Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Asperger szindróma
2004-02-18 17:251.
Torolt_felhasznalo_739697
Létrehozva: 2004. február 18. 17:25
Van egy nagyon-nagyon kedves ismerősöm aki valószínűleg Asperger szindrómás. Ez az autizmus egyik - kevésbé ismert - fajtája. Olyan emberekkel szeretnék megismerkedni, beszélgetni a tapasztalataikról akiknek ez a téma nem idegen.
A könyvet a budaörsi Tesco-ban is lehet kapni. Láttátok az Esőembert? Én annak idején nem érdeklődtem a téma iránt, de most nagyon kiváncsian vártam. Hát azért az már egy más kategória, mint az Asperger szindróma. Néhány tünet azonban az én gyerekemnél is jelentkezett, különösen kicsi korában. Pl. a jelenet a zebrán: Ray megállt az úttest közepén, amikor a lámpa "állj"-ra váltott. Mikor gyrekemnek mondtuk, hogy álljon meg a járda szélén, mielőtt átmegyünk, precízen kicsoszogott teljesen a szélére, hiszen azt mondtam. Most, ha azt mondom Neki, hogy nézz körbe, mielőtt lelépsz, akkor a tengelye körül megfordulva, teljesen körbe néz. Kicsit aggódom, mikor lesz képes egyedül közlekedni, ezen a téren nem túl gyors a fejlődése.
A múlt héten viszont a Zrínyi matek verseny országos döntőjén voltunk a gyerekkel. A körzeti versenyen, ami megyeinek felel meg, első lett többszáz gyerekből. Az országos nem sikerült ilyen jól, "csak" 37. lett. Igaz, hogy a tanítónénije egyáltalán nem készítette fel, más gyereket még el is kísért a tanítója.
Remélem, mindenki túlvan az influenzán, sziasztok!
Tetszenek az eszmefuttatásaid a mi lenne, ha mindenki. . . témakörben. Egyetértek Veled, ez az enyhe autizmus kifejezetten jó dolognak tűnik. Egy dolog, hogy milyen képességek rejlenek az emberben, de én olyan kedves, agressziótól mentes, szeretetet igénylő, de adni is tudó emberkét még nem láttam, mint a fiúkám (lehet, hogy elfogult vagyok. . . ). Az erőszakos filmeket nemhogy nem nézi, de az azzal járó hangokat sem bírja. Csak attól félek, hogy nagyon védtelen lesz mások gonoszságával szemben.
iR. : Nekem semmiség volt megtanulni vezetni, gyerekori vágyam volt. . hogy autót vezessek. Már 6éve (2005-1999) nyomom a pedált, de nem tudom megunni. Az elején persze akadtak gondok, de hát mindenkinél, különösképp a hirtelenfékezők, és a gyalogosok okoznak ma is gondot. . . Aztán az első "balesetem" után visszavettem az önbizalmamból. . .
A "balest" után nemsokkal a másik kocsimmal majdnem elgázoltam egy kislányt. . és az Ő (halálra)rémült tekintete változtatott meg. . hogy ne legyek akkora vadállat az utakon. Nem azt mondom hogy félős lettem, mert azért most is száguldozok. Csak sokkal jobban előre számítom az eseményeket, amivel elkerülöm a "kislánygázolós" helyzeteket.
Hamár ennyit említem Őt. . . Este volt, lámpánál balrafordultam (volna), és a szemközti autó is ugyanabba az irányba fordult, így a lány takarísba került. . . (nagyon alacsony volt, és szürke ruhát viselt)én megindultam mivel nem láttam semmi akadályt. . erre kilép elém a másik kocsi takarásából, észrevette hogy "jövök" és megtorpant (és láthatóan végigfutott az agyán hogy vajon hova ugorjon, hogy túlélje/felkészülhetett arra hogy nem fog sikerülni az átkelés) erre Én befékeztem, és a Lány megmenekült!
Azóta állandóan ez jár az agyamban, ha zebrához érek. . és már meg sem fordul a fejemben hogy átsiessek rajta. . . Viszont büszke is lehetek, mert megmentettem egy életet! :)(és engem sem sitteltek le. . . )
Azért a meséhez hozzátartozik az is hogy aznap igencsak szar volt a hangulatom és nagyon igyekeztem haza. . .
A "baleset". : Kopott volt a kocsin a gumi. . és volt az úton egy olajfolt. . és későn vettem észre hogy az elöttem lévő kocsisor lefékezett. . . én meg azzal voltam elfoglalva (épp egy útfelbontást, és egy munkagépet kerülve) hogy megköszönjem a szemközti Trabantosnak hogy átengedett. . . . és emiatt nem vettem észre az álló sort! Fékezni kezdtem de a kopott guminak és az olajfoltnak köszönhetően az elöttem lévő kocsiban álltam meg. . .
Ma már úgy érzem hogy felnőttem a feladathoz. . . vagy csak megint nagy az önbizalmam. . :D 80. 000KMéterrel a hátam mögött. . .
Üdvözlettel. : Én! :)
http://index. hu/tech/tudomany/aut0330/
"Azért nem reagálnak megfelelően mások viselkedésére, mert rosszul működik agyuk tükörneuron-rendszere. -->>>"
Bocsi, hogy ilyen sokáig nem jelentkeztem. Képzeljétek! Találtunk a fiunknak egy tündéri matek korrepetítor tanárnőt! Őszintén elmondtuk neki, hogy mi a gond a gyerekünkkel, de ő nemhogy megijedt, hanem igazi kihívásnak érzi a gyerekkel való foglalkozást. Az első találkozóra kért mindent, amit az Aspiról összegyűjtöttünk és mára kiderült, hogy el is olvasta. Annyira érdekli a téma, hogy a saját "probémás" tanítványait is kezdi más szemmel nézni, keresi, hogy vajon nem az Aspi lehet náluk is a gondok forrása. A tanárnőnek van egy éppen jogi egyetem végzett lánya és képzeljétek, a megbeszéléskor a mi kölkünk úgy bájolgott a leánnyal, mintha soha nem lettek volna kapcsolatteremtési problémái. A tanárnő meg is jegyezte, hogyha nem mondtuk volna meg, hogy a gyerek Aspis, eszébe sem jutni bármi furcsát feltételezni a gyerekről. Ott voltunk kb. 1 órát és a mi fiunk szinte folyamatosan csacsogott a "kislánnyal". Szerintünk nagyon imponálni akart. Komolyan mondom, nagyon megható volt szemlélni a gyereket, ahogy minden további nélkül átlépett a "normális" világba. Hogy történt ez? Ritka szeretetteljes közeg veszi körül a tanárnőt és a családját, a lánya olyan nyitott és kedves, hogy elképzelni sem tudjuk, hogy lesz egyszer belőle ügyvéd. Büszi ne haragudj! De sajnos nincs túl sok jó tapasztalatunk a jogi pályát gyakorlókkal kapcsolatban! Persze szerencsére vannak kivételek is! Szóval, úgy láttuk, hogy fiunk túljutott az első udvarlásán, igaz kicsit "koros" hölgyet választott magának! Viszont megint csak azt szűrtem le ebből a helyzetből, hogy sokkalta több múlik ezen a "normális" világon, mint az Aspisokon ahhoz, hogy élni tudjanak benne! Üdv.
Én, bár 25 leszek, egész gyerekkoromra jellemző volt, hogy az idősebb(sokkal idősebb) korosztállyal álljak kapcsolatban. Most is szinte vonzanak a nálamnál jóval idősebb, vagy csak idősebb emberek, akikkel én is tutok szót váltani.
Azonban nálam , azt hiszem a korom miatt, van egy kis bökkenő: már sem a családtagjaim, sem a szakemberek nem engedik, sőt néha tiltják, hogy jóval idősebb emberekkel tartsam a kapcsoltat. Néha még ilyeneket is mondanak: "Ott van X. Y. , annyi idős mint te, és beszélgess vele, mert én az anyád/apád lehetnék.
Na senki sem érti meg, de nekem azért volt jó mindig kapcsolatba lépni sokkal idősebbekkel, mert azok sokkalta megértőbbek (általában) mint a korosztályam. és sokkalta elfogadóbbak.
Úgyhogy ki nem állhatom, ha megmondják, (bár gyerekkoromban nem mondták), hogy fejezzek be minden "felnőtt" kapcsolatot.
Képzeljétek, a napokban noszogattam Mikit, hogy a köszönést ne hanyagolja el, ne hozzon szégyent rám. Úgy látszik, megérintette a probléma, és 10 éves létére megkérdezte, hogy most akkor mindenkinek, aki szembejön, köszönni kell-e? Ezt komolyan is gondolta. Rájöttem, hogy fogalma sincs, kinek, és hogyan illendő köszönni, úgyhogy be kellett táplálnom az adatokat. Remélem, most már működni fog. . .
meg már 15 évesen is azt kérdezgették, hogy milyen karra járok az egyetemen, miegyéb. írogattam egy nonproftit újságba, ott például nagyon jó volt, hogy egyedül én voltam 20 év körüli, a többiek mind negyvenesek meg nyugdíjasok, és úgy tűnt, őket sem zavarta az, hogy én fiatal vagyok, sőt megbecsülték.
a korosztályom viszont eléggé ingerel, undorodom a többségre jellemző értelenségtől meg felszínességtől. de még az egyetem is tele van ilyenekkel: hónuk alatt rohangásznak a Kunderával (semmi bajom a könnyvel, csak azzal, ha valaki ezzel akar felvágni), neohippi göncökben járnak, hogy "ők a nagy értelmiségik", közben folyton csak azon jár az agyuk, hogy melyik oktató kezén van már jeggyűrű, és nem szégyellik magukat, amikor órán sms-ezgetnek.
rám mondjuk nem szóltak soha, hogy ne barátkozzak idősebbekkel, mert gondolták, hogy tőlük legalább többet tanulok. meg hát most őszintén: az emberre a legrosszabb hatással leginkább a kortársai vannak, azok hajszolják bele a társaikat a piálásba, dohányzásba, korán kezdett nemi életbe, bűnözésbe, stb.
ahol viszont komolyabb bajokat okoz ez az "koravénség", az talán az ismerkeés, ahol eleve ugye sokkal nehezebb nekünk, pölö nekem majhogynem könyből kell megtanulom úgymond "flörtölni, stb". mert hiába tudnál szót érteni egy hamincévessel, ha az csak a húszéves biológiai korod veszi tudomásul, ráadásul már lassan a nősülésen járna a feje.
egyébként aranyos lehetett a fiad, ahogy ott beszélgetett azzal a lánnyal. asszem Uta Frith 1991-es könyvében (Autizmus a rejtély nyomában, az As-t még nem említi, de egyébként jó összefoglaló munka) az első fejezet egy anya mondatával, kezdődik, valami olyasmi, hogy első ránézésre olyan bájos a gyerek, mint egy angyalka, mintha semmi baja nem lenne, nem elsőre ismerszik fel, hogy voltaképpen autista s nehezen tud kommunikálni a külvilággal. egyébként engem az As-ben ez az úgymond "tragikus", hogy semmi olyan külső torzító hatása nincs a betegségnek (mint pl a Down-kórnál), egyáltalán nem csúnya emberek, stb, az értelmi képességeik jók, miegyéb, csak az az egy, hogy képtelen az ember megtalálni a megfelelő hullámhosszot a külvilággal. hogy valami apró fázis-eltolódás miatt nem lehet az ember olyan, mint bárki más (bár már nem is akarok olyan lenni), és emiatt már rengeteg dolog felborul, másképp alakul.
Sziasztok. és üdvözlettel. : Richard Vaultdweller
Már többször olvastam bele a soraitokba, írni még most írok először.
Az un okám 5 éves és Asperger syndrómás.
Járt óvodába pár hónapig ugy nevezett integrált csoportba de most ősztől nem javasolták neki, mert nem utánozza a többieket és a gyógypedagógus szerint így nem fejlődik. Nagyon kedves kisfiú remek memóriával és nagy az érdeklődése a vonatok iránt.
nagy mozgás igénnyel rendelkezik nagyon ügyesen mászik és tornázik.
Itt nálunk vidéken van egy egyesület illetve alapítvány akik szerveztek az autista gyerekeknek tábort. Ő is részt vett és nagyon jól érezte magát. Az iskolai beilleszkedéstől én egy kicsit tartok, igaz még odább van.
Most először próbálok meg ide írni, mert olvastam a beszélgetéseteket, és úgy tűnt vannak köztetek a téma "avatott" szakértői. Kérem, ha tudtok, segítsetek. 16 éves aspergeres kamasz fiút nevelek. Ő a tipikus jó képességű, de magatartási és beilleszkedési zavarokkal küzdő, kortársaival nem kommunikáló, sokat bántott, sok rosszat tapasztalt gyerek. Jelenleg egy méreg drága alapítványi középiskolába jár, ahol tulajdonképpen jól megvan, de nem az igazi. Már kezdek kiborulni az "anyuka, beszéljen a gyerekkel, hiszen társadalomban élünk, meg: nincs erre valami gyógyszer?" típusú nagymonológoktól. Hol találhatnék számára olyan iskolát, ahol nem csak megtűrik, hanem el is fogadják, esetleg még azt is tudják, hogy mivel állnak szemben? Ha tudtok jó tippeket adni, elfogadom. Köszi! Twisk
az embereknek csak nagyon kicsi hányada tudja, hogy mi ez. lehet, hogy van olyan iskola, ahol talán ismerik ezt a dolgot, de ha nincs, akkor sajnos ki kell bíni. azzal is érdemes vigyázni, hogy ezzel könnyen megbélyegzik az embert. tojja le a szentbeszédeket, és tartsa a lelket a gyerekben. ha tehetséges, hozza ki magából a maximumot. valahogy csak kibírja, míg egyetemre mehet, és ott már sokkal kötetlenebb minden, és a jó képességeit ott sokkal inkább méltányolják, és a furcsaságait is jobban elfogadják.
és ami a legfontosabb, ne büntesse a gyereket olyasvalami miatt, amiről az nem tehet. engem is halálra fikáztak a suliban, ráádásul anyám sem ért semmit, és még félek neki előállni ezzel az egésszel, mert a pszichológiát hülyeségnek tartja. lehet, hogy kicsit modortalan a gyereke vagy túl zárkózott, viszont nem rosszindulatú, úgy hiszem, mert az aspisok nem olyanok. inkább naivak, és áldozatai mások gonoszdágának, mintsem szánt szándékkal ártsanak másoknak.
van egy nagy halom probléma azzal, hogy az aspisok mások, de ez nem elősorban az ő hibájuk, hanem az úgymond "normális" embereké, akik képtelenek a nyitottságra és az elfogadásra, és nem ismerik fel, hogy ezek a kicsit furcsán viselkedő emberek sokkal értékesebbek, mint azok, akik a társasági élet bajnokai. én a maga helyében örülnék, hogy ilyen gyerekem van. csak találja meg az érdeklődési körét, amiben kibontakozhat, és az talán majd jobban megvédi minden mástól. engem is az kárpótol, hogy talán sokkal sikeresebb leszek a munkában azoknál, akik engem kicikiztek/kicikznek.
Szia Bojarka!
Nem vagy egyedül a problémáddal. Felnőttkorban igen nehéz diagnózist megállapítani. Pesten azonban van egy jó kis hely, ahol komolyan foglalkoznak a dologgal, és életkorra való tekintet nélkül bárkit behívnak vizsgálatra. (Csak az a baj, hogy a várakozási idő másfél év). A hely: Bp.,1089, Autizmus Kutatócsoport, Delej u.21. Tel: 06-1-334-1123.
Persze ha nem akarod vizsgáltatni magad, akkor tudok annyit javasolni, hogy lépj be az Autisták Érdekvédelmi Egyesületébe, és onnan ingyen megkaphatod a negyedévente megjelenő folyóiratot, az Esőembert, ami sok információval szolgálhat.
Remélem tudtam segíteni. ÜDV!
Valami ismeretlen késztetést érzek arra hogy leírjam a következőket.
Ismételten változáson ment keresztül a személyiségem. Irtózatos haragra tudok gerjedni az utóbbi időben, minden különösebb ok nélkül... Elég az hozzá (pl: ) ha valaki túl halkan szól hozzám és én nem értem, máris felkapom a vizet és leordítom az illetőt... „Hogy ha mondandód van gyere közelebb, vagy beszélj hangosabban!” (meg néhány káromkodás is elhagyja beszédképző szervem, de ez már megszokott)
A másik meg az hogy egyre inkább támadnak idegen gondolataim... (Ezt úgy értem hogy nem rámjellemző.) Természetesen nem érzékelek időkiesést vagy egyebet ami a skizofréniára utalna... csak simán zavaró.. hogy úgy változok... hogy szinte nincs hatása az akaratomnak rá!
Igaz hogy az utóbbi időben egyre több sikerélmény ér engem, (az interneten) és ettől javult az átlagos hangulatom, de még mindig nem eléggé hogy ismételten legyen kedvem kimozdulni itthonról (mármint akkor ha nem dolgozni megyek.)
Fizikai változások.:
1.Látás.: A látásom tovább romlott, bár az új (TFT) monitor látszólag leállította a folyamatot (legalábbis lassítja), de az erős fényre; napfény, lámpa, és sajnos a TFT monitor fénye is nagyon erős és tartós fejfájást vált ki belőlem.
2.Hallás.: Számomra új jelenség, de a különböző zajoktól is ingerült és dühös lettem az utóbbi időben. (Lehet hogy csak simán betelt a pohár a szomszédságommal hogy mindenki (már 19edik éve) minden napszakban csinál valami értelmetlen dolgot.. De viszont az hogy amikor megyek dolgozni, már nem tudok nyitott ablaknál vezetni mert attól is dührohamot kapok, már különösen aggasztó!)
3.Beszéd, és írás.: Ez is negatívan változott. Egyre gyakrabban veszem észre hogy amikor egy hozzászólást írok a saját fórumomban, belekerülnek a mondandómba oda nem illő szavak. És ezt észre sem veszem csak, csak napokkal később... Beszédben meg egyre jobban fagyok bele a külömböző mondatokba és hagyom félbe emiatt, úgy hogy észre sem veszem azt hogy nem fejeztem be...
Gyanítom hogy a fokozott stressz lehet mindennek az oka. Csak hát ez váratlanul ért. Mert eddig is stresszben éltem, csak ezek szerint most jött ki ennek a negatív hatása.
--------------------------
Üdv,
Richard Vaultdweller
--------------------------
u.i.: Azoknak akiknek megvan(volt) a telefonszámom! (2+1) Nyugodtan kitörölhetitek, mert meg kellett változtatnom.
u.u.i: Azoknak akik esetleg megsértődtek rám! Bocs, hogy bunkó voltam (vagyok), de ez az én hibám! Így pottyantottak erre a bolygóra, és ahogy most a helyzet áll.. ez is egyre rosszabb lesz... :S
All systems nominal
Ééén vagyok az az 'Asperger-szindrómás' akire a kedves 3083024 nevű hozzászóló utalt. É nem vagyok Asperger-szindrómás, csak van pár hóbortom. Kinek nincs? Az, hogy zseretem megenni a taknyom, illetve minden székletemről mintát veszek amit tartósítok és mikrószkópban megvizsgálok, szerintem nem annyira furcsa. Mindenkinek vannak efféle hóbortjai. Például egy ismerősöm cukor nélkül issza a kávét, Önök szerint ez normális? Egy másik ismerősöm meg együtt alszik a kutyájával és szerinte ebben nincs szégylellnivaló. És még ENGEM Asperger-szindrómásoznak le... Szégyen ez a magyar tudományos társadalomnak, hogy ekkora etikai tudatlanságban élünk. Köszönöm a felszólalás jogát.
Életemben először irok fórumba, miután keresztülástam magam a regisztráción. Szerintem nem Te vagy az ufó, hanem a bolygó nem stimmel. Ahogy elnézem ezt a sör-cigi-bigbradör világot, egyre inkább érzem, hogy nem az én készülékemben van a hiba! Vagy a Tiédben vagy a többi hasonlóéban.
Engem már kétéves koromban autistának diagnosztizáltak, aztán az iskolából majdnem kitettek "antiszociális" cimszó alatt, és csak azért nem, mert az összes tanulmányi versenyt megnyertem. Azóta van diplomám, két nyelvvizsgám, irtam két könyvet és amit a legnagyobb sikernek tartok, életemben először (harminchárom éves vagyok) vannak ismerőseim sőt barátaim is! Igaz felnőtt rajtam egy pszichológus generáció! Kedves Bojarka, iszonyú sok az érzéketlen ember, én inkább vagyok ufó, mint zombi...
Sosem leveleztem még ilyen formában. 14 éves kamaszfiam van. Már 3 éves korában is "furcsa" gyerek volt. Bizonytalan eredetű félelmek, válogatás az ételekben, szociális éretlenség, ügyetlen mozgás, stb. Elég sok szakembert megkerestünk, de mostanáig üres köröket futottunk: Következetesen nevelje, ne kényeztesse el anyuka, és hasonló szaktanácsokat kaptunk. Most végre eljutottunk olyan helyre, ahol komolyan veszik a problémáját, megkezdődött a kivizsgálása. ( Az Asperger szindróma gyanút én fogalmaztam meg, Interneten találtam címet, ahova vihetem.) Hasonló gyerkőcöt nevelő szülők tapasztalatait várom!
Rejtvény: Nevem a fiam által képzett egyik szó, vajon tudja valaki, mit nevez így?
z érést a sport meggyorsítja. Ő sem hajlandó gyümölcsöt és zöldséget enni, ezért táplálékkiegészítőkeet szed. Az utóbbi két évben sokat változott, egyre inkább nyit a világ felé,
Sziasztok!
Ha valaki meg erdeklodik a tema irant irjon! Jo lenne ha ismet beindulna ez a topic. Az en fiam harom eves, a "szakemberek" szerint autista. En is erre gondoltam eleinte, de amiota a diagnozis fel lett allitva-es utannaolvastam elegge ketelkedek. Itthon eleg normaisan viselkedik, csak ha megyunk valahova lesz teljesen autista . Szertetnek talalni hasonlo gyerekeket nevelo anyukakat.
A fiamrol: harom evesen meg mindig nem beszel, csak par szot, de azokat is ritkan mondja. Vegulis ez az igazi nagy problema, es ezert kuldenek minket mindenfele kivizsgalasra. Felelemerzete szinte semmi, az utcan igen ritkan hajlando kezenfogva jonni velem, ugyhogy folyamatos hiszti van mikor kimegyunk emiatt (siman kilepne a kocsik ele, egyszeruen nem erti, hogy eluthetik). Imadja az arnyekokat, furcsa szogbol nezi a targyakat, mindent egyedul akar csinalni, hiaba nem tudja, hogy kell, elutasitja a segitseget, duhrohamot kap amikor segiteni akarok...aztan meg azert, amikor nem tudja magatol megcsinalni amit akart.
Viszont ami nem illik bele nekem a kepbe: nagyon baratkozos tipus, szeret minden kozosseget, a gyerekek is szeretik ot, kifejezetten utal egyedul lenni, itthon is folyamatosan mellettunk van. Egyaltalan nem erzekeny hangokra. Fizikailag rendkivul ugyes.
Lehet attol valaki aspergeres ha meg ilyen idosen mindig nem beszel? En ugy tudom, hogy az aspergeres gyerekeknek nem szokott ez problema lenni csak a "normal" autistaknal. Erteni ert mindent amit mondunk neki, ugyhogy azzal nincs gond (erti amikor akarja)
E.
Saját tapasztalat: Aspergeres kamaszom otthon teljesen átlagosan viselkedik, de ha utazunk, vagy valami komolyabb változás van az életében, felerősödnek a "furcsa" dolgai. Időben kezdett egyébként beszélni, viszont a hangszíne kicsit monoton, nem igazán fejez ki vele érzelmet.
Egyébként az úgynevezett "pervazív fejlődési zavarok"-ba sokminden belefér, szerencsére minden "tünetet", jellegzetességet nem produkálnak a gyerekek, a diagnózist se mondják ki csakúgy ripsz-ropsz.
Szia,
sajnos nalunk husz perc alatt megallapitottak, hogy autista, ami vegulis abbol allt, hogy engem kerdeztek ki....es hat akko eleg rossz napja is volt a fiamnak. Ezert bizonytalankodom, mert azota utannaolvastam, ezt nem egeszen igy szoktak diagnosztizalni.
Mindenkeppen elmegyunk egy erre spec. helyre elobb utobb persze pontos diagnozis miatt, de egyenlore varok egy kicsit, hatha elkezd beszelni.
E.
Szia!
Budapesten, a Vadaskert Kórház és Szakambulancia szakemberei alapos kivizsgálás után adnak diagnózist. Ezenkívül a Kapocs könyvkiadónál megjelent, a témával foglalkozó könyveket érdemes elolvasni.
Szia,
Jelenleg nem otthon elek, de nemsokara keszulunk hazamenni, ugyhogy ezert is varok, felesleges itt nagyon belemerulnunk tobb vizsgalatba (de lehet megse, mert itt nem kell tul sokat varni, legalabbis nem egy evet, csak nem tudom, hogy angol nyelvu szakvelemennyel mit kezdenek otthon). Szerencsere itt talaltunk egy jo ovodat, ahol hasonlo gyerekekkel van, es mindenfajta terapiat is kap ott, ugyhogy ez igy jo is, csak otthon nem tudom mi lesz, mennyire van erre szakosodott ovoda. Nem szeretnem ha sulyos fogyatekosok kozott lenne, de sajnos normalis ovodaba nem igen veszik fel, mivel nem beszel....es hat az ovono sem igen birna nagy letszamnal, mivel hiperaktiv.
(Oké, hogy én megértem az angol leírásokat is - lásd autizmus.lap.hu "Asperger szindróma" részéről kiinduló linkek -, de az, akinek meg szeretném mutatni, hogy gondolkodjon el rajta, nem tud elég jól angolul. És egyébként kicsit kevés az a pár szűkszavú definíció, amelyet pl. a Wikipedián találtam - angolul -; ebben a cikksorozatban sokkal több kisebb, de érhetőbb és érdekesebb megjelenési formát is írtak a többiek!)
Ha ebben segíteni tudnátok, előre is köszönet! (Az Autista alapítvány eléréseit már fölírtam, illetve az Attwood-féle könyvet is megrendeltem.)
Sziasztok!
néhány napja akadtam rá erre a topicra, és az elejétől a végéig elolvastam. Fantasztikus emberek találkoztak itt össze, de úgy látom mostanában eltűntek innen, pedig jó lenne hallani felőlük.
Nekem középső gyerekem AS,nem könnyű a mindennapokban, de fantasztikusan okos, imádnivaló különleges gyerek, akihez egészen máshogy kell viszonyulni, mint az átlaggyerekekhez, közben pedig ő is tanít nekem nap mint nap valami fontosat.
Szia kiseszter!
Saját tapasztalataim azt mutatják, hogy váratlan, stesszhelyzetben jön elő fiamnál a különc viselkedés, de ha előre felkészítem a várható szituációra, sokszor elejét tudom venni az antiszociális viselkedésnek. Nálatok ez hogy van?
Hova jártok suliba? Hogy megy?
Szia Sajtianya!
Nálunk is kritikusak a váratlan helyzetek. Otthon, a megszokott napirendben mostmár nincs vele gond. A suli nehéz dió. Gimibe jár, 10-ik osztályba, tavaly nyelvi előkészítős volt, németet és angolt tanul. Az eredmény nagyon vegyes, az előre nem tudható röpkék általában nem sikerülnek. Ha frontos idő van, gyengén teljesít. Mindeközben pl. angolból a legjobb a csoportban. Sajnos az osztálytársai sokat zrikálják, ezért most éppen nem akar suliba menni. Gondoltam arra is, hogy bemegyek beszélni velük, de hát az is elég cikis egy kamasznak, hogy a szülője érdekvédelmist játszik. Eléggé elkeserít a zéró tolerancia, amit tapasztalok. Na, most jól kipanaszkodtam magam, ezért elnézést kérek.
Írj Te is magatokról! Hogy boldogultatok, boldogultok a különféle oktatási intézményekkel? Miben nyilvánul meg, hogy "antiszociális"?
Kiseszternek,
Panaszkodni néha jó egy kicsit...csatlakozom
Ma bowlingozni voltunk, összevont szülinapot tartottunk barátainkkal. Sajti nem volt az ünnepeltek között. Születése óta ismeri a társaságot, akikkel voltunk,azért hajlandó volt eljönni velünk. Úgy gondoltam, ez jó alkalom lesz, h meglássa milyen is egy ilyen hely. Egész jól érezte magát,- persze nem volt hajlandó gurítani- mígnem kiderült, h véletlenül megitta huga üdítőjét. Na erre robbant a bomba, és olyan balhé kerekedett az egészből, hosszasan igy-úgy tekerte a szavakat, levonta a végkövetkeztetést, h a huga a hibás, majd következett egy kiselőadás a világ romlásáról,a szülinapozás felesleges voltáról, és más bújáról, persze nem halkan.Ennyi a panaszkodás.
Hazafelé megbeszéltük mi zavarta. (a tömeg, a zaj, és h ő nem tud bowlingozni, persze nála tudni-egyenlő tökéletesnek lenni benne-. A lényeg, amiért ezt leírtam, az ,hogy néha akaratuk ellenére ki kell tenni aspergeres gyerekünket olyan helyzeteknek, amitől tart, először balhézik, másodszor már tudja mire számíthat, a végén megtanul bowlingozni is, sőt, lehet, h megszereti.Így tanult meg síelni, (szereti), úszni(utálja), most a tenisz van soron, és egész ügyes...szóval harcolok nap mint nap, nem adom fel.
Sajt most 8os, gimibe készülünk, ő kérte, olyan sulit keressek, ahol nem ciki okosnak lenni. Nagyon tart attól h idegen helyre kell járnia ezért a leendő suliba jár előkészítőre.Ha nem sikerül, marad a kis létszámú toleránabb iskola, ahova viszont nem szeretne járni. Szóval fel van adva a lecke rendesen.
üdv,sajtianya
ui.sajtinak persze nem tetszik a kép, amit nagy nehezen sikerült felvarázsolnom.. lehet, hogy kamasz?:-)
Murrogó ágy=macska
Egyébként van néhány szó, amit Andris talált ki, és olyan jópofa, hogy az egész család használja.
Nálunk (falu) sport terén szűkösek a lehetőségek, de kirándulni járunk, az országban sokfelé voltunk már, sőt 1-2 helyen külföldön is. Na ezek is elég nagy próbatételek, de a gyerekek mindig a jó élményeket emlegetik.
A fényképezkedés nálunk mindegyik gyerkőcnek mumus. Kamaszok!
Üdv.
Kiseszter
Egy aspergeres jelentkezik az eltűntek közül. Olvasom ezt a topicot, csak nem volt mire reagálnom, mert már nem köt le az AS.. (elmúlt az újdonság varázsa.. már csak egy tény amivel mindennap szembesülnöm kell....)
Az elmult közel egy évben (szokásos számítástechnikai hasonlataimmal élve) átestem pár Szoftverfrissítésen és telepítésen
Kedves iR!
Igazán örülök, hogy bekukkantottál erre a topicra újra, mert így "személyesen" el tudom neked mondani mennyire lenyűgözött az alant folyt levelezés.Igazán élvezetes volt olvasnom soraidat.Csak azt sajnálom, hogy a múltat találtam meg, más szóval nem jó idöben voltam jó helyen.
Remélem, az, hogy elvesztetted érdeklődésedet az AS iránt jó hír, és azt jelenti hogy jól boldogulsz, a szoftverfrissítések és telepítések jól sikerültek .
Elárulod, hány éves vagy? Persze csak ha nem titok...
Üdv, Sajtianya
- Köszönöm.
"Remélem, az, hogy elvesztetted érdeklődésedet az AS iránt jó hír, és azt jelenti hogy jól boldogulsz..."
- Jobban....
"Elárulod, hány éves vagy?"
- '80-as széria vagyok.
Üdv, iR
Kar, hogy ez a forum mar nem el igazan. Mostanaban kezdtem erdeklodni az Asperger-szindroma irant. Mindenkinek ajanlanam az alabbi konyvet, nagyon erdekes olvasmany:
Daniel Tammet: Born on a blue day
Nem tudom, hogy magyarul megjelent-e, de nem nehez olvasmany angolul, erdemes belevagni.
Ellenben Seth Henriett konyvet meg nem olvastam, erdekelnenek a velemenyek rola. Tudom, hogy annak idejen o is irt a forumba.
Jo lenne felelenkiteni ezt a topikot!
Lehet róla szó..
Két hétig gondolkodtam azon hogy írjak vagy ne írjak..
De a felélénkítéshez (azt hiszem) szükséges.:-)
- Érdeklődés oka érintettség vagy szakmai?
Üdv,
Az erdeklodes se nem szakmai, se nem erintettsegbol fakad. Csak olvastam ezt a konyvet es egeszen megragadott. Ezutan egy ismerosomrol megtudtam, hogy Aspergeres gyerekekkel foglalkozik. O mondta, hogy a legnehezebb nem az, hogy ezek a gyerekek kulonboznek a tobbiektol, de hogy tudataban is vannak "massaguknak", ami vegkepp befele fordulova teszi oket. Oszinten szolva a szivem szakad meg ezekert a gyerekekert ebben a mai vilagban (mar elnezest az olcso kozhelyert...).
Miert gondolkoztal 2 hetig rajta? Egesz pontosan mi tartott vissza az irastol?
Mindenesetre koszi, hogy vegul beirtal!
Szia!
Valójában csak ismételten nem merek kommunikálni.
Üdv.
Egyebkent mivel foglalkozol? Emberek kozott dolgozol?
A konyv irojat nagyon lekotottek a szinek es formak. Teged is erdekelnek ezek? Vagy nagyon kulonbozo, hogy kit mi kot le?
Vannak barataid, akikkel nem online kommunikalsz?
Bocsi, nem tolakodni akarok!
Szerintem különböző ki mi köt le. Autó, nő, számítástechnika, űrkutatás... sok minden érdekel. de alapból csak ez a négy témakör. (a sorrend mindig változik :D)
Vannak online ismerősök.. (7-8)
Dehogy tolakodsz, ez abszolút nem zavar. :-)
Sziasztok, szia IR!
Régen jártam itt, a jelszavamat is alig találtam meg, pedig fontos, amit szeretnék megosztani Veletek. Készült egy riportfilm az Asperger szindrómáról, érintettek szereplésével, hétfőn (okt. 22-én) sugározza a Duna TV, hajnali 5.45-től (fél óra). Próbáljátok megnézni/rögzíteni, mi is szerepelünk benne a fiammal. Biztosan lesz benne sok hasznos információ, és úgy tudom, hogy nagyon hatásos lett!
Üdv: Tacibu
Élő adás után 2órával le is szedtem. Hétfő hajnalban felveszem VHSre is. Aztán digitalizáltatom.
Itt megnézhető kb. egy hónapig
Üdv,
Szia, felismertelek ám! Jó, hogy készült egy ilyen ismertető, kár, hogy nagyon rövid, és nem lehetett Titeket sokoldalúan bemutatni. De legalább ez a kisfilm megszületett, köszönet érte Moninak, aki nagyon felkészülten és empátiával közelített az alanyokhoz.
Monika-nak és a Stábnak ezúton is dicséret! A lehető legjobban vágták össze. Pont az maradt ki amit így utólag nagyon nagyon nem szerettem volna látni/hallani.
Kiegészíteném a "Meghibásodás"-t az alapján amit anno írtam és amit Te is mondtál:
- Ha az evolúciót vesszük alapul akkor jelenleg ez az állapot meghibásodás/üzemzavarnak minősül mert a hardver (agy) fejletlen állapotban van a szoftverhez képest. Nem képes megfelelő környezetet biztosítani a szoftverünk számára a jelenlegi agyunk. (Ez a másodlagos oka az ember-gép transzformációs mániámnak) (Aki már telepített modern operációs rendszert őskövület gépre sejtheti mire akartam utalni... ha nem.: lehet hogy futni fog az a rendszer, de bőven gondja lesz közben a számára elavult/ismeretlen alkatrészek miatt és pont olyan alapvető dolgokon akad fenn mint pl. egy CD-író vagy egy hangkártya kezelése.. (ez most konkrét példa volt) Ugyanakkor képes futtatni olyan alkalmazásokat amiket a többi korabeli gép esetleg nem.)
Sajnos, nem 2nap míg ezt a hiányosságot kijavítja az evolúció... Sok generáció fog meghalni, megszületni(egyúttal szenvedni) a mi fajtánkból és sok család élete fog tönkremenni..
Azt feltételezem hogy a fajtánk egy technológiailag sokkal fejlettebb világban simábban elélne, mert az addigra fejlett intelligenciával rendelkező (teljesen emberszerű)robotok átvállalhatnák a családtól a létfenntartás szerepét. De ez utópia... mert legalább 200év vagy több... Addigra meg genetikában/nanotechnológiában is lesz akkora előrelépés hogy ezt a kis hiányosságot a hardverünkben időben/utólag korrigálni lehessen.
"...kár, hogy nagyon rövid, és nem lehetett Titeket sokoldalúan bemutatni"
- Kölcsönös! Viszont ez a mondat pont kapóra jött, mert anyám szeretné felvenni veled a kapcsolatot asperger témakörben. Ha nincs akadálya, privátban cserélhetnétek telefonszámot vagy címet, időpontot.
Sziasztok!
Végigolvastam a levelezéseteket 2004-től kezdődően, illetve megnéztem a Duna TV honlapján a riportfilmet, nagyon érdekes volt. Idén nyár elején állapították meg a keresztlányomról a Vadaskert-ben, hogy Asperger-szindrómás. 11 éves, egyébként a nővérem kislánya. A számokhoz történő vonzalom nála is jelentkezik, őt a pin-kódok érdeklik. Illetve mindig van valami téma ami hónapokon keresztül foglalkoztatja: csiga, árnyék, „szemüveg-fény”… Jelenlegi téma: miért mondjuk azt hogy „egy üveg ásványvíz”, amikor az nem is üvegben, hanem műanyag flakonban van? Sajnos vannak súlyos problémái, pl kiszedte az összes szempilláját, illetve most a haját szedi ki egy foltban...
Szeretnénk neki olyan iskolát találni, ahol a tudásvágyát kielégítenék, azonban a tanárok nemcsak a „problémás gyerek”-et látnák benne, és ahova örömmel járna iskolába, ahol az osztálytársai nem közösítenék ki azért mert egy kicsit „más”. Szeretnénk, ha a későbbiekben továbbtanulna, mivel nem szabad veszni hagyni egy ilyen végtelenül okos gyermeket, azonban azt hiszem hogy ehhez nagyon fontos, hogy „milyen kövekből és hogyan épül a ház alapja”.
Megígértem a keresztlányomnak, hogy találunk neki egy jó iskolát, úgyhogy kérlek titeket, hogy ha valaki tud ajánlani megfelelőt, szóljon. Bízom benne, hogy az ígéretemet be tudom tartani, nagyon nagy örömet szereznék ezzel Neki.
Üdv,
KKK
Gondolkodom, gondolkodom, mit írhatnék ide, és nem jut eszembe semmi Nagyon beleásni magam a dolgokba meg nem volna olyan jó, mert olyan hosszú lenne a hozzászólásom, hogy senki sem olvasná el...
Azért, remélem, még vannak itt... Igazából én csak itt szemlélődtem a vélemények-gondolatok között, de rávettem magam, hogy ezúttal aktív legyek. Afféle "kutatást" végzek (speciális kifejezés arra, amikor egy témának legapróbb részletét is meg szeretném tudni...), de közben meg furcsán érzem magam, mert - a klasszikus eset - egy csomó leírás illik rám, közben meg nem vagyok AS-szel diagnosztizálva. Szóval, egyelőre csak kutakodom. Már csak azért is, mert hosszú kacskaringókkal elkerültem a pszichiátriára ilyen-olyan, hm, "furcsaságok" miatt (amik elsősorban másokat idegesítettek, pl. kényszercselekvések, engem sokkal inkább más tényezők zavartak). Szóval, a doki mindenféle mondvacsinált okokkal (legalábbis, szerintem feleslegesen) gyógyszerekkel akar tömni, komoly antidepresszánsokkal, aminek én keményen ellenállok. Nekem teljesen más volna a gondom, de nem tudom elmondani, mert ahogy elkezdek beszélni, mondok tücsköt-bogarat, csak a lényeget nem (valahogy úgy, mint most... ). Különben is, én egyelőre inkább csak válaszokat szeretnék.
Örülnék neki, ha valaki írna véleményt erről!
Üdv, Síontan
Szia,
könnyelmű ígéretet tettél a kislánynak, amikor én az iskolában felvetettem, hogy kicsit "másként" viszonyulhatnának a fiamhoz, azt mondta az igazgató, hogy vigyem akkor Rogers személyiség központú iskolába. Hozzáteszem, hogy azért nem panaszkodhatom, van segítő szándék, de ehhez kellett egy "esemény" is. Amikor az első pszichológiai vizsgálat folyt 5 éves korában, akkor a Fogócska utcai speciális iskolát ajánlották, de persze nem vették fel a gyereket.
Úgy gondolom, lehet találni jó, befogadó osztályt, végig kellene járnod néhány iskolát, beszélni az igazgatóval, és próbálkozni.
Végzős szociálpedagógus hallgató vagyok és ennek a kérdőívnek a kitöltésével, kérem segítségét a szakdolgozatom eredményes elkészítéséhez.
Ez a kérdőív a szülők lehetőségeit, nehézségeit, problémáit méri fel. Amennyiben kérdése, észrevétele, vagy problémája merült fel a kérdőív kitöltésével kapcsolatban, kérem jelezze a kérdőív végén.
A kérdőív névtelenül kerül feldolgozásra.
Kitöltés után kérem, 2008. január 30-ig az alábbi címre küldje vissza a kérdőívet: vadaskert@gmail.com
Segítségét előre is köszönöm.
A kérdőívet az alábbi linken töltheti le: http://aut-kerdoiv.uw.hu/
Kedves Tacibu!
Köszönet, hogy felhívtad a figyelmet erre a filmre. Nagyon tetszett és az külön jó érzés volt, hogy végre a televízióban is szóba került a téma.
Az én Aspergeres kisfiam 5 éves lesz áprilisban. Tavaly diagnosztizálták a Vadaskertben. Oviba jár, illetve járna, de teljesen kiborul tőle, nem bírja elviselni a nagy zajt, nyüzsgést. Inkább lebetegszik rövid úton. Persze, oviban gyakran összeszednek a gyerekek valami betegséget, de nála ez biztos, hogy lelki eredetű is. Tökéletesen tisztában van vele, hogy akkor nem kell mennie. Úgyhogy most épp próbálom kitalálni, hogy mi is legyen a továbbiakban. Az ovit még lehet mellőzni egy ideig, de mi lesz az iskolával...?
Egyébként ő is nagyon okos, mozdony témában van nagyon kikupálódva, a pszichológus szerint olyan az agya, mint a szivacs, mindent magába szív, megjegyez. Épp csak szívesebben élne szerintem egy másik bolygón...
Még egyszer köszönet a videóért és a legjobbakat kívánom mindenkinek!
Szia!
Bocsi, ha már kaptál több választ erre a bejegyzésedre, de én is reagálnék. Én autistákat, asperger szindrómásakat tanítok, fejlesztek. Az lenne az első kérdésem, hogy a kedvesed diagnosztizálva van? Mert ha nem, akkor így látatlanba is azt mondanám, hogy ő tuti, hogy nem autista. Ugyanis ők nagy részben képtelenek kommunikálni, kapcsolatot kialakítani, főleg más neművel. Persze vannak ellenpéldák, de nagyon ritka. Nem szabad összetéveszteni a furcsákat és az autistákat.
Ha valakinek tudok segíteni, akár gyakorlatias dolgokban, akkor csak írjon.
Szia!
Az aspergeres topikon olvastalak. Írod, hogy az autisták nem tudnak kommunikálni... Hát ez azért elég kategorikus így!
A kisfiam 4,5 éves, egy éve diagnosztizálták autizmussal (kicsi kora miatt még nem kapott szűkebb besorolást, de a következő felülvizsgálatok valamelyikén kiderül, hogy aspergeres-e, avagy atípusos autista). Viszont ő kifogástalanul kommunikál, gazdag szókinccsel tökéletesen beszél (1,5 évesen kezdte), hibátlan a szemkontaktusa, szeretetteljes, vidám, sőt, viccelődős(!) stb.
Mégis autista, ugyanis a kortársaival (és csak azokkal) képtelen kapcsolatot teremteni (a nála jóval kisebbekkel és a 4-5 évvel idősebbekkel, attól felfelé nincs semmi gondja).
Nem tud játszani (csak dobál és pörget, mint egy másfél éves baba), komoly evésproblémái vannak (a mai napig kizárólag csecsemőtápszert fogad el, cumiból, semmi mást, sehogy másképp).
És még van pár jellegzetes apróság (pl. a szelektív zajérzékenység), ami sajnos egyértelművé teszi a helyzetet. Bár, az is igaz, hogy ha nincs internet, ahol annó utána tudtam nézni a problémáknak, akkor eszembe sem jutott volna ebben az irányban elindulni a diganosztizálás felé, és akkor legfeljebb kicsit furcsa kisfiúnak tűnne, aki valószínűleg később még akár bele is simulhat a társadalomba.
Egyébként hol foglalkozol autistákkal/aspergeresekkel? Mert nagyon régen keresek olyan speciális fejlesztőt a kisfiamnak, aki nem a tipikus autistákra kitalált eszközökkel dolgozik (PECS, TEACCH, ilyesmik), mert ezekre nálunk szerencsére nincs szükség.
Ezt hogy tudod ilyen kategorikusan kijelenteni, főleg, hogy állításod szerint foglalkozol is autistákkal és aspergeresekkel??? Azért specktrum disorder, mert olyan széles skálán mozoghatnak a megjelenő tünetek, ezért az ilyen fokú általánosítás amit írsz, szerintem egy hülyeség, már bocs.
"a nála jóval kisebbekkel és a 4-5 évvel idősebbekkel, attól felfelé nincs semmi gondja" - ezt tök bénán fogalmaztam.
Szóval, a kortársaival képtelen kapcsolatot teremteni, azonban a nála jóval kisebbekkel (mínusz 2 év, és ez vele együtt "nő", azaz most a 2,5 évesekig jól elvan a gyerekekkel, de pl. 2,5 éves korában még csak az egészen pici babákat kedvelte), ÉS a nála 4-5 évvel idősebbekkel és attól felfelé nincs semmi gondja a kommunikációval.
Tehát a problémás az ő kora mínusz 2 év, és az ő kora plusz 4 év. A többi korosztállyal rendben van.
Sziasztok.
Érdeklődnék, hogy jár e mostanában itt valaki?
Adrenaleen.
Üdv.
Nemigazán, én is csak benézek néha van e valami..
Most például azért mert egy hölgy felvett MSN-re, és mivel 2005 óta nem adtam meg senkinek az elérhetőségem, feltételeztem innen vette a címet miközben végigolvasta a témát. :)
Szia.
Én voltam aki felvettelek. Beszélhetünk ott?
A.
A nagylányomról most derült ki, hogy aspergeres. 6 éves, iskola választás előtt állnuk, és így elég nehéz helyzetbe kerültem.
Minden tapasztalatnak örülnék, de minden más is érdekel.
Köszi!
Vadaskertben voltunk kivizsgáláson. és végre kinyílt egy ablak, végre megértek mindent.
mi szeretnénk az iskolát, a nagylány nagyon szeretne menni, állandóan sázmol és betűket ír, igaz rajzolni nem tud... várja a sulit.
hol találtatok iskolát?
nekem az a nagy kérdés, maradjon-e normál iskolában vagy sem...
én is jobban szeretném őt sima suliba adni, ha a tanárok is vállalják (erre van esély nálunk is, egy fejlesztőpedagógos lesz elsős tanárnéni). a nagylány áprilisban lesz csak 6. (nem szeretném a nevét leírni, ritka név, sokan felismernék és nem szeretném nagy dobra verni, van már rossz tapasztaltom a fórumozásból, ezért bocsi mindenkitől.)
nagyon szuper ha helyben van a suli, sokkal egyszerűbb nem?
mik a furcsaságai? hát amit leírnak az aspergeresekről az tökéletesen ráillik. elolvastam a különös gyrekek című könyvet és komolyan mintha róla írták volna! hihetetlen. még csak azt sem mondhatom ,hogy ráhúztak a gyerekre egy betegséget, ami nem igaz.... (pedig bár így lenne)
képtelen társas kapcsolatokra. ugyan néha próbálkozik, de akkor is rosszul (vadul ölelget, vagy megcsípi a kinézett gyereket) ha nagy riktán másokkal is szóba áll, akkor kisebbekkel és felnőttekkel...
viszont időnként örül, ha foglalkoznak vele, azt sem bánja, ha megverik... (ovit váltottunk már ez miatt)
nem néz ránk, ha beszélünk hozzá.
jól beszél, olyan szavakkal, hogy sok felnőtt sem használ ilyesmit, de csak azt mondja, amit ő akar, ami őt érdekli, de annyira, hogy odamegy az utcán a vadidegenhez és előadja, amit épp kitalál. amit mi akarunk beszélgetni az nem érdekli különösebben.
sok meséből vett panelt használ a beszédében.
nem érti a humort, a szófordulatokat.
nincs mimikája, bár nemrég megtanult sírni. korábban soha nem sírt!!!!
nagyritkán már nevet is, kezdi érteni a mesékben a vicces dolgokat.
folyamatosan rág vmit, világgá megy a porszívó hangjától, fényérzékeny-ezek az érzékenységei.
és bizonyos területeken kiemelkedő képességei vannak. a hosszútávú memóriája, a térbeli memóriája, a térlátása, a logikai képességei kiemelkedőek. és állati kreatív. bár a keze ügyetlen hozzá, de az ötletei frenetikusak. építész lesz lakberendező ezek passzolnak a dologhoz igazán.
és vannak mozgásfejlődésbeli elmaradásai, korábban hipotónnak volt diagnosztizálna. lehet ,hogy már az sem az volt?
és van egy sajátos lassú tempója, egy saját kis világa.
Nálatok? mesélj!
Egy autizmussal foglalkozó kutatásban veszek részt az SZTE doktori iskolájában. Egy teszt kitöltésére kérlek. Az angol AQ tesztet fordítottuk le, ami az Asperger-szindrómát szűri. A kitöltés után a pontszám megjelenik a weboldalon. Érdemes szülőknek is kitölteni, mert az autizmus egy része a géneknek köszönhető. Ki lehet tölteni a gyerek nevében. A kérdés elé oda kell gondolni: " Hogyan
látja a gyereke..."
A teszt:
http://psziphd.fw.hu/
Előre is köszönöm a kitöltést :)
Kobres
Sziasztok!
Nem tudom, hogy mostanában jár-e valaki erre...
Közel két hete diagnosztizálták a kisfiam Asperger-szindrómával.
A doktornénink szerint egyenlőre annyi a feladat, hogy ismereteket szerezzek az Asperger-szindrómáról/Autizmusról, valamint, hogy vegyem fel a kapcsolatot egy alapítvánnyal.
A könyvek egy részét már beszereztük, de "alapítványválasztási" kérdésben tanácstalan vagyok, ehhez kérem, hogy osszátok meg velem a tapasztalaitokat.
Köszönettel,
Kriszta
Szia Krisztag,
nálunk hasonló a probléma. Még nincs diagnózis (már tavasz óta tart a folyamat), de valószínűleg a kicsi spektrumon belül van.
Mi Angliában élünk, itt kapott speciális tantervet.
Azért írtam róla részletesen a blogomban, mert ez talán segíthet másoknak is a mindennapi életben.
Itthon már alkalmazzuk egy részét és nagyon megkönnyíti a mindennapjainkat.
Remélem még jársz erre.
:)
Szia!
Nem is értem ezt az alapítvány dolgot...
kitartást, sok erőt.
a hoxa fórumán sokan vagyunk, biztosan szívesen fogadnak Téged is.