2014. Április 11.

Nemzetek sörkülönlegességei

A sör talán egyidős az civilizációval, de ha nem, akkor is legalább hétezer éves találmány, amint azt egy Szudánban kiásott edény is bizonyítja, aminek alján ókori sörmaradványokat fedeztek fel. Ennyi idő alatt a sörfőzés titka jó néhányszor megkerülte a Földet és nyomot hagyott szinte valamennyi nép kultúrájában. Manapság sok száz különféle sör készül szerte a világban eléggé hasonló receptúra szerint, de egyes nemzetek voltak olyan önfejűek, hogy kifejlesztették saját, csak rájuk jellemző sörüket is.

nlc

Spontán erjesztésű gyümölcssörök – Belgium

Belgium igazi édenkert a sör szerelmesei számára: talán nincs is még egy ország, ahol ennyi különféle fajtájú és ízű sört erjesztetnének. Még a kicsi Magyarország is háromszor akkora, mint Belgium, mégis ebben az országban 130 sörfőzde üzemel, s ezekben a legóvatosabb számítások szerint is legalább 800 különféle fajtát állítanak elő. Ha hozzászámítjuk az alkalmi és különleges söröket, akkor ez a szám eléri a 8700-at! Ha itt nem találunk különlegességet, akkor sehol. Az egyik ilyen, eredendően belga elhajlás a gyümölcsös sör, amelyek alapja a Brüsszel környékén készülő Lambic, az egyetlen sörfajta, amely spontán érésen megy keresztül, és amit akár három évig is érlelhetnek palackban éppúgy, mint a jó borokat. Jellemzően cseresznyével, málnával, kajszival vagy szederrel ízesítik, de néhány márkánál – a Krieknél és Frambois-nál – kifejezetten azért tesznek gyümölcsöt bele, hogy másodlagos erjedést idézzen elő.

Gyömbérsör – Anglia

Bár a belgák is tesznek zöldségféléket a sörükbe, az egyik leghíresebb, nem malátaalapú sör mégsem az övék, hanem az angoloké. A viktoriánus korból származó italba a recept szerint
csak gyömbér, cukor, víz, citromlé kerül, amit természetes baktériumkultúrák néhány nap alatt sörszerű itallá erjesztenek. Így akár 11 százalékos alkoholtartalmú sör is készülhetett, de jellemzően ennél gyengébbek voltak – és ma is azok – a gyömbérsörök.

Zöld bambuszsör – Kína

Bár a bambuszt ezerféleképpen hasznosítja a találékony emberiség, egyesek szerint a felhasználásának legésszerűbb és legideálisabb módja, ha sört főznek belőle. Természetesen Kínában fejlesztették ki az első receptet, de hamar elterjed a világ minden részén, ahol a bambusz megterem. Az előállítása nem túl bonyolult, a bambusz mellett szükség van erjeszthető keményítőféleségre, élesztőre és vízre. Gyanítható, hogy Kínában nem épp a fantasztikus íze miatt fejlesztették ki – bár meglehetősen finom ez az ital –, hanem mert a bambusz volt a legolcsóbb és legkönnyebben elérhető alapanyag, szemben mondjuk a komlóval vagy malátával.

Tengeri hínáros árpasör – Skócia

Hogy kerül hínár a sörömbe!? Egy átlagos sörivóban sosem merülne fel a gondolat, hogy valami ragadós, nyálkás vízinövénnyel rontsa el kedvenc italát, a skótok azonban sosem voltak sem átlagosak, sem finnyásak. Ellenben igen találékonyak. Például a partok mentén található nagy, tengeri alga- és hínártelepekből trágyázták árpaföldjeiket, ami már önmagában szokatlan húzás. Másrészt rájöttek, hogy ennek köszönhetően az árpa és a belőle főzött sör íze egészen különleges és finom lesz. Ha valaki szereti, ha a söre kicsit sós és kicsit zöldségízű, akkor a hínáros sör pont neki való.

Mézsör – Magyarország

A mézsör sem igazi sör, és ami azt illeti, egyáltalán nem valószínű, hogy épp a magyarok találták fel, de nagyon régóta sok közük van hozzá. 1138-ban már nemcsak hogy itták, de fizettek is vele, amint azt egy II. Béla által szignózott adománylevél bizonyítja. A dömösi prépostsághoz tartozó 59 község adókötelezettségei között például évenként 175 akó mézsört is feljegyeztek. Az Árpád-kori szolganépek fontos feladata volt a mézsör készítése, hogy ellássák az udvarházak igényeit, a középkorban pedig már a pórnép is élvezhette ezt a könnyű, frissítő italt. A mézsör ekkor vált a búcsúk kedvelt üdítőitalává. Elkészítése egyszerű: egy sajtár mézet két sajtár vízben felforralnak, csillagánizst adnak hozzá, majd erjesztik. A 19 századra merült feledésbe ez a sörfajta, aminek ismét felragyoghat a csillaga most, amikor a kézműves- és biosörök új reneszánszukat élik.

Biosör – Magyarország

Apropó biosör… A legfelkapottabb fogalmak közé tartozik ez manapság a sörök világában, és ehhez nekünk, magyaroknak is van némi közünk. A sörivás és -gyártás fellegvárában, Németországban éppen egy magyar biosör találtatott a legvonzóbbnak a szakértő és igencsak tapasztalt közönség körében. Idén februárban Nürnbergben rendeztek 80 ország részvételével egy nevezetes, organikus élelmiszer-ipari vásárt, ahol kilenc sörfőző közül a magyarok standjánál mutatkozott a legnagyobb kereslet. Ráadásul az eredmény értékét növeli, hogy ezt a biosört az egyik legősibb pelyvás gabonaféléből, alakor búzából főzték.