Gombászni menő

Ha már gombászunk, piknikelhetünk is, nem igaz?

Melyik időszakot nevezhetjük Magyarországon gombaszezonnak?
Klasszikus értelemben a szeptember–október számít gombaszezonnak, de igazából már tavasztól el lehet kezdeni kijárni a természetbe, persze elsősorban a csapadéktól függően.

Eső után mennyi idő múlva érdemes kimenni gombát keresni?
Kisebb záporok után még ne keresgéljünk! Várjuk meg inkább a több napig tartó esőzéseket. A várakozási idő leginkább attól függ, milyen gombafajra vadászunk. Vannak az ún. korhadékbontó fajok (pl. a szegfűgomba), ezek az esőzések után néhány nappal már megjelennek. A gyökérkapcsolt fajoknak (vargánya, rókagomba…), melyek a fák gyökereivel képeznek kapcsolatot, egy-két hétre van szükségük, hogy termőtestet hozzanak. Az elsősorban tölgyfákkal gyökérkapcsolt gyilkos galóca már megjelent az idén.

Vannak speciálisan magyar gombafajok?
Igen, de ezek javarészt védettek. Harmincöt védett gombafajt ismerünk az országban, és ezek közül több szinte csak nálunk található meg; ilyen például az álszömörcsög vagy a honi csillaggomba. A védett fajokat tilos leszedni, sőt két- és tízezer forint közti büntetés jár érte darabonként!

Egy amatőr gombászni vágyó hogyan készüljön fel?
Rengeteg gombababona van, de ezekben nem érdemes hinni. Az egyik ilyen, hogy hagymát tesznek az ételbe, és ennek a színe megváltozik a mérgező gombától. A másik pedig az ún. ezüstkanál-próba, ami arra a hitre épül, hogy a kanál megfeketedik a romlott gombától. Az is sajnos bevett szokás, hogy evés előtt adnak a gombás ételből a kutyának vagy a macskának, és várják a hatást, de pont a gyilkos galócánál a mérgezési tünetek csak hosszú idő, 8–24 óra múlva jelentkeznek hányás-hasmenés formájában, úgyhogy ez a módszer se túl hatékony. Sokan hiszik, hogy a feltűnő színű vagy alakú gombák a mérgezők, de ez is tévedés. A legmérgezőbb gombánk, a gyilkos galóca teljesen átlagosan néz ki, kalapja zöldes színű, lemezei, gallérja és bocskora fehér, sőt még az illata és az íze is jó. Van ugyan igazságalapja a babonának, mert a kevésbé mérgező mesegombának, a légyölő galócának piros a kalapja és rajta fehér pettyek vannak.

Melyek a legnépszerűbb hazai gombafajok?
A mezei szegfűgombát nagyon sokan ismerik és szeretik. Sajnos egyre kevesebbet találunk belőle, mert régen még kihajtották az állatokat a legelőre, így aztán trágyázták a földet, de ma már inkább istállóban tartják őket. A szegfűgomba mellett a másik legnépszerűbb itthoni gombafaj, a mezei csiperke is a trágyás legelőkön nő. Könnyen összetéveszthetjük a mindig erdőben termő gyilkos galócával, ha nem figyelünk a gomba lemezszínére. A gyilkos galócának fehér, míg a csiperkének sötétbarna színűek a lemezei érett állapotban. Az erdőben a sárga rókagombát és a nyári vargányát keresik a legtöbben.

Magyarország mely területei a leggazdagabbak gombákban?
Az Őrség csapadékos vidéke a legjobb ilyen szempontból itthon, de a Mátrában, a Bükkben és a Zemplénben is érdemes keresgélni. A főváros környékén sajnos jellemzően több a gombázó, mint a gomba, de kiemelkedő esőzések után a Pilisben vagy a Budai-hegységben azért érdemes próbálkozni.

Hol érdemes a gombát bevizsgáltatni?
A piaci gombaszakértőket nemcsak érdemes, hanem meg is kell keresni, őket többnyire hétköznapokon találjuk meg, de néhány kiemelt piacon (pl. Fény utcai piac, Fehérvári úti csarnok…) szombat-vasárnap is fogadják a gombázókat.

Még néhány alapszabály:
1. Ne fogyasszunk nyersen gombát!
2. Kisgyerekeknek és érzékeny gyomrúaknak ne adjunk gombaételt!
3. A kész gombaételt a hűtőben se tároljuk egy napnál tovább! A friss termőtestek két-három napig tárolhatók.