték nevüket a zsidóság kultúrájába és történelmébe. Az izraeli Tzivonim Publishing kiadása. Szerintem érdemes kinyitni a piros betűkkel jelzett linket, mert az ott látható portrék között két magyar-zsidó is szerepel, azonkívül a zenei kíséret is eredeti: Haum Topol maga énekel a Hegedűs a háztetőn-ben is annyiszor megcsodált férfias orgánumán - elbűvölően!
3. Ez a kisfiú felnőtt korában is szeretni fogja a könyvet.
4. Mennyi könny és szenvedés van ezekben a kötetekben! A Jád Vásém kiadásában megjelent Soá-tárgyú könyvek.
Nekem olyan, ez a virtuális látogatás, mintha élőben lennék ott, bár a nyüzsgést azt megspórolom. Okosíts csak bennünket, mert nagyon ránk fér (főként rám, mert soha nem ismertem az izraeli könyvkiadás szerkezetét pl.)
Ma vettem egy hatalmas levegőt és néhány kedvenc, de már felvenni szégyen, ruhadarabomat kiselejteztem. Nagy lépés volt, mert általában tárgyakhoz nem ragaszkodom, kivéve a kinyúlt kényelmes tréning gatyákat! De arra gondoltam ma reggel öltözködés közben, hogy ha váratlanul meghalok, a gyerekeimet megüti a guta, ha ezt a sok rongyot nekik kell kiselejtezni, tehát nekiláttam.
Szervusztok!
Tegnap feldolgoztam a hátralévő fotókat, amelyek elég sok mellékinformációhoz vezetnek, és kérdés, hogy lesz-e türelmetek ezekhez (is). Mondtam már, hogy az elmúlt hétfő fantasztikus nap volt, mert annyi új és érdekes adathoz jutottam!
Kár lenne veszni hagynom, esetleg benneteket is érdekel. Ha pedig nem, megnézitek a képeket és nem nyitjátok ki kattintással a piros betűs szavakat. Ráadásul, ha a képek is érdektelenek, azt sem kötelező kinagyítani, vagy elolvasni a képmagyarázatokat. Demokrácia van itt, kérem!
Elkezdem tehát, mert ismét zsúfolt napjaim következnek, és elhalványulnak a benyomások.
1. Lengyelországi könyvek tematikai elrendezésben.
2. A tel-avivi Saar Publishing House 1946-ban alakult, és "a sokszínű világ" irodalmának héber nyelven történő forgalmazásában kötelezte el magát.
3. - 4. Egy másik neves izraeli kiadóvállalat a Gefen Kiadó, amelynek egyik bestsellere az 1976-ban, az Entebbe-akcióban hősi halált halt Jonathan Netanjahu leveleinek gyűjteménye. Más hírességek is szerepelnek a fedőlapon: Herman Wouk és a két fivér: Benjamin és Iddo Netanjahu, akik részt vettek a könyv szerkesztésében.
Szép napot!
Ezek a "csodák", amik néha megtörténnek és ledöbbentenek bennünket. Megérteni sosem tudjuk. Tényleg megrázó.
Szervusztok, szép vasárnapot!
Tanaria, nagyon szívesen, de még folytatni fogjuk a könyvvásár standjai közötti csatangolást, nézelődést.
Tegnap késő este eszembe jutott egy régi barát, a férjem valamikori kollégája, a hatvanas évek végéről, hetvenes évek elejéről. Izraelbe érkezésünk után még levelet is váltottunk, ha jól emlékszem. A feleségével is jóban voltam, aranyos fiatal nő volt akkoriban. A férfi zenész volt, zenekart is alapított, de leginkább tanárként működött.
Rákerestem a nevére és egy friss újságcikk bukkant fel előttem: az illető pénteken (azaz a tegnapelőtt!!!), 69 éves korában befejezte földi létét.
Jó lenne megérteni ezeket a cseppet sem véletleneket, mindenképpen a döbbenettől egész éjjel nem aludtam. Tudom, a mi életkorunkban ez elfogadott, sőt várható fejlemény, de így szerezni tudomást egy évtizedek óta nem látott barátról, fejbe vágja az embert. Miért pontosan MOST jutott eszembe???
Köszönöm a sétát. Egy élmény volt.
Élőben még izgalmasabb lehetett.
Az utolsó négyes széria mára, de még bőven van!
1. Spanyolország Kultúrközpontja Izraelben - jó nagy területet foglaltak, rengeteg kiadvánnyal a polcaikon.
2. Itt van az egyik legérdekesebb stand: La Torre de Babel Ediciones - latin nyelveken történő internetes kiadás filozófia, pszichológia, politológia és egyéb humán tudományokban.
3. Ausztria is szépen képviseltette magát a könyvvásáron.
4. Itt a baloldali folyosónak körülbelül a közepén vagyunk.
1. A magyar és a román standok között középen lévő Tel-Avivi Olasz Intézet interaktív kiállításán éppen olasz nyelvleckét tartanak. Láthatóan van is érdeklődés!
2. - 3, "Mi itt vagyunk" - mármint a frankfurtiak.
4. Közelükben egy tematikai kiállítás: Zsidó élet régen és ma.
1. Az Avigdor Kartográfiai Kiadó területe.
2. A tel-avivi USA-nagykövetség is képviseltette magát a könyvvásáron.
3. - 4. Izraelben nyomtatott díszes arab nyelvű kiadványok.
Mindenkinek szép napot kívánok!
Biztosan megtalálod a könyvet, mert a budapesti Partvonal kiadó adta ki 2013-ban.
A 23808-as hozzászólásnál hagytam abba a kiállítás képeinek feltöltését, ezért most azon a helyen folytatom, ahol abbamaradt.
1. Azt hiszem, hogy nem kell hangsúlyoznom, hogy milyen asszociációim támadtak, amikor megláttam az EU-zászlót a piros-sárga-kék mellett. Egy bizonyos parlamenti elnök jutott róla eszembe, nehogy másra gondoljatok!
2. A Zalman Shazar központ standjai, magyarázat a feliratukban.
3. A Jeruzsálemben székelő héber-arab nyelvű tankönyv-, illetve gyermek- és ifjúsági könyvkiadó, a Minerva standja.
4. A németországi Taschen Kiadó művészeti gyűjteményeket (illetve erotikus kiadványokat is) forgalmaz.
Szervusztok!
Nagyjából elvégeztem a mára tervezett feladatokat, kicsit ideülök közétek, következzék a többi jeruzsálemi élmény.
Előtte még annyit, hogy kicsit dokumentálódtam a jaffai vasútállomást illetően, és fantasztikus adatokra bukkantam, de engedelmetekkel ez egy későbbi, valamikori téma lesz.
***
Mielőtt folytatnám, el kell mesélnem, hogy csúnyán becsapott az emlékezetem.
Úgy emlékeztem, hogy a Holocaust-irodalom első megrázó művét egészen fiatalon olvastam, még a Nyiszli-könyv előtt, Rózsa Ágnes: Nürnbergi lágernapló címmel és mai napig ezt tartom a legmegrázóbb tanúvallomásnak ebben a műfajban.
Tévedtem, mert valószínű mégis Nyiszli Miklós: Orvos voltam Auschwitzban 1964-es posztumusz kiadása lehetett az első, esetleg az 1968-as kiadás.
Rózsa Ágnes könyve 1971-ben látott napvilágot a Kriterion Kiadó gondozásában, tehát valószínű, hogy "elhatalmasodott" a Nyiszli-kötet benyomásain, azért emlékszem arra, hogy nagyon fiatal voltam ('71-ben már 26 éves, háromgyermekes anyuka!) és arra, hogy ez volt az első a műfajban. A benyomásokat illetően utána közvetlenül Kertész Lilly könyve következik.
***
Az történt most Jeruzsálemben, hogy a román stand könyveit szemlélgetve, megakadt a szemem egyik könyvön, amelyen fekete alapon fehér betűkkel Rózsa Ágnes nevét láttam, és lejjebb tekintve, villámcsapásként ért, hogy itt, Jeruzsálemben találkozom a Napló román fordításával! (Bukarestben adták ki tavaly, a Hasefer Kiadó gondozásában, Veronica Bârlădeanu fordításában.)
Természetes, hogy megvásároltam, itt van az olvasandó könyveim között az éjjeliszekrényemen, de félek, hogy csalódást okoz a fordítás minősége. Nem tudom, ki ez a Veronica B., bár az előszóban ő is katartikus élményként összegezi találkozását a könyvvel, egy Balázs Emőke nevű doktorándus dolgozatának egyik értékelőjeként, a Bukaresti Egyetemen.
Most már jöhet a többi kép is!
A teljes lánycsapat szerda éjjel érkezik 4 kislány és a "pótmama" és majd szombaton mennek vissza. Kiváncsi vagyok hogy fogják érezni magukat és mi mindenre lesznek nyitottak!
Minden esetre nagy dolog, hogy szigorú, vallásos szülők rábizták az én eléggé liberális szellemű gyerekemre a lányaikat. Persze jól tették!
A Tv13 internetes oldalán fenn van az egész ülés, ott biztos meg tudod nézni, nem kell semmi hozzá!
Bosszantó, hogy úgy néz ki nem ment át. Újraírom s erre ott a másik is. Már nem egyszer jártam így.
Ááá, dehogy kérdeztem. Örvendtem, amikor vége lett. Pedig én is megnézném...
Ááá! Dehogy kérdeztem, csoda, hogy a nevem eszembe jutott. Nem vagyok egy szereplő fajta, úgyhogy túl szűkszavú voltam.
Tudom, nem tetszik az israeli "népviselet"-nek titulált "ruhaköltemény", de azért szolidaritásból nem lehetne mégis szavazni rá? Én naponta többször megszavazom, "csakazértis", bár éppen úgy nem tetszik mint a magyar "népviseletnek" nevezett csámpás leányzó által bemutatott "rettenet", ami vezet!!! De nem értem miért???
Szíveskedjetek aktivizálni magatokat, félretéve a véleményeteket!
!
Tanaria: nem kérdezted meg, hogy hol lesz látható a Dunán? Megnézném
!
Az ajánlottat majd holnap nézem meg , mert hamarosan "szólít" a kötelesség és dolgozni kell!?
talán semmi értelme, szükségessége, fontossága, hasznossága és tudom, hogy fölösleges időtöltés, a kutyát sem érdekli
rajtam kívül!
Számomra örök veszteség marad a környék, ott "léptek sztrájkba" útitársaim, akik nem voltak hajlandók átkelni az út túloldalára (bevallom legalább 40°C volt!) ezért kimaradt amit nagyon szerettem volna még látni. Spongyát rá
!
Ezeket a "jég gyöngyöket" a pici kezedben láthatom?
Hogy jön össze a jégeső a szivárvánnyal? Azért érdekes és szép látvány. Köszönöm!
Zsuzsa: Mérhetetlenül megdöbbentett ez a primitív magatartás!!
Normális ez a niemand? Nem szégyelli magát? Vele van tele az összes híradás!!
Tudatában van cselekedetével, vagy még büszke is rá??? Nagy kár, hogy nincs róla felvétel!
Szomorúvá tett, hogy hazánkban ez megtörténhetett és mi jöhet még ezután?!
Legyünk türelmesek, Isten nem ver bottal, csak mire utoléri sorsa én már nem leszek itt
.
Mindenre van magyarázat Tanaria, és hozzávetőlegesen meg is jósoltak ezt-azt, csak mostanában jobban odafigyelek a légköri jelenségekre, a szivárványokra meg különösen.
***
Zsuzsa, köszönöm a képeket, mióta készülök meglátogatni ezt a helyet! Azt hiszem azóta, hogy Panni felhívta rá a figyelmet. Hányat kell még aludnod a vendégeid érkezéséig? Holnap majd Pannit is megpróbálom elkapni telefonon.
***
Ugye azt mondtam, hogy nem vásárolok új könyveket? Vajon kibírtam? Hát nem. A magyar standon csak két könyvet vettem ugyan, de a román könyveket is megnézegettem és még most is libabőrös leszek, ahogy visszaemlékezem a nagy élményre.
Sajnos kezdődnek a hírműsorok, így későbbre kell hagynom a mondanivalómat.
Nyugodt esti időtöltést kívánok az ide látogatóknak♥♥♥♥♥.
Köszönöm Nektek a mai "termést" egyik érdekesebb, szebb mint a másik. "Bearanyoztátok" vele a napomat, (egy kivételtől eltekintve) máris jobb hangulatom van
.
Hát, valóban, egész különös, furcsa dolgok történnek nálatok.
Azt gondolom, hogy a kerület elhalálozott diszpolgárát mindenképp megilleti a testület minden tagjától a megemlékezés, a kegyelet okán egyrészt, másrészt meg azért mert ugyancsak ez a testület szavazza meg a lakosok javaslatára, hogy kit tüntet ki a diszpolgári címmel. A testület tekintélyén, a jogi folytonosságon is esik ilyenkor csorba, meg az emberi tisztességen is.
Kívánságodra az ott készült képek egy része. Az aznap készült többit nem ott, hanem Kriszmammal, veled és a gyerekekkel, unokákkal tett tengerparti sétán készítette Panni.
A képek nem adják igazán vissza, milyen remek hely lett.
Még mondják azt, hogy 13. és péntek szerencsétlen nap! Eddig se hittem, ezután még úgy se!
1. - 2. További fotók a mai páratlan élményemről.
Ha kinézek a szobám ablakán, kelet irányába tekinthetek, pontosabban Alsó-Galilea településeire és a Galileai hegyekre. Miközben a képeket letöltöttem, azt láttam, hogy egy nagydarab szivárvány odaköltözött a hegytetőre, ahol még sohasem láttam szivárványt (3.)
Mi ez, ha nem a csodák napja???
Szia!
Nem tudom összefogni a szám, mert micsoda összejátszása ez a véletleneknek! Egyszerűen hihetetlen!
***
Eközben körülöttem is hihetetlen események zajlanak: hatalmas dörgések, félelmetes villámlások, ömlő eső, borsónyi jegek és amikor kitekintettem az ablakon: északkeleten ott virított egy széles félívű szivárvány. És amint fényképeztem, pillantásom arrább csusszant: fehér foltokat láttam a zöld fűben és erre neki is iramodtam, csodát fényképezni! Nézzétek! (Sajnos nagy igyekezetemben kikapcsoltam a dátumjelzőt, csak utólag vettem észre.)
Szép napot!
Igen, kicsi a világ!
Ott voltam, még meg is interjuvolt a Duna tv. Meg is lepődtem, nem is tudtam elmondani, amit kellett volna...
Sajnos az óvást meg is nyerték, ezért kezdte el ezt a folyamatot ez a pár nagyon ügyes magyar fiatal. Nagyon ügyes ez a Dávid gyerek, öröm volt látni! Köszönöm, hogy feltetted.
A legnagyobb örömömre a mai újságban megjelent egy román fiatal cikke, amiben megosztja a románokkal is a történelmi igazságot. Felvilágosítja őket, hogy a Főtér és környéke gyönyörű épületei a század elején magyar (én hozzátenném, az osztrák-magyar monarchia) alatt épültek. Még az építők nevét is pontosan leírja. Ez nagyon simogatta a lelkemet.
Csak mert már hallottam románt, aki azt hitte a Főtér Ceausescu idejében épült!!! Borzasztóan félre vannak informálva.
Zsuzsa, nekem is eszembe jutottak azok a képek, amelyeket Panni tett fel néhány évvel ezelőtt a tel-avivi régi pályaudvarról, ugyanis az a vasútvonal, amelynek végét a tegnapi képeken Jeruzsálemben látjuk, éppen onnan indult Jaffoból! Ugyanis akkor, 1892-ben, Tel-Aviv nevű helység még nem létezett.
Tel-Avivot 1909. április 11-én alapították, néhány éve ünnepelték 100. születésnapját. (1909. április 11: József Attila aznap lett 4 éves!)
Keresd elő kérlek Panni képeit, hogy összeköthessük a kiindulópontot a végállomással.
***
A Sorsok Háza belőlem zsigeri ellenkezést vált ki, nem csupán a tartalma, hanem a neve is kétszínűség, hazugság! Miért Sorsok Háza? Ez lett volna a sorsuk azoknak, akiknek onnan indult a vonatuk a haláltáborba? Nem! Az volt a sorsuk, hogy éljenek, magyar állampolgárokként éljék életüket az addigi helyeken, szülőföldjükön! A sors adott, és csak az embernek magának lenne joga alakítani - én így gondolom -, de durván beleavatkozni emberi sorsokba már bűntény! Akkor miről is beszél a Terror Házának ördögi igazgatónője??? A nevét nem akarom ezen a klaviaturán említeni, mert hazug némber!
***
Olvastam a jóemlékű Schweitzer József tiszteletére történt néma egyperces felállásotokról, és természetesen elítélem a jobbikost, de arra is gondoltam, hogy vajon hányan álltak fel színből és nem szívből???
Szervusztok!
Gondoltam, hogy ma reggel folytatom a kiállítással kapcsolatos képek-történetek megosztását, de közbejött valami, ami egészen más irányba vitt és Tanariát is közvetlenül érinti.
Tegnap este csengett a telefon és a fiam izgatottan közölte, hogy éppen lezajlott egy rész a Duna-televízió Közbeszéd című (talán az egyetlen nézhető) műsorában, amit feltétlenül látnom kellett volna, ha esetleg nem néztem.
Sajnos, éppen mással foglaltam el magam, de tudtam, hogy ma reggel megismétlik, így izgatottan vártam, sőt azt is tudtam, hogy a Duna TV videotárában szintén visszajátszható. Ma reggel tehát megnéztem, aztán a videofelvételt többször is. Most pedig érző keblem csak úgy dagadozik a büszkeségtől.
Tudjátok, hogy nekem nincsenek unokáim, de van néhány pótunokám, akiknek életét - közelről vagy távolról - szeretettel követem. Nagykárolyban például három is van belőlük, és most mindhárman kolozsvári diákok. Egyikük joghallgatóként vesz részt egy civil megmozdulásban, amelynek célja, hogy a helységnévtáblákon Kolozsvár neve magyarul is megjelenhessen. Erre bírósági döntés is van, de a város román többségű vezetése óvást emelt ellene. Az interjút a megmozdulás egyik vezetőjével, K. Dáviddal készítették, akinek apukája a fiam gyermekkori és máig is legjobb barátja. Tiszta tekintet, célratörő mondatok, kedvesség, tudatosság jellemezték Dávid válaszait és ha akarjátok, meg is nézhetitek az amúgy rövid interjút. (a téma a 11:00 percnél kezdődik, az interjú maga pedig a 13:27 időpontban). Nekem nagy örömet okozott. Bízzunk a mai fiatalokban, mondanám!
A beszélgetésben egy tegnap szervezett flashmobról is szó van, és a 15:20 percnél úgy rémlik, hogy Tanariát láttam szembejönni piros sapkában, rövid télikabátban, aztán hátat fordított. Tanaria, te voltál??? Mert ha igen, akkor nagyon kicsi a világ!
Jó reggelt!
A Leon Uris könyvet én is elolvasnám, remélem itthon is lehet majd kapni. A csodákban nem hiszek, ezért nem is bíztam abban, hogy magyar kiadó is megjelenik a könyvvásáron. Nem egyezik a kulturpolitikai deklarált célokkal. Jó dolog, hogy a régi pályaudvarokat ilyen módon hasznosítják, mi pár éve Tel Avivban jártunk egy ilyen helyen, amiből kiállító, képző és iparművészeti központ lett. Egy remek közösségi tér. Majd keresek elő képeket onnan.
Budapesten Sorsok Háza lesz a volt Józsefvárosi Pályaudvar. Épitészetileg megdöbbentő a vagonokból rakott fal a Dávid csillaggal. A tartalom még vitatott, senki nem látta, de miután a Terror Háza múzeumhoz tartozik szervezetileg, gondolom a szellemisége is hasonló lesz. Rengeteg ártatlan és segítőkész keresztény, és a sok büdös zsidó, aki bevándorolt és elette a kenyeret a fajmagyaroktól! Bocs, ez erős volt, de tegnap a kerületi képviselő-testületi ülésen megemlékeztünk egy perces néma felállással a múlt héten elhúnyt köztiszteletnek örvendő Schweitzer Józsefről, aki sok tisztsége mellett kerületünk diszpolgára is volt és a Jobbik szineiben listán bejutott egy szem képviselő nem állt fel és büszkén nyilatkozta, hogy ez részéről tudatos volt!
Becsületére legyen mondva a többi pártok képviselőinek ők tisztelettel felálltak és fejet hajtottak. Sőt a közös nyilatkozatot is aláírták.
Nincs messze Marika, csak egy kicsit nyugatabbra. Biztosan emlékszel a Montefiori-szélmalomra, amely közel van ehhez a vasútállomáshoz, és az Óváros Jaffo-kapujától is látszik. (Legjobb emlékeim szerint, de térképen is megnéztem).
Ibike, ez a régi pályaudvar közel van az Ó-városhoz?
Már csupán négy kép maradt a mai adagból, a többihez már élmények, történetek is kapcsolódnak, így ezeket holnapra hagyom.
1. A könyvstandok három sorban helyezkedtek el. A magyar könyvek standja a jobb oldalon, középen az olasz kulturális intézet könyvekkel és audiovizuális projektekkel, pontosan szemben pedig - büszkeségemre - a román könyvek államilag sponzorált képviselete. A képen az olasz "terület" látható, mögötte pedig a román.
2. - 3. Nagyon nagy csalódást jelentett, hogy a magyar könyvkiadás csupán erre a 2x2 méteres területre szorult, ezt sem kísérte állami törődés, hanem egy izraeli, a Givátájimban létező Drory magánkönyvtár hozatta ide a legújabb magyar könyveket, illetve hívta meg Ungvári Tamást és Szántó T. Gábort. Itt éppen a Drory (fiammal egykorú, nagyváradi származású) tulajdonosa látható, amint bennünket fogad. Egyetlen magyarországi kiadóvállalat sem képviseltette magát. Majd ha a többi standokat is meglátogatjuk, megérthetitek, hogy bizony nem lehettünk maradéktalanul büszkék.
4. Szerencsémre a rossz érzéseimet némileg egyensúlyozta a Romániában kiadott könyvek gazdag jelenléte. Később olyan élményben volt itt részem, amilyen kevés történik az ember életében, de majd a maga idejében ezt is elmesélem.
***
Most elbúcsúzom holnapig. Ez bizony sok volt egyetlen napra!
***
Kérdéseitekre - ha vannak - szívesen válaszolok.
Tovább, a cél irányába.
1. Az első képen a barátaim.
2. Ezt a képet kérném megjegyezni, mert még visszatérünk rá, mint egyik nagy élményünkre.
3. Ez az alagút visz a könyvek birodalmába.
4. És itt vagyunk egy hatalmas csarnokban!
1. Hívogató fonott bútorok az egyik kávéház teraszán.
2. Bedeszkázott régi vágányok.
3. Multikulturális egyesület plakátja: "Közös szellemi térséget valósítunk meg". (Egyik friss magyarországi "kijelentéssel" ellentétben - éppen erre gondoltam, amikor felfedeztem!)
4. A könyvsátor felé visz lassan az utunk, amelyet az állomási nagy raktárban létesítettek, hatalmas területen.
Azt hiszem itt az ideje néhány történelmi fotónak.
1. - 2. A 19. század végén, még a török fennhatóság alatt épült a Jaffo-Jeruzsálem vasútvonal végállomásának épülete.
3. Vonatok jöttek, vonatok mentek…
Vissza az állomásra! Most eszembe jutott egy nagyon édes szó. Y. kollégám, fogadott öcsikém hatéves koráig élt Budapesten, aztán kétnyelvű, majd szinte kizárólag héber nyelvű környezetben. Csak velem beszél magyarul, kedves, utánozhatatlan akcentussal és néha olyan szavakat kreál, hogy elképesztő. Kedden főleg ezen a szón mulattunk: megállomás! Erre ő: - most már tudom, miért néztek olyan furcsán rám, amikor azt kérdeztem, hogy ez a végmegállomás? Mondanom sem kell, hogy logikus a tévedés: összevont két szót: megálló + állomás = megállomás. Attól félek, hogy ez már így rögzült!
***
1. Az állomás "cégére".
2. - 3. A 27. Jeruzsálemi Nemzetközi Könyvvásár logója távolról és közelebbről. Tetszik, hogy macskák is vannak rajta!
4. Arra emlékeztet, hogy ide valaha vonatok érkeztek.