Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
"szűz"-még fáj a szex
Létrehozva: 2009. március 4. 20:34
Sziasztok!
Vannak barátnőim, akiknek soha nem is fájt a szex, de a legtöbben azért mégis azt mondják, hogy kellett egy kis idő, amíg elmúlt a fájdalom. Én nem voltam még sokszor pasival (3 alkalom össz), a legutóbbi srác azt mondta, hogy "szűk" vagyok, és teljesen nem is tudott behatolni, mert fájt nekem. Fent fáj, amikor mélyre hatol :S Mire számítsak, meddig fog még fájni? Persze egyénfüggő, de kinek mi a tapasztalata?
És még egy igazság: né ás férfi között (a fizikai erőszak esetét leszámítva) MINDIG annyi történik meg, amennyit a nő megenged. Neked kell meghúzni a határokat...
Az pedig egyáltalán nem biztos, hogy akár téged, akár a topikindítót azért hagytak el a pasik, mert nem feküdtetek le elég hamar, vagy épp mert csak szexet akartak. Millió más olyan indok is lehet, amiről ebben a topikban szó sem esett...
Jah, bocsi,
akkor félreértettem.
Amúgy igen, ebben igazad van
Az én véleményem az, hogy próbálj meg kapcsolatot létrehozni, kialakítani. Nem a szex az elsődleges.
Ha szereted és viszont, akkor pedig SZERETKEZTEK és nem szexszeltek. (nem a fogalmat próbálom megmagyarázni, de nem kis eltérés van)
Ha meg van a megfelelő lelki érettség Benned és Benne + a kapcsolatotokban, akkor a bizalom adja már magától azt, hogy feloldódni kívánj a másikban. Eggyéválni. Nem gondolkozol közben, hanem kívánod a másikat. Adsz és elfogadsz.
Az sem mellékes, hogy ilyen Partnerrel biztos az is hogy odafigyel Rád. Fájdalmat biztos, hogy nem fog okozni Neked. Te csak annyit tehetsz, hogy - ahogy az elején írtam - most párkapcsolatot akarj csak.
Érthetően fogalmaztam? Kicsit késő van már.
Szia! Igen, tökéletesen :) köszönöm Neked is, és mindenkinek a tanácsokat, remélem, hogy lesz végre egy olyan kapcsolatom, ahol meglesz a lelki összhang...
:)
Na igen :) Azt hiszem, nem olyan nagy baj, hogy ezt most át kell élnünk :) valamiben előrelépés lesz ez a néhány összekuszált gondolat és érzés is. Asszem valamilyen szinten szükség van arra a kiábrándultságra, aminek a segítségével eljutottam eddig a zűrzavarig; talán a mélyebb kapcsolatok keresése közben szükség van erre a "racionalitásra", hogy az ember el tudja engedni az adott pillanatban azt a férfit, aki számításba jön. Csak az sikerül az élet bármely területén, amibe nem kapaszkodunk görcsösen asszem. Ha nem várok tőle semmit, mert látom, hogy ő is ember, racionális esélyeink vannak, nem több, nem kevesebb, akkor több esély van arra is, hogy oldottak tudunk lenni egymással. Először a beszélgetésekben, majd később minden másban. Ez kusza lett :) de már nagyon fáradt vagyok én is. Csak azt akarom kihozni, hogy érzelmekben még mindig a sodródásnál tartok, de az érzelmek nem is tudnak változni, csak tapasztalással, önmaguktól, erőltetve nem. Gondolkodásmódot lehet váltani, érzelmeket nem. Majd idomul, ha idomulnia kell; most ott tartok, hogy nyitva hagytam az ajtót annak a lehetőségnek, hogy létezik két ember között elmélyült kapcsolat. Viszont amíg csak az eszemmel tudom, a régi érzéseim működnek. Én ezt nem tartom problémának, mert újabb lépcsőfokra lépni csak úgy lehet, ha nem akarok kihagyni 5-öt közben; mindenki egyéni úton jut el az állomásokra :) nekünk hasonló utunk van, de nem kell, hogy megálljunk rajta :)
Megyek aludni, mert túlfilozofáltam a dolgot :D
Még eszembe jutott, meg akartam kérdezni: az önbizalom itt mit jelent? Jó, tudom, alapvető, muszáj, hogy legyen, de mégis. Arra vonatkozik, hogy mondjak nemet, ha úgy érzem? Ez ment eddig is; csak nem mindig tudtam felmérni, hogy készen vagyok-e, vagy sem (=valszeg nem voltam). Vagy azt jelenti, hogy bízzak benne, hogy megtalálom valahol azt, akivel nem lesznek ilyen gondjaim? Vagy mit jelent?
:)
Rettenetes kiböksz magaddal, ha az érzéseid ellenére erőlteted a szexet, nagyon hamar meg fogja bosszulni magát! Ezzel csak azt éred el, hogy amikor már tényleg szeretnéd, a megfelelő férfival, a megfelelő helyen, akkor sem fog menni - mert a tested-lelked emlékezni fog a negatív tapasztalatokra és nemet fog mondani!
Szia,
Szerintem lesz sokkal sokkal jobb. Csak ido kell.
Nekem is hasonlo alaptörtenetem volt, 21 evesen kezdtem :-).
Kicsit központi tema nalad a szexualitas. Miert? Jo lenne atgondolni. Mitol felsz valojaban?
Ha nem lenne az, es normalis termeszetes dolognak venned, nem olyan sracok akarnanak kezdeni veled, akiknek szinten önigazolasbol kell (hogy mennyire nagy ferfiak), hogy minel hamarabb lefektessenek egy csajt.
Szerintem lehet most szükseged van ezekre a tipusokra, mert igy rajöhetsz, mi blokkol nalad.
Ha egy ferfi szerelmes, szeret, az kepes varni, csak olyan ferfiak allitanak fel a kapcsolat elejen felteteleket, akik csak gyorsan meg akarnak kapni valamit, es nem nagyon kotodnek a lanyhoz.
Meg a jo part talalasa azert egy mazli is, nem mindig jon be elsore:-) Addig meg :-) ahogy jonak latod. De ne tegyel semmit a tested akarata ellenere :-P. Azert ne feküdj le koran valakivel, mert eröltetni. Sött, legyen annyi önbecsülesed, hogy ne hagyd hogy a pasi dobjon ha nem fekszel le vele. Ha közli, hogy nem var, csak korlatos ideig, dobd ki te. Persze, hogy nem varakoztatunk pasit evekig, de ha siettet a fene megette a dolgot. Az a szex mar ugysem lehet annyira jo, ha te nem akartad volna meg akkor, csak meg akarsz felelni. (erdekes modon a pasik semmibe nem nezik azokat a lanyokat akik meg akarnak felelni.)
Szep napot!
Gabriella
Most bizonyára mindenki utálni fog (pasi vagyok, 30) de szerintem nem kell a szexet anniyra túlmisztifikálni.
Persze, a pasi várjon, 1 évet is, mi? Azért ne álmodozzunk már ennyire. Ha a topikindítónak nem a tizenéves korosztály jön be (mint ahogy írta is) akkor nem kell csodálkozni azon, ha a pasik ennyi idősen nem tolerálják a hosszú várakozást. Nekem 2 hétnél többet soha nem kellett várnom, ilyen is csak 2x volt, és nem is szeretnék ezentúl sem.
Nem gondolom, hogy ez valamilyen hímsoviniszta és hibás hozzáállás lenne, egyszerűen más az értékrend, mint tizenévesen, és ez így van jól. És sosem erőltettem.
Ahhoz, hogy igazán beleszeressek valakibe, szükséges a jó szex is, ez van. Azt gondolom, hogy nem csak a magam, hanem a pasik túlnyomó többségének is a nevében mondhatom a fentieket és hibás dolog arra bíztatni a topikindítót, hogy dobálja ki a pasikat sorban, akik nem hajlandók hónapokat várni a szex-szel. Valószínűleg talál majd olyan pasi, aki hajlandó várni (bár elég sokára), csak az a kérdés,hogy valóban ez-e a fő szempont?
Egyébként a topikindítónak sem ezzel van baja, hiszen lelki okok miatt a behatolás fájna, hanem egyszerűen túl mélyre ment az a két pasi. Van olyan nő, aki ezt nem szereti, és vannak olyan pasik, akiknek a partnerükhöz képest túl nagy a péniszük (és fordítva)
Meg kell mondani, hogy ne menjenek annyira mélyre, ha ez kellemetlen vagy a kisebb méretek közt kell keresgélni.
Én nem utállak, egyetértek veled!
3 alkalom még nagyon kevés, főleg ha különböző férfiakkal volt. Nekem sem ment eleinte minden simán. De belejöttem, és bizony idő volt amíg rájöttem nekem mi és hogyan jó. És én sem csak azokkal bújtam ágyba, akikkel hosszú kapcsolatom volt. Sőt. Volt közötte egyalkalmas vagy néhány hetes is, de én nem bánom, mert minden tapasztalat előbbre vitt. Megismertem magamat, megtanultam hogy működök.
2 hétnél hosszabb várakozásom utoljára 17 évesen volt, az elsővel. Aztán rájöttem hogy felesleges, hiszen a szex alapvetően hozzátartozik egy kapcsolathoz, és ha az nem működik, akkor nincs értelme a kapcsolatnak.
Ami viszont alap, hogy csak olyannal szabad ágyba bújni, akit kíván az ember. Nem kell hozzá feltétlenül hatalmas szerelem, a vágy anélkül is meglehet, és akkor a kémai is működik. És utána kialakulhat belőle egy mindent elsöprő szerelem is.
Na most aztán lehet engem is megkövezni.
Lehet, hogy engem meg nő létére fognak megutálni, de valahol osztom a véleményed. Ennyire már ismerem a férfiakat /pláne hogy szintén az idősebb korosztály vonz/.
Sose biztatnám a topikgazdát arra, hogy hónapokig várassa a pasit, ha mindketten akarják a szexet és amúgy is jól kijönnek egymással. A türelmes partner alatt azt értettem, hogy megvárja, hogy elmúljon a lánynak a kellemetlen érzés és segíti, hogy mindkettőjüknek minél jobb legyen.
Sokan leszólják az egyéjszakás kalandokat, meg azt, aki viszonylag gyorsan ágyba bújik a partnerrel. Mondván, hogy ezt a férfi nehezményezi, és nem becsüli, nem találja izgalmasnak az ilyen nőket.
Az egyéjszakás kaland egy játék, méghozzá felnőtt játék. Érettnek és tapasztaltnak kell hozzá lenni. /Abban egyébként egyetértek, hogy jó tapasztalat inkább állandó partner mellett alakul ki, lévén ott a testi ismerkedés nem felszínes./
Nem komoly, ezért nem is szabad komolyan venni. Azt is tudomásul kell venni, hogy akár önzésből, akár időhiányból adódóan nem mindig jut annyi figyelem a partner részéről, nem fogtok ráérni kísérletezgetni. Tehát neked nagyonis tudnod kell, mi esik jól. /"Ha jó neked, akor jó nekem, ha rossz neked, akkor is jó nekem."by: Groovehouse
/
Az is marhaság, hogy egy férfi nem találja izgalmasnak azt a nőt, aki gyorsan ágyba bújik vele. Jó ellenpéldám van: a saját kétéves kapcsolatom. Rendíthetetlen magabiztossággal vágtam bele, pontosan tudtam, ki vagyok, mit akarok /eleinte valóban csak egy kellemes estét/, de nem adtam ki magam. Nem a testem várt hódításra, hanem a lelkem. Ez pedig a páromat teljesen elbizonytalanította. Ő azt látta, hogy idejön egy nő, akivel istenien jó a szex, sőt, csak egyre jobb, minél inkább egymásra hangolódtunk, közben pedig kedvesen, aranyosan el tud vele beszélgetni minden témáról, egyre több közös vonást fedezünk fel egymásban, tökéletesen jól éreztük magunkat együtt, de hogy mit érzek iránta, azt nem tudta. Titokzatos maradtam. Teljesen kész volt. És ez sarkallta arra, hogy újra és újra randit kérjen.
És közben minél inkább megismertük egymást, és minél inkább jó volt együtt az ágyban, annál inkább kezdtük megszeretni egymást. Nekem a szerelem kicsit lassabban ért be, ebből volt is némely vitánk /azt hitte, hogy csak kihasználom/.
De aztán utolértem, kinyíltam én is, mert láttam, hogy szeret és hogy meg tudok bízni benne. És azóta is együtt vagyunk, megbecsüljük egymást. Nem azért becsül meg, mert várakoztattam, hanem azért, aki vagyok.
Sok nő ott rontja el, hogy a szex-szel együtt a lelkét is egyből odadobja. Nem szabad. Valahol mindig titokzatosnak kell maradni. Lehet ezt úgy is, hogy egy darabig megvonjuk a szexet, nincs ezellen sem semmi ellenvetésem, másoknak így jött be és működik, csak azt szerettem volna leírni, hogy lehet másént is. De ahhoz előtte sok víznek kell lefolynia a Dunán.
Meg van olyan nő, aki csak azzal tud lefeküdni, akibe szerelmes. De akkor mondják ezt, ne pedig azt, hogy a férfiak /nagy általánosságban!/ semmire se becsülik azt, aki hamarabb rááll a szexre.
Nekem például kell a szex a szerelemhez, a párom szintúgy ilyen, csak férfiban. Akárcsak Dorian. Egyidősek is, talán ebben is van valami.
Fahéjasnarancs nem biztatta a topikindítót egyájszakás kalandokra - azt írta, hogy az egyéjszakás kalandok olyan nőknek valók, akik kellően tapasztaltak szexuálisan(tudják, mi esik nekik jól) és elfogadják, hogy időhiány miatt kevésbé van idő próbálgatni, mi esik a másiknak jól.
Ám mivel a topikindító híján van ezen tapasztalatoknak, ez rá nem vonatkozik.
"Lehet ezt úgy is, hogy egy darabig megvonjuk a szexet, nincs ezellen sem semmi ellenvetésem, másoknak így jött be és működik, csak azt szerettem volna leírni, hogy lehet másént is."
Ez valószínűleg kimaradt.
Mit szólsz mindehhez?
szóhoz sem jutok
Foleg azon megjegyzesed motivalta, hogy azert vagsz bele kalandokba, mert mas neked nem jut... Persze neha van ilyen, vagy hogy igy latja az ember, de ez akkor sincs igy. :)
Speciel az ilyesmi nekem anno arra volt jo, hogy ne gorcsoljek mar a szexen
egy 'rendes' kapcsolatban.
Szt em akarmiket olvasol itt, vagy hallasz, bizd sajat magadra a dontest, hgoy kivel es mikor
fekszel le. Ha ugy erzed nem vagy kesz (ennek jele az utolagos megbanas vagy ketseg), annak megvan az oka. Vszeg az, hogy nem megfelelo a partner. A pasik reszerol nanahogy nagy a nyomas a nore, mert kicsi az eselyuk, hogy valamilyen negativ tapasztalatot gyujtsenek be, de ne ez legyen a mervado. Egyreszt visszataszito, ha az ember erolteti, masreszt meg ezt nem lehet eroltetni. Ha bizol a masikban es vagysz is ra, akkor ugysem akrod majd halogatni. Sosem ertettem egyet a varakoztatas intezmenyevel, de pontosan azon cimszoval, hogy mindenki akkor bujjon agyba, amikor tenyleg akarja.
PS: Ujra leirom, hogy ez nalad viszont vszeg tenyleg f izikai adottsag. Foleg
az elejen nem szokott kellemes lenn i, ha tovig nyomjak. Igazabol ez ilyesmi
ujra elo is johet, ha sok a kihagyas, ugyhogy sztem a hangsuly a gyakorisagon van,
es nem az eltelt idon. :)
Nagyon jó hozzászólásokat írtatok, sok engem is elgondolkoztatott!
Nekem 2 tippem van:
1. fizikai: nagy szerszámú pasikkal kezdtél (Nekem volt olyan pasim, akivel ha együtt voltunk, állandóan pisilhetnékem volt.
)
2. lelki: nem mertél teljesen megnyílni az eddigi partnereid előtt, amit meg is értek, és amikor már benned voltak, akkor "zárultál" be csak igazán, onnantól nem tudtad kezelni a helyzetet, magyarul hárítottál.
Nem félsz te egy kicsit szerelmesnek lenni, topicindító?
Mellesleg kellemesen csalódtam, hogy senki nem kurvázta le (eddig)! De szerintem ami késik, nem múlik, ez csak az NLC még mindig.
Szerintem épeszű nő nem "váratja" a pasit hónapokig brahiból, hanem arról van szó, hogy bizonyos időnek el kell addig telni, amíg az ember lánya lelkileg annyira közel érzi magát a pasihoz, hogy testileg is közel "engedje". Magyarul némi esélyt lát arra, hogy nem csak lefektetni akarja őt az illető, hanem a személye iránt is érdeklődik.
És ez az idő mindenkinél más és más lehet.
Nyilván egy pasi minél előbb akarja. Meg jobb esetben a nő is, mert ha nem, akkor veszett fejsze nyele a dolog.
Meg másképp vélekedik az ember egy-két szexuális aktus meg egy tucat után is.
Erre is vannak kivételek
Van egy lány haverom, egyszer járt egy pasival, akinek 2 hónap alatt nem sikerült lefektetnie a hölgyet. A csaj már ki volt akadva, hogy mi van
2 hónap után véget is vetett a kapcsolatna.
Sziasztok, Nekem az a véleményen erről h. az első alkalom attól függ milyen körülmények között történik, mennyire nedves a lány vagy ideges még az elején vajon milyen lesz?
Ami azt illeti, vannak akik nehezebben tágulnak, de minden partner kérdése ha szeretitek egymás akkor nem fog fájni, és ami még sokat számít milyen előjátékban volt részed? Máskülönben egy idő után összeszoktok..és akkor nem kell izgulni vagy egy kis alkohol is olykor segít
Nem arról van szó, hogy más nem jut, mert még pontosan nem tudom, hogy kit is keressek. Ha lenne elképzelésem, valszeg lenne olyan, akire ráillik. De pont ezek miatt a zűrzavarok miatt nem igazán tudom, hogy mit gondoljak a férfiakról.
SvenTem, lehet, hogy igazad van, és félek a szerelemtől, bár, ha így van, az nem tudatos. Én szeretnék szerelmes lenni, inkább csak vannak időszakok, amikor nagyon elveszítem a fonalat ebben a témában, és olyankor kicsit dacos leszek mindenkivel.
Frigyesur, írtad, hogy arra használtad az egyéjszakásokat, hogy ne görcsölj a szexen, ha lesz egy komoly kapcsolatod. Pontosan itt a lényeg :) bennem is pontosan ez a gondolat fogalmazódott meg. Sőt, odáig is eljutottam, amit Dorian.hu mondott: "Ahhoz, hogy igazán beleszeressek valakibe, szükséges a jó szex is, ez van." Tökéletesen elfogadom, ha ez így működik. Csak akkor ezek szerint nekem nincs lehetőségem a szerelemre, ha nem vagyok szexuálisan is érett. Persze, ez egy ördögi kör, mert egyéjszakásokból nem fogok minőségi dolgokat tanulni; de legalább ne fájjon, hogy az esély meglegyen, h talán valami jó sül ki az első szexből. Ehhez is "gyakorlás" kell. Ezek nagyon drasztikus, racionális gondolatok, de elképzelhető, hogy tényleg az az igazság, amit Dorian.hu mondott. Máshogy gondolkodnak a nők, és máshogy a férfiak. Ő egy férfi, és az én tapasztalatom is az, hogy sok férfi gondolja így. Váratni nem akarok senkit, sőt, a 2 hét is teljesen rendjén van, csak az nem, ha a férfi alapvető követelménye, hogy tökéletes szexpartner is legyek, amikor még nem vagyok az :) és mivel nem vagyok az, szeretni sem fog, hiszen a szex nem lehet velem olyan jó, mint amilyenre ő vágyna. Valami ilyesmi az az érzés, ami miatt a női és a férfi vélemények között kapkodom a fejem minden nap, egyszer ez erősebb bennem, másszor az...
szájból a gyomorba
érjen.
Egyetlen hajszál tud akár 3 kg-ot is tartani.
Egy férfi pénisze háromszor akkora mint a
hüvelykujja.
Az emberi csípőcsont stabilabb mint a beton.
A nők szíve gyorsabban ver mint a férfiaké.
A lábon cca. 1 billió baktérium található.
A nők dupla annyit pislognak mint a férfiak.
Az átlag ember bőre kétszer olyan súlyos mint az
agya.
A testnek 300 izomhoz van szüksége ahhoz is hogy
lazán álljon.
A nők most kész vannak az olvasással.
A férfiak még mindig azzal vannak elfoglalva hogy
összehasonlítsák a
hüvelykujjukat a .....
egy hüvelyk(=1 coll)=2.45cm
így is sok?
Látod, pont itt a különbség. Nem azon kell agyalni, hogy mikor fekszel le valakivel, akivel többet is el tudsz képzelni, meg egyáltalán, nem kell túlbonyolítani a dolgot. De aki tőled azt várja, hogy már az első pár alkalom tökéletes legyen és nincs türelme, hogy összerázódjatok, azt ki kell b...ni, mint macskát, az nem való tartós kapcsolatra.
Nincs olyan ember a földön, aki elsőre "tökéletes szexpartner" lett volna. Ezt mindenkinek tanulni kell. Van akinek könnyebben megy, van akinek nehezebben. Nekem nem volt könnyű, tele voltam gátlással ("hála" a szüleimnek), de ennek ellenére akartam tanulni. Ezért igen, ez azzal járt, hogy voltak egy-két alkalmas kalandjaim, voltak 1-2 hétig vagy hónapig tartó kapcsolataim is szépszámmal. De aztán találkoztam azzal a férfival, aki mindent egy csapásra megváltoztatott. Onnantól új időszámítás kezdődött számomra. A gátlásaim feloldódtak, kicsit jobban is, mint gondoltam volna
, és elkezdtem görcsölés nélkül élvezni azt, hogy Nő vagyok. És igen, elkezdtem élvezni a szexet is. Azóta pedig még sokkal többet tudok, és megtanultam még inkább élvezni a szeretkezéseket, megtanultan sok-sok kisebb-nagyobb praktikát. Tehát minden tanulható, csak nyitottnak kell lenni! 
Én ezt javaslom neked is. Ne görcsölj! Lehet, hogy azért fáj, mert túlzottan akarod. Lazíts, és engedd át magad az érzésnek! Ne akarj mindenáron megfelelni a másiknak, nem lehet mindenkinek megfelelni! Amikor együtt vagy valakivel, igenis legyen merszed azt mondani: óvatosan, mert fáj. Ismerd meg te is a saját testedet, mert ez is elengedhetetlenül fontos ahhoz, hogy meg tudd mondani (mutatni) a partnerednek, mit szeretsz. Esetleg vegyél egy vibrit, és "gyakorolj" (bár ez így hülye szó rá)
. Húzzátok el az előjátékot, hiszen ez az, amitől a női test igazán fel tud izgulni, jó ilyenkor arra a szintre eljutni, amikor már te vágysz elviselhetetlenül arra, hogy magadban érezd a partnered, ekkor sokkal kisebb eséllyel fordulhat elő, hogy kellemetlen lesz. Akit pedig nem érdekel, hogy neked jó-e, az mehet a levesbe. Ne foglalkozz vele, nem érdemli meg!
Ne tegyél mást, csak add önmagad! Így van rá lehetőséged, hogy találkozz olyannal, akit nem az ágybeli teljesítményed érdekel leginkább, hanem te magad. És akit érdekelsz, az el fogja nézni neked a tapasztalatlanságod, hogy esetleg nem vagy "tökéletes szexpartner", mert majd együtt lesztek tökéletesek. És hidd el, ez az igazi!
kimondtad a kulcsszót!!!!
találkoztál a megfelelő emberrel!!!!!!!!!!!!!!
sajna ez nem mindenkinek adatik meg...............
Én hiszem, hogy ha az ember nyitott, és nem görcsöl, ekkor előbb-utóbb találkozik a "megfelelő emberrel". Már sokszor leírtam, én soha nem csináltam abból problémát, hogy van-e valakim vagy sincs, én ettől függetlenül mindig jól éreztem magam.
18 éves koromban kezdtem el foglalkozni azzal, hogy ki is vagyok valójában, és tudatosan fejlesztettem (és még ma is fejlesztem) a személyiségemet. Szerintem ennek volt szinte törvényszerű hozadéka, hogy pont akkor pont azzal az emberrel találkoztam, akivel kellett. Én abban hiszek, hogy az életben semmi sem történik velünk véletlenül, oka van mikor kivel találkozunk, és hogy ezeket a találkozásokat mi magunk vonzzuk be az életünkbe. Már többször tapasztaltam, hogy ez így van.
Sajnos a sok-sok görcsölés, a sok "nem megfelelő" emberrel való találkozás egyfajta gátat épít ki az emberekben, és már nem merik elhinni, hogy van "megfelelő" partner. Pedig van, csak ahhoz először önmagunkban kéne lerombolni a falat, amit magunk köré építettünk. Ezt kevesen tudják vagy merik megtenni. És ez a probléma gyökere (szerintem). Pedig az élethez kell egy nagy adag bátorság.
A nagy számok törvénye, mint az élet minden területén, itt is érvényes. Ha összeszámolja valaki, hány partnere volt, akkor a többségnek ez a szám elég kevés (tudom, te kivétel vagy
). Ugyanakkor a tapasztalataim (és a nagy számok törvénye is) azt mutatják, hogy a partnerek kevesebb mint 8-10 %-a az, aki "megfelelő partner" lenne a másik számára. Én írd és mond 2 ilyen emberrel találkoztam (az egyikük az a bizonyos, akinek köszönhetően megváltozott az életem, a másikuk ma a férjem), és még 1 volt, akiből talán lehetett volna "megfelelő" partner. Aki ennél kevesebb partnerből találja meg az "igazit" az valóban szerencsésnek mondhatja magát. Nálam csupán az élet örökké érvényes törvényei működtek. 
nagyrészt igazat adok, de itt vagyok én ellenpéldának............
abszolút nyitott vidám személyiség vagyok, nem szoktam semmin görcsölni, néha el tudok kenődni de nem vagyok egy depressziós búval b...szott hülye p****.........és még azt sem lehet mondani hogy nem adtam esélyt elég pasinak,valyon miért nem vonzom be azt aki a "megfelelő"???
bár lehet hogy én majd csak 40 fölött találom meg?? ki tudja!!!
jobb később mint soha............
valóban igaz, hogy nem véletlenül találkozunk az életünk során bizonyos emberekkel, én is hiszek a sorszserűségben.................
Mindig vannak kivételek, de valóban lehet, hogy csak 40 felett fogod megtalálni. Ki tudja?! A lényeg szerintem, hogy ne változtass a hozzáállásodon!
Hogy miért vonzod be aki nem megfelelő? Erre így nehéz válaszolni. Talán azért, amit írtam, hogy sok nem megfelelővel találkoztál, és ott legbelül, lehet hogy már nehezebben hiszed el, hogy jön az a bizonyos igazi (a hsz-eidből én ezt olvasom ki). Elhiszem, hogy sok negatív tapasztalat után nehéz hinni, de úgy gondolom, ezért vagyunk emberek, hogy mindennek ellenére merjük hinni azt, ami akkor még hihetetlennek tűnik.
Na jó, nem OFF-olom tovább a topicot! Bocsánat a topicindítótól!
Nem is kell elkepzeles arrol, hogy kit keresel. Ugysem lesz olyan ferfi. :DDD Csak azt kell tudni, hogy miben nem akarsz/fogsz engedni, mi a fontos a masikban. Ilyenekre gondolok, mint a huseg.
Speciel nekem nem igazan volt a szo szoros ertelemebe n vett egyejszakas kalandom,
csak rovidebb dolgok.
Amit Dorian irt azzal nagyon nem tudok egyeterteni, es tapasztala taim szerint
vannak nagysagrendekkel megertobb ferfiak. Egy atalan nem ugy mukodik,
hogy szexualis tapasztalatlansag ne lkul nincs szerelem. Azt vallom, hogy
akkor nevezheto komol ynak az erzelem, ha nem fellangolas, tudod milyen a masik,
es ebbe nagyjabol a szex is beletartozik, de az nemigaz, hog y a jo szex
es a szerelem kozott korrelacio lenne. Mindg csak lestem, amikor arrol olvastam, hogy az elso rossz egyuttlet utan kivagnak valakit. Az osszehangolodashoz ido kell. Kikiserletezni mit szeret a masik, reg rossz, ha valaki ezt nyugnek erzi. Az maga sem lehet egy nagy virtuoz az agyban koztunk szolva.
Es innen folytatom, ami speciel sztem nalad leginkabb szembeszoko. Miert foglalkoztat ennyire, hogy mit gondolnak a ferfiak? Miert gondolod, hogy neked kell kapasbol hozzajuk igazodnod??! Legyen sajat velemenyed, ne az o elvarasaik diktaljak, hogy mit teszel, mit tartasz helyesnek, hogy ertekeled magad. Nem azt mondom, hogy tokmindegy mit gondolnak, de sztem nem kenne ezzel ennyire foglalkoznod...
Sajnos nálam például úgy alakult, hogy aki iránt fizikai vonzódást, szenvedélyt(+talán szerelmet) éreztem, annak nem kellettem avagy csak egy éjszakára talán; mindenesetre nem várhattam el türelmet, odafordulást....
azok közül, akik pedig komolyabb szándékkal közeledtek, nem találtam olyan illetőt, akivel bármiféle intim együttlétet el tudnék képzelni....illetve történtek próbálkozások, de viszolyogtató volt az érintésük.
"egy aggszűz"
Lehet, a nagy szerelmek fénye is elhalványulna, ha beteljesülne; legelső szerelmemre két évig csak futólag mertem gondolni, mert a 10 évvel idősebb (külön)matektanárom volt; aztán harmadik évben az "ágyába emelt" - ezen időszakban barátnője is volt - de csak baráti érzelmeket táplált irányomban.
Az szerelmem és a szenvedélyem egy év alatt kihűlt, a haverság megmaradt; azóta is "összejárunk" pár havonta - de már nincs bennem keserűség, nem érzem magam megalázottnak.
Egyszer megkért, legyek a barátnője, de én már nem akartam, túlhaladtam érzelmileg.
Így múlik el a világ dicsősége...
vannak nagysagrendekkel megertobb ferfiak. E gy atalan nem ugy mukodik,
hogy szexualis tapasztalatlansag ne lkul nincs szerelem. Azt vallom, hogy
akkor nevezheto ko mol ynak az erzelem, ha nem fellangolas, tudod milyen a masik,
es ebbe nagyjabol a szex is beletartozik, de az nemigaz, ho g y a jo szex
es a szerelem kozott korrelacio lenne. Mindg csak lestem, amikor arrol olvastam, hogy az elso rossz egyuttlet utan kivagnak valakit."
Ha valóban elolvasod, amit írta, én is pont úgy gondolom, ahogy te.
Nem kell mindenkinek követnie a példámat, szó sincs róla. Én csak a saját tapasztalataimat írom le.
Én nem bánom egyetlen percig sem, hogy ennyi kapcsolatom volt. Mindegyikből tanultam valamit, mindegyiktől több lettem valamivel. És ha nem lett volna ilyen az életfelfogásom, a hozzáállásom, akkor nem kezdtem volna a jelenlegi férjemmel (hiszen annyi minden szólt észérvekkel a kapcsolat ellen), így esélyem sem lett volna megtalálni az igazit. De szerencsére nem így tettem.
Szerencsére bennem a görcsnek egy halvány jele sem volt onnantól, hogy az a bizonyos férfi 19 évesen ráébresztett a nőiességemre. És attól mert a tapasztalat nem pozitív, attól még tapasztalat, így tanulni lehet (sőt kell!) belőle.
Megtanultam a helyén kezelni a dolgokat. Megtanultam, hogy azért mert egy kalandból nem lesz életreszóló kapcsolat, még jól érezhetjük magunkat együtt. És nem haltam bele minden egyes kapcsolat végébe (amiknek egyébként szinte 100 %-ban én vetettem véget), mert megtanultam, hogy mindaddig nem élem bele magamat az érzésbe, amíg annak valóban komoly alapja nincs. Szóval én csak fejlődtem mindezektől, és nem bánom hogy így történt. Ennek is köszönhető, hogy ma az vagyok aki vagyok. És én ma nagyon jól érzem magam a bőrömben.
Pontos számot nem tudok neked mondani, de kb. a felével volt átlagos a szex, azzal a bizonyos 2 + 1 emberrel jóval átlagon felüli (egyszóval tökéletes)
, és a többivel átlagon aluli (ők mehetnek a levesbe 
). Akivel olyan tökéletes volt a szex, azzal már első alkalommal is olyan volt. Ez később csak fokozódott, ahogy jobban megismertük egymást. Tehát én hiszek abban, hogy ha 2 ember igazán jó együtt, az elég hamar kiderül.
Különbözőek vagyunk. Van akinek a szexhez elengedhetetlen az érzelem. Így nehezebben találja meg azt, akivel tökéletesen működik minden, mert ahhoz hogy eljusson az ágyhoz, előbb a szeretnie kell. Így viszont kevesebb férfival van alkalma megismerkedni, és itt jön be a nagy számok törvénye...
Nekem elég volt, hogy tetszett, hogy kívánt és én kívántam, hogy erősen vonzódtunk egymáshoz, és nem gondolkoztam azon, hogy ebből most vajon milyen kapcsolat fog kialakulni. Aztán volt hogy egy éjszakás kaland lett, volt hogy egy rövidebb vagy hosszabb kapcsolat. Szóval hagytam, hogy alakuljanak maguktól a dolgok, és nem voltak előre elvárásaim sem magammal, sem a partneremmel kapcsolatban.
Igen, ha megtalálod az igazán tökéletes partnert, akkor tőle mindent meg tudsz kapni, amire vágysz. Egyrészt, mert ha mindenben jók vagytok együtt, akkor nagy valószínűséggel a szexben is hasonlóan gondolkoztok. Másrészt, mert amire vágysz, azt el mered mondani neki, ami (nagy valószínűséggel) neki sem lesz ellenére.
bingóóóóóóóóóóóóóóó
maximálisan egyetértek, akivel jó a szex azzal már az első is tökéletes és onnantól kezdve egyre jobb!!!!!!!
akivel meg átlagos a szex azzal vagy lehet jobb az idők folyamán / de sosem lesz tökéletes / vagy lehet sokkal rosszabb.............
nyilván nem a mennyiség a fontos, de a mennyiségen keresztül vezet az út a minőséghez általában.........abban nem hiszek hogy valaki 20 évesen kikapja az első szembejövő pasasban a számára tökéletes társat.......abban ikább hiszek hogy 30-35 éves koráig ha "kipróbál" 10-20-30 pasit abból jobb esetben van 1-2 aki a "tökéletes " lehet........ persze semmire nincs szabály vagy recept..............
én pl 34 évesen futottam bele abba a pasiba akivel a legcsodálatosabb volt a szex...............pedig 34 éves korom előtt sem voltam apáca, sőt.......... az már másik történet hogy miért nem maradtunk együtt, és persze az is lehet hogy a szexen kívül nem működött volna a dolog...........
ja és a tökélteset nem szó szerint kell érteni, hanem mindenkinek a saját személyiségére saját vágyaira és céljaira vonatkoztatva.............
Hűha, ezt akár én is írhattam volna, úgy látom, nagyon hasonlóan alakult az életünk.
"Én nem bánom egyetlen percig sem, hogy ennyi kapcsolatom volt. Mindegyikből tanultam valamit, mindegyiktől több lettem valamivel. És ha nem lett volna ilyen az életfelfogásom, a hozzáállásom, akkor nem kezdtem volna a jelenlegi férjemmel"
Pont ezért írtam, hogy nálunk sem lehetett véletlen, hogy hat évig egymás szomszédságában éltünk és mégse ismertük egymást. Annak a hat évnek el kellett telnie ahhoz, hogy "kezdeni" tudjak azzal a férfival, akivel már két éve kelek és fekszem minden nap.
Ha korábban találkoztunk volna, minden másképp /sejtéseim szerint esélytelenebbül/ alakul.
" Szerencsére bennem a görcsnek egy halvány jele sem volt onnantól, hogy az a bizonyos férfi 19 évesen ráébresztett a nőiességemre."
A fizikai részén kívül nekem sem. Ez talán adottság.
"És attól mert a tapasztalat nem pozitív, attól még tapasztalat, így tanulni lehet (sőt kell!) belőle."
Volt nekem is negatív tapasztalatom, összetört szívem, nem is egyszer. Bevallom, többször szakítottak velem, mint fordítva. Ennek ellenére sem bánom mindezt. Első csalódásom után /15 éves voltam/ még szinte depresszióba zuhantam. Pedig csupán egy plátói szerelemről volt szó. Másfél! év kellett ahhoz, hogy kilábaljak belőle, később a szakítás utáni gyászidők fokozatosan csökkentek. Most úgy vagyok vele, hogy egy szakítás nem vágna teljesen földhöz, legalábbis évekig nem tudnék sírni egy pasi után.
"megtanultam, hogy mindaddig nem élem bele magamat az érzésbe, amíg annak valóban komoly alapja nincs."
Ezzel hasonlóan vagyok, de könnyebb is a dolgom, mert nekem idő kell a szerelemhez.
"Szóval én csak fejlődtem mindezektől, és nem bánom hogy így történt. Ennek is köszönhető, hogy ma az vagyok aki vagyok. És én ma nagyon jól érzem magam a bőrömben. "
Ámen.
Egyszerűen más természetűek vagyunk. De az alapján amit eddig írtál, téged nem tenne boldoggá ez az életmód. Tehát neked a saját "szabályaid" szerint kell megtalálnod azt, akiben mindaz megvan, amit te szeretnél. Sokaknak így is sikerült, mert ahogy panniannika is írta, nincs recept semmire, erre sem.
Én sem voltam mindig ilyen, de életem egy hatalmas és fájdalmas vesztesége megváltoztatott. Azt én is nagyon nehezen hevertem ki, hónapokig tartott míg magamhoz tértem, kishíján depressziós lettem. Még nagyon fiatal voltam, viszont akkor elhatároztam, hogy egyetlen férfi sem fog többé taccsra tenni. Onnantól olyan lazán kezeltem a dolgokat, mint a férfiak, és nem esett nehezemre. Élveztem amit az élet adott, és nem gondolkoztam azon, mi lesz utána. Miután ezidő alatt igazából nem találkoztam olyannal, akivel el tudtam volna képzelni a jövőt, nem esett nehezemre.
Aztán 4 évre rá találkoztam a férjemmel, pár napig ismerkedtünk, majd az ágyban kötöttünk ki, és minden tökéletes volt, felkerült a korona arra, ami addig történt. Belezúgtam, de nem mutattam neki mennyire. Hogy miért? Mert nem akartam, hogy egy reménytelennek tűnő kapcsolat felemésszen. Tudomásul vettem, hogy nagy valószínűséggel ennyi volt, mert ő hazautazik, tőlem 180 km-re, ahol várja a barátnője. Nem gondoltam (legfeljebb reméltem), hogy egy 2 hetes kapcsolat elég neki, hogy feladja az addigi életét. Annak ellenére így gondoltam, hogy ő azt mondta csak engem akar, velem akarja leélni az életét, és visszajön hozzám. Gondoltam: hiszem, ha látom! És visszajött! 2 hét múlva itt volt, és 11 éve itt van velem. Hidd el, nem volt nálam akkor boldogabb ember, és ma is boldog vagyok, hogy ő van mellettem. Nem tökéletes, de az összes hibájával együtt ő az Igazi. És még ma is úgy szeret (ha nem jobban), mint az elején.
Talán ez az életfelfogás segítette a túlélésemet?! Talán ez volt a mód arra, hogy ne kapjak több sebet?! Nem tudom, lehet. Mindenesetre nekem bevált, és végül elhozta azt az ember, aki mellet le akarom élni az életem. Kívánom, hogy a magad módján, te is találd meg, mert nincs egyedül üdvözítő módszer, nincs szabály erre. Szerintem aki nyitott, vidám, optimista ember, az előbb-utóbb rátalál a társára, úgyhogy sok sikert hozzá!
Szia!
A szex egy nagyon jó dolog. Ám, egy kicsit többről szól, főleg a kezdetekben, mint szimpla aktusról.
Ha jól olvastam, 3 különböző sráccal próbálkoztál.
Ha egy tippet elfogadsz (régebben volt több szűz barátnőm, akik megtiszteltek azzal, hogy én lehettem nekik az első), akkor ne úgy próbálkozzál az első pár tucat szeretkezéssel, hogy durr bele, hajrá, teljesen mindegy ki, szimpatikus, had jöjjön a maximum. Legyen egy kis érzelem, egy kis kötődés az felé, kit magadhoz engedsz.
A szexet, a szeretkezést meg kell tanulni, főleg akkor, ha olyan testi adottságok vannak (amik később alakul, változik), melyek a nagyobb mértékű ellazulást igénylik a sikeres „játszadozás” végrehatásához.
Vannak fokozatok. Egy gyakorlatlan „szűzleánynak” érdemes fokozatosan előre lépegetni a szerelem művészetének megismerése felé. Csókolózások, simogatózások hosszasan, petting franciázás akár heteken keresztül, és amikor már ismeri nem csak a saját, hanem a partnere testét, akkor érdemes nekilátni a szeretkezéseknek.
Szerencsések azok, akiknek egyből minden simán megy, elsőre nem csak kellemes, hanem valóban jó is a szex. De ez a „siker”nagyban múlik a normális férfipartneren is.
Hidd el, a jól elkezdett szexuális élet, a testedben-lelkedben jól kapcsolódó szexuális reflexek egész életedre meghatározzák életedet, testiségedet, szexuális beállítottságodat, örömre, élvezetre való fogékonyságodat.
Csak bólogatni tudok...... majd leesik a fejem......
Nem hinném, hogy sorba kellene "felpróbálni" a férfiakat, amíg "jó nem lesz" a szex! Úgy gondolom, meg kellene találni a figyelmes, odaadó, szerelmes partnert, aki nem kapni akar, hanem adni! Szerelem- türelem-szeretet-figyelem-elfogadás..... ezek a kulcsszavak!