Gasztro

A rögös túró története

A túró, ezen belül is a tehéntúró jelentőségét a táplálkozásban századokon át a böjti étrend erősítette. A túró országszerte rendszeresen került és kerül az asztalra nagyböjt idején. A XVI. század jellegzetes étele volt a "túrós étek". A sárvári központú Nádasdy család XVI. századi számadásaiban is gyakran fordul elő a túró. A család a főzésnél felhasznált nyersanyagok mennyiségét összesítve is rendszeresen fogyasztott túrót.
Nagyításhoz kattints!
Nagyításhoz kattints!

Egy 1558. januári adózási jellegű feljegyzés már arra is utal, hogy egyes falvak lakói mit voltak kötelesek adni a hódító törökök számára. Ekkor pl. Szihalom 25 pint (1 pint kb. 1,4 liter) túrót adott a törököknek. Abony húsvétra egy fejőstehenet és 16 pint túrót adott a hatvani törököknek. Az Eger melletti Szöllőske faluból minden házból 1 pint mézet és túrót kellett beszolgáltatni. Ezek az adóösszeírások jól bizonyítják a túró készítését. Jól látható, hogy bár kezdetleges eszközökkel, de tulajdonképpen minden jobbágyi gazdaságban, ahol volt tehéntartás, a tejből – többek között – túrót is készítettek.

A túró közönséges alapelemezési cikk volt évszázadokon át, ezt egy 1832-ben publikált mondás is kifejezi: „fejér czipó sós túróval használ éhes gyomornak”.

Az első világháború után a mezőgazdaságért és az élelmiszerekért felelős minisztérium rendeletében részletesen foglalkozott a tehéntúróval (1922): „Tehéntúró néven akár közvetlen fogyasztás, akár nyersanyagként túróipari felhasználás céljára csak olyan romlatlan édes- vagy tejsavas ízű tejterméket szabadott forgalomba hozni, amely tiszta tejsavas erjedés útján megsavanyodott teljes vagy lefölözött tehéntejből legfeljebb még állati vagy növényi oltó hozzáadásával, megfelelő fokú felmelegítés útján készült.”

A rögös túró története

1925-re a tehéntúró sok száz és ezer mázsa számra nyers és feldolgozott állapotban hagyta el az ország területét. Értékes kiviteli cikk lett, amely nemcsak a termelő, hanem nemzet vagyonát is jelentősen gyarapította. A világháború után Németország túróval való ellátása tekintetében Magyarországnak a legelső szerep jutott, mert a németek minőségileg minden más országbelivel szemben többre becsülték és becsülik a magyar túrót, és jobban meg is fizetik. Oka pedig ennek az, hogy a magyar túró tisztán csak sovány tejből készül, és nem tartalmazott magában elkeverve sem tejfehérjét, sem íróból készült túrót.

A rögös túró története

A túró rögös jellegére vonatkozó, első fellelt történelmi hivatkozás az első világháború utáni időszakból származik. Eszerint a készítési technológia során a túrót mogyorónyi alvadékrögökig kell aprítani; a túró annál jobban áll el, minél morzsásabb. Tapintásra a túró szemcsés vagy morzsalékos állagú – írja a Tejgazdasági Szemle 1925-ben.

További információk!

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top