Az immunterápia is megoldás lehet az allergiára |
A hivatalos definíció szerint az allergia az a megváltozott reakciókészség, amelyet a szervezet egy betegség átvészelése vagy testidegen anyagokkal való előzetes érintkezés útján szerez. Köszönjük szépen, ez így „klassz” meg szakszerű meg minden, de mit kezdjünk a száraz szöveggel? Ha az a szerencsétlenség ért minket, hogy allergiások vagyunk, változtatni kell például az étkezési szokásainkon? Vannak olyan kaják, amik még gyötrelmesebbé teszik a napjainkat? Vagy olyanok, amik javítanak rajta?
Élesztőt ne!
Tudjuk, hogy allergiás szezonban az orrspray-k és antihisztaminos szemcseppek gyakorlatilag a nap 24 órájában az életünk részévé válnak. Ezek enyhítik is a tüneteket. De az éhségünket biztosan nem! Márpedig ennünk kell, minden nap többször is – ha egészségesek vagyunk, ha allergiásak. És hát vannak kajaalapanyagok, amik sajnos felerősítik a már meglévő tüneteket. Ilyenek a liszt, a cukor és az egyéb finomított élelmiszer-alapanyagok is. De élesztő nélkül is van élet: a sajtos kiflit is elkészíthetjük például enélkül. Sajnos a tejtermékek és gabonafélék sem tesznek jót: a tavasszal jellemző élelmiszer- és pollenallergia enyhébb esetben szájbizsergést és viszketést okoz. Durvább esetben viszont nyelv- és torokduzzanatot, közvetve pedig akár fulladást is. Ezt nem akarjátok, ugye?! A durva reakciók hátterében egyébként az áll, hogy az immunrendszer a gyümölcs, zöldség és mogyoró növényi fehérjéjét összetéveszti a pollennel. Így aztán tévesen reagál. Ezért a virágporzás időszakában (április–június) kerüljük a sárgarépát, az almát, a krumplit, az őszibarackot, a diót, az ánizst, a köményt, a koriandert és petrezselymet is. Igen, tudjuk, hogy ezek gyakorlatilag minden konyhában fellelhetők. És hogy a kiegyensúlyozott, normális ételek alapanyagai… De ha jót akarunk magunknak, villámgyorsan megszabadulunk tőlük.
Olga, 46 éves, tanár Nekem paprikát és sajtot nem szabad ennem, de persze ez sem igazi megoldás. Kegyetlenül idegesít, de nincs mit tennem, együtt kell élnem vele. Sorra járom a természetgyógyászokat, és minden szóba jöhető kuruzslást kipróbáltam, de semmi változás. Minden a hisztamin miatt van! Ha nagyobb mennyiségben szabadul fel a szervezetben, csalánkiütés formájában jelentkezik, és a szem és egyéb testrészek beödémásodásával jár. Szilvi 38 éves, családanya Bálint, 36 éves közgazdász |
A spárga jó barát
Mielőtt összeomlanátok, hogy mostantól akkor már semmit nem lehet jóízűen megenni, van azért jó hírünk is! A tiltólista mellett létezik egy másik is: a jótevőlista. A szezonális gyümölcsök és a zöldségek egy része például tele van antioxidánsokkal, ezek pedig nagyon jó szolgálatot tesznek, ha allergiások vagyunk. Ilyenek a spárga, a hagyma, az alma, a citrusfélék héja vagy a szőlő és a hajdina. A fokhagyma ugyan büdös és nem éppen randibarát, viszont erős nyálkahártya-összehúzó és antibakteriális tulajdonságai miatt ajánlott. Szóval például egy jó spárgaleves így májusban tuti tipp az allergiaellenes kúrában! További jó hír, hogy azért az édességről sem kell lemondani teljesen. Csak másképp kell elkészíteni. De ehhez is van tippünk! Szőke Jani, a Sülvefőve séfje közelről is megtapasztalta, milyen, ha lisztérzékenyek részére kell valami finomságot készítenie. A lisztmentes, csokis süti receptjéhez kattints ide!
Anyatej: a legjobb ellenszer Minden gyakorló vagy leendő anyának fontos tudni, hogy a gyerekekben kialakuló allergiát befolyásolhatjuk azzal, hogy mit adunk enni az első egy–másfél évben. Dr. Földvári Zsuzsanna a Nők Lapja Café kérdésére elmondta: a kisgyerekeknél a legtipikusabb a tej-, tojás-, az olajos magvakkal szembeni, a szója- és a déligyümölcs-allergia. Ezért a legjobb, ha ezeket az élelmiszereket kerüljük az első 12–18 hónapban. Az allergia kialakulása elleni legjobb módszer, ha a csecsemőt az első fél évben kizárólag anyatejjel tápláljuk. |