Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.

MAGYAR TÖRTÉNELEM

vitopmd
Létrehozva: 2008. október 6. 07:44

Hai!

 

Sokunknak az a tapasztalata, nincs kellő módon ápolva történelmünk, jó s rossz történés egyaránt, mert mindkét pólus része múltunknak. Még akkor is ha úgy hisszük, ránk már nem hat. Minden hat. Nem szeretem a "ha" verziót, de mi lett volna ha....ha nincs Mohács? Hol lennénk ma? Na jó, de mi vezetett Mohácshoz, mi az összefüggés 1514 Dózsa parasztfelkelése és a Mohácsi csatavesztés között?

Kevesen tudják. De itt majd megtudjuk.

De ne ugorjunk ekkorát. Mi lehet az igazság finnugor vagy szkíta ügyben, melyik népcsoporthoz volt valóban közünk? Megannyi kérdés.

A Polgári topicban már elkezdtük ezeket boncolgatni, ám úgy alakult hogy a többség egy "saját" erre indított topicot akart és ezt most megtesszük.

Ugyan megtiltani nem tudjuk, de kérni kérhetjük...ez nem politikai topic, itt ne vitázzunk politikai alapon.

Eme topic nem arról szól, ki tud többet vagy kevesebbet a magyar történelemről, hanem arról hogy akik olvassák, netán még írnak is hozzá, azok biztos hogy több információ tulajdonosai legyenek azáltal, hogy ez a topic van s létezik.

A topic célja is egyértelmű. Nincs nagymagyar meg mélymagyar, csak magyar. Ez pedig jelentse azt még ebben a topicban is, hogy büszkék vagyunk s lehetünk magyarságunkra, néha szomorkás vagy tragikius történelmünk ellenére is.

Állítsunk méltó emléket őseinknek, kiemelkedő személyiségeinknek, nagy formátumú hőseinknek. Megérdemlik hogy a magyar ember emlékezzen rájuk s beszéljen róluk....

 

Tegyük ezt. Tegyük közösen minden megkötés nélkül, hogy ki hova tartozik vagy nem, ki kit szeret vagy nem, mert a magyar történelemhez mérten ezek semmitmondó semmiségek csupán, ezzel ne koszoljuk azt a múltat mit őseink építettek.

 

Egyfajta időrendben szeretnénk haladni, ezt mindenki vegye figyelembe ha ír ide. Előre is köszönjük.

 

 

Kezdjük.......... 

  1. 2008. október 6. 09:1126.

    hai!

     

     

    Teljesen igazad van a szkíta történelemről hetekig lehetne beszélni, értekezni. Gazdag történeti múltjuk van.

    Itt igazából most csak egyfajta ízelítőt adtunk és egy gondolatot, miszerint hátha, mondom hátha sokkal több közünk van hozzájuk mint a finnugor népekhez.

    Ennek eldöntését rábízzuk mindenkire, hiszen nekünk nem dolgunk igazságot döngölni másba.

    Akit érdekel, aki befogadó, az majd rátalál a saját verziójára....

     

    Én személy szerint, mert a szubjektumot sem szabad kihagyni, lelkes híve vagyok a szkíta múlt lehetőségének, az ARVISURA tanainak.

     

    Nagyjából ez a hét azzal lesz megtöltve, hogy alapozzunk az inkább ismert magyar királyság megalakulásáig.

    Ebbe belefér sok minden....

     

    előzmény:
    Torolt_felhasznalo_450656 (22)
    2008-10-06  08:56
  2. Torolt_felhasznalo_770932
    Torolt_felhasznalo_770932
    2008. október 6. 09:0825.
    Köszi,figyelemmel fogom kisérni, és igyekszem a tudásomból csepp morzsányival hozzá járulni, esetleg
    előzmény:
    Torolt_felhasznalo_591579 (24)
    2008-10-06  09:01
  3. Torolt_felhasznalo_591579
    Torolt_felhasznalo_591579
    2008. október 6. 09:0124.

    Szió !

     

    Lesznek segítői, ha van kedved csatlakozz Te is...

    előzmény:
    Torolt_felhasznalo_450656 (23)
    2008-10-06  08:57
  4. Torolt_felhasznalo_770932
    Torolt_felhasznalo_770932
    2008. október 6. 08:5723.
    Szia , sztem alaposan fel kell kötni a gatyót, hogy végig vigye Vito és mindenki ezt a topikot, mert hatalmas anyagot kell belefeccölni,hogy tudjuk nyomon követni a magyar történelmet. Remélem lesznek segitői szép számmal
    előzmény:
    Torolt_felhasznalo_591579 (21)
    2008-10-06  08:53
  5. Torolt_felhasznalo_770932
    Torolt_felhasznalo_770932
    2008. október 6. 08:5622.

    Vito, annyi iromány vagy a szkita történellem kapcsolatban,ha ezeket egyenként ide belinkeljük, hetekig kellene olvasni és lehetne olvasni róla, én beirtam a keresőbe,hogy : ,,szkita történelem,, és hatalmas anyagot hajitott ki a gogle, nagyon érdekes.

     

    Nem biztos hogy ide tartozik,de megvettem Paál Zoltán ,,avrisura -igazszólás - 2 kötetes könyvét, hát valami csodálatos élmény lenne elolvasni, de még a negyedénél sem tartok,mert igen nehéz olvasmány, és alaposan bele kell vetnie magát az embernek,hogy egyáltalán tudja miről is olvas, aszem 2 neki futással fogom megent elkezdeni és átrágni apránként,hogy meg is értsem.

     

    előzmény:
    vitopmd (1)
    2008-10-06  07:44
  6. Torolt_felhasznalo_591579
    Torolt_felhasznalo_591579
    2008. október 6. 08:5321.

    Akkor sziasztok itt is, üdv az új toppancsnak, sok sikert hozzá mindünknek !

      

    előzmény:
    vitopmd (1)
    2008-10-06  07:44
  7. Torolt_felhasznalo_770932
    Torolt_felhasznalo_770932
    2008. október 6. 08:4920.
    Köszi, rendes tőled, nem tudom mi történt,hogy nem sikerült, de mindig minden nem lehet egészen tökéletes
    előzmény:
    Ugor (16)
    2008-10-06  08:39
  8. 2008. október 6. 08:4419.

    A sumír-magyar azonosság.

     

    I. E. T. Hamy megpróbálta újraalkotni a sumírok eredeti alakját a fennmaradt szobrok és domborművek alapján. Sir Arthur Keith a néhány megmaradt sumír koponya tanulmányozása után egyetért I. E. T. Hamyval. Hamy biztos különbséget tesz a sumír és a sémi típus között. A szemita nép a hosszúfejű (dolichocefál) csoportba tartozott, szakállal, míg a sumíroknak a rövidfejűekkel (brachycefál) van kapcsolatuk, mongolos vonással, magas arccsonttal, borotvált fejjel és arccal. Hamy a sumírok között talált egy harmadik fajtát, amit ő Armenoidnak (hettita) nevezett. Roland Dixon írta: „Egy rövidfejű (brachycefál) nép vándorolt dél felé az őskor hajnalán.” Valószínű, ez volt az a nép, amely az ősi Körös-kultúrából költözött délre, amint ezt Toronyi Etelka, Magyar Adorján és legújabban John Dayton állít.

                Felix von Luschen írta, hogy csak egy álmodozó állíthatja azt, hogy a sumírok az árja fajhoz tartoznak csak azért, hogy azt hihesse, hogy az árják találták fel az írás tudományát Von Luschen szerint miután a szemiták meghódították a sumírokat, egy csoportjuk helyben maradt, mások a Kaukázus területére, egy harmadik csoportjuk a Turániai-fennsíkra, India és Kína irányába húzódott.

                François Lenormand és többen mások is említenek egy Turániai Media-t.  Koenig szerint az eredeti méd lakosság nem lehetett az iráni nép, mert istenüket HUBÁ-nak nevezték (A hét magyar vezér egyike volt HUBA.) A sumírok egy csoportja Indiába vándorolt, és HARAPPA és MOHENJO-DARO-ban telepedtek le, amelyet 1946-ban tártak fel. Jól ismert, hogy a sumírok kitűnő csillagászok, matematikusok, arany- és ezüstötvözők voltak. Kerámiát és evőeszközöket használtak. Ismerték a kereket. Tudtak építeni boltívet, kupolát és föggőkertet, pincét a házaik alá. Az öntözéses gazdálkodást ők vezették be, volt vízvezetékrendszerük és piramisokat is építettek. A közösségi életet törvények szabályozták, amelyek védték a gyengéket, így az állam a családra épült, és fordítva. Ezen kívül kereskedelmi törvényeket is alkottak.

                Varga Zsigmond is bizonyítja, hogy kapcsolat van az ural-altáji nép és a sumír nép nyelve és kultúrája között.Anton Deimel atya, miután elolvasta Varga Zsigmond könyvét, halála előtti utolsó írásában kijelentette, hogy csak az a nyelvész lesz képes megfejteni a sumír nyelv titkát, aki egy ragozó nyelvet beszél.

                Dr. Novotny Elemér, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, szintén bebizonyította, hogy létezik nyelvészeti és kulturális kapcsolat a sumír és magyar nép között.Novotny kutatásában a sumír nyelv(észet) maradványait a magyar nyelv hasonlóságával hozta kapcsolatba; és azt a két magyar írást, amelyek a XII. század előtti időből valók – a „Halotti Beszéd” és „Königsbergi Mária Ének” – csak a sumír nyelv segítségével lehetett megérteni. Dr. Novotny Sz. P. Tolsztov professzorral, a Korezmi (Chorezmi) ásatás vezetőjével és I. M. Diakonov, a Kelet-Ázsiai Intézet Szentpétervári Múzeum igazgatójával levelezett, akik mindketten elismerték a lehetőségét a sumír-magyar kapcsolatnak.  Dr. Novotny vitatta és elvetette azt az elméletet, amit a legtöbb filológus követ, hogy a sumír egy halott nyelv, melynek nincs kapcsolata egy nyelvvel sem, tehát azt mint egy élő nyelvet elemezte, mely történelmileg fejlődött.

     

     

    Az átiratot a maghar.gportal.hu anyagaiból tettem.

     

    előzmény:
    vitopmd (18)
    2008-10-06  08:42
  9. 2008. október 6. 08:4218.

    A sumír-magyar azonosság

     

    A székely legenda szerint Atilla halála után fia, Csaba királyfi elmenekült, feltételezhetően, hogy segítséget hozzon. Azután a székelyek minden év tavaszán várták visszatértét már a „Hadak Útján”, vagyis az Isten útján. A sumírok hittek a halál utáni életben. Hitték azt, hogy egyik Istenük TAMMUZ (DUMUZIK vagy SUBA-CSABA) meghalt és feltámadt. Feltámadását minden újév kezdetén megünnepelték. Bíztak abban, hogy visszajön a földre, egy szűzanyától fog születni, és megváltja a világot.

                Annak is jelentősége van, hogy a sumírok MAGGARU-nak nevezték a kereket, egy tárgyi név, amely tükrözi a nemzetség nevét. Lehetséges az, hogy – mivel a legősibb kocsikat a Kárpát-medencében találták, ezért – a MAGGARU név a világ legjelentősebb találmányának bizonyítéka?

                Napjainkban John Dayton és Toronyi Etelka már megállapították, hogy a kocsi a kárpát-medencei ősnép találmánya, amit a sumír írás tanúsága szerint is láthatunk. MAGGARU, vagyis magyar eredetű. A jelenben a találmányt úgyszintén visszavetítik a helyhez, azaz eredetéhez, vagy valami formában összekötik a felfedezővel. Mindez ilyenformán bizonyíték, hogy a magyarság őshonos európai nép, akiket már abban az időben magyarnak neveztek. Tehát a székely-magyar egy nyelvi testvérnép, és létezése, úgy látszik, a legtávolabbi időkbe nyúlik vissza.

                Bobula Ida munkája szerint a „magyar” a sumír szóból származik:

                A MAG értelme „mágus” vagy „tudós ember”, és az AR értelme „áradat” vagy „tömeg”. Ezek szerint a MAG-GAR szó értelme „tudós emberi csoport”.  Hasonlóképpen a HUNGAR szavunkban a GAR értelme „nagyszámú hun”-t jelent.

                A szokások, művészetek, legendák, vallási nézetek és nyelvtani hasonlóságok mind egy közvetlen és hosszan tartó kapcsolatra utalnak a sumír és magyar között, vagy talán még egy és ugyanazt a népet is jelenti. Bartucz Lajos antropológus szerint a sumírok a kaukázusi népcsoportba sorolandók, egy kevés mongol jellegzeteséggel. Azt is meghatározta, hogy rövid, vaskos testalkattal, kis kezekkel, lábakkal rendelkeztek. A legtöbb férfi borotvált fejű volt, és azok, akik nem három varkocsba fonva hordták hajukat, a brachicephalic, rövid-széles koponyájú tömeghez tartoztak.A régészeti kutatások kezdetén az embertan nem volt elismert, elfogadott társtudomány, és a kutatómunka következtében sok koponya megsemmisült. Sőt sok felszínre hozott sumír koponyát nem tanulmányoztak az összezúzásuk előtt. Az eredmény az, hogy most nem áll elég koponya rendelkezésre a pontos és világos embertani meghatározás befejezésére.

     

    előzmény:
    vitopmd (17)
    2008-10-06  08:39
  10. 2008. október 6. 08:3917.

    A MAGYARSÁG TÖRTÉNELME

     

                                  "múltunk rejtelmes gyökerei"

     

     Átírat:

     

    A sumír-magyar azonosság

     

     

    XIX. században Oppert Jules, Lenormand François, A. J. Sayce, Rawlinson ezredes és többen mások nyelvi hasonlóságokat vettek észre a sumír és magyar nyelv között, mindamellett ők nem találtak elég hasonlató szót, hogy elméletüket elfogadtassák. Ezért a Magyar Tudományos Akadémia elvetette azt a nézetet, hogy létezik egy sumír-magyar kapcsolat.

                Mindezek ellenére, Galgóczy János, Somogyi Ede, Bobula Ida, Varga Zsigmond és Dr. Gosztonyi Kálmán a párizsi Sorbonne Egyetemről továbbra is kutatták az elindított folyamatot, és több mint 2000 szóhasonlatot fedeztek fel a két nyelv között.

                 Gosztonyi Kálmán kijelentette, hogy a magyar nyelvnek csak másodlagos kapcsolata van a finnugor nyelvekkel. A kapcsolat csak tizenegy testrész elnevezésére alapozódott – melyek hasonlóságot mutattak –, szemben a már 45-re szaporodott sumír-magyar megnevezésével. A tudós tovább menve azt is megállapította, hogy majdnem minden utóragunk egyezik a sumírral. De a különbség szélesedik a számjegyek vizsgálatánál, mint például az összetett számoknál, a kisebb megelőzi a nagyobbat, míg a magyarban és sumírban a nagyobb értékű áll a kisebb számjelek előtt. Dr. Gosztonyi arra is rámutat, hogy az osztyákok az „embert” „LUU”-nak, a zürjének „U”-nak írták, melyet az őskori magyar „LU” vagy pedig az ugyancsak sumír „LU” szóból kellett átvenniük. Dr. Gosztonyi megállapítása az is, hogy a létező 53 sumír nyelvtani jellegzetesség közül 51 egyezik a magyarral, és csak 21 a finnugor nyelvekkel.

                Az ural-altáji és sumír nyelvészeti hasonlatosságokat Samuel Noah Kramer professzor is észlelte: „Az első sumír uralkodók egy rendkívül közvetlen kapcsolatot tartottak fenn ARATTA városállammal, amely valahol a Kaszpi-tenger partvidékén terülhetett el. A sumír nyelv egy ragozó nyelv volt, amely bizonyos mértékben emlékeztet bennünket az ural-altáji nyelvekre.”

                Nemcsak nyelvészeti hasonlóságokat találunk a két nyelv között, hanem a legendájuk, szokásuk és vallásuk is hasonló. Hazánkban most is szokásban van a halotti tor, mint ahogy szokásban volt az ősmagyarok és sumírok között is.  Rokonok, barátok összegyűlnek az elhalálozott házánál, ahol ünnepélyes keretek között bőséges étel- és italfogyasztás mellett előadják a halott tetteit, cselekedeteit.

                A sumír harcosok szokása volt egy leopárdbőrt lazán egyik vállukra vetni, kis fokost forgatni, mikor harcba indultak. Árpád magyarjai hasonlóan tettek. A magyarok a fokost még a XX. század elején is használták.

                A sumír férfiak a nadrágot bojttal, a nők pedig a fejdíszeket gyöngyökkel kirakva hordták, ami még ma is népi szokás hazánkban.

                A sumírok a háború istenét HADDU-nak nevezték. Árpád, mikor a Kárpát-medence visszafoglalása előtt felállította hadait, a krónikák tanúsága szerint a HAD-UR oltalmát kérte.

     

     

    előzmény:
    Torolt_felhasznalo_603598 (0)
     
  11. Torolt_felhasznalo_770932
    Torolt_felhasznalo_770932
    2008. október 6. 08:3916.

    Bocsánat, javítanám a linket, ha szabad:

    http://index.hu/tudomany/tortenelem/mongszkit/

     

    előzmény:
    Torolt_felhasznalo_450656 (9)
    2008-10-06  08:24
  12. 2008. október 6. 08:3715.

    Hai!

     

    További részleteket itt lehet olvasni:

     

    http://www.demokrata.hu/heti-hir/elrabolt-tort enelem

    előzmény:
    vitopmd (14)
    2008-10-06  08:36
  13. 2008. október 6. 08:3614.

    Hai!

     

    demokrata.hu

     

    Elrabolt történelem....

     

     

    A történetírás a forrásait három helyről szerzi be: nyelvi írásos emlékekből, tárgyi emlékekből (ide sorolva a növényi, állati és emberi maradványokat) és a hagyományokból. Mivel a fentiek közül legkézenfekvőbb az írásos emlékek kutatása, a történetírás kezdeteinél főleg ezeket a forrásokat használták, ám mert témától függően a források többsége nem a felhasználó nyelvén íródott, vagy lefordítják a kérdéses nyelvre, vagy ha a kutató ismeri a kérdéses forrás nyelvét, egyszerűen saját fordításában és értelmezésében használja.

    Különösen nagy keletje van az ókori írásoknak, hiszen görög, római történészek és utazók, arab, kínai és egyéb, fejlett tudománnyal rendelkező kereskedő népek nyitott szemmel jártak a világban és le is írták azt, amit láttak. Igaz, néha hallomásból értesültek bizonyos eseményekről, de azoknak a híreknek is van igazságmagja. Hűen megemlékeznek írásaikban azokról a népekről, akikkel kapcsolatuk volt. Így számos, abban az időben kevésbé fejlett vagy más kultúrájú népekről, azok életmódjáról éppen tőlük értesülhet a múlt iránt érdeklődő laikus vagy kutató.

    A baj akkor kezdődik, ha ezeket a kútfőket a felhasználók kényük-kedvük szerint kezelik, vagy tudatlanságból, vagy előre megfontolt szándékkal. Az utóbbi esetben hamis ideológia támogatására szeretnék fölhasználni az ókori forrásokat: ezért vagy kihagynak részeket a szerző munkájából, vagy rosszul fordítják, vagy hamisan értelmezik. Mindhárom esetben az eredmény történelemhamisítás, ami sajnos sokkal gyakoribb, mint ahogy gondolnánk. A forrásokat kényük-kedvük szerint válogató "szakemberek" olyan sok kárt tettek már a történelemtudományban, hogy generációk és gondolkodó kutatók kellenek ahhoz, hogy helyreállítsák a "kisiklott" történelmet.

    Minket, magyarokat is megrövidítettek ezzel a módszerrel, amennyiben őstörténetünk pontos föltárása a mai napig nem történt meg. Fiataljainknak az uralkodó ideológiának megfelelő változatot sulykolták a fejébe, így aki nem volt eléggé önálló gondolkodó, az készpénznek vette a magyarság finnugor származtatási elméletét. A források közül a beavatott történészek száműzték azokat, amelyek olyan kapcsolatokra és eredetre utaltak, amely megkérdőjelezi a hivatalosan elfogadott finnugor eredetet.

    A magyar őstörténetet érintő új írott forrás legalább kétszáz esztendeje nem került elő, az ősmagyar írást pedig nem sorolták az őstörténeti emlékeink közé. Olyannyira, hogy ha bárki ezzel a témával hozakodott elő, vagy megemlítette létezésüket, magára vette a "tudománytalan" jelzőt. Miután a történelemírás, a nyelvészet és írástudomány az ősi magyar írásokkal (például rovás) nem foglalkozott, a néhány megszállott szakember és még több önmagát képző laikus nehezen haladt előre a kutatásban.

     

     

    http://www.demokrata.hu/heti-hir/elrabolt -tortenelem

     

    előzmény:
    vitopmd (1)
    2008-10-06  07:44
  14. 2008. október 6. 08:3213.

    Hai!

     

     

    El is várjuk tőled,......

    előzmény:
    Ugor (12)
    2008-10-06  08:29
  15. Torolt_felhasznalo_770932
    Torolt_felhasznalo_770932
    2008. október 6. 08:2912.
    Jó, én majd néha egy-egy laikus véleménnyel vagy kérdéssel jelentkezem.
    előzmény:
    vitopmd (10)
    2008-10-06  08:25
  16. 2008. október 6. 08:2611.

    Hai!

     

     

    Köszönjük...én máris olvasni fogom....

    előzmény:
    Torolt_felhasznalo_450656 (9)
    2008-10-06  08:24
  17. 2008. október 6. 08:2510.

    hai!

     

     

    Nem hiszem, hogy bármelyikünk avatottabb lenne mint azt hiszi magáról. Senki sem történész errefelé....

    Akit hidegen hagy, az valszeg úgy sem fog beleolvasni, főleg hozzászólni, akit meg valamelyest érdekel, az remélem méltó módon fog topicolni....

    Nem szeretnék itt olyan áldatlan vitákat mint általában azokban a topicokban, ahol két nagy ellentábor áll fel. 

    Az érdeklődő jegyed automatikusan meg van.

    előzmény:
    Ugor (8)
    2008-10-06  08:16
  18. Torolt_felhasznalo_770932
    Torolt_felhasznalo_770932
    2008. október 6. 08:249.

    Szia Vito

     

    én csak ezzel a linkkel szeretnék hozzájárulni a tudományos értekezéshez, 

     

     

    http://index.hu/tudomany/tortenelem/m ongszkit/ 

     

    a többit majd az utánam következők remélhetőleg szintén megteszik, nagyon tetszik a topik, amit nyitottál.

    Kivánok hozzá neked sok türelmet és elszántságot, hogy felvilágositsad a sok setét elmét.

    előzmény:
    Torolt_felhasznalo_603598 (0)
     
  19. Torolt_felhasznalo_770932
    Torolt_felhasznalo_770932
    2008. október 6. 08:168.
    Nyilván ebből a szempontból is alapvetően kétfélék lehetünk, van, akinek fontos, hogy minél többet megtudjon nemzeti gyökereiről és van, akit általában hidegen hagy a téma. Nem hibáztatható igazán egyik sem. Engem valamennyire érdekel, tehát támogatom a dolgot, de nem tartom magamat valami avatott szakembernek a területen. Tanulni viszont soha nem késő. Un. érdeklődő jegyet váltok a támlás székre.
    előzmény:
    vitopmd (5)
    2008-10-06  08:01
  20. 2008. október 6. 08:047.

    Hai!

     

     

    Néhány kép a szkíták témához....

    előzmény:
    vitopmd (6)
    2008-10-06  08:02
  21. 2008. október 6. 08:026.

     

    A nép ugyanis azt vallotta, hogy el kell hagyni az országot, és túlerővel szemben nem szabad kockázatot vállalni, míg a királyok harcolni akartak az országért a betörőkkel… Mivel így gondolkoztak, szétváltak, és egyenlően erős felekként egymás ellen fordultak. A kimmerek népe valamennyi halottját a Tyras folyó mellé temette - sírjuk még ma is látható - a temetés után pedig kivonultak az országból, míg a benyomuló szkíták elfoglalták a lakatlan földet…

    A szkíták földjén még ma is vannak "kimmer falak", "kimmer kikötők", egy Kimmeriának nevezett vidék, és az úgynevezett kimmer Bosporus. Nyilvánvaló, hogy a kimmerek a szkíták elől menekültek Ázsiába, és így telepedtek le azon a félszigeten, amelyen most a görög Sinópé városa van. Azt is tudjuk, hogy a szkíták az ő üldözésük közben törtek be méd területre, mert elvesztették az utat. A kimmerek ugyanis a tenger mentén igyekeztek menekülni, a szkíták pedig a Kaukázust jobb kéz felől hagyva üldözték őket, amíg méd földre nem jutottak, miután az útról a szárazföld belsejére tértek le. Ez tehát az a hagyomány, melyet mind a görögök, mind a barbárok egyaránt emlegetnek.

    Aristeas, Kaystrobios fia, a prokonnésosi eposzköltő azt beszéli, hogy ihletett állapotában (phoiblamptos) az issédonokig jutott; az issédonodon túl az egyszemű Arimaspoi népe lakik, ezeken túl az aranyat őrző griffek, ezen is túl egészen a tengerig a hyperboreuszok. Ezek - a hyperboreuszok kivételével az arimasposok kezdeményezésére - mindnyájan megtámadták szomszédjaikat, és így az arimasposok kiszorították a helyükről az issédonokat, az issédonok a szkítákat, míg a szkíták a déli (Fekete-) tenger mellett lakó kimmereket kényszerítették országuk elhagyására. Tehát Aristeas (változata) sem egyezik meg a szkíták hagyományaival erre a földre vonatkozólag…

    De hogy ezen a földön túl, amelyről beszélni fogok, mi van, senki sem tudja pontosan megmondani, mert senkiről nem hallottam, aki elmondhatta volna, hogy a maga szemével látta. Még az imént említett Aristeas sem állítja eposzában, hogy az issédonokon túl járt volna, az issédonokon túli dolgokról csak hallomásból beszél, és eközben az issédonokra hivatkozik. Aminek azonban hallomás útján a lehető legpontosabban utána tudtam járni, mindazt el fogom mondani.

     

     

    Ennyit ízelítőnek...a többit a forrásnál lehet olvasni...

     

    www.ktee.freeweb.hu 

     

     

    előzmény:
    vitopmd (4)
    2008-10-06  08:00
  22. 2008. október 6. 08:015.

    Hai!

     

     

    Lehet. Majd megdolgozik mindenki a maga módján...de attól hogy mindenről csak hallgatunk, azzal nem megyünk előbbre.

    előzmény:
    Ugor (3)
    2008-10-06  07:59
  23. 2008. október 6. 08:004.

    A MAGYAROK TÖRTÉNELME

     

                                  "múltunk rejtelmes gyökerei"

     

    ktee.freeweb.hu

     

    A szkítákról

    (Hérodotosz, negyedik könyv)

     

    A szkíták azt beszélik, hogy az ő népük a legfiatalabb, és ez így történt: Az első embert, aki ezen a puszta vidéken élt, Targitaosznak hívták. Azt beszélik azután, de én nem hiszem el, hogy ennek a Targitaosznak az apja Zeusz, anyja pedig Borysthenés folyamistennek a leánya volt. Targitaosz tehát valahogy így származott, mindenesetre három fia született: Lipoxaisz, Arpoxaisz, és a legifjabb: Kolaxaisz. Uralkodásuk alatt a hagyomány szerint aranytárgyak hulltak alá az égből a szkíták földjére? Egy eke, egy járom, egy harci bárd, és egy csésze. Meglátta a legidősebb, és először ő ment közelebb, hogy felvegye, de közeledtére az arany fellángolt. Amikor eltávozott, a második is odament, de az ő közeledtére is elkezdett lángolni. A (két idősebbet) tehát eltaszította magától az arany. Mikor azonban a harmadik, a legfiatalabb ment oda, már nem égett, úgyhogy hazavihette. Erre az idősebb testvérek egyértőleg a legfiatalabbnak adták oda az egész királyságot.

    Ettől a három törzstől származik a szkíták három törzse. Eredetűket tehát a szkíták maguk a szkíták így beszélik el, továbbá mondják, hogy Targitaosztól, első királyuktól Dareiosznak szkíta földre való átkeléséig ezernél több esztendő telt el. Azt a bizonyos szent aranykincset pedig a királyok gondosan őrzik, és minden évben nagyszabású áldozatokkal tisztelik. Arról, aki a szent aranyat őrizve az ünnepen szabad ég alatt elaludt, azt mondják a szkíták, hogy nem éli túl az esztendőt; ezért annyi földet adnak neki, amennyit egy nap alatt körüllovagol.

    A hatalmas kiterjedésű földet Kolaxiasz három királyságra osztotta fel fiai között, és azt hagyta legnagyobbnak, amelyen a szent aranyat őrzik. Feljebb, pedig, északra, az ország felső vidékein alkókon túl nem lehet tovább látni, sem áthatolni a lehullott tollak miatt, mert mind a föld, mind a levegő tele van tollakkal, és ezek elzárják a kilátást.

    Van azonban még egy hagyomány, és én magam legszívesebben ehhez csatlakozom. Eszerint az ázsiai nomád szkíták massagetáktól szorongva átkeltek az Araxész folyón, és a kimmerek földjére vándoroltak; az a föld ugyanis, amelyet ma a szkíták laknak, valamikor a kimmereké volt. Az erős szkíta hadsereg közeledtének hírére a kimmerek tanácskozni kezdtek, de a vélemények megoszlottak, és mindkét fél kitartott álláspontja mellett, de a királyoké volt a leghelyesebb. 
    előzmény:
    vitopmd (1)
    2008-10-06  07:44
  24. Torolt_felhasznalo_770932
    Torolt_felhasznalo_770932
    2008. október 6. 07:593.
    Nehéz lesz, de érdekes feladat. Annyiféle forrásra hivatkozhatunk, amelyek majd mind ellentmondanak egymásnak, hogy ember legyen a talpán, aki majd mindnek utána is tud nézni, ráadásul meg is győzi a forrás hitelessége. Én egy kicsit belezavarodtam azokba az információkba, amik a magyarok eredete kapcsán megtaláltak. Érdekelne az igazság, de nem bízom benne, hogy itt megtaláljuk. Mindenesetre adalékokat nyerhetünk és ezzel már módosíthatjuk is az eddigi hiányok okán tátongó ismeret-lyukainkat.
    előzmény:
    Torolt_felhasznalo_603598 (0)
     
  25. 2008. október 6. 07:502.

    Hai!

     

    Tisztelettel kérünk egy rövidke időt mindenkitől, amíg szisztematikusan képesek leszünk elindítani a tematikát. Hiszen mint említettem, a polgáriban már egy hete ment a téma a szkítáktól eljutottunk a honfoglalásig. Most újra kell kezdeni.....

    Amíg ez elkezdődik, addig akár lazítás gyanánt is, várunk jó és építő ötleteket, hogyan lehetne jobban és építőbben tenni azt amit.

     

    Természetesen az idő előre haladtával, nem csak eseményeket lehet tárgyalni, vagy arról beszélni, hanem lehet majd verseket bölcseleteket is betenni, mindent mely gazdagította a történelmünket s később ezzel minket is.....

     

    De ahogy jeleztem, ha lehet, ne keverjünk időben és korban dolgokat....

    előzmény:
    vitopmd (1)
    2008-10-06  07:44

Címlap

top