Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.

MAGYAR TÖRTÉNELEM

vitopmd
Létrehozva: 2008. október 6. 07:44

Hai!

 

Sokunknak az a tapasztalata, nincs kellő módon ápolva történelmünk, jó s rossz történés egyaránt, mert mindkét pólus része múltunknak. Még akkor is ha úgy hisszük, ránk már nem hat. Minden hat. Nem szeretem a "ha" verziót, de mi lett volna ha....ha nincs Mohács? Hol lennénk ma? Na jó, de mi vezetett Mohácshoz, mi az összefüggés 1514 Dózsa parasztfelkelése és a Mohácsi csatavesztés között?

Kevesen tudják. De itt majd megtudjuk.

De ne ugorjunk ekkorát. Mi lehet az igazság finnugor vagy szkíta ügyben, melyik népcsoporthoz volt valóban közünk? Megannyi kérdés.

A Polgári topicban már elkezdtük ezeket boncolgatni, ám úgy alakult hogy a többség egy "saját" erre indított topicot akart és ezt most megtesszük.

Ugyan megtiltani nem tudjuk, de kérni kérhetjük...ez nem politikai topic, itt ne vitázzunk politikai alapon.

Eme topic nem arról szól, ki tud többet vagy kevesebbet a magyar történelemről, hanem arról hogy akik olvassák, netán még írnak is hozzá, azok biztos hogy több információ tulajdonosai legyenek azáltal, hogy ez a topic van s létezik.

A topic célja is egyértelmű. Nincs nagymagyar meg mélymagyar, csak magyar. Ez pedig jelentse azt még ebben a topicban is, hogy büszkék vagyunk s lehetünk magyarságunkra, néha szomorkás vagy tragikius történelmünk ellenére is.

Állítsunk méltó emléket őseinknek, kiemelkedő személyiségeinknek, nagy formátumú hőseinknek. Megérdemlik hogy a magyar ember emlékezzen rájuk s beszéljen róluk....

 

Tegyük ezt. Tegyük közösen minden megkötés nélkül, hogy ki hova tartozik vagy nem, ki kit szeret vagy nem, mert a magyar történelemhez mérten ezek semmitmondó semmiségek csupán, ezzel ne koszoljuk azt a múltat mit őseink építettek.

 

Egyfajta időrendben szeretnénk haladni, ezt mindenki vegye figyelembe ha ír ide. Előre is köszönjük.

 

 

Kezdjük.......... 

  1. 2008. október 10. 10:26226.

    Sziasztok!

    Látom, már előrébb jártok a történelemben, de egy kép azért talán idefér.
    Kérdés, hol van, és mit ábrázol?

    előzmény:
    Torolt_felhasznalo_603598 (0)
     
  2. 2008. október 10. 10:25225.

    Vármegye címerek

     

     

    1-Baranya

    2-Bars

    3-Békés

    4-Bereg

    előzmény:
    vitopmd (224)
    2008-10-10  10:22
  3. 2008. október 10. 10:22224.

    A MAGYARSÁG TÖRTÉNELME

     

                                   "64 VÁRMEGYÉNK CÍMERE"

     

     

    Magyarország történelmi legnagyobb kiterjedésének idején volt 64 vármegyéje...

    Az időszakosan hódolt területeket nem számítjuk...

     

    Ezen vármegyék címereit rakom most fel.

     

    1-Abaúj-Torna

    2-Alsó-fehér

    3-Arad

    4-Árva

    előzmény:
    Torolt_felhasznalo_603598 (0)
     
  4. 2008. október 10. 07:59223.
    Nekem erről Wass Albert: Hagyaték c. műve jut eszembe.....
    előzmény:
    Zalán555 (215)
    2008-10-09  18:46
  5. 2008. október 10. 07:42222.

    A szentté avatásról....

     

     

    Szent László király Szent Imrét atyjával, Istvánnal, és nevelőjével, Gellért püspökkel 1083-ban az ország főpapjai és világi nagyjai jelenlétében oltárra emeltette (ez felelt meg akkor a szentté avatásnak). Azóta példaképe a magyarságnak, elsősorban a magyar ifjúságnak. Nevét szívesen viselik. Halálának 900. évfordulóját nagy ünnepélyességgel tartották meg 1930-ban Budapesten a pápai követ, hat más bíboros és több száz főpap jelenlétében. Prohászka Ottokárnak igaza volt, amikor azt írta: ,,Szent Imre hivatása az, hogy eszményt hirdet, példája kihat századokra, s nemzetének nagyobb szolgálatot tesz, ha az erény uralmát benne biztosítja, mint ha az országot arasznyi uralmával boldogítja.'' 

    előzmény:
    vitopmd (221)
    2008-10-10  07:41
  6. 2008. október 10. 07:41221.

    Tizenöt éves korától atyja vette maga mellé, huszonhárom éves korában befejezettnek látta nevelését. Imrétől mint jövendő uralkodótól elvárták, hogy rangjának megfelelő házasságot kössön, s biztosítsa a dinasztia fennmaradását utódaiban.

    A hagyomány három királyi családot említ, amelyből feleséget vehetett: a lengyel, horvát és görög uralkodóházat. A lysagorai Szent Kereszt-monostor évkönyveinek följegyzése szerint Imre egyszer Lengyelországban járt mint vőlegény. Más vélemény a görög uralkodóházzal való rokonságot helyezi előtérbe (emellett foglal állást Bogyay Tamás is ,,Stephanus Rex'' c. művében, 1976). Így pontosan nem tudjuk megállapítani feleségének kilétét, csak annyi bizonyos, hogy szűzi házasságban éltek egymással. Amint a legenda gyönyörűen mondja: ez a csodálatos ifjú ,,keblében hordta a lángot, de el nem perzseltetett annak égésétől''. ,,Lehetetlen, hogy ne érezte volna át óriási felelősségét, hogy ne látta volna atyja gondjait -- írja ismét Sík Sándor. -- Ha mégis vállalta fogadalma következményeit, biztosra vehetjük, hogy számolt ezzel a problémával; hogy valami nagy jót akart elérni fogadalmával, nagyobbat, mint az a veszteség, amely áldozatából származott...'' 

    Két jelenetet őrzött meg a legenda a szent királyfi életéből.

    Az egyik helyen azt olvassuk, hogy ,,boldog Imre megelégedvén kevés alvással, minden éjszakákon, mikor is már mindenek ágyra vetették magukat és előtte, miképpen királyi magzathoz illik, két gyertyatartó világított, ő Istennek zsoltárokat énekelve virrasztott, és mindegyik zsoltár végezetén szívének töredelmével Istennek bocsánatát kérte. Mit is, mikoron atyja eszébe vette, őt vigyázatost és titkon a falnak nyílásán át gyakorta szemlélte.''

    A másik jelenet Pannonhalma szent hegyén játszódott le és Boldog Mórral való találkozásáról szól (ezt Mór életrajzában olvashatjuk).

    István őt jelölte ki utódjául. Nem volt kétséges, hogy nemcsak a főpapság és István közvetlen hívei, hanem az egész hívő magyar nép egy emberként fog fia mögé sorakozni és őt királyának elismerni. Ezért a nemzete jövőjéért annyira aggódó szent király gondosan fölkészítette fiát jövendő uralkodói feladataira. Mint 11. századi életrajzírójától tudjuk, gondoskodott róla ,,hogy a nehéz kormány terhének viselésére igazhitű férfiak tanítása által minél alkalmatosabb legyen, s azok tanításait vele naponként figyelmesen hallgattatá. Atyja szerelmének buzgóságától indíttatva maga is ír a számára egy könyvet az erkölcsök neveléséről (Intelmek), melyben híven és nyájasan intőleg szól hozzá, oktatván, hogy tartsa tiszteletben a püspökök méltóságát, szeresse az országnagyokat és vitézeket, szolgáltasson igazságot, ügyeljen minden tettében a türelemre, tanács nélkül semmit se tegyen, őseit szüntelenül szeme előtt tartsa és példa gyanánt vegye, az imádkozás kötelességét teljesítse, a kegyességet és irgalmat a többi erényekkel együtt gyakorolja.'' Az ,,Intelmek'' könyve, amelyet István király fia számára készíttetett (a megfogalmazás valószínűleg nem tőle való, de a gondolatok föltétlenül), később a magyar törvénytár élére kerül, s fölveszik a Corpus Juris Hungariciba.

    Imrével kapcsolatban még meg kell említenünk II. Konrád német császárnak Magyarország elleni hadjáratát 1030-ban, amely teljes kudarccal végződött. Egyes történetírók valószínűnek tartják, hogy a győri csatát Imre vezette. A magyar sereg előtt nyitva állt Bajorország kapuja, de a magyar királytól távol állt a hódítás szándéka. Békét ajánlott a császárnak, aki a szégyenletes kudarc után nem akart maga tárgyalásokba bocsátkozni, s a békekötést 13 éves fiára bízta. Henrik bajor herceg -- a későbbi III. Henrik császár -- 1031 tavaszán Esztergomba érkezett ,,az igazságtalanul megbántott magyar király'' megkövetésére, s a Lajta és Fischa folyó köze újra visszakerült Magyarországhoz a Morvamezővel együtt. Imrének a békekötésben való részvételére -- talán atyja megbízottaként -- a hildesheimi évkönyvek engednek következtetni, amelyek őt Dux Ruisiorum néven említik (Ruisia, Rugia, szlávul Rakzia valószínűleg a meghódított Ausztria egy része).

    István ekkor (1031-ben) hatalmának és tekintélyének tetőpontján Székesfehérvárott koronázásra készült. Egyetlen életben maradt fiát akarta megkoronáztatni, hogy trónját és országában a kereszténység zsenge vetését a jövő számára biztosítsa. Valószínűleg erre az alkalomra készült Gizella királyné keze munkájával és irányítása alatt az a miseruha, amelyet később átalakítva koronázási palástnak használtak 900 esztendőn keresztül: az egész királyi család képe rá van hímezve. Ebben az ünnepélyes hangulatban jött a szomorú hír: Imre herceget vadászat közben egy földühödött vadkan halálra sebezte, és sebeibe 1031. szeptember 2-án belehalt. A gyászhír hatását a krónika így érzékelteti: ,,Siratta őt Szent István és egész Magyarország vigasztalhatatlanul, nagy sírással...''

    előzmény:
    vitopmd (220)
    2008-10-10  07:40
  7. 2008. október 10. 07:40220.

    A MAGYARSÁG TÖRTÉNELME

     

                                        "Szent Imre herceg"

     

    Szent Istvánnak, a magyarok első királyának és feleségének, Boldog Gizellának a hagyomány szerint több gyermeke volt. Így a Képes Krónika több fiúról tesz említést. A gyermekek azonban nagyobbrészt már kiskorukban meghaltak, nevét is csak kettőnek ismerjük. Volt egy Ottó nevű fiuk, aki valószínűleg még 1000 előtt született és korán elhunyt. A másik fiú, Imre nevét anyai nagybátyjától, II. Szent Henrik császártól vette (Henricus, Enricus, Emericus, Emreh, Imreh, Imre). Hogy melyik évben született, nem tudjuk biztosan. Általában az 1007-es évet szokták elfogadni, de a legújabb történetírás az 1000 és 1007 közötti évekre teszi születésének idejét, helyét pedig Székesfehérvárra.

    Imre herceg élete folyását nem könnyű követni, mivel legnagyobbrészt a krónikák és legendák gyér adataira vagyunk utalva, a legenda pedig a ,,liliomos herceg'' alakját még jobban kiszínezte, mint Istvánét. Szüzessége miatt századokon át valami nőies, finom, nem e világból való alaknak rajzolták. ,,Pedig -- írja joggal Sík Sándor -- Szent Imre kétségtelenül erőteljes, férfias jelenség volt. Kétféle vér egyesül az ereiben: apai és anyai öröksége bár kétféle, de édestestvére egymásnak. Mindkettő a hősiességnek, a hivatásnak, a heroizmusnak hagyománya. Az apai vér Árpád vére, aki maga is folytatója volt a honfoglaló ősök hősies hagyományának. Szent István hitvédő harcaiban átlelkesült, átszellemiesült ez a vér, de erejéből, bizonyos értelemben még ősi vadságából, fiatalos nyerseségéből is alig vesztett. Nem lehet kétséges, hogy az uralkodó, hadvezér, diplomata Szent István trónusának várományosát is uralkodónak, hadvezérnek és diplomatának nevelte. A hősi magyar hagyományban nevelte. A másik hagyományt az anyatejjel szívta magába: anyja Gizella, maga is szent életű Boldog, a regensburgi udvar szent levegőjéből jön, ahol már akkor egy császári szent-család él, és szenteli meg az uralkodás német hagyományait.'' 

    Bizonyos, hogy a trónörökös nevelésére rendkívül nagy gondot fordítottak. A legendaíró szerint ,,már gyermekkorában is szorgalmas őrködés alatt nevelkedve'' fejlődött. Első nevelői mindenesetre a szülei voltak, akik mindketten az életszentség útján jártak, s az ő hatásuk alatt érlelődött meg a kis királyfiban az az életideál és az az út, amelyet járni megtanult. Mint a korabeli íróknál olvassuk, István szenvedélyesen szerette fiát, nevét nap nap után belefoglalta imádságos megemlékezésébe, és nem szűnt meg Krisztus kegyes pártfogásába és a mindenkor szeplőtelen Szűz anyai oltalmába ajánlani.

    Gyökeres változás állott be Imre herceg nevelésében 1015-ben, amikor Gellért bencés szerzetes Velencéből jövet -- eredeti szándékát, hogy a Szentföldre utazzék, megváltoztatva -- Pannóniába érkezett. Itt István udvarába vezették. A magyarok királya azonnal fölismerte benne a kiváltságos, nagy tudományú, szent életű szerzetest, aki elmondhatta magáról: ,,Nincs könyv, amelyet ne olvastam volna'', és fia nevelőjévé tette. Imre királyfi hét éven keresztül tanult kiváló mestere irányítása mellett. Elvégezte az akkori kor iskolafokozatait, a triviumot és quadriviumot, megtanult latinul, s anyjától föltehetőleg németül is. Azt mondja a legenda, hogy Imre a ,,grammatikai mesterségnek minden tudományával betelt''. Egy velencei krónika szerint ,,tudós és szent'' volt. A világi tudományok mellett Gellért apát bizonyára beavatta őt a lelki élet magasabb iskolájának titkaiba is. Így érthető, hogy olyan ifjú lett belőle, ,,akit szeretett az Isten és tiszteltek az emberek'', mint a krónika mondja róla. Talán ebben az időben esett meg vele az a történet, amelyet a legendaíró elbeszél. Imre herceg egy szolga kíséretében egy alkalommal a veszprémi Szent György-templomban időzött, s ,,ottan imádságnak adván magát szívében elmélkedék, mi legyen... a legkedvesebb áldozat, amelyet Istennek fölajánlhatna. Hirtelen nagy tündöklésű világosság körülfénylette az egyháznak minden helyeit... s isteni szózat hallatszik: ťFelette dicséretes a szüzesség; kívánatos kívánom én, te elmédnek és testednek szüzességét, ezt ajánld nékem, eme szándékodban mindvégig megállj!Ť'' -- Imre válasza: ,,Úr Isten, Te ki vagy mind az egész világnak gondviselője és az emberi erőtlenségnek segítője, ki elragadod a fejedelmek lelkét, aki rettenetes vagy a földnek királyai előtt, végezd el kedvedet bennem.'' Imre herceg egész életében nem árulta el szívének ezt a titkát, s szolgájának is hallgatást parancsolt. Föltehető, hogy akkor még életben volt valamelyik bátyja, s így szabadon követhette szíve sugallatát. Ha eddig is teljes igyekezettel törekedett Mestere nyomdokain járni, most kétszeres buzgósággal tört a szentség magaslatai felé. Gellértnek és atyjának példája ebben bizonyára nagy segítségére volt.

     

    előzmény:
    vitopmd (1)
    2008-10-06  07:44
  8. Torolt_felhasznalo_354155
    Torolt_felhasznalo_354155
    2008. október 9. 22:33219.

    ... és a végére egy talány :

     

    Hogyan került a Szent Korona Edward Burne-Jons munkájára : The last sleep of Arthur in Avalon - amely Artúr király utolsó perceit örökíti meg.

    A haldokló mellett a magyar Szent Korona látható. Vajon miért pont azt? Mi a kapcsolat a haldokló Artúr és a mi koronánk közt? Miért nem valamelyik angol koronát választotta?

    előzmény:
    Torolt_felhasznalo_354155 (218)
    2008-10-09  22:29
  9. Torolt_felhasznalo_354155
    Torolt_felhasznalo_354155
    2008. október 9. 22:29218.

    A kutatás hivatalos nézetei szerint- és ez él a köztudatban is – a Szent Koronát II. Szilveszter pápa küldte/adta Szent Istvánnak. A származási idejét a IX. századtól a XIII. század közöttire, a keletkezési helyét pedig Bizáncba, Rómába, Nyugat-Európába tették.

    Miután az USA-ból visszakerült hazánkba, 1983-ban egy négytagú csoport végzett olyan vizsgálatokat, amelyek megkérdőjelezték a dogmatikus nézeteket.

    Megállapították, hogy a Szent Korona egységesen tervezett rendszer, a többfelőli eredeztetés vélelme alaptalan. Semmiféle, sem konkrét, sem áttételes bizonyíték nincs arra, hogy valaha is külön-külön önállóan funkcionált volna a két rész, egy időben készült az egész. Mai állapota arról tanúskodik, hogy többször is szándékosan megcsonkították és átalakították, de a jelenlegi formájában is a világ legtökéletesebb műalkotásai közé sorolandó. Véleménye szerint a IV. század végén készülhetett, a Kaukázustól délre, a hun dinasztia megrendelésére, hun formában, hun és pártus, valamint kaukázusi ábrázolási hagyományok szerint, hun és kaukázusi munkamódszerekkel készítették. A hun kincstárakban öröklődött, amíg az avarokhoz nem került, onnan az elrabolt többi avar kinccsel együtt valószínűleg Aachen-be került.

    Szigeti István az aacheni levéltárban kutatta Nagy Károly koronázásának részleteit. Arra a következtetésre jutott, hogy III.Leó pápa 800-ban Nagy Károlyt ezzel a koronával koronázhatta meg. ( Nincs kizárva, hogy Nagy Károly anyja pártus-avar származású ) Szigeti szerint Nagy Károly végrendeletében előírta, hogy a koronázási koronájával a fején temessék el, ez nagy valószínűséggel így is történt. Majdnem 200 évvel később, amikor 1000 áprilisában III: Ottó német-római császár felnyittatta Károly sírját, megtalálta a koronát.
    Ismert, hogy Ottó 1000 októberében Rómába érkezett II. Szilveszter pápához. Valószínűleg ekkor vitte magával a Szent Koronát is. Kb. ekkor érkezett Rómában Szent István magyar király követeként Asztrik apát, aki követelte ura számára a Szent Koronát. Szigeti szerint valószínűleg István az előző tulajdonjog alapján tartott igényt a Szent Koronára, mivel azt a Pannóniában élő avaroktól rabolta el Nagy Károly. Így az sincs kizárva, hogy III.Ottó, aki keresztapja volt Istvánnak, keresztfia kérésére vette ki a koronát a sírból és küldte vissza Szilveszter pápán keresztül Istvánnak. Ezt az elgondolást alátámasztja, hogy a Képes Krónikában nyoma sincs az állandóan hangoztatott pápai koronaküldésnek.

    Mind III. Ottó, mind II. Szilveszter pápa a Szent Korona visszaadásával a hun-avar-magyar állami jogfolytonosságot ismerte el, valamint azt, hogy Magyarország keresztény állam.Tehát nem kegyeskedtek befogadni a magyarokat, hanem kénytelenek voltak elfogadni a magyar nemzet európai jelenlétét.

     

    előzmény:
    Torolt_felhasznalo_354155 (217)
    2008-10-09  22:10
  10. Torolt_felhasznalo_354155
    Torolt_felhasznalo_354155
    2008. október 9. 22:10217.

    Még mindíg a Szent Koronáról:

     

    A magyar Szent Korona több szempontból egyedülálló a világon. Egyedi tulajdonsága, hogy lecserélhetetlen. Amíg általában a királyokat mindig új koronával koronázzák meg, addig a magyar király csak úgy lehetett törvényes uralkodó, ha a Szent Koronával avatták be. Jól példázza ezt az az eset, hogy amikor az Árpád-ház kihalt, kavarodás támadt a korona ügyében: az akkori pápa jelöltjének, Károly Róbertnek nem volt birtokában a Szent korona, ezért készítettek számára egyet, és azzal koronázták meg. A nemzet azonban nem fogadta el az aktust hitelesnek. Nem lehetett mást tenni, kénytelenek voltak visszaszerezni a Szent Koronát, és azzal megkoronázni, csak így lehetett törvényes uralkodó.

    Ez a korona a hagyomány szerint szent, mert Isten égi és földi birodalmát jelképezi. Szentsége azonban nem a római pápától ered, sőt ahogy azt a Károly Róbert idején történt eset mutatja, a római pápa nem is diszponál fölötte.

    A matematika nyelvén a világmindenséget foglalja magában. Nem az emberi fejméret használati szempontja szerint alkották meg, ugyanis szemmel láthatóan is nagyobb a kerülete, mint az átlagos emberi fej. A méretarányok a 2,3,5,8 stb.. az egész számokat adják – ezek pedig az aranymetszést definiáló Fibonacci-féle számsor tagjai. A Korona egész felépítése az aranymetszéshez igazodik. Közli a kozmosz sok fontos jellemzőjét is. Pl. megtalálható rajta a Földnek a Naptól való távolsága arányos kicsinyítésben, tartalmazza a Föld északi sugarát. A precessziós számok is fellelhetők rajta: a pártán 72 gránátkő, 60 gyöngy, a felső lemezen 12 gyöngy és 12 gránátkő van, tartalmazza továbbá a 30, 36, 72, 108, 2160 és 25.920 számokat. A világnap, világhónap, világév adatai rögzítve vannak vagy számolhatók.

    Csomor Lajos szerint a tervezőinek tisztában kellett lenniük a számmisztikával.

    A Szent Korona kerülete 26 hüvelyk, e szám jelentése a számmisztika alapján: Isten, illetve Isten kimondhatatlan titkos neve.

     

     

    előzmény:
    vitopmd (212)
    2008-10-09  16:36
  11. 2008. október 9. 20:10216.

    Hai!

     

     

    Köszi hogy ezt is megosztottad velünk. Lám lám, a legendák tovább élnek "szájrúl szájra"....

    előzmény:
    Zalán555 (215)
    2008-10-09  18:46
  12. Torolt_felhasznalo_770932
    Torolt_felhasznalo_770932
    2008. október 9. 18:46215.

    Amit irok szóbeli közlés.

    1971-ben egy erdélyi füvesasszony mesélte:

    Erdélyt a honfoglaláskor a magyarok "szent embere", táltosa kapta.

    Leszármazottai is táltos képességekkel rendelkeztek. Sarolt apja álmot látott, megjelent neki a csoda szarvas, hogy a magyarok csak akkor fognak gazdagodni, virágzani, ha az uralkodó házban a táltosok vére folyik. Csak azok az vezetők hoznak fellendülést, akik vérében táltosvér folyik.  Mivel a csodaszarvas szarván a turul ült igy a táltos tudta, hogy nem vérrel kell a vezetést megszereznie. Ezért lányát Saroltot feleségül adta a Gézához. Istán egyetlen egyszer látogatta meg Erdélyt, de akkor is a látogatáshoz a nagybátyja engedélyét kellett kérnie. /ez utóbbi történelmi tény/.

    Még sok mindenről mesélt a néni, de majd 40 év távlatából nem emlékszem mindenre.

    előzmény:
    vitopmd (214)
    2008-10-09  16:38
  13. 2008. október 9. 16:38214.

    A pápai elismerésért

    Könyves Kálmán királyunkra közvetlenül a trónra lépése után nagy nyomást gyakorolt II. Orbán pápa, hogy III. Kelemen ellenpápától és az őt támogató – a római egyház ellen lázadó – IV. Henrik német–római császártól visszatérítse a római anyaszentegyház hűségére. Könyves Kálmán – királyságának pápai elismerését elérendő – a II. Orbánnal való szövetségi hűség helyreállítása és a további együttműködés mellett döntött.
    Megkoronázásának előkészítésére a főpapsággal teljes egyetértésben – Szabados feltevése szerint – elhatározta, hogy Szent István fejereklye koronájának keresztpántjait – tehát a II. Szilveszter által küldött, eredeti királyi korona megmaradt részeit – ráhelyezteti a görög (Dukász-féle) koronára.
    Szabados szerint az egyesítés utolsó mozzanataként az országalma megmaradt keresztjét a korona legmagasabb pontjára helyezték, oda, ahol István király ereklyekoronájának Pantokrátor-zománcképe volt. Az országalma keresztjét a Pantokrátor-képben nagy gonddal kialakított furattal erősítették fel. E művelettel véglegesen kialakult a ma ismert Szent Korona. Könyves Kálmánt 1096 és 1099 között ezzel a koronával koronázhatták meg a székesfehérvári bazilikában.
    A Szent István koronája elnevezést tehát az indokolja, hogy a magyar Szent Korona Szent István eredeti koronájából megmaradt részeket, valamint országalmája keresztjét tartalmazza.

    előzmény:
    vitopmd (213)
    2008-10-09  16:37
  14. 2008. október 9. 16:37213.

    Bizonyosra vehető, hogy a keresztpántok már eredetileg is két-két apostolkép hordozására készültek a jelenlegi elrendezésben, azaz a keresztpántokat már kifejezetten ehhez a koronához tervezték, bárhol és bármikor készítették is az apostolképeket.
    A keresztpánt képeinek latin és az abroncs képeinek görög felirata, valamint a képek stíluseltérése az utólagos egyesítésre látszik utalni. Csomor szerint ugyanaz a mester festhetett különböző stílusú freskókat ugyanabban a templomban, de több mester is dolgozhatott együtt; a Tbilisziben őrzött Khakhuli triptichonon kétnyelvű felirat van, miért ne lehetne egy koronán is?
    Ezek a feltevések nem elég meggyőzőek. Az apostolképek és az abroncson lévő szentek képeinek eltérése ugyanis nem egyszerűen stílus, hanem iskola kérdése, két különböző művészi felfogás megnyilvánulása. Ami pedig a keresztpánt latin és az abroncs görög feliratait illeti: egészen más az, ha bizonyos képeken két nyelven szerepel a felirat, mint az, ha az ötvösmunka egyik – elkülönülő – fő részen csak latin, a másikon pedig csak görög feliratok vannak.
    Vitatott kérdés a magyar Szent Korona boltozatán lévő kereszt eredete és felerősítése. Csomor szerint a felső Pantokrátor-kép eredetileg is lyukasan készült: „a lyuk szélét szabályosan felperemezték”. Utólag azt már nem tehették volna meg a zománc roncsolódása nélkül. Ugyanakkor nincs magyarázat arra, hogy művészi tervezés esetén milyen megfontolás tette szükségessé azt, hogy a trónon ülő Megváltó hasát átfúrják. Ez olyan tiszteletlenség, amely csak nagyon indokolt, kényszerítő körülmények esetén képzelhető el, eredeti tervezéskor aligha. Lehet ugyan példát találni lyukkal készített zománcozott tárgyakra, de olyan zománcképre alig, amelyen a lyukba egy másik tárgyat építettek be.

     

    Szabados Dezső nem vitatja a magyar Szent Korona részeinek ősi eredetét. Mai állapota azonban számos olyan tényt vet fel, amelyek arra mutatnak, hogy a korona súlyosan károsodott részekből – mintegy kegyeleti tárgyként – épült fel. Például a keresztpánton lévő nyolc apostolkép egy – eredetileg valamennyi apostol képét tartalmazó – kegyeleti tárgy (például abroncskorona) maradványa, amelyeket később díszes keretekkel kimunkált pántokra szereltek. A kereszt szintén kegyeleti tárgy, például a régi országalma keresztje lehetett.
    Szabados feltevése az, hogy Szent István koronája a II. Szilveszter pápa által adományozott – a koronázópaláston ábrázolthoz hasonló – abroncskorona volt, az összes apostol és Krisztus képével. Ha a koronázópalástból a tizenkét apostolt ábrázoló sávot – középen a Pantokrátorral – körgyűrűvé formálva képzeljük el, Szent István rekonstruált koronájának felépítését kapjuk. A feltevés és a rekonstrukció realitását a méretviszonyok alátámasztják: az apostolképek, a Pantokrátor-kép és az egyes képek közötti díszítésekhez felhasználható hézagok méreteit összeadva éppen a reális abroncsátmérő adódik.

    Az eredeti maradványai

    A koronát 1046-ig – feltehetőleg – a székesfehérvári bazilikában őrizték. Ekkor a Vata-lázadás során a lázadók elfoglalták Székesfehérvárt a székesegyházzal együtt. A bazilika papjait megölték, a kegytárgyakat tönkretették, összetaposták, és feltehetően számos aranytárgyat elloptak. E pusztításnak eshetett áldozatul Szent István koronája is, és abból csak többé-kevésbé sérült zománcképek, gyöngyök és kövek, valamint az országalmáról letört kereszt maradtak meg. A székesegyházi kincstár elpusztítását igazolja, hogy I. András király Liutvin bihari püspököt bízta meg azzal, vegye számba a „megmaradt” kegyszereket, ereklyéket, kincseket, díszruhákat. Liutvin jelentésében ugyan nem említi külön a koronát, de ez nem zárja ki azt, hogy a korona maradványait összegyűjtötték és a kincstárban elhelyezték.
    1074. március 15-én Géza és László herceg Mogyoródnál legyőzte Salamon törvényes király seregeit, és Géza vette át az ország kormányzását. A bizánci császárság ekkor válságos időket élt át. Dukász Mihály bizánci császár igyekezett szövetségébe – mintegy hűbéresként – bevonni I. Géza királyunkat. Ismervén Gézának a Vatikántól való tartózkodását, erre jó esélyt látott. Elhatározta, hogy koronát küld neki, és ezzel törvényes királyként ismeri el. A Géza királynak szánt – már meglévő és egyes kutatók véleménye szerint a korabeli női koronákra jellemző felépítésű – koronán átalakításokat hajtatott végre, és – a vallási jelleget is hangsúlyozva – mintegy a Szent István-i korona görögkeleti változatát készíttette el. I. Géza a koronát ajándékként elfogadta, de nem koronáztatta meg magát vele.
    VII. Gergely pápa I. László királyunkat – számítva együttműködésére – 1077-ben és 1079-ben írott leveleiben jóindulatáról biztosította. A kapcsolatok erősítésére szolgált az is, hogy a pápa szentté avatta István királyt, Imre herceget és Gellért püspököt. Szabados feltevése szerint I. László elrendelte, hogy a szentté avatott István király koponyaereklyéjére művészi kivitelű ereklyekoronát készítsenek, felhasználva ehhez az eredeti koronából Liutvin püspök által összegyűjtött maradványokat. Eszerint a Pantokrátor-képet, a nyolc – apostolt ábrázoló – zománcképet, a megmaradt gyöngyöket és gránitköveket építették be a – feltehetően – akkor készített, filigrándíszes szegélyű, vékony aranypántokba, amelyeket középen a Pantokrátor-kép elhelyezésére szolgáló, hasonló szegélydíszítésű, négyzet alakú aranylemez keresztpántokká fogtak össze. A keresztpántokat ív alakúra igyekeztek hajlítani. Ez a feltevés több szakember (Karácsonyi, Varjú, Barna) véleményét megerősíti.

    előzmény:
    vitopmd (212)
    2008-10-09  16:36
  15. 2008. október 9. 16:36212.

    A MAGYARSÁG TÖRTÉNELME

     

                                       "A szent korona.."

    sulinet.hu

     

    A SZENT KORONA
    EREDETE

    A magyar Szent Korona eredetéről és kialakulásáról a kutatók álláspontja megoszlik, mégpedig alapvető kérdésekben. A Szabados Dezső tanulmányában – amelynek alapján cikkünk készült – részletesen áttekinti a Szent Koronáról eddig publikált véleményeket, állásfoglalásokat és történelmi utalásokat. Ezek alapján szerinte számos bizonytalanság, ellentmondás és kellően nem igazolt álláspont maradt megválaszolatlan.

    A koronát eredetileg olyanra tervezték-e, mint amilyen jelenleg? A ma ismert korona Szent Istváné volt-e? Ha a válasz nemleges, újabb kérdések merülnek fel. A keresztpántokból álló boltozat (a latin korona) mikor, hol és milyen célra készült? Lehetett-e a latin korona Szent István koronájának része? Származhatott-e a korona – akár csak részeiben is – II. Szilveszter pápától?

    Megalapozatlan feltevések

    Nem látszik bizonyítottnak, hogy a koronát eredetileg is olyanra tervezték, mint amilyen jelenleg, és hogy a korona Szent István idején is olyan volt, mint ma, csupán néhány képet cseréltek ki rajta. A Szent Koronát azért nem tervezhették olyanra, amilyen jelenleg, mert a mellső keresztpánt két alsó apostolképét az abroncskorona két fő képe – elöl a Pantokrátor, hátul a (Szűz Mária-kép helyére került?) Dukasz Mihály-kép – eltakarja. Ez olyan primitív tervezői hiba, amit egy olyan nagy jelentőségű tárgy, mint egy királyi korona tervezője nem követhet el. (Az aranymetszés szabályainak érvényesülése nem bizonyítja azt, hogy a koronát eredetileg ilyenre tervezték. Az alsó abroncskoronarész keresztpántokkal való utólagos felszerelésekor is érvényesíthették azokat.)
    Számos tény és körülmény az elemek utólagos beépítését valószínűsíti. Bertalan apostol képe erősen sérült, csonkított és mégis befoglalták, jóllehet eltakarja az alsó abroncskorona félkör alakú képe. Nem zárható ki, hogy a sérülés már a keresztpántra szerelt képen következett be. Valószínűbb azonban, hogy előbb sérült meg, s lévén fontos kegyeleti tárgy, mégis beépítették a koronába.

    Egykor az igazgyöngyöket gyöngysorok, gyöngyfűzések készítéséhez általában már kifúrva szállították. Befoglalásra (például gyűrűbe, fülönfüggőbe, brosstűbe stb.) viszont furat nélküli gyöngyöket rendeltek. Feltehető, hogy a mai korona keresztpántján lévő kifúrt gyöngyök döntő többségét másutt már felhasználták. Ezt a tényt a keresztpánt tervezői talán hangsúlyozni is kívánták azzal, hogy a gyöngyök furatait a befoglaláskor szembefordították, hiszen el is takarhatták volna őket.
    A Szent Korona keresztpántjain nyolc apostolkép van. Feltehető, hogy a tizenkét apostol egyidejű ábrázolása „nem volt kötelező”. Bizánci és nem bizánci ötvösműveken – Csomor Lajos véleménye szerint – előfordul kettő, négy, hat, nyolc és kilenc apostolkép is. Ez igaz. Egy olyan koronára azonban, amelyet a római katolikus egyház vezetője, a pápa adományozott, a többi apostol elhagyására lehetetlen bármilyen ésszerű indokot találni. Feltehető, hogy a többi apostolkép azért nincs a koronán, mert tönkrement vagy elveszett.
    Csomor szerint a keresztpántokon lévő apostolok azok, akiknek a térítési területén az Arszakidák* uralkodtak. Szent Bertalan például Örményországban halt vértanúhalált. Csomor úgy véli, elképzelhető, hogy Szent István valamelyik őse és Szent Bertalan apostol között közvetlen kapcsolat is volt. Ez magyarázza, hogy „a magyar koronázási paláston szereplő Szent Bertalan apostolt fején a magyar Szent Koronával ábrázolták”. Ezek a feltevések nem igazolhatók, a nyolc apostol többsége ugyanis nem térített e területeken. Az az állítás, hogy a paláston Szent Bertalan fején a magyar Szent Korona van (azért nem látszik, mert a restauráláskor eltüntették?!), nem támasztható alá tényekkel. A palást régebbi képein is szűk süvegként, nem pedig nagy abroncsátmérőjű koronaként valószínűsíthető az apostol fején levő tárgy.

     

    előzmény:
    Torolt_felhasznalo_603598 (0)
     
  16. Torolt_felhasznalo_598376
    Torolt_felhasznalo_598376
    2008. október 9. 14:40211.

    A Szent jobb körmenet 1771-ben kezdődött,de rendszeressé 1891. augusztus 20-a után váltak, miután Szent István napját hivatalos nemzeti ünneppé nyilvánították.

     

    1950 és 1989 között ez a nap a népköztársaság ünnepe volt, és az Alkotmány napjának, az új kenyér ünnepének nevezték.

    Több mint negyven évi szünet után, 1989. augusztus 20-án rendezték meg újra a Szent Jobb körmenetet. Többet jelentett ez akkor egy vallásos rítus fölelevenítésénél, mert nemcsak a hívek vettek részt az ünnepségen, hanem állami vezetők is.
    1988-ban a 950-ik évfordulón a Szent Jobb ismét elkerült őrzőhelyéről, s az ország minden székesegyházába, valamint Pannonhalmára is eljutott.

     

    előzmény:
    vitopmd (210)
    2008-10-09  13:26
  17. 2008. október 9. 13:26210.

    A MAGYARSÁG TÖRTÉNELME

     

                                          "A szent jobb"

     basilica.hu

     

    A Szent Jobb története A Szent Jobb története Szent István király halála után trónviszályos, zűrzavaros idők következtek. Ekkor a fehérvári káptalan, féltve a bebalzsamozott és mumifikálódott holttestet a megszentségtelenítéstől, kiemelte a bazilika közepén álló márványszarkofágból – ahová 1038. augusztus 15-én temették el István királyt – és a bazilika alatt lévő sírkamrában rejtette el. Ekkor történt, hogy az épségben megmaradt jobb kezet leválasztották, mivel csodás erőt tulajdonítottak neki, és a bazilika kincstárába vitték.
    A kincstár őre Merkur volt, aki később eltulajdonította a szent ereklyét és bihari birtokán rejtette el.
    Mikor Szent László hírt hallott az ereklyéről, felkereste Merkurt a birtokán. Megbocsátott a „tolvajnak” és a Szent Jobb megtalálásának helyén, első királyunk tiszteltére, a szent ereklye méltó elhelyezésére, Szent Jobbi apátságot alapított. (Az apátság, s a körülötte kialakult mezőváros neve Szentjobb, a mai Románia területén található, román neve: Siniob).

    gy vette kezdetét a Szent Jobb nyilvános tisztelete és ünnepe. A szentjobbi apátságban őrzött ereklyéhez évszázadokon át zarándokoltak a hívek. A XV. században kezdődött a Szent Jobb vándorútja, mikor is először Székesfehérvárra vitték, majd a török uralom alatt Boszniába, később (1590 körül) Raguzába, a mai Dubrovnikba került, az ottani domonkos szerzetesekhez.
    Mikor Mária Terézia tudomást szerzett az ereklye hollétéről, mindent elkövetett annak visszaszerzése érdekében. Hosszadalmas diplomáciai tárgyalások után a raguzaiak kiadták, így 1771 április 16-án már Bécsben csodálhatták a hívek, majd nagy pompával Budára szállították. Itt a Szent Jobbot az Angolkisasszonyok gondjaira bízta Mária Terézia, ezzel együtt elrendelte Szent István napjának, augusztus 20-ának megünneplését.
    Az 1800-as évek elején II. József rendeletére a keresztesek férfirendje őrizte, majd a rend megszűnése után, 1865-től az esztergomi főegyházmegye feladata volt a Szent Jobb biztonságos őrzése. Az 1900-as évek elején a budavári palota Zsigmond-kápolnájába került, ahol 1944-ig volt látható. A Szent Jobb történetének megbecsülésekben bővelkedo idoszaka a két világháború közti évekre tehető. Ennek is kiemelkedő eseménye volt az 1938-as esztendo. Még 1937 októberében a Magyar Katolikus Püspöki Kar elfogadta a „kettős szentév” programját, amely a 34. eucharisztikus világkongresszus és a Szent István jubileumi év előkészítésének tervét tartalmazza. Amikor meghirdették első apostoli királyunk halála 900. évfordulójának megünneplését – a Szent István jubileumi évet – elhatározták, hogy a kereszténység ezen kimagasló ünnepén méltóképpen fognak megemlékezni Szent István királyunkról, és ez alkalomból a Szent Jobbot körülhordozzák az országban.
    Az ünnepségsorozat nyitó rendezvényét május 30-án, közvetlenül az eucharisztikus világkongresszus bezárását követően rendezték.

    világháború alatt a Szent Jobbot a koronázási ékszerekkel együtt elhurcolták, és egy salzburgi barlang mélyén rejtették el. Itt talált rá az amerikai hadsereg, s megőrzésre a salzburgi érseknek adták át. Az Amerikai Katonai Misszió három tagja hozta vissza Magyarországra, az 1945. augusztus 20-i körmenetre.
    Az ünnepség végén a Szent Jobbot visszavitték az Angolkisasszonyok zárdájába, és ott orizték 1950-ig, a rend feloszlatásáig.
    Ezután a Szent István Bazilika plébániájának páncélszekrényében rejtették el, mert ezekben az években már nem volt szabad nyilvános körmentben tisztelni Szent István jobbját.
    Így volt ez 1987. augusztus 20-ig, amikor a Szent István Bazilikában Dr. Paskai László bíboros, esztergomi érsek fölszentelte a Szent Jobb kápolnát, melynek létrejöttét néhai Lékai László bíboros kezdeményezte. Itt helyezték el nagy királyunk ereklyéjét, mely azóta is látogatható. Szent István király halálának 950. évfordulóján, 1988-ban ismét sor kerülhetett a Szent Jobb országjárására. Az érseki és a püspöki székvárosokban, valamint Pannonhalmán tízezrek fogadták a Nemzeti Ereklyét megilletődve és áhítattal.
    1989-től ismét évről évre elindul Szent István napján a könyörgő körmenet.(Forrás: Szent István király jobbja, Formatív Kiadó, Budapest, 1991)
    előzmény:
    Torolt_felhasznalo_603598 (0)
     
  18. 2008. október 9. 10:56209.

    Hai!

     

     

    Kedves topic olvasok, beírók...

     

    Kezdeményezésünk, mint a bevezető szövegben is olvasható, jószándékú, informatív jellegű és közösség építő szándékkal indult...

     

    "Néhány topicban azt lehet olvasni"...ez sem jó az sem jó semmi sem jó...tördeljük, szedjük össze, tegyük át...külső gondok..copyzottak...nem sorolom. 

     

    Lehet.

     

    Egy valamit azonban szerintem tisztáznunk kellene. Nem tudományos kandidátusra törekszünk, akadémiai tanszékfoglalóra, hanem egy a fórum és a saját szerény lehetőségeinkhez mérten ismereteket átadó topicra, melyben a téma nem szex nem a felpumpált celebek macskája esetleg a mákos nudli elkészítése vagy a legújabb baleset tragédiája.......

    Annak ellenére, hogy ezek is lehetnek fontos dolgok....mi mégis azt gondoltuk, hogy talán a magyar történelem is van annyira izgalmas, érdekes, fontos, tartalmas hogy belevágjunk és beszéljünk róla.

    A magunk módján....

     

    Amit eddig tettünk, azt TISZTELETTEL tettük s nem holmi egyéni érdek miatt, hanem egy érzés egy eszme egy belső tartás miatt.

     

    Ha bárkinek van javaslata, ötlete, hogyan kellene lehetne jobban tenni a dolgunkat, azt szívesen olvasnánk.....s vagy képesek leszünk rá vagy nem.

     

    Szeretnénk, ha jól elválasztható lenne egymástól az építő s kreatív kritika, a kötekedéstől.....így azt hiszem ezt a részét is megbeszéltük.

     

    AKI SEGÍTENI AKAR AZT SZERETETTEL S TISZTELETTEL VÁRJUK S HALLGATJUK..........

     

     

    előzmény:
    Torolt_felhasznalo_603598 (0)
     
  19. 2008. október 9. 10:54208.
    Nincs miért....!
    előzmény:
    vitopmd (207)
    2008-10-09  10:43
  20. 2008. október 9. 10:43207.

    Hai!

     

     

    Elnézést.

    előzmény:
    zsaki71 (204)
    2008-10-09  10:24
  21. 2008. október 9. 10:40206.

    Árpád-kor táncairól:

    mint érdekesség

    előzmény:
    zsaki71 (205)
    2008-10-09  10:35
  22. 2008. október 9. 10:35205.

    Törvényeinek legkorábbi másolata a 12. századiAdmonti-kódexben maradt fenn, amelynek nyolc levelét az Országos Széchényi Könvtár őrzi (Cod. Lat. 433.). A szerény díszítésű, vörös tollrajzos iniciálékat tartalmazó kódexből azt a lapot mutatjuk be, ahol István elrendeli, hogy a ruhákat és terítőket a király, a szerkönyveket pedig a püspök biztosítsa a templom számára.

    előzmény:
    vitopmd (198)
    2008-10-09  07:42
  23. 2008. október 9. 10:24204.

    Szia!

    A 190.hsz-ben van rosszul, de a 193-as már jól hozza.....

    előzmény:
    vitopmd (203)
    2008-10-09  09:50
  24. 2008. október 9. 09:50203.

    hai!

     

     

    Nem találom hol írtam el....de vezeklés gyanánt, berakok egy Wikipédia részt...mely Szent István kapcsán fogalmazódott meg.

     

     

    Apja, Géza fejedelem, anyja pedig az Erdélyi Gyula vezér Sarolta(Sarolt) nevű, Konstantinápolyban keleti rítus szerint megkeresztelkedett leánya volt. Anyjai nagybátja volt Prokuj erdélyi vajda, aki István születése környékén költözött át a Tiszántúli területeiről Erdélybe. István 970 és 980 közötti időszakban születhetett. Születésekor az török eredetű pogány Vajk nevet kapta, mivel a mainzi érsek által a magyarok számára küldött terítő püspök ekkortájt már nem tartózkodott a Kárpát-medencében. Ennek következtében a magyar fejedelmi trón örököse rövid ideig pogány maradt. Adalbert prágai püspök gondoskodott a fiú keresztény szellemű taníttatásáról és Ő volt az is, aki megkeresztelte Istvánt (feltehetően 994 és 996 között ), akinek a névadója az első keresztény vértanú, István volt. Vannak olyan feltevések is miszerint Vajkot apjával Gézával együtt 972-ben keresztelte meg Sankt Gallen-i Brúnó. Ennek az elméletnek két tény is ellentmond. Az egyik az, hogy egyes források 975-re teszik Vajk születését, a másik pedig az, hogy ha ilyen korán áttért volna a keresztény hitre, nem ismerték volna nyugaton sokáig csak Vajkként, emlellett több forrás, kútfők, a legkorábbi István-legenda, illetve egy XIV. századi krónika is említi Vajk keresztelőjének nevét, Adalbertet.

    előzmény:
    Zalán555 (202)
    2008-10-09  08:19
  25. Torolt_felhasznalo_770932
    Torolt_felhasznalo_770932
    2008. október 9. 08:19202.

    Némi javitás Sarolt Nem dunántúli volt.

    Az Erdélyt birtokló Gyulának volt a lánya és hozománya Erdély volt.

    előzmény:
    vitopmd (199)
    2008-10-09  07:43

Címlap

top