Gyerekjáték

A kevesebb több! Mennyi játék kell egy gyereknek?

Egész generációk nőttek fel már úgy, hogy sem külön gyerekszobájuk nem volt, sem pedig külön játékuk minden napra és minden alkalomra. Mégis a többségük egészséges lelkű és szellemű felnőtté vált, mi több, sokan közülük kifejezetten kiváló, nagyszerű ember cseperedett. Ennek fényében mérlegeld, hogy vajon mennyi játékra is van igazából szüksége a gyermekednek!

Játék nélkül egy gyermek sem válhat teljes értékű felnőtté, de a gyerekszobában felhalmozott játékszerek tömegei sem garantálják, hogy a tulajdonosukból kreatív, szellemes, értelmes és egészséges lelkületű felnőtt lesz. Mi több, a szakértő gyermekpszichológusok szerint éppen hogy a megfelelő lelki és szellemi fejlődésben gátolja a túlzott mennyiségű játék a gyerekeket, és ezen túl egy sor jellembeli torzuláshoz is vezethet, ha a gyermek dúskál a játékszerekben.

A bőség zavarában

Különösen igaz ez a mai játékokra. Ezeket ugyanis sokszor annyira szűk, konkrét “felhasználási célra” tervezték, hogy gyakorlatilag szuggerálják a gyermeknek, hogy mit játszanak velük. Talán éppen ez is velük a cél, hiszen minél többféle játékot szeretne a gyermek játszani, annál több “célszerszám” kell hozzá – ergo annál több játékszert vásárolnak a szülők. Az eredmény pedig az, hogy az egyoldalúan használható játékszerek nem serkentik a gyermek fantáziáját, problémamegoldó képességét, és ráadásul a sok játékszer túl is terheli a kicsik döntési képességét, hiszen nem tudják, hogy a sok lehetőség közül mihez is nyúljanak. Szakszerűen fogalmazva: a sok inger, amely a játékszerek tucatjai felől egyszerre árad a gyermek felé megnehezíti az információk szétosztását az idegrendszerében. Így aztán amikor a szülők telezsúfolják a gyerekszobáét játékokkal mondván, hogy lehetőséget akarnak a gyereknek biztosítani mindenre, éppen az ellenkezőjét érik el: beszűkítik a mozgásterét (fizikai értelemben is!) és korlátozzák a képességei kiteljesedését.

Minél kevesebb, annál értékesebb

Ezen kívül minél több a játék, annál kisebb az esély, hogy alaposan felfedezze őket a gyermek, és elmélyülve velük a játékban rájöhessen, milyen sokoldalúan lehet szórakozni velük. Így aztán egy sor értékes tapasztalatot nem szerez meg, illetve nem mélyít el a kicsi például a játékszerek anyagával, mintázatával, felépítésük, működésük logikájával kapcsolatban, márpedig ezek a tapasztalatok nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy felnőve jól boldogulhasson egy olyan világban, amely zsúfolásig van tele az ember alkotta tárgyakkal.
A sokféle játék ezen kívül csökkenti az egyes játékszerek értékét is a gyermek szemében, ami rontja a játék izgalmát: a gyermek elveszti a lelkesedését, nem hozzá lázba a győzelem és hamar ráun majd sorban valamennyi játékára. Ez a folyamat pedig a figyelme és koncentrációs képessége, kitartása fejlődése szempontjából cseppet sem előnyös. Az ilyen unott gyerek előbb utóbb hisztis lesz, és újabbnál újabb, a korábbinál erősebb impulzusokat követel magának, amit ha a szülők megadnak nekik új játékok képében, akkor a lelki fejlődés szempontjából egy olyan negatív spirálba viszik bele a gyermeket, ami felnőtt életére és jellemére is rányomja majd a bélyegét. Világos tehát, hogy a sok játék nem használ a gyermeknek, de akkor mennyi és milyen játékot vegyünk neki?

Válaszd a legjobb játékokat

A játékok kiválasztásakor a jó szülő nem az aktuális trendeket nézi: attól, hogy a szomszéd Pistikének a legújabb berregő, villámokat szóró szuperkütyüje van, amit látva az ő gyerekének a nyála is kicsordul még nem veszi meg neki is ugyan azt. Helyette inkább olyan játékot keres, ami sokoldalúan felhasználható, tartós, a különféle tevékenységek ezernyi lehetősége rejlik benne, és mindemellett persze nem káros a gyermek egészségre sem. A jó szülő ezen kívül nem vásárol játékot minden várnapra és minden alkalommal, amikor a gyerekét jutalmazni szeretné – mondjuk mert szép egyenesen ülte meg a bilit, vagy nem kente össze a konyhát túrókrémmel a reggeli alatt.

A kevesebb több! Mennyi játék kell egy gyereknek?

Ehelyett akkor vesz új játékot, amikor arra a gyermeknek a fejlődése egyes újabb lépcsőin szüksége van, és mindig a korának megfelelő darabot választ. Az építőkockák például ebből a szempontból univerzális játékok, amiket már egészen pici kortól nagy élvezettel használnak a gyerekek, és segítik őket számos képességük fejlesztésében: egyebek között a mozgáskoordinációtól kezdve a társas kapcsolatokon át a beszédkészség, a térlátás és a logikai képességek valamint a kreativitás terén is.

Így frissítsd a játékparkot

Ha már a játékkockákról esett szó, akkor említsük meg ezeknek egy másik előnyét is: egy jó építőkocka készlet gyakorlatilag korlátlanul fejleszthető, bővíthető az évek során, és az első, kicsi korban megvett alapelemek mellé – amik a gyermek akkori fejlettségének tökéletesen megfeleltek – lassanként újabb és újabb, bonyolultabb játékokat lehetővé tevő, gazdagabb fantáziát is kielégítő darabok szerezhetők be.
Egy másik jó módszer a játékpark fejlesztésére a klasszikus csere-bere. A megunt és kinőtt darabokkal más gyermekek örömmel játszanak majd, te pedig nagyobb ráfordítás nélkül szerezhetsz be új(vagyis újnak ható) játékszereket, és közben nem gyarapszik a gyerekszobában a játékok száma sem – így marad hely arra is, amiért vették őket: a felhőtlen, elmélyült, önfeledt gyermeki játékra.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top