Tényleg csak a miénk a rögös túró?

Múlt héten ismerhettük meg a „rögös túró” kifejezést, miután közhírré tették, hogy magyar Tej Terméktanács eredetvédelmet kér az Európai Uniótól a magyar túróra. „Magyarországon a különleges technológiával előállított rögös túrónak történelmi hagyománya van, csak itt készítik” – magyarázta a terméktanács ügyvezetője, Lukács László. Állítólag fejenként évi négy kilót fogyasztunk belőle.


Bennünk azért bujkált a kisördög, és körbekérdeztünk: Romániától Indiáig létezik-e valahol a miénkhez hasonló túró.

Románia

Elsőként egy Erdélyben élő barátunknál érdeklődtünk, hogy kapható-e náluk a magyarországihoz hasonló túró a boltban. „Tehéntúró?” – kérdezett vissza, mivel ott azért a juhtúró elsőbbséget élvez, majd székelyesen szűkszavú választ adott: „Van, úgy kell kérni.” Ha viszont házi túrót szerzünk, akkor valószínűleg egy kemény, fehér rudat kapunk, ez a juhtejből készített székely túró, amit majdnem úgy lehet szelni, mint a sajtot, és sokáig eláll. Ha megérik, egészen csípőssé válik.

Anglia

„Londonban nincsen ilyen túró, csak magyar boltban, vagy talán a lengyeleknél – mesélte egy kitelepült reklámszakember. – A cottage cheese picit más. Totál íztelen, az állaga folyósabb, és a kis darabok nincsenek tömbbe préselve. Szerintem ugyanúgy csinálják, csak a magyarból jobban kipréselik a levét, mert anyukám otthon csinált túrót, és emlékszem, jó sokáig kellett csepegtetni, hogy kiszáradjon.”

Egy jó magyar háziasszonyon viszont a cottage cheese sem fog ki. „Tökéletes túrós palacsintát vagy túrógombócot lehet belőle csinálni – írta egyik fórumozónk. – A titka, hogy egy darab gézen keresztül lecsurgatjuk vagy átpasszírozzuk belőle a tejfölt. Ekkor már egészen úgy néz ki, mint a mi magyar túrónk. De ezt csak édes dolgokhoz szoktam használni. A körözöttet fetasajtból csinálom, és szerintem jobb, mint az eredeti!”

Ciprus

„Én soha korábban nem találkoztam a túróval, csak amikor először ettem körözöttet – emlékszik Konstantinos Ciprusról, aki két évig tanult a Műszaki Egyetemen Budapesten. – Nálunk Cipruson nincs túró, legalábbis én nem találkoztam vele. Amikor a diploma után végleg hazautaztam, tíz zacskóval vittem haza.”

Chile

„Két évig Santiago de Chilében éltem, ahol nemcsak a túró, de a tejföl és a mák is hiánytermék, és sajtokból is csak pár alapfajtat létezik – mesélte Tünde. – Amikor tavaly karácsonykor először hazajöttem, egy hétig tömtem magamba a túrós meg a mákos rétest, visszafelé meg feltankoltam rudiból, mert kint nem ismerték. Odáig voltak.”

India

„Szerintem itt nincs túró" – mondta nekünk Krisztián, aki egy évet töltött az országban. – Curd néven fut a joghurtnak vagy kefírnek megfelelő cucc, az Amul ott a legnagyobb tejüzem, az ő tejüket ittuk állandóan.” Azért megnéztük ennek az óriásüzemnek a honlapján a kínálatot, és a paneer nevű tejtermék hasonlónak tűnt, legalábbis azt írják, hogy a cottage cheese-zel egyenértékű, de egy nagy darabban van, és külalakra a friss gomolyára hasonlít.

Afrika

„Afrikában nincs hagyománya a túrónak, tárolni se tudják” – zárta rövidre a kérdést egy Magyarországon élő, tanzániai származású lány.

Törökország

„Egy év alatt szinte minden tejterméket kipróbáltam, ami kapható, de túróval nem találkoztam – számolt be nekünk Judit, aki ösztöndíjjal tanult Törökországban. – Joghurt van rengeteg, és valami, ami a tejfölhöz hasonló, de édesebb, és rengeteg fehér sajt.”

Máshol más a túró

„Abban a formában máshol nem létezik túró, ahogy mi használjuk – összegezte a helyzetet Harmath Csaba, a Nők Lapja Café gasztroszakértője. – Külföldön úgy kerül piacra, mintha tejfölös túró volna, a miénk sokkal szárazabb. A németek túrója viszonylag közel áll a miénkhez, van benne rögösség, de nem olyan száraz. Erdélyben létezik még a zsendice, de az savóból készül, nem tejből. A törökök pedig túrószerű friss sajtot készítenek, de az már sokkal keményebb, mint a mi túrónk.”

Hogy a rögös túró kifejezést legfeljebb a szomszédaink értik, azt a túró rudi terjeszkedése is jelzi: míg Romániában, Szlovákiában és Lengyelországban el tudják adni, nyugatabbra és délebbre képtelenek értelmezni.

Mi ez az eredetvédelem? Természetesen nem a rögös túró volna az első magyar élelmiszer, ami uniós eredetvédelmet kap, elsőként a szegedi szalámit ismertettük el öt éve, ezt követte a budapesti téliszalámi, a hajdúsági torma, a makói hagyma, a csabai kolbász, a gyulai kolbász, a gönci kajszibarack és a szegedi paprika. Ezt a csomagolásokon is jelzik, és ha valaki minőségi élelmiszert szeretne venni, akkor könnyebben tud választani a makói hagyma és a bizonytalan eredetű hagyma között. Az eredetvédett termékeket így jobban viszik, ez a rendszer célja, de cserébe szigorú feltételeknek kell megfelelniük, amit ellenőriznek is. Idén sikerült elismertetni például az alföldi kamillavirágzatot, ami helyben terem, kézzel szedik, és nagy mennyiséget szállítanak belőle Olaszországba, Németországba és Ausztriába. Így könnyen meg lehet különböztetni a termesztett kamillavirágtól, ami nem kaphatja meg a jelzést.