nlc.hu
Gasztro
“Szegény ember” vacsorája

“Szegény ember” vacsorája

Az idézőjelet mindenki pontosan érti, ha átfutja a hozzávalók listáját. No igen, a parmezán aztán végképp nem tartozik a filléres alapanyagok közé. A magyarázat a következő: az étel lényegét tulajdonképpen a szikkadt, pirított zsemlebél adja. A valódi szegények ugyanis ezzel pótolták és pótolják jelenleg is a még Olaszországban sem hipermarket-trappista áron kapható parmigianót, a parmezánt.

Csakhogy – és itt a csavar a történetben – ezt a fogást először én nem holmi falusi fogadóban, hanem a River Caféban ettem, amely az egyik legkiválóbb, luxuskategóriás londoni olasz étterem. Itt aztán nem garasoskodtak, „mindenből a legjobbat” alapon zsemlebelet ÉS parmezánt is használtak hozzá. Nem tudok igazán szemrehányást tenni nekik, mert a végeredmény meggyőzően igazolta ezt a kicsit bekebelezős hozzáállást. És hogy egy közhelyes, de fontos fordulattal éljek: az egészség a pénznél is értékesebb. Mivel a mártásba nyers tojássárgája kerül, csakis szalmonella ellen kezelt tojást szabad felhasználnunk.

 

40 dkg bármilyen olasz tészta (szerintem fusillival, csavart tésztával a legjobb)

 

1 szikkadt zsemle

3 nagy marék friss kakukkfű

2-3 ág friss rozmaring

½ dl olívaolaj

só és frissen őrölt bors

2 nagy gerezd fokhagyma

 

A mártáshoz:

25 dkg mascarpone

12 ½ dkg natúr tejszínes krémsajt

1 dl tejszín

3 tojássárgája

1 ½ dl extra szűz olívaolaj

4 gerezd fokhagyma

10 dkg parmezán sajt

só és frissen őrölt bors

1 késhegynyi frissen reszelt szerecsendió

 

1. Egy nagy fazékban bő 4 liter vizet forralunk a tésztának.

2. A szikkadt zsemlét apróra tépkedjük, késes betétű robotgépben vagy kávéőrlőben morzsásra daráljuk, aztán a kakukkfűről és a rozmaringról leszedegetjük, majd apróra vágjuk a leveleket. A kétféle fűszernövényt összekeverjük, hozzáadjuk a zsemlemorzsához, amelyet ekkor egy 30 cm átmérőjű teflonserpenyőbe öntött olívaolajon mérsékelt tűzön kevergetve 5-6 perc alatt aranybarnára pirítunk. Ha kész, lehúzzuk a tűzről, megsózzuk-megborsozzuk, aztán a fokhagymát megpucoljuk, finomra zúzzuk és hozzávegyítjük.

2. A lobogva forró főzővizet megsózzuk, és megfőzzük benne a tésztát.

3. Ezalatt elkészítjük a mártást. Abban a szép, nagy tálban, amelyben asztalra visszük majd az ételt, lassú fokozatra kapcsolt robotgéppel összedolgozzuk a mascarponét, a tejszínes krémsajtot, a tejszínt és a tojássárgákat, aztán szinte cseppenként, nagyon óvatosan hozzákeverjük az olívaolajat. Ez eltart vagy 10 percig, és a végén sűrű, majonézszerű mártást kapunk. Megpucoljuk és finomra zúzva belekeverjük a fokhagymát, majd hozzáreszeljük a parmezánt, megsózzuk-megborsozzuk, és megízesítjük szerecsendióval.

4. Tálalás előtt a megfőtt tésztát leszűrjük, és még forrón, azonnal beleforgatjuk a mártásba. Ha az ételt túl sűrűnek találjuk, adunk hozzá ½-1 dl főzővizet is, aztán rászórjuk a megpirított, fűszeres-fokhagymás, illatos zsemlemorzsát.

 

4 adag lesz belőle.


Elfoglalt háziasszonyokra, sokat dolgozó anyukákra, este végre összegyűlő családokra gondolva indítja útjára Stahl Judit új szakácskönyvsorozatát, csupa olyan étellel, amelyek elkészítéséhez nem kell 30-45 percnél több időt tölteni a konyhában.

A sorozat első három kötete ínycsiklandó szárnyasételeket, változatos édességeket és izgalmas olaszos tésztákat kínál, pontokba szedett, jól követhető receptekkel és rengeteg színes fotóval.

„Kevés munka a konyhában, sok öröm az asztalnál.” (Stahl Judit)

 

 

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top