Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Kezdjuk ujra
Nekem nagyok hianyzik a topikunk, hianyoznak a topiktarsak, a baratsagok es beszelgetesek. De ahova a kedvenc topikom (Izrael) jutott, abban nincs kedvem reszt venni.
Kerlek benneteket hogy kezdjuk ujra, teremtsuk meg a regi meghitt, bensoseges hangulatot. Beszelgessunk politikarol, oromeinkrol, banatainkrol, gyermekekrol, unokakrol es mindenrol, ami foglalkoztat bennunket. Nem fontos hogy mindenben egyetertsunk (nem vagyunk egyformak) de a sertegeteseket, meg es beszolasokat lehetoleg mellozzuk. Mindenkit idevarok, aki nem bomlaszto szandekkal akar kozenk jonni. Remelem sikerul ujra egymasra talalnunk.
Marika, azt hiszem, az székely zászló volt.
Szervusztok, most érkeztem haza egy egész napos munka után, majd mesélek.
Most csak annyit, hogy Johannis távolról sem román név, Németországban élő szülei is ezt viselik, sőt, történelmi család, ugyanis felmenői az 1600-as évek elején telepedtek le Nagydisznódon, románul Cisnădie, németül Heltau, szász dialektusban Hielt.
Ja és román állampolgárságú szásznak vallja magát. Ahogyan én is román és izraeli állampolgárságú magyarnak.
Hihetetlen az emberi rosszindulat, ahogyan elszórnak egy téves információt, de vajon hányan olvassák el az esetleges javítást? (Jobbik esetben.)
Küldöm a cicás linket, de melyiket, mert kettő van?
Aztán mesélek a mai napomról. Talán még képek is lesznek, de csak az elmúlt hétről.
Igen.Azt olvastam, hogy kb. 10 éve megváltoztatta Iohannis-ra.
Kicsiben én is annak láttam. :)
Ha Johannisról beszélsz, ez az ő eredeti szász neve. Különben, persze, hogy reménykedem. Mind reménykedünk. Egyenes, szerény embernek tűnik. Amúgy az országos politikában a semmiből tűnt fel.
Köszönöm, de mostanában vagy a közeljövőben nem utazhatok.
Julika, egyet értek, nem azt kaptuk aminek meghirdették. A fölösleges erőfitogtatásra semmi szükség, bár felmerült bennem, hogy provokátorok, lejárató szándékkal.
Mára egy újabb sebesült halt meg és ez még nem végleges adat. Érthetetlen/értelmetlen ez az ostoba gyilkolászás, ki tudja mikor hagyják abba, nem vezet végleges békéhez.
Légy nagyon elővigyázatos, már amennyire lehet, talán az arab buszban nem vagy veszélyben.
Nem tudnál elmenni egy időre Izraelbe, amíg ilyen nedves-szürke az idő? Neked még szállodát sem kell fizetni és enni itthon is kell. Lehetséges, hogy rossz az ötlet, jobbat nem tudok ami könnyítené az életedet.
Valóban világszép és emlékeztet a havasigyopárra.
Ma már csak 12 nap és kizökkensz a "hullámvölgyből"!
Reménykedjetek, talán lesz némi pozitív változás és nemcsak a választás megnyerése volt a célja.
Ami nekem negatívum, a neve románosítása, nem értem a szükségességét.
Tudod, hogy a Wizz-nél aki MA foglal jegyet Romániába/-ból 20% kedvezményt kap?!
Szervusz Ibike!
Megtennéd, hogy ezt a cicás ajánlatot elküldenéd e-mailben? Szeretném elküldeni a barátaimnak.
Köszönöm.
Szervusztok!
Nagyon korán értünk a térre és jutott időnk figyelni a metró felől hömpölygő vidám áradatot.
Ott tartózkodásunk alatt végig sétáltunk a téren délről- északra és tartósan "nem parkoltunk le" sehol. Hallgattuk a fiatalok beszélgetéseit, megtapsoltuk az ablakba kimerészkedő EU-s
zászló lengetőket és fogalmunk sincs arról, hogy a Parlament főbejáratánál a magyar zászló mellett milyen nemzetiségűt lenget a szél. Talán ott felejtették az azerit? (zászlótanból se vagyok képzett!) Aznap "vezettette" ki kövéköteles az ülésteremből az EU zászlóját!
Elkezdődött a hivatalos szónoklat és nem hittünk a fülünknek, a trágár szó hallatán.
Majd következett a piros kabátos csaj összefüggéstelen üvöltözése, ami szintén nem felelt meg kényes izlésünknek, ezért a távozás hímes mezejére léptünk és 7 órára itthon voltunk!
Mint a nagy többség nem erre számítottunk és amikor láttuk a TV-ben a folytatást örültünk, hogy nem maradtunk tovább. Azért nem bántuk meg, hogy oda mentünk mert nagyon találó transzparenseket olvashattunk.
Néhány ismert személy, mint Bródy J, Vicsek F, Demszky G, Horváth Cs is jelen volt.
Szep napot. Ez nagyon szomoru. A kolozsvari szabadsag is beszamolt az esetrol.
Minden képet megnéztem, minden tudósítást elolvastam... rettenetes...
Szép napot a sötét, borús esős Budapestről!
A sajtó, az újságírók sőt a politológusok is foglalkoznak azzal a kérdéssel, ami engem is foglalkoztat. Azaz azzal, hogy nem lehet egyetlen ország történetéből kivágni évtizedeket, bűnbaknak kikiáltani mindazokat, akik akkor éltek, mert ez gyakorlatilag az ifjú szónokok szüleinek és nagyszüleinek a generációja.
Azt a csodát már láttuk sokan, hogy az ifjak eljátsszák, hogy ők a forradalmi hevületű Petőfi Sándor, de felnőttségükre csak piszkos kizsákmányolók, harácsolók lettek! Mire is jutunk az utódokkal??
Nem sajnálom a tüntetést száz okból sem, de a változást nem így szeretném elérni, hanem ahogy azt egy polgári demokráciában szokás, választással!
Iszonyű ami ma Jeruzsálemben történt! És ünnepelnek a rohadékok.
Ezzel akartam kezdeni, de...
Sziasztok!
Marika, én is ott voltam, nagy várakozással. Én egyáltalán nem éreztem jónak a hangulatot, nem volt azonos a szónokok és a tömeg szándéka! A szónokok egyike sem volt meggyőző, arról nem beszélve hogy pocsék volt a hangositás és alig lehetett érteni. Ahogy valaki mondta, nem csak azt kell tudni, hogy kivigyük a tömeget az utcára, haza is kell békében vinni őket! Ezzel nem nagyon csengett egybe az éjfélig a parlament lépcsőjén kitartóan ordító, skandáló, kordonbontó és rendőrökkel huzakodó "kemény mag".
Zsuzsa, ne sajnáld, ez nem olyan volt!
Jóéjt!
Szervusztok!
Én is megnéztem részleteket a tegnapi szónoklatokból, nekem bizony nem a jó hangulat jött le belőlük, Alsórákosi-Marika. (Gratulálok, hogy részt vettél a tüntetésen!) Ez persze nem azt jelenti, hogy a tömegben nem a jókedv és a bizakodás uralkodott, de a beszédek zavarosaknak és kimondottan apolitikusoknak hangzottak. Eltörölni az elmúlt 25 évet? Hát azt bizony nem lehet. Levonni a tanulságokat viszont csak megfontoltan és megfelelő tudással lehetne (egyes rikácsolások egyenesen kínosak voltak, nagyon-nagyon buták, és durván általánosítottak).
Nálunk pedig már hetek óta tombol a terror, ma reggel egy jeruzsálemi zsinagógában rendeztek vérfürdőt. (Mutatták a két merénylő fényképét, gondolkodás nélkül 25 év nehéz börtönt adtam volna nekik.) Ennek soha sem lesz vége, és "imádom", ahogyan egyes külföldi kommentelők osztják az észt, miközben fogalmuk sincs semmiről…
Érdekes módon ebben a kritikus időszakban azt hiszem háromszor jártam Jeruzsálemben és csak egyetlenegyszer tapasztaltam valami kellemetlent. Természetesen szubjektív benyomásként. Miközben legutóbb, már sötétedés után elhagytuk a Frankfurter-házat, a bejáratnál egy muzulmán nő és valószínű a fia várták, hogy zárják az épületet, és mit mondjak? Kedvesen köszöntem, mások is, de ők rezzenéstelen arccal, szó nélkül néztek, és nem viszonozták se a köszönést, se a mosolyunkat. Határozottan rossz benyomást keltettek.
Szóval nincs jó kedvem. A holnapi utazásnak sem örülök, egy názáreti arab autóbusz-társaság járművein szoktam Timrátra utazni. Más nincs. Csak nem fogok félni? Jól is néznék ki.
Szép reggelt mindenkinek, de főként neked!
Ezt a megmozdulást kénytelen-kelletlen, de kihagytam, mert az időjárás párás és nyirkos, ami nekem életveszélyt jelent. Tegnap délután azt mondta a tüdőgyógyász, hogy csak száraz, tiszta időben legyek szabadban, ha nem muszáj, ködben, párás időben üljek meg nyugton otthon, vagy ha el kell mennem akkor csak gyalog, maszkban és tömegközlekedéssel, sok ember közé nem.
Vasárnap temettük ugyanezzel a betegséggel küzdő szakmai barátnőmet, aki még a halála előtti héten tele volt tervekkel, és a körülményekhez képest egészségesnek és mobilnak látszott.
A tvben végignéztem a közvetítést és nem lett jókedvem attól, hogy generációm ismét bünbakká vált, a lelkes, kedves fiatal szónokok egyenes adásban küldtek bennünket a p...ba. No, erre nincs mostanság szükségem. szeretném megőrizni az önbecsülésem. De, mindenki úgy képzeli el a hatalom váltást, vagy ahogy mostanság sokan nevezik az új rendszerváltást, ahogy akarja. Én még mindig rendithetetlenül bízom a demokratikus megoldásban és abban, hogy nem az utcán dől el egy ország sorsa, hanem választásokon.
"Izgalmas" estét kívánok!
"Megcselekedtük amit megkövetelt a haza" ementünk a "Közfelháborodás napja"tüntetésre.
Megtelt a Kossuth tér, transzparensek tömkelege, zömében fiatal résztvevők, kellemes idő, remek hangulat volt !
Jó éjszakát.
Remélni bizony szabad és Te merj remélni!
Két év előtti képek Szdot Jámból.
1. A méltó helyen álló eredeti síremlék.
2. A héber tábla, amelyen latin betűkkel a szobrász neve is látható.
3. A kibuc tengerpartja, ahogyan Szenes Anikó is gyönyörködhetett benne. (Éli, Éli)
4. A világszép tengeri nárcisz.
***
De jó volt mindezt most feleleveníteni!
Ne légy már olyan pesszimista, Zsuzsa! Nem illik Hozzád.
Tudod, hogy a legsötétebb években bennünket éppen az éltetett, hogy egyszer nekünk is legalább olyan jó lesz, mint Nektek, az akkori "gúlyáskommunizmusban". Sajnos, hogy az elmúlt 25 év éppen azt a "jót" akarta megtagadni, pedig arra kellett volna építkezni, szépen, lassan, békében, egyetértésben.
Mint tudjuk, nem így történt és a romániai pseudoforradalmárok sem építkeztek, hanem inkább romboltak. Ilyenformán mindkét országban nehéz lesz felzárkózni az európaisághoz, de cseppet sem reménytelen.
Másrészt, nem is az a fontos, hogy nem érjük meg, hanem az, hogy a magunk módján tettünk is valamit. Főleg Te! Bűnbak semmiképpen nem lehetsz, áldozat sem vagy, inkább egy kicsi, de fontos csavar a fejlődésben.
Sok sikert a vizsgálatokhoz, a barátnődnek és az unokatestvérednek mielőbbi felépülést kívánok!
(A napokban eszembe jutott a két éve együtt tett látogatásunk Szenes Hanna kibucába, Szdot Jámba, és az ott látott tengeri nárcisz, meg Hanna eredeti síremléke, amit az édesanyja 1945-ben csináltatott a budapesti sírjára, ha jól emlékszem Beck András alkotása. 2007-ben szállították Izraelbe, miután holtteste már 1950-től a jeruzsálemi Hősök temetőjében nyugszik. Fel is teszem ide az akkori képeket, az ismétlés soha nem árt!)
Hát, maradjunk annyiban, hogy legyőztük a butaságot, a korlátoltságot stb.
Azzal kapcsolatban, hogy mit hoz a jövő, nagyon óvatos vagyok, mint aki már sokszor megégette magát. Remélni, azért szabad.
Mi itt beszorulva a a kelet európaiságba, sok előítélettel terhelten csak reménykedni tudunk, hogy az egymást váltó politikai pártok olyan programok mentén politizálnak, teszik a dolgukat, hogy a lemaradást előbb-utóbb behozzuk és felzárkózunk Európa boldogabbik részéhez.
Hogy mi volt hiába való a mi hosszú életünkben és mi hoz majd eredményt hosszú távon, az az érzésem, hogy ezt mi sohasem fogjuk megtudni, de a sikereknek részeseivé biztos nem válunk csak bűnbakká és még rosszabb esetben áldozattá. (no, ez elég pesszimista gratuláció, bocsánat)
Mi, a "rendszerváltó nemzedék", ahogy szerettük magunkat emlegetni, ha az elmúlt 25 évben részt vállalt a politikában, most inkább ismét a bűnbak szerepét játsszuk, nem önszántunkból. Fáradt vagyok már forradalmat csinálni, tegyék a mai 30-asok!
Az én reményem: már csak 14-et alszom és akkor együtt a család!
Ma műtik, ezekben az órákban az egyik barátnőmet, az unokatestvérem ma ment varratszedésre, én délután a tüdőgyógyászhoz kontrollra. Van miért szurkolnom.
Szigál! a képeid gyönyörűek, biztos szép volt az emlékünnepség is. Budapesten a VII.kerületben van emlékköve Szenes Hannának, ott is volt megemlékezés.
Még annyit, hogy most abban reménykedem, hogy a mi megannyi áldozatunk, a fiatalságunk, a nélkülözéseink, könnyeink és szenvedéseink mégsem voltak hiába. Lehet, hogy naiv vagyok? Miért is ne, hiszen olyan jó reménykedni…
Látod-látod! Ilyen, amikor tükröződöm!
Gratulálok Nektek, remélem ez elindítja az országot egy szebb jövő felé. Már éppen ideje lenne. Legyen a mai fiataloknak jobb életük abban a gyönyörű országban.
Gyönyörű helyek!
De gyönyörű a tenger!
Az utolsón téged is látlak.
Szép napot!
Megtörtént a hihetetlen!!! Hála a sok lelkes fiatalnak (és nemcsak) és a külföldön dolgozóknak.
Írtam volt még az első forduló előtt, hogy nem nagy kedvvel, de elmentem szavazni. Egy kicsit sem hittem Johannis győzelmében.
A második fordulóra egy szikrányi reménnyel mentem. Katiék hajnali fél négykor indultak Londonba, sikerült nekik hamar szavazni.
1. A remekül sikerült Szenes Hanna emlékest végén még egy kép ugyancsak fentről.
2. - 3. Jó napom volt, még virágokra is rácsodálkozhattam, távolról és közelebbről is.
Fentről, a Frankfurter-ház felső emeletéről csodálatos kilátás nyílt az alkonyodó és őszies színeket felvonultató városrészre, és azt is észrevettem végre, hogy valahogyan töröltem a képek dátumkijelzőjét. A képen látható gazdagon terített asztal mellett hoztam helyre a "mulasztást" (4. kép). Ez volt a próba.
Taxizzunk tovább. Átutaztunk a Qatamon negyeden és megérkeztünk a Bák'á, más nevén Geulim, magyarul: Megváltottak nevű negyedbe. A taxi rohanásában sikerült egy szép kaput is fényképeznem, igaz mellette ott látható egy szemetestartály a ráhajított "valakinek-talán-jó-lesz" ruhadarabbal.
A negyedik képen már a célpontunk is megjelenik, az úgynevezett Frankfurter-ház, amely a "szépkorúak" egyesületeinek, egyleteinek ad otthont, és benne van Jeruzsálem magyar nyelvű könyvtára is.
November hatodikán ismét Jeruzsálemben jártam - amint ezt annak idején említettem -, és a sors kegyelméből egy teljesen új részét fedezhettem fel - sajnos csak kutya-, akarom mondani taxifuttában.
A Betlehem út irányába tartottunk és átutaztunk a város Quatamon nevű negyedén, érintettük az úgynevezett görög és német városrészeket is. Elől ültem, a sofőr mellett, kérdezősködtem, és fényképeztem. Mentségemre szóljon, hogy egészen "szűz" területen jártunk.
Akkor most, örömömben, ideontok, ideöntök Nektek néhány képet. Van elég, hál'Istennek!
Ismét a vonatból, harmadikán délelőtt és hazafelé, napnyugtakor.
Szervusztok!
Miután csendben és meglehetősen passzívan végigdrukkoltam a romániai elnökválasztást, most már örömmel gratulálhatok. A tüntetéseknek, megmozdulásoknak, lám, megvolt az eredményük, nem kevésbé a 62 százalékos jelenlétnek. Büszke vagyok a szülőhazámra! Mert így is lehet…
Mi a csoda ütött belétek? Egyik szűkszavúbb mint a másik -, de legalább Te és Julika jelentkeztetek.
Julika idehozott macskajellemrajza kitűnő - erre küldöm a mellékelt két képet, amelyet ismét a házunk bejárati hídjáról lestem meg. Ketten az ablakcicák közül - egymás fenekébe bújva.
Szép napot!
Ez vicces volt.
lemaradt
Szervusztok!
Jól kezdődött a napom, mert csíkszeredai barátnőm nagyon kedves blogposztot küldött nekem és szeretném veletek is megosztani.
Természetesen a macskákról szól és előszeretettel ajánlom Ciss-Áginak, akit nagyon régen nem láttam közöttünk, illetve Ny62-Julikának, aki ugyancsak elhanyagol bennünket. Utóbbinak megkülönböztetett módon hívom fel a figyelmét a belinkelt szöveg hármas pontjára. Bízom a humorérzékében…
Különben bárki elolvashatja, jól szórakozhat a szövegén, sőt a képeken is!
Hol is hallottam erről a trilógiáról? Mert valahol olvastam róla és akkor nekem is "kellett volna". Mindegy, lehet, hogy már nem olvasom el, de akkor is érdekesnek tűnik. Ráadásul kedvelem Ken Follett könyveit, sőt jó néhány könyve meg is van nekünk.
Én mostanában nem olvasok, soha sem hittem volna, hogy ez bekövetkezik, de a tablet a párnám alatt hamar elálmosít, és már nem marad türelmem kinyitni a szintén párnám alatt lévő, hetek óta várakozó BIG-könyvet.
"Tempora mutantur et nos mutamur in illis" - Az idők változnak és mi velük változunk.
Jaj, persze! Megint nem voltam elég figyelmes!
Ne aggódj, jól vagyunk.
Olvasok. Egy nagyon érdekes trilógiát vett meg a nővérem és itt hagyta, hogy elolvassam. KEN FOLLETT: ÉVSZÁZAD TRILÓGIA
Az első kötetet olvasom: A titánok bukása. Nagyon olvasmányos és egyben helyre teszi a történelemből való hiányosságaimat.
Végre látlak!
Csak hogy kielégítsem a kíváncsiságodat , aznap volt V. születésnapja, és hátborzongató módon aznap halt meg egy kolleganőm, akinek a látogatására éppen készültem...
No meg persze azért a ritkaszép naplementéért is érdekes.
Aggódtam miattad. Már hívtalak volna, de majd máskorra marad.
Nagyon szép képek. Köszönöm.
Ez az "emlékezetes nap" felkeltette a kíváncsiságomat.
Nem tudom, milyen fa, de nagyon szép!
Szép napot!
Visszatérő, nagyon sajnálom, hogy ilyen nagyon nehéz időszakon kell átesned. Kérem Istent, hogy adjon neked és a melletted levőknek erőt a nehézségben!
De jó, hogy nemsokára kis örömöd is lesz.
1. Közeledünk Haifához. A háttérben az atliti vár.
2. Már a haifai tengerpart.
3. Így múlt el egy emlékezetes nap…
***
Most elindulok vásárolni, de még lesznek képek. Majd később.
Most pedig egy szépséges naplementét láthatunk, amit ugyancsak november másodikán, a vonatból fényképeztem.
Segített feloldani a szomorúságomat, ugyanis a kora délutáni órákban érkezett a hír, hogy egy kedves volt kolléganőmet éppen azokban a percekben temetik. Ha otthon vagyok, elmentem volna megadni neki a végtisztességet.
Olyan az életünk is, mint egy naplemente. Ragyog, tündököl, majd lassan elveszti fényét, kihuny.
(A tükröződések a belső világítótestektől származnak.)